A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést.
2. § A törvény hatálya kiterjed:
a) arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó);
b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag).
3. § A kibocsátó
a) a levegőbe,
b) a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba,
c) a talajba
juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni.
4. § (1) A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles.
(2) Levegőterhelési díjat e törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: levegőterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni.
5. § Nem terheli díjfizetési kötelezettség
a) a bejelentésre köteles lakossági, illetve közintézményi tüzelőberendezést üzemeltetőt,
b) a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatást végző kibocsátót olyan levegőterhelő anyag után, amelyet a lakosság, illetve közintézmények részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki, valamint
c) a kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátása után, amelyet
ca) a külön jogszabály szerinti kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztói szerződés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetőséggel érinteti időszak alatt, vagy
cb) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozás miatt, vagy
cc) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben meghatározott villamosenergia-rendszer jelentős zavara, válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzete miatt a krízis munkabizottság vezetőjének (rendszerirányító) utasítására a meglévő szerződéseihez képest megnövelt termelése miatt
bocsát ki.
6. § (1) A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.
(2) A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.
(3) A levegőterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 1. számú melléklete állapítja meg.
7. § (1) A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez.
(2) Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában e törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni.
8. § (1) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót:
a) a felhasznált vízmennyiségben levő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót,
b) az általa felhasznált vízben – a közüzemi vízszolgáltatónál a szolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben – eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,
c) az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után,
d) ha kizárólag csapadékelvezetést végez.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vízterhelő anyagok mennyiségét – a közüzemi vízszolgáltató által felhasznált nyers víz kivételével – a vízszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor az illetékes környezetvédelmi hatóság a méréseket elvégzi és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a vízszolgáltatót ezért terhelő térítési kötelezettséget.
9. § (1) A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszapelhelyezési szorzó határozza meg.
(2) A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege.
(3) A vízterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 2. számú melléklete határozza meg.
10. § A kibocsátók által közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatornahálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata.
11. § A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.
12. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.
(2) A talajterhelési díj alapja:
a) helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel,
b) vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége csökkentve a külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével.
(3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3.
(4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.
13. § (1) Díjkedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit az illetékes települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít a díjfizetési kötelezettség alól.
(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.
14. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
15. § (1) 50%-ban visszaigényelheti a levegőterhelési díjat a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 2 évig.
(2) 50%-ban visszaigényelheti a vízterhelési díjat a közüzemi csatornahálózatot érintő környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb 5 évig. Önkormányzat esetén a visszaigényelt vízterhelési díj kizárólag az önkormányzat környezetvédelmi alapjába utalható, az csak környezetvédelmi beruházásokra fordítható.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylésre a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg.
(4) A díjfizetéssel kapcsolatos vízminőségi mérőműszerek beszerzése nem minősül a (2) bekezdés szerinti beruházásnak, ezek beszerzési értékét a díjfizetésre kötelezett a fizetendő díjból vonhatja le.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylés a beruházással érintett környezetterhelő anyag és a beruházással érintett telephely vonatkozásában vehető igénybe.
(6) A vízterhelési díj visszaigénylésének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi engedély megléte.
(7) A díjvisszaigénylés első alkalommal a (6) bekezdésben meghatározott engedély jogerőre emelkedését követő díjelőleg fizetésénél vehető igénybe.
(8) Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyiségének arányában, energetikai hasznosítás esetében a hasznosításra kerülő hazai hulladék mennyiségének arányában jogosult a díjat visszaigényelni.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott díjvisszaigénylés lehetőségével a hulladékhasznosítást végző kibocsátó csak abban az esetben élhet, ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával legkésőbb 2007. december 31-ig a lehető legkisebb mértékűre csökkenti a környezetterhelő anyag kibocsátását.
16. § (1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. A csatornamű szolgáltató a negyedévi díjelőleget a következő negyedév utolsó napjáig fizeti meg.
(2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli.
(3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.
17. § Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg.
18. § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a hivatalos lapjában megjelölt számla, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára fizeti be.
19. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.
(2) A települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – a talajterhelési díjból származó bevételt – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
20. § (1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást.
(2) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel.
(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.
21. § (1) A kibocsátó tevékenysége során a levegőterhelő, a vízterhelő anyagok kibocsátásáról, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelésről a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatásra köteles.
(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokat a települési önkormányzat – fővárosban a kerületi önkormányzat – rendeletben állapítja meg.
22. § Amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a jogerős engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie.
23. § (1) A környezetvédelmi felügyelőség jogosult a kibocsátó kibocsátási adatait folyamatosan ellenőrizni.
(2) Amennyiben a környezetvédelmi felügyelőség a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség bevallásának alapjául szolgáló adatokban eltérést tapasztal, úgy az adóhatóság eljárását kezdeményezi.
24. § A levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el.
25. § A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 11–14. §-a, 19. §-a, valamint a 3. §-ának, 18. §-ának, 21. §-ának és 24. §-ának a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései 2004. július 1-jén lépnek hatályba.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjak díjvisszaigénylésének alkalmazására, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának pontos módjára, valamint a díjfizetés áthárítására vonatkozó részletes szabályokat 2003. december 15-ig rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok, hogy rendeletben a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó díjfizetési kötelezettségére vonatkozóan díjkedvezményt, illetve mentességet állapíthassanak meg.
27. § (1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 50%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 50%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.
(2) A 2004. évben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni.
A levegőterhelési díj mértéke:
LTD (Ft/év) = ∑(Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg])
| ahol | |||
| LTD: | a fizetendő levegőterhelési díj, | ||
| Mi: | az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége, | ||
| Pi: | az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj: | ||
| Levegőterhelő anyag | Egységdíj mértéke Pi (Ft/kg) | ||
| Kén-dioxid | 50 | ||
| Nitrogén-oxidok | 120 | ||
| Szén-monoxid | 15 | ||
| Szilárd anyag (nem toxikus) | 30 | ||
A vízterhelési díj mértéke:
VTD (Ft/év) = ∑ (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I
| ahol | ||
| VTD: | a fizetendő vízterhelési díj, | |
| Mi: | az adott (i-edik) vízterhelő anyag nettó – belépő-kilépő közötti különbség – kibocsátott éves mennyisége, | |
| T: | az 1. számú táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó, | |
| I: | a 2. számú táblázatban meghatározott iszapelhelyezési szorzó, | |
| P:i | az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott egységdíj. |
A területérzékenységi szorzó mértéke
1. számú táblázat
| Területi kategória | Szorzótényező (T) | |
| A | 1,4 | |
| B | 1,0 | |
| C | 0,7 |
Területi kategóriák:
„A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe,
„B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók),
„C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőségvédelmi területek (befogadók).
Az iszapelhelyezési szorzó mértéke
2. számú táblázat
| Iszapszorzó (I) | ||||
| Az elhelyezés módja | Területi kategória | |||
| A | B | C | ||
| 1. Hasznosítás, égetés | ||||
| Mezőgazdasági hasznosítás (felhasználás szántóföldön, fásított területen, pl. nemesnyárültetvényben), engedélyezett rekultiváció, komposztálás | 0,8 | 0,8 | 0,8 | |
| Égetés | 1 | 1 | 1 | |
| 2. Egyéb elhelyezés | ||||
| átmeneti depónia | 1,3 | 1,2 | 1,1 | |
| végleges depónia, egyedi (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) | 1,2 | 1,1 | 1,0 | |
| regionális végleges depónia (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) | 1,1 | 1,0 | 1,0 | |
| egyéb, engedélyezett elhelyezés | 1,1 | 1,0 | 1,0 | |
Az egységdíj mértéke
3. számú táblázat
| Vízterhelő anyag | Egységadó mértéke Pi (Ft/kg) | |
| Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) | 90 | |
| Szerves oldószer extrakt | 1 800 | |
| Összes foszfor | 1 500 | |
| Összes szervetlen nitrogén | 180 | |
| Összes higany | 220 000 | |
| Összes kadmium | 44 000 | |
| Összes króm | 8 800 | |
| Összes nikkel | 8 800 | |
| Összes ólom | 8 800 | |
| Összes réz | 4 400 |
A talajterhelési díj mértéke:
TTD = E x A x T x V
| ahol | ||
| TTD: | a fizetendő éves talajterhelési díj, | |
| E: | az egységdíj (Ft/m3), | |
| A: | a díjfizetési alap (m3), | |
| T: | a területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva, | |
| V: | a veszélyeztetési szorzó, az 1 – 2. számú táblázatban meghatározva. |
A területérzékenységi szorzó és a veszélyeztetési szorzó mértéke
1. számú táblázat
| Sor- | Tevékenység megnevezése | Veszélyeztetési | Területérzékenységi szorzó (T) | |||
| szám | szorzó (V) | Kevésbé érzékeny területen | Érzékeny területen | Fokozottan érzékeny területen | ||
| 1. | Helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján végzett talajterhelés | 1,0 | 1,0 | 1,5 | 3,0 | |
| 2. | Vízjogi engedély alapján végzett talajterhelés | a 2. számú táblázat szerint | 1,1 | 2.0 | 5,0 | |
Vízjogi engedély alapján végzett talajterhelés veszélyeztetési szorzójának mértéke (V)
2. számú táblázat
| Sor- szám | Talajt terhelő anyagok Szennyező komponensek koncentrációja (C) | Komponens terhelési szorzó (Ktsz) | |
| 1. | Bikromátos oxigénfogyasztás | 0,0050 | |
| 2. | Szerves oldószer extrakt (olaj, zsír) | 0,0100 | |
| 3. | pH 6 alatt HCl-ben | 0,0025 | |
| 4. | pH 9 felett NaOH-ban | 0,0025 | |
| 5. | Nátrium (200 mg/l-t meghaladó érték esetén) | 0,0250 | |
| 6. | Fenolok | 0,0250 | |
| 7. | Összes nitrogén | 0,0025 | |
| 8. | ANA detergens | 0,0300 | |
| 9. | Fluoridok | 0,0250 | |
| 10. | Összes foszfor | 0,0100 | |
| 11. | Könnyen felszabaduló cianidok | 50,0000 | |
| 12. | Összes cianid | 0,0500 | |
| 13. | Réz | 0,5000 | |
| 14. | Ólom | 2,0000 | |
| 15. | Króm (összes) | 0,5000 | |
| 16. | Króm VI. | 2,0000 | |
| 17. | Arzén | 2,0000 | |
| 18. | Kadmium | 5,0000 | |
| 19. | Higany | 100,0000 | |
| 20. | Nikkel | 2,0000 | |
| 21. | Cink | 0,5000 | |
| 22. | Ezüst | 10,0000 | |
| 23. | Toxicitás (LC 50% hígítás igénye) | 0,0100 |
A veszélyeztetési szorzó számítása:
V = ∑[C x Ktsz]
| ahol | ||
| V: | a veszélyeztetési szorzó, | |
| C: | a szennyező komponens koncentrációja (mg/1), | |
| Ktsz: | a komponens terhelési szorzó. |
A veszélyeztetési szorzó megállapítása úgy történik, hogy a szennyező komponens koncentrációját [C(mg/l)] össze kell szorozni az adott komponensre meghatározott „komponens terhelési szorzó (Ktsz)”-val, majd az így kapott szorzat értékeket össze kell adni. Az összeg egyenlő a veszélyeztetési szorzóval.
