Időállapot: közlönyállapot (2002.XII.26.)

2002. évi LXII. törvény - a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről 15/15. oldal

„5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

Az egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei


Termékdíjköteles termék
2003.
február 15-től a
termékdíjtétel
(Ft/kg)
2004. évi
termékdíjtétel
(Ft/kg)
2005. évi
termékdíjtétel
(Ft/kg)
Kenőolaj 88 92,4 97”

18. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„6. számú melléklet a 1995. évi LVI. törvényhez

Az akkumulátorok termékdíjtételei


Termékdíjköteles termék
2003.
február 15-től a
termékdíjtétel
(Ft/kg)
2004. évi
termékdíjtétel
(Ft/kg)
2005. évi
termékdíjtétel
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátorok 89,1 100,3 112
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok 124,3 140 156”

19. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„7. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

I. Hígítók és egyéb oldószerek termékdíja


Termékdíjköteles termék
2003.
február 15-től a
termékdíjtétel
(Ft/kg)
2004. évi
termékdíjtétel
(Ft/kg)
2005. évi
termékdíjtétel
(Ft/kg)
A hígítók és egyéb oldószerek 200 210 221

II. A fizetendő termékdíjtétel (T) meghatározása

T = t x p x s, ahol

t = 200 Ft/kg

p = az értékesítésre, illetve vámkezelésre kerülő hígító és egyéb oldószer mennyisége (kg)

s = a termék környezeti jellemzőitől függő korrekciós tényező, melynek értékei:

a) s =1, ha az oldószer aromás tartalma 30% felett van;

b) s = 0,8, ha az oldószer aromás tartalma a 20-30% között van;

c) s = 0,6, ha az oldószer aromás tartalma 0,5-19,99% között van, vagy ha az oldószer alifás tartalma 40% felett van;

d) s = 0,4, ha az oldószer alifás tartalma 15-40% között van;

e) s = 0,1, ha az oldószer alifás tartalma 15% alatt van”

20. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

„8. számú melléklet a 1995. évi LVI. törvényhez

A reklámhordozó papírok termékdíjtétele


Termékdíjköteles termék
2003.
február 15-től a
termékdíjtétel
(Ft/kg)
2004. évi
termékdíjtétel
(Ft/kg)
2005. évi
termékdíjtétel
(Ft/kg)
Reklámhordozó papír 13 19,5 26”

21. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

Vízkészletjárulék

1. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó vízkészletjárulékot köteles fizetni.

2. a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 16-18. pontok alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,

b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.

3. A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b)-c) alpontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 2003. évben 2,40 forint/m3 alapjárulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2003. évben a 4,80 forint/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2003. évben 15,40 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania.

A vízennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

4. A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 3/a) pontjában 2003. évre 2,40 forint/m3 meghatározott alapjárulék figyelembevételével - a 3. pontban foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 16. pont b), f) és i) alappontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

5. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 2003. évben 7,50 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.

6. A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.

7. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

8. A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.

9. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a 10. és 11. pontokban megállapított kivételekkel - a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.

10. A tárgyévet követő első hónap 15. napáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,

a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),

b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó),

c) ha a 3/b) pont alapján fizet vízkészletjárulékot.

11. Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.

12. A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).

13. A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni

a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 911. pontokban előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,

b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.

14. A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.

15. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.

16. Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie

a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,

b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,

c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,

e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,

f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,

g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,

h) a használt víz ismételt felhasználás vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,

i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,

j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.

17. A vízhasználónak a 16/b) és a 16/f) pontokban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.

18. Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.


  Vissza az oldal tetejére