Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hoz létre. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A kitűzött célok elérése és a civil társadalmi önszerveződés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogram (a továbbiakban: Alapprogram) a Magyarországon bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek számára, azok működéséhez és tevékenységéhez biztosít központi költségvetési támogatást.
(2) Az Alapprogramból az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:
a) civil szervezetek működési támogatása;
b) civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása;
c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;
d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása;
e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása;
f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása;
g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása;
h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása;
i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alapprogram Tanácsa (a továbbiakban: Tanács), illetve a Kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján;
j) az Alapprogram működésével kapcsolatos költségek fedezete;
k) civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása.
(3) Az Alapprogram rendelkezésére álló forrásoknak a Tanács által évente meghatározott hányadát - de legalább hatvan százalékát - a civil szervezetek (2) bekezdés a) pontja szerinti működési támogatására kell fordítani.
2. § (1) Az Alapprogram céljainak megvalósítását a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetének „Nemzeti Civil Alapprogram” elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a Kormány e feladattal megbízott tagja (a továbbiakban: miniszter) e törvény előírásai szerint rendelkezik.
(2) Az Alapprogram bevételei:
a) a megelőző költségvetési évben magánszemélyek jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram számára átutalt támogatási összeg nem lehet kevesebb, mint a megelőző költségvetési évben a magánszemélyek által ténylegesen befizetett személyi jövedelemadó 0,5%-a;
b) jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek önkéntes befizetései, adományai;
c) költségvetési céltámogatások;
d) jogszabályban meghatározott egyéb bevételek.
(3) A (2) bekezdés a) pont szerinti forrás időarányos részét a Magyar Államkincstár negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 20. napjáig biztosítja az Alapprogram számára. A Magyar Államkincstár az első és a második negyedévre jutó forrásként a megelőző költségvetési évben, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg időarányos részét biztosítja. A harmadik negyedévre jutó forrásként a (2) bekezdés a) pontjában rögzítettek szerint számított összeg időarányos részét biztosítja, korrigálva azt az első és a második negyedévre biztosított forrás, és a (2) bekezdés a) pontja szerint számított időarányos összeg különbözetével. A negyedik negyedévre a (2) bekezdés a) pontjában rögzítettek szerint számított összeg időarányos részét biztosítja.
(4) A jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alapprogram javára történő önkéntes befizetései, adományai közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek. Meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról a Tanács dönt.
3. § (1) Az Alapprogramból az alábbi civil szervezetek igényelhetnek támogatást:
a) azon társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat), amelyeket a bíróság a pályázat kiírása vagy az egységes elvek mentén meghatározott támogatási feltételeknek történő megfelelés megállapítása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett, és az alapszabályuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják;
b) azon alapítványok (ide nem értve a közalapítványokat), amelyeket a bíróság a pályázat kiírása, vagy az egységes elvek mentén meghatározott támogatási feltételeknek történő megfelelés megállapítása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett, és az alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják.
(2) Az 1. § (2) bekezdés a) és j) pontjában megjelölt célok kivételével az Alapprogramból csak a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján közhasznú jogállást jogerősen elnyert civil szervezetek részére teljesíthetők kifizetések.
(3) Nem jogosult az Alapprogram működési támogatására az a civil szervezet, amely a tárgyévben a költségvetési törvény alapján közvetlenül, nevesítve részesül működési támogatásban az állami költségvetésből.
(4) Nem jogosult az Alapprogram támogatására az a civil szervezet, amely a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § d) pontja szerinti közvetlen politikai tevékenységet folytat.
4. § (1) A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. E törvény keretei között a Tanács határozza meg az Alapprogram működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait, valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat.
(2) A Tanács tizenhét tagból áll, amelynek két tagját az Országgyűlés illetékes szakbizottsága (a továbbiakban: Bizottság) jelöli ki, és a miniszter bízza meg, három tagját pedig a miniszter saját hatáskörben jelöli ki és bízza meg. A Tanács tizenkét tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12-13. §-ában meghatározott módon választja. A Tanács elnökét a miniszter a Bizottság egyetértésével, a Tanács javaslata alapján a Tanács tagjai közül kéri fel.
(3) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és megbízása után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.
(4) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg.
(5) A Tanács működésének részletes szabályait ügyrend határozza meg, amelynek szövegére a Tanács elnöke tesz a miniszterrel egyeztetett javaslatot. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.
(6) A Tanács határozata ellen a határozathozataltól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a Tanács elnöke és bármely tagja kifogást nyújthat be a miniszterhez. A miniszter a kifogás tárgyában 30 napon belül dönt. Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a kifogással érintett határozat jogszabálysértő vagy ügyrendbe ütközik, indokolással ellátott határozatában megállapítja a határozat érvénytelenségét, és hatályon kívül helyezi azt. A Tanács ilyen esetben köteles a kérdésben 30 napon belül új döntést hozni.
5. § (1) A Kollégiumok az Alapprogram regionális és civil szakmai szempontok alapján szerveződő operatív döntéshozó szervei. A Kollégiumok a Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok, arányok szerint döntenek a kedvezményezettek támogatásáról vagy pályázatok kiírásáról, illetve azok elbírálásáról.
(2) A legalább öt, de legfeljebb tizenegy tagú Kollégiumokat a Tanács egyetértésével a miniszter hozza létre és szünteti meg. A kollégiumi tagok létszámát, és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak megválasztásában az e törvény 12. § (6) bekezdése szerinti elektori gyűlések közül melyek vesznek részt, a miniszter a Tanács javaslata alapján határozza meg. A Kollégium egy tagját a miniszter saját hatáskörében bízza meg. A Kollégium többi tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény 12-13. §-ában meghatározott módon választja. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül, a Kollégium javaslata alapján, a Tanács egyetértésével a miniszter jelöli ki.
(3) A Kollégium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A Kollégium minden tagjának egy szavazata van. A Kollégium a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a Kollégium elnökének szavazata dönt.
(4) A Kollégiumok működésük szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül - ügyrendjükben határozzák meg. A Kollégiumok ügyrendjének szövegére a kollégiumi elnökök tesznek a Tanács elnökével egyeztetett javaslatot. A Kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el.
(5) A Kollégium határozata ellen a határozathozataltól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a Tanács elnöke, bármely tagja, valamint bármely kollégiumi elnök vagy tag kifogást jelenthet be a Tanácshoz. A Tanács a kifogás tárgyában 30 napon belül dönt. Ha a Tanács azt állapítja meg, hogy a kifogással érintett határozat jogsértő, a Tanács határozatába vagy ügyrendbe ütközik, indokolással ellátott határozatában megállapítja a határozat érvénytelenségét, és hatályon kívül helyezi azt. A Kollégium ilyen esetben köteles a kérdésben 30 napon belül új döntést hozni.
6. § (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő 15 napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása három évre szól. A megbízatás lejártával a Tanács, illetve a Kollégium tagja tisztségére legfeljebb egy alkalommal újra jelölhető.
(2) A Tanács és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért a miniszter által évente megállapított díjazás illeti meg. A havi díjazás legkisebb mértéke a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban meghatározott összege, legnagyobb mértéke a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa lehet. A díjazáson kívül a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjai és elnökei jogosultak az Alapprogram tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére is, egyéb költségigénnyel nem léphetnek fel.
(3) A Tanács és a Kollégiumok miniszter által kijelölt köztisztviselői jogállású tagjait a (2) bekezdés szerinti díjazás nem illeti meg. A Tanács és a Kollégiumok köztisztviselői jogállású tagjai is jogosultak az Alapprogram tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére.
7. § (1) A Tanács tagja vagy a Tanács tagjának közeli hozzátartozója nem lehet Kollégium tagja.
(2) A Kollégium tagja nem vehet részt a napirendi pont tárgyalásában és a döntésben, ha a támogatással érintett civil szervezetben saját maga vagy közeli hozzátartozója tisztségviselő, vagy a döntést megelőző három éven belül tisztségviselő volt, illetve a döntés következtében a tag, illetve közeli hozzátartozója, vagy az általa képviselt civil szervezet akár közvetve is vagyoni előnyben részesülne.
(3) Nem lehet a Tanács, illetve Kollégium tagja az a személy, aki a jelölését megelőző öt éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző két éven belül keletkezett köztartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, s ennek nem tett eleget; kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor.
(4) A Tanács elnökével kapcsolatos kizárási körülményt, illetve összeférhetetlenségi okot a miniszterhez kell bejelenteni. A Kollégiumok elnökeivel, valamint a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjaival kapcsolatos kizárási körülményt és összeférhetetlenségi okot a Tanács elnökéhez kell bejelenteni.
(5) A kizárási, valamint összeférhetetlenségi okra vonatkozó bejelentés megalapozottsága esetén a miniszter, illetve a Tanács elnöke határidő kitűzésével felhívja az érintett személyt az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére. Az érintett személy ennek megtörténtéig a testületben a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A kizárási, valamint az összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében vita esetén - a Tanács, illetve a Kollégium érintett tagjának kérésére - a miniszter dönt.
(6) A kizárási körülmény, valamint az összeférhetetlenségi ok bejelentését felróhatóan elmulasztó tag a tanácsi, illetve kollégiumi tagságra méltatlanná válik. A kizárási, illetve összeférhetetlenségi okkal érintett tag támogató szavazatával hozott - a kizárási és összeférhetetlenségi okkal érintett ügyre közvetlenül vonatkozó - kollégiumi döntés érvénytelen. Az érvénytelenség megállapítása nem járhat civil szervezet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogainak sérelmével.
(7) Amennyiben az érintett személy a kizárási, illetve az összeférhetetlenségi okot a kitűzött határidőn belül nem szünteti meg, az elmulasztott határidő napját követő napon megbízatása megszűnik.
(8) Ha a Tanács vagy a Kollégium tagja egy naptári év során az ülések több mint felén nem vesz részt, a Tanács elnöke vagy az érintett Kollégium elnöke kezdeményezheti a miniszternél a tag megbízatásának visszavonását. Ha a Tanács vagy a Kollégium elnöke egy naptári év során az ülések több mint felén nem vesz részt, a Tanács vagy az érintett Kollégium tagjai kezdeményezhetik a miniszternél az elnök megbízatásának visszavonását. A kezdeményezés megalapozottsága esetén a miniszter a Tanács vagy a Kollégium tagjának, illetve elnökének megbízatását visszavonhatja.
8. § (1) A Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatása időtartamának lejártával;
b) amennyiben a kizárási, illetve összeférhetetlenségi okot a kitűzött határidőn belül nem szüntette meg;
c) amennyiben a megbízatására méltatlanná vált;
d) a megbízatásának az e törvényben szabályozottak szerinti visszavonásával;
e) a megbízatásról történő lemondással;
f) a tag halálával.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik az adott Kollégium megszűnésével is.
(3) A Bizottság által kijelölt személyek megbízatását a miniszter a Bizottság erre vonatkozó döntése alapján vonja vissza.
(4) A Tanács, illetve a Kollégium tagja megbízatásáról a miniszterhez címzett írásbeli bejelentéssel mondhat le.
(5) A megbízatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszűnése esetén a miniszter köteles az e törvényben írt eljárás szerint a megüresedett hely betöltéséről gondoskodni. A miniszter a saját hatáskörben kijelölendő tagokat a tagság megszűnését eredményező döntéstől, illetve a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles megbízni. A Bizottság által kijelölendő tagok személyéről a Bizottság a soron következő ülésén foglal állást. A civil delegáltak esetében a miniszter az e törvény 12-13. §-a szerinti eljárást a tagság megszűnését eredményező döntéstől, illetve a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül indítja meg.
9. § (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései nyilvánosak. Az ülések helyét, időpontját és napirendjét a (2) bekezdés szerinti honlapon a meghívók kiküldésével egyidejűleg közzé kell tenni. A Tanács, illetve a Kollégium bármely tagjának indítványára a Tanács, illetve a Kollégium kétharmados szavazati többséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, adatvédelmi szempont vagy a Tanács, illetve a Kollégium törvényes működésének fenntartásához fűződő érdek ezt indokolja. A zárt ülésen hozott határozat kihirdetése ilyen esetben is nyilvánosan történik.
(2) Az Alapprogram működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A nyilvános hozzáférésű honlapon közzé kell tenni a Tanács és a Kollégiumok döntéseit, azok meghozatalától számított 30 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni az Alapprogram működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alapprogramra és kezelő szervének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Tanács és a Kollégiumok tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a Tanács, illetve a Kollégium elnöke gondoskodik.
(3) A pályázati felhívásokat a (2) bekezdés szerinti internetes honlapon, és legalább két országos napilapban, valamint a civil szakmai sajtóban kell közzétenni.
(4) A Tanács elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer, minden év április 30-áig tájékoztatja a minisztert az Alapprogram előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól.
(5) A miniszter minden év június 30-áig beszámol a Bizottság előtt az Alapprogram előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól, és megvizsgálja a törvény módosításának szükségességét. A Bizottság a miniszteri beszámolóról készült jegyzőkönyvet 30 napon belül küldi meg a Tanács elnökének, aki 30 napon belül gondoskodik a jegyzőkönyv (2) bekezdés szerinti közzétételéről.
10. § A támogatások legalább nyolcvan százaléka nyilvános pályázat keretében, a fennmaradó támogatásrész egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések alapján nyerhető el.
11. § (1) Az Alapprogram terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(3) Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.
(4) Az e § rendelkezései szerint visszatérített összeg további felhasználásáról az a Kollégium jogosult dönteni, amely a visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás folyósításáról rendelkezett.
12. § (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül az országos hatókörű civil szervezetek a Tanács öt tagját választják meg oly módon, hogy egy-egy tagot választanak az
a) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése,
b) kulturális tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
c) természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem,
d) gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, sport, szabadidő,
e) közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, emberi és állampolgári jogok védelme, fogyasztóvédelem, euroatlanti integráció elősegítése, nonprofit szervezeteknek nyújtott szolgáltatások, egyéb nonprofit tevékenységek
területén működő civil szervezetek.
(2) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül kell megválasztani a Tanács régiónkénti egy-egy tagját is.
(3) Az egyes Kollégiumok létszámát és összetételét a miniszter az e törvény 5. § (2) bekezdésének szabályai szerint határozza meg. A Kollégiumok civil delegált tagjait a civil jelöltállítási rendszeren keresztül kell megválasztani.
(4) A civil jelöltállítási rendszerbe azon regionális, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban rögzített módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb 30 napnál. Minden regionális hatókörű civil szervezet csak egy, a működésével érintett régióban állíthat elektort. Minden országos hatókörű civil szervezet csak az országos hatókörű civil szervezetek elektori gyűlésén állíthat elektort. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.
(5) Minden, a (4) bekezdés szerint bejelentkezett civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként.
(6) Az országos hatókörrel működő civil szervezetek elektori gyűlését és a régiónkénti elektori gyűléseket a miniszter hívja össze. A gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját hirdetmény útján kell közzétenni.
13. § (1) A civil jelöltállítási rendszer által megválasztandó tanácsi, illetve kollégiumi tagokat az elektorok kislistás szavazással választják meg, az e törvényben rögzített szabályok szerint.
(2) A szavazólapra minden jelölt neve felkerül, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri.
(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.
(4) A Tanács, illetve a Kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyikük szerez megbízatást.
14. § E törvény alkalmazásában:
a) civil delegált: a Tanács, illetve a Kollégium azon tagja, akit a civil jelöltállítási rendszerben a civil szervezetek e törvény 12-13. §-ának rendelkezései szerint választottak meg;
b) civil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró alapítvány (ide nem értve a közalapítványt);
c) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;
d) közérdekű kötelezettségvállalás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 593-596. §-aiban meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;
e) közhasznú: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározottak;
f) országos hatókörű civil szervezet: az a civil szervezet, mely az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedő hatókörrel végzi;
g) régió: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § ea) pontjának megfelelő tervezési-statisztikai (nagy) régió az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) OGY határozat 5.2. pontjában meghatározottak szerint;
h) regionális hatókörű civil szervezet: az a civil szervezet, mely az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedő hatókörrel végzi.
15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A törvény 2. § (2) bekezdésének a) pontja 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépését követően létrehozott első Tanács, és az első Tanács egyetértésével létrehozott Kollégiumok tagjainak megbízatása két évre szól.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a civil jelöltállítási rendszer működésének, az Alapprogram kezelésének és felhasználásának, valamint az Alapprogram kezelőjének kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az ellenőrzés és beszámolás rendjét rendeletben szabályozza.
