Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét 5 310 575,4 millió forintban, azaz ötmillió-háromszáztízezer-ötszázhetvenöt egész négytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 4 741 603,7 millió forintban, azaz négymillió-hétszáznegyvenegyezer-hatszázhárom egész héttized millió forintban,
c) hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer-kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 68. §-ában meghatározott hitelei 2003-ban érvényes kamatlába 7,58%.
4. § (1) Céltartalék szolgál
a) a költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a köztisztviselők, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének, valamint ezzel összefüggésben az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak illetményének javítására,
b) a főtisztviselők illetményének, továbbá
c) a központi költségvetési szerveknél a 2003. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetések
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.
5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2003. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe az EU-csatlakozás során szükségessé váló infrastrukturális, valamint humánerőforrás-fejlesztési kiadások előfinanszírozási problémáinak kezelésére.
(2) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 8000,0 millió forintot fizet be a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonból származó osztalékbevételei meghaladják ezt az összeget, állami vagyon utáni részesedésként az ÁPV Rt. osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít.
(3) 2003. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.
(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-a (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;
d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f) E-hitel garancialehívás teljesítése;
g) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
h) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;
j) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
k) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
l) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
m) az a)–l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(5) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja.
(6) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.
(7) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/2/e), II/1., II/2., II/4. pontok szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(8) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát növelő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(9) A privatizáció felgyorsulása esetén a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pont szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal túlléphető.
(10) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatban, valamint a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. §-ában, 41. §-ában, valamint 49–52. §-ában meghatározott eljárást. Ezen rendelet 55. §-a szerinti információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(11) A Priv. tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2003. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(12) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) a kezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített tárgyi eszközeit és készleteit – az Áht. 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – köteles térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába átadni a kincstári vagyoni körből való kivonásukat követően. Az átadás során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI) azonban – a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében – az átadott vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell. A törvény hatálybalépését követően átadásra kerülő ingatlanok értékesítéséből származó bevételt az ÁPV Rt. és a HM között az 1999. december 14-én megkötött megállapodásokban foglaltak teljesüléséig az elszámolásokba be kell számítani. A 2003. évben megvalósuló átadással kapcsolatos költségeket az ingatlanok, illetve készletek értékesítésének bevételéből az ÁPV Rt. téríti meg – részletes számla ellenében – a HM részére.
(13) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére lehet fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.
(14) Az ÁPV Rt. a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 6. §-ának (14) bekezdése alapján a privatizációs tartalék állományában elhelyezett Richter Gedeon Rt. részvénycsomagból 225,0 millió forint nyilvántartási értékű részvényt – ellenérték fejében – áthelyez a hozzárendelt vagyonba a 13. számú melléklet II/6. előirányzata terhére.
6. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő azon ingatlanokat, amelyeknek kétszeri értékesítési kísérlete nem vezetett eredményre, valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, sport- és ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.
(3) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Budapest VII. ker., Rumbach Sebestyén utca 11–13. (34 199 hrsz.) számú műemlék ingatlant térítésmentesen adja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tulajdonába abban az esetben, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége véglegesen lemond a Budapest XII. ker., Budakeszi utca 32. (10 864 hrsz.) szám alatti ingatlanra – a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján – benyújtott igényéről.
7. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000,0 forint.
(2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint.
8. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.
(3) A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását.
(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható. A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.
(5) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat – a HM fejezetbe tartozók kivételével – kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.
9. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek.
(3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 1020,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.
10. § (1) A HM fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét a
a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.
(3) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege – legfeljebb összesen 2000,0 millió forint értékhatárig – egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható.
(4) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – 2000,0 millió forint összeghatárig, kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.
(5) 2000,0 millió forint összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására a (4) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett.
(6) Az Országházba látogató magyar anyanyelvűek számára a belépés díjtalan.
11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint.
(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő.
(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 100 800 forint.
12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részének 1–5. és 7–9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. f) és g) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 3–8. pontja.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 19–23. és a 24. a)–c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása – a zárszámadás keretében – az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik a 8. számú melléklet I. része 1–5. és 7–9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1–5. és 7–9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
13. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 530,6 millió forint fordítható.
14. § (1) A támogatási célelőirányzatok bevételei, valamint az e törvény 21. számú mellékletében meghatározott vízkészletjárulék – a (3) bekezdésben meghatározott bevételek kivételével – a központi költségvetés központosított bevételeit képezik, az érintett fejezet támogatási célelőirányzatánál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.
(2) A támogatási célelőirányzatok központosított bevételeinek – kivéve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. cím, 2. alcím, 2. Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós és árverési díj jogcímcsoportot – az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kieséséből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett támogatási célelőirányzat kiadási előirányzatainak módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.
(3) A támogatási célelőirányzatok saját bevételét képezik a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati, nevezési, eljárási díjak, késedelmi kamat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(5) A beruházásösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.
15. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.
16. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo. tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat – a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 15. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzatok által szervezett, közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével,
e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.
Ezen előirányzat a következőkre tagolódik:
fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg,
fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően – a vis maior felhasználás felülvizsgálatával – a belügyminiszter dönt.
(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az (1) bekezdés fb) pontjában, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 28. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 28. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.
(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 12. §-a vagy a 28. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok.
(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai keretében – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.
18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint kiszámított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12–17., 19–24. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1–5., 7–9. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.
(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
20. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2003. január 1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a (4)–(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.
(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,
b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2002. január 1-jei lakosságszáma arányában – az Államháztartási Hivatal országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2003. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült kiadások fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint a megyei önkormányzatot megillető összes – (3) bekezdés szerinti – illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves kiadások egytizenkettede tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4) A szabálysértés miatt eljáró más szervek által jogerősen kiszabott helyszíni bírságoknak a települési önkormányzat jegyzője általi behajtásából származó bevétel 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
23. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
24. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás és az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 18. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 5., 7–9. pontjában, II. rész 3. pontjában, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.
25. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Államháztartási Hivatal útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.
26. § (1) Az Államháztartási Hivatal az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.
(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,
a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
aa) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével,
ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig
a negyedév utolsó kincstári napján,
b) 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása
ba) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján
bb) a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után
történik.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatban elrendelt megtérítés végrehajtására 2003-ban a zárszámadás keretében kerül sor.
27. § A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
28. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási, a külön törvényben meghatározott felsőoktatási, kulturális közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére működési és fenntartási célra normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg e törvény 3. számú melléklet 19–23., 24. a)–e) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1–5. és 7–9. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 3–8. pontja;
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg; az oktatási miniszter a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport előirányzatból – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – közoktatási megállapodást köthet azokkal az országos kisebbségi önkormányzatokkal, amelyek közoktatási intézményt tartanak fenn, továbbá azokkal az alapítványokkal, melyek óvodát, iskolát, kollégiumot tartanak fenn;
c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 12. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg;
d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmény esetén is, ha az az egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. Ez esetben a megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie, milyen tanulólétszámra veszik igénybe ezt a normatívát, illetve igénylik az egyházi kiegészítő hozzájárulást;
e) nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak;
f) az egyházi felsőoktatási intézményeket a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg;
g) a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg;
h) a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a), b), c), 13–16., 17/a), valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított normatív hozzájárulásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett;
i) az oktatási, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyedi megállapodást köthet állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási és szociális közfeladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére a megállapodást aláíró miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata terhére 1500,0 millió forint, míg a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatás alcím megfelelő jogcímcsoportjai terhére 400,0 millió forint használható fel.
(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerint illetékes területi államháztartási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik a tárgyhó 10. napjáig.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénylését 2002. január 1-je után létrehozott intézmény esetén a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat, nevelési-oktatási intézmény esetén pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján – új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig – kell benyújtania a területileg illetékes területi államháztartási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója tanévnyitó statisztikai létszámáról (október elsejei létszám) október 15-éig köteles a fenntartó székhely szerint illetékes területi államháztartási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetnie az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot. Ha év közben, bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, erről a hozzájárulásokat folyósító szervet nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, s ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik.
(5) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása – a zárszámadás keretében – az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik, a 8. számú melléklet I. része 1–5. és 7–9. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A 8. számú melléklet I. része 1–5. és 7–9. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A területi államháztartási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat többletköltségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, míg utalása a tevékenység támogatását szolgáló előirányzat terhére történik.
(7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott felsőoktatási intézmények – az év első 8 hónapjára vonatkozó – normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény rendelkezzék működési engedéllyel.
(9) A tartós bentlakást nyújtó, szociális közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított normatív állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben, a tárgyhó utolsó napjáig kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó, szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények részére pedig a normatív hozzájárulás és támogatás
a) egy összegben – az elosztásra vonatkozó döntést követően – folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 4,0 millió forintot;
b) évente két alkalommal – március 15-éig és szeptember 15-éig – folyósítható, amennyiben az érintett fenntartó szervezet éves támogatása nem haladja meg a 15,0 millió forintot;
c) havonta időarányosan folyósítandó, amennyiben az érintett fenntartó szervezet támogatása meghaladja a 15,0 millió forintot.
(10) A fővárosi és a megyei területi államháztartási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített támogatási igényt a közoktatási feladatot ellátók tekintetében az Oktatási Minisztériumhoz, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátók tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz nyújtja be.
(11) A normatív hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő férőhelyszám erejéig – ideértve a hajléktalan személyek átmeneti szállása, illetve az éjjeli menedékhely esetén a téli időszakban igénybe vehető időszakos férőhelyszámot is –, azonban a nappali melegedőben a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosa erejéig és a fővárosi és megyei területi államháztartási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény beszámolója és dokumentációja alapján a fenntartó a tárgyév július 31-éig az első félévről, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a teljes évről a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei területi államháztartási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. Az elszámolás során az igénybevételre és a folyósításra egységesen alkalmazni kell az államháztartás rendszerében szabályozott kamatfizetési kötelezettséget. Ha a nem állami és egyházi fenntartásban működő támogató szolgálat személyes segítésre és szállító szolgálatra fordított, külön jogszabályban meghatározott nyilvántartással igazolt munkaóráinak száma a tárgyév folyamán nem éri el a 2300 órát, a nem állami és egyházi fenntartó a normatív állami hozzájárulás arányos részét köteles visszafizetni.
(12) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott elkülönített pénzösszeg-képzési kötelezettség alól mentesül az a nem állami, illetve egyházi fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetéséből – ide nem értve a normatív hozzájárulást, valamint a fejlesztési beruházási célra kapott támogatást legalább 90,0 millió forint mértékű támogatásban részesült.
(13) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV–V. fejezetében, az 55–80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(14) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak:
a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg – az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmények kivételével –132 838 forint/valós oktatott tanuló – függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától –, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
b) A fenntartó egyházakat egyházanként az alapfokú művészetoktatást végző intézmények tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az e bekezdés szerint számított kiegészítő támogatásnak az 50%-a.
c) Az egyházi felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesülnek.
(15) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a), b), c), 13–16. és 17/a) pontjában megállapított normatíva 47,7%-a.
(16) A (14) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást az Oktatási Minisztérium egyházanként, a területi államháztartási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben a tárgyhó 10. napjáig folyósítja. A területi államháztartási hivatalok a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján – kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte meg, intézkednie kell a kiegészítő támogatás összegének a területi államháztartási hivatal részére történő átutalásáról.
(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)–(11) bekezdés alapján járó normatív hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(18) A (14)–(15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)–(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
(19) A Tüo. tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságokat fenntartó helyi önkormányzatok, a köztestületi önkéntes tűzoltóságok fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében az e törvény 1. számú melléklete, XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján vehetik igénybe:
a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 8,2 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság a tárgyévet megelőző január 1-jei száma arányában kerül felosztásra.
(20) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult – az ott megjelölt 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben foglalt feltételek szerint – a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.
(21) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet – az önkormányzati intézményekhez hasonlóan – a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlanfelújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.
29. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2003. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés, a népegészségügyi program feladatainak támogatása. Felhasználása a 2004. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
30. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról – kijelölt bizottságának javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.
31. § (1) A Kormány által 2003. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
32. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 31. §-ban foglaltakon felül a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél – összegszerű korlátozás nélkül – kezességet, vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a hitelintézetek által az egyéni gazdaságok részére birtokfejlesztési célra nyújtott hitelekre a központi költségvetés terhére 10 000,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányprogramban szereplő egyes célkitűzések végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 2265/2002. (IX. 6.) Korm. határozat alapján 2003-ban induló program keretében a hitelintézetek által nyújtott – a kedvezőtlen adottságú térségek termelői adósságterhének részbeni kiváltását szolgáló – hitelekhez a központi költségvetés terhére 7500,0 millió forint összegben kezességet vállaljon.
33. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett, éven túli hiteleinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint, az éven belüli hiteleinek együttes állománya 60 000,0 millió forint lehet.
(2) A Kormány megbízásából a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a költségvetés terhére, harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.
(3) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
34. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
35. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2003. december 31-én legfeljebb 165 000,0 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2003. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2003. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
36. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2003. december 31-én a 200 000,0 millió forintot.
(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.
(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
37. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia – a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével – az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2003. év egyetlen napján sem haladhatja meg az 50 000,0 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. A 10,0 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 120,0 millió forintot, kivéve az agrárintegrátorokat.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
38. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. hitelfelvételét és kötvénykibocsátását a pénzügyminiszter engedélyezi.
39. § (1) A 31–32. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
40. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2003. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott összeg.
41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),
c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím),
d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 5. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VI. és VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.
42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),
b) a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) közül:
ca) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál,
cb) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál,
cc) a belső ellenőrzési társulások támogatásánál,
cd) a helyi önkormányzatok bérkiadásainak kiegészítő támogatásánál,
amennyiben a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
cs) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport), amennyiben a 16. § (2) bekezdésében és a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
d) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),
e) az állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
f) a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport) és a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím),
g) a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),
h) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),
i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
j) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4., 5., 6., 9., 11., 12. és 19. jogcímcsoport),
k) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), az agrárgazdasági kezesség beváltásnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 6. alcím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
n) a különféle – a 4. § (1) bekezdésében részletezett – személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport),
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
p) az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 5. alcím, 6. jogcímcsoport),
q) a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet),
r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport),
s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcímcsoport), a totó játékadójából származó támogatásnál 100%-os mértékben, (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport, 6. jogcím), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékadójából származó támogatásánál (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. jogcím) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os teljesülése mértékéig,
t) az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 78. jogcímcsoport),
u) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása és az egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése előirányzatoknál (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10 cím, 19. alcím), továbbá a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási tankönyv- és taneszköz-támogatása előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 75. jogcímcsoport),
v) a felnőttképzés normatív támogatásánál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 13. alcím),
w) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím),
x) a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím),
y) a beruházás ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport),
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6790,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2172,8 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet
a) 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata legalább 103%-ot és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata legalább 102%-ot, vagy
b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 102%-ot
érnek el;
c) az a)–b) pontokban meghatározott feltételek teljesülése esetén a XI. Belügyminisztérium fejezet, 5. Rendőrség cím, 1. Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei (a továbbiakban: ORFK) alcím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 210,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,2 millió forinttal léphető túl az adónyomozók érdekeltségi jutalmának biztosítására.
Amennyiben a tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át az APEH, illetve az ORFK rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 2905,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 930,0 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Pénzügyminisztérium fejezet
a) 19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzata legalább 101,5%-ot és a 20. cím, 2. Jövedéki adó és 20. cím 3. Fogyasztási adó alcím előirányzata legalább 100,5%-ot, vagy
b) az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 100,7%-ot érnek el.
Amennyiben tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.
(4) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése szerint meghatározott és közzétett összeggel a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 88. Társadalmi szervezetek és alapítványok pályázati támogatása jogcímcsoport előirányzata túlléphető.
43. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására a tárcák és a helyi önkormányzatok igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási támogatás jogcímcsoport előirányzat terhére.
(3) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímcsoportjai között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímcsoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcímcsoport között – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcímcsoport számsorrendjében történik.
(4) A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjainak és Kohéziós Alapjának fogadására való felkészüléssel összefüggésben keletkező kiadási többlet biztosítására – ezen összeg erejéig – átcsoportosítást hajtson végre.
44. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke látja el.
(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években vállaltak beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70%-ának mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet követő három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik évben sem haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50%-át. A XV. fejezet Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 25. cím, 27. alcím, 1. jogcímcsoport előirányzatnál a 2004. évi kötelezettségvállalás mértéke 120 000,0 millió forint, a 2005. évi pedig 80 000,0 millió forint lehet.
Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséget csökkenti.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcímcsoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcímcsoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.
(6) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai jogcímcsoport felhasználásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.
(7) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi célelőirányzatok jogcímcsoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül
a) a 10. cím, 4. Agrár és vidékfejlesztési szakmai előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Támogatási célelőirányzatok alcím, a 11. Közvetlen termelői és piaci támogatások cím előirányzatai között,
b) a 10. cím, 3. alcím, 2. SAPARD támogatásból megvalósuló programok kötelezettségvállalással nem terhelt támogatási jogcímcsoport előirányzatát a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Agrárberuházások támogatása jogcím, valamint a 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Vidéki térségek felzárkóztatása jogcím előirányzataira indokolt esetben átcsoportosítást hajthasson végre.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezet által be nem tervezett PHARE, ISPA, SAPARD program keretében Európai Uniós forrás érkezik a Nemzeti Alap számlájára, akkor új előirányzatot nyisson az EU támogatás előirányzatára – bevételi és kiadási oldalon egyaránt –, és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosítsa.
(10) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján a piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevételi előirányzatával és az azt meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási előirányzatai túlléphetők.
(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcímcsoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.
(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira – EU intézményfejlesztés, PHARE projektek és SAPARD programok társfinanszírozására – a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 1–8. címből átcsoportosítást hajthat végre.
(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 8. Közhasznú társaságok közhasznú feladatai és a Nemzeti Színház Rt. működési támogatása jogcímcsoport előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, Helyi önkormányzatok színházi támogatása megfelelő jogcímcsoportjaira átrendezze.
45. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2003. évben 10 700 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2003. évben 11,8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
46. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 33 000 forint.
(2) Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
47. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2003. január 1-jétől 17 100 forint.
48. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2003. január 1-jétől 202 950 forint, július 1-jétől 253 700 forint, november 1-jétől 304 400 forint.
49. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2003. január 1-jétől 202 950 forint, július 1-jétől 253 700 forint, november 1-jétől 304 400 forint.
50. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/F. § (2) bekezdésében meghatározott nevelőszülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – 11 000 forint/hó.
(2) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdésében meghatározott hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 82 500 forint/hó.
(3) A gyermekgondozási díj havi összege 2003. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.
51. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 3900 forint/fő/hónap.
52. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 300 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2003. évben 600 Ft/óra/fő.
53. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 2003. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2003. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
54. § (1) A közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelésére szolgáló célelőirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím) a tulajdonos média közalapítványok számára biztosított céltámogatás, melynek felosztásáról az alapító Országgyűlés – illetékes bizottságának javaslatára – határozatban dönt. Folyósítására a kuratóriumoknak a célszerű felhasználásról hozott döntését követően, a kuratóriumok elnökeinek kezdeményezésére kerül sor.
(2) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
55. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2003. december 31-éig
a) árubeszerzés esetén: 20,0 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 40,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetén: 10,0 millió forint,
d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési eljárás lefolytatásának kötelezettsége tekintetében: 240,0 millió forint.
(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2003. december 31-éig 1 000 000,0 forint, természetes személyek tekintetében 100 000,0 forint.
56. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2003. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 21 081,5 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
57. § (1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinálása mellett, az érintett miniszterek együttműködésével történjen.
(2) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 87. jogcímcsoport (Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat) fedezetet biztosít a zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítására, a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének erősítésére, valamint infrastruktúrájának fejlesztésére. Az előirányzat felhasználásáról a (7) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok figyelembevételével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a belügyminiszterrel, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyeztetve dönt.
(3) Az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Somogy megyék fejlesztése és kiemelten az elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében az érintett miniszterek a döntési körükbe tartozó, a (4) bekezdésben felsorolt támogatási célprogramok, fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatási eszközei központi pályázati rendszerben új induló projektek támogatására felhasználandó része 36%-ának megfelelő mértékű támogatási keretösszeget különítenek el. A keretösszegek 22%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 21%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15%-a Bács-Kiskun megye, 12%-a Békés megye, 12%-a Jász-Nagykun-Szolnok megye, 10%-a Somogy megye, 8%-a pedig Nógrád megye fejlesztésére használható fel.
(4) A (3) bekezdés szerint elkülönített támogatási kereteket a következő fejezeti kezelésű előirányzatok figyelembevételével kell megállapítani:
a) X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport (Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai), 9. cím, 2. alcím, 31. jogcímcsoport (Turisztikai célelőirányzat);
b) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. jogcím (Agrárberuházások támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. jogcím (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 3. jogcím (Melioráció és öntözésfejlesztés), 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. jogcím (Vidéki térségek felzárkóztatása), 10. cím, 4. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. jogcím (Vidéki környezet vonzóbbá tétele);
c) XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport (Beruházásösztönzési célelőirányzat), 25. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport (Kis- és középvállalkozói célelőirányzat), 25. cím, 5. alcím, 1. jogcímcsoport (Útfenntartás és fejlesztés);
d) XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 8. alcím, 1. jogcímcsoport (Környezetvédelmi alap célfeladatok), 10. cím, 8. alcím, 2. jogcímcsoport (Vízügyi célelőirányzat);
e) XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 18. alcím, 1. jogcímcsoport (Műszaki fejlesztési célelőirányzat);
f) XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 73. jogcímcsoport, 2. jogcím (Szociális kistérségi felzárkóztatás);
g) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport (Nemzeti Örökség Program célelőirányzat);
h) XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. alcím (Közmunkaprogramok támogatása).
(5) A (3) és (4) bekezdés szerint elkülönített keretek összegéről, felhasználásának feltételeiről és módozatairól az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a (7) bekezdés c) pontjában foglalt szabályok, valamint a regionális, a megyei és kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinációjával 2003. február 28-ig kötnek megállapodást. Az érintett miniszterek az eltérő megyei és térségi sajátosságok rugalmasabb érvényesítése érdekében – ágazati-szakmapolitikai céljaikkal összhangban – elkülönített kereteik terhére az egyes előirányzatok részletes szabályaitól eltérő támogatási célokról és feltételekről is megállapodhatnak. Az elkülönített keretek felhasználásakor a megyei területfejlesztési tanácsoknak prioritásként kell kezelni a külön jogszabályban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását, oly módon, hogy az e térségekre biztosítandó teljes támogatási keret egy főre jutó összege legalább 30%-kal haladja meg a megye egyéb területeire jutó fajlagos támogatási mértéket.
(6) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a alapján a 2003. évre vállalt kötelezettségek teljesítéséről – a (3) bekezdés alapján elkülönített keretösszegeken felül – az előirányzatokért felelős miniszterek gondoskodnak.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az (1) bekezdésben foglalt fejezeti kezelésű előirányzatok körét és a koordináció szabályait,
b) a (2) bekezdésben foglalt előirányzat felhasználásának szabályait,
c) a (3) és (4) bekezdés szerint elkülönítendő kereteknek az eltérő megyei adottságok és programok érvényesítésére lehetőséget adó, ugyanakkor az előirányzatok eredeti rendeltetésével összhangban lévő integráltabb felhasználási szabályait.
58. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított ellátásainak – munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése – kiadásai túllépik az előirányzatot.
(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(4) A Munkaerőpiaci Alap 2003-ban a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 16 900,0 millió forintot, a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak kiadására 1000,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 13 000,0 millió forintot, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére 18 510,0 millió forintot ad át.
(5) Ha a Munkaerőpiaci Alapból a közcélú munkavégzés kiadásaira a (4) bekezdésben megjelölt költségvetési befizetésén felül többletforrás szükséges, úgy az Alap legfeljebb további 2360,0 millió forintig helytállni köteles.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásának várható összegéről az I–VI. havi tényadatok rendelkezésre állása után 30 napon belül a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium állapodik meg.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott közcélú munkavégzés kiadásai, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére az éves elszámolást a 2003. december 31-én fennálló állapotnak megfelelően a 2003. évről szóló zárszámadás keretében kell elvégezni. A nevezett előirányzatok felhasználásánál keletkezett maradvány a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.
59. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2003. évi
a) bevételi főösszegét 2 490 351,7 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázkilencvenezer-háromszázötvenegy egész héttized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 2 767 501,6 millió forintban, azaz kettőmillió-hétszázhatvanhétezer-ötszázegy egész hattized millió forintban,
c) hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
60. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2003. évi
a) bevételi főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázegyezer-négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 501 461,3 millió forintban, azaz egymillió-ötszázegyezer-négyszázhatvanegy egész háromtized millió forintban,
c) egyenlegét nulla millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.
61. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2003. évi
a) bevételi főösszegét 988 890,4 millió forintban, azaz kilencszáznyolcvannyolcezer-nyolcszázkilencven egész négytized millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 266 040,3 millió forintban, azaz egymillió-kettőszázhatvanhatezer-negyven egész háromtized millió forintban,
c) hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.
62. § A 60. § és a 61. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül
a) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál – az 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. és 3. jogcím kivételével –, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál – a 2. alcím, 3. jogcímcsoport 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcímcsoport 1–11. és 13. jogcím, valamint a 4. jogcímcsoport 1., 2. és 3. jogcím, és az 5. jogcímcsoport kivételével –,
b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím),
c) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcímcsoport és LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcímcsoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
63. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül, továbbá 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a köztisztviselők illetményhelyzetének javítását szolgáló kifizetésekkel összefüggésben
a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,
b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcímcsoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2. Igazgatási szervek alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra
átcsoportosítson.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat 2003. évi kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.
64. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak, a 4. jogcímcsoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak és az 5. jogcímcsoport előirányzatának időarányoshoz viszonyított – egyéb törvényi felhatalmazás hiányában történő – túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 66. §-ban és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. § (12) bekezdésében, valamint e törvény 67. § (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.
65. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 13. Célelőirányzatok jogcím előirányzata tartalmazza a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 5. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatói kör vonatkozásában a 2002. évi illetmény-, bér- és támogatásemeléssel összefüggő 2003. évi kiadások fedezetét.
66. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére – amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki – kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
67. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport, 4. jogcímcsoport 1. jogcím és 5. jogcímcsoport előirányzatai tartalmazzák a gyógyfürdő, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz racionális rendelésére ösztönző forrást, valamint a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
68. § (1) Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére, sikeres pályázat esetén, az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatók (a továbbiakban: szervező) körében 2003. évre országosan, valamint a finanszírozott vasút-egészségügyi alapellátásra is kiterjedően összesen 1 millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell haladnia az 50 ezer főt. Az irányított betegellátási modellkísérletben a törvény hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2003. június 30-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP pályázatot ír ki e törvény kihirdetését követő 30 napon belül. A pályázati elbírálás során a nagyobb kockázatközösség megteremtése érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi integritással az ellátottak számát 50 ezer fő fölé emeli. A pályázat nyerteseivel az OEP határozott időre szóló szerződést köt.
(3) Azzal a nyertes pályázóval köthető meg az (1) bekezdés szerinti szerződés, aki vállalja – a jogszabályban meghatározott nagy költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével – az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. E feladat tekintetében érintett lakosnak minősül az a biztosított, aki a szervező által működtetett vagy a szervezővel e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosához Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) alapján bejelentkezett (a továbbiakban: érintett lakosság).
(4) Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kor, nem és a kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeg, valamint a biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díja közötti különbözet (bevételi többlet) a fejkvóta szerinti bevétel. A bevételi többlet
a) 10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,
b) 10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a
a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra. A fennmaradó összeg a kormányrendeletben foglaltak szerint kerül felhasználásra.
(5) Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegségmegelőző tevékenységek kiadásaira, valamint a szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság számának megfelelően 500,0 Ft/fő prevenciós díj, továbbá az addig ellátott lakosságszámhoz képest pályázat útján bevont többlet-lakosságszámra vonatkozóan a szerződéskötéstől számított egy éven át 500,0 Ft/fő szervezési díj illeti meg. A prevenciós és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az e célra szolgáló jogcím előirányzatát terheli.
(6) A prevenciós kiadásokra és szervezési feladatokra kiutalt pénzösszeg, valamint a (4) bekezdés szerinti bevételi többlet kiutalásának, felhasználásának, ellenőrzésének, visszavonásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, továbbá a modellkísérlet értékelésének szakmai szempontjait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben határozza meg. Az OEP folyamatosan monitorozza az irányított betegellátásban résztvevő háziorvosoknál eseti ellátásként megjelenő biztosítottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételét is, összevetve a bejelentkezett biztosítottak által igénybe vett szolgáltatásokkal.
(7) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az OEP által létrehozott szakértői csoport félévente értékeli a kísérletet, és a tapasztalatokról jelentést készít az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az OEP főigazgatója részére.
(8) A (2) bekezdésben foglalt pályáztatási kötelezettség nem érinti az irányított betegellátási modellkísérletben 2002. évben szerződéssel rendelkező szervezőket, esetükben az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel 2003. évben folyamatos.
69. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím és a 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím előirányzat a különös méltányolást érdemlő körülmények esetén (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) nyugellátás megállapítására, illetve nyugdíjemelésre használható fel.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 48,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 6,5 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 10,0 millió forint, egyszeri szociális segélyre 405,0 millió forint, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,4 millió forint, gyógyszertámogatásra 1500,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 400,0 millió forint használható fel.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok teljesítését a nyugellátások tényleges teljesítésének megfelelő jogcímcsoporton kell elszámolni. A (2) bekezdésben meghatározott, az E. Alapból méltányossági alapon megállapításra kerülő kifizetések teljesítését a tényleges felmerülési helyüknek megfelelően kell elszámolni.
70. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. Vagyongazdálkodás cím bevételeit ugyanezen cím kiadásaira kell fordítani. E kötelezettség teljesítésén túl a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek az ellátások fedezetét képezik.
71. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat tartalmazza a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójának 2003. évi kiadásait 3431,2 millió forint összegben.
(2) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím informatikai fejlesztésekre (ideértve a SAP–PIR üzemeltetést is) 1455,3 millió forintot (dologi kiadásokra 601,9 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 853,4 millió forintot), az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására 250,0 millió forintot, a nyilvántartási rendszer fenntartására, korszerűsítésére 307,0 millió forintot tartalmaz.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím informatikai fejlesztésekre 1200,0 millió forintot (ezen belül személyi juttatásra 72,0 millió forintot, munkaadókat terhelő járulékokra 23,0 millió forintot, dologi kiadásokra 547,0 millió forintot, felhalmozási kiadásokra 558,0 millió forintot) tartalmaz.
(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.
(5) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 560,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 790,0 millió forintot tartalmaz.
72. § Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet vagyonába tartozó járuléktartozás fejében átvett, Csopak, Kőkorsó út 5. sz. alatti üdülőingatlan-részt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság könyv szerinti értéken megvásárolja.
73. § (1) Az E. Alap és az Ny. Alap 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 2. Biztosítotti nyugdíjjárulék alcím – kivéve a magánnyugdíjpénztárak átutalásait – és 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím, az 1. cím, 3. alcím, 1. Baleseti járulék jogcímcsoport, az 1. cím, 4. Egészségügyi hozzájárulás alcím és az 1. cím, 5. Késedelmi pótlék bírság alcím előirányzatoknak az E. Alap, illetve az Ny. Alap bevételei vonatkozásában alaponként külön-külön számított 102%-os teljesülése esetén az E. Alap 1022,2 millió forintot, az Ny. Alap 1318,6 millió forintot, a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére pénzeszközátadással az APEH rendelkezésére bocsáthat a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány személyi juttatásainak 1773,3 millió forint és járulékainak 567,5 millió forint összegű fedezetére a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése esetén. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 1773,3 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzata legfeljebb 567,5 millió forinttal túlléphető.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése a kincstári adatszolgáltatás alapján a tárgyév november 30-áig eléri a 90%-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100%-os mértékben teljesíteni lehet. Az APEH a rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról az éves beszámoló keretében elszámol.
74. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló – módosított – 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a az alábbi k) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„k) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Hivataltól.”
75. § (1) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló – módosított – 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ok. Tv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapdíj a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa.”
(2) Az Ok. Tv. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A párt országgyűlési képviselőcsoportja vezetőjének helyettese a képviselői alapdíj alapulvételével 100% pótdíjban részesül. Ha a képviselőcsoport létszáma
– az 50 főt nem haladja meg, a pótdíjra egy helyettes,
– az 51 főt eléri, de a 100 főt nem haladja meg, a pótdíjra két helyettes,
– a 101 főt eléri, de a 150 főt nem haladja meg, a pótdíjra három helyettes,
– a 151 főt meghaladja, a pótdíjra négy helyettes jogosult.”
(3) Az Ok. Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete – lehetőség szerint – szálláshelyről gondoskodik. Az a képviselő, akinek részére az Országgyűlés hivatali szervezete szálláshelyet nem tud biztosítani, vagy arra a képviselő nem tart igényt, a 3. §-ban szereplő költségtérítési átalányon túlmenően a havi alapdíj 50%-ával megegyező összegű szállásköltség-térítésre jogosult.
(2) Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán megválasztották, ugyancsak jogosult az (1) bekezdés szerinti mértékű szállásköltség-térítésre.”
(4) Az Ok. Tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártok képviselőcsoportja a működésükkel járó kiadásokra havonta képviselőcsoportonként húsz képviselő alapdíjának, valamint – képviselőnként – kormánypárt esetében az alapdíj 30%-ának megfelelő, ellenzéki párt esetében az alapdíj 60%-ának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.”
(5) Az Ok. Tv. 6. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártok képviselőcsoportjai, valamint a képviselők számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben – térítésmentesen – munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint – az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – a képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is, illetve a képviselőcsoport illetménykerete terhére foglalkoztatott köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalókat is. A képviselőcsoport – képviselőnként – és a független képviselő a hivatali feladatok folyamatos ellátására havonta a képviselői alapdíj 25%-ának megfelelő ellátási keretet jogosult felhasználni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből.
(2) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két – töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy – felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám
a) 20%-a után főtanácsadói,
b) 20%-a után tanácsadói,
c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,
d) 30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata
szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony is létesíthető.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény által kötelezően előírt egyéb juttatásokat az Országgyűlés Hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. A közigazgatási szerv mérlegelési jogkörébe tartozó juttatások biztosítására, valamint jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem alkalmazható.
(3) A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete – irodahelyiség rendelkezésre bocsátása nélkül – képviselőnként egy személy alkalmazásának pénzügyi feltételeit (személyi juttatásokat és annak járulékait) biztosítja. A képviselő az alkalmazottját határozott idejű szerződéssel, mandátuma időtartama alatt munkajogi jogviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatja. A képviselő vállalkozóval is megállapodhat képviselői munkája segítéséről. A képviselő az alapdíjának 60%-a erejéig számolhat el alkalmazottra, illetőleg vállalkozóra vonatkozó kiadást, amely nem tartalmazza a kifizetett összeg társadalombiztosítási járulékát vagy általános forgalmi adóját. A feladat ellátására, illetőleg vállalkozásra vonatkozó szerződést – az Országgyűlés hivatali szervezete előzetes ellenjegyzésével – a képviselő köti meg az alkalmazottal, illetőleg a vállalkozóval. Az alkalmazással, illetőleg a vállalkozással járó, jogszabályon alapuló nyilvántartási, bejelentési és elszámolási kötelezettségeket az Országgyűlés hivatali szervezete teljesíti.”
(6) Az Ok. Tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A miniszterelnöki, miniszteri vagy politikai államtitkári tisztséget betöltő képviselő az 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapdíj 100%-ára jogosult; díjazására és egyéb juttatásaira a miniszterelnök esetében a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény, a miniszter és politikai államtitkár esetében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
76. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köztisztviselő)
„c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.”
(2) A Ktv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalaiban és az Állami Számvevőszéknél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a.”
(3) Az Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető alapilletménye.)
„a) a miniszter esetében a főtisztviselői alapilletmény 1,2-szerese,
b) politikai államtitkár esetében a főtisztviselői alapilletmény 0,93-szorosa,”
(4) A Ktv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő – a miniszter és a politikai államtitkár kivételével – illetménypótlékra jogosult. Ha az I. besorolási osztályba sorolt felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek az e törvény szerint megállapított alapilletménye nem éri el a százezer forintos mértéket, akkor azt arra ki kell egészíteni. Ha a II. besorolási osztályba sorolt középiskolai végzettségű köztisztviselő alapilletménye nem éri el a mindenkori minimálbér mértékét, akkor azt arra ki kell egészíteni.”
77. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított –1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70–75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.”
