78. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében előírt és jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató).”
(2) Az Áht. 8/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:)
„a) értékpapírok kibocsátása, értékesítése és visszavásárlása;”
(3) Az Áht. 10/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A 113/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatokkal kapcsolatos ügyletek kiadásai teljesíthetők devizában is.”
(4) Az Áht. 13/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés jelölése (10) bekezdésre változik és a jelenlegi (9) bekezdésben szereplő (4)–(8) bekezdésre való hivatkozás (4)–(9) bekezdésre változik:
„(9) Ha a pályázat útján elnyert központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult államigazgatási eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megkeresésre adók módjára hajt be.”
(5) Az Áht. 18/B. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az ÁHH és a Kincstár a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően tartalmi ellenőrzést végez.
(13) Az ÁHH és a TÁH-ok a 64/A–64/D. §-ok alapján felülvizsgálják a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatás igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét.”
(6) Az Áht. 18/G. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ÁKK Rt. bevételei:
a) az államadósság kezelésével összefüggésben az éves költségvetési törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell az ÁKK Rt. rendelkezésére bocsátani,
b) egyéb bevételek.”
(7) Az Áht. 18/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstár bevételei
a) az államháztartás pénzforgalmának lebonyolítására és egyéb jogszabályban meghatározott feladatainak ellátására az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell a Kincstár rendelkezésére bocsátani,
b) az a) pontba nem tartozó, szerződés alapján ellátott feladatok végzéséért, valamint szolgáltatások nyújtásáért kapott bevételek,
c) egyéb bevételek.”
(8) Az Áht. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(7) bekezdés jelölése (4)–(8) bekezdésre változik:
„(3) A Kormány nem vállalhat kezességet abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a kötelezett kezességbeváltás, illetve egyéb költségvetési forrás igénybevétele nélkül nem fogja tudni fizetési kötelezettségét teljesíteni.”
(9) Az Áht. 48. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(A pénzügyminiszter)
„s) ellátja – az Állami Számvevőszék és a Miniszterelnöki Hivatal véleményének kikérésével – az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés koordinációjával és harmonizálásával kapcsolatos jogszabály-előkészítési feladatokat, beleértve az ellenőrzési módszertan és a szakképzés feladatait is.”
(10) Az Áht. 64/A. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetékes TÁH a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve a helyszínen az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását. Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem vagy csak részben tett eleget, és az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a TÁH álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább 1 millió Ft-ot, a helyszíni vizsgálat kötelező. A vizsgálat eredményéről a TÁH külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a TÁH javasolhatja az önkormányzatnak, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a TÁH által javasolt adatokat érvényesítse.
(3) Amennyiben a helyi önkormányzat az (1)–(2) bekezdés szerinti felhívásnak, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak nem tesz eleget, és a felhívásban, illetve a jegyzőkönyvben szereplő jogcímeknél az év végi elszámolás során visszafizetési kötelezettsége és a (4) bekezdés alapján igénybevételi kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, a jogtalanul igénybe vett előirányzat, de legfeljebb a TÁH felhívásában, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatában feltüntetett különbözet után – a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül – jogcímenként kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka.
(4) A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 5 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:
a) ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat ötven százaléka,
b) ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat,
c) ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt a TÁH a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.
Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500,0 ezer forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50%-át kell fizetni. A 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti lemondást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.”
(11) Az Áht. 64/A. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzat)
„a) évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással,”
(teljesíti.)
(12) Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat a 64–64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásokat a TÁH útján igényli. A TÁH – a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével – a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, a TÁH a támogatási igényt – véleményével együtt – továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek.”
(13) Az Áht. 64/D. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az önkormányzat a TÁH 64/A. § (2) bekezdése, 64/B. § (4) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe foglalt javaslatának, illetve a (2) bekezdés szerinti felhívásnak legkésőbb az év végi elszámolás során, illetve a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem tett eleget, a TÁH – szükség esetén – a tényállást helyszíni felülvizsgálat során rögzíti.”
(14) Az Áht. 92. §-a a következő (2)–(3) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetési szervek bevételei közül az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai központosított bevételét képezi.
(3) A fejezet felügyeletét ellátó szervek a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére – ha törvény másképp nem rendelkezik – befizetési kötelezettséget írhatnak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.”
(15) Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül – beleértve a létszámkeretet is – köteles gazdálkodni. A személyi juttatásokon belül jutalmazásra fordítható előirányzat, valamint az év közben keletkezett megtakarítás tárgyévi jutalmazási célú felhasználásának mértéke – az éves költségvetési törvényben meghatározott kivétellel – a Ktv. és a Hszt. hatálya alá tartozó szerveknél nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.”
(16) Az Áht. 96. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles a tárgyévi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(6) Nem kell az (5) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.”
(17) Az Áht. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében előirányzott központi költségvetési hozzájárulások és különféle térítések költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét, amennyiben törvény másként nem rendelkezik, időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelőjének havi elszámolása alapján kell folyósítani.”
(18) Az Áht. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a (2)–(8) bekezdés jelölése (3)–(9) bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetésből finanszírozott, a TÁH-ok által folyósított ellátási kiadások költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban, finanszírozási terv alapján kell folyósítani.”
(19) Az Áht. 101. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat és központi költségvetési szerv a beruházás megvalósítása során a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján – közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adás-vétel stb. jogcímen, vagy alvállalkozói munkavégzés során – bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos egyéb állami támogatást is vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.”
(20) Az Áht. 108. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány határozattal dönthet az állam kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti – bármilyen jellegű visszapótlás nélküli – átcsoportosításáról. E rendelkezés az állam társadalombiztosítási ellátást szolgáló vagyonára nem vonatkozik.”
(21) Az Áht. 109/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban: értékesítés) származó bevétel – kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik – a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.
(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevétel 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.
(5) A bevételnek a (4) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai központosított bevételét képezi, kivéve, ha – kormányrendeletben szabályozottak alapján – a benyújtott visszahagyási kérelemről a pénzügyminiszter másképp dönt.
(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket a költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, afelett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti.”
(22) Az Áht. 109/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat
a) az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az a központi költségvetési szerv, amelyet a KVI – az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével – kijelöl és a vagyonkezelésre vonatkozóan vele megállapodást köt (a továbbiakban: kijelölés), továbbá
b) bármely természetes és – az (1) bekezdésben jelölt szervezeteken kívül – jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a vagyonkezelésre – központi költségvetési szerv megszűnése esetén a jogutódként létrejövő szervezet alapítója egyetértésével – a KVI szerződésben megállapodik (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés),
c) az állami tulajdonban lévő erdő és az azzal szerves egységet képező egyéb földterületek esetében az a 100%-ig állami tulajdonban levő erdőgazdasági társaság, amellyel – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével – a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) vagyonkezelési szerződést köt,
d) az, akire a vagyonkezelői jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelően átruházták, illetőleg – az öntözési célú létesítmények kivételével – a mezőgazdasági célokat szolgáló vízilétesítmények medrei és az azzal szerves egységet képező földterületek esetében a vízitársulat, amellyel a NFA vagyonkezelési szerződést köt,
e) a védett természeti területek tekintetében az, akivel – a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével – a KVI vagyonkezelési szerződést köt,
f) a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó.”
(23) Az Áht. 109/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben az ingyenes használati joggal terhelt, kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok ingyenes használója a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat a KVI írásbeli felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül – nem kezdi meg vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, használati joga megszűnik. Az ingyenes használati jog törlése és a KVI vagyonkezelői jogának bejegyzése iránt a KVI intézkedik az illetékes földhivatalnál. A KVI vagyonkezelői jogának bejegyzésére a (3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.”
(24) Az Áht. 109/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésében lévő termőföld értékesítéséből származó bevétel 100%-át termőföldvásárlásra kell fordítani.”
(25) Az Áht. 109/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy nemzetközi egyezményből vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, illetve belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében a kincstári vagyonba tartozó ingó dolgok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról határozattal döntsön.”
(26) Az Áht. 112. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az államháztartás alrendszerei államadósságának összefüggését és kapcsolatát ki kell mutatni az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása keretében előírt és jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor adósságával (maastrichti adósságmutató).”
(27) Az Áht. 120. §-a következő 120/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének szervezete
120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el.
(2) Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzését
a) a vezetés részét képező – kiépített és működő – pénzügyi irányítási és szabályozási rendszerek, továbbá az elkülönült szervezetek keretei között végzett (előzetes ellenőrzések rendszere);
b) és a függetlenített (utólagos) belső ellenőrzési szervezet útján kell ellátni. Az utólagos belső ellenőrzési feladatokat a Kormány által kijelölt, a költségvetés ellenőrzéséért felelős állami szerv, továbbá a fejezetek felügyeleti ellenőrző szervezetei és a fejezetek, köztestületek, valamint a helyi önkormányzatok költségvetési szerveinek belső ellenőrei látják el.”
(28) Az Áht. 121. §-a és a 121. § előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Államháztartási külső ellenőrzés
121. § Az Állami Számvevőszék feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.”
(29) Az Áht. a következő 121/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Az államháztartási függetlenített belső ellenőrzés
121/B. § (1) A függetlenített belső (utólagos) ellenőrzés feladata az államháztartás alrendszereiben a költségvetés tervezése, végrehajtása és a végrehajtásáról szóló beszámolás, kapcsolódóan a pénzügyi irányítási, szabályozási (előzetes ellenőrzési) rendszerek működésének vizsgálata, értékelése szabályossági, illetve hatékonysági szempontból. Az ellenőrzést elrendelő szerv vezetőjét az ellenőrzés megállapításairól, javaslatairól jelentésben kell tájékoztatni.
(2) A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a pénzügyi ellenőrzésért, továbbá a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és – a pártok kivételével – a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is – felhasználásának ellenőrzéséért felelős állami szervet jelöl ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott állami szerv hatásköre, az állami kezesség beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott állami szerv feladat- és hatáskörében eljáró ellenőr az ellenőrzött szervnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával.
(5) A fejezet felügyeletéért felelős szerv pénzügyi ellenőrzést végez a fejezet költségvetésének végrehajtása, beszámolása tekintetében a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és alapoknál, továbbá a fejezet költségvetéséből, illetve az alap által nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználása, valamint e szerveknél egyéb szervek, magánszemélyek részére nyújtott támogatás felhasználásának rendeltetés- és szabályszerűségének tekintetében.
(6) Feladatának megfelelő ellátásához a függetlenített belső ellenőr funkcionális függetlenségét biztosítani kell különösen a következők tekintetében:
a) az ellenőrzési program elkészítésében és végrehajtásában;
b) kinevezés, felmentés és szervezeti alárendeltség tekintetében;
c) az irányítási és végrehajtási tevékenységtől való egyértelmű elkülönítés tekintetében;
d) valamint jelentéseinek önálló, befolyástól mentes kialakításában.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak érvényre juttatásáért a 120/A. § (2) bekezdés b) pontjában megnevezett szervezetek felügyeletét ellátó vezető felelős.”
(30) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) az egyes állami feladatokat is ellátó – az államháztartáson kívüli – szervek esetében a támogatás nyújtása, valamint a felhasználás és beszámolás feltételeit;”
(31) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„u) a 120/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt függetlenített belső ellenőrzések szabályait;”
(rendeletben szabályozza.)
79. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló – módosított – 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek I–II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíja kiadásainak, és a méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.”
(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)
„5. a sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők után fizetett nyugdíjbiztosítási és egyéni nyugdíjjárulék összegét,”
(3) Az AT. 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)
„7. a sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,”
80. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló – módosított –1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:)
„b) szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. E beruházások esetében a központi támogatás maximális mértéke – a 6. §-ban és 7. §-ban foglaltak figyelembevételével – megegyezik a céltámogatásokra vonatkozó támogatási mértékkel. A szennyvízberuházások esetében a céltámogatási igénykielégítés külön jogszabályban megállapított sorrendjét kell figyelembe venni.”
(2) A Cct. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire 15%, a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70%. A térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer építésére, illetve a működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzéseire felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál a további igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.”
(3) A Cct. 19. §-ának (3) bekezdésében a „kizárólag önkormányzatok és az állam” szövegrész helyébe a „kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam” szövegrész lép.
(4) A Cct. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani (kivéve a szennyvízcsatorna-hálózat építését).”
81. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló – módosított – 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján 2004. január 1-jétől kezdődően az illetékes körzeti földhivatal – az állami költségvetés terhére – változási vázrajzot készít.”
(2) Az Fkbt. 12/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit 2004. január 1-jétől kezdődően az állam viseli. A körzeti földhivatal illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. A megosztás költségeit a kérelmező megelőlegezheti. A költségek viselésének és megtérítésének módját a Kormány rendeletben szabályozza.”
(3) Az Fkbt. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa.”
82. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló – módosított – 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 2. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter)
„b) a bizottsággal egyeztetve az (1) bekezdés szerinti előirányzat – a 7. § f) pontjában foglalt költségekkel csökkentett – összegének legfeljebb 25%-ában meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban: miniszteri keret);
c) szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi annak vezetőit. A szakmai kollégium – a miniszteri keret kivételével – a bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a bizottság dönt. A pályázat elbírálásáról a szakmai kollégium dönt. Amennyiben a bizottság elnöke a szakmai kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással – végleges elbírálás végett a bizottság elé terjeszti. A miniszter a szakmai kollégiumok tagjai felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve társadalmi szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek küldik.”
(2) Az Nkat. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Alapprogram átvehet átcsoportosított előirányzatként más fejezeti kezelésű előirányzatot, amelyet annak kezelője pályázat útján kíván kulturális célok támogatására fordítani, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A pályáztatás lebonyolítására az Alapprogramra érvényes szabályokat kell alkalmazni.”
(3) A Nkat. 5/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(1) Azoknál az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál – az 5/A. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt kivétellel –, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.”
(4) A Nkat. 5/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.”
83. § (1) A közoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés jelölése (3) és (4) bekezdésre módosul:
„(2) A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani.”
(2) A Kt. 52. §-ának (3) bekezdés a)–f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása – a (4) és (6) bekezdés kivételével – nem lehet több]
„a) az első–harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a negyedik–hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) a hetedik–nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a kilencedik–tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) középiskolában – az f)–g) pontban meghatározott kivétellel – a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;”
(3) A Kt. 124. §-ának (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(24) A könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2003. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni az általános iskolákban, középiskolákban és szakiskolákban. A kollégiumokban és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a könyvtáros tanárok (tanítók) alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket 2004. szeptember 1-jétől fokozatosan kell bevezetni. Ezektől az időpontoktól kezdődően a számított létszámból egy, ezt követően tanévenként további fél-fél fő létszám biztosítása kötelező. Ha a közoktatási intézményekben a vezető beosztásban foglalkoztatottak száma eggyel kevesebb, mint amennyit az e törvény 1. számú mellékletének Harmadik része meghatároz, e megbízás kiadása 2004. szeptember 1-jéig nem kötelező. Ha az iskolában, kollégiumban a szabadidő-szervező munkakör nincs betöltve, e munkakör betöltése 2004. szeptember 1-jéig nem kötelező. A 2002/2003. és a 2003/2004. tanévben az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeret nyolcvan százalékának biztosítása kötelező az általános iskolákban és a szakiskolák kilencedik–tizedik évfolyamán, illetve kilencven százalékának biztosítása kötelező a középiskolák kilencedik–tizenharmadik évfolyamán.”
(4) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím 1. pontja a következő második–negyedik mondattal egészül ki:
„Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe kell venni. Ha az iskolai könyvtár működtetése kötelező a könyvtáros tanári (tanítói) létszám egynél akkor sem lehet kevesebb, ha a számítások ezt lehetővé tennék. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt kell alkalmazni.”
(5) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím 2. pontja a következő második mondattal egészül ki:
„Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt (tanítót) kell alkalmazni.”
(6) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei” 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon felül
a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni
– a helyi önkormányzati közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és -átképzés szervezését,
– a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, és
– a taneszköz-fejlesztést.
b) Az Oktatási Minisztérium fejezet „Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítő támogatás” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első gondolatjelében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára.
c) Az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni
– az a) pont első gondolatjeles bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára,
– a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését.”
(7) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei” 2. pontja felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon belül”
(8) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet, 7. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) E keret terhére
– az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani,
– ha az iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, kollégiumban nem kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása kettőszáz tanulóig legalább heti öt órát (napi egy órát), kettőszáz tanuló felett heti tíz órát (napi kettő órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásához.”
84. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló – módosított – 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt és kötött segélyhitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezen árukat, szolgáltatásokat megvásárló (igénybe vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.”
(2) Az Exim tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:)
„e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.”
(3) Az Exim tv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitelnyújtás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
85. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 1. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ÁPV Rt. a Kormány felhatalmazása alapján, többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal, az annak rendelkezése alatt álló vagyon értékesítésére és az értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet, mely eljárásokra a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezései nem vonatkoznak. Az értékesítésre jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Priv. tv. 7. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvény mellékletében feltüntetett, azonos tevékenységet folytató, tartós állami tulajdonú részesedéssel működő társaságok esetében, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti átalakulásról, az állami tulajdoni hányad változatlanul hagyása mellett, Kormány-felhatalmazás alapján, a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. Igazgatósága dönt.”
(3) A Priv. tv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁPV Rt. alapítására és működésére – e törvény eltérő rendelkezései kivételével – a Gt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(4) A Priv. tv. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló az ÁPV Rt. üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni [Gt. 21. § (3) bekezdés, 27. § (1) bekezdés, 38. § (1) bekezdés és 42. § (3) bekezdés.].”
(5) A Priv. tv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:)
„d) gazdasági társaság, illetve befektetési célú alap létesítésére, vagy abban való részesedés szerzésére, ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok vásárlására.”
(6) A Priv. tv. 27. § (3) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:)
„d) nyilvános forgalomba hozatal (Tpt. 5. § 80. pont),
e) zártkörű forgalomba hozatal (Tpt. 13. §),”
(7) A Priv. tv. 28. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyilvános értékesítésre kerülő vagyon értékesítését és vagyonkezelésbe adását az ÁPV Rt.-nek vagy az általa megbízott vagyonértékesítőnek – ha e törvény kivételt nem tesz – versenyeztetés útján kell megkísérelnie. A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kiviteléről, behozataláról, illetve reexportjáról szóló 48/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó és a NATO 1999. évi védelmi tervezési kérdőívére adandó magyar válaszról, a 2001–2006. közötti időszakra szóló NATO haderő-fejlesztési javaslatokkal kapcsolatos magyar álláspontról, valamint a honvédelmet érintő egyes kérdésekről szóló 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt.-hez került, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján a Honvédelmi Miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne a haditechnikai eszközök és készletek) 1 millió forint, vagy ezt meghaladó egyedi átvételi értékhatár esetén zártkörű pályázattal értékesítendők.
(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:
a) a portfoliócsomagok kezelésére létrehozott részvénytársaságok részvényeinek nyilvános eladása esetén;
b) a több befektetőnél történő tőkepiaci jellegű zártkörű forgalomba hozatal és tőzsdei értékesítésre adott megbízás esetében;
c) a Magyar Állam tulajdonában lévő részvény, üzletrész vagy ingatlan értékarányos, vagy értékkülönbözet térítése melletti cseréje esetén, ha a csere a privatizáció előkészítését, illetőleg a tartós állami tulajdon megszerzését vagy fenntartását biztosítja;
d) a hozzárendelt vagyon elemeinek gazdasági társaságok részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor;
e) ha az ÁPV Rt. az 54–57. §-ban meghatározott kedvezményes mértékig a munkavállalók részére értékesíti az állami vagyont;
f) ha az ÁPV Rt. (jogelődje) a külső befektető(k) részére opciót biztosított;
g) ha törvény eltérően rendelkezik;
h) nyomvonal jellegű létesítmény és helyhez kötött egyéb közcélú létesítmény elhelyezése céljára szolgáló földterület elidegenítése esetében;
i) ha az ÁPV Rt. két esetben nyilvános versenyeztetési eljárást folytatott le, amely eredménytelenül zárult;
j) az e törvény 35. §-ában meghatározott vagyonátadás esetében;
k) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén;
l) a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat, illetőleg a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény alapján, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (benne haditechnikai eszközök és készletek) esetében 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt;
m) amennyiben a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga elválik, illetve a Ptk. vonatkozó szabályainak figyelembevételével, lehetősége van a tulajdonostársnak a tulajdoni hányad megváltására, ha az értékesítésre kerülő ingatlan vagy ingatlanrész értéke nem haladja meg az 50,0 millió forintot;
n) a Magyar Állam, illetve az ÁPV Rt. kizárólagos vagy legalább 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek értékesítéssel, vagyonkezeléssel való megbízása, valamint privatizációhoz és vagyonkezeléshez kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele esetén.”
(8) A Priv. tv. 29. § (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pályázati felhívás mellett elkészítendő részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a (2) bekezdésen túlmenően különösen:]
„e) a társaság működésével kapcsolatos környezetvédelmi információkat, a már kialakult környezetkárosodások kármentesítésének várható költségbecslését.”
(9) A Priv. tv. 31/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a pályázati felhívásra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, vagy ha a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, akkor a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani, és az érintett társasági részesedés, illetve egyéb vagyon értékesítésére, a 28. § (2) bekezdés i) pontjában foglaltak figyelembevételével, új pályázatot kell kiírni.”
(10) A Priv. tv. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezetői és munkavállalói kivásárlás esetén nem lehet alkalmazni az e törvény 55–57. §-ában foglalt rendelkezéseket.”
(11) A Priv. tv. 70. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az ÁPV Rt. alaptőkéjének leszállítása esetén, a vele szemben fennálló követeléseket a Gt. 262. §-ának (2) bekezdése szempontjából biztosítékokkal ellátottaknak kell tekinteni.”
(12) A Priv. tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § E törvény 5. §-ában meghatározott vagyon tekintetében az ÁPV Rt.-nek, az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében, magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott vagyonkezelői jogot is. Ez a vagyonkezelői jog e törvény alapján jön létre, amely tényt az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az ÁPV Rt. nyilatkozata alapján kell bejegyezni.”
(13) A Priv. tv. mellékletéből törlésre kerülnek a következő társaságok, valamint a társaságokhoz kapcsolódó, tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékére vonatkozó rendelkezések:
„MAHART Magyar Hajózási Rt., Magyar Légiközlekedési Rt. (MALÉV), Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt., Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt., Hód-Mezőgazda Rt., Lábod-Mavad Rt., Balatoni Halászati Rt., Fertő-tavi Nádgazdaság Rt., Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt., Tokaj Kereskedőház Rt., VOLÁNBUSZ Rt., Agria Volán Rt., Alba Volán Rt., Bács Volán Rt., Bakony Volán Rt., Balaton Volán Rt., Borsod Volán Rt., Gemenc Volán Rt., Hajdú Volán Rt., Hatvani Volán Rt., Jászkun Volán Rt., Kapos Volán Rt., Kisalföld Volán Rt., Körös Volán Rt., Kunság Volán Rt., Mátra Volán Rt., Nógrád Volán Rt., Pannon Volán Rt., Somló Volán Rt., Szabolcs Volán Rt., Tisza Volán Rt., Vasi Volán Rt., Vértes Volán Rt., Zala Volán Rt., Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt., TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési és Kereskedelmi Kft., Reorg Rt., MERTCONTROL Minőségellenőrző Rt., Távközlési Innovációs Rt. fa., Cartographia Kft., HM CENTRAL Mosodák Rt., Fertővidéki HÉV Rt.”
(14) A Priv. tv. mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következők szerint módosul:
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
„Magyar Posta Rt. 50%+1 szavazatra”
(15) A Priv. tv. mellékletében a gazdasági és közlekedési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságokból törlésre kerül a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.
86. § (1) A közbeszerzésekről szóló – módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 80. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés szerinti díj, a 85. § és a 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti bírság (pénzbírság) beszedésére a Tanács jogosult, melyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A teljes díj és a bírság (pénzbírság) huszonöt százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó hetvenöt százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (7) bekezdésben meghatározott elszámolási rend szerint.
(7) A Tanács a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdésére, továbbá a 339. § (2) bekezdés q) pontjára és e törvény 91. § (5) bekezdésére tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni.”
(2) A Kbt. 89. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Pp. XX. fejezetét az e törvény 90–93. §-a szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.”
87. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló – módosított – 1995. évi LIII. törvény 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
88. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló – módosított – 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettől külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek teljesítése esetén – a hígítók és oldószerek kivételével – a termékdíj-fizetési kötelezettséget az első vevő, illetve a hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: másodlagos kötelezett) szerződésben a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) kezelését végző szerv jóváhagyásával, továbbá csomagolás esetében a kötelezettnek termékértékesítést végző csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó – amennyiben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez – átvállalhatja. A csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettnek minősül.
(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) üzemanyag és egyéb kőolajtermék,
b) gumiabroncs,
c) hűtőberendezés, hűtőközeg,
d) csomagolás,
e) akkumulátor,
f) hígítók és oldószerek,
g) az információhordozó papírok [20. § p) pont] közül a reklámhordozó papír [20. § r) pont]
[a továbbiakban: a) és f): közvetlenül szennyező termék; b)–e) és g) együtt: hulladékká váló termék].”
(2) A Kttv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termékdíj-fizetési kötelezettséget, amennyiben az nem került átvállalásra, a behozott termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki), a Vámtv., valamint e törvény rendelkezései szerint.”
(3) A Kttv. 5/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, az ott megadott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő vagy nagyobb mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a kötelezett. A mentesség megadásának részletes feltételeit és mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(4) A Kttv. 5/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megfizetett termékdíjat külön jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelheti a Kac.-tól
a) az exportáló, ha kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket és a terméket exportálta;
b) a kötelezett, ha a terméket
ba) változatlan formában,
bb) változatlan formában és állapotban építi be más termékbe és
exportálta.”
(5) A Kttv. 5/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a Vám tv. 103. § (1), 105. §, 106. § (1)–(2) és (8) bekezdései, 108. §, 109. § (1)–(5) bekezdései, 110. § (1)–(2) bekezdései, 111. § (1)–(2) és (4)–(10) bekezdései, 112. § (1)–(2) bekezdései, 113. § (1) bekezdése, (5) bekezdése, (13) bekezdése és (17) bekezdése, 114. § (1) bekezdése, 115. §, 116. §, 117. § (1)–(4) és (6)–(10) bekezdései, 118. § (1) és (4)–(6) bekezdései, 119. §, 120. §, 121. §, 123/A. §, 123/B. §-a szerint vámmentesen vámkezelt, a Kt. hatálya alá tartozó vámáruk, valamint hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után. Az így mentesülő termékek esetében termékdíj visszaigénylésre nincs lehetőség.”
(6) A Kttv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,)
„c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni.”
(7) A Kttv. 19/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a szerves-vegyipari gyártó visszaigényelheti a termékdíjköteles hígítók és oldószerek kötelezett által befizetett Hokt. azon részét, amelyet igazoltan technológiai folyamatban használt fel.”
(8) A Kttv. a következő új VIII. fejezettel egészül ki:
„VIII. Fejezet
Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja
19/C. § A reklámhordozó papírok után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Pkt.).
19/D. § (1) A termékdíj alapja a reklámhordozó papír tömege.
(2) A Pkt. termékdíjtételeit a 8. számú melléklet tartalmazza.”
(9) A Kttv. 20. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 18. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználása;”
(10) A Kttv. 20. §-a a következő p)–s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„p) információhordozó papír: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott ISSN számmal rendelkeznek –, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint a térkép; *
r) reklámhordozó papír: olyan információhordozó papír, amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § g) pontja által meghatározott reklámot tartalmaz;
s) anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban – a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználása.”
(11) A Kttv. 1–3. számú melléklete helyébe az e törvény 14–16. számú melléklete lép.
(12) A Kttv. 5–7. számú melléklete helyébe az e törvény 17–19. számú melléklete lép.
(13) A Kttv. kiegészül az e törvény 20. számú mellékletével megállapított 8. számú melléklettel.
89. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló – módosított – 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 77/A. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték ha a magánszemély)
„d) a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett vagyontárgy, részvény, üzletrész megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy – ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni; az említett más magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, – az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett – az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, míg a bevétel fennmaradó részének adókötelezettségére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2) Az Szja tv. 77/A. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.”
90. § A természet védelméről szóló – módosított – 1996. évi LIII. törvény 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében pedig a jegyző szabja ki. A természetvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
91. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló – 1996. évi CXXIV. és 1997. évi CLIX. törvénnyel módosított – 1996. évi LIV. törvény a következő 103/A. §-sal egészül ki:
„103/A. § A határidőre meg nem fizetett erdőfenntartási járulék, erdőgazdálkodási bírság és erdővédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
92. § A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) a következő 29/E. §-sal egészül ki:
„29/E. § (1) Az adózó a 21. § (7), (10)–(11) bekezdésében, a 29. § (5) bekezdés d) pontjában és az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-ában meghatározott adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév és az azt követő adóévek adóalapja utáni adó megállapításánál az e §-ban meghatározott eltérésekkel veszi igénybe.
(2) Az adózó által a 2003-ban és azt követően kezdődő adóév(ek) adóalapja utáni adóból igénybe vett adókedvezmény és az említett időszakban megítélt más állami támogatás jelenértékének összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti értéket. E rendelkezés alkalmazásában állami támogatás az adókedvezményre jogosító beruházásra vagy az ahhoz kapcsolódó – e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint bejelentett – más eszközre, költségre tekintettel az államháztartás alrendszere költségvetésének terhére kapott ingyenes vagy kedvezményes forrás, egyéb előny, ha az államháztartási bevételkiesést vagy kiadást jelent, kivéve a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatást.
(3) A (2) bekezdés szerinti érték a társaságiadó-kedvezményhez kapcsolódó bejelentendő adatokról szóló miniszteri rendelet szerint bejelentett adatok jelenértéke, de legfeljebb a ténylegesen elszámolt összegek jelenértéke (a továbbiakban: megállapított érték) alapján a következők szerint meghatározott szorzatok összege:
a) a telekhatáron kívüli infrastrukturális beruházásra az 1997–2002. közötti időszakra megállapított érték 100 százaléka;
b) a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás célját szolgáló eszközre, az alkalmazott kutatás célját szolgáló eszközre és a kísérleti fejlesztés célját szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás költségére, az alkalmazott kutatás költségére, a kísérleti fejlesztés költségére, a munkavállalók általános képzésének költségére, a munkavállalók speciális képzésének költségére az 1997–2005. közötti időszakra megállapított értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet 2003. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint meghatározott támogatási intenzitásnak a szorzata;
c) az immateriális javakra az 1997–2005. közötti időszakra évenként megállapított érték (de legfeljebb a tárgyi eszközökre évenként megállapított érték 25 százalékának)
ca) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti tevékenység esetén 30 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte,
cb) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti tevékenység esetén 20 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg;
d) a)–c) pontban nem említett eszközre, költségre az 1997–2005. közötti időszakra telephelyenként (ideértve a székhelyet is) és évenként megállapított érték
da) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti tevékenység esetén 30 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ig megkezdte,
db) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti tevékenység esetén 20 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg azzal, hogy a telephelyen első ízben megvalósított beruházás megkezdésének adóévét követő negyedik évtől a da)–db) pont szerint meghatározott érték 80 százaléka vehető figyelembe.
(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett tevékenység a járműgyártás [a közúti gépjármű gyártása (TEÁOR 03 DM 34.10) a hójáró motoros szán, önjáró golfkocsi, kétéltű gépjármű, sportgépjármű, diagnosztikai és kezelő jármű, tűzoltó autó, seprős autó, mozgó könyvtár, katonai használatra szánt járművek, közúton kívüli használatra szánt dömper kivételével; a gépjármű villamos részeinek gyártása (TEÁOR 03 DL 31.61); a gépjármű-karosszéria gyártása (TEÁOR 03 DM 34.20); a gépjármű alkatrészei és tartozékainak gyártása (TEÁOR 03 DM 34.30); a szék és ülés gyártása közúti gépjárművekhez (TEÁOR 03 DN 36.11)].
(5) A (2)–(3) bekezdés szerinti jelenértéket a pénzügyminiszter által közzétett módszer és referenciaráta alapján kell kiszámítani.
(6) Az adózó a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév adóalapja után érvényesíthető adókedvezményt a következők szerint állapítja meg:
a) az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megállapítja, mekkora összegű adókedvezményt vehetne igénybe (a továbbiakban: számított adókedvezmény);
b) a hatálybalépést megelőző napok és az adóév napjainak hányadosa szerint meghatározza a számított adókedvezmény arányos részét, amelyet adókedvezményként vesz igénybe;
c) a b) pontban megállapított összegen felül adókedvezményként érvényesítheti az adóévre az (1)–(5) bekezdés alkalmazásával meghatározott összeget.
(7) Az adózó az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza, ha az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet.
(8) Az adókedvezményre jogosító beruházás megkezdésének napján – az Európai Közösségek Bizottsága 96/280/EGK számú, a kis- és középvállalkozásokról szóló ajánlása szerint – kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó választása szerint akkor sem köteles az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, ha nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételnek, feltéve, hogy e választását a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és az adózó e bejelentését nem vonhatja vissza.
(9) Az az adózó, amely a (8) bekezdés szerinti választását bejelentette az adóhatósághoz, az adókedvezménnyel egyesülése esetén utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben, ha többségi irányítást jelentő befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) személye a bejelentést követően megváltozik, utoljára e változást megelőző adóévben élhet.
(10) Az adózó az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem köteles alkalmazni, feltéve, hogy e döntését a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45. napon belül bejelenti az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”
93. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló – 1998. évi XC. és 1999. évi CXXV. törvénnyel módosított – 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.) 28. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hiteles másolatért 3000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.
(2) Kilencven napnál régebben kiadott hiteles másolat felülhitelesítéséért az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.”
(2) Az Ittv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő g)–h) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az)
„g) helyi önkormányzat külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a tulajdonában lévő ingatlanokról,
h) helyi önkormányzat hatósági feladatai ellátásához, amennyiben jogszabály kötelezővé teszi számára a tulajdoni lap beszerzését”
(kéri.)
94. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Abban az esetben, ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatával megfogalmazott támogatási szándék valamely okból nem valósul meg – a kedvezményezett nem felel meg a 4. § előírásainak, vagy a kedvezményezett nem tart igényt a támogatásra –, akkor a rendelkezett összeget alapítványok, társadalmi szervezetek támogatására kell felhasználni, a mindenkori éves központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetében meghatározott, civil szervezeteket támogató jogcím-csoportnál. Az összeget az APEH a december 31-ei nyilvántartása szerint határozza meg, 15 napon belül gondoskodva a közzétételről.”
95. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – módosított – 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(5) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig
a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
b) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
d) a kollégiumi, externátusi ellátásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell biztosítani (az a)–d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).
A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulói szerződése alapján már jogosult.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott óvodás gyermek után az intézményi térítés díj további 50%-át kedvezményként kell biztosítani.”
96. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (5)–(7) bekezdés számozása (6)–(8) bekezdésre változik:
„(5) A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe.”
97. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló – módosított – 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 62. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az adó mértéke]
„a) a cigarettára 4950 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 20 százaléka;
c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 33 százaléka.”
98. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyház, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § (2) és (3) bekezdésében szereplő egyéb egyházi jogi személy – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.”
(2) Az Eftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét – a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően – a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.”
(3) Az Eftv. 8. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egyházakat közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint a területi államháztartási hivatalok útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet költségvetésében kell megtervezni.
(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.”
99. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló – módosított – 1997. évi CLIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek tételes elszámolásával, valamint a szakképesítés, az ellátott feladatok, a területi viszonyok és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók útján csökkenti.”
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló – módosított – 1997. évi CLIII. törvény 26. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az országos és regionális szakfeladatot ellátó intézmények bevétele – a progresszív betegellátásból eredő többletfeladatok fedezetéül – megemelhető, azonban ez a korrekció nem haladhatja meg az aktív fekvőbeteg-ellátás előirányzatának 2,5%-át.”
100. § (1) A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló – 2001. évi CII. törvénnyel módosított – 2000. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A köztársasági elnök havi tiszteletdíja megegyezik a miniszterelnöknek a 20. § (1) bekezdésében meghatározott havi illetményének összegével.”
(2) A Tv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszterelnök havi illetménye a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított, főtisztviselővé kinevezett közigazgatási államtitkár illetményének 1,5-szerese.”
101. § (1) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló – módosított – 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Országgyűlés a 2002. évi központi költségvetés
a) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 4 288 354,5 millió forintban, azaz négymillió-kettőszáznyolcvannyolcezer-háromszázötvennégy egész öttized millió forintban,
b) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 5 506 351,9 millió forintban, azaz ötmillió-ötszázhatezer-háromszázötvenegy egész kilenctized millió forintban,
c) hiányát 1 217 997,4 millió forintban, azaz egymillió-kettőszáztizenhétezer-kilencszázkilencvenhét egész négytized millió forintban
állapítja meg.”
(2) A Költségvetési Törvény 37. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:
(Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére)
„e) kezességet vállaljon a Nemzeti Autópálya Rt. (a továbbiakban: NA Rt.). MFB Rt.-vel szemben fennálló hiteltartozásaiért.”
(3) A Költségvetési Törvény 50. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel:
„(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím 4. Az ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti feltöltése alcím 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcím, 6. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. részesedés megvásárlása alcím, valamint 7. A Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása alcím kiadásait államkötvénnyel teljesítse.”
(4) A Költségvetési Törvény a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján járó egyösszegű kárpótlás 400 000 forint. A korábban e jogcímen folyósított összeget a kárpótlás megállapításakor figyelembe kell venni.
(2) A jogosultaknak járó kárpótlás kifizetéséről a Központi Kárrendezési Iroda által hozott jogerős és végrehajtható határozat alapján a Hadigondozottak Közalapítványa intézkedik. A végrehajtás költségei fedezetének biztosítása érdekében a Kormány felhatalmazást kap, hogy a kárpótlás céljára szolgáló törvényi előirányzatból 400,0 millió forintot e célra átcsoportosítson. A kárpótlás végrehajtását, valamint a kárpótlás céljára átadott költségvetési támogatás elszámolásának módját a Kormány rendeletben szabályozza.”
(5) A Költségvetési Törvény 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó)
„b) 2002. évi
ba) bevételi főösszegét 2 281 371,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszáznyolcvanegyezer-háromszázhetvenegy millió forintban,
bb) kiadási főösszegét 2 310 424,0 millió forintban, azaz kettőmillió-háromszáztízezer-négyszázhuszonnégy millió forintban,
bc) hiányát 29 053,0 millió forintban, azaz huszonkilencezer-ötvenhárom millió forintban
állapítja meg.”
(6) A Költségvetési Törvény 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés az E. Alap)
„b) 2002. évi
ba) bevételi főösszegét 1 002 323,0 millió forintban, azaz egymillió-kettőezer-háromszázhuszonhárom millió forintban,
bb) kiadási főösszegét 1 031 376,0 millió forintban, azaz egymillió-harmincegyezer-háromszázhetvenhat millió forintban,
bc) hiányát 29 053,0 millió forintban, azaz huszonkilencezer-ötvenhárom millió forintban
állapítja meg.”
(7) A Költségvetési Törvény 108. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvény 105. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 28/A. §-ának (2)–(3) bekezdése 2002. január 1-jén, (1) bekezdése 2003. július 1-jén lép hatályba.”
(8) A Költségvetési Törvény 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § A 47. § (1) bekezdés p) pontjában szereplő nem tervezhető – az 1999. szeptember–2000. szeptember közötti HUF/USD átlagárfolyamhoz (264,52) képest adódó – többletkiadásokat a központi költségvetés viseli, árfolyam csökkenés esetén az árfolyam nyereség a Külügyminisztérium költségvetésében az 5. cím 6. „Nemzetközi tagdíjak” alcím esetében a 2002. évben esedékes kiadások és a 19. „Külképviseletek deviza” alcím esetében a 2002. évben elindított ingatlan fejlesztési kiadások teljesítésére felhasználható. A Külügyminisztérium az árfolyam változások egész évi eredményéről a zárszámadás keretében köteles elszámolni.”
(9) A Költségvetési Törvény 122. §-a a következő (4)–(23) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Gödöllői Királyi Kastély Kht.-nak a Gödöllői Grassalkovich Kastély rehabilitációjának folyatására a Környezetvédelmi Alapból nyújtott támogatási céltól eltérő felhasználásából eredő – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal szemben fennálló 231 807 908 forint összegű tőke-, valamint az ezt terhelő, 2002. december 31-én fennálló kamattartozás megfizetését.
(5) Az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedi a Budapesti Közlekedési Vállalat Részvénytársaságnak (a továbbiakban: BKV Rt.) a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból nyújtott, 2002. december 31-én fennálló 617,0 millió forint összegű, kamatmentes visszatérítendő támogatás visszafizetését.
(6) Az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedi a BKV Rt. központi költségvetés felé fennálló 76,0 millió forint tőkeösszegű világbanki hiteltartozása, valamint annak kamatterhei megfizetését.
(7) Az NA Rt. autópályákat és elkerülő utakat ad át a Magyar Államnak legfeljebb 207 000,0 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az NA Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hiteltartozást – annak járulékaival együtt – vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.
(8) Az Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) autópályákat ad át a Magyar Államnak 28 157,9 millió forint értékben. A központi költségvetés ennek ellenében az ÁAK Rt. adósságaiból ezzel azonos összegű hiteltartozást – annak járulékaival együtt – vállal át. Az autópálya-átadás ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.
A központi költségvetés az ÁAK Rt. 2002. december 31-én fennálló 263,3 millió euró és 1660,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 66 529,2 millió forint) értékű hiteltartozásaiból az autópályák átadása ellenében átvállalt hiteleken felül fennálló hiteleit – annak járulékaival együtt – ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(9) A központi költségvetés a Magyar Államvasutak Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Rt.) 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 110,0 millió euró, 34,0 millió USD, valamint 23 700,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 60 284,4 millió forint) értékű hitelt – annak járulékaival együtt – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(10) A központi költségvetés a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -kezelő Rt. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 71,1 millió euró és 13 650,0 millió forint (2001. december 31-i árfolyamon számítva együttesen 34 854,7 millió forint) összegű hitelt – annak járulékaival együtt – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(11) A központi költségvetés a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 4100,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(12) A központi költségvetés a Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Kht. 2002. december 31-én fennálló adósságaiból legfeljebb 5360,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(13) A központi költségvetés
a) a Budakalászon felépülő szabadidő- és sportközpont megvalósításának finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1059/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 280,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
b) a Szerencsi Városi Tanuszoda és Körzeti Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat megépítésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1060/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 250,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
c) a Mezőtúr városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1062/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 190,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
d) a Veresegyház városában felépülő új általános iskola tornatermének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1063/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 166,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
e) a Nyíradony városában felépülő tornacsarnok és uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1064/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 610,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
f) a Hódmezővásárhely városában felépülő fedett uszoda finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1065/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 400,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
g) a Felsőmocsolád községben felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1066/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 100,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
h) a Dabas városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1067/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 500,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
i) a Szeghalom városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról szóló 1068/2002. (V. 15.) Korm. határozat alapján kezességvállalással biztosított, 2002. december 31-én fennálló, legfeljebb 108,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt –,
együttesen legfeljebb 2604,0 millió forint összegű hitelt – annak járulékaival együtt ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalások mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.
(14) A központi költségvetés a Debreceni Közlekedési Részvénytársaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 414,0 millió forint értékű hitelt – annak járulékaival – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(15) A központi költségvetés a Miskolci Közlekedési Részvénytársaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 7,4 millió euró (2002. december 31-i árfolyamon számítva 1822,9 millió forint) értékű hitelt – annak járulékaival – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(16) A központi költségvetés a Kaposvári Tömegközlekedési Részvénytársaság 2001. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 155,0 millió forint értékű hitelt – annak járulékaival – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(17) A központi költségvetés a Szegedi Közlekedési Társaság 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 170,0 millió forint és 670 ezer euró (2001. december 31-i árfolyamon számítva 165,0 millió forint), összesen legfeljebb 335,0 millió forint értékű hitelt – annak járulékaival – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(18) A központi költségvetés a BKV Rt., illetve annak kizárólagos tulajdonában lévő társaságai 2002. december 31-én fennálló adósságából legfeljebb 25,0 millió USD, valamint 31 067,0 millió forint (2001. december 31-én számított árfolyamon számítva együttesen 37 313,8 millió forint) értékű hitelt – annak járulékaival – ellenérték nélkül átvállal. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
(19) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. NA Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 81 000,0 millió forintért.
(20) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. ÁAK Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 16 800,0 millió forintért.
(21) A Magyar Állam megvásárolja az MFB Rt. Diákhitel Központ Rt.-ben lévő részesedését saját tőke értéken, de legfeljebb 2500,0 millió forintért.”
(22) A (9)–(18) bekezdés szerint ellenérték nélkül átvállalt tartozás 2002. évben bevételként elszámolt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint passzív időbeli elhatárolásként figyelembe nem vett összege a kötelezettnél a társaságiadó-alap megállapításakor csökkenti az adózás előtti eredményt.
(23) Az Országgyűlés 2002. december 31-ei hatállyal elengedi a Pusztazámori Regionális Szilárdhulladék Lerakó építésével összefüggő, a települési önkormányzatot terhelő, az APEH felé fennálló 214 483 000 Ft tőke, 55 166 000 Ft bírság és a 2002. december 31-én fennálló késedelmi pótlék tartozást.”
(10) A Költségvetési Törvény kiegészül a következő 125. §-sal:
„125. § Az e törvény 122. § (7)–(21)bekezdései vonatkozásában az Áht. 41. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
(11) A Költségvetési Törvény 1. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:
a) Az I. Országgyűlés fejezet kiegészül a 13. Magyar Televízió Közalapítvány támogatása cím, 1. Magyar Televízió saját vagyona egyes elemeinek kiegészítésére alcímmel, melynek kiadási előirányzata 4960,0 millió forint. Az I. fejezet összesen kiadási előirányzata 30 896,8 millió forintra változik.
b) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 30. Kormányzati informatika jogcímcsoport, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 2201,8 millió forintra, a 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 30. Kormányzati informatika jogcímcsoport támogatási előirányzata 7580,3 millió forintra változik. A 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím kiegészül a 11. Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat biztonságához és auditálhatóságához szükséges részvényvásárlás és tőkeemelés alcímmel, melynek támogatási előirányzata 370,0 millió forint, és 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzattal, melynek összege 370,0 millió forint.
c) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 15. Útfenntartás és fejlesztési célelőirányzat alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés jogcím-csoport, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 31 150,0 millió forintra, a 15. Útfenntartás és fejlesztési célelőirányzat alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés jogcímcsoport támogatási előirányzata 76 800,0 millió forintra változik. A XV. fejezet összesen kiadási előirányzata 264 403,6 millió forintra, az összesen támogatási előirányzata 174 784,8 millió forintra változik.
d) A XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 8. Alapítványok támogatása alcím, 12. Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz jogcímcsoport, valamint az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport és 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat helyébe a 12. Hozzájárulás a Hadigondozottak Közalapítványa által ellátott feladatokhoz jogcímcsoport, az ehhez tartozó 1. Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvény végrehajtásához jogcím, melynek támogatási előirányzata 4112,0 millió forint, az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 4112,0 millió forint, a 12. Hozzájárulás a Hadigondozottak Közalapítványa által ellátott feladatokhoz jogcímcsoporthoz tartozó 2. Hozzájárulás az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához jogcím, melynek támogatási előirányzata 26 120,0 millió forint, valamint az ehhez tartozó 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 26 120,0 millió forint lépnek. A XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet összesen kiadási előirányzata 311 565,6 millió forintra, összesen támogatási előirányzata 116 335,0 millió forintra változik.
e) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím kiegészül a 11. A Diákhitel Központ Rt. működési támogatása jogcímcsoporttal, amelynek támogatási előirányzata 2120,0 millió forint és 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 2120,0 millió forint.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím kiegészül a 4. Az ÁPV Rt. tartalékának az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti feltöltése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 11 000,0 millió forint, az 5. A Nemzeti Autópálya Rt. részesedés megvásárlása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 81 000,0 millió forint, a 6. Az Állami Autópálya Kezelő Rt. részesedés megvásárlása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 16 800,0 millió forint, a 7. A Diákhitel Központ Rt. részesedés megvásárlása, amelynek kiadási előirányzata 2500,0 millió forint, a 8. Az MFB Rt. veszteségrendezése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 60 000,0 millió forint, valamint a 9. Az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése ingatlanvásárlás miatt alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 5000,0 millió forint, valamint a 10. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. lízingkötelezettségeinek támogatása alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 442,5 millió forint.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 30. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek cím, 1. Osztalékbevételek alcím, 1. Az ÁPV Rt. által fizetett osztalék jogcímcsoport bevételi előirányzata 0,0 millió forintra változik.
A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet kiegészül a 32. Adósságátvállalás és tartozáselengedés cím, 1. A Nemzeti Autópálya Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 207 000,0 millió forint, 2. Az Állami Autópálya kezelő Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 66 529,2 millió forint, 3. A MÁV Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 60 284,4 millió forint, 4. A Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 34 854,7 millió forint, 5. A Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 4100,0 millió forint, 6. A Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztő Kht. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 5 360,0 millió forint, 7. A BKV Rt. adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 37 313,8 millió forint, 8. Önkormányzati sportlétesítményekhez felvett hitelek átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 2604,0 millió forint, 9. Vidéki városok közlekedési társaságai adósságának átvállalása alcímmel, melynek kiadási előirányzata 2726,9 millió forint.
A XXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 712 085,0 millió forintra, bevételi előirányzata 3 718 759,7 millió forintra változik.
f) A XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Sporttámogatási előirányzatok alcím, 7. Sporttámogatási célelőirányzatok jogcímcsoport kiegészül a 7. Bozsik-program támogatása jogcímmel, amelynek támogatási előirányzata 4200,0 millió forint és 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 300,0 millió forint, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 3900,0 millió forint. A XXIV. fejezet összesen kiadási előirányzata 22 418,6 millió forintra, a támogatási előirányzata 22 249,9 millió forintra emelkedik.
(12) A Költségvetési Törvény 11. számú mellékletének I. A hozzárendelt vagyont csökkentő kiadások, 2. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján, a) osztalékbefizetési kötelezettség a központi költségvetés felé kiadási előirányzata 0,0 millió forintra változik.
(13) A Költségvetési Törvény 21. számú mellékletének 2002. évi adatai a következők szerint változnak:
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport kiadási előirányzata 209 035,0 millió forintra, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport kiadási előirányzata 29 500,0 millió forintra, a LXXII. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 031 376,0 millió forintra, a főösszegek egyenlege –29 053,0 millió forintra változik.
102. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő kölcsönzés, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő
a) tartósan beteg vagy fogyatékos,
b) három vagy többgyermekes családban élő, továbbá egyedül álló szülő által nevelt,
c) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).
(5) A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg.”
(2) A Tpr. 32. §-a a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 8. § (4) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények bevezetése fokozatosan történik, a következők szerint:
a) az a)–b) pont hatálya alá tartozók teljes körére a 2003/2004. tanévtől kezdődően,
b) a c) pont hatálya alá tartozóknál
ba) az első-negyedik évfolyamra járó tanulók esetében a 2003/2004. tanévtől kezdődően,
bb) az ötödik-nyolcadik évfolyamra járó tanulók esetében a 2004/2005 tanévtől kezdődően,
bc) a kilencedik-tizenharmadik és a szakképzési évfolyamokra járó tanulók esetében a 2005/2006. tanévtől kezdődően.
(10) A 8. § (4) bekezdésének b) pontjának alkalmazásában az élettársi kapcsolatban nevelt gyermek nem tekinthető egyedülálló szülő által nevelt tanulónak.”
103. § (1) Ez a törvény – a (2)–(12) bekezdésben, a 92. §-ban és a 112. §-ban foglaltak kivételével – 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 97. §-ával megállapított, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja 2003. április 1-jén lép hatályba.
(3) Az e törvény 83. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben; a (8) bekezdésével megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjának a) alpontja pedig 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az e törvény 83. §-ával megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A hatálybalépés feltétele, hogy a kerettantervet szabályozó miniszteri rendelet módosítása 2003. április 30-ig megjelenjék, és az a kerettantervben előírt tananyag óraszám csökkentéssel arányos mértékű csökkenését rendelje el.
(5) Az e törvény 95. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. §-ának (6) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) Az e törvény 88. §-ával megállapított, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-ának (3) bekezdése, 19/B. §-a, 19/C. §-a, 19/D. §-a, 20. §-ának p) és r) pontja, valamint 1–3. és 5–8. számú melléklete 2003. február 15-én lép hatályba, és a 2003. január 1-je és 2003. február 14-e közötti időszakban a Kttv. 2. §-ának (3) bekezdése és 1–3. és 5–6. számú mellékletében 2002. évre meghatározott termékdíjakat kell fizetni.
(7) Az e törvény 101. §-ával és 122. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény rendelkezései az e törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.
(8) E törvény 121. és 123. §-ának rendelkezései e törvény kihirdetését követő 3. napon lépnek hatályba.
(9) Az e törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított 21. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése 2003. február 15-én lép hatályba.
(10) Az e törvény 93. §-ának (1) bekezdésével megállapított, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1)–(2) bekezdése 2003. február 15-én lép hatályba.
(11) Az e törvény 1. számú mellékletének XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2. Egyetemek, főiskolák cím támogatási előirányzatából 600,0 millió forint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi keretösszege fedezeteként használható fel.
(12) Az e törvény 120. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. § (2) bekezdésének b) pontja 2003. február 15-én lép hatályba.
104. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,
b) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a vízkészletjárulékkal kapcsolatos bejelentkezésre, nyilatkozattételi kötelezettségre és ellenőrzésre, valamint a befizetéssel kapcsolatos határidőkre vonatkozó szabályokat, továbbá a vízkészletjárulék kiszámítását érintő – a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől függő – szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a költségvetési viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2003-ra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001. évben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, továbbá a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány teljes összege. Az így kialakuló kötelezettséget növelni kell a 2002. szeptember/2001. szeptemberi átlagos fogyasztói árindexváltozás mértékével.
105. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/G. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2000. CXXIII. törvény 82. §-ának (7) bekezdésének megfelelő része, a 18/I. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 7. §-ának megfelelő része, 33. §-ának (8) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi L. törvény 8. §-a, 48. §-ának o) pontjában az „és a Kincstár” szövegrész, valamint 99. §-a (1) bekezdésének szövegéből az „és pénzforgalmi betétkönyvön” szövegrész és 124. § (4) bekezdésének f) pontja, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény 108. §-a (1) bekezdésének megfelelő részre,
b) a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 38. §-a, valamint az azt megállapító része a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 52. §-a,
c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Első része „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím 3. pontja,
d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. § (2) bekezdése, 70. §-ának (9) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998. évi XC. törvény 92. §-ának (2) bekezdése, és a 2001. évi L. törvény 46. §-ának (1) bekezdése,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (2) bekezdéséből a „negyedévente” szövegrész,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése, valamint az azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 18. §-a és 23. §-ának (3) bekezdése,
g) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 33. §-a (6) bekezdésének c) pontja,
h) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdése,
i) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében az „...országgyűlési biztos hivatalaiban, az ...” szövegrész, a 49/N. §-ának (3) bekezdése, valamint az ’azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 55. §-ának megfelelő része,
j) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/H. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 75. §-ának megfelelő része,
