1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
„e) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.”
2. § A Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„g) az 54. § kivételével a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra és hitelezési tevékenységére.”
3. § (1) A Hpt. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - a (9) és (10) bekezdésben foglalt eltéréssel - üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.”
(2) A Hpt. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.”
(3) A Hpt. 3. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Felügyelet engedélye nélkül végezhető az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti ügynöki tevékenység. Ebben az esetben az ügynök személyét a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.”
4. § (1) A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.”
(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldi pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(3) A Hpt. 3/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.”
5. § A Hpt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:
a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,
b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki tevékenységet,
c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet,
d) aranykereskedelmi ügyletet,
e) részvénykönyvvezetést,
f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, valamint
g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet
folytathat.”
6. § (1) A Hpt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Pénzügyi vállalkozás
a) az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez,
b) a pénzügyi holding társaság, illetve
c) a hitelintézeti elszámolóház.”
(2) A Hpt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.”
7. § A Hpt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre - alapszabályától függően - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) vagy az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.), a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
8. § (1) A Hpt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.”
(2) A Hpt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot és a hitelintézeti elszámolóházat - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.”
(3) A Hpt. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.”
9. § (1) A Hpt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmény, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bűncselekmény, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légijármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), a XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bűntett miatt ítélték el, amelyet bűnszervezet keretében követett el, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott időtartamig, illetve a büntetőeljárás befejezéséig
a) pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet,
b) nem lehet pénzügyi intézménynél - külön jogszabályban meghatározott - biztonsági szervezet vezetője, alkalmazottja, illetve a biztonságért felelős személy.”
(2) A Hpt. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenőrzésére - a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján - a Felügyelet jogosult.”
10. § A Hpt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) A hitelintézet pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.
(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.
(3) A hitelintézet köteles a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül bejelenteni:
a) a kiszervezés tényét,
b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,
c) a kiszervezés időtartamát.
(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.
(6) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés - melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.
(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.”
11. § A Hpt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hitelintézeti elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.”
12. § (1) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,”
(2) A Hpt.18. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„j) valamely, a hitelintézetek közötti elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,”
(3) A Hpt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)-f), h), k)-l) és n) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.”
13. § A Hpt. 18/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt pénzügyi intézmény, illetve az ilyen tevékenység folytatására törvény által egyébként felhatalmazott kérelmező akkor kaphat, ha]
„a) megfelel a tevékenység folytatásához szükséges, a Tpt. 11. számú mellékletében meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételeknek,”
14. § A Hpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illetőleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellenőrizheti az ügynöknél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.”
15. § (1) A Hpt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.”
(2) A Hpt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (működési) engedélyéhez továbbá bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tőkeleszállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet előzetesen kikéri az MNB véleményét.”
16. § A Hpt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 37-38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.”
17. § (1) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(2) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„e) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(3) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(4) A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
„j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
18. § (1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„c) a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség nyújtással foglalkozó jogi személy, befektetési társaság és a Diákhitel Központ (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből - a Diákhitel Központ kivételével - a hiteladat-szolgáltatónak a (2)-(10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,”
(2) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,”
(3) A Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított.”
19. § A Hpt. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott - a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos - információt nem használhatja fel, és nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.”
20. § A Hpt. 66. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyelőbizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.”
21. § A Hpt. 67. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki]
„a) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetőleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
22. § A Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha fizetőképességi mutatója (szolvencia rátája) tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka.”
23. § (1) A Hpt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos - jogszabályban meghatározott módon számított - fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania.”
(2) A Hpt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, a hitelintézetek és a Tpt. szerinti intézményi befektetők között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.”
(3) A Hpt. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hitelintézetnek a Tpt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Tpt. befektetési szolgáltatót vagy befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.”
(4) A Hpt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a (2) bekezdésben foglaltak fedezetéhez szükséges szavatoló tőkén túlmenően a (3) bekezdés szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, továbbá az engedélyezett tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam-kockázat fedezetéhez szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - szavatoló tőkével. Ha a szavatoló tőke a (2) bekezdésben és az e bekezdésben foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, az 5. számú melléklet 19. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről értesíteni kell a Felügyeletet.”
(5) A Hpt. 76. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha]
„a) a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységből; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csereügyletekből származó bevételt is - nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, és”
(6) A Hpt. 76. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha]
„a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (6) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, és”
24. § A Hpt. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. számú melléklet III. 10.1. pont c) alpontjában foglalt kötelezettségeket - a hitelintézet által kötött határidős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a fizetőképességi mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes ügyletként határozza meg. A hitelintézet által kötött határidős ügyleteket a fizetőképességi mutató számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.”
25. § (1) A Hpt. 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]
„a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel, továbbá az „A” zónába tartozó országokkal vagy központi bankokkal szemben vállalt kockázatokra,”
(2) A Hpt. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának időpontjára vonatkozóan.”
26. § A Hpt. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos fizetőképességi mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.”
27. § (1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A hitelintézet köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.”
(2) A Hpt. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez.”
(3) A Hpt. 97. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a fióktelep nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz annak érdekében, hogy legalább az irányelv által megkövetelt betétbiztosítással rendelkezzen.”
(4) A Hpt. 97. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az Alap által nyújtott betétbiztosítás legmagasabb összege, a biztosított betétek köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepére érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, a biztosított betétek körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § előírásait kell alkalmazni.”
(5) A Hpt. 97. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg.”
28. § A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja, valamint záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,”
„betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.”
29. § (1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hárommillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
(2) A Hpt. 101. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A betétes az (1)-(4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.”
30. § A Hpt. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap a kártalanítás kifizetésének elkerülése érdekében köteles azt a megoldási módot választani, amely a betétesek és a hitelintézetek, valamint a központi költségvetés számára a legkisebb hosszú távú veszteséggel jár.”
31. § A Hpt. 105. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a három időpont közül a legkorábbiban - megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettől a kifizetési határidő meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal.”
32. § A Hpt. a 105. §-t követően a következő 106. §-sal egészül ki:
„106. § A fizetésképtelen hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási igények fogadására (igénybejelentés) és a kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.”
33. § (1) A Hpt. 111. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazgatótanács]
„j) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,”
(2) A Hpt. 111. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés jelenlegi p) pontjának jelölése q) pontra változik:
[Az igazgatótanács]
„p) évente egyszer kialakítja az Alap ellenőrzési tervét,”
34. § A Hpt. 115. §-ának jelenlegi (5)-(6) bekezdése helyébe a következő (5)-(7) bekezdés lép:
„(5) Az Alap - az igazgatótanács jóváhagyásával - jogosult a betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a tagintézetnél a helyszínen ellenőrizni.
(6) Ha az Alap a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy valamely hitelintézetnél e törvény szerinti közreműködése szükségessé válhat, megvizsgáltathatja a hitelintézet könyvelését, számláit és nyilvántartásait. Az Alapnak a vizsgálat lefolytatásához a Felügyelet egyetértését be kell szereznie.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezető állású személyeitől, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától, végelszámolójától vagy felszámolójától információt kérhet.”
35. § A Hpt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló - az Alap által a 99. § és a 100. § szerint biztosított - betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét, illetve a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.”
36. § A Hpt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § (1) A hitelintézet a 18. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz.”
37. § (1) A Hpt 128/F. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy - az e törvényben rögzítettek figyelembevételével - valamennyi határozat meghozatalához legalább az önkéntes alap összes szavazatának többsége szükséges.”
(2) A Hpt. 128/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közgyűlés - ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik - az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.”
38. § (1) A Hpt. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének háromtized ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi százezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.”
(2) A Hpt. 139. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a hitelintézet befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez és ez után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet, akkor a mérlegfőösszegből le kell vonni azoknak a mérlegben a fordulónapon szereplő eszközöknek az értékét, amelyek után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet és a maradvány összeg után kell kiszámítani a (3) bekezdésben meghatározott éves díjat.”
39. § A Hpt. 142. §-ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-d) pont jelölése c)-e) pontra változik:
[A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek és az MNB-nek haladéktalanul - írásban - bejelenti, ha]
„b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet - pl. fizetésképtelenség - (inszolvencia) - alakul ki,”
40. § (1) A Hpt. 146. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„Ellenőrzés”
(2) A Hpt. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„146. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a pénzügyi intézmények alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a fogyasztóvédelemre, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - szabályok, valamint határozatok megtartását.”
(3) A Hpt. 146. §-ának jelenlegi (3)-(9) bekezdése helyébe a következő (3)-(10) bekezdés lép:
„(3) A Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint a tevékenységet jellemző kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenőrzi a hitelintézetet.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl pénzügyi intézménynél egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több pénzügyi intézménynél felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.
(5) A Felügyelet a pénzügyi intézmény vizsgálatával - versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben. A névjegyzékbe az vehető fel aki, (illetve amely gazdasági társaság vagy ügyvédi iroda legalább egy tagja, illetve az önkéntes betét- és intézményvédelmi alap alkalmazottja) hitelintézeti könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgáló, és legalább egy hitelintézeti referenciát fel tud mutatni.
(6) A könyvvizsgálóra és a szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.
(7) A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.
(8) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.
(9) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi intézmény ügyfelére vonatkozó adatokat.
(10) A Felügyelet felhívására a pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző köteles a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”
41. § (1) A Hpt. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„148. § (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a pénzügyi intézménytől, bankképviselettől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénzügyi intézménytől, bankképviselettől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől, valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.”
(2) A Hpt. 148. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet által kiküldött alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”
42. § A Hpt. a 148. §-t követően a következő 148/A. §-sal egészül ki:
„148/A. § (1) Az ellenőrzésről annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal értesíti a Felügyelet a pénzügyi intézményt, bankképviseletet, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személyt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.
(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.
(4) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül írásban köteles rögzíteni megállapításait.
(5) A megállapításokat a Felügyeletnek a pénzügyi intézménnyel, bankképviselettel, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személlyel a felügyeleti intézkedés előtt írásban kell közölnie.
(6) A vizsgált szervezet a megállapításokra - a Felügyelet által biztosított megfelelő határidőn belül - írásban észrevételeket tehet.”
43. § (1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen]
„e) fizetőképességi mutatója vagy szavatoló tőkéje alacsonyabb az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában meghatározott mértéknél,”
(2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény]
„c) fizetőképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték hetvenöt százalékánál alacsonyabb,
d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetőképességi mutatója nem érte el az előírt mértéket, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,”
(3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének a)-c) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a hitelintézet]
„a) fizetőképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték ötven százalékánál alacsonyabb,
b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetőképességi mutatója nem éri el a négy százalékot,
c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, illetőleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében fizetőképességi mutatója négy százalék alá csökken,”
„j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetőleg a fizetőképességi mutató módosítása céljából,”
44. § A Hpt. 153. §-a (2) bekezdés b) pontjának 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:
b) kötelezheti a pénzügyi intézményt]
„9. nyolc százaléknál magasabb, de legfeljebb a törvényi követelmény kétszeresét meg nem haladó fizetőképességi mutató elérésére, illetőleg fenntartására;”
45. § A Hpt. 157. §-a (1) bekezdés a) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:
a) előírhatja]
„3. a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a hitelintézet által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. §-ban meghatározott mértéket meghaladó fizetőképességi mutató elérését, illetőleg fenntartását;”
46. § A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet fizetőképességi mutatója két százalék alá csökken, valamint”
„b) a tulajdonosok vagy a külföldi hitelintézet nem képesek, illetőleg nem hajlandók a hitelintézet saját tőkéjét, illetve fizetőképességi mutatóját a jogszabályban előírt szintre felemelni, vagy”
47. § A Hpt. 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„164. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a, az Szt. 71. §-a, valamint az Úszt. 30. §-a szerinti felelőssége fennmarad.”
48. § A Hpt. 165. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„165. § (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezető állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben, az Úszt.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezető állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait.”
49. § A Hpt. 170. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával - de legfeljebb száz nappal - felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő összege ötvenezer forint.”
50. § A Hpt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. § Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait.”
51. § A Hpt. 179. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„179. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet kezdeményezheti.”
52. § A Hpt. 186. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:”
53. § A Hpt. 203. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni:]
„a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,”
54. § A Hpt. a 203. §-t követően a következő 203/A. §-sal egészül ki:
„203/A. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintő írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.
(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.
(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.”
55. § A Hpt. 204. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„204. § A hitelintézet köteles az Alappal, valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá - a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni.”
56. § A Hpt. 211. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés takarékbetét szerződés.”
57. § (1) A Hpt. 216. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„216. § (1) Szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozást legalább tizenöt tag, szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve működtethet.”
(2) A Hpt. 216. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.”
(3) A Hpt. 216. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a feladatkörében eljáró önkéntes intézményvédelmi alap, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.”
58. § A Hpt. a 216. §-t követően a következő 216/A. §-sal egészül ki:
„216/A. § (1) Szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.
(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, szavatoló tőkéje, illetőleg fizetőképességi mutatója nem érné el az e törvényben meghatározott minimális követelményt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben - két éven belül - a volt tag, illetőleg örököse (jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll.”
59. § A Hpt. a következő 216/B. §-sal egészül ki:
„216/B. § (1) Ahol e törvény a jegyzett tőke leszállításához következményeket rendel, ezen következményeket szövetkezeti hitelintézetnél
a) a veszteségrendezés érdekében végrehajtott leszállítás, valamint
b) a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel az adott naptári évben a jegyzett tőke legalább kettő százalékát érintő tőkekivonás
esetében kell alkalmazni.
(2) A 73. § (5) bekezdése tekintetében szövetkezeti hitelintézetnél a tőkekivonás mértékétől függetlenül kell elsődlegesen a negatív értéket elszámolni.
(3) Ha a részjegytőkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a részjegyek összegét arányosan csökkenti.”
60. § A Hpt. a következő 216/C. §-sal egészül ki:
„216/C. § Szövetkezeti hitelintézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont, a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.”
61. § A Hpt. 235. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„a) a fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekből származó kockázatoknak megfelelő szavatoló tőke szükséglet számítására,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
62. § A Hpt. 243. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„243. § E törvény - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok irányadó rendelkezéseivel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 6. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
63. § A Hpt. 2. és 4. számú melléklete az e törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
64. § A Hpt. 5. és 6. számú melléklete helyébe e törvény 2. és 3. számú melléklete lép.
65. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Hptm.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
66. § A Hptm. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A Hpt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és
a) a pénzügyi vállalkozás
1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy
2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint
b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,
c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
e) az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával - egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és
f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.”
67. § (1) A Hptm. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Hpt 18. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„g) az Országos Betétbiztosítási Alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát - hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát is - kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,”
(2) A Hptm. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hpt. 18. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„p) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. § (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,
1. az ügyfelek - biztosított betéti formákról történő - magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,
2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását,
3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetőleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.”
68. § A Hptm. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A Hpt. a következő 32/E. §-sal egészül ki:
„32/E. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon átnyúló szolgáltatást végez, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet a XXIX. fejezetben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, így különösen:
a) a hirdetés szabályairól,
b) az ügyfelek, valamint a betétesek magyar nyelven történő tájékoztatásáról,
c) az üzletszabályzat követelményéről, valamint
d) a fogyasztási kölcsön nyújtásának szabályáról.”
69. § (1) A Hptm. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.”
(2) A Hptm. 67. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hpt 97. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.
(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;
b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört,
c) a betétbiztosítás mértékét;
d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét;
e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét;
f) az Alap véleményét.
(5) Fióktelep, ha megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek, önként az Alaphoz csatlakozhat.”
70. § A Hptm. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
71. § A Hptm. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § (1) A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet fizetőképességi mutatója két százalék alá csökken, valamint]
„b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve fizetőképességi mutatóját a jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy”
72. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának a) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
„a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történő forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén működő tőzsdére történő bevezetésére;”
„m) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.”
73. § A Tpt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. tekintetében a 91-97. §, a 106-107. §, a 172. §, a 175-181. §, a 199. §-ának (1) bekezdése, a 364. §-ának (2) bekezdése, valamint a 399-406. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
74. § (1) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„9. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, vagy fióktelep;”
(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott éven belüli lejáratú hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában;”
(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„14. befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) - e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;”
(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 53. Intézményi befektető:]
„a) a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a biztosítóintézet, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”
(5) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez;”
(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 58. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„58. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik;”
(7) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„60. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő, egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait;”
(8) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„62. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására - ide nem értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet -, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven);”
(9) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 64. pontja a következő i), j) és k) ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 64. kockázatvállalás: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben történő kockázatvállalás, így különösen]
„i) az ügyféllel, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben a kereskedési és bizományosi tevékenységgel összefüggő partnerkockázat,
j) az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek a portfóliója hozamára és a tőke megóvására vonatkozóan tett ígéret,
k) az ügyféllel, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben fennálló bármilyen, az e) és h) alpontok szerinti kockázatok közé nem sorolható függő és jövőbeni kötelezettségvállalás;”
(10) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 71. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„71. központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás;”
(11) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„77. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;”
(12) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 81. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„81. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke;”
(13) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„100. ügyfél: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi;”
(14) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 102. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„102. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál;”
(15) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 108. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„108. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük időpontjától kezdődik;”
(16) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 109. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„109. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni;”
(17) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 110. ponttal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„110. kiszervezés: ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetőleg a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, valamint az árutőzsdei szolgáltató árutőzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt.”
(18) A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet;”
75. § A Tpt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.”
76. § (1) A Tpt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az erről szóló döntést követő harminc napon belül a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.”
(2) A Tpt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelő köteles eljárni. Az átalakítás időpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendők, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapírszámlával rendelkezik.
77. § (1) A Tpt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A letétkezelő az értékpapírt az átvételt követően az átalakítás időpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván: Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton előállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségű dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezető központi értékpapírszámláján. Ezt követően a számlavezető haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapírszámláján.”
(2) A Tpt. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton előállított értékpapír helyébe lépő dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapírszámlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévő értékpapírok tulajdonjoga - a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a nyomdai úton előállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti.”
78. § (1) A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, illetőleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, illetőleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - befektetési szolgáltató közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”
(2) A Tpt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, illetőleg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét, illetőleg a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.”
79. § A Tpt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az információs összeállítás kötelező tartalmi elemeit a 23. számú melléklet, a helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített információs összeállítás kötelező tartalmi elemeit a 24. számú melléklet tartalmazza.”
80. § A Tpt. 16. §-ának d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Részvény zártkörű kibocsátása esetén a kibocsátó (alapító) köteles]
„d) tájékoztatásul az értékpapír szövegtervezetét, illetőleg a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot”
„f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását”
[a cégbírósághoz történő benyújtással egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtani.]
81. § A Tpt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.”
82. § A Tpt. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknak folyamatos kibocsátás, valamint kibocsátási program esetén is meg kell felelni.”
83. § (1) A Tpt. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve elszámolóház - a kibocsátóval történő megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.”
(2) A Tpt. 25. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés c)-f) pontjának jelölése d)-g) pontra változik:
[A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:]
„c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját,”
84. § A Tpt. 29. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A tájékoztatónak feltűnő módon kell tartalmaznia:]
„e) az értékpapír tőzsdei bevezetésének szándékát.”
85. § A Tpt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A kibocsátó és a forgalmazó az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához a 27-29. §-ban meghatározott tájékoztató helyett egyszerűsített tájékoztatót készíthet, ha a forgalomba hozatal kezdő napját megelőző hat hónapon belül a 27-29. § szerinti tájékoztatót jelentetett meg.”
86. § A Tpt. 32. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:]
„e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;”
87. § A Tpt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig a forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, illetve a forgalmazó által megjelentetett dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát (a továbbiakban e szakasz alkalmazásában együtt: dokumentum) tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább három munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.”
88. § A Tpt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás tényleges lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”
89. § A Tpt. a 43. §-t követően a következő címmel és 43/A. §-sal egészül ki:
43/A. § Az értékpapírok tőzsdei bevezetéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kibocsátó a teljes értékpapír-sorozatra vonatkozó tőzsdei bevezetési engedély iránti kérelmet a nyilvános forgalomba hozatal és a tájékoztató közzétételének engedélyezésére irányuló kérelmével együtt vagy azt követően nyújtja be a Felügyelethez. A tőzsdei bevezetési engedélyt a Felügyelet a tájékoztató közzétételének engedélyezésével adja meg a tájékoztatóra, illetve az egyszerűsített tájékoztatóra vonatkozó rendelkezések szerint. Tőzsdei bevezetési engedélykérelem esetében a tájékoztatónak, illetve az egyszerűsített tájékoztatónak az e törvény 3. számú mellékletének IV. részében, illetve a 4. számú mellékletének f) pontjában felsorolt kötelező tartalmi elemeket is tartalmaznia kell. A Felügyelet tőzsdei bevezetési engedélyével rendelkező értékpapír-sorozat tényleges tőzsdei bevezetéséről és a kereskedés megkezdéséről a tőzsde a saját szabályai alapján dönt.”
90. § A Tpt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kibocsátási időszak tartama alatt a kibocsátó és a forgalmazó köteles a 30. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-i gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelően és azt negyvenöt napon belül közzétenni, valamint ezzel egyidejűleg a Felügyeletnek megküldeni. Ezt a szabályt állampapír folyamatos forgalomba hozatala esetén nem kell alkalmazni.”
91. § (1) A Tpt. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb az üzleti év, illetve a fél év végét követő negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követő százhúsz napon belül a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét. A gyorsjelentések, illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni. A gyorsjelentéseket, továbbá az éves jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatát a közlemény megjelenésétől számított hét napon belül kell közzétenni legalább a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen.”
(2) A Tpt. 52. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatás keretében közzétett éves és féléves gyorsjelentés és jelentés valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre álljon.”
92. § A Tpt 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendkívüli tájékoztatót megismerhessék.”
93. § A Tpt 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.”
94. § A Tpt 65. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében, és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.”
95. § A Tpt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 37. § (5) bekezdésében meghatározott hely, valamint - ha van ilyen - a részvénytársaság honlapja. A közzététel kezdeményezésének arra kell irányulnia, hogy a közzétételre a részvénytársaság hirdetményi lapjának, illetve egy a Felügyelet által kiadott vagy ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilap legközelebbi számában és a 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen kerüljön sor.”
96. § (1) A Tpt. 67. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A bejelentésnek tartalmaznia kell:]
„d) a befolyásszerzés vagy elidegenítés időpontját.”
(2) A Tpt. 67. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb kilenc napon belül a társaság a befolyásszerzés tényét közzéteszi az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, amelyben részvényeit elismert piacon hivatalosan jegyzik.”
97. § A Tpt. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatót kell megbízni.”
98. § (1) A Tpt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A vételi ajánlatot az ajánlattevő és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, és ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit a részvénytársaság igazgatósága részére megküldi, és haladéktalanul kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.”
(2) A Tpt 69. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:]
„f) a közreműködő - a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező - befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;”
(3) A Tpt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel.”
(4) A Tpt. 69. §-a (6) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ajánlattevőnek és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:”
99. § A Tpt. 70. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ajánlattevő és a 65. § (2) bekezdésében foglalt megállapodásban részt vevő felek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházás kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.”
100. § A Tpt. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlattevő - az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.”
101. § A Tpt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a részvénytársaság igazgatósága a részvénytársaság működésével kapcsolatosan információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.”
