Időállapot: közlönyállapot (2002.XII.27.)

2002. évi LXIV. törvény - egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról 3/4. oldal

[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]

u) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató üzletkötőjét törölheti a Felügyelet által vezetett névjegyzékből.”

(7) A Tpt. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o,) q), r) és s) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.”

(8) A Tpt. 400. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben - további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható.”

(9) A Tpt. 400. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg a 160. §-ban foglalt előírásoknak.”

(10) A Tpt. 400. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”

213. § A Tpt. 405. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végző személyt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”

214. § (1) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírság összege:]

d) bennfentes kereskedelem esetén az elért vagyoni előny százötven százaléka;”

(2) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírság összege:]

e) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 100 000-10 000 000 forint;”

(3) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírság összege:]

f) a 405. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;”

215. § (1) A Tpt. 407. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„407. § (1) Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az Áe. szerinti értelemben vett ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.”

(2) A Tpt. 407. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt - az 1996. évi CXI. törvényben, az 1991. évi LXIII. törvényben, illetőleg az 1994. évi XXXIX. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerűen nyújtották be.”

(3) A Tpt. 407. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény 59. §-a, 62. §-ának (4) bekezdése, 64. §-a, 85. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának (9) bekezdése, 91. §-ának (5) bekezdése, 92. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 102-105. §-a, 211. §-a, 218. §-a, 231. §-a, 232. §-a, 284. § (3) bekezdése, 287-288. §-a, 302. §-a, 313. § (3) bekezdése és 404. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.”

(4) A Tpt. 407. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Áttv., a Bat., valamint az Épt. előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedés kiszabására okot adó esemény e törvény hatálybalépése előtt következett be.”

216. § A Tpt. 408. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a folyamatos forgalomba hozatal útján kibocsátott értékpapírok esetében - amennyiben a kibocsátó a forgalmazást 2002. december 31-ig megkezdte és az értékpapírok 2004. december 31-ig lejárnak - a 6. § (3) bekezdésében foglalt előírást 2004. december 31-ig nem kell alkalmazni.”

217. § (1) A Tpt. 412. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvény hatálybalépésekor már működő, az Áttv. alapján tőzsdetag, vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján az Áttv. szerint a tőzsdére felvett tag 2003. december 31-ig köteles megfelelni a saját tőkére vonatkozó előírásoknak, valamint az e törvényben előírt szervezeti, működési, tevékenységi szabályoknak.”

(2) A Tpt. 412. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény hatálybalépésekor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján engedélyezett befektetési szolgáltató 2002. december 31-ig köteles megfelelni az e törvényben előírt szervezeti, működési, tevékenységi szabályoknak.”

218. § (1) A Tpt. 415. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„415. § (1) A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2005. december 31-ig egymillió forint, 2006. január 1-től 2007. december 31-ig pedig kettőmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdő napját kell figyelembe venni.”

(2) A Tpt. 415. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig

a) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep köteles csatlakozni a fogadó ország befektetővédelmi rendszeréhez;

b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepe esetén a befektetővédelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - a húszezer eurónak megfelelő összeget.”

219. § A Tpt. 416. §-ának (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény 11. számú mellékletének 1-4. pontjában meghatározott szakmai vizsga alól 2004. december 31-ig felmentést kap az a személy, akinek legalább két éves szakmai gyakorlata van.”

220. § A Tpt. 419. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (5)-(6) bekezdésének számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

„(5) A törvény hatálybalépésekor érvényben levő szerződéseit az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet 2003. december 31. napjáig köteles átalakítani a 337. § (1) bekezdésére tekintettel.”

221. § A Tpt. 420. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 10/A. §-ában meghatározott nyilvános elektronikus felügyeleti tájékoztatási rendszert a Felügyelet 2002. december 31-ig köteles létrehozni.”

222. § A Tpt. 422. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„422. § E törvény hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő pénzügyi intézmény belső ellenőrének - ha a belső ellenőrzési feladatok ellátásával a pénzügyi intézmény kizárólag egy személyt bíz meg - 2004. december 31-éig meg kell felelnie a Hpt. - e törvény 437. §-ával módosított - 67. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételeknek.”

223. § A Tpt. 431. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„431. § (1) A tőzsde az átalakulási közgyűlésen hozott döntést követő nyolc napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönynél valamint a Felügyelet által kiadott, vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilapnál közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. Ezzel egyidőben a közleményt a 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen is közzéteszi.”

224. § A Tpt. 433. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„433. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető, 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 25. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

225. § A Tpt. 1., 3., 4., 5., 6., 10., 12., 15., 16., 18., 20. és 21. számú melléklete e törvény 4. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

226. § A Tpt. az e törvény 5., 6. és 7. számú mellékletében meghatározott 22., 23. és 24. számú melléklettel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 22. számú mellékletének jelölése 25. számú mellékletre változik.

IV. Fejezet

A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

227. § A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. értékelési fordulónap: a kiutalási időszak első napja, amikor a lakás-takarékpénztár meghatározza a kiutalási összeget, valamint az egyes szerződések értékszámát, és az értékszám nagysága alapján sorrendet állít fel a lakáselőtakarékoskodók között;

2. értékszám: a lakás-takarékpénztár által meghatározott, a szerződő megtakarítási teljesítményének mérésére szolgáló szám. Az értékszám növekedésének üteme a megtakarítások elhelyezésének időpontjától és összegétől függ;

3. kezelési költség: az az összeg, amelyet a lakás-takarékpénztár költségként felszámít;

4. kiutalás: az adott kiutalási időszak utolsó napján (a kiutalási időpontban) a lakás-előtakarékoskodók nyilatkozata és az értékelési fordulónapon meghatározott sorrend alapján hozott döntés a kiutalási összegből kifizethető szerződéses összegekről, illetőleg betétösszegekről;

5. kiutalási időpont: az adott kiutalási időszak utolsó napja;

6. kiutalási időszak: az értékelési fordulónaptól a kiutalási időpontig tartó három hónap;

7. kollektív kamat: a lakás-előtakarékossági szerződésekben rögzített lakáskölcsönkamatoknak a ki nem utalt összes szerződéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;

8. megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának első napjától számított évek (12 hónap) a betét felvételéig;

9. megtakarítási idő: az első betételhelyezéstől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő;

10. módozat: a lakás-takarékpénztár modellszámítások alapján kidolgozott pénzügyi terméke;

11. szerződéses összeg: a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakás-előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege.”

228. § (1) Az Ltp. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a szerződéses módozatokra vonatkozó modellszámítások alapján az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően.”

(2) Az Ltp. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A módozat tartalmi elemei:

a) a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra elérendő legkisebb értékszám (minimális értékszám),

b) minimális megtakarítási hányad, amely a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra legalább megtakarítandó teljes megtakarítás aránya a szerződéses összegben,

c) a módozat minimális megtakarítási ideje, amelynek eltelte előtt a lakás-előtakarékossági szerződés nem utalható ki,

d) a szerződéses összeg hányadaként meghatározott megtakarítási ráta, amelyet a fizetési gyakoriságnak megfelelően betétként el kell helyezni,

e) a szerződéses összeg adott hányadaként meghatározott törlesztési ráta, amellyel a fizetési gyakoriság szerint a lakáskölcsönt törleszteni kell,

f) a betételhelyezés, illetve a törlesztés fizetési gyakorisága,

g) az egyes módozatok összehasonlítását lehetővé tévő, értékszámok közötti átszámítási kulcs (értékszám-faktor).”

229. § (1) Az Ltp. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Lakás-takarékpénztár részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (Hpt. 2. számú mellékletének I/12. b) pontja szerinti ügynöki tevékenység) természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: ügynök) a Felügyelet engedélye nélkül végezhet.”

(2) Az Ltp. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak az után a lakás-előtakarékossági szerződés után jár, ami után az ügyfél a számlanyitási díjat megfizette.”

(3) Az Ltp. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A lakás-takarékpénztár a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal az általa alkalmazott ügynökök névsorát a Felügyeletnek megküldi. Az ügynökök jegyzékét a Felügyelet évente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.”

230. § (1) Az Ltp. 6. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Lakás-előtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakás-takarékpénztárral:]

a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt devizabelföldi természetes személy kedvezményezett javára,

b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, devizabelföldi természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,”

d) a társasház épületenként kétharmados közgyűlési határozattal a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.”

(2) Az Ltp. 6. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kedvezményezett lehet]

b) gyámság alatt álló gyermek (a Csjt. 98. §) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződést megkötötte.”

231. § (1) Az Ltp. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakás-előtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy - a szerződés módozata szerint - a szerződéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott összeget a lakás-takarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakás-takarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott módon kiszámított összegű lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a lakás-előtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére.”

(2) Az Ltp. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól.”

(3) Az Ltp. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szerződés alapján lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakás-előtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki.”

(4) Az Ltp. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a lakás-takarékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át, a lakás-takarékpénztár megszünteti a szerződést oly módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutalja a központi költségvetésnek, a fennmaradó megtakarítást pedig kamataival együtt visszafizeti a lakás-előtakarékoskodónak.”

(5) Az Ltp. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakás-takarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.”

(6) Az Ltp. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A lakás-takarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakás-előtakarékoskodók között az adott kiutalási időszakhoz tartozó értékelési fordulónapon sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározása az értékszám alapján történik. A lakás-takarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra. A lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek, amennyiben igényli, a lakás-takarékpénztár a szerződéses összeget a kiutalási időponttól, illetve attól az időponttól számított tizenöt napon belül folyósítja, amikor a lakás-előtakarékoskodó teljesítette az általa meghatározott lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét és hitelfelvétel esetén a lakáskölcsön kifizetési feltételeit.”

232. § Az Ltp. 8. §-a (1) bekezdésének a) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:]

a) a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett

1. javára történő, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlása,

2. tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,

3. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, Internet-elérés);”

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől, vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása.”

233. § (1) Az Ltp. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Ha a lakás-előtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, az elhelyezett betét és kamata felett a megtakarítás időtartama alatt a lakás-előtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerződéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a cselekvőképes kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.”

(2) Az Ltp. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Természetes személy lakás-előtakarékoskodó elhalálozása esetén a szerződésben megjelölt cselekvőképes kedvezményezett, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kedvezményezett esetén a kedvezményezett szülői felügyeletét gyakorló szülője, gyámja, gondnoka, kedvezményezett hiányában az örökös, nem természetes személy lakás-előtakarékoskodó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutódja a lakás-takarékpénztárhoz címzett írásos nyilatkozattal az elhalálozott, jogutóddal megszűnt szerződő fél helyébe léphet. Vitatott esetben, vagy ha a szerződés folytatására több személy is jogosult lenne, a gyámhatóság jogerős határozata, a jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős bírósági végzés vagy ítélet, ilyen hiányában az érdekeltek írásos megállapodása az irányadó azzal, hogy ha annak a végrehajtása jogszabályba vagy a lakás-takarékpénztár által meghatározott általános szerződési feltételekbe ütközne, akkor a lakás-takarékpénztár - az ok megjelölése mellett - jogosult a szerződést megszüntetni.”

(3) Az Ltp. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alapján folytatott szerződés alapján az elhalálozott lakás-előtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támogatást a szerződéses összeg lakáscélú felhasználása esetén az új lakás-előtakarékoskodó - a 24. § (2) bekezdésétől eltérően - nem köteles visszafizetni akkor sem, ha a folytatott szerződést az abba való belépés bejelentésével egyidejűleg bejelentett kérelmével összevonja másik olyan szerződésével, amelyre a folytatott szerződés megtakarítási időszaka alatt már kapott állami támogatást.”

(4) Az Ltp. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötött szerződéseknél a kiskorú gyámságát ellátó személy változása esetén az új gyám a korábbi gyám helyébe léphet.”

(5) Az Ltp. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A lakás-előtakarékoskodó személye a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakás-előtakarékoskodó az eredeti lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. A lakás-előtakarékoskodó személyének megváltoztatásához jogerős bírósági, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdonos írásos nyilatkozata szükséges.”

(6) Az Ltp. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A természetes személy lakás-előtakarékoskodó halála esetén, ha a szerződésen a 6. § (2) bekezdés szerinti kedvezményezetti jelölés áll fenn, a lakás-előtakarékossági szerződésen elhelyezett betét és kamatai nem tartoznak az elhunyt lakás-előtakarékoskodó hagyatékához, azok felett a szerződés folytatására a (2) bekezdés szerint jogosult kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.”

234. § Az Ltp. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A lakás-takarékpénztár a szerződéses összeget és annak részeként a lakáskölcsönt a kiutalási összegből folyósítja. A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakás-előtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakás-előtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.

(2) A lakás-takarékpénztár a Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakás-előtakarékoskodóknak a szerződéses összeg kiutalására vonatkozó igényét sem kielégíteni, akik a szerződéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a módozat szerinti minimális megtakarítási időt. Ebben az esetben a lakás-takarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben a Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki.”

235. § (1) Az Ltp. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A lakás-takarékpénztár a szerződésszerűen takarékoskodó szerződő részére, hitelvizsgálat alapján, kizárólag a 8. § (1) bekezdése szerinti lakáscélú felhasználásra a lakás-előtakarékossági szerződésben rögzítettektől eltérő feltételekkel és külön kölcsönszerződés alapján a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő, legfeljebb a szerződéses összeggel megegyező összegű áthidaló kölcsönt nyújthat.”

(2) Az Ltp. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kedvezményezett jelölése esetén az áthidaló kölcsön csak a kedvezményezett tulajdonában álló vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdonába kerülő ingatlanra használható fel.”

(3) Az Ltp. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerződéses összegből a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles.”

(4) Az Ltp. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A lakás-takarékpénztár az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan számlát, lakáscélú kölcsön törlesztéséről szóló igazolást, illetve adásvételi szerződés vagy a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetéséről szóló okiratot fogadhat el, amely a hitelkérelem benyújtásának napját követően keletkezett.”

236. § Az Ltp. 12. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő c) ponttal egészül ki:

[A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:]

b) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezhet,

c) a 10. és a 11. §-ban meghatározott hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ingatlanértékelési tevékenységet végezhet.”

237. § Az Ltp. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakás-takarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz a Felügyeletnek.”

238. § Az Ltp. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A 6. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti lakás-előtakarékoskodókkal kötött, érvényben lévő szerződések együttes szerződéses összege az új szerződések megkötésének időpontjában nem haladhatja meg a lakás-takarékpénztár előző hónap utolsó napján érvényben lévő összes szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át.”

239. § Az Ltp. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A lakás-takarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb harminc százalékát fektetheti be jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.”

240. § Az Ltp. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A lakás-takarékpénztár a 10. és 11. § alapján nyújtott kölcsönöket - a vállalt kockázatnak megfelelően - személyi vagy dologi biztosítékokkal, elsősorban ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja.”

241. § (1) Az Ltp. 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A lakás-takarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következőket tartalmazza:]

d) a lakáskölcsön kamatozása, kezelési költsége, illetve a teljes hiteldíj mértéke,”

(2) Az Ltp. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az általános szerződési feltételek módosításához a Felügyelet engedélye szükséges.”

242. § (1) Az Ltp. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A lakás-takarékpénztár biztonságos működése és az ügyfeleinek érdekében a Felügyelet a lakás-takarékpénztárhoz - a működési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenőrt nevez ki.”

(2) Az Ltp. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ellenőr a (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során feltárt jogsértés vagy hiányosság esetén a Felügyeletnél intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi.”

243. § Az Ltp. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A lakás-takarékpénztár szerződési állományát a Felügyelet engedélyével más lakás-takarékpénztárra ruházhatja át.”

244. § (1) Az Ltp. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A devizabelföldi lakás-előtakarékoskodót, illetve kedvezményezettet - legfeljebb az első nyolc megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál - a szerződéskötéskor vagy később benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakás-előtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.”

(2) Az Ltp. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben - a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel -csak egy szerződés után igényelhető az állami támogatás.”

(3) Az Ltp. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződések esetében a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.”

(4) Az Ltp. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerződés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni.”

245. § Az Ltp. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti.

(2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban

a) száznyolcezer forint 2-4 lakásos épület esetén,

b) száznegyvennégyezer forint 5-30 lakásos épület esetén,

c) száznyolcvanezer forint 31-60 lakásos épület esetén,

d) kétszáztizenhatezer forint 61-nél több lakásos épület esetén.”

246. § Az Ltp. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó lakás-előtakarékossági számláján betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követő egy hónapon belül. A lakás-takarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak kamatait a lakás-előtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.

(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minősül betétbefizetésnek az előző megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, a lakás-takarékpénztár által a 7. § (8) bekezdése szerint fizetett késedelmi kamat, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe.”

247. § (1) Az Ltp. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-előtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakás-takarékénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.”

(2) Az Ltp. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a természetes személy lakás-előtakarékoskodó, illetőleg a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakás-előtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerződésre a szerződés(ek) módosításának, illetőleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerződés után jóváírták az állami támogatást, a lakás-előtakarékoskodót - saját választása alapján - csak az egyik szerződése után illeti meg az állami támogatás a 9. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel. A többi szerződés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a lakás-takarékpénztár a betétszámlá(k)ról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerződés után átutalták a támogatást, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.”

(3) Az Ltp. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó a szerződése alapján felvett összeg részeként az állami támogatást is igénybe vette és a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a négy évet, a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül igazolnia kell a felvett összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó az összegyűlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakás-takarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.”

(4) Az Ltp. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakás-takarékpénztár utólag is ellenőrizheti a felvett összeg lakáscélú felhasználását.”

(5) Az Ltp. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos. Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - bírósági úton érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 92. § (2) bekezdésében meghatározott költségátalány megelőlegezésére nem kötelezhető.”

V. Fejezet

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása

248. § A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban. Bit.) 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„34. az ügymenet kiszervezése: a biztosítási tevékenység valamely részének más által történő végzése;”

249. § A Bit. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha]

f) a felügyeleti ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”

250. § A Bit. 37. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény 18-21. §-aiban foglaltak szerinti kiegyenlítés az ügynököt csak a biztosítóval írásban kötött erre irányuló megállapodás esetében illeti meg.”

251. § A Bit. 37/A. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A többes biztosítási ügynök tevékenységi engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha]

d) a felügyeleti ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”

252. § A Bit. 40. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosítási szaktanácsadó engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha a szaktanácsadó]

d) felügyeleti ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”

253. § A Bit. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/A. § (1) A biztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 10. számú melléklet I. pontjában foglaltakat.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

(3) A biztosító a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő harminc napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát is.”

254. § A Bit. 48/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/B. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító a kiszervezett tevékenységet végzővel egyetemlegesen felel.

(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(5) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több biztosító részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

(6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.”

255. § A Bit. 48/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/C. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni.”

256. § A Bit. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 93. § (1) és (2) bekezdésében és a 109. § (1) bekezdésében meghatározott éves beszámoló, éves jelentés és negyedéves jelentés helytállóságát.”

257. § A Bit. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.”

258. § A Bit. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,”

[szemben.]

259. § A Bit. 98. §-ának (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét]

g) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére történő adatátadás,

h) a biztosító által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére.”

260. § A Bit. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„107. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg a helyszínen - ellenőrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását.

(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles az e tevékenységére vonatkozó, e törvényben, vagy más jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belső ellenőrzésének jelentéseit, jegyzőkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint - a biztosító részvénytársaságot és szövetkezetet a tevékenységét jellemző kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenőrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál felmerülő probléma esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján külföldi felügyeleti hatóság kérésére is adatszolgáltatást kérhet és helyszíni ellenőrzést végezhet. A Felügyelet a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az adatkérést, illetve a helyszíni ellenőrzést a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”

261. § A Bit. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § A biztosítók, a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök és a biztosítási szaktanácsadók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetőleg felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.”

262. § A Bit. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles

a) az éves beszámolón kívül, évente egy alkalommal, a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentését,

b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat, valamint a szavatoló tőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő - jelentését,

c) évente egy alkalommal a biztosító aktuáriusi jelentését

megküldeni.

(2) A biztosító - külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel - köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit), vállalt kötelezettségeit értékelni és minősíteni.”

263. § A Bit. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.”

264. § A Bit. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„111. § Az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérleg fordulónapot követő százötven napon belül megküldeni.”

265. § A Bit. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„112. § A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”

266. § A Bit. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a biztosítótól, a biztosítási alkusztól, a többes biztosítási ügynöktől és a biztosítási szaktanácsadótól meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, az alkusz, a többes biztosítási ügynök és a szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.

(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”

267. § A Bit. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114. § (1) Az ellenőrzés tartásáról annak megkezdése előtt a Felügyelet legalább tizenöt nappal írásban köteles értesíteni a biztosítót, a biztosítási alkuszt, a többes biztosítási ügynököt és a biztosítási szaktanácsadót.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.

(4) A Felügyelet megállapításait az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíteni, és a megállapításokat a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval közölni köteles.

(5) A megállapításokat a Felügyelet a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval a felügyeleti intézkedés meghozatalát megelőzően köteles közölni.

(6) A vizsgált biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül írásban észrevételeket tehet.”

268. § A Bit. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„115. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal - indokolt esetben, versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.

(2) A szakértői névjegyzékbe az vehető fel, aki a könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel és megfelel a 94. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3) A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. § (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdéseiben és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő gazdasági társaságban betöltött tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.

(4) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.

(5) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.”

269. § A Bit. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó és a külföldi biztosító magyarországi képviselete a költségeik terhére felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - a (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt biztosítók kivételével - a biztosító éves díjbevételének két ezreléke.

(3) A felügyeleti díj összege

a) a biztosítási alkusz és a többes biztosítási ügynök esetén évi 60 ezer forint,

b) a biztosítási szaktanácsadó esetén évi 40 ezer forint,

c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság esetén évi 200 ezer forint,

d) külföldi székhelyű biztosító magyarországi képviselete esetén évi 20 ezer forint.

(4) A felügyeleti díjat

a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követő hónap huszadik napjáig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a tárgyévet követő hónap huszadik napjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.

(5) A felügyeleti díjat a Felügyelet működésének fedezetéül kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjéről szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.

(6) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (4) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

(8) Aki biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, biztosítási szaktanácsadói tevékenység engedélyezése, biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése, továbbá biztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránt kérelmet terjeszt elő, köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizetni. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.”

270. § A Bit. 138. §-a (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító a Felügyeletnek harminc napon belül köteles bejelenteni:]

m) a 10. számú melléklet II. pontjába tartozó tevékenység kiszervezését.”

271. § A Bit. 168. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]

p) a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat” [rendeletben szabályozza]

272. § A Bit. 10. számú mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„II. A Felügyeletnek bejelentendő kiszervezések:

1. aktuáriusi feladatok;

2. elektronikus adatfeldolgozás;

3. kárrendezés;

4. befektetési vagyonkezelési tevékenység.”

VI. Fejezet

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

273. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenység.”

274. § A Fgyty. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a 2. § b) és m) pontjában meghatározott szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.”

VII. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

275. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 216. §-a és 217. §-a 2002. december 31-én lép hatályba.

(3) E törvény 228. §-ának (2) bekezdése, 231. §-ának (6) bekezdése és 245. §-a 2003. április 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 8. §-ának (3) bekezdése, 23. §-ának (5) és (6) bekezdése, 27. §-ának (3)-(5) bekezdése, 35. §-a, 36. §-a, 51. §-a, 96. §-ának (2) bekezdése, 147. §-ának (3) bekezdése, 151. §-a, 158. §-a és 199. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

276. § A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a következő rendelkezés lép:

„3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.”

277. § A Hpt. - e törvény 15. §-ának (2) bekezdésével módosított - 26. §-ának (2) bekezdése e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.

278. § (1) E törvény hatálybalépésekor már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjének legkésőbb 2006. december 31-ig el kell érnie a kétszázmillió forintot, 2007. december 31-ig a kétszázötvenmillió forintot.

(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje - ha saját tőkéje nem éri el a kétszázötvenmillió forintot - nem csökkenhet a mindenkor elért legmagasabb szint alá.

(3) E törvény hatálybalépésekor már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézetnek legkésőbb 2004. december 31-ig kell megfelelnie a Hpt. - e törvény 57. §-ával beiktatott - 216. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelménynek.

(4) E törvény hatálybalépésekor a Hpt. - e törvény 57. §-ával beiktatott - 216. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési társaság, pénzügyi holding társaság és egyetemes postai szolgáltató a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 2005. december 31-ig köteles elidegeníteni; 2006. január 1-jétől semmilyen, e tulajdoni hányaddal kapcsolatos szavazati, illetve nyereségből való részesedési jogot nem gyakorolhat.

(5) E törvény hatálybalépésekor - az alapszabálya szerint - már az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény szerint működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő szövetkezeti hitelintézetnél a Hpt. - e törvény 58. §-ával beiktatott - 216/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kizárólag az e törvény hatálybalépését követően szerzett tagsági viszony megszűnésekor alkalmazhatók.

279. § A Hpt. - e törvény 18. §-ának (1) bekezdésével módosított - 54. §-ának rendelkezéseit a Diákhitel Központ e törvény hatálybalépését követően megkötött kölcsönszerződéseire kell alkalmazni.

280. § (1) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

(2) A Hpt. - e törvény 28. §-ával módosított, illetőleg beiktatott - 100. §-ának (1) bekezdése, és a Hpt. - e törvény 63. §-ával, illetve e törvény 1. számú mellékletével módosított, illetőleg beiktatott - 2. számú mellékletének IV. fejezete nem érinti a hatálybalépés előtt elhelyezett betéteket.

281. § Ahol e törvény hatálybalépése előtt a Hpt. felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály tőkemegfelelési mutatót tartalmaz, azon a Hpt. szerinti fizetőképességi mutatót (szolvencia rátát) kell érteni.

282. § (1) E törvény IV. fejezetének rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hatálybalépést követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre, áthidaló kölcsönszerződésekre és lakáskölcsön szerződésekre kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre a szerződés megkötésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.

(2) E törvény 232. §-át, 233. §-ának (2)-(4) és (6) bekezdését és 235. §-ának (4) bekezdését a hatálybalépést megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell, ha a kiutalási időszak, a lakás-előtakarékoskodó halála, a kiskorú gyámságát ellátó személy változása, illetve az áthidaló kölcsönre vonatkozó hitelkérelem benyújtása a törvény hatálybalépése utáni időszakra esik.

283. § A Tpt. - e törvény 74. §-ának (3) bekezdésével módosított - 5. §-a (1) bekezdésének 14. pontja nem érinti az e törvény hatálybalépése előtt a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény szerint kibocsátott befektetési jegyek érvényességét.

284. § A Tpt. - e törvény 79. §-ával beiktatott - 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2004. január 1-jét követően beadott kibocsátási engedélyezési kérelem esetén kell alkalmazni.

285. § E törvény 202. §-ával beiktatott rendelkezések nem érintik a törvény hatálybalépésekor a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyeket, valamint a jogi személyisége elnyerése előtt a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság javára és terhére megszerzett jogokat, vállalt kötelezettségeket.

286. § A Tpt. - e törvény 205. §-ával beiktatott - 384. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a jelen törvény hatálybalépését megelőzően megkötött szerződésekre.

287. § A biztosítónak a kiszervezésre vonatkozó - e törvény hatálybalépésekor már megkötött - szerződéseit 2003. december 31-ig kell e törvénynek megfelelően módosítania.

Módosuló jogszabályok

288. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § (1) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Oly tárgyalásról készült jegyzőkönyvet azonban, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett zárták ki, lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben meghatározott megismerési engedély alapján - a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

(2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az üzleti titkot vagy a külön törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetében - a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot.”

289. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.”

(2) Az Eximtv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú mellékletének 13. pontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.”

(3) Az Eximtv. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Eximbank esetében a Hpt. XIV. fejezetét nem kell alkalmazni.”

(4) Az Eximtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 51. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében a Pénzügyminisztérium, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem.”

(5) Az Eximtv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Bit. 97. § (2) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a tulajdonosi jogok gyakorlójával és a Pénzügyminisztériummal szemben.”

290. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az MFB Rt. nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.”

(2) Az MFBtv. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tőke kiszámításánál

a) a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontjának a) alpontjában foglaltak helyett a járulékos tőkeelemek az alapvető tőkeelemek összegét ötven százalékkal haladhatják meg,

b) a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontjának b) alpontjától eltérően az alárendelt kölcsöntőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek százötven százalékát.”

(3) Az MFBtv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Rt. feladatkörét érintő ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól az MFB Rt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Rt. munkáltatói jogokat gyakorló vezérigazgatója adhatja meg.”

291. § (1) Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.) 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A szövetkezetet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. Más tag vagy munkavállaló az alapszabály felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.

(2) Az igazgatóság elnöke vagy a képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag cégjegyzési joga - törvény eltérő rendelkezése hiányában - önálló. Más tag vagy munkavállaló cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.”

(2) Az Úszt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(2) A szövetkezet - kivéve a szövetkezeti hitelintézetet - a tagjaival folytatott gazdasági együttműködés során nem törekszik saját nyereségre.”

(3) Az Úszt. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) Ha a tagsági jogviszony a tag kilépése, vagyoni hozzájárulásának nemteljesítése, halála, illetve megszűnése vagy kizárása miatt szűnik meg, a volt taggal, örökösével, illetve jogutódjával e fejezet rendelkezései szerint kell elszámolni; ennek során az értékelési tartalék és a lekötött tartalék nem vehető figyelembe.”

292. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvénynek]

a) a csődeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben; valamint a tőkepiacról szóló törvényben”

[foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.]

293. § Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 1991. évi LV. törvény 3. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A Megállapodás 34. Cikk 2. pontja szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.

(3) A Kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételű és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni.”

294. § A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának kihirdetéséről szóló 1982. évi 15. törvényerejű rendelet 3. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az Alapokmány III. Cikk 2. szakasza szerinti kapcsolattartó pénzügyi szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.

(3) A Kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételű és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni.”

295. § A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről szóló 1985. évi 19. törvényerejű rendelet 3. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az Alapokmány VI. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.

(3) A Kincstár a Társulás jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételű és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni.”

296. § A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának kihirdetéséről szóló 1985. évi 20. törvényerejű rendelet 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az Alapokmány IV. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság gondoskodik.”

297. § A Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, 1985. október 11-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1989. évi 7. törvényerejű rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Egyezmény 38. Cikke szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság gondoskodik.”

298. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

[A Kincstár feladatai különösen:]

j) részt vesz a Magyar Állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézményekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, így különösen gondoskodik az időszakonként fizetendő összegek megfelelő forrásokból történő kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról; valamint a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár;

k) ellátja a külön jogszabályokban megjelölt hatósági letétekkel kapcsolatos kezelői feladatokat.”

Hatályukat vesztő jogszabályok

299. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Hpt. 2. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 12. §-a, 14. §-a (1) bekezdésének m) pontja, 14. §-a (2) bekezdésének h) pontja, 16. §-ának (5) bekezdése, 18. §-a (2) bekezdésének k) és m) pontja, 79. §-ának (5) bekezdése, 82. §-ának (2) bekezdése, 99. §-ának (4) bekezdése, 119. §-ának (4) bekezdése, 142. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 147. §-ának (2) bekezdése, 185. §-ának (1) bekezdése, 226. §-ának (3) bekezdése, 235. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 235. §-a (2) bekezdésének c), d), e), i), k) és q) pontja és 4. számú mellékletének 6. pontja;

b) a Tpt. 5. §-a 29. pontjának h) alpontja, 31. §-ának (4) bekezdése, 67. §-ának (11) bekezdése, 112. §-ának (3) bekezdése, 156. §-ának (2) bekezdése, 156. §-a (5) bekezdésének c) pontja, 191. §-ának (3) bekezdése, 223. §-a (3) bekezdésének második mondata, 231. §-a, 278. §-ának (6) bekezdése, 294. §-a, 367. §-ának (2) bekezdése, 415. §-ának (6) bekezdése, 418. §-ának (2) bekezdése, 451. §-a (2) bekezdésének m) pontja és 16. számú melléklete I. fejezetének 6. d) pontja;

c) a Bit. 43. §-a (1) bekezdésének k) pontja, 108. §-át megelőző alcím, 110. §-át megelőző alcím, 114. §-át megelőző alcím;

d) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekről szóló 61/1991. (X. 29.) OGY határozattal kiegészített 78/1990. (XI. 17.) OGY határozat 2. pontja és a 3. pont (1) bekezdése;

e) a Magyar Köztársaság részvényjegyzéséről az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alaptőke emelése kapcsán szóló 14/1997. (III. 12.) OGY határozat 3. pontja;

f) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekről szóló 9/1982. (V. 4.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;

g) a Nemzetközi Fejlesztési Társulásban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 10/1985. (IV. 13.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;

h) a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 11/1985. (IV. 13.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;

i) a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak tizedik feltöltésében való magyar részvételről szóló 30/1994. (IV. 13.) OGY határozat 3. pontja;

j) a Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak 11. feltöltésében és a Közbülső Alapban című 13/1997. (III. 12.) OGY határozat 3. pontja.

(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Tpt. 217. §-ának (3) bekezdése és 284. §-ának (2) bekezdése.

1. számú melléklet a 2002. évi LXIV. törvényhez

I. A Hpt. 2. számú mellékletének módosítása

1. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Hitelreferencia szolgáltatások: bankinformáció díjazás ellenében történő - a banktitkot nem sértő - nyújtása, továbbá a Felügyelet által elismert központi hitelinformációs rendszer által nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenység.”

2. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

[Pénzkölcsönnyújtás]

d) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység.”

3. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezete a 17. pontot követően a következő 18. ponttal egészül ki:

„18. Elszámolásforgalom: hitelintézetek, MNB, valamint más, az elszámolási rendszerek szabályzata szerint az elszámolási rendszerben részvételre jogosult szervezet közötti, saját és az ügyfelek megbízásából származó fizetési forgalom lebonyolítása, ideértve a fizetési üzenetek ellenőrzését, továbbítását távközlési hálózat igénybevételével, a résztvevők közötti tartozások és követelések megállapítását és a pénzügyi kockázatok kezelését.”

4. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy]

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, illetőleg,”

5. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 10.2. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

[A 79. § alkalmazásában nem minősül kockázatvállalásnak]

d) az „A” zónába tartozó országban székhellyel rendelkező más hitelintézetnél elhelyezett egy évet meg nem haladó lejáratú betét, ha az nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tőkéjének.”

6. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, illetőleg szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása.”

7. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. Fizetőképességi mutató (szolvencia ráta): a fizetőképesség mérését szolgáló összetett mutatószám, amelyet a szavatoló tőke összege (számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (nevező) aránya fejez ki.

8. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. Kereskedési könyv: a Tpt.-ben ilyenként szabályozott nyilvántartás.”

9. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. Kiszervezés: ha a hitelintézet a pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt.”

10. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Betét: e melléklet I/2. pontja szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ide nem értve

a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,

b) jelzálog-hitelintézet által - külön jogszabály szerint - kibocsátott jelzáloglevelet,

c) az alárendelt kölcsöntőkét,

d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét,

e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást.”

11. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Közös betét: az olyan betét, amelynek több tulajdonosa, illetőleg kedvezményezettje van (több személy nevére szól). A betétbiztosítás szempontjából közös betétnek minősülnek a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolaszövetkezetek, az építőközösségek betétei is azzal, hogy a kártalanítás összegét hozzá kell számítani a közösséget alkotó természetes személyek egyéb betéteire fizetendő kártalanítás összegéhez.”

12. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Kártalanításra jogosult személy: A betétes. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak. Nem minősül kártalanításra jogosult személynek az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek.”

II. A Hpt. 4. számú mellékletének módosítása

A Hpt. 4. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai]

„1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.”

2. számú melléklet a 2002. évi LXIV. törvényhez

5. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

A szavatoló tőke számítása

1. A hitelintézet szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.

2. Az alapvető tőke a 3-4. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 5-7. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.

3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) jegyzett tőke,

b) tőketartalék,

c) lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész,

d) általános tartalék,

e) általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-áig,

f) eredménytartalék, ha pozitív,

g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha pozitív.

4. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) jegyzett tőke be nem fizetett része,

b) immateriális javak, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe vettek kivételével,

c) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,

d) eredménytartalék, ha negatív,

e) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatoló tőke számítás esetén az évközi negatív eredmény,

f) kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalékot - és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is).

5. Ha a hitelintézet a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.

6. Ha a hitelintézet a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe venni.

7. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.

8. A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,

b) értékelési tartalék,

c) alárendelt kölcsöntőke.

9. A járulékos tőke negatív összetevője:

az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.

10. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll,

c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb öt év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,

d) a kölcsön-, illetve az értékpapír adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,

e) tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,

f) az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.

11. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - fokozatosan, évente egyenlő arányban - csökkenteni kell.

12. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.

13. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,

b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.

14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészek összegéből le kell vonni:

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, valamint biztosítóintézetben lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, valamint biztosítóintézetben lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt.

A levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat.

15. A 14. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.

16. A 14. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni:

a) a 79. és 83. § szerinti limittúllépések összegét,

b) a külön jogszabály alapján meghatározott országkockázat tőkekövetelményét.

A levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat.

17. A fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) számlálóját a 16. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke képezi.

18. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 16. pontban foglalt levonások és a külön rendeletben meghatározott korrigált mérlegfőösszeg nyolc százaléka, illetőleg felügyeleti határozatban előírt magasabb fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) korrigált mérlegfőösszeggel szorzott értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 13. pontokban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.

19. A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:

a) megfelel a 10. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,

b) eredeti futamideje legalább két év,

c) a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek.

20. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének kétszáz százalékát.”

3. számú melléklet a 2002. évi LXIV. törvényhez

6. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a következőkben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról;

2. A Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről;

3. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekről;

4. A Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalatok és hitelintézetek tőkemegfeleléséről;

  Vissza az oldal tetejére