„5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
| Termékdíjköteles termék | 2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg) | 2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg) | 2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg) | |
| Kenőolaj | 88 | 92,4 | 97” |
„6. számú melléklet a 1995. évi LVI. törvényhez
| Termékdíjköteles termék | 2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg) | 2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg) | 2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg) | |
| Elektrolittal feltöltött akkumulátorok | 89,1 | 100,3 | 112 | |
| Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok | 124,3 | 140 | 156” |
„7. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
I. Hígítók és egyéb oldószerek termékdíja
| Termékdíjköteles termék | 2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg) | 2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg) | 2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg) | |
| A hígítók és egyéb oldószerek | 200 | 210 | 221 |
II. A fizetendő termékdíjtétel (T) meghatározása
T = t x p x s, ahol
t = 200 Ft/kg
p = az értékesítésre, illetve vámkezelésre kerülő hígító és egyéb oldószer mennyisége (kg)
s = a termék környezeti jellemzőitől függő korrekciós tényező, melynek értékei:
a) s =1, ha az oldószer aromás tartalma 30% felett van;
b) s = 0,8, ha az oldószer aromás tartalma a 20–30% között van;
c) s = 0,6, ha az oldószer aromás tartalma 0,5–19,99% között van, vagy ha az oldószer alifás tartalma 40% felett van;
d) s = 0,4, ha az oldószer alifás tartalma 15–40% között van;
e) s = 0,1, ha az oldószer alifás tartalma 15% alatt van”
„8. számú melléklet a 1995. évi LVI. törvényhez
| Termékdíjköteles termék | 2003. február 15-től a termékdíjtétel (Ft/kg) | 2004. évi termékdíjtétel (Ft/kg) | 2005. évi termékdíjtétel (Ft/kg) | |
| Reklámhordozó papír | 13 | 19,5 | 26” |
Vízkészletjárulék
1. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó vízkészletjárulékot köteles fizetni.
2. a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 16–18. pontok alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,
b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
3. A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)–c) alpontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 2003. évben 2,40 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2003. évben a 4,80 forint/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2003. évben 15,40 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania.
A vízennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
4. A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 3/a) pontjában 2003. évre 2,40 forint/m3 meghatározott alapjárulék figyelembevételével – a 3. pontban foglaltak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 16. pont b), f) és i) alappontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
5. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 2003. évben 7,50 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.
6. A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
7. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
8. A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.
9. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó – a 10. és 11. pontokban megállapított kivételekkel – a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.
10. A tárgyévet követő első hónap 15. napáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 3/b) pont alapján fizet vízkészletjárulékot.
11. Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
12. A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől – vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől – számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon – bejelenteni köteles (bejelentkezés).
13. A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 911. pontokban előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
14. A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.
15. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
16. Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználás vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.
17. A vízhasználónak a 16/b) és a 16/f) pontokban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
18. Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
