102. § (1) A Tpt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) Az ajánlattevő, illetve a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.”

(2) A Tpt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a részvénytársaságban fennálló befolyása meghaladja a szavazati jogok több mint kilencven százalékát, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követő harminc napon belül megtett - kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

103. § A Tpt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § Ha a befolyásszerzésre a 68-76. §-ban foglaltaktól, illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon került sor, a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályok kijátszásával, megkerülésével szerzett részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követő hatvan napon belül elidegeníteni. Az elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá eső részvények elidegenítését követően gyakorolhatóak.”

104. § A Tpt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) Értékpapír-bizományos a 81. § (1) bekezdésének a), e) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a)-b), d), valamint f)-i) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.”

105. § A Tpt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki, valamint a bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

[A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységén kívül kizárólag]

„i) ügyfélszámla vezetésével kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatást”

„végezhet, illetve jegyzési helyként közreműködhet.”

106. § A Tpt. 91. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet engedélye nélkül folytatható ügynöki tevékenység, ha az ügynök az ügyfelek pénzét, vagy egyéb eszközeit nem kezeli és a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállal. Ebben az esetben az ügynök személyét a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek bejelenti. Az ügynök közreműködőt nem vehet igénybe.”

107. § A Tpt. 92. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység csak az e törvényben és külön jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő]

„c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárások, rendszerek és megoldások”

[megléte esetén kezdhető meg és folytatható]

108. § A Tpt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § Befektetési szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 10. számú mellékletben, árutőzsdei szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 22. számú mellékletben felsorolt okiratokat kell mellékelni.”

109. § A Tpt. 99. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[A 97. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe:]

„e) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél;”

„j) árutőzsdei szolgáltatónál”

[tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.]

110. § A Tpt. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. Az árutőzsdei szolgáltatók írásban megállapodhatnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három árutőzsdei szolgáltatónál foglalkoztatható belső ellenőrként.”

111. § A Tpt. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek együttes aláírási jogosultsága - a befektetési szolgáltató alapító okirata, illetve alapszabálya szerint - együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható.”

112. § A Tpt. 113. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 89. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, és a 89. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltatónál az árutőzsdei üzletágat irányító, illetőleg döntésre feljogosított személy nem lehet befektetési szolgáltatónál, illetőleg más árutőzsdei szolgáltatónál vezető állású személy és nem foglalkoztatható befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási üzletág irányítójaként és döntésre felhatalmazott személyként.”

113. § A Tpt. 115. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltatót, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az (1), valamint a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha]

„b) a szerződés korábban megkötött szerződés alapján adott eseti megbízásra irányul olyan befektetési eszköz, valamint áru-, illetőleg származtatott ügylet tekintetében, amelyre vonatkozóan az ügyfél a tájékoztatást már megkapta, vagy”

114. § (1) A Tpt. 119. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha]

„a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg;”

(2) A Tpt. 119. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A megtagadási kötelezettség az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben akkor áll fenn, ha a befektetési szolgáltatónak, illetve az árutőzsdei szolgáltatónak tudomása van arról - vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető -, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást eredményez.”

115. § (1) A Tpt. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összes saját számlás ügyletéről, megbízási szerződéséről, illetőleg megbízásáról egységes folyamatos időrendi nyilvántartást vezet.”

(2) A Tpt. 120. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásait - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - szerződés teljesítésétől, illetve megszűnésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.”

116. § A Tpt. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót előnyben részesíteni. Az időrendi nyilvántartás szerinti teljesítés kötelezettsége alól kivételt képez az az eset, ha az ügyfél e kötelezettsége alól a szolgáltatót felmenti, és folyamatos, részletekben való teljesítésre vonatkozó utasítást ad.”

117. § A Tpt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § A befektetési szolgáltatók egymással kötött ügyleteit a vevő pozíciójában lévő fél két napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha az ügyletet megkötő befektetési szolgáltatók egymással tulajdonosi kapcsolatban vannak, illetve ha az ügyletet megkötő befektetési szolgáltatóknak olyan közös tulajdonosa van, amely

a) az egyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó, a másik befektetési szolgáltatóban pedig bármely mértékű közvetlen, vagy

b) bármelyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal vagy szavazati aránnyal rendelkezik.”

118. § A Tpt. 134. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A portfóliókezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy”

119. § A Tpt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„135. § A portfóliókezelő - a befektetési alapkezelő kivételével - köteles biztosítani a portfóliókezelés és a portfóliókezelő saját szervezetén belül végzett egyéb üzleti tevékenység szervezeten belüli határozott elkülönítését mind az irányítás, mind a végrehajtás szintjén. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár részére történő vagyonkezelésre, valamint magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelésre.”

120. § (1) A Tpt. 136. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A portfóliókezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt portfólióba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírt az általa kezelt portfóliókból.”

(2) A Tpt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Portfóliókezelő a kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével - elismert értékpapírpiacra be nem vezetett befektetési eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a portfóliókezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”

121. § (1) A Tpt. 137. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) A portfóliókezelő - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa kezelt portfóliók részét képező befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számlájának vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni.”

(2) A Tpt. 137. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2)-(3) bekezdésének jelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) A portfóliókezelő a 81. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység keretében kezelt portfóliók részét képező befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt vagy az e törvény 81. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékpapír letétkezelési engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni.”

122. § A Tpt 139. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (1)-(2) bekezdésének jelölése (2)-(3) bekezdésre változik:

„139. § (1) A központi értéktár a központi értékpapírszámlát értékpapír-számlavezetőnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapírszámlát a kibocsátó nevén vezeti.”

123. § A Tpt. 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„140. § (1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet, a klíringtag tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).”

124. § A Tpt. 147. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyfél szabadon rendelkezhet az ügyfélszámla befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás vagy értékpapír hozamából, elidegenítéséből származó összeg felhasználásáról.”

125. § A Tpt 149. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A részvénykönyv vezetés szabályai”

126. § A Tpt 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„151. § (1) Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.”

127. § A Tpt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.”

128. § A Tpt. 153. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre.”

129. § A Tpt. 156. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hitelből megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál, minden egyéb, erre vonatkozó szerződés megkötése nélkül.”

130. § A Tpt. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„157. § A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír piaci árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését folyamatosan megkövetelni. Ha az adós az óvadékkiegészítési kötelezettségének - a szerződésben meghatározott szint alá csökkenése esetén - legkésőbb kettő banki munkanapon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.”

131. § A Tpt. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„160. § (1) A befektetési szolgáltató befektetési-, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató árutőzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a befektetési szolgáltatóra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozóan előír.

(3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül bejelenteni:

a) a kiszervezés tényét,

b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,

c) a kiszervezés időtartamát.

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés kiszervezett tevékenységet végző által történő ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5) A befektetési szolgáltatónak, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.

(6) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.

(7) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A befektetési szolgáltatónak, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

(9) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés - melyet a befektetési szolgáltatónak, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB, a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(10) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(11) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.”

132. § A Tpt. 168. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.”

133. § (1) A Tpt. 175. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet]

„b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegű - tőkekövetelmény együttes összege, vagy”

[alá.]

(2) A Tpt. 175. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet 15. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.”

(3) A Tpt. 175. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki.

„(5) Ha a szavatoló tőke a Hpt. 76. § (2) bekezdésében és e § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, a Hpt. 5. számú mellékletének 19. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről értesíteni kell a Felügyeletet.”

134. § A Tpt. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„184. § A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat Cégközlönyben történő közzétételét nyolc napon belül kezdeményezi, és ezzel egyidejűleg a cégbíróságnak megküldi.”

135. § A Tpt. 199. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„199. § (1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett értékpapírra, valamint tőzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni.”

136. § A Tpt. 200. §-ának b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Bennfentes személynek minősül:]

„b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, érdemi ügyintézője;”

„d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;”

137. § A Tpt. 202. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„202. § (1) A kibocsátónál vezető állású személy

a) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve),

b) amennyiben a kibocsátó féléves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételére előírt határidő utolsó napját megelőző harminc napon belül,

c) amennyiben a kibocsátó negyedéves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételére előírt határidő utolsó napját megelőző tizenöt napon belül

nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. A b) és c) pontok esetén megszűnik az ügyletkötés tilalma a gyorsjelentés 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételének napján. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 200. § e) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közreműködnek.”

138. § A Tpt. 203. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más személynek.”

139. § A Tpt. 205. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„205. § (1) A 200. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követő két napon belül bejelenteni és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a 200. §-ban említett jogviszonyban áll.”

140. § (1) A Tpt. 206. §-a (2) bekezdésének záró szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

[Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősül bármely személy szándékos magatartása, amely]

„olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, ami az értékpapírra és a tőzsdei termékre lényegesen eltérő árfolyamú ügyletek kötését eredményezheti.”

(2) A Tpt. 206. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem minősül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan - a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével -, előre meghirdetett módon megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetőleg eladására és a folyamat végén annak eredményét a közzététel szabályai szerint nyilvánosan közli. A közleményt a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen kell megjelentetni.”

141. § (1) A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„210. § (1) A 81. § (1) bekezdés a)-c), valamint a 81. § (2) bekezdés a)-b) és g)-h) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektetővédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.”

(2) A Tpt. 210. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.”

142. § (1) A Tpt. 211. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.”

(2) A Tpt. 211. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.”

(3) A Tpt. 211. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen]

„f) a Befektetővédelmi Alap véleményét.”

(4) A Tpt. 211. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Fióktelep önként csatlakozhat az Alaphoz, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.”

(5) A Tpt. 211. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.”

(6) A Tpt. 211. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz annak érdekében, hogy legalább az Alap által nyújtott befektetővédelemmel rendelkezzen.”

(7) A Tpt. 211. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az Alap által nyújtott biztosítás legmagasabb összege, a biztosított követelések köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, a biztosított követelések körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni.”

(8) A Tpt. 211. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.”

143. § (1) A Tpt. 213. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.”

(2) A Tpt. 213. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.”

(3) A Tpt. 213. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet más országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország befektetővédelmi rendszeréhez.”

144. § A Tpt. 214. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.”

145. § (1) A Tpt. 215. §-a (1) bekezdésének f), h) pontja és záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]

„f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,”

„h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,”

„követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.”

(2) A Tpt. 215. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.”

146. § (1) A Tpt. 217. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.”

(2) A Tpt. 217. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a (2) bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.”

(3) A Tpt. 217. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.”

147. § (1) A Tpt. 222. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.”

(2) A Tpt. 222. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.”

(3) A Tpt. 222. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektetővédelmi rendszere által nyújtott biztosítást.”

(4) A Tpt. 222. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető. A különböző tagok esetében - a minimumdíj fizetésének esetét kivéve - azonos mértékű díjalaphoz azonos mértékű díj tartozik.”

148. § A Tpt. 223. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az igazgatóság tagja:]

„b) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;”

149. § (1) A Tpt. 225. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:]

„a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;”

(2) A Tpt. 225. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a 37. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerint nyilvánosságra hozni. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.”

150. § A Tpt. 229. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési alapkezelőnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységére a portfóliókezelésre vonatkozó 125-134. § és 136-137. § rendelkezéseit, az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tevékenységére a portfóliókezelésre vonatkozó 125-127. §, 129-132. §, 133. § (1) bekezdés, 134. §, 136. § és 137. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

151. § A Tpt. 235. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem vonatkozik a dotációs tőkekövetelmény az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepére.”

152. § A Tpt. 237. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető az alapra.”

153. § A Tpt. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„238. § (1) A befektetési alapkezelő az alapkezelési tevékenység végzése során - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alap nevében jár el.”

154. § A Tpt. 239. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelő köteles az alap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni.”

155. § A Tpt. 242. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

„A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye”

156. § A Tpt. 245. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Egy alapkezelő több alapja esetében az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok típusonként egységes szerkezetben is elkészíthetők.

(4) A befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetőnek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.”

157. § A Tpt. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„248. § A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a tájékoztatót, a kezelési szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat.”

158. § A Tpt. 249. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésről haladéktalanul tájékoztatja valamennyi olyan tagállam illetékes hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák.”

159. § (1) A Tpt. 252. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„252. § (1) A külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok nyilvános belföldi forgalomba hozatalára és forgalmazására e törvény VI. fejezetének előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a külföldi befektetési alap, illetőleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni a 245. § (4) bekezdésében, a 248. §-ban, 289. §-ban, a 290. §-ban és a 293. §-ban meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazáshoz készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó előírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani.”

(2) A Tpt. 252. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) Ha a kibocsátó rendelkezik a székhelye szerint illetékes értékpapír-felügyeletet ellátó hatóság által közzétételre engedélyezett tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatót a hatályos tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve a belföldi forgalomba hozatal adataival, így különösen a devizabelföldi befektetők tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatal módjára és helyére, az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre, illetve a befektetés kockázatára vonatkozó információkkal.”

160. § A Tpt. 253. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„253. § (1) A befektetési alap - az alapkezelő kérelmére - a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetőleg a kezelési szabályzatában meghatározott saját tőkét a befektetők befizették, illetve ingatlan apport esetében az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratokat az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tőke eredményes befizetését követően az alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt.”

161. § (1) A Tpt. 266. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzé kell tenni, valamint a forgalmazási helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni.”

(2) A Tpt. 266. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végű értékpapír-befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végű ingatlanalapok esetén pedig legalább havonta kell megállapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni.”

(3) A Tpt. 266. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni, ha az alap portfóliója származtatott eszközöket is tartalmaz.”

(4) A Tpt. 266. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, az alap befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelő személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Amennyiben a Felügyeletnek az ingatlanértékelő által kiadott értékbecslés elfogulatlanságával, szakmai megalapozottságával kapcsolatban alapos kételye merül fel, úgy kötelezheti az alapkezelőt, hogy más ingatlanértékelőt bízzon meg. Az alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott ingatlan értékbecslő meghatározza

a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget,

b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget,

c) az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét, valamint

d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesülését.”

162. § A Tpt. a 270. §-t követően a következő 270/A. §-sal egészül ki:

„270/A. § (1) Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat

a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;

b) az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.

(2) Az alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól.

(3) Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve az elismert értékpapírpiacra bevezetett értékpapírokat.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (3) bekezdésben kivételként szereplő befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelő által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.”

163. § (1) A Tpt. 271. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„271. § (1) Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.”

(2) A Tpt. 271. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alapkezelő

a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint

b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésőbb az óvadék rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg hozzájáruljon,

jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani.”

(3) A Tpt. 271. §-ának jelenlegi (6)-(10) bekezdése helyébe a következő (6)-(11) bekezdés lép:

„(6) Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok vételárának, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehető értékének ötven százaléka erejéig jelzálog fedezete mellett kölcsönt vehet fel, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. A kölcsön fedezeteként az alap - a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosítás, illetve az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezését túlmenően - egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezőként nem szerepelhet.

(7) Az alapkezelő jogosult hozzájárulni a vevőt terhelő jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlanbefektetési alap tulajdonában lévő, de érvényes adásvételi szerződés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételárhátralék kielégítése céljából a vevő részére bankhitelt nyújtó hitelintézet előzetesen írásban kéri, és a vételárhátralék összegének megfelelő hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül az alap - letétkezelőnél vezetett - bankszámlájára utalja át. Az alapkezelő érvényes adásvételi szerződés alapján jogosult hozzájárulni az alap tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó vételi, visszavásárlási és elővásárlási jog bejegyzéséhez.

(8) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat.

(9) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.

(10) Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír.

(11) Az alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az alap tulajdonában.”

164. § A Tpt. 272. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tőzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejű alap hátralévő futamidejét.”

165. § (1) A Tpt. 276. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„276. § (1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata b) sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a jelzálogleveleket és a (2) bekezdésben foglalt esetet.”

(2) A Tpt. 276. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az alap saját tőkéjének harminc százaléka lehet.”

(3) A Tpt. 276. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírokra a tőzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás időpontját követő fél éven belül az értékpapírnak a 275. § a) pontja szerinti piacra történő bevezetése.”

166. § (1) A Tpt. 278. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A származtatott ügyeletekbe fektető befektetési alap esetében a 273. § (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének kétszeresét, a likvid eszközökön kívül kizárólag deviza alapú származtatott ügyletekbe fektető alap esetében pedig a saját tőke négyszeresét.”

(2) A Tpt. 278. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel.”

167. § (1) A Tpt. 279. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Indexkövető befektetési alap - az állampapír kivételével - csak az indexkosárban szereplő értékpapírokat, valamint az indexre vagy indexkosárban szereplő értékpapírra szóló származtatott ügyleteket tartalmazhat.”

(2) A Tpt. 279. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az indexkövető befektetési alap portfóliójában szereplő értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb öt százalékponttal térhet el. A súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekből származó pozíciót is. A rövidített tájékoztatónak és az alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát.”

168. § A Tpt. 280. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„280. § (1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű, OECD tagállam által kibocsátott állampapírt, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidős ügyleteket tartalmazhat.

(2) Ingatlanalap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, valamint a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített - ideértve az adásvétellel vegyes szerződéseket is -, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket.

(3) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó jelzálogkölcsön szerződések érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során az alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.”

169. § A Tpt. 281. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanforgalmazó alap saját tőkéjének huszonöt százalékát.”

170. § A Tpt. 285. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapkezelő az európai befektetési alap tőkéjét kizárólag a hatékony portfólió-kialakítás céljából vagy árfolyam- és kamatlábkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe.”

171. § A Tpt. 289. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„289. § (1) Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelő esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az alapkezelőnél és a forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését legkésőbb a közlemény megjelenésétől számított hét nap elteltével kell lehetővé tenni a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen.

(2) Az alapkezelő köteles havonta az általa kezelt nyíltvégű befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.

(3) A befektetési jegy esetében az 52-54. §-ban foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.”

172. § (1) A Tpt. 290. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép, egyidejűleg a § jelölése (1) bekezdésre változik:

„(1) Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:”

(2) A Tpt. 290. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Külföldi befektetési alapok esetén, amennyiben kollektív befektetési jegyeit Magyarországon forgalomba hozza, az alapkezelő a 290. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti módosításokról szóló bejelentést a módosításoknak a kibocsátás országának Felügyelete által történt jóváhagyása után haladéktalanul köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni.”

173. § A Tpt. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni:]

„a) telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását;”

174. § (1) A Tpt. 295. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„295. § (1) Az alapkezelő az általa kezelt alap letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott „letétkezelés kollektív befektetések részére” pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”

(2) A Tpt. 295. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A letétkezelő tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el.”

(3) A Tpt. 295. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A befektetési alap kezelése során a letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelő megbízását a Felügyelet hagyja jóvá.”

175. § A Tpt. 299. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tőzsde árualapú ügyletek, deviza, valamint határidős kamatláb-ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható.”

176. § (1) A Tpt. 302. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az alapítani kívánt tőzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a 94. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Tpt. 302. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet az Európai Bizottságnak bejelenti a Magyarországon székhellyel rendelkező elismert piacokat.”

177. § A Tpt. 305. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„305. § A 82. §-ban meghatározott befektetési eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet »elismert piacként« tartja nyilván.”

178. § (1) A Tpt. 307. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„307. § (1) Zártkörű részvénytársaságként működő tőzsde alapító okirata előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.”

(2) A Tpt. 307. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Köteles a Felügyelettől előzetesen engedélyt kérni, aki tőzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a százszázalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.”

179. § A Tpt. 308. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha]

„b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy százszázalékos határérték alá csökkent.”

180. § A Tpt. 309. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”

181. § (1) A Tpt. 311. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„311. § (1) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, illetve tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és érdemi ügyintéző.”

(2) A Tpt. 311. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és érdemi ügyintéző, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tőzsdére bevezetésre.”

(3) A Tpt. 311. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója befektetési szolgáltatóban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.”

182. § A Tpt. 317. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 37 § (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott helyen közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.”

183. § A Tpt. 318. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„318. § (1) A tőzsde szabályzatainak érvényességéhez - a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével - a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”

184. § A Tpt. 326. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás.”

185. § A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

„A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni”

186. § (1) A Tpt. 336. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

„A Felügyelet elszámolóházat, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságot akkor kötelezhet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha”

(2) A Tpt. 336. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kötelezett elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság a központi értéktári tevékenységet a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján végezheti.”

187. § A Tpt. 337. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„337. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a 334. §-ban, valamint a 335. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatásokat tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, befektetési szolgáltatónak, e törvény szerinti értékpapír letéti őrzési, értékpapír letétkezelési, illetve értékpapír-számlavezetési tevékenységet végző szervezetnek, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének, valamint értékpapír-kibocsátónak nyújthatja, ideértve a külföldi tőzsdét, a külföldi elszámolóházi tevékenységet, illetve központi értéktári tevékenységet végző szervezetet, és a külföldi értékpapír-kibocsátót. Külföldi értékpapír-kibocsátó számára szolgáltatás kizárólag az általa kibocsátott értékpapír vonatkozásában nyújtható, ide nem értve a magyar értékpapírra külföldön kibocsátott másodlagos értékpapírt. Befektetési alapkezelő számára szolgáltatás kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában nyújtható. A központi értéktári tevékenység végzésére kijelölt elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szolgáltatásokat nyújthat a Magyar Állam, a Magyar Állam vagyonát kezelő központi költségvetési szervek és a Magyar Állam vagyonát kezelő más szervezetek számára.”

188. § A Tpt. 340. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„340. § (1) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.”

189. § (1) A Tpt. 341. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben tulajdoni részesedést]

„g) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi holding társaság”

[szerezhet.]

(2) A Tpt. 341. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni hányada, illetőleg szavazati jogának mértéke - az MNB, elszámolóház, a 335. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti részvénytársaság és tőzsde kivételével - nem lehet több tíz százaléknál.”

(3) A Tpt. 341. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elszámolóházban történő tulajdonszerzés vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Hpt., elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsde esetében e törvény kilencedik részének rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

190. § A Tpt. 342. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.”

191. § (1) A Tpt. 345. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha az üzletszabályzat, vagy szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály vagy jegybanki rendelkezés által előírt követelményeknek nem felel meg.”

(2) A Tpt. 345. §-ának (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha]

„c) az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.”

(3) A Tpt. 345. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát és szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a 37. § (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet eltekinthet.”

(4) A Tpt. 345. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az elszámolóház szabályzata a bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.”

192. § A Tpt. 347. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez.”

193. § A Tpt. 350. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet saját tőkéjéből származó szabad pénzeszközeiből, illetve a befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatók, valamint ezen intézmények ügyfelei által rendelkezésére bocsátott ügyfélpénzekből származó szabad pénzeszközökből kizárólag állampapírt, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárolhat, illetve betétet helyezhet el az MNB-nél és hitelintézetnél, valamint repóügyletet köthet. Betét elhelyezésénél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében. Az elszámolóház jogosult továbbá a rá vonatkozó törvényi szabályoknak megfelelően pénzkölcsön nyújtására.”

194. § (1) A Tpt. 351. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:

„XLVIII. Fejezet

BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK”

(2) A Tpt. 351. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az elszámolóházi tevékenység végzésével összefüggésben pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, tőzsdében, illetve olyan járulékos vállalkozásban szerezhet, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, illetve tőzsdében lehet tulajdoni részesedése. Az elszámolóház másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan kibocsátott értékpapírok tulajdonjogának megszerzésére.”

195. § (1) A Tpt. 358. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.”

(2) A Tpt. 358. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1), illetőleg a (3) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alapkezelőtől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.”

196. § A Tpt. 359. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha]

„a) a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél befektetési vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenőri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, amely utóbbi magába foglalja a könyvvizsgálói kamaráról szóló 1997. évi LV. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységeket, vagy”

197. § A Tpt. 362. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezésével, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi. A kiegészítő jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg.”

198. § A Tpt. 364. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett hirdetéseiben köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát.”

199. § A Tpt. 367. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóház - engedélyezett tevékenysége körében - tehet közzé.”

200. § (1) A Tpt. 370. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„e) a büntető, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,”

(2) A Tpt. 370. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Befektetővédelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás esetén, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított.”

201. § A Tpt. 374. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő m) ponttal egészül ki:

[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]

„e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet - a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történő - adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetésialap-kezelő egymás között történő adattovábbítását;”

„m) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat tényállást tisztázó indoklási részének közzététele.”

202. § (1) A Tpt. 376. §-ának (5) bekezdése következő mondattal egészül ki:

„A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.”

(2) A Tpt. 376. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7)-(23) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat első módosításakor, de legkésőbb 2003. december 31-ig köteles e § előírásainak megfelelően módosítani.

(7) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti

a) a 2002. január 1-je előtt megkötött egyedi szerződésben, valamint

b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás üzletszabályzatában - a (6) bekezdés szerinti módosítás előtt - szereplő,

a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.

(8) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a tőzsde közgyűlése és az érdek-képviseleti szervek testületi ülése jelöli ki meghatározott időre első alkalommal a Tőzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján.

(9) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

(10) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának Pénzügyi Közlönyben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a pénzügyminiszter rendeli el a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

(11) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:

a) a választottbíróság szervezeti rendjét,

b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,

c) a választottbíróság képviseletének rendjét,

d) az elnökség feladatait, jogkörét,

e) az alapítói hozzájárulás összegét.

(12) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság működésének forrásai:

a) alapítói hozzájárulások,

b) választottbírósági díjak,

c) a vagyon hozama,

d) egyéb bevételek.

(13) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.

(14) Az elnökség a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság általános döntéshozó és irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.

(15) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, a bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.

(16) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.

(17) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján.

(18) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet működtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.

(19) Szabad pénzeszközét a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.

(20) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bevételei után társasági és helyi adót nem fizet.

(21) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(22) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg

(23) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetésére irányuló szándékot az elnökség köteles tizenkét hónappal a javasolt megszűnési időpont előtt bejelenteni a pénzügyminiszternek. A bejelentéshez mellékelni kell a hitelezői igények maradéktalan kielégítésének igazolását és a folyamatban lévő választottbírósági eljárások lezárásának ütemtervét. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetését, valamint a megszüntetés napját a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.”

203. § (1) A Tpt. 380. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató a díjat negyedévente köteles megállapítani az a) és b) pontokban meghatározottak összegeként. A felügyeleti díj]

„b) az ügyfelekkel szemben az értékpapírok árfolyamértékében és a pénzben fennálló kötelezettségei tárgynegyedévre számított napi átlagának 0,01 ezreléke, ide nem értve azokat a követeléseket, amelyekre a 382. § (2) bekezdésében foglaltak alapján fizet felügyeleti díjat.”

(2) A Tpt. 380. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nem tartozik a felügyeleti díj számításának alapjába a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között befektetési eszközökkel végzett tevékenység (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység), ideértve a külföldi hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal kötött említett célú ügyleteket.”

204. § (1) A Tpt. 382. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A portfóliókezelési tevékenységet végző, valamint a befektetési alap felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.”

(2) A Tpt. 382. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A portfóliókezelési tevékenység esetén a felügyeleti díj mértéke a kezelt vagyon negyedéves átlagos összegének 0,075 ezreléke.”

(3) A Tpt. 382. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felügyeleti díj mértéke befektetési alapok esetében a (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított díjalap 0,075 ezreléke.”

205. § A Tpt. 384. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„384. § (1) Az elszámolóház és a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, elszámolóházi tevékenységet végző részvénytársaság felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.

(2) Az elszámolóház által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,3 ezreléke, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az (1)-(2) bekezdésben szabályozottakon túl a 380. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat fizeti az értékpapír letétkezelési, értékpapír számlavezetési, illetve befektetésialap-kezelési tevékenységet nem folytató ügyfeleivel szemben az értékpapír árfolyamértékében fennálló kötelezettségei után.

(4) Nem terheli felügyeleti díj az elszámolóház által folytatott központi értéktári tevékenységből fakadó, ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségeket.”

206. § A Tpt. a 390. §-t követően a következő 390/A. §-sal egészül ki:

„390/A. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintő írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.

(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.

(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.”

207. § (1) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

„A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:”

(2) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]

„d) a 97. § (1)-(3) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, illetőleg a 356. §-ában meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”

(3) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]

„f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;”

(4) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:]

„k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét.”

(5) A Tpt. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.”

(6) A Tpt. 395. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”

208. § (1) A Tpt. 396. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„396. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg a helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet alapítására, tevékenységének engedélyezésére, prudens működésére, a befektetők érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - jogszabályok, határozatok, valamint szabályzatok megtartását.”

(2) A Tpt. 396. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles az e tevékenységre vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”

(3) A Tpt. 396. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)-(4) bekezdésének jelölése (6)-(7) bekezdésre változik:

„(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és munkaprogram szerint - a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt, a tőzsdét és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet legalább kétévente átfogóan, a tevékenységet jellemző kockázatok figyelembevételével ellenőrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.”

(4) A Tpt. 396. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a befektetési szolgáltatónál, az árutőzsdei szolgáltatónál, a befektetési alapkezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél és elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.”

209. § (1) A Tpt. 397. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„397. § (1) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”

(2) A Tpt. 397. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal - versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.”

(3) A Tpt. 397. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Psztv. 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni, hogy a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsága és vezető tisztségviselői megfelelnek-e a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.”

(4) A Tpt. 397. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.”

(5) A Tpt. 397. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (8)-(9) bekezdésének jelölése (9)-(10) bekezdésre változik:

„(8) A Felügyelet által a terv, illetve munkaprogram szerinti ellenőrzéshez igénybe vett szakértő díja és költsége a Felügyeletet terheli.”

210. § A Tpt. 398. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”

211. § A Tpt. a 398. §-t követően a következő 398/A. §-sal egészül ki:

„398/A. § (1) Az ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt, a tőzsdét és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.

(4) Az ellenőrzést végző személy megállapításait az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíteni köteles.

(5) A megállapításokat a Felügyeletnek a befektetési szolgáltatóval, az árutőzsdei szolgáltatóval, a befektetési alapkezelővel, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel a felügyeleti intézkedés előtt írásban kell közölnie.

(6) A vizsgált befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a megállapításokra - a Felügyelet által biztosított megfelelő határidőn belül - írásban észrevételeket tehet.”

212. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„a) a kibocsátót, valamint a felügyelete alá tartozó szervezetet a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;”

(2) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„g) a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;”

(3) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet

1. osztalékának kifizetését,

2. vezető állású személyének történő kifizetést,

3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,

4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,

5. hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;”

(4) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„s) kötelezheti a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet

1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,

2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

3. működési költségek csökkentésére,

4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”

(5) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

„t) a tőzsde jogszabályba ütköző tevékenységét megtiltja, a tőzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;”

(6) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki: