1. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 3. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton feldolgozott cégiratokat, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat is, amennyiben a cégbíróság az 54. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést hozott - teljeskörűen nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.”
(2) A Ctv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cégnyilvántartásban szereplő, illetve az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a cégbíróságon - külön jogszabály szerinti - hiteles és nem hiteles másolat kérhető.”
2. § (1) A Ctv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Szolgálat kérelemre tájékoztatást, továbbá hiteles vagy nem hiteles másolatot ad a cégek elektronikus úton feldolgozott, számviteli törvény szerinti beszámolóiról, valamint az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról, továbbá biztosítja az e beszámolókba és cégiratokba való betekintést.”
(2) A Ctv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálata a kormányzati portálon keresztül érhető el.”
3. § A Ctv. a 8. §-t megelőzően a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben történő közzétételéről is.”
4. § (1) A Ctv. 13. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[13. § A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:
(4) korlátolt felelősségű társaság esetében]
„d) azt, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégiratai elektronikus úton hozzáférhetőek-e.”
(2) A Ctv. 13. §-ának (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[13. § A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:
(5) részvénytársaság esetében]
„j) azt, hogy a részvénytársaság cégiratai elektronikus úton hozzáférhetőek-e.”
5. § (1) A Ctv. 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2 napon belül - a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással - a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán a kormányzati portál elektronikus fizetési rendszerén keresztül elektronikus úton is meg lehet fizetni. A Szolgálat az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetéséről elektronikus igazolást ad ki, és ezzel egyidejűleg értesíti a cégbíróságot az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetéséről. A befizetett illetéknek a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a közzétételi költségtérítésnek pedig az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
(2) A Ctv. 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a bejegyzési kérelemben az szerepel, hogy a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékét elektronikus úton fizetik meg, a cégbíróság a 26. § (2) bekezdése szerinti elutasító végzést csak a kérelem érkezésétől számított nyolcadik napon hozhatja meg.”
6. § (1) A Ctv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cég nevét és székhelyét számítógépen rögzíteni kell, egyidejűleg a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően a cégnek az iratain fel kell tüntetnie. Ugyanakkor a cégbíróság a bejegyzést kérő helyett az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján - beszerzi és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjelét. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az adóhatósággal e törvény melléklete I. részének 6. pontja szerinti adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég főtevékenységét is közli. A személyesen eljáró cégbejegyzést kérő a cégbejegyzési kérelem benyújtásáról a cégbíróságon tanúsítványt kap, mely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét.”
(2) A Ctv. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kérelem benyújtása nem elektronikus úton történt, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzésére irányuló kérelem esetén, annak érkezésétől számított nyolc napon belül a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét elektronikus okirattá kell alakítani (elektronikus úton fel kell dolgozni).”
7. § A Ctv. a 49. §-t megelőzően a következő alcímekkel és 48/A-48/E. §-okkal egészül ki:
„A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása
48/A. § (1) Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható. Az elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a kézbesítést igazoló elektronikus tértivevényen megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító végzést a cégbíróság írásban is megküldi. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő érkezéshez fűződnek.
(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel (a továbbiakban együtt: minősített elektronikus aláírás) kell ellátni. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.
(3) Elektronikus cégeljárás esetén a cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.
(4) A 48/A-48/D. §-ok rendelkezései csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatók.
48/B. § (1) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. A hatóságok, pénzügyi intézmények vagy más szervek által kiadott, minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
(2) A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak kételye merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik.
48/C. § (1) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Szolgálathoz küldi meg. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést a jogi képviselő a cég nevében fizeti meg elektronikus úton, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán a kormányzati portál elektronikus fizetési rendszerén keresztül a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy az megfizethető később, a 48/A. § (1) bekezdése szerinti elektronikus úton megküldött tanúsítvány kézhezvételét követő 2 napon belül, a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással. A befizetett illetéknek a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a közzétételi költségtérítésnek pedig az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik.
(2) A Szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (az elektronikus aláírások hitelessége, az adatok sértetlensége, az okiraton szereplő időbélyegző dátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Szolgálat azt legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az illetékes cégbírósághoz. A Szolgálat ezzel egyidejűleg, vagy - a tanúsítvány kézhezvételét követő befizetés esetén - a befizetéstől számított egy munkanapon belül értesíti a cégbíróságot az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetéséről. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a Szolgálat az iratokat az erre vonatkozó tájékoztatással továbbítja a cégbírósághoz.
(3) A Szolgálat a kérelem benyújtásának tényéről, és arról, hogy azt milyen tájékoztatással továbbította a cégbírósághoz, továbbá az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetéséről - a kérelem cégbírósághoz való továbbításával egyidejűleg, illetve az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésekor - elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek, amely közokiratnak minősül. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a Szolgálathoz érkezés időpontja irányadó.
(4) A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő akkor kezdődik, amikor a Szolgálattól a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság tanúsítványt csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki. Ha a Szolgálat által - a (2) bekezdés alapján - továbbított, informatikai szempontból nem szabályszerűen benyújtott kérelem cégbírósághoz való érkezésétől számított nyolc napon belül a jogi képviselő által szabályszerűen benyújtott kérelem, továbbá az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésére vonatkozó értesítés nem érkezik meg a cégbírósághoz, a cégbíróság a kérelmet az érkezést követő nyolcadik napon - a 26. § megfelelő alkalmazásával - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
48/D. § Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt vagy szervezetet kötelez, a kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti. Ebben az esetben a jogi képviselet kötelező. Az eljárásra egyebekben a 48/B-48/C. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
A cégiratok elektronikus úton történő megismerése
48/E. § (1) Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a cégbíróságtól - illeték ellenében - hiteles vagy nem hiteles elektronikus másolat is kérhető. A másolat iránti kérelem benyújtható írásban vagy - a kormányzati portálon keresztül, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálata útján - elektronikus úton. A cégbíróság a kérelemre - a kérelemben foglaltaknak megfelelően - a másolatot elektronikus úton vagy írásban küldi meg, illetve adja ki. Ha a kérelemből más nem következik, elektronikus okiratként a cégbíróság a cégirat nem hiteles másolatát küldi meg.
(2) Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a Szolgálattól - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében - hiteles vagy nem hiteles elektronikus másolat is kérhető. A másolat iránti kérelem benyújtható írásban vagy - a kormányzati portálon keresztül, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán - elektronikus úton. A Szolgálat a kérelemre - a kérelemben foglaltaknak megfelelően - a másolatot elektronikus úton vagy írásban küldi meg, illetve adja ki. Ha a kérelemből más nem következik, elektronikus okiratként a Szolgálat a cégirat nem hiteles másolatát küldi meg.
(3) Az elektronikus úton benyújtott kérelmeket legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A cégjegyzék adatairól kiállított elektronikus okiratot, továbbá a cégiratok hiteles elektronikus másolatát a cégbíróság, illetve a Szolgálat minősített elektronikus aláírással látja el. A cégbíróság és a Szolgálat által a cégjegyzék adatairól, illetve a cégiratokról kiállított, minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül (elektronikus közokirat). A cégiratokról készült elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a Szolgálat tanúsítja, hogy a másolatként megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.
(4) Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az (1) bekezdésben meghatározott illetéket, illetve a (2) bekezdésben meghatározott költségtérítést a kormányzati portál elektronikus fizetési rendszerén keresztül kell a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán megfizetni. A befizetett illetéknek a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a költségtérítésnek pedig az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik.”
8. § A Ctv. a 49. §-t megelőzően a következő alcímmel és 48/F. és 48/G. §-okkal egészül ki:
„A beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezése és közzététele
48/F. § (1) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton is letétbe helyezhető és közzétehető. Az elektronikus úton benyújtott beszámolót minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
(2) Az elektronikus okiratként készült beszámolót a cég képviselője, a (3) bekezdés szerint átalakított beszámolót pedig a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Szolgálathoz küldi meg, és ezzel egyidejűleg a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán megfizeti.
(3) Ha a beszámoló elektronikus okirati formába történő átalakítása szükséges, erre a cég jogi képviselője jogosult. Az eredeti okirat megőrzésére a 48/B. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
48/G. § (1) A Szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (az elektronikus aláírások hitelessége, az adatok sértetlensége, az okiraton szereplő időbélyegző dátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha az okirat informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Szolgálat erről - legkésőbb egy munkanapon belül - értesíti az illetékes cégbíróságot.
(2) A Szolgálat a beszámoló informatikai szempontból szabályszerű benyújtásának tényéről, és arról, hogy a benyújtásról a cégbíróságot tájékoztatta, továbbá a közzétételi költségtérítés befizetéséről - a cégbíróság (1) bekezdés szerinti értesítésével egyidejűleg - elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. Ha az elektronikus okirat informatikai szempontból hibás vagy hiányos, az elektronikus igazolás ezt a tényt tartalmazza. Az elektronikus igazolás közokirat. A beszámoló benyújtására vonatkozó határidők tekintetében a Szolgálathoz - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.
(3) A közzétételi költségtérítésnek az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik.
(4) A 48/F-48/G. §-ok alkalmazásával benyújtott számviteli törvény szerinti beszámolót a Szolgálat őrzi. A beszámolóról - a 3. és 4. §, valamint a 48/E. § megfelelő alkalmazásával - mind a cégbíróságon, mind a Szolgálatnál másolat kérhető, illetve azt bárki ingyenesen megtekintheti.
(5) A számviteli törvény szerinti beszámoló Cégközlönyben történő közzétételéről a Szolgálat gondoskodik.”
9. § A Ctv. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy
a) a cégbejegyzési eljárásra és a cégnyilvántartásra,
b) - az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben - az elektronikus cégbejegyzési eljárásra és cégnyilvántartásra,
c) - az informatikai és hírközlési miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a cégbejegyzés iránti eljárás illetéke és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos eljárásra
vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.”
10. § A Ctv. melléklete I. részének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
„4. jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve, ha a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán fizetik meg,”
11. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„Az okiratnak az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van, ha az elektronikus okiraton a közokirat kiállítására jogosult minősített elektronikus aláírást helyezett el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan elektronikus okiratnak is, amelyet a törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.”
12. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) 111. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a § szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány - ha törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton is elkészíthető. A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány: közokirat (elektronikus közokirat).”
(2) A Ktv. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.”
(3) A Ktv. 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton előállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el.”
(4) A Ktv. a következő 166/A. §-sal egészül ki:
„166/A. § (1) A közjegyző köteles az általa készített közjegyzői okiratot és jegyzőkönyvi tanúsítványt, valamint a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt a részére e célra rendelkezésre bocsátott elektronikus aláírásával hitelesíti [137. § (3) bek.], továbbá az okirat kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait és a betekintésre jogosultakat. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(2) Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző, szolgálatának megszűnését követően pedig a közjegyzői levéltár vezetője ad ki hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt.”
13. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 5. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[5. § (3) Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„h) a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása.”
(2) Az Ütv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett.”
(3) Az Ütv. 12. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során]
„e) önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn.”
14. § Az Ütv. a 28. §-t megelőzően a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) Az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírásával látja el. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval.
(2) Az okiratok elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú okiratot (hiteles másolatát) megőrizni. A kamarai tagság megszűnése esetén az okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni.”
15. § Az Ütv. 112. §-a (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi k) pont jelölése l) pontra változik:
[112. § (1) A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]
„k) az 5. § (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység végzésének technikai feltételeiről, az ilyen tevékenységet végző ügyvédek, ügyvédi irodák nyilvántartásáról, az eredeti papíralapú okiratok őrzésének - ideértve az ügyvédi tevékenység szüneteltetése esetén követendő eljárást is - részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól,”
16. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 5. §-a és 7. §-a 2005. szeptember 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 7. §-ban foglaltak csak a korlátolt felelősségű társaságok székhelyének (telephelyének), fióktelepének és tevékenységi körének megváltozására vonatkozó változásbejegyzési eljárásokban, továbbá a részvénytársaságok cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásaiban alkalmazandók. A 7. § rendelkezései 2006. szeptember 1-jétől minden korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzésére és változásbejegyzésére irányuló eljárásban alkalmazandók.
(3) E törvény 12. §-a 2004. július 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ctv. 59. §-ának második mondata.
