h) a bírságolás részletes szabályait és mértékét,
i) az üzemi és kereskedelmi szabályzat, valamint az üzletszabályzatok kidolgozási és egyeztetési rendjét, tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek körét,
j) az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az e törvény 13. §-ának (7) bekezdésében szabályozott ellenérték meghatározásának szempontjait,
k) a számvitelileg szétválasztott tevékenységet folytató földgázipari vállalkozások által alkalmazott szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemeit,
l) földgázellátási válsághelyzet esetén a feljogosított fogyasztók ellátására kötött szerződések teljesítésének felfüggesztését, a fogyasztók földgázellátásának korlátozását, az engedélyesek kötelezettségeit és jogait, a külön törvény rendelkezéseivel összhangban a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát, az alkalmazandó fogyasztói korlátozás szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá
m) az 50. § szerinti célelőirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait,
n) a 33. § szerinti pénzügyi alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait,
o) a szilárd ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értékét, illetve az érték számítására vonatkozó szabályokat.
56. § (1) A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:
a) a hatósági árakat és díjakat, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételeket, illetőleg az árszabályozás kereteit,
b) a Hivatal eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, és az igazgatási-szolgáltatási, valamint a felügyeleti díjak fizetésére vonatkozó rendelkezéseket,
c) a pótdíj mértékét és számításának rendjét, valamint
d) a célelőirányzatba történő befizetésekkel kapcsolatban elismert költségek és befizetések szabályait, valamint a kiadási előirányzat módosítását.
(2) A miniszter rendeletben állapítja meg:
a) az árfelül-vizsgálati eljárásban kötelezően benyújtandó adatok körét,
b) a hálózatfejlesztéssel, -bővítéssel, illetve a fogyasztó bekapcsolásával kapcsolatban a fogyasztók által fizetendő díj mértékét és az eljárás szabályait,
c) a földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásának, valamint a Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló adatszolgáltatás rendjét,
d) a gázszerelők és a gázkészülék javítók nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét,
e) a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,
f) egyes gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjét és a forgalomba hozatal szabályait,
g) a csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokat,
h) a földgázszállító-, elosztó- és célvezetéken, valamint a tárolókban bekövetkezett súlyos üzemzavar bejelentésének és hatósági vizsgálatának szabályait,
i) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályait és hatósági felügyeletét,
j) azt a fogyasztói kört, amelynek ellátása a tárolókhoz, a szállító- és elosztóvezetékekhez való hozzáférésnél elsőbbséget élvez,
k) a hosszú távú földgázvásárlási szerződések által okozott elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézségek meghatározásának és bizonyításának módját, valamint a feljogosított fogyasztók piacra lépése következtében a hosszú távú szerződésekből származó terhek földgázpiaci szereplők közötti felosztásának szabályait,
l) a kedvezményes földgázellátás igénybevételének részletes szabályait,
m) a kedvezményes vezetékes propán- és bután-gázellátás igénybevételének részletes szabályait, amely a kedvezményes földgázellátással érintett, egy fogyasztóra eső földgáz fűtőértékének megfelelő fogyasztás alatt, a földgáz árát legfeljebb 20%-kal meghaladó tényleges fogyasztói árat eredményez.
57. § A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az engedélyező eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap. Az első fokú határozat ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni.”
58. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya alá tartozik:]
„f) a szénhidrogén-termelésben, -előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása,”
59. § A Bt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá – a földgáz kivételével – a szénhidrogén-gázok csővezetéken történő szállítása kizárólagos állami tevékenység.”
60. § (1) A Bt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[Hatósági engedély alapján végezhető tevékenységek
5. §] (1) A bányafelügyelet engedélyezi:
a) nyílt területen az ásványi nyersanyagkutatást,
b) a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését, továbbá
c) a meddőhányó hasznosítását,
d) földgáz tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, kiképezését és tárolásra történő hasznosítását, ha ez a környezetet nem veszélyezteti,
e) az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti létesítmények, továbbá a föld alatti gáztároló létesítményei létesítését, használatba vételét, elbontását, illetőleg felhagyását,
f) a cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint elosztóvezetékeinek létesítését, használatba vételét és elbontását, illetőleg felhagyását,
g) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát.”
(2) A Bt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó – a Magyar Energia Hivatal előzetes hozzájárulásával – a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztésének engedélyezését, ha az a környezetet nem szennyezi, veszélyezteti vagy károsítja.”
(3) A Bt. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységeket a bányafelügyelet által kiadott engedélyek alapján lehet megkezdeni, és az abban foglalt feltételek szerint gyakorolni.
(4) A bányafelügyelet az engedély kiadását nem tagadhatja meg, ha az engedély iránti kérelemben foglaltak a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelnek. Az engedélyezési eljárást a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével kell lefolytatni.”
61. § A Bt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:
a) zárt területen az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését,
b) a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá – a földgáz kivételével – az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását.”
62. § (1) A Bt. 10. §-a (2) bekezdésének b) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenően, tartalmaznia kell:]
„b) az e törvény hatálya alá tartozó koncesszióköteles tevékenység meghatározását,”
„f) a koncesszió elnyerése esetén az e törvény alapján teljesítendő fizetési kötelezettségeket: bányajáradék, egyéb koncesszióköteles tevékenység esetén fizetendő díj.”
(2) A Bt. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyilvános pályázati felhívást a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túl az Európai Unió Hivatalos Lapjában is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártát megelőző legalább kilencven nappal.”
63. § A Bt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a szerződés aláírásától számított 90 napon belül igazolja, hogy
a) bányászati tevékenység végzésére belföldi gazdálkodó szervezetet hozott létre,
b) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott külföldi vállalkozás bányászati tevékenység végzésére saját részvételével magyarországi fióktelepet hozott létre.”
64. § A Bt. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet, amely két alkalommal, legfeljebb az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható.”
65. § A Bt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Kőolaj, kőolajtermékek és szénhidrogéngázok – a földgáz kivételével – koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10–13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) Kőolaj, kőolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió alapján a bányavállalkozó jogosult a szállítóvezeték, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítmények megépítése és működtetése iránti engedélykérelmet a bányafelügyelethez benyújtani.
(3) Kőolaj, kőolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére, és üzemeltetésére vonatkozó koncessziók együttesen is adhatók.”
66. § (1) A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányajáradék mértéke – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:
a) a kőolaj, a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz és a szén-dioxid gáz esetében 12%-a,
b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében (kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelését)
ba) J %-a, ahol
| P – A x k | |||||
| J = | ––––––– | x 100 | |||
| P | |||||
| J: | a bányajáradék százalékos mértéke, | ||||
| P: | a közüzemi nagykereskedő által 1996. novemberben kötött hosszú távú szerződés alapján vásárolt földgáz számlával igazolt átlagára, 2003-ban a viszonteladói átlagár | ||||
| A: | a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban | ||||
| k: | korrekciós tényező, melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként 0,24-gyel növekszik. | ||||
bb) 12%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 12%-ot nem éri el,
c) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a,
d) szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászata esetén 0%-a,
e) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.
A miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.”
(2) A Bt. 20. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (4)–(11) bekezdések számozása (6)–(13) bekezdésre változik:
„(4) A (3) bekezdés ba) pontja szerint befizetett bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó részét az Energiagazdálkodási célelőirányzat elkülönített számlájára kell átutalni.
(5) A bányajáradék mértéke a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték 100%-a.”
(3) A Bt. 20. §-ának jelenlegi (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag értékének e törvényben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke. A szilárd ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értékét, illetve az érték számítására vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.”
(4) A Bt. 20. §-ának jelenlegi (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az évente befizetett bányajáradék – kivéve a (3) bekezdés b) pontja alapján beszedett bányajáradék 12%-ot meghaladó részét – 10%-át a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználását a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadásai között kell előirányozni.”
67. § (1) A Bt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján az engedélyes jogosult a szállítóvezetéket, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítményeket megépíteni és működtetni, továbbá a szerződésben meghatározott létesítményeket használni. A szénhidrogén szállítóvezeték önállóan forgalom tárgya lehet.”
(2) A Bt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Földgázszállító- és elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a külön törvény alapján engedéllyel rendelkező szállítói, elosztói és tárolói engedélyes üzemeltethet.”
(3) A Bt. 24. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szállító-, elosztó- és célvezetékek, valamint tároló létesítmények tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyesnek minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, amelyet a bányafelügyelet hagy jóvá és felügyel.
(4) A földgázszállító-, -elosztóvezetékhez és a föld alatti gáztárolókhoz való szabad hozzáférésre külön törvény rendelkezései az irányadók.
(5) A kőolaj- és földgáztermelésben, előkészítésben és feldolgozásban használt mezők közötti technológiai csővezetékek, a kapcsolódó gázüzemi és tároló létesítmények, valamint a kőolaj szállítóvezetékek és tárolók szabad kapacitásának belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítása, illetve tárolása céljára történő rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban előírható. A hozzáférés akkor adható meg, ha
a) az igény kielégítésére alkalmas szabad kapacitás rendelkezésre áll, és
b) az ásványi nyersanyag a használni tervezett rendszer működésében nem okoz zavart.”
68. § A Bt. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésére és energetikai célú hasznosítására, illetőleg a tevékenységhez szükséges létesítmények megépítésére létesítési, üzemeltetésére használatbavételi engedélyt kell kérni a bányafelügyelettől.”
69. § A Bt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek).”
70. § A Bt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. A biztonsági övezettel érintett ingatlanon a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér (határpillér, védőidom) kijelölésével kell megóvni. A védőpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. A bányafelügyelet az érdekeltek meghallgatásával és az érintett szakhatóságok egyetértésével a védőpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetők.
(3) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(4) A vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. A vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét és általában a környezet elemeit a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.”
71. § A Bt. 34. §-ának (1)–(3) bekezdése és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bányászati és a gázipari tevékenység biztonsága és üzemi felügyelete
34. § (1) A bányászati és a külön törvényben meghatározott gázipari tevékenységet a biztonsági előírások szerint kell végezni.
(2) A biztonsági szabályzatokat külön jogszabály teszi közzé.
(3) A bányavállalkozó, illetve a gázipari engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a személyek, a környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a dolgozók rendelkezésére álljanak, továbbá a biztonsági előírások megtartásának ellenőrzéséről és a tevékenység felügyeletéről. Az ellenőrzés és a felügyelet rendjére vonatkozó üzemi előírásokat a bányafelügyeletnek meg kell küldeni.”
72. § A Bt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára – megállapodás hiányában – a bányavállalkozó az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése – beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is – időtartamára a bányavállalkozó kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti.
A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitás-fenntartás és -bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.
Az ingatlan igénybevétele során esetenként okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett hátrányt kiegyenlíteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A szolgalom alapítását, annak jogalapját és mértékét elrendelő határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a kártalanítást sérelmező fél annak megváltoztatását kérheti a bíróságtól. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Ptk. 108. § és 171. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ának f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.”
73. § A Bt. a következő 38/A–38/F. §-okkal egészül ki:
„38/A. § (1) A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz-szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) idegen ingatlan használatára
a) előmunkálati jogot,
b) vezetékjogot,
c) használati jogot, illetve
d) kisajátítást
kérhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során
a) a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal,
b) a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel,
c) az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával), valamint piaci értékének csökkenésével
okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.
(3) Természetvédelem alatt álló területen az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhetők. Helyi védettségű területen az illetékes települési önkormányzat, vízbázis védőterületén az illetékes vízügyi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Az (1) bekezdésben felsorolt jogok egyéb kivett helyen is kizárólag a kivett hely jogosítottja előzetes hozzájárulásával gyakorolhatók. Szakhatósági hozzájárulás szükséges továbbá a termőföld jogszabályokban előírt védelme érdekében.
(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.
(5) Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot, továbbá – megállapodás hiányában – a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi, a kisajátítási eljárást a külön jogszabályban meghatározott szervezet folytatja le.
(6) A felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
Előmunkálati jog
38/B. § (1) A gázelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték) létesítésével kapcsolatban az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa előmunkálati jog engedélyezését kérheti.
(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa kártalanítás ellenében köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.
Vezetékjog
38/C. § (1) Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére, a biztonsági övezet mértékében, kártalanítás ellenében, az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített elosztóvezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az építési hatóság kötelezheti az elosztói engedélyest a biztonsági övezet csökkentésére.
(2) Az elosztóvezeték az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhető és üzemeltethető. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos, e törvényben megállapított jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.
(3) Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a) az elosztóvezetéket – a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt – elhelyezheti és üzemeltetheti,
b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,
c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,
d) a miniszternek, a környezetvédelmi és vízügyi, valamint az informatikai és hírközlési miniszterrel együttesen kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.
(4) A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, valamint az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét, illetőleg tulajdonosát illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog a jogerős államigazgatási határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.
(5) A vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja.
(6) A vezetékjog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog volt jogosultja köteles kiadni.
Használati jog
38/D. § (1) Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomást, mérőállomást, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomást, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartályt, konténert idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, illetve elhelyezni, üzemeltetni, javítani és karbantartani.
(2) A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik.
(3) Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a bányafelügyelettől kérheti, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet.
(4) A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosát illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti.
(5) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a használati joggal terhelt ingatlanon az (1) bekezdésben meghatározott berendezést a jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.
(6) A használati jog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jog törlését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a használati jog volt jogosultja köteles kiadni.
Kisajátítás
38/E. § (1) Gázfogadó állomás, mérőállomás és körzeti vagy egyedi gáznyomás-szabályozó állomás, propán-, butángáz-tartály, konténer elhelyezése és üzemeltetése céljából az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa kisajátítási eljárást csak abban az esetben kezdeményezhet, ha a 38/D. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetőleg azt a bányafelügyelet az ingatlan rendeltetésszerű használatának megszűnése vagy jelentős mértékű akadályozása miatt nem engedélyezte.
(2) Az (1) bekezdés alapján kisajátított ingatlant az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába és az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa ingyenes használatába kell adni.
A földgáz célvezetékkel kapcsolatos jogok
38/F. § A célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogok alapítása, fennállása, megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
74. § A Bt. 41. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)–(7) bekezdés számozása (8)–(10) bekezdésre változik:
„(5) A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) hatósági engedély nélkül, külön jogszabály hatálya alá tartozó gázipari tevékenységet végez, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.
(6) Ha jogszabály alapján gázipari tevékenység gyakorlására jogosult személy tevékenységét a jogszabályban, illetőleg az engedélyben foglalt műszaki-biztonsági előírásoktól eltérő módon gyakorolja, és a figyelemfelhívásban meghatározott határidő elteltével sem folytatja tevékenységét jogszerűen, a bányafelügyelet az engedélyest bírsággal sújthatja, valamint a tevékenység folytatásának felfüggesztését kezdeményezheti a Magyar Energia Hivatalnál. A bírság ismételten kiszabható.
(7) Ha a gázipari tevékenység szabálytalan vagy engedélytől eltérő gyakorlásával közvetlen és súlyos vészhelyzet keletkezik, a bányafelügyelet annak okozóját figyelemfelhívás nélkül bírsággal sújthatja, tevékenységének végzését azonnali hatállyal felfüggesztheti, és erről a Magyar Energia Hivatalt haladéktalanul értesíti.”
75. § (1) A Bt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal jár el. A Magyar Bányászati Hivatal első fokú eljárásaiban másodfokon a Hivatal elnöke jár el.”
(2) A Bt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Magyar Bányászati Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Magyar Bányászati Hivatal jogi személy, amely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működik.”
(3) A Bt. 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elő a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá előkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, valamint gázipari biztonsági szabályzatokat, és ellenőrzi azok végrehajtását.”
(4) Bt. 43. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A miniszter meghatározza az ásványi nyersanyagkutatásról, feltárásról és termelésről szóló az Európai Unió irányelveiben előírt jelentés elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történő továbbításának és közzétételének rendjét.”
76. § A Bt. 44. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[44. § (1) A bányafelügyelet]
„a) műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti és piacfelügyeleti hatáskörébe tartozik:
– az ásványi nyersanyagok bányászata,
– a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás,
– a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása,
– a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása,
– szénhidrogén-termelésben, -előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékeinek létesítése, használatbavétele, műszaki üzemeltetése, elbontása és felhagyása,
– szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, ezek használatbavétele és üzemeltetése,
– a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló, a töltőüzemben lévő nyomáspróbázó és javító létesítményeinek, valamint elosztóvezetékeinek, továbbá az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezések létesítése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása, valamint
– az ipari robbantóanyag raktárak létesítése, használatbavétele és üzemeltetése.”
77. § A Bt. 50. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A miniszter a biztonsági szabályzatokat rendelettel lépteti hatályba és teszi közzé.
(14) A miniszter meghatározza az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatban az Európai Unió részére nyújtott adatszolgáltatás rendjét és az adatok közzétételének módját.”
78. § A Bt. a következő 51. §-sal egészül ki:
„51. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és termelésére vonatkozó engedélyekről és azok felhasználásának feltételeiről,
b) az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve a földgáz belső piacának közös szabályairól.”
79. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében
a) az I. (Legmagasabb ár) fejezet A) (Termékek) táblázat kiegészül a következő rendelkezésekkel:
[I. Legmagasabb ár
A) Termékek
| Termékszám (BTO) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója] | |
| „1110200000 | a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelemben értékesített földgáz ára | gazdasági és közlekedési miniszter | |
| 1110200000 | a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz ára | gazdasági és közlekedési miniszter” |
b) A hatósági áras szolgáltatások, illetőleg a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolása kiegészül a következőkkel:
[B) Szolgáltatások
| Szolgáltatásszám (SZJ) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója] | |
| „60.30.12. | a földgázszállítás díja (a földgáztranzit kivételével) | gazdasági és közlekedési miniszter | |
| 40.20.9. | a földgázelosztás díja | gazdasági és közlekedési miniszter | |
| 11.10.99 | a közüzemi ellátás érdekében történő földgáztárolás díja | gazdasági és közlekedési miniszter” |
80. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 2. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(3) E törvénynek]
„d) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az engedélyhez kötött földgázipari tevékenységek jogosultjaira a földgázellátásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
81. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH), valamint az érintett minisztériumok útján gondoskodik. Munkájukat a Kormány által létrehozott Atomenergia Koordinációs Tanács hangolja össze.
(3) Az Atomenergia Koordinációs Tanács
a) összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával, a nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel összefüggő tevékenységeket, amelyek a törvényben meghatározott minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szervek hatáskörébe tartoznak;
b) figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok érvényesítését és a hatósági jogkörök gyakorlását;
c) megvitatja az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló hatósági rendszerrel, a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi jelentőségű ügyeket.”
(2) Az Atv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező országos hatáskörű központi közigazgatási szerv. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. Az OAH a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható, határozatait felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy módosítani nem lehet.
(2) Az OAH költségvetési szerv, amelynek költségvetése a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium fejezetén belül elkülönítetten jelenik meg. Az OAH bevételeit – a bírságból származó bevételek kivételével – működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.
(3) Az OAH főigazgatóját és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(4) Az OAH
a) figyelemmel kíséri a nemzetközi fejlődés általános irányait az atomenergia alkalmazása területén, és ennek alapján javaslatot alakít ki a szükséges hazai intézkedésekre;
b) figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesítését; megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására.
(5) A kijelölt miniszter
a) kiadja a törvény végrehajtását célzó, az OAH tevékenységével összefüggő miniszteri rendeleteket;
b) rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal;
c) tájékoztatja az OAH főigazgatóját a munkáját érintő kormánydöntésekről;
d) a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg az OAH részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét.
(6) Az OAH főigazgatója
a) vezeti a Hivatalt,
b) megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,
e) képviseli a Hivatalt,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal,
g) másodfokon eljár az OAH hatáskörébe tartozó valamennyi államigazgatási ügyben,
h) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésein a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor,
i) évente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is.
(7) Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az OAH munkáját Tudományos Tanács segíti.”
(3) Az Atv. 67. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az OAH feladat- és hatáskörét, valamint az atomenergia alkalmazásának szabályozását összehangoló Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységét,”
82. § A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 4. §-ának (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[4. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:]
„t) földgáz-, valamint propán-, butángázok és ezek elegyei szállítóvezetékeinek, elosztóvezetékeinek és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható.”
83. § (1) A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 1. §-ának a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés)
„a) kiadási főösszegét 5 316 575,4 millió forintban, azaz ötmillió-háromszáztizenhatezer-ötszázhetvenöt egész négytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 4 747 603,7 millió forintban, azaz négymillió-hétszáznegyvenhétezer-hatszázhárom egész héttized millió forintban,”
(2) A Költségvetési törvény 1. számú melléklete XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím kiegészül a következő rendelkezésekkel:
„6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím, 1. Energiagazdálkodási jogcím-csoport, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport,
5. Egyéb működési célú támogatások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 6000 millió forint,
6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím, 1. Energiagazdálkodás jogcím-csoport támogatási előirányzata 6000 millió forint.
Az 1–25. cím összesen: kiadási előirányzata 329 234,1 millió forintra, támogatási előirányzata 242 057,2 millió forintra változik.
A 28. Központosított bevételek cím, 3. Energiagazdálkodási célelőirányzat befizetés alcím, amelynek bevételi előirányzata 6000 millió forint.
A XV. fejezet összesen: kiadási előirányzata 331 682,5 millió forintra, bevételi előirányzata 101 126,9 millió forintra, támogatási előirányzata 242 057,2 millió forintra változik.”
84. § (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedő tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló határidő lejártát követően harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés eredményéről a jelöltek sorrendjéről és javaslatának indokolásáról írásban tájékoztatja a miniszterelnököt.
(2) Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja. Az elnököt a közigazgatási államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások, az elnökhelyettest a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások illetik meg.
(3) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik,
a) ha a kinevezés időtartama lejár,
b) ha a tisztségéről lemond,
c) ha tisztségéből felmentik,
d) ha meghal,
e) törvényben meghatározott egyéb ok esetén.
(4) Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségre méltatlanná vált,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,
d) tevékenységével a Hivatal működését veszélyezteti.
(5) A Hivatal elnöke
a) vezeti a Hivatalt,
b) megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,
e) képviseli a Hivatalt,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,
g) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor.”
(2) A VET 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a legkisebb költség elvének figyelembevételével a Hivatal alakítja ki. Az árszabályozás kereteit és az árakat a miniszter állapítja meg, és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árat bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.”
85. § (1) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) alapján engedéllyel rendelkezők, illetve jogutódjaik, vagy az általuk földgázszállítói, -tárolói, -elosztói és -kereskedelmi tevékenység folytatására létesített vagy általuk irányított és e tevékenységeknek vagy ezek valamelyikének folytatására kijelölt társaságok e törvény előírásainak megfelelő engedély iránti kérelmet kötelesek e rendelkezés hatálybalépésétől számított 90 napon belül a Hivatalhoz benyújtani. E kötelezettségük kiterjed a Gszt. alapján kiadott gázértékesítői és gázszolgáltatói engedélyekben meghatározott fogyasztók részére, illetve településen, településrészen, területen végzett engedélyköteles tevékenységre. A Hivatal a jogszabályoknak megfelelő kérelem esetén harminc napon belül köteles a kérelemnek megfelelő tartalommal az engedély tárgyában érdemi határozatot hozni. Amennyiben a kérelem a jogszabályoknak és az engedélyes még érvényben lévő működési engedélyének – az e törvényben előírt átalakulások figyelembevételével – megfelel, a Hivatal köteles az engedélyt kiadni. A Gszt. alapján kibocsátott engedélyek alapján 2003. december 31-ig végezhető tevékenység.
(2) A Gszt. alapján engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok, jogutódjaik vagy általuk e törvény hatálybalépéséig földgázszállítói, -tárolói, -elosztói és -kereskedelmi tevékenység folytatására létesített, vagy általuk irányított és e tevékenységeknek vagy ezek valamelyikének folytatására kijelölt társaságok részére rendelkezésre bocsátott vagyonnal összefüggésben illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve a cégbírósági illetéket. A vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátására a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 208. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondatában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok számára biztosított vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok átadása tekintetében a létrehozott, illetőleg kijelölt társaságok általános forgalmi adó visszaigénylésénél az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.
(4) A (2) bekezdés szerint létrehozott, illetőleg kijelölt társaságokat – az e törvény szerinti engedélyeik megszerzésének feltételével – a Gszt. alapján kiadott engedéllyel rendelkező alapítójuknak, illetőleg az őket irányító ilyen vállalkozásnak az e társaságok által az e törvényben írt engedélyek alapján folytatott földgázipari tevékenységet érintő jogviszonyai tekintetében a Gszt. alapján kiadott engedéllyel rendelkező alapítójuk, illetőleg az őket irányító ilyen vállalkozás jogutódjainak kell tekinteni.
(5) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig tranzitnak minősül a Magyar Köztársaság területén keresztül történő olyan szállítás, amelynek kezdő- és végpontja a Magyar Köztársaság területén kívül van.
(6) E törvény hatálybalépése – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jogokat, azok gyakorlását.
(7) E törvény hatálybalépését megelőzően megépült gázelosztó-vezeték szolgalmi joggal még nem rendelkező idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a szolgalmi jogot a jogosultnak e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a közterületen elhelyezett gázelosztó-vezeték idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére.
(8) Földgázszállító- és -elosztóvezeték megszűnése esetén a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a jogosult köteles kérni, annak elmulasztása esetén azt a jogosult költségére az ingatlan tulajdonosa is kérheti. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog jogosultja köteles kiadni.
(9) E törvény 4. §-ának (4) bekezdését annak hatálybalépését megelőzően indult hatósági eljárások esetében is alkalmazni kell.
(10) E rendelkezés hatálybalépését követő tizenöt napon belül a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a Hivatal elnöki és elnökhelyettesi tisztségének betöltésére. E rendelkezés hatálybalépését követő kilencvenedik napon a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik.
86. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve, a földgáz belső piacának közös szabályairól,
b) a Tanács 90/377/EGK irányelve az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról,
c) a Tanács 91/296/EGK irányelve, a földgáz hálózatokon keresztül történő szállításáról.
