1. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.”
(2) A Ktv. 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) A Ktv. 1. §-ának (7) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi b)–c) pontok jelölése c)–d) pontra változik:
[(7) E törvény alkalmazásában:]
„b) ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el.”
(4) A Ktv. 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.”
2. § A Ktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.”
3. § A Ktv. 7. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középfokú szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.”
4. § A Ktv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál – ide nem értve a Külügyminisztériumot –, illetve a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás – kivéve a 31. § (8) bekezdés, a 31/C. § (4) bekezdés, a 31/F. § (5) bekezdés és az e szerveknél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek adott vezetői megbízás esetét – csak pályázat alapján adható.”
5. § (1) A Ktv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával – a (2) bekezdésben és a 11/A. §-ban foglalt kivétellel – határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot írásba kell foglalni.”
(2) A Ktv. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 42–49. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
6. § A Ktv. 11/A. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, s ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés jelölése (8) bekezdésre változik:
„(7) A vezetői megbízással nem rendelkező politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák költségei a politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót terhelik, mely költségeket a közigazgatási szerv átvállalhatja.”
7. § (1) A Ktv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
„c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő részére felajánlható, végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy köztisztviselői munkakör nincs, illetve a felajánlott állást a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés];”
„e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság 17. § (8) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi.”
(2) A Ktv. 17. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és új (8) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (8)–(9) bekezdés jelölése (9)–(10) bekezdésre változik:
„(7) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés. E rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a köztisztviselő korábbi közszolgálati jogviszonya a (8) bekezdésben foglaltak szerint szűnt meg.
(8) Ha a köztisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a közszolgálati jogviszonyát – kérelmére – a 17. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”
8. § A Ktv. 17/B. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„...Az a)–d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.”
9. § A Ktv. 19/A. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az alábbi új i) ponttal egészül ki:
[(1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, a 19. § (8) bekezdés b) pontja, valamint a 71. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha]
„h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban
részesül, illetve
i) a 17. § (8) bekezdése alapján felmentését kéri.”
10. § A Ktv. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány közvetlen irányítása alatt álló országos hatáskörű szerv esetében a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete, illetve jogszabály a köztisztviselő tevékenységének jellegére utaló – a besorolási fokozatot nem érintő – munkaköri megnevezést állapíthat meg.”
11. § A Ktv. 25. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.”
12. § A Ktv. 27. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„...Ha a vezető-főtanácsos, illetve a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt köztisztviselő „kiválóan alkalmas” minősítést kap, eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.”
13. § A Ktv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A nem pályakezdő köztisztviselőt kinevezésekor, áthelyezésekor a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni.
(2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(3) Ha a nem pályakezdő köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(5) A köztisztviselő az (1)–(3) bekezdésben, a 26. §-ban meghatározott esetekben – a 28. § (1) bekezdés esetét kivéve – a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az előmenetelre.
(6) Ha az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő gyakornoki vagy fogalmazói besorolású és kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a (3) bekezdés szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni, előmenetelére a (4)–(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(7) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a köztisztviselő ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani.”
14. § A Ktv. 30/A. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„...A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.”
15. § A Ktv. 30/B. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A főjegyző részére is megállapítható a címadományozással együtt járó külön címadományozási juttatás. A juttatás megállapítására, illetve visszavonására az (1), (3)–(4), (7)–(8) és (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főjegyző legalább öt éve folyamatosan tölti be tisztségét és a cím viselésére nem jogosult.”
16. § A Ktv. 31. §-ának (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vezetői megbízásról történt lemondás esetén a köztisztviselőnek az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a közigazgatási szervnél – feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik – végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.
(7) A vezetői megbízásról lemondást közszolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a közigazgatási szervnél a (6) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, vagy a felajánlott munkakört a köztisztviselő nem fogadja el. Ilyenkor a 16. § rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a lemondási idő kezdete a vezetői megbízásról szóló lemondásban megjelölt nap, ennek hiányában a lemondás kézbesítésének napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, erre az időre átlagkeresetre jogosult.
(8) A vezetői megbízás visszavonása esetén – a (2) bekezdést, valamint az 50. § (2) bekezdés g) pontját kivéve – a köztisztviselőnek a visszavonással egyidejűleg a közigazgatási szervnél – feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik – végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja, akkor a vezetői megbízás visszavonása időpontjától kezdődően új munkakörének megfelelően kell besorolni, és amennyiben korábbi illetménye magasabb az új munkaköre szerinti illetményénél – kivéve, ha a vezetői megbízás visszavonására külszolgálatra történő ki- vagy berendelés miatt került sor – hat hónapig a korábbival azonos illetményre, illetőleg – feltéve, ha ilyet részére megállapítottak – államtitkári, helyettes államtitkári juttatásra, azt követően besorolásának megfelelő illetményre jogosult. A különbözetet a foglalkoztató közigazgatási szervnek kell biztosítania.”
17. § A Ktv. 31/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A főtisztviselői kart olyan köztisztviselők alkotják, akiket a miniszterelnök kormányzati főtisztviselővé nevezett ki. A főtisztviselői kinevezés – a köztisztviselő munkáltatójának véleménye alapján – annak a köztisztviselőnek adható, aki]
„a) a központi közigazgatási szervnél, illetve azok területi és helyi szervénél, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál közszolgálati jogviszonyban áll,”
18. § A Ktv. 31/F. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Megszűnik a rendelkezési állományba helyezése annak a főtisztviselőnek, aki másik közigazgatási szervhez kerül áthelyezésre.”
19. § A Ktv. 39. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„...A képviselő-testület a heti munkaidő figyelembevételével a napi munkaidő beosztását eltérően is megállapíthatja.”
20. § (1) A Ktv. 41. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A közigazgatási szerv vezetője a rekreációs szabadságot az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően – a szervezet működőképességének fenntartása mellett – az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőzően egy évvel annak a köztisztviselőnek is kiadhatja, aki legalább húsz év az (1) bekezdés szerinti közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezik.”
(2) A Ktv. 41/A. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorlója]
„a) szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,”
21. § A Ktv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az ügykezelőt a III. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.”
22. § A Ktv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál – a területi szervei kivételével –, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar Államkincstárnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervénél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”
23. § (1) A Ktv. 44/A. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének
a) a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál legfeljebb 30%-a,
b) községi önkormányzatnál legfeljebb 10%-a,
c) az a)–b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 20%-a.
(2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 10%.”
(2) A Ktv. 44/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi önkormányzat a már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem csökkentheti.”
(3) A Ktv. a következő 44/B. §-sal egészül ki:
„44/B. § Az önkormányzati hivatalnál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő – az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb 20%-áig – személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző.”
24. § (1) A Ktv. 45. §-ának (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél – ide nem értve a szerv vezetőjét – legfeljebb kettő, fővárosi illetékességű szervnél legfeljebb három, a 44. § (4) bekezdésében felsorolt szervnél – ide nem értve a szerv vezetőjét – legfeljebb egy vezetői szint létesíthető. A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, fővárosi illetékességű szervnél a szervezeti egység vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a 44. § (4) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a 44. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője – ide nem értve a fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét – a 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.
(8) Törvény felhatalmazása alapján a felügyeletet ellátó miniszter a 44. § (3)–(4) bekezdésben felsorolt szerveknél a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően legfeljebb további két vezetői szintet is megállapíthat. Az egyes vezetői szintek között a vezetői pótlék tekintetében a legalacsonyabb vezetői szinthez képest 10%-os mértékű különbség állhat fenn. Ha a fővárosi illetékességű közigazgatási szervnél a szerv vezetője vezetői beosztásának szintje megegyezik a szervezeti egység vezetői beosztásának szintjével, a vezetői pótlék tekintetében 10%-os mértékű különbség állhat fenn.”
(2) A Ktv. 45. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(9) A 44. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél, amennyiben a szervezet legalább tízezer főt foglalkoztat – ide nem értve a szerv vezetőjét – négy vezetői szint létesíthető. A szerv vezetője – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői alapilletményre jogosult. A szerv vezetője és helyettese a 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.”
25. § (1) A Ktv. 46. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:]
„b) a 3000–10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén az alapilletményének 20%-a,”
(2) A Ktv. 46. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével – ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost – a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke:
a) a 3000–10 000 lakosú település, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a,
b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a.
A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető.”
(3) A Ktv. 46. §-a a következő új (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (6)–(7) bekezdésben meghatározott községek számának változását az illetményben a bekövetkezett változástól kezdődően kell érvényesíteni.
(9) A 45. § (2) bekezdés a)–c) pont, a 45. § (10) bekezdés a)–c) pont, a 46. § (4) bekezdés a)–c) pont, valamint az (5) bekezdés a) pont alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. A lakosságszámtól függő illetményelemek változását a tárgyév január 1-jétől kell érvényesíteni.
(10) A (8)–(9) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő illetménye csökkenhet is.”
26. § A Ktv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő illetménypótlékra jogosult. A miniszter és a politikai államtitkár részére kizárólag vezetői pótlék állapítható meg.”
27. § (1) A Ktv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.”
(2) A Ktv. 48. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s a bekezdés a következő új c) ponttal egészül ki:
[(6) A (4)–(5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként]
„b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.”
(3) A Ktv. 48. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.”
(4) A Ktv. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.”
28. § A Ktv. 49/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.”
29. § A Ktv. 49/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/H. § (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
d) családalapítási támogatás,
e) üdülési hozzájárulás,
f) szociális támogatás,
g) illetményelőleg,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,
i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.
(2) Az üdülési hozzájárulás pénzben vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75–100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.”
30. § A Ktv. 49/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/I. § (1) Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köztisztviselőnél vállalhat, aki:
a) határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt;
b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik;
c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;
d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy
e) nem áll büntetőeljárás alatt, és
f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.
(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.
(4) A (2) bekezdés e)–f) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a 15. § (1) bekezdésének c) vagy d), valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(7) A köztisztviselő a hitelintézettel kötött szerződésben vállalja, hogy a hitelintézetet 8 napon belül értesíti a közszolgálati jogviszonyában bekövetkezett (6) bekezdést érintő változásról.
(8) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról.
(9) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, akkor a köztisztviselő ezen tartozása a Magyar Állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.
(10) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
31. § A Ktv. a következő VIII. fejezettel egészül ki:
„VIII. Fejezet
AZ ÜGYKEZELŐK KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
67. § (1) Az ügykezelők közszolgálati jogviszonyában az e törvény 4–7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában, 12–19/A. §-aiban, 21–22/B. §-aiban, 33. §-ában, 37–40/B. §-aiban, 41. § (7)–(9) bekezdésében, 41/A–42. §-aiban, 43. § (1)–(3) és (7) bekezdéseiben, 47. §-ában, 48. § (1)–(5) bekezdésében, 49–49/N. §-aiban, a IV., V., VI. és IX. fejezetében, továbbá az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. A 44. § (1)–(3) és (5) bekezdésében meghatározott szerveknél kinevezett ügykezelő a középiskolai végzettségű köztisztviselőre irányadó illetménykiegészítésre jogosult. A 44/A. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott önkormányzatoknál kinevezett ügykezelő részére a középiskolai végzettségű köztisztviselőre irányadó szabályok szerint állapítható meg illetménykiegészítés.
(2) Az ügykezelők szabadságának mértékére a Munka Törvénykönyve 131. §-ában foglaltak az irányadók.
68. § (1) Az ügykezelőt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell a fizetési fokozatba besorolni. Az ügykezelőnek a közszolgálati jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az ügykezelő az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(2) Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik.
(3) Az ügykezelő – a 31. § (1), (5)–(9) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával – ügykezelőkből álló szervezeti egység vezetésére osztályvezetői megbízást kaphat.
(4) Az ügykezelő osztályvezető alapilletménye az illetményalap három és félszerese.
69. § Az ügykezelő tevékenységét legalább ötévenként értékelni kell. Az értékelés szempontjait – a 34/A–36. §-okban meghatározott minősítési szabályok alapulvételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.”
32. § A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]
„a) 3. §-ának (1)–(4) bekezdését, 4. §-át, 5. §-ának (1)–(3) és (5)–(8) bekezdését, 6–12. §-át, 15–19/A. §-át, 21–28. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B–86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)–(3) bekezdését, 103. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)–(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)–(5) bekezdését, 119. §-ának (1)–(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 120–121. §-át, 123–126. §-át, 127. §-ának (1)–(2) és (6)–(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)–(3) bekezdését, 133. §-át, 135–140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2)–(4) bekezdését, 152–153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155–157. §-át, 159–164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168–169. §-át, 171–172. §-át, 174. §-át, 176–183. §-át, 184. §-ának (1)–(2) bekezdését, 185–187. §-át, 204–205. §-át, 207. §-át;
b) 90. §-ának (1)–(2) bekezdését – kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét – azzal, hogy a védelem nem vonatkozik arra a köztisztviselőre, aki a vezetői megbízás visszavonása esetén a felajánlott munkakört nem fogadta el, s emiatt kerül sor a felmentésére, továbbá ha öregségi nyugdíjasnak minősül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;”
33. § (1) A Ktv. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.”
(2) A Ktv. 72. §-ának (6) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi c) pont jelölése d) pontra változik és a következők szerint módosul:
[(6) Ahol jogszabály]
„c) ügyviteli dolgozót említ, azon ügykezelőt;
d) államigazgatási dolgozót említ, azon köztisztviselőt és ügykezelőt”
(kell érteni.)
34. § A Ktv. 75. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 25. § (3)–(4) bekezdéseinek rendelkezései és a 68. § (1) bekezdésének az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók azzal a köztisztviselővel és ügykezelővel szemben, aki kinevezésekor vagy a közalkalmazotti jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervektől történő áthelyezésekor az öregségi nyugdíjra már jogosultságot szerzett.”
35. § A Ktv. 80. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő k) ponttal egészül ki:
[(1) A Kormány rendeletben határozza meg]
„e) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára, a munkavégzés sajátosságaira,
f) a köztisztviselők, ügykezelők ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére,”
„k) az állami készfizető kezességvállalásra”
(vonatkozó további szabályokat.)
36. § A Ktv. 2. számú melléklete helyébe az e törvény 1. számú melléklete lép.
37. § A Ktv. 3. számú melléklete a következő XI. ponttal egészül ki:
„XI.
– az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok (a hitelszerződést kötő pénzintézet neve, címe; az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága; a hitel lejártának időpontja).”
38. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a), d)–e) pontja alapján szűnt meg – az a) pont esetén akkor is, ha a választáson nem volt polgármesterjelölt – végkielégítésként háromhavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új képviselő-testület további háromhavi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít.”
(2) A Ptv. 3. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg:
| Szorzószám | |||
| – | 1000-nél kevesebb lakosú település esetén | 7,0–9,0 | |
| – | 1000–2999 lakosú település esetén | 8,5–11,0 | |
| – | 3000–10 000 lakosú település esetén | 11,0–12,5 | |
| – | 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén | 12,5–13,5 | |
| – | a fővárosi kerületi önkormányzat esetén | 13,5–14,5 | |
| – | a megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén | 14,0–15,0 | |
| – | a fővárosi önkormányzat esetén | 15,0–16,5” |
(3) A Ptv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:
| – | 1000-nél kevesebb lakosú település esetén | 2,5–4,5 | |
| – | 1000–2999 lakosú település esetén | 4,5–6,5” |
(4) A Ptv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)–(4) bekezdés számozása (3)–(5) bekezdésre módosul:
„(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra – a (2)–(3) bekezdés kivételével – megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)–(3), (5) bekezdését; 47. § (1)–(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át; 49/E–49/H. §-át; 51. § (1)–(4) bekezdését; 51/A. § (2)–(6) bekezdését; 52. § (1)–(2) bekezdését (az 51–51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el); 54–55. §-át; 55/A. § (1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi tanácson képviselő-testület értendő]; 56. § (1) bekezdését; 58. §-át; 59. § (1)–(4) bekezdését; 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át; 90. §-ának (1)–(2) bekezdését; 105–106. §-át; 132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167–168. §-át.
(2) A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a Ktv. 25. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester – megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszony eltöltése után – közigazgatási alapvizsgát tehet.”
(5) A Ptv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.”
(6) A Ptv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) Öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester – az egyéb jogosultsági feltételek esetén –, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, feltéve, hogy
a) folyamatosan legalább három éve polgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő harmadik naptári év végéig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 7. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri,
b) két választási ciklus – de legalább hét év – során polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő ötödik naptári év végéig az a) pontban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri,
c) három vagy ennél több választási ciklus – de legalább tizenegy év – során polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a tisztségének megszűnését követő hetedik naptári év végéig az a) pontban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyugdíjkorhatár eléréséig a polgármester nyugdíjának megfelelő összeget a központi költségvetés biztosítja.”
(7) A Ptv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) Közszolgálati járadékra jogosult az a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, akinek a megbízatása a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, feltéve, hogy legalább három választási ciklus – de legalább tizenegy év – során foglalkoztatási jogviszonyban polgármesteri vagy foglalkoztatási jogviszonyban alpolgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő tizenkettedik naptári év végéig a Tny. 7. § (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt eléri, s megfelel a Tny. egyéb jogosultsági feltételeinek.
(2) A közszolgálati járadék összege:
a) három választási ciklust – de legalább tizenegy évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 50%-a,
b) négy választási ciklust – de legalább tizenöt évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 60%-a,
c) öt, vagy ennél több választási ciklust – de legalább tizenkilenc évet – követően a polgármesternek kiszámítható öregségi nyugdíj 70%-a.
(3) A közszolgálati járadék a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások szempontjából az öregségi nyugdíjjal esik egy tekintet alá.
(4) A közszolgálati járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester
a) bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, vagy
b) öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségének megszűnésétől számított három hónapon belül dönthet.
(6) A közszolgálati járadék összegét a központi költségvetés biztosítja.”
(8) A Ptv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Ktv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám szorzatát:
| – | 1000-nél kevesebb lakosú település esetén | 1,2 | |
| – | 1000–2999 lakosú település esetén | 1,6 | |
| – | 3000–10 000 lakosú település esetén | 2,2 | |
| – | 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén | 2,8 | |
| – | fővárosi kerületi önkormányzat esetén | 3,4 | |
| – | megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén | 3,5 | |
| – | fővárosi önkormányzat esetén | 3,8” |
(9) A Ptv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(2) A polgármestert, választása szerint – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20–30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10–20%-ának megfelelő összeg.
(3) Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, a polgármestert a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (2) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg.”
39. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.”
40. § (1) A Hszt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető azzal a szerződéses szolgálati jogviszonyban lévő személlyel, akinek szolgálati idejéből már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben előírt feltételeknek.”
(2) A Hszt. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel.”
41. § A Hszt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„...A vezénylés időtartama alatt a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes parancsnoka (vezetője) gyakorolja.”
42. § A Hszt. 56. §-ának (2) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
[(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
„c) a vezetői kinevezését a 245/D. § (1) bekezdése szerint visszavonták és a 245/D. § (6) bekezdésében meghatározottak szerinti – részére felajánlott – beosztást nem fogadta el.”
43. § A Hszt. 57. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A felmentési idő hat hónap, azonban a hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.”
44. § A Hszt. 63. §-a (6) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha]
„a) a szolgálati viszony megszűnésekor nyugellátásra jogosult,
b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre és nyugdíjjogosultságot nem szerzett.”
45. § A Hszt. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)–c) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében – kérelmére – hivatásos állományba visszavehető. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.”
46. § A Hszt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja
a) a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt,
b) ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.
(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni.”
47. § A Hszt. 84. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi vagy éves keretben is meg lehet határozni.”
48. § A Hszt. 86. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„...Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.”
49. § A Hszt. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:
a) az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja;
b) az anyát, az egyedülálló apát, a nevelőszülőt, valamint a helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;
c) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt és a helyettes szülőt
ca) ha az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
cb) ha 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át,
cc) ha 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át.”
50. § (1) A Hszt. 96. §-ának jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre változik, és egyidejűleg az a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:]
„a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének – ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életéve betöltéséig.”
(2) A Hszt. 96. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hivatásos állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokok alapján – így különösen; nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén – ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe – a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.”
51. § A Hszt. 97. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni.
(4) Más szervhez történő vezénylés, berendelés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szolgálati helyen kell kiadni. Más fegyveres szervhez történő végleges áthelyezés esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.”
52. § A Hszt. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban/képzésben csak az állományilletékes parancsnok felé tett előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban/képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.”
53. § A Hszt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a 245/F. §-ban szabályozott teljesítményértékeléstől függően a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 20%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.”
54. § A Hszt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) A hivatásos állomány tagja a szervezeti hovatartozásától függően illetménykiegészítésre jogosult.
(2) A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:
a) a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál berendelés vagy vezénylés esetén a beosztási illetmény 50%-a,
b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a beosztási illetmény 35%-a,
c) legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) a beosztási illetmény 25%-a,
d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 8%-a.
(3) A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:
a) a (2) bekezdés a) és b) pontja alá tartozó szerveknél a beosztási illetmény 15%-a,
b) legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) a beosztási illetmény 10%-a,
c) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 6%-a.”
55. § (1) A Hszt. 104. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként;
a) felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 25-25%-a,
b) középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a, „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga esetén 15-15%-a,
c) alapfokú, bármely típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a.”
(2) A Hszt. 104. §-a a következő új (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az angol, francia, német nyelvek tekintetében a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként;
a) felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 100%-a,
b) középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 60%-a,
c) alapfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 15%-a.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt, „C” típusú nyelvvizsgára meghatározott mértékű nyelvpótlékra jogosult.
(7) Ha a fegyveres szerv a nyelvvizsga megszerzéséhez pénzügyi támogatást nyújt, akkor a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult az így megszerzett idegennyelv-tudás alapján idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét.”
56. § A Hszt. 107. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban, illetve lakhelyelhagyási tilalom alatt lévő, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés-büntetését katonai fogházban töltő tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50%-kal csökkenthet. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig.”
57. § A Hszt. a következő 115/A. §-sal egészül ki:
„115/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:
a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;
b) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;
c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;
d) aki ellen nem folyik büntetőeljárás;
e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja.
(4) A (2) bekezdés d)–e) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát.
(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)–b) és e)–f), valamint az 56. § (2) bekezdés a)–b) pontja, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(7) A hivatásos állomány tagja a hitelintézettel kötött szerződésben vállalja, hogy a hitelintézetet 8 napon belül értesíti a hivatásos jogviszonyában bekövetkezett (6) bekezdést érintő változásról.
(8) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról.
(9) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, akkor a hivatásos állomány tagja ezen tartozása a Magyar Állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.
(10) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
58. § A Hszt. 119. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.”
59. § A Hszt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát – az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.”
60. § A Hszt. a következő új 127/A. §-sal egészül ki:
„127/A. § (1) A rendelkezési állományba tartozóval szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója, amennyiben a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz
a) ha a szolgálatát a fegyveres szervet irányító miniszter irányítása alatt álló más szervnél vagy katonai, rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti, a miniszter által kijelölt vezető,
b) ha a rendelkezési állományba helyezés a 44. § (1) bekezdés b)–c), e)–h) pontja alapján történt, az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezető.
(2) A 49. § szerinti vezénylés tartama alatt a vezényelt felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és beosztást érintő fenyítést nem szabhat ki. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a 303. § (2) bekezdése alapján vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört – a gazdálkodó szervezet vezetőjének javaslata alapján – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.”
61. § (1) A Hszt. 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés alapos gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.”
(2) A Hszt. 128. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni.”
62. § (1) A Hszt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a fegyelmi eljárást – a 131. § (2) bekezdés c) pontja alapján – büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható.”
(2) A Hszt. 132. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő új (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a hivatásos állományút fel kell függeszteni a határozathozataltól az eljárás jogerős befejezéséig terjedő időre.
(6) A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 140. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt 3 munkanapon belül ki kell fizetni.
(7) Aki beosztásból felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói/feljebbvalói jogait nem gyakorolhatja, szolgálati okmányait és fegyverét beszolgáltatni köteles, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.
(8) Felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő (meghosszabbításról rendelkező) parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panaszról az elöljáró a kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.”
63. § (1) A Hszt. 134. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép, és az alábbi harmadik mondattal egészül ki:
„...Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték.”
(2) A Hszt. 134. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról – az állam és szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok szerint – feljegyzést, másolatot készíthet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet.”
64. § A Hszt. 137. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„137. § (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (egyszerűsített eljárás).
(2) Egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 123. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti fenyítés szabható ki.
(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben, de legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedik a 128. § (2) bekezdése szerint.”
65. § A Hszt. 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha
a) a cselekmény nem fegyelemsértés, vagy nem fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértés, vagy katonai vétség,
b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget az eljárás alá vont elkövette,
c) a fegyelemsértést, vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el,
d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,
e) az eljárás alá vont meghalt, vagy szolgálati viszonya megszűnt,
f) a cselekmény elévült.”
66. § A Hszt. 143. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„...Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül, melyet szükség esetén további 15 nappal meghosszabbíthat, az első fokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja: a fenyítés mértékét csökkenti, enyhébb fenyítést szab ki, illetőleg az eljárást megszünteti, vagy ha az elkövetett lényeges eljárási hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók a fenyítést hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.”
67. § (1) A Hszt. 145. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai (137. §) alkalmazhatók.”
(2) A Hszt. 145. §-a következő új (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.
(6) A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést, vagy halasztást engedélyezhet. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén az illetményből kell levonni.”
68. § A Hszt. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fenyítés jogerős és végrehajtható, ha
a) az első fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat, illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával,
b) a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával,
c) a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter határozata ellen benyújtott keresetet jogerősen elbírálta, a jogerőre emelkedés napjával.”
69. § (1) A Hszt. 149. §-a előtti alcím a következő alcímre változik:
„Eljárás a szolgálattal össze nem függő bűncselekmény esetén”
(2) A Hszt. 149. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, a hivatásos szolgálatra méltatlanná válást az 56. § (6) bekezdés c) pontja alapján a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.”
70. § A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja]
„a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya a törvény 56. § (1) bekezdés a)–c) pontja, az 56. § (2) bekezdés c) pontja, illetőleg egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szűnt meg.”
71. § A Hszt. 187. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tny. tv. 50. §-a (1) bekezdése és a (2) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes, illetve állandó özvegyi nyugdíj a 60%-a, a Tny. tv. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a 30%-a annak a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.”
72. § A Hszt. 194. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)–(4) bekezdés számozása (3)–(5) bekezdésre változik:
„(2) A szolgálati panaszt a hivatásos állományú a munkáltatói intézkedés közlésétől számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztását érintően a szolgálati viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet a szolgálati panaszt előterjeszteni.”
73. § A Hszt. 197. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és új (6) bekezdéssel egészül ki, továbbá a jelenlegi (6)–(7) bekezdés számozása (7)–(8) bekezdésre változik:
„(5) A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a hivatásos állományú eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, hogy a hivatásos állományú továbbfoglalkoztatása a fegyveres szervtől nem várható el.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a bíróság a fegyveres szervet – az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.”
74. § A Hszt. 245/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén – amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik – az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél – feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik – a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő másik vezetői vagy más beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik.”
75. § A Hszt. 245/D. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél – feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik – végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő munkakört kell felajánlani. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a fegyveres szerv nem tud megfelelő beosztást felajánlani, illetve a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni.”
76. § (1) A Hszt. 245/H. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„...E szervek országos parancsnoka államtitkári, helyetteseik helyettes államtitkári illetményre és juttatásra jogosultak, a területi szervek vezetője – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – főosztályvezetői, szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői beosztási illetményre jogosult.”
(2) A Hszt. 245/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi tisztikart olyan hivatásos állományú tisztek, főtisztek, tábornokok alkotják, akiknek a miniszterelnök „központi tiszt” címet adományozott. A központi tisztikar létszáma – ide nem értve a 245/K. § (1) bekezdésében meghatározottakat és a rendelkezési állományba helyezetteket – nem haladhatja meg a 150 főt.”
77. § A Hszt. 247. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél állományilletékes parancsnok, az országos parancsnok, és a főigazgató, a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, a határőr igazgató, a megyei katasztrófavédelmi igazgató, a fővárosi önkormányzati tűzoltó parancsnok, a városi (budapesti) rendőrkapitány, a határőr kirendeltségvezető, az önkormányzati tűzoltó parancsnok, valamint az ezekkel azonos jogállású szervezeti egység vezetője.”
78. § A Hszt. 251. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A középfokú rendvédelmi oktatási intézményekben tanulmányokat folytató személyeket – a miniszter által meghatározott rendben – az első oktatási év eredményes befejezését követően – legalább 6, de legfeljebb 12 havi próbaidő kikötésével – hivatásos állományba lehet venni.”
79. § A Hszt. a következő új alcímmel egészül ki, és a 255–256. §, 256/A. § helyébe a következő rendelkezés lép, és új 256/B–256/D. §-sal egészül ki:
„A határőrség hivatásos és szerződéses állományára vonatkozó szabályok.
255. § (1) A határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjaira (a továbbiakban e fejezetben együtt: hivatásos határőr) e törvény rendelkezéseit a Hvt.-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Ahol e törvény a szerződéses állomány tagját külön nem említi, ott ránézve a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.
A hivatásos határőr kötelessége
256. § (1) A hivatásos határőr a szolgálati elöljárójától
a) a Hvt. 22. § (1) bekezdésének a)–d), valamint a 34. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;
b) a Hvt. 22. § (1) bekezdés e)–f), h) és l), valamint a 34. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(2) A hivatásos határőr a szolgálati feladataihoz rendszeresített öltözetet az előírásoknak megfelelő módon köteles viselni.
256/A. § (1) Szerződéses szolgálati viszony olyan szolgálati beosztások ellátására létesíthető, amelyek a polgári iskolai végzettség és a kinevezéskor kötelezően előírt rendészeti képzés keretében szerzett szakképesítés alapján ellátható. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerződéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező jelentkezővel is létesíthető.
(2) Szerződéses szolgálati viszonyt létesíteni a 30. életév betöltéséig lehet. Ez alól a miniszter indokolt esetben kivételt tehet.
(3) Szerződéses szolgálati viszony az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén is csak akkor létesíthető, ha a jelentkező tiszti beosztás esetén legalább 5, tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 3 év szolgálatot vállal.
(4) A szerződéses szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható, amelynek együttes időtartama a 20 évet nem haladhatja meg és nem terjedhet túl az 52. § szerinti életkor betöltésén.
256/B. § A szerződéses szolgálati viszony megszűnésének esetei az 53. §-ban meghatározottakon túl;
a) a hivatásos állományba vétel,
b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő letelte, ha annak meghosszabbítására nem került sor,
c) a szerződés felbontása
ca) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt,
cb) a szervezeti egység áttelepülése, megszűnése miatt, ha az érintett más helységbe, illetve más szervezeti egységhez történő áthelyezéséhez nem járul hozzá,
cc) a szerződéses határőr körülményeiben bekövetkezett, előre nem látható változás miatt, a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget, illetve hátrányt okozna.
256/C. § (1) A szerződéses határőrt, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő leteltekor szűnik meg, leszerelési segély illeti meg. A leszerelési segély összegére a 63. § (2) bekezdésében meghatározottak az irányadók.
(2) Nem jár leszerelési segély annak a szerződéses határőrnek,
a) akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek,
b) akinek szolgálati viszonya az 53. § b), e)–f) pontja, illetve a 66. § (2) bekezdése miatt szűnt meg,
c) aki szolgálati viszonya megszűnésekor rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot.
(3) Leszerelési segélyben részesültek esetében az ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor vagy később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésekor a leszerelési segély (hivatásos szolgálati viszony esetén a végkielégítés) alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.
256/D. § A szerződéses határőr egyéni mérlegelés alapján lakhatási támogatást kaphat, ha a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt.”
80. § A Hszt. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Rendőri szolgálati jogviszony – a 37. § (1) bekezdésében és a 245/B. §-ban meghatározott feltételeken túl – akkor létesíthető, ha]
„a) a jelentkező életvitele kifogástalan és a vele egy háztartásban élők, illetve a közeli hozzátartozók életvitele a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti, továbbá”
81. § A Hszt. 265. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződéses állomány tekintetében a 256/A–256/D. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
82. § A Hszt. 293. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.
A pótlék mértéke:
| Egy hónapra számítva: | |||
| – személyi pótlék | 50–100% | ||
| – tanácsosi pótlék | 50% | ||
| – főtanácsosi pótlék | 100% | ||
| – gépjárművezetői pótlék | 13% | ||
| Teljesített óránként: | |||
| – délutáni pótlék | 0,25% | ||
| – éjszakai pótlék | 0,5% | ||
| – készenléti pótlék | 0,25% | ||
| – akciószolgálati pótlék | 0,5% | ||
| Szolgálatonként: | |||
| – ügyeleti díj | 3,5–7,4% | ||
| – egyéb veszélyességi pótlék | 2,1%” |
83. § A Hszt. 308. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„308. § A 2. § alkalmazásában:
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az országos parancsnok és helyettesei tekintetében a pénzügyminiszter,
b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka,
c) területi szerv: a középfokú szerv,
d) helyi szerv: a vámtörvény végrehajtására kiadott kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek.”
84. § A Hszt. 325. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 329. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minősül a határ-vámhivataloknál, a kábítószer-felderítési szervezeteknél, az őrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített szolgálat, valamint a nyomozati tevékenységet ténylegesen ellátók által teljesített szolgálat.”
85. § A Hszt. 328. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az ott eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni.”
86. § (1) A Hszt. 342. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]
„e) az állami készfizető kezesség vállalásra vonatkozó további szabályokat.”
(2) A Hszt. 342. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül a törvény alapján]
„k) a fegyelmi eljárás, valamint az 56. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítása rendjének részletes szabályait, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.”
(3) A Hszt. 342. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés k) pontjában meghatározottakat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes miniszter utasításban is szabályozhatja.”
87. § (1) A Hszt. 2. számú melléklete helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép.
(2) A Hszt. 6/A. számú melléklete helyébe az e törvény 3. számú melléklete lép.
88. § A Hszt. 7. számú melléklete VI. pontja 15. és 16. gondolatjeles bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„– fenyítés(ek) és a folyamatban levő fegyelmi eljárások adatai,
– folyamatban levő büntetőeljárás(ok), büntetőügyben hozott érdemi döntések adatai”
89. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. §-a (32) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(32) Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi szolgálat teljesítésének formái különösen:]
„a) a Hvt. 259/A. §-ának a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás;”
90. § (1) A Hjt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden három, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.”
(2) A Hjt. 36. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a honvédség köteles pénzben megváltani.”
91. § A Hjt. 41. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„...Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, illetve együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező, de az utóbbiak esetében legfeljebb két év időtartamra is köthető szerződés.”
92. § A Hjt. 46. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – vezényléssel – a következő szerveknél is teljesíthető:]
„h) a nem katonai felsőoktatási intézményeknél,”
93. § (1) A Hjt. 51. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés, rendelkezési állományba helyezés”
(2) A Hjt. 51. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető, és egyidejűleg:]
„c) rendelkezési állományba áthelyezhető.”
(3) A Hjt. 51. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
