Az Országgyűlés a miniszterelnök titkosszolgálati múltjának és tevékenységének kivizsgálása, valamint feltárása érdekében az alábbi határozatot hozza:
I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése, valamint 36. §-ának (2) bekezdése alapján a miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggő tevékenységére és múltjára vonatkozó tények és következmények kivizsgálása érdekében vizsgálóbizottságot hoz létre.
II. A vizsgálóbizottság feladata az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása:
– Léteznek-e a nyilvánosságra került dokumentumok mellett további olyan dokumentumok, melyek a miniszterelnök titkosszolgálati múltjára és tevékenységére vonatkoznak? Amennyiben léteznek, akkor azoknak mi a tartalma?
– Milyen dokumentumok vannak a Belügyminisztériumban, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Történeti Hivatalban?
– Hogyan vált a miniszterelnök a III/II–7 számú ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjévé? Mik voltak a kiválasztás és az alkalmasság kritériumai?
– Mi volt a miniszterelnök pontos feladata a III/II–7 ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjeként?
– Mettől meddig állt a miniszterelnök bármilyen kapcsolatban a titkosszolgálatokkal?
– A miniszterelnök milyen ügyekben, mely személyekre vonatkozóan, milyen tartalommal és kinek tett jelentéseket? Mi lett ezen jelentések további sorsa?
– A miniszterelnöknek volt-e kapcsolata, s ha igen milyen, az akkori titkosszolgálat más főcsoportfőnökségeivel? Kiterjedt-e a miniszterelnök tevékenysége a III/I, a III/III, valamint a III/IV főcsoportfőnökségek munkájára, s ha igen, akkor milyen tartalommal?
– A miniszterelnök korábbi közjogi tisztségeihez fűződő nemzetbiztonsági átvilágítások során fény derült-e titkosszolgálati múltjára? Ha igen, úgy kiknek lehetett erről tudomása, és történt-e valamilyen intézkedés ennek alapján? Ha nem, úgy ezért kit terhel felelősség?
– Az ügy kirobbanását követően milyen intézkedéseket tett a Kormány a következmények elhárítása, a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében?
III. A bizottság alakítsa ki álláspontját annak szükségességéről, hogy milyen közjogi tisztségekre kiterjedően és milyen eljárás keretében van mód a nemzetbiztonsági ellenőrzés jelenlegi személyi és tárgyi körének kiszélesítésére, különös tekintettel a miniszterelnök és a köztársasági elnök közjogi tisztségére. A bizottság tegyen javaslatot a szükséges jogalkotási lépésekre.
IV. A bizottság alakítsa ki álláspontját a tekintetben, hogy e határozat I–III. pontjaiban foglaltakon túlmenően szükség van-e az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre. Ha igen, úgy tegyen a bizottság ezekre konkrét javaslatot.
V. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
VI. A vizsgálóbizottság tevékenységéről olyan időben kell jelentéstervezetet elkészíteni, hogy azt a vizsgálóbizottság a működése befejezése előtt még megtárgyalhassa. A jelentésnek – amelyet a vizsgálóbizottság az Országgyűlés elé terjeszt – tartalmaznia kell:
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott javaslatot a szükséges intézkedésekre.
VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I–IV. pontjait érintő vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt vallomást tenni.
A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény államtitokköri jegyzékéről rendelkező mellékletében
– az általános adatfajták körében a 11–13., 15., 16., 17. és 21. pontokban,
– a Legfőbb Ügyészség körében a 26., 27/a)–f) pontokban,
– a Belügyminisztérium Megelőzési Szolgálata körében a 30/A/b)–g) pontokban,
– a Rendőrség körében a 45., 46., 46/A. pontokban,
– a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 98–125. pontokban,
– a Pénzügyminisztérium körében a 131–134. pontokban
meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.
Fentieken túl a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni:
– a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 5., 6., 17–19. pontokban,
– a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII. 19.) TNM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 5–9. és 13. pontokban,
– a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I. 24.) PM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 1–7. és 14. pontokban,
– a Magyar Köztársaság Rendőrsége szolgálati titokköri jegyzékéről szóló 29/1996. ORFK utasítás mellékletében szereplő titokköri jegyzék 1. pontjában
meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.
VIII. A vizsgálóbizottság 8 (nyolc) tagból áll. A bizottság tagjaira a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| Magyar Szocialista Párt | 3 fő | |
| Fidesz–Magyar Polgári Párt | 3 fő | |
| Magyar Demokrata Fórum | 1 fő | |
| Szabad Demokraták Szövetsége | 1 fő |
IX. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján, a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok, a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént. A bizottság csak valamennyi tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzése befejezését követően kezdheti meg tevékenységét.
X. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
XI. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig – de legfeljebb 2002. augusztus 15-ig – tart.
