| Sterna vittata tristanensis | ||||
| - Tristan da Cunha & Gough/South Africa | 1c | |||
| Sterna hirundo hirundo | ||||
| - Southern & Western Europe (bre) | 1 | |||
| - Northern & Eastern Europe (bre) | 1 | |||
| - Western Asia (bre) | (1) | |||
| Sterna paradisaea | ||||
| - Western Eurasia (bre) | 1 | |||
| Sterna albifrons albifrons | ||||
| - Eastern Atlantic (bre) | 3b | |||
| - Black Sea & East Mediterranean (bre) | 3c | |||
| - Caspian (bre) | 2 | |||
| Sterna albifrons guineae | ||||
| - West Africa (bre) | 1c | |||
| Sterna saundersi | ||||
| - W South Asia, Red Sea, Gulf & Eastern Africa | (1) | |||
| Sterna balaenarum | ||||
| - Namibia & South Africa/Atlantic coast to Ghana | 2 | |||
| Sterna repressa | ||||
| - W South Asia, Red Sea, Gulf & Eastern Africa | 2c | |||
| Chlidonias hybridus hybridus | ||||
| - Western Europe & North-west Africa (bre) | 3c | |||
| - Black Sea & East Mediterranean (bre) | (1) | |||
| - Caspian (bre) | (1) | |||
| Chlidonias hybridus sclateri | ||||
| - Eastern Africa (Kenya & Tanzania) | 1c | |||
| - Southern Africa (Malawi & Zambia to South Africa) | (2) | |||
| Chlidonias leucopterus | ||||
| - Eastern Europe & Western Asia/Africa | (1) | |||
| Chlidonias niger niger | ||||
| - Europe & Western Asia/Atlantic coast of Africa | 2c | |||
| RYNCHOPIDAE | ||||
| Rynchops flavirostris | ||||
| - Coastal West Africa & Central Africa | 2 | |||
| - Eastern & Southern Africa | 2 |
A Szerződő Felek,
emlékeztetve az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményre, amely a vándorló fajok megőrzése érdekében nemzetközi együttműködésre buzdít;
továbbá emlékeztetve arra, hogy a Felek Konferenciájának első, bonni, 1985 októberében tartott ülése utasította az Egyezmény Titkárságát, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket egy, a nyugat-palearktikus récefélékre vonatkozó megállapodásra;
tekintettel arra, hogy a vándorló vízimadarakat, melyek a világ biológiai sokféleségének fontos részét képezik, a jelen és a jövő nemzedék számára meg kell őrizni, összhangban az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezménnyel és a Feladatok a XXI. századra című dokumentummal;
felismerve bizonyos vándorló vízimadárfajoknak a természetből történő begyűjtéséből fakadó gazdasági, társadalmi, kulturális és rekreációs hasznot, valamint a vízimadarak általános környezeti, ökológiai, genetikai, tudományos, esztétikai, rekreációs, kulturális, oktatási, társadalmi és gazdasági értékeit;
meggyőződve arról, hogy a vándorló vízimadarak bárminemű zsákmányolása kizárólag fenntartható módon történhet, tekintettel egyrészt az érintett fajok teljes elterjedési területükön való védelmi helyzetére, másrészt biológiai sajátosságaikra;
tudatában annak, hogy a vándorló vízimadarak különösen sebezhetők, mivel nagy távolságokat tesznek meg és mivel a vizes élőhelyek hálózata, melytől fennmaradásuk függ, a nem fenntartható emberi tevékenységek miatt folyamatosan fogyatkozik és pusztul, melyet az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló egyezmény ismertet;
felismerve, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a vándorló vízimadárfajok és az afrikai-eurázsiai vonulási rendszer területén található élőhelyeik pusztulásának megállítására;
meggyőződve arról, hogy egy sokoldalú megállapodás megkötése, valamint annak egyeztetett vagy összehangolt végrehajtása jelentősen hozzá fog járulni a vándorló vízimadárfajok és élőhelyeik hatékonyabb védelméhez, illetve járulékos előnyeit sok más állat- és növényfaj fogja élvezni; és
elismerve, hogy egy ilyen megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges lesz segítséget nyújtani néhány érintett ország számára mind a vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel kapcsolatos kutatáshoz, képzéshez és monitorozáshoz, mind pedig az élőhelyek kezeléséhez, valamint az ezen megállapodást végrehajtó tudományos és közigazgatási intézmények felállításához vagy továbbfejlesztéséhez,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
1. A Megállapodás hatálya alá területileg az afrikai-eurázsiai vízimadarak vonulási rendszerének az a területe tartozik (a továbbiakban: a „Megállapodás területe”), melyet az 1. Melléklet határoz meg.
2. A Megállapodás alkalmazásában:
a) Egyezmény: az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményt jelenti;
b) Egyezmény Titkársága: az Egyezmény 9. Cikke szerint felállított testületet jelenti;
c) Vízimadarak: azok a madárfajok, melyek életciklusuk legalább egy részében vizes élőhelyekhez kötődnek; részben vagy teljes mértékben a Megállapodás területén fordulnak elő, és melyeket a 2. Melléklet sorol fel;
d) Megállapodás Titkársága: a Megállapodás 6. Cikk 7. b) pontja értelmében felállított testületet jelenti;
e) Felek: amennyiben a szövegben másként nem rendelkeznek, a Megállapodás feleit jelenti; és
f) Jelenlévő és szavazó Felek: csak azokat a jelenlevő feleket jelenti, amelyek igennel vagy nemmel szavaznak; a szavazástól tartózkodók nem számítanak a jelenlevő szavazó felek közé.
A továbbiakban az Egyezmény 1. Cikk 1. a)-k) pontjaiban meghatározott kifejezések a Megállapodásban a szükséges változtatásokkal együtt ugyanazt jelentik.
3. A Megállapodás az Egyezmény 4. Cikk 3. pontja szerinti megállapodás.
4. A Megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik. A Megállapodásra való bármely hivatkozás annak mellékleteire is utal.
2. Cikk
1. A Felek koordinált intézkedéseket tesznek, hogy a vándorló vízimadárfajok kedvező védelmi helyzetét megőrizzék vagy helyreállítsák. E célból alkalmazzák - nemzeti jogszabályaik határain belül - a Megállapodás 3. Cikkében leírt intézkedéseket, összhangban a 4. cikkben említett Cselekvési Tervben pontosan meghatározott tevékenységekkel.
2. Az 1. bekezdésben előírt intézkedések végrehajtása során a Felek figyelembe veszik az elővigyázatosság elvét.
3. Cikk
1. A Felek lépéseket tesznek a vándorló vízimadárfajok védelmére, különös figyelmet fordítanak a veszélyeztetett fajokra és azokra, melyek kedvezőtlen védelmi helyzetben vannak.
2. Ennek megfelelően a Felek:
a) biztosítják az Egyezmény 3. Cikk 4. és 5. bekezdése által előírt szigorú védelmet a veszélyeztetett vándorló vízimadarak számára a Megállapodás területén;
b) biztosítják, hogy a vándorló vízimadarak bármilyen hasznosítása a fajok ökológiájának lehető legjobb ismeretén alapul, és hogy az mind a fajok, mind az őket magukban foglaló ökológiai rendszerek szempontjából fenntartható;
c) meghatározzák területükön azokat az élőhelyeket, ahol a vándorló vízimadarak előfordulnak, illetve támogatják ezeknek az élőhelyeknek a védelmét, kezelését és helyreállítását azokkal a szervezetekkel együtt, melyek érintettek az élőhelyek védelmében, és amelyeket a Megállapodás 9. Cikkének a) és b) pontja felsorol;
d) a megfelelő élőhelyek hálózatának fenntartására, illetve helyreállítására tett erőfeszítéseiket összehangolják minden érintett vándorló vízimadárfaj teljes elterjedési területén, különösen, ahol a vizes élőhelyek két vagy több olyan országra is kiterjednek, melyek a Megállapodás Felei;
e) felderítik azokat a problémákat, amelyeket emberi tevékenység okoz vagy valószínűleg fog okozni és törekednek az azokat megszüntető lépések végrehajtására, mint például az élőhelyek helyreállítására és az élőhelyek elvesztésének pótlására;
f) együttműködnek egyrészt a nemzetközileg összehangolt cselekvést igénylő veszélyhelyzetekben, és azoknak a vándorló vízimadárfajoknak a meghatározásában, melyek a leginkább sebezhetők ilyen helyzetekben, másrészt olyan veszélyelhárítási módszerek kidolgozásában, amelyek fokozott védelmet biztosítanak e fajok számára ilyen esetben; továbbá azoknak az irányelveknek az elkészítésében, amelyek az egyes Feleket segítik e helyzetek kezelésében;
g) ha a nem őshonos fajok a vadon élő növény- és állatfajok védelmi helyzetét károsítanák, megtiltják ezeknek a vízimadárfajoknak a szándékos betelepítését és megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen fajok véletlenszerű kijutásának megelőzésére; abban az esetben, ha a nem őshonos vízimadárfajokat már betelepítették vagy behurcolták, a Felek minden szükséges lépést megtesznek, hogy ezek ne veszélyeztessék az őshonos fajokat;
h) kezdeményezik és támogatják a vándorló vízimadarak biológiájának és ökológiájának kutatását, amely egyúttal a kutatási és monitorozási módszerek összehangolását, és adott esetben közös vagy együttműködési kutatási és monitorozási programok felállítását is jelenti;
i) felmérik képzési szükségleteiket - többek között - a vonuló vízimadarak felmérésében, a monitorozásban, gyűrűzésben, valamint a vizes élőhelyek kezelésében, hogy meg lehessen határozni a legfontosabb képzési témákat és területeket, valamint együttműködnek a megfelelő szakképzési programok kidolgozása és végrehajtása során;
j) olyan programokat dolgoznak ki és folytatnak, ahol egyrészt az általános vízimadár-védelmet, másrészt pedig a Megállapodás célkitűzéseit és előírásait ismertetik és népszerűsítik;
k) kölcsönösen tájékoztatják egymást a kutatási, monitorozási, védelmi és oktatási programok eredményeiről; és
l) együttműködnek a Megállapodás végrehajtásában, egymást támogatva, különösen a kutatás és monitorozás területén.
4. Cikk
1. A Megállapodás 3. Melléklete olyan Cselekvési Terv, amely - az alábbi tagolásban - részletesen kifejti, hogy a Feleknek a Megállapodás 3. Cikkében vázolt általános védelmi intézkedésekkel összhangban milyen lépéseket kell tenniük a legfontosabb fajokkal és feladatokkal kapcsolatban:
a) fajok védelme;
b) élőhelyek védelme;
c) az emberi tevékenységek szabályozása;
d) kutatás és monitorozás;
e) oktatás és tájékoztatás;
f) végrehajtás.
2. A védelmi irányelvek figyelembevételével a Cselekvési Tervet a Felek minden rendes találkozóján felül kell vizsgálni.
3. A Cselekvési Terv bármilyen módosítását a Felek Találkozója fogadja el, figyelembe véve a Megállapodás 3. Cikkének előírásait.
4. A védelmi irányelveket a Felek Találkozójának első ülésére kell előterjeszteni elfogadásra, majd rendszeresen felül kell vizsgálni.
5. Cikk
1. Minden Fél:
a) kijelöl a Megállapodás végrehajtása érdekében egy vagy több hatóságot, melyek többek között figyelemmel kísérik mindazon tevékenységeket, amelyek hatással lehetnek az állam területén előforduló vándorló vízimadárfajok védelmi helyzetére;
b) kijelöl egy személyt, aki a többi Féllel tartja a kapcsolatot; nevét és címét haladéktalanul eljuttatja a Titkársághoz, mely azonnal továbbítja azt a többi Félhez; és
c) a Felek Találkozójának minden rendes ülésére - a második üléstől kezdődően - jelentést állít össze a Megállapodás végrehajtásáról, különösen a vállalt védelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A jelentések formátumát a Felek Találkozója első ülése határozza meg és amennyiben szükséges, a következő üléseken felülvizsgálják. A jelentést legalább százhúsz nappal a rendes ülés előtt megküldik a Titkárságnak, amely a másolatokat azonnal továbbítja a többi Fél felé.
2. a) Minden Fél hozzájárul a Megállapodás költségvetéséhez az ENSZ költségvetési hozzájárulás alapján. Az egyes Felek maximális hozzájárulásának mértéke nem haladhatja meg a teljes költségvetés 25%-át. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek az adminisztratív költségek legfeljebb 2,5%-át kell fizetniük.
b) A Felek a költségvetést beleértve a hozzájárulás mértékének esetleges megváltoztatását egyhangú döntéssel fogadják el.
3. A Felek Találkozója a Felek önkéntes hozzájárulásából vagy bármilyen más forrásból védelmi alapot hozhat létre a vándorló vízimadárfajok megőrzésével kapcsolatos monitorozás, kutatás, képzés, továbbá a védelmet és a kezelést célzó programok pénzügyi támogatása céljából.
4. A Feleket a Megállapodás arra buzdítja, hogy támogassanak két- és többoldalú megállapodások révén más Feleket továbbképzéssel, technikai és anyagi támogatás formájában a Megállapodás előírásainak végrehajtása céljából.
6. Cikk
1. A Megállapodás döntéshozó testülete a Felek Találkozója.
2. A Letéteményesnek, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, a Megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül összehívják a Felek Találkozójának első ülését. Ezt követően a Megállapodás Titkársága, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, legkésőbb háromévenként összehívja a Felek Találkozóját, hacsak az nem dönt másképpen. Amennyiben lehetséges, ezeket az üléseket az Egyezmény rendes konferenciájával együtt tartják meg.
3. A Felek legalább egyharmadának írásos kérésére a Megállapodás Titkárságának rendkívüli ülést kell összehívnia.
4. Az ENSZ és szakosított szervei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, bármely állam, amely nem tagja a Megállapodásnak, valamint - egyebek mellett - a vándorló vízimadarak megőrzésében, védelmében és kezelésében is érintett nemzetközi egyezmények titkárságai megfigyelők útján részt vehetnek a Felek Találkozójának ülésein. Ezeken az üléseken szintén képviseltetheti magát bármely szervezet vagy testület, amely ilyen jellegű védelmi tevékenységgel vagy a vándorló vízimadarak kutatásával foglalkozik, kivéve, ha a Felek legalább egyharmada ezt ellenzi.
5. Csak a Feleknek van szavazati joga. Mindegyik Fél egy szavazattal rendelkezik, de a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek tagjai a Megállapodásnak, az őket illető ügyekben annyi szavazattal bírnak, ahány tagállamuk tagja a Megállapodásnak. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek nincsen szavazati joga, amennyiben azt a saját tagállamai gyakorolják. Fordított viszonylatban ugyanez érvényes.
6. Amennyiben a Megállapodás nem rendelkezik másképpen, úgy a Felek Találkozójának döntéseit közmegegyezéssel kell elfogadni, vagy ha ez nem érhető el, akkor a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével.
7. Az első ülésen a Felek Találkozója:
a) az eljárási szabályokat közmegegyezéssel fogadja el;
b) létrehozza a Megállapodás Titkárságát az Egyezmény Titkárságán belül azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyet ezen megállapodás 8. Cikke határoz meg;
c) Technikai Bizottságot hoz létre a Megállapodás 7. Cikke alapján;
d) elfogadja a Megállapodás 5. Cikk 1. c) pontja szerint összeállítandó jelentések formátumát; és
e) elfogadja azon rendkívüli helyzeteknek a meghatározó kritériumait, melyek sürgős védelmi intézkedéseket igényelnek, és meghatározza az elvégzendő tevékenységekhez kapcsolódó felelősségviselés módjait.
8. A Felek Találkozója minden rendes ülésen:
a) áttekinti a valós és a várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélésük szempontjából fontos élőhelyek, valamint a károsító tényezők tekintetében;
b) megvizsgálja az eddigi fejlődést, valamint a Megállapodás végrehajtása során felmerült bárminemű nehézségeket;
c) elfogadja a költségvetést és áttekinti a Megállapodás pénzügyi terveivel kapcsolatos ügyeket;
d) foglalkozik bármely olyan üggyel, amely a Titkársággal és a Technikai Bizottság tagságával kapcsolatos;
e) elfogadja a Megállapodás Felei és az Egyezmény Felek Konferenciája számára készült tájékoztató jelentését; és
f) meghatározza a következő ülés idejét és helyszínét.
9. Bármely ülésen a Felek Találkozója:
a) ahol szükségesnek vagy helyénvalónak tűnik, javaslatokat tehet a Felek számára;
b) elfogadhat egyrészt különleges feladatokat a Megállapodás hatékonyságának a fokozására, másrészt pedig veszélyhelyzetben teendő intézkedéseket a Megállapodás 7. Cikk 4. pontjának megfelelően;
c) megvitatja a Megállapodást módosító javaslatokat és dönt velük kapcsolatban;
d) módosíthatja a Cselekvési Tervet a Megállapodás 4. Cikk 3. pontja szerint;
e) szükség esetén létrehozhat további testületeket, amelyek segítik a Megállapodás végrehajtását, különös tekintettel olyan nemzetközi szerződések, egyezmények és megállapodások szervezeteivel való kapcsolattartásra, amelyek földrajzi és rendszertani szempontból átfedő vonásokat tartalmaznak; és
f) dönthetnek bármilyen más ügyekben, amelyek a Megállapodás végrehajtásához kapcsolódnak.
7. Cikk
1. A Technikai Bizottság összetétele:
a) kilenc, a Megállapodás területének különböző régióit képviselő szakértő, kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás szerint;
b) egy-egy képviselő a Világ Természetvédelmi Unióból (IUCN), a Nemzetközi Vízimadár Kutatóintézetből (IWRB) és a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácsból (CIC); és
c) egy-egy szakértő a következő területekről: agrárközgazdaság, vadgazdálkodás és környezetvédelmi jog.
A Felek Találkozója fogja meghatározni a szakértők jelölési eljárását, kinevezésük időtartamát és a Technikai Bizottság elnökének jelölési eljárását. Az elnök legfeljebb négy megfigyelő részvételét engedélyezheti a különböző nemzetközi kormányzati és nem-kormányzati szervezetekből.
2. Amennyiben a Felek Találkozója nem dönt másképp, a Technikai Bizottság üléseit a Megállapodás Titkársága hívja össze a Felek Találkozójának rendes ülésével egyidejűleg, továbbá legalább egyszer a rendes ülések közötti időszakban.
3. A Technikai Bizottság:
a) tudományos és technikai tanácsot, illetve tájékoztatást ad a Felek Találkozója, valamint a Megállapodás Titkárságán keresztül a Felek számára;
b) ajánlásokat készít a Felek Találkozójára a Cselekvési Tervvel, a Megállapodás végrehajtásával és a további kutatásokkal kapcsolatban;
c) tevékenységeiről jelentést készít a Felek Találkozójának minden rendes ülésére, amelyet annak kezdete előtt legalább százhúsz nappal eljuttat a Megállapodás Titkárságához, amely a másolatokat azonnal továbbítja a Felekhez; és
d) végrehajtja a Felek Találkozója által rábízott bármely más feladatot.
4. Amennyiben a Technikai Bizottság véleménye szerint olyan rendkívüli helyzet áll elő, hogy egy vagy több vízimadárfaj védelmi helyzete romlásának elkerülése végett sürgős intézkedések elfogadására van szükség, a Technikai Bizottság kérheti a Megállapodás Titkárságát az érintett Felek azonnali összehívására. Ezek a Felek a lehető leghamarabb találkoznak, hogy a különösen veszélyeztetett fajok érdekében gyors védelmi programot dolgozzanak ki. Amennyiben egy ilyen találkozón elfogadnak egy ajánlást, az érintett Feleknek tájékoztatják egymást és a Megállapodás Titkárságát a megtett intézkedésekről vagy az elmaradt intézkedés okáról.
5. A Technikai Bizottság szükség esetén felállíthat munkacsoportokat különleges feladatok teljesítésére.
8. Cikk
A Megállapodás Titkárságának feladatai:
a) a Felek Találkozóinak, valamint a Technikai Bizottság összejöveteleinek előkészítése és megrendezése;
b) a Felek Találkozója által ráruházott feladatok végrehajtása;
c) a Megállapodásban foglalt tevékenységek, ideértve a Cselekvési Tervet is, elősegítése és koordinálása a Felek Találkozója döntéseinek megfelelően;
d) együttműködés azokkal az országokkal, amelyek ugyan nem tagállamok, de a Megállapodás területéhez tartoznak; a Felek és azon nemzetközi és nemzeti szervezetek közötti koordinálás, amelyek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a vándorló vízimadarak megőrzéséhez, beleértve a védelmet és kezelést;
e) olyan információk összegyűjtése és értékelése, amelyek segítik a Megállapodás célkitűzéseit és végrehajtását, továbbá ezeknek az információknak a terjesztése;
f) felhívják a Felek Találkozójának a figyelmét a Megállapodás célkitűzéseihez kapcsolódó ügyekre;
g) a Megállapodás 5. Cikk 1. a) pontja szerint kijelölt hatóságok és a Technikai Bizottság jelentései, valamint e Cikk h) pontja szerint előírt jelentések másolatainak továbbítása a Felek felé legalább hatvan nappal a Felek Találkozója rendes üléseinek kezdete előtt;
h) a Titkárság munkájáról és a Megállapodás végrehajtásáról évenként jelentés készítése, a Felek Találkozójának rendes ülései részére;
i) a Megállapodás költségvetésének, valamint amennyiben létesítenek, természetvédelmi alapjának kezelése;
j) a közvélemény tájékoztatása a Megállapodásról és annak célkitűzéseiről; és
k) egyéb, a Megállapodás vagy a Felek Találkozója által rábízott feladatok végrehajtása.
9. Cikk
A Megállapodás Titkársága véleménykérés céljából felkeresi:
a) rendszeres időközönként az Egyezmény Titkárságát, indokolt esetben pedig azokat a testületeket, amelyek az Egyezmény 4. Cikk 3. és 4., a vándorló vízimadarakkal kapcsolatos bekezdése szerint felállított megállapodások titkársági feladatainak ellátásáért felelősek; az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló Egyezmény, az 1973-ban elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény, az 1968-ban elfogadott, a természet és a természeti erőforrások megőrzéséről szóló afrikai egyezmény, az 1979-ben elfogadott európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Egyezmény, végezetül az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezmény titkárságát abból a célból, hogy a Felek Találkozója együttműködhessen ezeknek az egyezményeknek a tagállamaival minden közös témában, különös tekintettel a Cselekvési Terv kidolgozásában és végrehajtásában;
b) más, a témában érintett egyezmények és nemzetközi szerződések titkárságát közös érdekű ügyekben; és
c) a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésében, beleértve a védelmet és a kezelést is, valamint a kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén illetékes egyéb szervezeteket.
10. Cikk
1. Ez a Megállapodás a Felek Találkozójának bármely rendes vagy rendkívüli ülése által módosítható.
2. Módosító javaslatot bármely Fél tehet.
3. Bármely javasolt módosítás szövegét az indoklással együtt legalább százötven nappal az ülés kezdete előtt el kell juttatni a Megállapodás Titkárságára. A Titkárság azok másolatait azonnal továbbítja a Feleknek. A Feleknek hozzászólásaikat legalább hatvan nappal az ülés kezdete előtt kell benyújtaniuk a Titkárságra. A Titkárság a határidő lejárta után a lehető leghamarabb továbbítja a Feleknek az addig a napig beérkezett hozzászólásokat.
4. A Megállapodás Mellékleteit nem érintő módosításokat a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével lehet elfogadni. A módosítások harminc nappal azt követően lépnek hatályba az őket elfogadó Felek számára, hogy a Felek kétharmada az elfogadási okiratot letétbe helyezte. Bármely Fél részére, amelyik az elfogadási okiratot azt követően helyezi letétbe, hogy a Felek kétharmada már letétbe helyezte azt, a módosítás a letétbe helyezését követő harmincadik napon lép életbe.
5. Bármely további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével fogadható el, majd valamennyi Fél számára a kilencvenedik napon lép hatályba azt követően, hogy a Felek Találkozója azt elfogadta, kivéve azokat a Feleket, amelyek e Cikk 6. pontjának megfelelően fenntartással élnek.
6. E Cikk 5. pontjában meghatározott kilencvennapos időszak alatt bármely Fél a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján fenntartással élhet egy újabb Melléklettel vagy egy Melléklet módosításával kapcsolatban. Ezek a fenntartások a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján bármikor visszavonhatók és ezt követően a Melléklet vagy a módosítás az adott Fél számára a fenntartás visszavonását követő harmincadik napon lép hatályba.
11. Cikk
1. A Megállapodás rendelkezései nem érintik a Feleknek más nemzetközi szerződésből, egyezményből vagy megállapodásból származó jogait vagy kötelezettségeit.
2. A Megállapodás rendelkezései semmilyen módon nem érintik a Felek jogát szigorúbb intézkedések fenntartására vagy elfogadására a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésével kapcsolatban.
12. Cikk
1. Bármely vitát, amely kettő vagy több Fél között a Megállapodás rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalmazása kérdésében felmerülhet, a vitában érintett Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.
2. Ha a vita e cikk 1. pontjának megfelelően nem oldható meg, a Felek közös megegyezéssel a vitát választottbíróság elé terjeszthetik, elsősorban a Hágában székelő Állandó Választottbíróság elé. A választottbírósági határozat a Felekre nézve kötelező.
13. Cikk
1. A Megállapodás aláírásra nyitva áll bármely, a Megállapodás területén található állam részére abban az esetben is, ha a hatósága alá tartozó terület a Megállapodást érintő területen kívülre esik, továbbá minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelynek legalább egy tagállama az elterjedési területet érintő állam. Az aláírás történhet:
a) fenntartás nélkül ratifikálással, elfogadással vagy jóváhagyással; vagy
b) ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, amelyet a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A Megállapodás addig a napig marad nyitva aláírásra Hágában, amíg hatályba nem lép.
3. A Megállapodás, annak hatálybalépése napjától, az 1. pontnak megfelelően bármely elterjedési területet érintő állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll.
4. A ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.
14. Cikk
1. A Megállapodás a legalább tizennegyedik - és ezen belül legalább hét afrikai és legalább hét eurázsiai - a Megállapodás területét érintő államnak vagy regionális gazdasági integrációs szervezetnek, a Megállapodás 13. Cikke szerinti fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe.
2. Minden olyan elterjedési területet érintő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges számú aláírást vagy okirat letétbe helyezését követően:
a) a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás tekintetében fenntartás nélkül aláírta;
b) ratifikálta, elfogadta vagy jóváhagyta; vagy
c) csatlakozott
a Megállapodáshoz, az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe.
15. Cikk
A Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatban nem lehet általános fenntartással élni. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a fenntartás nélküli aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezésekor különleges fenntartást tehet a Megállapodás által érintett bármely faj esetében vagy a Cselekvési Terv bármely különleges rendelkezése tekintetében. A fenntartásokat a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján a fenntartással élő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet bármikor visszavonhatja; az adott állam vagy szervezet számára a visszavonást követő harmincadik nap után szűnik meg a fenntartás hatálya az érintett rendelkezéssel kapcsolatban.
16. Cikk
A Megállapodást bármely Fél bármikor a Letéteményeshez intézett írásos értesítés útján felmondhatja. A felmondás tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést megkapta.
17. Cikk
1. A Megállapodás eredeti példányát, amely angol, arab, francia és orosz nyelven készült, és mindegyik változata egyaránt hiteles, a Letéteményesnél, azaz a Holland Királyság kormányánál helyezik letétbe. A Letéteményes mindegyik változatból hitelesített másolatot küld minden, a 13. Cikk 1. bekezdése szerinti aláíró államnak és regionális gazdasági integrációs szervezetnek, valamint létrejöttét követően a Megállapodás Titkárságának.
2. Amint a Megállapodás hatályba lép, annak hitelesített másolatát a Letéteményes megküldi az ENSZ Titkárságának az ENSZ Alapokmánya 102. Cikke szerinti bejegyzés és közzététel céljából.
3. A Letéteményes tájékoztatja valamennyi aláíró és csatlakozó államot, regionális gazdasági integrációs szervezetet, valamint a Megállapodás Titkárságát:
a) az aláírásokról;
b) a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;
c) a Megállapodás hatálybalépéséről, bármely további Mellékletének vagy a Megállapodás vagy Mellékletei módosításának hatálybalépéséről;
d) további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása vonatkozásában bármely fenntartásról;
e) bármely fenntartás visszavonásáról szóló értesítésről; és
f) a felmondási értesítésekről.
A Letéteményes minden aláíró és csatlakozó államnak, regionális gazdasági integrációs szervezetnek és a Megállapodás Titkárságának megküldi a fenntartások, a további Mellékletek, a Megállapodás vagy annak Mellékletei módosításainak szövegét.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a Megállapodást aláírták.
Kelt Hágában, 1995. év június hó 16. napján.
A Megállapodás területi határai a következők: az Északi Sarktól dél felé a 130° Ny hosszúságon a 75° É szélességig; azt követően kelet, délkelet felé az Atlanti-óceán északnyugati részén a 60° É-60° Ny pontig a következő főbb területeket érintve: Viscount Melville Sound, Prince Regent Inlet, Boothiai-öböl, Foxe-öböl, Foxe-csatorna és Hudson-szoros; azután délkelet felé át az Atlanti-óceán északnyugati részén az 50° É-30° Ny pontig; a 30° Ny hosszúságon a 10° É szélességig; délkelet felé a 20° Ny hosszúságon az Egyenlítőig; dél felé a 20° Ny hosszúságon a 40° D szélességig; kelet felé a 40° D szélességen a 60° K hosszúságig; észak felé a 60° K hosszúságon a 35° É szélességig; kelet-északkelet felé nagy ívben a Nyugat-Altaj 49° É-87° 27’ K pontjáig; északkelet felé nagy ívben Jeges-tenger partjáig a 130° K-nál; észak felé a 130° K hosszúságon az Északi Sarkig. A Megállapodás területének vázlatos képét a következő térkép ábrázolja.
| SPHENISCIDAE | PINGVINFÉLÉK | |
| Spheniscus demersus | pápaszemes pingvin | |
| GAVIIDAE | BÚVÁRFÉLÉK | |
| Gavia stellata | északi búvár | |
| Gavia arctica | sarki búvár | |
| Gavia immer | jeges búvár | |
| Gavia adamsii | fehércsőrű búvár | |
| PODICIPEDIDAE | VÖCSÖKFÉLÉK | |
| Tachybaptus ruficollis | kis vöcsök | |
| Podiceps cristatus | búbos vöcsök | |
| Podiceps grisegena | vörösnyakú vöcsök | |
| Podiceps auritus | füles vöcsök | |
| Podiceps nigricollis | feketenyakú vöcsök | |
| PELECANIDAE | GÖDÉNYFÉLÉK | |
| Pelecanus onocrotalus | rózsás gödény | |
| Pelecanus rufescens | vörhenyes gödény | |
| Pelecanus crispus | borzas gödény | |
| SULIDAE | SZULAFÉLÉK | |
| Sula (Morus) capensis | fokföldi szula | |
| PHALACROCORACIDAE | KÁRÓKATONA-FÉLÉK | |
| Phalacrocorax coronatus | piroscsőrű kárókatona | |
| Phalacrocorax pygmeus | kis kárókatona | |
| Phalacrocorax neglectus | namíb kárókatona | |
| Phalacrocorax carbo | kárókatona | |
| Phalacrocorax nigrogularis | perzsa kárókatona | |
| Phalacrocorax capensis | fokföldi kárókatona | |
| ARDEIDAE | GÉMFÉLÉK | |
| Egretta ardesiaca | haranggém | |
| Egretta vinaceigula | zambézi kócsag | |
| Egretta garzetta | kis kócsag | |
| Egretta gularis | zátonykócsag | |
| Egretta dimorpha | madagaszkári zátonykócsag | |
| Ardea cinerea | szürke gém | |
| Ardea melanocephala | feketenyakú gém | |
| Ardea purpurea | vörös gém | |
| Casmerodius albus (=Egretta alba) | nagy kócsag | |
| Mesophoyx intermedia | középkócsag | |
| Bubulcus ibis | pásztorgém | |
| Ardeola ralloides | üstökösgém | |
| Ardeola idae | kékcsőrű gém | |
| Ardeola rufiventris | vöröshasú gém | |
| Nycticorax nycticorax | bakcsó | |
| Ixobrychus minutus | törpegém | |
| Ixobrychus sturmii | szerecsentörpegém | |
| Botaurus stellaris | bölömbika | |
| CICONIIDAE | GÓLYAFÉLÉK | |
| Mycteria ibis | rózsás tantalusz | |
| Anastomus lamelligerus | tátogató gólya | |
| Ciconia nigra | fekete gólya | |
| Ciconia abdimii | Abdim-gólya | |
| Ciconia episcopus | gyapjasnyakú gólya | |
| Ciconia ciconia | fehér gólya | |
| Leptoptilos crumeniferus | afrikai marabu | |
| BALAENICIPITIDAE | PAPUCSCSŐRŰGÓLYA-FÉLÉK | |
| Balaeniceps rex | papucscsőrűgólya | |
| THRESKIORNITHIDAE | IBISZFÉLÉK | |
| Plegadis falcinellus | batla | |
| Geronticus eremita | tarvarjú | |
| Threskiornis aethiopicus | szent íbisz | |
| Platalea leucorodia | kanalasgém | |
| Platalea alba | afrikai kanalasgém | |
| PHOENICOPTERIDAE | FLAMINGÓFÉLÉK | |
| Phoenicopterus ruber | rózsás flamingó | |
| Phoenicopterus (=Phoeniconaias) minor | kis flamingó | |
| ANATIDAE | RÉCEFÉLÉK | |
| Dendrocygna bicolor | sujtásos fütyülőlúd | |
| Dendrocygna viduata | apáca-fütyülőlúd | |
| Thalassornis leuconotus | vöcsökréce | |
| Oxyura leucocephala | kékcsőrű réce | |
| Oxyura maccoa | csuklyás réce | |
| Cygnus olor | bütykös hattyú | |
| Cygnus cygnus | énekes hattyú | |
| Cygnus columbianus | kis hattyú | |
| Anser brachyrhynchus | rövidcsőrű lúd | |
| Anser fabalis | vetési lúd | |
| Anser albifrons | nagy lilik | |
| Anser erythropus | kis lilik | |
| Anser anser | nyári lúd | |
| Branta leucopsis | apácalúd | |
| Branta bernicla | örvös lúd | |
| Branta ruficollis | vörösnyakú lúd | |
| Alopochen aegyptiacus | nílusi lúd | |
| Tadorna ferruginea | vörös ásólúd | |
| Tadorna cana | szürkefejű ásólúd | |
| Tadorna tadorna | bütykös ásólúd | |
| Plectropterus gambensis | tüskésszárnyú lúd | |
| Sarkidiornis melanotos | bütykös fényréce | |
| Nettapus auritus | afrikai törpelúd | |
| Anas penelope | fütyülő réce | |
| Anas strepera | kendermagos réce | |
| Anas crecca | csörgő réce | |
| Anas capensis | bantu réce | |
| Anas platyrhynchos | tőkés réce | |
| Anas undulata | sárgacsőrű réce | |
| Anas acuta | nyílfarkú réce | |
| Anas erythrorhyncha | feketefejű üstökösréce | |
| Anas hottentota | hottentotta réce | |
| Anas querquedula | böjti réce | |
| Anas clypeata | kanalas réce | |
| Marmaronetta angustrostis | márványos réce | |
| Netta rufina | üstökös réce | |
| Netta erythrophthalma | pirosszemű réce | |
| Aythya ferina | barátréce | |
| Aythya nyroca | cigányréce | |
| Aythya fuligula | kontyos réce | |
| Aythya marila | hegyi réce | |
| Somateria mollissima | pehelyréce | |
| Somateria spectabilis | cifra pehelyréce | |
| Polysticta stelleri | Steller-pehelyréce | |
| Clangula hyemalis | jeges réce | |
| Melanitta nigra | fekete réce | |
| Melanitta fusca | füstös réce | |
| Bucephala clangula | kerceréce | |
| Mergellus albellus | kis bukó | |
| Mergus serrator | örvös bukó | |
| Mergus merganser | nagy bukó | |
| GRUIDAE | DARUFÉLÉK | |
| Balearica pavonina | feketenyakú koronásdaru | |
| Balearica regulorum | szürkenyakú koronásdaru | |
| Grus leucogeranus | hódaru | |
| Grus (=Anthropoides) virgo | pártásdaru | |
| Grus (=Anthropoides) paradisea | paradicsomdaru | |
| Grus (=Bugeranus) carunculatus | golyvás daru | |
| Grus grus | daru | |
| RALLIDAE | GUVATFÉLÉK | |
| Sarothrura elegans | gyöngyös bolyhosszárnyúmadár | |
| Sarothrura boehmi | csíkosbegyű bolyhosfarkúmadár | |
| Sarothrura aryresi | fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár | |
| Rallus aquaticus | guvat | |
| Rallus caerulescens | kaffer guvat | |
| Crecopsis egregia | pompás haris | |
| Crex crex | haris | |
| Amaurornis flavirostris | mór vízicsibe | |
| Porzana parva | kis vízicsibe | |
| Porzana pusilla | törpevízicsibe | |
| Porzana porzana | pettyes vízicsibe | |
| Aenigmatolimnas marginalis | csíkos vízicsibe | |
| Porphyrio alleni | bronz szultántyúk | |
| Gallinula chloropus | vízityúk | |
| Gallinula angulata | törpevízityúk | |
| Fulica cristata | bütykös szárcsa | |
| Fulica atra | szárcsa | |
| DROMADIDAE | GÉMLILEFÉLÉK | |
| Dromas ardeola | gémlile | |
| HAEMATOPODIDAE | CSIGAFORGATÓ-FÉLÉK | |
| Haematopus ostralegus | csigaforgató | |
| Haematopus moquini | fokföldi csigaforgató | |
| RECURVIROSTRIDAE | GULIPÁNFÉLÉK | |
| Himantopus himantopus | gólyatöcs | |
| Recurvirostra avosetta | gulipán | |
| GLAREOLIDAE | SZÉKICSÉRFÉLÉK | |
| Pluvianus aegyptius | krokodilmadár | |
| Glareola pratincola | székicsér | |
| Glareola nordmanni | feketeszárnyú székicsér | |
| Glareola ocularis | madagaszkári székicsér | |
| Glareola nuchalis | kövi székicsér | |
| Glareola cinerea | hamvas székicsér | |
| CHARADRIIDAE | LILEFÉLÉK | |
| Pluvialis apricaria | aranylile | |
| Pluvialis fulva | ázsiai pettyeslile | |
| Pluvialis squatarola | ezüstlile | |
| Charadrius hiaticula | parti lile | |
| Charadrius dubius | kis lile | |
| Charadrius pecuarius | apró lile | |
| Charadrius tricollaris | szalagos lile | |
| Charadrius forbesi | kongói lile | |
| Charadrius pallidus | fokföldi lile | |
| Charadrius alexandrinus | széki lile | |
| Charadrius marginatus | fehérhomlokú lile | |
| Charadrius mongolus | tibeti lile | |
| Charadrius leschenaultii | sivatagi lile | |
| Charadrius asiaticus | sztyeppi lile | |
| Eudromias morinellus | havasi lile | |
| Vanellus vanellus | bíbic | |
| Vanellus (=Hoplopterus) spinosus | tüskés bíbic | |
| Vanellus albiceps | fehérfejű bíbic | |
| Vanellus senegallus | csíkosnyakú bíbic | |
| Vanellus lugubris | szavannabíbic | |
| Vanellus melanopterus | abesszín bíbic | |
| Vanellus coronatus | koronás bíbic | |
| Vanellus superciliosus | rozsdásmellű bíbic | |
| Vanellus gregarius (=Chettusia gregaria) | lilebíbic | |
| Vanellus leucurus (=Chettusia leucura) | fehérfarkú lilebíbic | |
| SCOLOPACIDAE | SZALONKAFÉLÉK | |
| Scolopax rusticola | erdei szalonka | |
| Gallinago stenura | hegyesfarkú sárszalonka | |
| Gallinago media | nagy sárszalonka | |
| Gallinago gallinago | sárszalonka | |
| Lymnocryptes minimus | kis sárszalonka | |
| Limosa limosa | nagy goda | |
| Limosa lapponica | kis goda | |
| Numenius phaeopus | kis póling | |
| Numenius tenuirostris | vékonycsőrű póling | |
| Numenius arquata | nagy póling | |
| Tringa erythropus | füstös cankó | |
| Tringa totanus | piroslábú cankó | |
| Tringa stagnatilis | tavi cankó | |
| Tringa nebularia | szürke cankó | |
| Tringa ochropus | erdei cankó | |
| Tringa glareola | réti cankó | |
| Tringa cinerea | terekcankó | |
| Tringa hypoleucos | billegetőcankó | |
| Arenaria interpres | kőforgató | |
| Calidris tenuirostris | nagy partfutó | |
| Calidris canutus | sarki partfutó | |
| Calidris alba | fenyérfutó | |
| Calidris minuta | apró partfutó | |
| Calidris temminckii | Temminck-partfutó | |
| Calidris maritima | tengeri partfutó | |
| Calidris alpina | havasi partfutó | |
| Calidris ferruginea | sarlós partfutó | |
| Limicola falcinellus | sárjáró | |
| Philomachus pugnax | pajzsoscankó | |
| Phalaropus lobatus | vékonycsőrű víztaposó | |
| Phalaropus fulicaria | laposcsőrű víztaposó | |
| LARIDAE | SIRÁLYFÉLÉK | |
| Larus leucophthalmus | pápaszemes sirály | |
| Larus hemprichii | füstös sirály | |
| Larus canus | viharsirály | |
| Larus audouinii | korallsirály | |
| Larus marinus | dolmányos sirály | |
| Larus dominicanus | déli sirály | |
| Larus hyperboreus | jeges sirály | |
| Larus glaucoides | sarki sirály | |
| Larus argentatus | ezüstsirály | |
| Larus heuglini | Heuglin-sirály | |
| Larus armenicus | örmény sirály | |
| Larus cachinnans | sárgalábú sirály | |
| Larus fuscus | heringsirály | |
| Larus ichthyaetus | halászsirály | |
| Larus cirrocephalus | szürkefejű sirály | |
| Larus hartlaubi | Hartlaub-sirály | |
| Larus ridibundus | dankasirály |
