Időállapot: közlönyállapot (2002.XII.26.)

2002. évi LXII. törvény - a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről 13/15. oldal

– albérletben és egyéb helyen

elhelyezettek.

b) Speciális (gyermekotthoni) ellátás

Fajlagos összeg: 952 600 forint/ellátott

A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–17 éves gyermekek után illeti meg, akik a Gyvt. alapján az otthont nyújtó ellátás keretében speciális gyermekotthoni ellátásban részesülnek, illetve akiket a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye speciális szükségletűnek minősített.

A b) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a), c) pont alatti hozzájárulás nem jár.

c) Utógondozói ellátás

Fajlagos összeg: 720 000 forint/ellátott

A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a 18–24 éves korú, az a), b) pont szerinti gondozásban korábban már részesült fiatal felnőtt után illeti meg, amennyiben számára a gyámhivatal a Gyvt. alapján utógondozói ellátást rendel el.

Amennyiben a fiatal felnőtt az ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít, a hozzájárulás összegének 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ennek időarányos része) vehető igénybe.

Amennyiben az a) vagy b) vagy c) pont szerinti ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti normatív hozzájárulások és kiegészítő támogatások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint.

Ha nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az a), b), c) pont szerinti szakellátásokat, akkor azokat a feladatot ellátó önkormányzat számára megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulás összegének megfelelő szintig.

Ha az otthont nyújtó, vagy a speciális gyermekotthoni ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.

Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek után a 13., 16. és a 23. b) jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. A 13., 16. és a 23. b) jogcím szerinti intézményekben elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek után az a) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.

Az a), b), c) pont szerinti hozzájárulásokat nem vehetik igénybe a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokat fenntartó önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó, speciális gyermekotthoni és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelyezés-típusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.

d) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése

Fajlagos összeg: 69 000 forint/ellátott

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz és a megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottsághoz kapcsolódik. A hozzájárulást a fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe mindazon ellátottak után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a gondozási napokról vezetett nyilvántartásában szerepelnek.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel.

13. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Fajlagos összeg: 725 000 forint/ellátott

A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan- és egyéb rehabilitációs intézményekben – kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit –, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői, valamint a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (panzió, otthonház).

Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot.

A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.

A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

14. Nappali szociális intézményi ellátás

a) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali ellátása

Fajlagos összeg: 176 000 forint/ellátott

A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.

b) Fogyatékos személyek nappali ellátása

Fajlagos összeg: 442 000 forint/ellátott

A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali intézményét tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 252-vel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 252-vel.

A nappali melegedőben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál.

15. Hajléktalanok átmeneti intézményei

Fajlagos összeg: 399 500 forint/férőhely

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.

A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

16. Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása

Fajlagos összeg: 770 000 forint/ellátott

A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg a helyi önkormányzatot.

A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, vagy az Szt. 85/A §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek.

Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodai nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.

A gyámhatósági határozattal, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó helyi önkormányzat számára.

A 16–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

17. Gyermekek napközbeni ellátása

a) Bölcsődei ellátás

Fajlagos összeg: 361 000 forint/ellátott

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott gyermekek után vehető igénybe.

Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást.

A hozzájárulás gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető.

Ez tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.

b) Családi napközi ellátás

Fajlagos összeg: 100 000 forint/ellátott

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig.

Ez tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.

18. Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani feladatok

a) Családsegítő szolgálat módszertani feladatai

Fajlagos összeg: 6 000 000 forint/szolgálat

A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely az Szt. 88/A § (1) bekezdése alapján a szociális és családügyi miniszter által a módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítő szolgálatot tart fenn, amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. SzCsM rendelet) előírásai szerinti ellátásáról.

b) Bentlakásos intézményi módszertani feladatok

Fajlagos összeg: 10 550 000 forint/szolgálat

A hozzájárulásra jogosult

– a megyei, fővárosi önkormányzat, ha az Szt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, valamint

– a helyi önkormányzat, ha a szociális és családügyi miniszter által az Szt. 88/A. § (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn,

amely az 1/2000. SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról.

c) Gyermekjóléti szolgálat módszertani feladatai

Fajlagos összeg: 4 060 000 forint/szolgálat

A hozzájárulásra jogosult az a gyermekjóléti feladatot ellátó települési önkormányzat, amelyet a Gyvt. 118. § (2) bekezdésében foglaltak szerint módszertani feladatok ellátására jelöltek ki.

Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.

19. Óvodai nevelés

Fajlagos összeg: 182 000 forint/gyermek

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő – beleértve az óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő – azon gyermekek után veheti igénybe, akik a 2002. illetve 2003. évben, a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontjáig a harmadik életévüket betöltik.

Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2002., illetve 2003. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 16. § (1) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható.

20. Iskolai oktatás

a) Iskolai oktatás az 1–4. évfolyamon

Fajlagos összeg: 187 000 forint/tanuló

A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola 1–4. évfolyamára járó tanulók után, a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.

b) Iskolai oktatás az 5–8. évfolyamon

Fajlagos összeg: 194 000 forint/tanuló

ba) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola és a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára járó tanulók után a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.

bb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5–8. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. évfolyamtól kezdődően – a Kt. 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.

c) Iskolai oktatás a 9–13. évfolyamokon

Fajlagos összeg: 240 000 forint/tanuló

ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott gimnázium és szakközépiskola 9–12., továbbá a Kt. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározott esetben a 13., valamint a szakiskola 9–10. évfolyamára járó tanulók után, a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.

cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola 9–10. és a szakközépiskola 9–12., továbbá a Kt. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján – a Kt. 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.

cc) A hozzájárulás kétszerese jár a szakiskolában a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő 9–10. évfolyamos tanulók után.

cd) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján az Arany János Tehetséggondozó Program keretében szervezik meg az oktatást.

Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.

d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés)

Fajlagos összeg: 190 000 forint/tanuló

A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt. és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor.

e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)

Fajlagos összeg: 102 000 forint/tanuló

A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor.

A hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló és szaktanteremben szervezzék meg.

21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás

Fajlagos összeg: 430 000 forint/gyermek, tanuló

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló – beleértve a második és további szakképzésben részt vevő tanulót – után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, tagozatban, óvodában, iskolában a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást.

A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít, továbbá, ha a nem fogyatékos tanuló – az emelt összegű családi pótlékra való jogosultság megállapítására vonatkozó rendelkezésekben [17/1990. (V. 8.) SZEM rendelet] meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.

Ez a hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott – a Kt. 27. § (10) és (12) bekezdésében meghatározott – speciális szakiskolába, készségfejlesztő szakiskolába, előkészítő szakiskolába járó tanulók után is.

E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. e), valamint a 24. a) és c)–g) pontban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel.

b) Korai fejlesztés, gondozás

Fajlagos összeg: 225 000 forint/gyermek

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben – bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, gyermekotthon – szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhető.

c) Fejlesztő felkészítés

Fajlagos összeg: 302 000 forint/gyermek

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási – fogyatékosok ápoló gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye – intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhető.

22. Alapfokú művészetoktatás

a) Zeneművészeti ág

Fajlagos összeg: 100 000 forint/tanuló

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe.

b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág

Fajlagos összeg: 66 000 forint/tanuló

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részesülők után is.

Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha az a) és b) jogcím szerinti oktatást együttesen veszi igénybe, vagy ha a tanuló több tanszakra jár, vagy több alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatását veszi igénybe. Az után a tanuló után, aki az a) és b) jogcím alatt felsorolt oktatásban is részt vesz, az a hozzájárulás igényelhető, amelyikben a tanuló az iskola magasabb évfolyamára jár.

Azonos évfolyam esetén a tanulót azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyikben az összes foglalkozási órából több foglalkozást igényel, azonos foglalkozási órák esetén pedig az a) pont szerinti hozzájárulás jár.

23. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás

a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás

Fajlagos összeg: 330 000 forint/tanuló

aa) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha a tanuló az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény vagy a Kt. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt. Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani.

Az externátusi nevelésben, ellátásban részesülők esetében az igénybevétel további feltétele, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó vállalja.

Nem igényelhető a hozzájárulás a – Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozóknál lakó tanuló esetén.

A Kt. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.

ab) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi nevelésben, ellátásban részesülő tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján az Arany János Tehetséggondozó Program keretében szervezik meg a nevelést, oktatást, ellátást.

b) Fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi ellátása

Fajlagos összeg: 670 000 forint/gyermek, tanuló

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett fogyatékos tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg az ellátást.

E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a fogyatékos gyermek – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában – az óvodai nevelés mellett kollégiumi ellátásban is részesül.

A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi ellátását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásoknak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.

24. Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz

a) Általános iskolai napközi foglalkozás

Fajlagos összeg: 20 000 forint/tanuló

A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatáshoz kapcsolódóan a Kt. 53. § (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontja szerint.

A hozzájárulás húsz százalékkal növelt összegét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1–4. évfolyamán a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulók után is.

b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása

Fajlagos összeg: 17 000 forint/gyermek, tanuló

ba) A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat utoljára a 2002/2003. tanévre (a 2003. költségvetési év első nyolc hónapjára) az általa fenntartott általános iskola 1–8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamára, hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára járó, tanköteles, nappali rendszerű oktatásban részt vevő, a család gondozásában lévő, hátrányos helyzetű tanulók – Kiegészítő szabályok 1. a) pontja szerint számított – létszáma után.

A hátrányos helyzetet az iskolaigazgató javaslata alapján a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állapítja meg a Gyvt. 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve ugyanezen törvény 138. § (2) bekezdése alapján védelembe vett gyermekekről – a 2002. augusztus 31-ei tényleges létszám figyelembevételével – készített nyilvántartás alapján. Az iskolaigazgató javaslata alapján kivételesen indokolt esetben az a tanuló is figyelembe vehető, aki nem szerepel az említett nyilvántartásban. Ezeknek a tanulóknak a száma nem lehet több az iskola tanulólétszámának 5%-ánál.

A kiegészítő hozzájárulást a tanulást közvetlenül segítő tantárgyi foglalkozások, tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztő és tehetséggondozó programok megvalósítása esetén lehet igényelni, ha a programokat külön terv alapján, tanulónként legalább heti öt órában, maximum tizenöt fős csoportokban szervezik meg. A hozzájárulás az e programokban részt vevő gyermekek után igényelhető az egyes intézményekben nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók létszámának legfeljebb 30%-áig.

Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül, valamint, ha a 24. ca) pont alapján roma kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban.

bb) A 2003/2004. tanévtől (először a 2003. költségvetési év utolsó négy hónapjára) ez a kiegészítő hozzájárulás igényelhető a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint képességkibontakoztató felkészítésben vesz részt.

Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.

bc) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján a teljes óvodai nevelését, iskolai oktatását kis létszámú – legfeljebb tizenöt fős – óvodai csoportban, iskolai osztályban szervezik meg.

Ez a hozzájárulás jár a szakiskolában a Kt. 1996-ban megállapított 27. §-ának (7) bekezdése szerinti szakképzési évfolyamokon szervezett (kifutó) felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után is.

Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül, vagy ha a 24. ca) pont alapján a 2002/2003. tanévben a roma kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban.

bd) A 2003/2004. tanévtől (először a 2003. költségvetési év utolsó négy hónapjára) e kiegészítő hozzájárulás háromszorosa igényelhető a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint vesz részt integrációs nevelésben, oktatásban.

Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.

be) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben, a tanévből a 180 naptári napot el nem érő, de 90 naptári napot meghaladóan gyógykezelés alatt álló tanuló után. A tanéven belül megszakítás nélkül legalább 180 naptári napon tartós gyógykezelés alatt álló, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után – ha részére az intézményben az oktatást folyamatosan biztosítják – a kiegészítő hozzájárulás négyszerese jár. A hozzájárulás igénybevételét megalapozó tanulólétszámot a Kiegészítő szabályok 1. j) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani. E hozzájárulás mellett a feladatellátáshoz további, közoktatási jogcímű hozzájárulás nem igényelhető.

A b) pont alatti hozzájárulások egy gyermek, tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe

c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás

Fajlagos összeg: 44 000 forint/gyermek, tanuló

ca) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat a következő esetekben igényelheti:

– Ha az általa fenntartott óvodában nemzetiséghez, etnikumhoz tartozó gyermekek óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvéről kiadott 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján szervezi meg, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek létszáma után.

– Ha az általa fenntartott iskolában nemzetiséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére, a nyelvoktató iskolai nevelést-oktatást (ide értve a roma nyelveket is) megszervezi, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik – a roma nyelvoktatás kivételével – a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.

– Utoljára a 2002/2003. tanévben (a költségvetési év első nyolc hónapjára) az előző bekezdés feltételei mellett illeti meg a kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzatot az általa fenntartott iskolában a nappali rendszerű képzésben, roma felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után is, azzal az eltéréssel, hogy azokon az évfolyamokon, amelyeken az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a kisebbségi oktatás irányelve előírásainak megfelelően biztosítják a felkészítést legalább heti hat tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében. A 2003/2004. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a 24. bb) és bd) pont alapján járó hozzájárulás igényelhető az ott meghatározott feltételek megléte esetén.)

– A 2003/2004. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén, a nyelvoktató iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez biztosított hozzájárulás számításánál a részt vevő tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.

– Ha az általa fenntartott iskolában kiegészítő kisebbségi oktatást szervez a Kt. 86. §-ának (5) bekezdése alapján, a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.

cb) A kiegészítő hozzájárulás másfélszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanulók után, akik részére az oktatást

– nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, továbbá

– két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az irányelv alkalmazása nem kötelező, ott a Művelődési Minisztérium 29207/1987. (MK. 22.) számú engedélye szerint.

A c) pont szerinti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe.

A hozzájárulás igénylésének további, együttes feltételeit a Kiegészítő szabályok 1. l) pontja tartalmazza.

d) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés

Fajlagos összeg: 20 000 forint/gyermek, tanuló

da) A kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít, de nem jogosultak a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre.

db) A kiegészítő hozzájárulás másfélszerese jár a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő és a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít.

2003. szeptember 1-jétől az óvodai étkezésben részt vevő és a Gyvt. 148. § (6) bekezdése szerint ingyenes étkezésben részesülők után a 8. számú melléklet I. 3. pontja szerinti kiegészítő támogatás is jár.

Az e pontban foglalt kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők. Emellett ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehető figyelembe.

Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. k) pontja szerint történik.

e) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása

Fajlagos összeg: 22 500 forint/gyermek, tanuló

A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerint óvodába járó, illetve az általános iskola 1–8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamára járó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók ellátásához veheti igénybe.

A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.

f) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása

Fajlagos összeg: 33 900 Ft/gyermek, tanuló

A kiegészítő hozzájárulást az a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, amely a megyei fejlesztési tervvel egyezően, az óvodai neveléssel és az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók iskolai oktatásának biztosításával összefüggő törvényben előírt kötelező feladatait – a Ttv. szerint létrehozott – társulás keretében oldja meg.

A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.

A hozzájárulás igényelhető a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán, illetve a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.

A hozzájárulás nem igényelhető a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, a városi székhelyű intézménybe bejáró városi lakóhelyű vagy tartózkodási helyű tanulók után, valamint azon gyermekek, tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között működő intézményben.

g) A kistelepülések támogatása

Fajlagos összeg: 12 000 forint/gyermek, tanuló

A kiegészítő hozzájárulást a következő feltételek fennállása esetén az a települési önkormányzat veheti igénybe, amely 2002. október 21-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és az óvoda, iskola fenntartása összhangban áll a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal:

ga) Kiegészítő hozzájárulást vehet igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám 2999 főnél több, de a 3500 főt nem haladja meg, az általa fenntartott

– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,

– általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.

Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 3500 főt.

gb) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám eléri az 1100 főt, de nem haladja meg a 2999 főt, az általa fenntartott

– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,

– általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.

Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 2999 főt.

gc) A hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott

– általános iskola 5–8., valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után,

– általános iskola 1–4. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha a gd) pont szerinti hozzájárulást nem igényelheti.

Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem érte el az 1100 főt.

gd) A hozzájárulás összegének négyszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott

– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,

– általános iskola 1–4. évfolyamára járó, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha az önkormányzat – a Kt. 85. §-ának (4) bekezdése alapján készített önkormányzati intézkedési terv, illetve, ha ilyen készítésére az önkormányzat nem köteles, a megyei fejlesztési terv alapján – az általános iskolai nevelésről-oktatásról az 5–8. évfolyamon – az f) pont szerinti feltételeknek megfelelően létrehozott – társulás keretében gondoskodik. Ha a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézményben, a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamon nemzeti kisebbségi iskolai nevelést-oktatást biztosít, egyéb feltételek megléte esetén a hozzájárulást társulásban való részvétel nélkül is igényelheti.

Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, akkor az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók után jár a hozzájárulás.

A ga)–gd) pontban meghatározottak alapján igényelhető hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akiknek nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi két tanítási nyelvű óvodai nevelést, illetve nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű vagy nemzetiségi nyelvoktató, nappali rendszerű iskolai nevelést-oktatást biztosít.

A g) pont alatti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők.

25. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok

Fajlagos összeg: 1114 forint/lakos

A hozzájárulás a lakosságszám szerint illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.

26. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok

Fajlagos összeg: 94 450 950 forint/megye, főváros 373 forint/lakos

A hozzájárulás a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és közművelődést szolgáló feladatok ellátásához.

Kiegészítő szabályok

1. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:

a) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása – az e pont szerinti kivételes szabályok figyelembevételével – a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges – az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok –, illetve a költségvetési évben induló tanévi becsült, tanévi nyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12 részének és 4/12 részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként az itt leírtak szerint összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám – a félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik.

b) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.

c) A Kt. 1. számú melléklet Második része határozza meg, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban részt vevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat – fenntartói szinten – kell alkalmazni. A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához is e bekezdés előírásai az irányadók. Azokban az esetekben, amikor a hozzájárulást csak a nappali rendszerű oktatásban résztvevők után lehet igényelni, a tanulói létszám meghatározására vonatkozó rendelkezések közül – a 24. be) pontban a tartós gyógykezelés alatt állók számára szervezett oktatás, valamint a 24. ca) pont első és negyedik gondolatjelében meghatározottak kivételével – csak az e létszám számítására vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni azokat a magántanulókat is, akik után a hozzájárulás igénybe vehető a 21. a) pont alapján. A beszámoltató rendszerű szakképzésben részt vevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. A nem magyar állampolgárok a Kt. 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.

d) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.

e) A közoktatási célú normatív hozzájárulások kizárólag az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulások igénybevételére jogosító tevékenységeket is – a 24. pont e), f), g) pontját kivéve –, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették.

f) A 24. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 19. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámát nem haladhatja meg.

g) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után – kivéve a 23. b) pont szerint a fogyatékos tanulók diákotthoni, kollégiumi ellátásában részesülők – a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.

h) A 21. b) és c) pont szerinti, a korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2003. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevők – becsült 12 havi átlaglétszáma figyelembevételével számított és – tízzel elosztott átlaglétszáma alapján igényelhető, az elszámolás az előbbiek szerint számított tényleges átlaglétszám figyelembevételével történik.

i) A 24. a) pont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók 2003. évi költségvetési évre – tanévenként – becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot száznyolcvanöt nappal kell elosztani. Ha a tanévek átlagában a Kt. 53. § (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson részt vevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Kt. 53. § (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás. Az iskolaotthonos oktatásban részt vevők számát az ugyanezen jogcímű hozzájárulás igénybevételéhez az a) pont szerinti számítással kell megállapítani.

j) A 24. be) pont szerinti, a tartósan gyógykezelés alatt álló tanulók oktatásának megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást az a helyi önkormányzat igényelhet, amely a nem közoktatási (egészségügyi) intézményében ellátott közoktatási tevékenységével összefüggésben OM azonosítóval rendelkezik és a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett. A hozzájárulás igénylése becsléssel, elszámolása az intézménybe való felvételt és az elbocsátás időpontját igazoló dokumentumok, valamint a tanügy-igazgatási nyilvántartások (tanulói törzslap, foglalkozási napló) naptári éven belüli tényleges adatai alapján történik.

k) A 24. d) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosultak 2003. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma a da) pont szerinti hozzájárulás esetén az élelmezési nyilvántartás, a db) pont szerinti hozzájárulás esetén pedig az élelmezési nyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat). Az elszámoláshoz az élelmezési nyilvántartásban a térítésidíj-kedvezményben részesülőket elkülönítetten kell kimutatni. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal.

l) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:

– a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és

– a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását legalább 8, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és

– amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.

2. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén – e melléklet 11. pont ba) jogcím kivételével – az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.

4. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatáshoz e melléklet 19–24. pont szerinti hozzájárulások igényelhetők az egyes jogcímekben meghatározott feltételek megléte esetén.

5. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2003. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám-felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.

6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba.

7. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait a 2002. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státusát a 2002. október 21-i állapot szerint kell figyelembe venni.

8. A 11–17. pontban szereplő hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek.

4. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása

A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)–B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az e törvény 15. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

Előirányzat: 405 100,0 millió forint

A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a. A 2002. évben szétvált önkormányzatoknál – eltérő megállapodás hiányában – a szétválás előtti közigazgatási területre kimutatott személyi jövedelemadót a 2001. január 1-jei lakosságszám arányában kell megosztani.

Előirányzat: 101 275,0 millió forint

B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg az I–III. pont szerint.

I. E törvény 3. és 8. számú melléklete egyes jogcímeiben az átengedett személyi jövedelemadó-hányad

Előirányzat: 201 017,3 millió forint

– A 3. számú melléklet 1–10. és 25–26. jogcímének, valamint a 8. számú melléklet III. és IV. jogcímének forrása 100,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:

– 3. számú melléklet 1. jogcím 9 512,1 millió forint,
2. jogcím 23 219,3 millió forint,
3. jogcím 4 002,3 millió forint,
4. jogcím 1 149,8 millió forint,
5. jogcím 10 952,1 millió forint,
6. jogcím 2 567,4 millió forint,
7. jogcím 6 010,0 millió forint,
8. jogcím 6 441,8 millió forint,
9. jogcím 57 018,1 millió forint,
10. jogcím 14 236,9 millió forint,
25. jogcím 11 440,2 millió forint,
26. jogcím 5 719,5 millió forint,
– 8. számú melléklet III. jogcím 27 099,5 millió forint,
IV. jogcím 163,7 millió forint,

– A 3. számú melléklet 12–18. jogcímének forrása 23,64%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:

– 3. számú melléklet 12. jogcím 4 190,5 millió forint,
13. jogcím 5 496,8 millió forint,
14. jogcím 1 732,3 millió forint,
15. jogcím 291,8 millió forint,
16. jogcím 3 959,4 millió forint,
17. jogcím 1 427,7 millió forint,
18. jogcím 82,6 millió forint.

A 3. számú melléklet 11. jogcímének forrása 22,19%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:

– 3. számú melléklet 11. jogcím 4 303,5 millió forint.

II. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése

Előirányzat: 23 307,3 millió forint

Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 660 millió forint,
b) a megye 2002. január 1-jei lakosságszáma után 710 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 23 590 forint/ellátott.

A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 12. a)–c), 13., 14., 16., 17. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódó férőhely, a 19–24. számú jogcímhez kapcsolódó ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.

A B) I. és a B) II. c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. és 8. számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi.

III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérsékelése

Előirányzat: 79 500,4 millió forint

1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség – a 2001. január 1-jei lakosságszámra – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.

Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.

Az önkormányzat közigazgatási státusát a 2002. október 21-ei állapotnak megfelelően kell alapul venni.

A 2002. évben szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket a 2001. január 1-jei lakosságszám arányában kell figyelembe venni.

2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2003. évi iparűzési adóerő-képességét az alábbiak szerint kell meghatározni:

2.1. Számított adóerő-képesség:

Ae = (Ta x 1,2 + L x Ea) x 0,012

ahol

Ae = számított iparűzési adóerő-képesség

Ta = a 2001. évi társasági adó-bevallásokból az APEH által telephelyenkénti adatokból településenként kimutatott iparűzési adóalap

L = település 2001. január 1-jei lakosságszáma

Ea = az Szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap 1 lakosra jutó összege településnépesség szerint képzett csoportonként

község 500 főig 10 000 forint/fő
község 501–2000 főig 14 000 forint/fő
község 2000 fő felett 25 000 forint/fő
város 10 000 főig 35 000 forint/fő
város 10 001–100 000 főig 50 000 forint/fő
város 100 000 fő felett 63 000 forint/fő
főváros (kerületekkel együtt) 65 000 forint/fő

2.2. Az 1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerő-képesség:

2.2.1. Nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 2003. évre valorizált – vagyis a 2001. évi önkormányzati beszámolóban szereplő és 20%-kal megnövelt – iparűzési adó-bevétel összegének 60%-ánál, illetve nem lehet több annak 100%-ánál.

Az előzőek szerint számított valorizált iparűzési adó-bevételt a helyi önkormányzat a 15. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során abban az esetben csökkentheti, ha 2002. október 1-jén rendelkezett hatályos iparűzésiadó-rendelettel. Amennyiben a ténylegesen befolyt – hátralékváltozással korrigált – iparűzési adó eltér az önkormányzat által csökkentettől, ennek a kiegészítésre, illetve az elvonásra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64. § (7) bekezdésében foglaltak keretében 2003. évre el kell számolnia.

A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat másfélszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további – az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő – kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidőt követő 90. napon az Államháztartási Hivatal azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

Az év végi elszámolás során az önkormányzatot megilleti az az összeg, amely a ténylegesen befolyt – hátralékváltozással korrigált – és az általa csökkentett iparűzési adó különbözetének a kiegészítésre, illetve az elvonásra gyakorolt hatásából származik.

2.2.2. Megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.2.1. szerinti adóerő-képességének a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával számított átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 2001. évi adóbevétele, vagy volt ugyan bevétele, de ugyanez év január 1-jén nem volt hatályos iparűzési adó-rendelete, és a számított iparűzési adóerő-képessége ennél az átlagnál magasabb.

2.2.3. Azonos az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó a 2.2.1. és a 2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerő-képessége felével, ha az adott önkormányzat 2.2.1. és 2.2.2. szerinti adóerő-képessége ennél alacsonyabb lenne.

3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:

a) község 500 főig 22 212
b) község 501–2000 főig 24 100
c) község 2000 fő felett 25 000
d) város 10 000 főig 28 501
e) város 10 000 fő felett 31 500
f) megyei jogú város 35 500
g) főváros (kerületekkel együtt) 31 285

Az a)–e) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a II. c) pont szerinti fajlagos összeg és e törvény 3. számú melléklet 13., 15., 16., 21. c) d) e), 21. b) c), 22., 23. pont szerinti ellátottak/férőhely együttes száma szorzatának a település 2001. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.

4. A 3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása 2003-ban:

A 3. pontban szereplő
értékhatár%-ában sávonként
Sávonként a levonásra kerülő
egy főre jutó összeg
A normatív hozzájárulásból
levonásra kerülő összeg

%-ban

forint/fő

%-ban

forint/fő
4. oszlop összesen x a település
2001. január 1-jei lakosságszáma
forintban
1. 2. 3. 4. 5.
100–125 0
125–150 25
150–175 45
175–200 75
200 felett 90
Levonandó
összesen:

A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is – a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 2., 4., 5., 7–11., 14., 17., 19., 20. a) b), 21. a), 24. a)–c), db), e)–g), 25., 26. pontja alapján megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a. Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számít bele az intézményfenntartó települést megillető 24. e) és f) jogcímen, valamint a 24. e) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19. és 20. a) b) jogcím szerinti normatív hozzájárulás.

Ezen központi költségvetési kapcsolatokból származó források év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatását az Áht. 64. § (7) bekezdése szerinti elszámolás során érvényesíteni kell.

Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által – saját forrásaiból – 2003-ban beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba az államháztartás alrendszereiből származó átvett pénzeszköz nem számítható be.

5. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Millió forintban
Sor-
szám
Cél Igénybevétel feltételei Előirányzat
2003.
1. Lakossági közműfejlesztés támogatása A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet szerint igényelhető. 1 600,0
2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – a Belügyminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 15-éig. Az igényekről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság – a rendelkezésére álló előirányzat keretei között – az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok – a szolgáltatóval egyeztetett – igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A támogatás megállapításánál az elismert ráfordításon belüli értékcsökkenési leírás, illetve az önkormányzati használati díjban szereplő értékcsökkenési leírást pótló hányad nem haladhatja meg az eszközök pótlásának, felújításának céljaira felhasznált mértéket. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget, ezen belül az eszközök pótlására és felújítására jóváhagyott összeget az önkormányzat, illetve a szolgáltató dokumentálható és ellenőrizhető módon, kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. Ennek érdekében az önkormányzat és a szolgáltató szerződésben állapodik meg, amely rögzíti a központi költségvetésből kapott összeg pontos rendeltetését és azt, hogy az összeg önkormányzathoz érkezésétől számított sürgős továbbutalása milyen időtartamon belül történik meg. 5 600,0
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.
3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. 210,0
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról és elszámolásának részletes feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – a Belügyminisztériummal és a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév március 31-éig.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása Támogatásban részesül – a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 2002. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján – minden közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat. 100,0
A támogatás egyösszegű átutalásáról a Belügyminisztérium tárgyév március 15-éig intézkedik.
5. Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 680 ezer forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatás a helyi kisebbségi önkormányzatok működését szolgálja. A támogatás átutalása négy egyenlő részletben tárgyév február 15-éig, május 15-éig, augusztus 15-éig, november 15-éig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő negyedévenkénti átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (a továbbiakban: NEKH) a fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok által készített, az illetékességi területükön működő kisebbségi önkormányzatokról szóló értesítése alapján intézkedik a Belügyminisztérium útján az Államháztartási Hivatal felé. 1263,5
Ha a kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken) és az időközi választás eredménytelen, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg a támogatás időarányos része.
A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az időközi választás eredménytelensége esetén – azzal egyidejűleg – értesíti a NEKH-t, valamint a Belügyminisztériumot a megyei TÁH-on keresztül az őt meg nem illető – időarányos – támogatási előirányzatról való lemondásról, és intézkedik az ennek megfelelő összeg visszautalásáról a megyei TÁH-on keresztül az Államháztartási Hivatal felé.
6. Gyermek- és ifjúsági feladatok Igényelhetik a helyi önkormányzatok az ifjúsági referensi hálózat bővítésére, gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzat, települési szintű korosztályi képviseleti testület létrehozására, működtetésére, valamint a helyi önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatellátását segítő, szolgáltató intézményrendszer kialakítására. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról és elszámolásának részletes feltételeiről a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium – a Belügyminisztériummal és a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév február 15-éig. 170,0
7. Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű és nemzetiségi kétnyelvű (beleértve a romani és beás nyelvet is) nevelési-oktatási feladatokat ellátó óvoda és iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, illetve az egyes kisebbségi vegyes bizottságok által elfogadott és a Kormány határozatával megerősített ajánlásoknak megfelelően biztosítani. 340,0
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről az Oktatási Minisztérium – a Belügyminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatallal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév március 31-éig.
8. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet határozza meg. 630,0
9. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok, ha hivatásos zenekart és/vagy énekkart tartanak fenn, illetve abban az esetben, ha olyan hivatásos zenekart vagy énekkart támogatnak, amellyel a zene-, illetve az énekkar működtetésére a helyi önkormányzat a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jéig hosszú távú – legalább 5 éves – közszolgáltatási szerződést kötött. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 865 millió forint működési kiadásokra, 125 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév február 15-éig. 990,0
10. Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2002. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. További feltétel, hogy az önkormányzati szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak, illetve az abban részesülők esetében kizárólag a felmentési illetmény támogatható. 500,0
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Belügyminisztérium – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév február 15-éig.
11. Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára A központi költségvetés hozzájárulást biztosít az a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok feladataihoz. Az előirányzat valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatot egységesen illeti meg. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Belügyminisztérium – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév március 31-éig. 120,0
12. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása Igényelhetik azok a települési önkormányzatok, amelyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján települési hulladékkezelési feladatokat látnak el. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 31-éig. 2 000,0
13. Belső ellenőrzési társulások támogatása A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatok belső ellenőrzési feladatai ellátásához, amennyiben azt a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8–9. és 16. §-a szerint létrehozott társulásban látják el. A támogatás feltétele, hogy a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok száma meghaladja a 10-et, és a helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek száma, beleértve a polgármesteri hivatalokat és a körjegyzőségeket is – a 3500 fő lakosság szám feletti települési, valamint megyei önkormányzatok költségvetési szervei nélkül – eléri a 30-at. A társulási megállapodásnak tartalmaznia kell a főállású belső ellenőr feladatait, az ellenőrzés megszervezésére, éves munkaterve összeállításának rendjére, valamint működése értékelésére vonatkozó szabályokat. 100,0
A támogatás mértéke a főállásban foglalkoztatott belső ellenőr(ök) 2003. évi teljesített személyi juttatásainak és járulékainak 50%-a, de legfeljebb 80 ezer forint felügyeleti ellenőrzés keretében vizsgált költségvetési szervenként. A támogatás alapját képező felügyeleti vizsgálatok száma nem haladhatja meg a költségvetési szervek számának – ide nem értve a 3500 fő lakosságszám feletti települési, valamint megyei önkormányzatok költségvetési szerveit – felét.
Az évközben induló társulás a támogatást időarányosan veheti igénybe.
E jogcímnél az önkormányzatok és a költségvetési szervek száma a 2003. január 1-jei állapottal megegyező, az újonnan induló társulások esetén pedig a társulási megállapodás létrejöttekor meglévővel azonos.
A helyi önkormányzatok igényüket – a 2003. évi tervezett személyi juttatás és annak járulékai alapján – a Pénzügyminisztériumhoz – a TÁH-okon keresztül – tárgyév március 10-éig és szeptember 10-éig nyújthatják be. A támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat igényelheti. A pénzügyminiszter a támogatásokról 2003. április 30-áig és október 30-áig döntést hoz, s arról közleményben értesíti az önkormányzatokat. A támogatás egy összegben kerül folyósításra. A támogatott önkormányzat év végén a 2003. évi teljesített személyi juttatás és annak járulékai szerint a támogatással elszámol.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Pénzügyminisztérium – a Belügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 31-éig.
14. „ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása Támogatásban azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek vállalják, hogy a támogatással kialakítják, illetve javítják e filmszínházak műszaki, technikai, kényelmi feltételeit. 500,0
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 31-éig.
15. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást a Belügyminisztérium az épületek károsodásának mértéke (kategóriái) és a településen belül az azonos károsodásoknak egyidejű javítására tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Belügyminisztérium – a Kormány által meghatározott elvek alapján – tájékoztatót jelentet meg tárgyév január 31-éig. 1 385,0
16. Helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok, ha állat- és növénykertet, vadasparkot tartanak fenn, vagy abban az esetben, ha a fentiek működtetésére a tárgyévben hosszú távú – legalább 3–5 éves – közszolgáltatási szerződést kötnek. 410,0
A helyi önkormányzatokat – kivéve a Fővárosi Önkormányzatot – 50 millió forint támogatás a működési kiadásokra illeti meg az önkormányzati hozzájárulás arányában. A támogatás igénybevételének feltételeit a nemzeti kulturális örökség minisztere a tárgyév február 15-éig rendeletben szabályozza.
360 millió forint az állat- és növénykertek, vadasparkok működési, felújítási és beruházási feladatainak pályázati úton történő támogatására szolgál. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév február 15-éig.
17. Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása A Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójához támogatás illeti meg a Fővárosi Önkormányzatot. 300,0
A támogatás igénybevételének ütemezéséről, feltételeiről a nemzeti kulturális örökség minisztere a főpolgármesterrel a tárgyév február 15-éig megállapodást köt.
18. Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz Kiegészítő támogatás illeti meg a helyi önkormányzatot bér- és a kapcsolódó kiadási kötelezettségeihez, ha a 2003. évi forrásainak növekménye nem nyújt fedezetet a közalkalmazottak átlagosan 50%-os 2002. szeptember 1-jei béremeléséből, a köztisztviselők 2001. július 1-jei illetmény-előmeneteli rendszere módosításából, a szociális ágazatban foglalkoztatottak 2001. évi munkahelyi pótlékemeléséből, valamint a közművelődési és kulturális területen foglalkoztatottak 2001. évi szakmai szorzó emeléséből következő, a vonatkozó felmérések szerinti 2003. évi – jubileumi jutalom nélkül számított – együttes kiadása 98%-ára. 3000,0
A forrásnövekmény kiszámításánál az önkormányzat bevételeként a következőket kell figyelembe venni: 2002. évi jogszerűen igénybe vett normatív hozzájárulásokat és támogatásokat, normatív szja-t, a lakhely szerinti személyi jövedelemadó 2002. évi előirányzatát, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, valamint az iparűzési adó, az önkormányzatot megillető gépjárműadó és illetékbevétel költségvetési információs rendszer szerinti 2002. évi eredeti előirányzatait; 2003. évben e törvény alapján és az Áht. 64. § (4) bekezdése szerinti normatív hozzájárulások és támogatások, normatív SZJA módosított előirányzatát, a lakhely szerinti személyi jövedelemadó előirányzatát, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, valamint az iparűzési adó, a gépjárműadó és az önkormányzatot megillető illetékbevétel költségvetési információs rendszer szerinti eredeti előirányzatait. E számításnál figyelmen kívül kell hagyni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, a lakáshoz jutás feladataihoz, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések kiadásaihoz kapcsolódó hozzájárulásokat és támogatásokat. Nem érvényesíthető a 2003. évi iparűzési adókulcs, valamint gépjárműadó mérték csökkentés miatti bevételkiesés.
A forrásnövekmény számítása során – fentieken túl – az intézményfenntartó társulásokat, körjegyzőségeket költségvetési rendeletében szerepeltető (gesztor) önkormányzatoknál a bér- és kapcsolódó kiadások miatti átvétel többletét – legalább a 2002. évben e jogcímen átvett pénzeszköz 120%-át – figyelembe kell venni.
A Fővárosi Önkormányzat abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból itt forráshiány mutatható ki.
A helyi önkormányzat igényét a Pénzügyminisztériumhoz a TÁH-okon keresztül nyújthatja be tárgyév április 20-áig.
E támogatás terhére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendeletében foglaltak szerint, annak elfogadási időpontjához igazodóan a tárgyév február 5-éig, illetve március 5-éig előleget igényelhet. Az igénybe vehető előleg összege az általa ilyen címen tervezett előirányzat 50%-a, amely májusig bezárólag havi egyenlő részletekben kerül folyósításra a nettó finanszírozás keretében. Az előleg elszámolása e törvény 6. számú mellékletének 1.5.3. pontja alkalmazásával történik.
A támogatásokról a pénzügyminiszter tárgyév május 31-éig dönt. A folyósítás – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel napjáig időarányosan járó támogatásra szólóan – az előleggel korrigálva – egy összegben; a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
A támogatással az önkormányzat bevételi forrásainak éves teljesítése alapján számol el. Az adó- és illetékbevételeknél a hátraléknövekedés nem ismerhető el. Az év végi elszámolás során többletigény nem érvényesíthető. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az önkormányzat a zárszámadás keretében fizeti vissza. Kamatfizetés szempontjából a jogtalan igénybevétel napja 2003. június 30.
A támogatás számításának módszeréről, az igénylés, a folyósítás és az elszámolás rendjéről, a Pénzügyminisztérium 2003. január 31-éig útmutatót jelentet meg.
19. Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-elhárítási munkálatainak támogatása Támogatást az önkormányzatok komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján igényelhetnek, kizárólag közterület, önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve közvetlen életveszély elhárítása esetén. 795,0
Földcsuszamlások esetén további megkötés, hogy az életveszély-elhárítás legalább három ingatlant érint, illetve a rétegcsúszás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő.
Pincerendszerek esetén csak mesterséges üregek által okozott veszélyhelyzet elhárítása támogatható.
Természetes partfalnak – a támogatás szempontjából – a földfelszín olyan természetes úton kialakult szintkülönbség változása tekinthető, ahol a szintkülönbség meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb.
A támogatásról, illetve a felhasználás és az elszámolás feltételeiről a belügyminiszter határoz az általa kinevezett szakértői bizottság vizsgálata és javaslata figyelembevételével. A nyújtható támogatás mértéke 60%–90%, az önkormányzat éves költségvetésétől függően.
A pályázat részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza.

6. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 11 500 millió forint

A működési forráshiányból és az önkormányzati kötelező feladatok alacsony szintű ellátási képességéből eredően az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek az alábbi feltételek szerint.

E támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok tárgyévben esedékes kamatai teljesítésére.

Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutatót) készít, és arról – a területileg illetékes TÁH-okon keresztül – a helyi önkormányzatokat tárgyév március 10-éig tájékoztatja.

1.1. Nem igényelhetnek támogatást ezen a címen azok a helyi önkormányzatok, amelyek(nek):

1.1.1. lakosságszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jén 500 fő vagy ez alatti és körjegyzőséghez nem tartoznak, kivéve, ha ez alól a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkeznek,

1.1.2. polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tartanak fenn, kivéve, ha részt vesznek a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) szerint létrehozott társulásban,

1.1.3. az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek intézményenkénti kihasználtsága 3000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések esetében 50%-ot, 3000 fő feletti lakosságszámú önkormányzatok esetében a 70%-ot nem éri el, kivéve azt az 500 fő, vagy ez alatti lakosságszámú helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel és oktatási intézményeinél az általános iskolai tanulók 4. évfolyamnál magasabb évfolyamainak oktatása a Ttv. szerint létrehozott társulás keretében történik,

1.1.4. 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkeznek intézményeiket is ideértve, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg az 1.1.6. pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat,

1.1.5. helyi adó bevezetéséről – ide nem értve a megyei önkormányzatokat – nem döntöttek, illetve ilyen bevételt nem terveznek,

1.1.6. a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételeiken túl tervezik a felhalmozási célú kiadásaikat, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a települési önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakáshoz jutás és lakásfenntartás jogcímen a települési önkormányzatot megillető személyi jövedelemadó 50%-a, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 20%-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20%-a, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfatartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe.

1.2. A forráshiány összegének megállapításánál a kötelező önkormányzati feladatok – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli – tárgyévet megelőző év tényleges működési kiadásait a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör tárgyévet megelőző év kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás.

1.2.1. A működési kiadás számításánál, ezen belül a személyi juttatásoknál – az útmutatónak megfelelően – a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény alapján kialakításra került ágazati növekményt lehet figyelembe venni.

1.2.2. A személyi juttatások számításánál a polgármester díjazását a társadalmi megbízatású polgármester éves tiszteletdíjának megfelelő mértékéig

– azon helyi önkormányzatnál, ahol a tárgyévet megelőző év január 1-jén a lakosságszám 350 fő vagy ez alatti, az e törvény 46. §-a szerinti köztisztviselői illetményalappal megegyezően,

– azon helyi önkormányzatnál, ahol a tárgyévet megelőző év január 1-jén a lakosságszám 351–750 fő közötti, az e törvény 46. §-a szerinti köztisztviselői illetményalap kétszeresével megegyezően

lehet figyelembe venni.

E szabályok nem vonatkoznak azon településekre, amelyek 2003. január 1-jén körjegyzőségi székhelyként működnek és a körjegyzőség három vagy több községből áll.

1.2.3. A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit – az OEP finanszírozási kör nélkül – az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai, ide értve a 2003. évi bér és kapcsolódó kiadási kötelezettségek teljesítéséhez az e törvény 5. számú melléklete 18. pontja szerinti kiegészítő támogatás összegét is, és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok – előzőek szerint figyelembe vett – sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt.

1.2.4. A forráshiány számítása során a működési célú pénzeszközátadások és átvételek egyenlege az útmutató szerint számított növekménnyel együtt kerül figyelembevételre.

1.2.5. A tárgyévet megelőző évben e kiegészítő támogatásban nem részesült önkormányzatoknál csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit.

1.2.6. A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását – képviselő-testületi (közgyűlési) jóváhagyással alátámasztva – tételesen be kell mutatni.

1.2.7. A kiegészítő támogatás összegét csökkenti az e törvény 3. számú mellékletének 24. e) és f) jogcímeihez, valamint a 24. e) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19., 20. a) és 20. ba) jogcím szerinti hozzájárulások kivételével számított tárgyévi normatív hozzájárulás, és az átengedett személyi jövedelemadó valamint az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2%-a.

1.2.8. Az előző években felvett működési hitel tárgyévi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiánynak nem része.

1.2.9. Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó tárgyévet megelőző évi teljesített működési kiadásainak összege a 2001. évi teljesített működési kiadások (4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó – az útmutatóban meghatározott helyi kötelező feladatok megjelenítését eredményező korrekciókkal és a legalacsonyabb és legmagasabb működési kiadást teljesítő önkormányzatok 3%-a figyelmen kívül hagyásával – számított átlagának 110%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el a 2001. évi teljesített működési kiadások (4%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 90%-át, akkor a forráshiány összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör nélkül kell elvégezni.

1.2.10. Az előző pontokba foglalt korrekciókkal számított támogatás nem lehet több az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú hitel összegénél.

1.3. A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁH-okon keresztül nyújthatják be 2 példányban. A TÁH-okhoz való beérkezés időpontja tárgyév április 20. és tárgyév szeptember 30.

Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (a tárgyév első félévére vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):

– a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzat pénzmaradványának megállapításáról és felhasználásáról, a tárgyévi költségvetésről, és a tárgyévi első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, könyvvizsgálói jelentés,

– az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai tárgyévet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

– működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

– a képviselő-testület nyilatkozata 1.1.1–1.1.5. pontokban foglaltak igazolására.

A Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően a TÁH-ok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően legkésőbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiányról. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 1 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.

A kérelmek döntés-előkészítése során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁH-tól.

1.4. A támogatásokról a pénzügyminiszter döntése meghozatala előtt a tárgyév július 15-éig, illetve tárgyév november 30-áig előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát. A támogatásokat önkormányzatonként – évente két alkalommal – a Magyar Közlönyben kell közzé tenni.

1.5. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok a tárgyévben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan tárgyév február 5-éig, illetve tárgyév március 5-éig van lehetőség.

1.5.1. A jogosan igénybe vehető előleg összege:

– ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat nem lehet több, mint a tárgyévet megelőző évben a részére folyósított kiegészítő támogatás összegének 70%-a,

– ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat, nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott működési célú hitel 60%-át.

1.5.2. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁH-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.

1.5.3. Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell – a tartozás erejéig – elszámolni.

1.5.4. Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok tárgyév május 31-éig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes TÁH-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell – a tartozás erejéig – elszámolni.

1.6. A támogatás átutalása – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan – az előleggel korrigálva – egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.

1.7. A támogatott helyi önkormányzat a jóváhagyott támogatásról év végén az útmutató szerint elszámol. Az elszámolás során a helyi önkormányzat bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését, valamint az e melléklet szerinti 1.7.2–1.7.4. pontokban foglaltakat.

1.7.1. Amennyiben az elszámolás során a helyi önkormányzat az e melléklet 1.1.1–1.1.6. pontja szerinti valamely feltételt – a felhalmozási egyensúly tekintetében a teljesített bevételek és kiadások számbavétele alapján – nem teljesíti, a támogatásra nem jogosult, s a jogtalanul igénybe vett teljes támogatást az Áht. 64/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint visszafizeti az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti kamattal együtt.

1.7.2. Amennyiben a helyi önkormányzat tárgyévben teljesített működési célú intézményi bevételei és önkormányzati sajátos – SZJA nélküli – működési bevételei meghaladják a támogatásnál e jogcímeken figyelembe vett működési bevételeket, úgy a működési célú intézményi bevételi többlet 30%-át meghaladó bevétel összegével megegyező támogatást a központi költségvetés javára vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség összegét csökkenti a 2003. évi bér és kapcsolódó kiadási kötelezettségek teljesítéséhez az e törvény 5. számú melléklete 18. pontja szerinti kiegészítő támogatás elszámolása során visszafizetendő támogatás összege.

1.7.3. Az elszámolás során visszafizetendő a központi költségvetés javára a kiegészítő támogatásnál figyelembe nem vett normatív hozzájárulás évközi és év végi pótlólagos igénylése során kapott támogatásnak megfelelő összeg is, a kötelező feladatellátási körben eddig el nem látott új feladathoz és a beruházással összefüggő mutatószám növekedéséhez kapcsolódó normatív hozzájárulás kivételével.

1.7.4. Az 1.7.2–1.7.3. pontokban foglalt visszafizetési kötelezettség együttes összege nem haladhatja meg az e jogcímen kapott kiegészítő támogatás összegét. A jogtalan igénybevételt az Áht. 64/B. § (2) bekezdésében foglalt kamatfizetési kötelezettség terheli. A jogtalan igénybevétel napja 2003. év december 31.

2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.

ELŐIRÁNYZAT: 300 millió forint

2.1. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat + 0,5% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét, és az ezeket bizonyító okiratokat.

2.2. Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. Amennyiben az önkormányzat adott költségvetési évben az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában szabályozott támogatásban már részesült, úgy e jogcímen támogatást nem igényelhet.

A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10–14. §-ai rögzítik.

A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól.

2.3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a Belügyminisztérium intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása

ELŐIRÁNYZAT: 1200 millió forint

Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az 1. és 2. pont alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, a belügyminiszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet.

A belügyminiszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja.

7. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatási előirányzata összesen 10 413,6 millió forint.

Ebből:

a) Működtetési hozzájárulás

ELŐIRÁNYZAT: 7 000,1 millió forint

Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

Millió forint
Önkormányzatok Működtetési
hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) 214,1
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) 199,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) 201,1
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) 52,9 * 
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) 211,7
Zalaegerszeg Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) 205,9
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) 323,4
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) 70,6
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 370,5
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) 200,2
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) 196,7
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 288,2
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) 317,6
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) 181,4
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 344,9
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) 197,2
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) 213,5
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) 105,8
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín) 35,3
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzat (Bárka Színház) 152,9
Budapest Főváros IX. kerületi Önkormányzat (Pinceszínház) 26,7
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Trafó Kht., Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház) 2 889,6
Összesen: 7 000,1

b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás

ELŐIRÁNYZAT: 2 500,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház-támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere a 2003. január 31-éig rendeletben szabályozza.

c) Bábszínházak működtetési hozzájárulása

ELŐIRÁNYZAT: 104,0 millió forint

Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó bábszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

Millió forint
Önkormányzatok Működtetési
hozzájárulás
Debrecen Megyei Jogú Város (Vojtina Bábszínház) 13,0
Győr Megyei Jogú Város (Vaskakas Bábszínház) 13,0
Kecskemét Megyei Jogú Város (Ciróka Bábszínház) 13,0
Miskolc Megyei Jogú Város (Csodamalom Bábszínház) 13,0
Szeged Megyei Jogú Város (Kövér Béla Bábszínház) 13,0
Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház) 13,0
Heves Megyei Önkormányzat (Harlekin Bábszínház) 13,0
Veszprém Megyei Önkormányzat (Kabóca Bábszínház) 13,0
Összesen: 104,0

d) Bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása