1. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-a a k) pontot követően a következő ka)-kb) pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„ka) szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának - ideértve a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket is - korai felismerése,
kb) diagnosztikai vizsgálat: az egészségügyi szolgáltatóhoz forduló beteg panasza okának feltárására irányuló vizsgálat,”
(2) Az Eütv. 3. §-ának s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„s) magyar állampolgár: a magyar állampolgársággal, vagy az illetékes hatóság által kiadott, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy;”
1/A. § Az Eütv. 8. §-ának (2) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki:
„Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.”
2. § Az Eütv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A betegjogi képviselő a külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait.”
3. § Az Eütv. 56. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Fertőző betegségre gyanús személy az, aki az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel, annak használati eszközével, váladékával érintkezett, illetve a fertőzés terjedési módjából adódóan feltételezhető, hogy a fertőző betegség kórokozója a szervezetébe került.”
4. § Az Eütv. 59. §-a a következő (4)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az egészségügyi hatóság külön rendelkezése nélkül is HIV ellenanyag vizsgálatnak köteles magát alávetni, illetve ilyen célú vizsgálatot a levett vizsgálati anyagból eltűrni
a) az a személy, aki foglalkozása, önkéntes munkavégzése keretében, vagy jövedelemszerző tevékenysége során saját vére vagy váladéka útján a vírust más személynek továbbadhatja, illetve más személyek vérével és váladékával fertőződhet,
b) a véradásra donorként jelentkező, és a véradásban való részvételre alkalmas személy,
c) saját anyatejet más számára adományozó nő,
d) a szerv-, szövetátültetés céljából - élő személyből vagy halottból - eltávolított szervet, szövetet adományozó vagy a kivétel ellen életében tiltakozó nyilatkozatot nem tett személy,
e) nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószerrel való visszaélés, illetve személy elleni erőszakkal, vagy személyi sérülés okozásával elkövetett bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, illetve vádolt olyan személy, aki az elkövetés során a fertőződést átadhatta vagy fertőződhetett, továbbá az ilyen bűncselekmény sértettje, amennyiben a fertőződés kockázata fennáll,
f) az e) pontban meghatározottakon kívül az a személy, akinek vizsgálatát a bíróság a fertőzés lehetőségének tisztázása érdekében elrendelte.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül szűrés keretében HIV ellenanyag vizsgálat kizárólag a vizsgált személy vagy a nevében e törvény szerint nyilatkozattételre jogosult személy beleegyezése alapján végezhető. Ebben az esetben a vizsgálatra jelentkező személyazonosító adatainak átadását a vizsgálat bármely szakaszában - a (9) bekezdés figyelembevételével - megtagadhatja (anonim szűrővizsgálat). Az adatok átadásának megtagadása a vizsgálat elvégzését - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - nem akadályozhatja.
(6) Anonim szűrővizsgálat végzése esetén is a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat teljes hosszára biztosítja a vizsgálati anyag egyértelmű azonosíthatóságát, a vizsgált személy és a vizsgálati anyag kapcsolatának kétséget kizáró módon történő megállapíthatóságát.
(7) Amennyiben a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a rendelkezésére álló adatok, ismeretek alapján megállapítja, hogy az anonim szűrővizsgálatra jelentkező személy esetén a kötelező HIV ellenanyag vizsgálat elvégzése szükséges, a vizsgálatot kizárólag a személyazonosító adatok hitelt érdemlő módon történő rendelkezésére bocsátását követően kezdheti meg.
(8) Anonim szűrővizsgálat pozitív HIV ellenanyag kimutatási eredménye esetén a megerősítő vizsgálatot olyan egészségügyi szolgáltató végzi, amely a fertőzöttek egészségügyi ellátására működési engedéllyel rendelkezik és e tevékenységet a vizsgálat idején is végzi. A megerősítő vizsgálat céljára történő mintavételkor a szolgáltató tájékoztatja a vizsgált személyt a fertőzöttség fennállása esetén igénybe vehető tanácsadási és ellátási lehetőségekről, az igénybevétel módjáról.
(9) A megerősítetten pozitív HIV fertőzött, illetve AIDS beteg személy egészségbiztosítás keretében történő további ellátására, az ezen ellátás igénybevételéhez szükséges személyazonosító adatok rendelkezésre bocsátására a külön törvény szerinti rendelkezések az irányadóak.”
5. § Az Eütv. 62. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében egyes fertőző megbetegedések esetére, a fertőzés terjedésének megakadályozása céljából elrendelheti a fertőzött személynek a fertőzés jellege szerinti egészségügyi intézményben történő kötelező gondozásba vételét, és rendszeres orvosi ellenőrzését.
(4) Az 59. § és az (1)-(3) bekezdések szerinti járványügyi intézkedések alkalmazásakor az érintett beteg, illetve törvényes képviselője számára az intézkedést végző kezelőorvos részletes tájékoztatást ad a fertőző betegség terjedési módjáról, annak megelőzési lehetőségeiről, valamint a szűrő és ellenőrző vizsgálatok formáiról és hozzáférési lehetőségeiről. A tájékoztatás alapján az egészségügyi szolgáltató a beteg együttműködésével megvalósított, a tájékozott beleegyezésen és önkéntes igénybevételen alapuló, az adott betegség által szakmailag indokolt beavatkozásokat végzi, illetve intézkedéseket alkalmazza.”
6. § (1) Az Eütv. 94. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul]
„f) heveny tudatzavar esetén, ideértve az ittasság miatti tudatzavart is,”
(2) Az Eütv. 94. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, magatehetetlen ittas személyt a mentőszolgálat kijózanítás céljából egészségügyi megfigyelésre, illetve ellátásra az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz szállítja. A megfigyelés az érintett kijózanodásáig, de legfeljebb 24 óráig tarthat. A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb 24 órai időtartamra lehet az egészségügyi intézményben visszatartani.”
7. § (1) Az Eütv. 110. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § (1) Egészségügyi tevékenységet folytatásának formájától és módjától függetlenül - a (2) és (4) bekezdésekben foglalt kivétellel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet.
(2) Felsőfokú szakirányú szakképesítéshez kötött egészségügyi tevékenységet az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl
a) az adott szakképesítéssel rendelkező személy önállóan, továbbá
b) az a) pont szerinti személy felügyelete mellett
ba) a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben részt vevő, valamint
bb) a szakképesítéssel rendelkező és a működési nyilvántartásból a 113. § (1) bekezdés a), illetve d)-g) pontjaiban foglaltak alapján törölt személy a törlés okának megszűnését követően a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében az ahhoz szükséges ideig
végezhet.
(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti önállóan végzett tevékenység az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg.
(4) A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon honosítható vagy elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére - indokolt esetben - a külön jogszabályban meghatározott hatóság a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki, a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi szolgáltatásának helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése, illetve honosítása nem szükséges.”
(2) Az Eütv. 110. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a felügyeletet ellátó személynek azt a személyt kell tekinteni, aki a felügyelet során a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.”
8. § Az Eütv. 111. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben megjelölt adatokat az oktatási intézmény a bizonyítvány, illetve az oklevél, a külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított egészségügyi szakképesítés elismerésére jogosult hatóság az elismerő határozat kiadását követő 30 napon belül bejelenti az alapnyilvántartást vezető szervnek.
(5) Az alapnyilvántartás vezetéséről - a szakképesítés szintjeinek megfelelően - az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium gondoskodik.”
9. § (1) Az Eütv. 112. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Hivatalból értesíti a működési nyilvántartást vezető
szervet
a) az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács a szakvizsgát tett személyekről,
b) a 116. § (3) bekezdés szerint továbbképző helynek minősülő intézmény a (4) bekezdés c) pontja szerinti továbbképzések elvégzéséről,
c) a külföldi bizonyítvány vagy oklevél által tanúsított szakirányú egészségügyi szakképesítés és az egészségügyi tudományterületen szerzett tudományos fokozat elismerésére, illetve a honosításra jogosult hatóság az elismerésről, illetve a honosításról.
(7) A működési nyilvántartás vezetéséről - a szakképesítés szintjeinek megfelelően - az illetékes szakmai kamara, ennek hiányában az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium gondoskodik.”
(2) Az Eütv. 112. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény Harmadik része szerint elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy akkor vehető fel a működési nyilvántartásba, ha igazolja, hogy a külön jogszabályban meghatározott hatóságtól a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a szakmai etikai szabályokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott ismeretekről, továbbá a végezni kívánt szakirányú egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismeretek megszerzésének lehetőségéről szóló tájékoztatást megkapta.”
10. § Az Eütv. 116. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségügyi képzés és továbbképzés a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező oktatási intézményekben, illetve egészségügyi szolgáltatóknál, továbbá az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek megfelelő intézményekben történik.”
11. § Az Eütv. 142. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egészségügyi ellátás finanszírozása tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni magyar állampolgár külföldön végzett szervtranszplantációjára.”
12. § Az Eütv. 148. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács]
„a) a kormányzati egészségpolitika kialakításában és az ezzel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és tanácsadó,”
[tevékenységet végez.]
13. § Az Eütv. 161. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti kutatás esetén annak elvégzésére a 159. § (6) bekezdése szerint az egészségügyi intézmény vezetője, egyéb egészségügyi szolgáltató esetében a területileg illetékes fővárosi, megyei fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője által engedélyezett kutatási terv alapján - az ETT véleményének figyelembevételével - az országos tisztifőorvos ad engedélyt.”
14. § Az Eütv. 222. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az anatómiai oktatás céljára átadott holttestre a kórbonctani vizsgálat alá vont holttestekre vonatkozó szabályokat - beleértve a tevékenység szakmai felügyeletét is - kell alkalmazni.”
15. § Az Eütv. 234. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„234. § (1) Egészségügyi szakértői tevékenységet - a 106. §-ban, illetőleg a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - az a természetes személy végezhet, aki - ha törvény másként nem rendelkezik - a külön jogszabályban meghatározott szervtől, valamint feltételek alapján erre engedélyt kapott.”
16. § (1) Az Eütv. 247. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„f) az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítására vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben megállapítsa.]
(2) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy]
„b) a betegjogi képviselő jogállására és eljárására, valamint a betegjogi és ellátottjogi képviselői szervezetre vonatkozó részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének d) pontja a következő dh) és di) alponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy
d) a népegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében]
„dh) a járványügyi intézkedések - ideértve a 62. § (3) bekezdése alapján alkalmazott intézkedéseket is - alapjául szolgáló fertőző betegségeket, fertőzésre gyanús állapotokat, továbbá az intézkedések végrehajtására vonatkozó szakmai követelményeket,
di) meghatározott fertőző betegség esetén - az 59. § (4) bekezdésének keretei között - az 59. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a lakosság szűrővizsgálatra kötelezett egyes csoportjainak körét,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy]
„g) az egészségügyi szolgáltatás megkezdésére és gyakorlására, a gyakorlás képesítési feltételeire, az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletére vonatkozó részletes szakmai szabályokat, továbbá az egészségügyi szolgáltatás folytatásához szükséges tárgyi feltételeket,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy]
„q) a szervekkel és szövetekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében
qa) a szerv- és szövetátültetésre, valamint a szerv- és szövettárolásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint
qb) az élő személyből vagy halottból kórisme megállapítása, illetve kezelési terv felállítása céljából történő szerv- és szövetkivétel, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rend részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
17. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 16. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult]
„d) szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásra.”
18. § Az Ebtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben
a) külön jogszabály az adott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer vagy ellátás árához, javításához, illetve kölcsönzéséhez támogatást rendel, és
b) azt a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e feladatra kijelölt orvosa, illetve a MEP-pel e feladatra szerződést kötött orvos rendeli, és
c) a rendelés a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint történik, és
d) a kiszolgálásra vagy javításra a MEP-pel e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.
(2) A biztosított jogosult fogpótlás és fogszabályozó készülék, illetve hallókészülék és tartozékai árához nyújtott támogatásra, amennyiben ezek kiszolgálására fogorvosi (fogszakorvosi) rendelésen, illetve audiológiai szakrendelésen kerül sor.”
19. § Az Ebtv. 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[A biztosított részleges térítés mellett jogosult]
„j) az egészségügyi ellátás keretében igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra.”
20. § Az Ebtv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból
a) a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,
b) a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer és gyógyászati ellátás árához azt meghaladó támogatást nyújthat,
c) a külön jogszabályban foglaltak szerint támogatással nem rendelhető allopathias gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer árához támogatást nyújthat,
d) a gyógyászati segédeszközök árához a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat.”
21. § Az Ebtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10%-a engedményezhető.”
22. § Az Ebtv. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A MEP az ellenőrző hálózatának szakemberei útján ellenőrzi a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások elszámolási rendjét, az elszámolások valódiságát, a folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi szabályszerűségét és elkülönítését.”
23. § Az Ebtv. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés, illetőleg a 35. § (6) bekezdése szerinti visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül igénybe vett finanszírozást követő egy éven belül, a 2003. január 1. után nyújtott szolgáltatásra jogalap nélkül igénybe vett finanszírozás két éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíthető.”
24. § Az Ebtv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
(2) A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
25. § Az Ebtv. 42/C. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jár a gyermekgondozási díj, ha]
„b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj,”
26. § Az Ebtv. 42/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.”
27. § Az Ebtv. 43. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra is.”
28. § Az Ebtv. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban]
„a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 180 napon át;”
29. § Az Ebtv. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jár táppénz]
„a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,”
30. § Az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az OEP főigazgatója a biztosítási jogviszony megszűnését követő 180 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 6 hónappal méltányosságból meghosszabbíthatja.”
31. § (1) Az Ebtv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.”
(2) Az Ebtv. 55. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka.
(8) Ha a biztosított a (6) bekezdésben említett időtartam alatt - jövedelem hiányában - egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével.”
32. § Az Ebtv. 56. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.”
33. § (1) Az Ebtv. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.”
(2) Az Ebtv. 65. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni. Baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási megbetegedést az egészségre ártalmas munkakörülmények között történő foglalkoztatás megszűnését követő öt éven belül vagy legkésőbb a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet megállapítani.”
34. § Az Ebtv. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 500 forintot meg nem haladó összegben megállapított visszafizetési vagy megtérítési kötelezettség esetén az eljárást nem kell lefolytatni.”
35. § Az Ebtv. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a fizetésre kötelezett foglalkoztató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetve fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a fizetési meghagyást kibocsátó egészségbiztosítási igazgatási szerv által a kötelezett bankszámlája ellen benyújtott azonnali beszedési megbízás eredménytelen, az egészségbiztosítási szerv megkeresi a járulékok behajtására jogosult szervet, hogy a követelést a járuléktartozás végrehajtására vonatkozó szabályok szerint hajtsa be. A járuléktartozás végrehajtására vonatkozó szabályok szerinti eljárás lefolytatását kezdeményezi a visszafizetésre kötelező határozatot kibocsátó szerv, ha a (2) bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre.”
36. § Az Ebtv. 80. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, 5 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő összegű mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.”
37. § Az Ebtv. 83. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő (2)-(4) bekezdés lép, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány
a) a finanszírozási szerződések megkötése és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása részletes szabályainak,
b) a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos eljárás rendjének,
c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályok,
d) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,
e) a beutaló nélkül felkereshető szakellátások,
f) a beutalásra jogosult orvosok körének,
g) az utazási költségekhez nyújtott támogatás mértékének és módjának,
h) a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök jogszabályellenes rendelése esetén a rendelésre jogosító szerződés felmondását megalapozó értékhatár,
i) a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek, illetve a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek,
j) a szolgálati viszonyban álló személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,
k) a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására - ideértve a munkaképesség-változás minősítésének eljárási szabályait is - és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,
l) a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,
m) a foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatainak,
n) az eltartott hozzátartozók jövedelemszámítási szabályainak,
o) a részleges térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak,
p) a háziorvosokat racionális gyógyszerfelhasználásra ösztönző rendszer kialakítására és működésére vonatkozó részletes szabályok,
q) a nemzetközi kötelezettségvállalások keretei között a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldiek betegellátása szabályainak,
r) a méltányossági eljárások szabályainak,
s) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,
t) az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásra történő befogadása alapelvei és feltételrendszere
meghatározására.
(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg
a) a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás mértékét,
b) a gyógyászati segédeszközök forgalmazása, javítása, kölcsönzési rendszere szakmai követelményeit.
(4) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg:
a) a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat,
b) a szűrővizsgálatok igazolására vonatkozó rendelkezéseket,
c) az egyes főbb betegségcsoportok vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,
d) a meddőség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,
e) a szanatóriumi ellátásokat,
f) a betegszállításra jogosító kúraszerű kezeléseket,
g) a várólista alapján igénybe vehető ellátásokat,
h) a beutalás szakmai szabályait,
i) az egyes egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó beavatkozásokat,
j) a gyógyászati ellátások körébe tartozó szolgáltatásokat,
k) a munkaképesség-változás minősítésének szakmai szabályait,
l) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,
m) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét,
n) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás rendelésének szakmai követelményeit,
o) a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak rendelésére vonatkozó szabályokat,
p) az egészségügyi szolgáltatók által kiállított igazolások kiadási rendjét,
q) az anyatejellátásra való jogosultság feltételeit,
r) az anyatejellátás szakmai és közegészségügyi követelményeit,
s) az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló literenkénti árát, valamint a támogatás elszámolási módját.”
38. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tbir tv.) 1. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alapok felügyeletét a Kormány, az igazgatási szervek irányítását a Kormány az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján látja el.
(3) A pénzügyminiszter - a miniszterrel együttesen - terjeszti a Kormány elé a járulékfizetéssel kapcsolatos törvényjavaslatokat és azok végrehajtási rendeleteit. Az egészségbiztosítási ellátással és a társadalombiztosítási nyugellátásokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat és azok végrehajtási rendeleteit a miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - terjeszti a Kormány elé.”
39. § A Tbir tv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Kormány irányítása alatt álló, országos hatáskörű központi államigazgatási szerv. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetését főigazgatók végzik, akiket - a miniszter javaslatára - a Kormány nevez ki és ment fel.”
40. § (1) A Tbir tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - ide nem értve a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok kirendeltségeit - jogi személyek.”
(2) A Tbir tv. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. §-ának (8) bekezdésében foglaltak alapján további egy vezetői szintet állapíthat meg.”
41. § Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-a a következő új (13) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (13) bekezdés számozása (14) bekezdésre változik:
„(13) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy az emberi felhasználásra kerülő tápszerek előállításának, forgalmazásának, reklámozásának és kiadásának szabályait rendeletben állapítsa meg.”
42. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 67. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[67. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„m) az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az ellenőrzési eredmények központi adatgyűjtésének, feldolgozásának, nyilvántartásának és értékelésének rendjét.”
(2) Az Atv. 68. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„f) az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítésének és működésének szabályait;”
(3) Az Atv. 68. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felhatalmazást kap a tevékenység jellege szerint érintett miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer részére történő adatszolgáltatáshoz szükséges környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszerének, továbbá adatgyűjtő és szolgáltató központjának felépítését és működési szabályait.”
43. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.
(2) A kezelőorvos az (1) bekezdés szerinti esetben a beteg személyazonosító adatairól a lehető legrövidebb időn belül értesíti az egészségügyi szolgáltató betegjogi képviselőjét a beteg érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából.
(3) A kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-ára is tekintettel - az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha
a) feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye,
b) a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.”
44. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Az egészségügyi dokumentációt - a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek, valamint a (7) bekezdés kivételével - az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében - amennyiben indokolt - az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt - a (3) bekezdés kivételével - a nyilvántartást meg kell semmisíteni.
(2) Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt, valamint a felvétel esetén az arról készített leletet kell - a felvétel készítésétől számított - legalább 30 évig megőrizni.”
45. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:]
„c) a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek gyakorlásához, valamint a veszélyes anyagokkal és készítményekkel folytatott tevékenységekkel kapcsolatos kockázatbecslés végzéséhez szükséges feltételek, ideértve a képesítési feltételeket is”
[részletes szabályait rendeletben meghatározza.]
46. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Cigarettát forgalomba hozni - a 8. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerülő fogyasztói csomagolási egység felirata - szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven - egyaránt tartalmazza
a) egyik főoldalán, az oldal legalább 30%-át kitevő felületen:
aa) „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!” figyelmeztetést, vagy
ab) „A dohányzás halált okozhat!” figyelmeztetést,
b) másik főoldalán, az oldal legalább 40%-át kitevő felületen az e törvény melléklete szerinti, szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratot, valamint
c) egyik keskenyebb oldalán, az oldal legalább 10%-át kitevő felületen, a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értékét.
(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alatti általános egészségvédő figyelmeztetéseket, továbbá az e törvény melléklete szerinti szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratot váltakozva kell alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése főoldalanként biztosított legyen.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett dohánytermékek forgalomba hozatalának feltételeire az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy az egészségvédő figyelmeztetések legkisebb méretére vonatkozó rendelkezést, valamint az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségvédő figyelmeztetés valamelyikét a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusító hely kiszolgáló terében is el kell helyezni. A figyelmeztetés feltüntetésének módjára az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy a figyelmeztető felirat legkisebb méretére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
(5) A dohánytermékek címkézésének és csomagolásának további részletes szabályaira külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.”
47. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek nem felelnek meg az e törvény 6. § (1)-(2) bekezdésében és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba és e rendelkezés hatálybalépésétől számított egy évet követően nem hozhatók forgalomba.”
(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-a alapján az Európai Parlamentnek és az Európai Közösségek Tanácsának a dohánytermékek előállítására, bemutatására és forgalmazására vonatkozó törvények, egyéb jogszabályok és közigazgatási intézkedések közelítéséről szóló 2001/37/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
48. § Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a 2. §-ban meghatározottak szerinti szolgáltatásokra biztosítja a szakellátás nyújtásához szükséges kapacitások lekötését, a teljesített szolgáltatások finanszírozását és ellenőrzését, továbbá ennek érdekében a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak (a továbbiakban: MEP) az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerződést kötnek.”
49. § (1) Ez a törvény a (6)-(8) bekezdésben foglaltak kivételével 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által 2003. január 1-je előtt az egészségügyi szolgáltatók finanszírozására, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátáshoz nyújtott támogatás elszámolására, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátás támogatással történő rendelésére kötött szerződések, valamint a kapacitás lekötési megállapodások tekintetében az OEP jogutódja a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár.
(3) Ahol az Ebtv. kirendeltséget említ, azon MEP-et, ahol kirendeltség vezetőjét említ, azon a MEP vezetőjét kell érteni.
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Eütv. 97. §-ának (3) bekezdése,
b) az Ebtv. 9. §-ában az „- ideértve a magángyakorlatot folytató orvost is -” szövegrész, a 48. §-ának (1) bekezdése és 64. §-ának (4) bekezdése,
c) a Tbir tv. 7. §-ának c) pontja,
d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 9. §-a b) pontjából a „, valamint a megyei tisztifőorvosokat” szövegrész,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. §-a (3) bekezdésének c) pontja,
f) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 19. § (3) bekezdése,
g) a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 15. § (3) bekezdése,
h) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 2. §-ának 1. pontjából a „gyógytápszer, az anyatejet pótló tápszer,” szövegrész,
i) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. számú melléklete 47. pontjából a „vagy az MSZ 21461-1:88 szabvány Függelékének 3. pontjában szereplő” szövegrész és 48. pontjából a „,az MSZ 21461-1:88 szabvány Függelékének 3. pontjában szereplő” szövegrész,
j) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 24. §-a (2) bekezdésének k) pontjából „az emberi felhasználásra kerülő tápszerek előállításának, forgalmazásának, reklámozásának és kiadásának szabályait, továbbá” szövegrész,
k) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 42. §-a (6) bekezdésének utolsó két mondata,
l) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 16. §-a,
m) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CIX. törvény 8. §-a,
n) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 73. §-a.
(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Eütv. 112. §-ának (5) bekezdésében a „(4) bekezdés a)-f) pontok” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a)-g) pontok” szövegrész, 159. §-ának (6) bekezdésében a „szakmai-etikai” szövegrész helyébe a „szakmai és etikai” szövegrész lép,
b) az Ebtv. 9. §-ában „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe „a megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztárral (a továbbiakban: MEP)” szövegrész, 10. §-a (3) bekezdésében „az (1) bekezdés dc) pontjában” szövegrész helyébe „az (1) bekezdésben” szövegrész, 18. §-ának (2) bekezdésében, 30. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 32. §-ának (1) bekezdésében, valamint 38. §-a (2) bekezdésének b) pontjában „az OEP” szövegrész helyébe „a MEP” szövegrész, továbbá 22. §-ának (3) bekezdésében „az OEP-pel” szövegrész helyébe „a MEP-pel” szövegrész, 27. §-ának (1) bekezdésében „megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP)” szövegrész helyébe a „MEP” szövegrész, 79. §-ának (1) bekezdésében „Az OEP” szövegrész helyébe „Az OEP és igazgatási szervei” szövegrész, 81. §-a (2) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „OEP” szövegrész lép,
c) az Ektv. 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében „az OEP” szövegrész helyébe „a MEP” szövegrész lép,
d) az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében „az OEP-pel” szövegrész helyébe „a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral (a továbbiakban: MEP)” szövegrész, 22. §-ának (9) bekezdésében a „közvetlenül az OEP” szövegrész helyébe „közvetlenül a MEP” szövegrész lép,
e) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 116. §-ának (2) bekezdésében „az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral” szövegrész helyébe „a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral” szövegrész lép,
f) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 29. §-ának b) pontjában „a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét” szövegrész helyébe „az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szerveit” szövegrész lép,
g) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében a „népjóléti miniszter” szövegrész helyébe „az országos tisztifőorvos” szövegrész lép,
h) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében „az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi” szövegrész helyébe „a külön jogszabályban foglaltak szerint közzé kell tenni.” szövegrész lép.
(6) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény kiegészül az e törvény mellékletével megállapított melléklettel.
(7) E törvény
a) 2. §-a, valamint 28. §-a 2003. július 1. napján,
b) 46-47. §-ai, e § (6) bekezdése, valamint melléklete 2004. január 1. napján,
c) 9. §-ának (2) bekezdése Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(8) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján
a) az Eütv.-nek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Oetv.) 71. §-a (2) bekezdésével megállapított
aa) 110. §-a (10) bekezdésében az „és valamely EGT tagállamban már szolgáltatást nyújt,” szövegrész helyébe az „és valamely EGT tagállamban letelepedettként már szolgáltatást nyújt,”
ab) 110. §-a (10)-(14) bekezdéseiben az „OTH” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban meghatározott hatóság”,
b) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvénynek az Oetv. 72. §-ával megállapított 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „ideiglenes működési engedély kiadásával” szövegrész helyébe a „tevékenységre jogosító engedély kiadásával”
szövegrész lép,
c) az Eütv. 112. §-ának az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény
ca) 2. §-a (1) bekezdésével megállapított (3) bekezdésének c) pontja a „vagy a (12) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését hitelt érdemlően nem igazolja;” szövegrésszel egészül ki,
cb) 2. §-a (3) bekezdésével megállapított új (7) bekezdésében a „Honosított, illetve egyenértékűként elismert” szövegrész helyébe a „Honosított, illetve - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény Harmadik része szerinti elismerés kivételével - elismert” szövegrész lép.
(9) E törvény kihirdetésének napján az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében a „2003. január 1. napjától” szövegrész helyébe a „2003. március 1. napjától” szövegrész lép.
„Melléklet az 1999. évi XLII. törvényhez
E törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint alkalmazandó szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratok az alábbiak:
1. A dohányosok korábban halnak.
2. A dohányzás elzárja az artériákat, szívrohamot és agyvérzést okoz.
3. A dohányzás halálos tüdőrákot okoz.
4. A terhes nők dohányzása károsítja a magzat egészségét.
5. Védje a gyermekeket: ne tegye ki őket a dohányfüst belélegzése veszélyének.
6. Az orvosok és a gyógyszerészek segíthetnek a leszokásban.
7. A dohányzásról nagyon nehéz leszokni, ezért ne szokjon rá.
8. A dohányzás abbahagyása csökkenti a halálos szív- és tüdőbetegségek kockázatát.
9. A dohányzás lassú és fájdalmas halálhoz vezet.
10. Kérjen segítséget a leszokáshoz (telefon/levélcím/Internet-cím) kérdezze meg háziorvosát/gyógyszerészét.
11. A dohányzás lassíthatja a vér áramlását, és impotenciát okozhat.
12. A dohányzás öregíti a bőrt.
13. A dohányzás károsítja a spermákat és gyengíti a megtermékenyítő képességet.
14. A füst benzolt, nitrozamint, formaldehidet és hidrogén-cianidot tartalmaz.”
