részkörzet alakítható ki, amelyre a hozzájárulás 50%-a igényelhető.
Megilleti a hozzájárulás a gesztor települési önkormányzatot akkor, ha a házi gondozási körzet(ek)et együttesen 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú településen – a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerint – intézményi társulás keretében működtetik.
A hozzájárulás
– 50%-a illeti meg a társulást, ha a társulásban részt vevő települések lakosságszáma együttesen nem éri el a 800-at, de legalább 400 fő,
– 30%-a jár abban az esetben, ha a társulásban részt vevő települések lakosságszáma együttesen 400 alatt van.
Társulás esetén a társulási szerződésben rögzíteni kell a házi gondozói szolgáltatások településenkénti rendjét.
Az a települési önkormányzat, amely az e pont alatti hozzájárulás
– teljes összegét igénybe veszi, a 11. a) pont alatti alap-hozzájárulás összegének időarányosan 70%-ára,
– 50%-át veszi igénybe, a 11. a) pont alatti alap-hozzájárulás összegének időarányosan 85%-ára
jogosult.
Amennyiben a települési önkormányzat az e pont szerinti feladatokat a bc) pont alatti gondozási központ keretében oldja meg, akkor a 11. a) pont alatti hozzájárulás összegének 40%-a vehető igénybe.
Főállásúnak minősül a legalább napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott házi gondozó is.
bf) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
| Fajlagos összeg: | 2 500 000 forint/szolgálat |
A kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a helyi önkormányzat, amely az Szt. 63. § (2)–(3) bekezdés szerint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályoknak megfelelően jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, amelynek keretében legalább 40 jelzőkészülék kerül kihelyezésre időskorú vagy fogyatékos személyek otthonába.
A hozzájárulás megilleti azt a gesztor önkormányzatot, amely – a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerint – intézményi társulás keretében egész évben folyamatosan biztosítja a szolgáltatást a társulásban részt vevő települések lakossága számára.
Társulás esetén a társulási szerződésben rögzíteni kell a szolgáltatás működtetésének rendjét.
12. Gyermekvédelmi szakellátás
a) Otthont nyújtó ellátás
| Fajlagos összeg: | 805 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett otthont nyújtó ellátásokhoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–17 éves korúak után, akik
– nevelőszülőnél,
– gyermekotthonban,
– kollégiumban, externátusban,
– többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon),
– fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,
– lakóotthonban,
– kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
– albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek.
b) Különleges ellátás
| Fajlagos összeg: | 900 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–17 éves gyermekek után illeti meg, akik a Gyvt. 53. § (2) bekezdés a) pont alapján különleges gyermekotthoni ellátásban részesülnek, illetve akiket a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye különleges szükségletűnek minősített.
A b) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a), c), d) pont szerinti hozzájárulás nem jár.
c) Speciális (gyermekotthoni) ellátás
| Fajlagos összeg: | 966 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–17 éves gyermekek után illeti meg, akik a Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pont alapján speciális gyermekotthoni ellátásban részesülnek, illetve akiket a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye speciális szükségletűnek minősített.
A c) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a), b), d) pont alatti hozzájárulás nem jár.
d) Utógondozói ellátás
| Fajlagos összeg: | 750 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot a 18–24 éves korú, az a), b), c) pont szerinti gondozásban korábban már részesült fiatal felnőtt után illeti meg, amennyiben számára a gyámhivatal a Gyvt. alapján utógondozói ellátást rendel el.
Amennyiben a fiatal felnőtt az ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít, a hozzájárulás összegének 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ennek időarányos része) vehető igénybe.
Amennyiben az a) vagy b), vagy c) vagy d) pont szerinti ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti normatív hozzájárulások és kiegészítő támogatások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az a), b), c), d) pont szerinti szakellátásokat, akkor azokat a feladatot ellátó önkormányzat számára megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulás összegének megfelelő szintig.
Ha az otthont nyújtó, a különleges ellátásban vagy a speciális gyermekotthoni ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek után a 13., 16. és a 23. b) jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. A 13., 16. és a 23. b) jogcím szerinti intézményekben elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek után az a) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.
A gyermekvédelmi szakellátás normatív hozzájárulása tartalmazza a 25. ab), ac), bb) pontokban meghatározott juttatásokhoz való hozzájárulást is.
Az a), b), c), d) pont szerinti hozzájárulásokat nem vehetik igénybe a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokat fenntartó önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó, különleges ellátásban, speciális gyermekotthoni és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 366-tal. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelyezéstípusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
e) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése
| Fajlagos összeg: | 69 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz és a megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottsághoz kapcsolódik. A hozzájárulást a fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe mindazon ellátottak után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a gondozási napokról vezetett nyilvántartásában szerepelnek.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 366-tal.
13. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
| Fajlagos összeg: | 737 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan és egyéb rehabilitációs intézményekben – kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit –, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (panzió, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
14. Nappali szociális intézményi ellátás
a) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali ellátása
| Fajlagos összeg: | 177 300 forint/ellátott |
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybe vevőket.
b) Fogyatékos személyek nappali ellátása
| Fajlagos összeg: | 450 000 forint/ellátott |
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali intézményét tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 253-mal, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap – alapulvételével számított éves ellátotti létszám osztva 253-mal. A hozzájárulás az éves átlaglétszámra a működési engedélyben szereplő létszám erejéig vehető figyelembe.
A nappali melegedőben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál.
15. Hajléktalanok átmeneti intézményei
| Fajlagos összeg: | 522 000 forint/férőhely |
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 366-tal, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.
16. Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása
| Fajlagos összeg: | 780 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg a helyi önkormányzatot.
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, vagy az Szt. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek.
Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodai nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó helyi önkormányzat számára.
A 16–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
17. Gyermekek napközbeni ellátása
a) Bölcsődei ellátás
| Fajlagos összeg: | 365 100 forint/ellátott |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott gyermekek után vehető igénybe.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást.
A hozzájárulás gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 253-mal, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 253-mal.
b) Családi napközi ellátás
| Fajlagos összeg: | 104 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 253-mal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 253-mal.
c) Ingyenes intézményi étkeztetés
| Fajlagos összeg: | 30 000 forint/ellátott |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 148. § (6) bekezdése alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 253-mal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 253-mal.
18. Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani feladatok
a) Családsegítő szolgálat módszertani feladatai
| Fajlagos összeg: | 6 000 000 forint/szolgálat |
A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely az Szt. 88/A. § (1) bekezdése alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által a módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítő szolgálatot tart fenn, amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet [a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet] előírásai szerinti ellátásáról.
b) Bentlakásos intézményi módszertani feladatok
| Fajlagos összeg: | 10 550 040 forint/szolgálat |
A hozzájárulásra jogosult
– a megyei, fővárosi önkormányzat, ha az Szt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, valamint
– a helyi önkormányzat, ha az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által az Szt. 88/A. § (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn, amely az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról.
c) Gyermekjóléti szolgálat módszertani feladatai
| Fajlagos összeg: | 4 060 020 forint/szolgálat |
A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely olyan gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményt tart fenn, amelyet a Gyvt. 118. § (2) bekezdésében foglaltak szerint módszertani feladatok ellátására jelöltek ki.
19. Óvodai nevelés
| Fajlagos összeg: | 189 000 forint/gyermek |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő – beleértve az óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő – azon gyermekek után veheti igénybe, akik a 2003., illetve 2004. évben, a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszám-mérés (október 1.) időpontjáig a harmadik életévüket betöltik.
Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2003., illetve 2004. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a Kt. 24. §-ának (5) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.
20. Iskolai oktatás
a) Iskolai oktatás az 1–4. évfolyamokon
| Fajlagos összeg: | 193 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola 1–4. évfolyamára járó tanulók után, a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
b) Iskolai oktatás az 5–8. évfolyamokon
| Fajlagos összeg: | 202 000 forint/tanuló |
ba) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola és a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára járó tanulók után a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
bb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5–8. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. évfolyamtól kezdődően – a Kt. 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
c) Iskolai oktatás a 9–13. évfolyamokon
| Fajlagos összeg: | 248 000 forint/tanuló |
ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott gimnázium és szakközépiskola 9–12., továbbá a Kt. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározott esetben a 13., valamint a szakiskola 9–10. évfolyamára járó tanulók után, a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola 9–10. és a szakközépiskola 9–12., továbbá a Kt. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján – a Kt. 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
cc) A hozzájárulás kétszerese jár a szakiskolában a Kt. 27. §-ának (8) bekezdése alapján, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő 9–10. évfolyamos tanulók után.
cd) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg az oktatást, nevelést. Továbbá először a 2004/2005. tanévtől (költségvetési év utolsó négy hónapjára) azon 9., előkészítő osztályba járó középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján szervezik meg az oktatást, nevelést.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.
d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés)
| Fajlagos összeg: | 197 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt. és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor.
e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
| Fajlagos összeg: | 106 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően szervezett szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor a következők szerint:
ea) Utoljára a 2003/2004. tanévre (a költségvetési év első nyolc hónapjára) valamennyi, szakmai gyakorlaton részt vevő tanuló után.
Először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) egy évfolyamos képzési idővel meghatározott szakképzésben részt vevő valamennyi, valamint a legalább kettő és fél évfolyamos képzési idővel meghatározott szakképzés esetében a második szakképzési évfolyam, illetve a záró szakképzési évfolyamot megelőző további szakképzési évfolyamon szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után. Továbbá a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamain – nem OKJ képzés keretében – az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló képzés esetén a Kt. 27. § (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési évfolyamon a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után.
eb) Először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a hozzájárulás 140%-át igényelheti a helyi önkormányzat, az első szakképzési évfolyamon szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha az OKJ-ben meghatározott képzési idő az adott szakképzés esetén az egy évfolyamot meghaladja.
ec) Először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a hozzájárulás 60%-át igényelheti a helyi önkormányzat azon szakmai képzések esetében, amikor az OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma legalább kettő és fél, a kettő és féléves képzések esetében az utolsó félévben. A további szakképzések esetén a záró szakképzési évfolyamon szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, valamint, ha az OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma meghaladja az egy évfolyamot és nem éri el a két évfolyamot, az első szakképzési évfolyamot követő szakképzési évfolyamon gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után.
ed) Először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a hozzájárulás 20%-át igényelheti a helyi önkormányzat a tanulószerződés alapján nem a helyi önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanulók után, akikkel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek a gyakorlati képzés szakmai ellenőrzésére és az iskolai tanműhelyben szervezett kiegészítő képzésekre.
Az ea)–ec) hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló és szaktanteremben szervezzék meg. Az igényjogosultság számításánál figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 1. n) pontjában foglaltakat is.
21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás
| Fajlagos összeg: | 444 000 forint/gyermek, tanuló |
aa) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló – beleértve a második és további szakképzésben részt vevő tanulót – után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, tagozatban, óvodában, iskolában a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást.
A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít, továbbá, ha a nem fogyatékos tanuló – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003 (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
Ez a hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott – a Kt. 27. § (10) és (12) bekezdésében meghatározott – speciális szakiskolába, készségfejlesztő szakiskolába, előkészítő szakiskolába járó tanulók után is.
ab) A 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a hozzájárulás 70%-a igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott iskolába járó azon tanuló után, akinek az esetében az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a tanuló a 2004/2005. tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, és az áthelyezés (tan)évében az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását, továbbá, ha a tanuló folyamatos figyelemmel kísérését rendelte el a szakértői és rehabilitációs bizottság a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)–(7) bekezdése alapján.
Az a) pont alatti hozzájárulások mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. e), valamint a 24. a) és c)–e), a 25–26. pontban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel.
b) Korai fejlesztés, gondozás
| Fajlagos összeg: | 235 000 forint/gyermek |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon – szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhető.
c) Fejlesztő felkészítés
| Fajlagos összeg: | 314 000 forint/gyermek |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási – fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye – intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhető.
22. Alapfokú művészetoktatás
a) Zeneművészeti ág
| Fajlagos összeg: | 105 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe.
b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág
| Fajlagos összeg: | 68 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevők tanulók után is.
Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha az a) és b) jogcím szerinti oktatást együttesen veszi igénybe, vagy ha a tanuló több tanszakra jár, vagy több alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatását veszi igénybe. Az után a tanuló után, aki az a) és a b) jogcím alatt felsorolt oktatásban is részt vesz, az a hozzájárulás igényelhető, amelyikben a tanuló az iskola magasabb évfolyamára jár.
Azonos évfolyam esetén a tanulót azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyikben az összes foglalkozási órából több foglalkozást igényel, azonos foglalkozási órák esetén pedig az a) pont szerinti hozzájárulás jár.
23. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás
a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás
| Fajlagos összeg: | 332 000 forint/tanuló |
aa) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha a tanuló a Kt. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt. Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani.
Az externátusi nevelésben, ellátásban részesülők esetében az igénybevétel további feltétele, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó vállalja.
Nem igényelhető a hozzájárulás a – Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozóknál lakó tanuló esetén.
A Kt. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.
ab) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi nevelésben, ellátásban részesülő tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást, ellátást.
ac) A hozzájárulás két és félszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat először a 2004/2005. tanévben (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) azok után a tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján szervezik meg a nevelést, oktatást, ellátást.
b) Fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi ellátása
| Fajlagos összeg: | 710 000 forint/gyermek, tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett fogyatékos tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg az ellátást.
E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a fogyatékos gyermek – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában – az óvodai nevelés mellett kollégiumi ellátásban is részesül.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi ellátását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásoknak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
24. Hozzájárulások egyéb közoktatási szakmai feladatokhoz
a) Általános iskolai napközi foglalkozás
| Fajlagos összeg: | 22 000 forint/tanuló |
aa) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatáshoz kapcsolódóan a Kt. 53. § (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontja szerint.
ab) A hozzájárulás húsz százalékkal növelt összegét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1–4. évfolyamán a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet [a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet] 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulók után.
b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása
| Fajlagos összeg: | 20 000 forint/gyermek, tanuló |
ba) A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint képesség-kibontakoztató felkészítésben vesz részt.
bb) Először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) e kiegészítő hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában – nevelési évben, tanítási évben induló óvodai csoportban, iskolai osztályban – óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után is, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, és a gyermeknek, tanulónak, a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján legfeljebb tizenöt fős óvodai csoportban, iskolai osztályban, az oktatási miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint – legalább heti hat óra – foglalkoztatást biztosítanak.
bc) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján a teljes óvodai nevelését, iskolai oktatását kis létszámú – legfeljebb tizenöt fős – óvodai csoportban, iskolai osztályban szervezték meg, feltéve, hogy a kis létszámú óvodai csoportot, iskolai osztályt a 2003/2004. tanévben, vagy azt megelőzően szervezték meg. A 2004/2005. nevelési évben, tanítási évben szervezett kis létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok létszáma után csak a ba) hozzájárulás vehető igénybe (a költségvetési év utolsó négy hónapjára).
bd) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosát igényelheti a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint vesz részt integrációs nevelésben, oktatásban.
A ba)–bd) pont alatti hozzájárulások nem igényelhetők, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd), illetve a 23. ab) és ac) pont szerint, az Arany János Tehetséggondozó Programban, vagy az Arany János Kollégiumi Programban vesz részt, továbbá ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.
be) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosát igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben, a tanévből a 180 naptári napot el nem érő, de 90 naptári napot meghaladóan gyógykezelés alatt álló tanuló után. A tanéven belül megszakítás nélkül legalább 180 naptári napon tartós gyógykezelés alatt álló, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után – ha részére az intézményben az oktatást folyamatosan biztosítják – a kiegészítő hozzájárulás ötszöröse jár. A hozzájárulás igénybevételét megalapozó tanulólétszámot a Kiegészítő szabályok 1. j) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani. E hozzájárulás mellett a feladatellátáshoz további, közoktatási jogcímű hozzájárulás nem igényelhető.
A b) pont alatti hozzájárulások egy gyermek, tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.
c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás
| Fajlagos összeg: | 45 000 forint/gyermek, tanuló |
ca) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat a következő esetekben igényelheti:
– Ha az általa fenntartott óvodában nemzetiséghez, etnikumhoz tartozó gyermekek óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvéről kiadott 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján szervezi meg, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek létszáma után.
– Ha az általa fenntartott iskolában nemzetiséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére, a nyelvoktató iskolai nevelést-oktatást (ideértve a roma nyelveket is) megszervezi, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik – a roma nyelvoktatás kivételével – a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.
A kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén, a nyelvoktató óvodai, iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez biztosított hozzájárulás számításánál a részt vevő gyermekek, tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.
– Először a 2004/2005. tanévtől a hozzájárulás 50%-ára jogosult a helyi önkormányzat (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) az általa fenntartott iskolában olyan nem magyarajkú, nem magyar állampolgár tanköteles tanuló után, akinek a törvényes képviselője a Magyar Köztársaság területén munkavállalás céljából jogszerűen tartózkodik, és akinek oktatását, nevelését az oktatási intézmény – a Kt. 110. § (8) bekezdése értelmében – központi pedagógiai program alapján szervezi meg.
– Ha az általa fenntartott iskolában a Kt. 86. §-ának (5) bekezdése alapján kiegészítő kisebbségi oktatást szervez a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.
cb) A kiegészítő hozzájárulás 170%-át igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után a következő feltételek szerint:
– ha az oktatást nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, vagy
– ha az oktatást két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az irányelv alkalmazása nem kötelező, ott a Művelődési Minisztérium 29207/1987. (MK 22.) számú engedélye szerint, vagy
– először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára), ha a Kt. 28. §-ának (4) bekezdése, illetve a 29. §-ának (2) bekezdése alapján készült helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv szerint nyelvi előkészítő évfolyamot szervez.
A c) pont szerinti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe.
A hozzájárulás igénylésének további, együttes feltételeit a Kiegészítő szabályok 1. m) pontja tartalmazza.
d) Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok
| Fajlagos összeg: | 300 forint/tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat e melléklet 20. a)–d) és 21. a) pontjaiban meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevőknek a Kiegészítő szabályok 1. a) pontja szerint számított adata alapján veheti igénybe a pedagógiai programban meghatározott intézményen kívüli kulturális, művészeti, szabadidős-sport vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola, illetve egészségfejlesztést megvalósító feladataihoz.
e) Hozzájárulás az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításához
| Fajlagos összeg: | 10 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási intézményekben a 2004. évi érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításához. Az igényjogosultság alapja a 2004. májusi–júniusi időpontban érettségi, szakmai vizsgát és a 2004. szeptemberi-októberi javító-, pótló érettségi, szakmai vizsgát megkezdő tanulók becsült létszáma. Az elszámolás a 2004. évben az érettségi-, szakmai vizsgát, a javító-, pótló érettségi, szakmai vizsgát megkezdő tanulók tényleges létszáma alapján történik a Kiegészítő szabályok 1. o) pontjában foglaltak figyelembevételével.
A hozzájárulás folyósítása az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 101. § (7) bekezdése szerint, két részletben történik: a hozzájárulás 80%-ának megfelelő összeg átutalása május 25-éig, 20%-ának megfelelő összeg átutalása szeptember 25-éig.
25. Hozzájárulások szociális jellegű ellátotti juttatásokhoz
a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés
| Fajlagos összeg: | 20 000 forint/gyermek, tanuló |
aa) A kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít, de nem jogosultak a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)–c) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre.
ab) A kiegészítő hozzájárulás másfélszerese igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő és a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott, továbbá az óvodában ellátott és a Gyvt. 148. § (5) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott jogcímen 50%-os normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést bíztosít. Az ac) pont szerinti kedvezményre jogosult óvodások létszámát itt figyelmen kívül kell hagyni.
ac) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosa jár a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában ellátott és a Gyvt. 148. § (6) bekezdésében meghatározott – a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése alapján együttesen – 100%-os normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít. Azoknak az óvodai ellátottaknak a létszámát, akik után a fenntartó a Gyvt. 148. § (5) bekezdésének b) és c) pontja alapján igényelhet hozzájárulást csak az ab) jogcímen lehet figyelembe venni.
Az e pontban foglalt kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők. Emellett ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. k) pontja szerint történik.
b) Hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához
ba) Általános hozzájárulás tanulói tankönyvvásárláshoz
| Fajlagos összeg: | 2 400 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Kt. 118. § (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 20. a)–d) és 21. a) pontjában meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevőknek a 2004/2005. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült tanulói létszáma alapján igényelhetik, az elszámolás a 2004/2005. tanévi (tényleges) nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembevételével történik.
bb) Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Kt. 10. § (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. § (4) bekezdése és 32. § (9) bekezdése alapján igényelhetik a tartósan beteg vagy fogyatékos, a három vagy többgyermekes családban élő, továbbá az egyedülálló szülő eltartásában élő, az 1–13. évfolyamokon és a szakképzési évfolyamokon nappali rendszerű oktatásban részt vevő iskolai tanulók, valamint az 1–8. évfolyamon a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2004/2005. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszám alapján a következők szerint:
Az általános hozzájárulás
– 150%-át az 1–4. évfolyamos tanulók után, a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók nélkül,
– 300%-át az 5–8. évfolyamos tanulók után (beleértve a hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamait is), a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók nélkül,
– 400%-át a 9–13. évfolyamos tanulók után, a szakképzési évfolyamokon tanulók, és az 1–13. évfolyamon a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók után.
A hozzájárulás egy tanuló után egy rászorultsági jogcímen igényelhető.
A hozzájárulás felhasználásánál figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 1. l) pontjában foglaltakat.
A hozzájárulás folyósítása az Áht. 101. § (7) bekezdése szerint egy összegben, augusztus 25-éig történik.
26. Differenciált hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó települési önkormányzatok feladatellátásához
a) Bejáró gyermekek, tanulók ellátása
aa) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása
| Fajlagos összeg: | 25 000 forint/gyermek, tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerinti óvodába bejáró, illetve az általános iskola 1–8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamára bejáró, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók ellátásához veheti igénybe.
A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban résztvevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.
ab) Gimnáziumba, szakközépiskolába, szakiskolába bejáró tanulók támogatása
| Fajlagos összeg: | 9 800 forint/gyermek, tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerinti gimnázium, illetve a szakközépiskola 9–13. évfolyamára bejáró, továbbá a szakiskolába bejáró nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után – beleértve az előbbi intézményekben gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülőket is – a következők szerint veheti igénybe:
– a megyei fenntartásban lévő intézménybe más megye közigazgatási területéről bejáró tanuló után,
– a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő intézménybe a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró tanuló után,
– a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézménybe más település(ek) közigazgatási területéről bejáró tanuló után.
A kollégiumi (externátusi) elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban résztvevők után a hozzájárulás nem igényelhető.
A hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamára bejáró tanulók után az aa) pont szerinti hozzájárulás jár, az ott meghatározott feltételekkel.
b) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
| Fajlagos összeg: | 36 400 forint/gyermek, tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást az a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, amely a megyei fejlesztési tervvel egyezően, az óvodai neveléssel és az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók iskolai oktatásának biztosításával összefüggő törvényben előírt kötelező feladatait – a Ttv. szerint létrehozott – társulás keretében oldja meg.
A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.
A hozzájárulás igényelhető a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán, illetve a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.
A hozzájárulás nem igényelhető a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, a városi székhelyű intézménybe járó városi lakóhelyű vagy tartózkodási helyű tanulók után, valamint azon gyermekek, tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között működő intézményben.
c) A kistelepülések támogatása
| Fajlagos összeg: | 12 500 forint/gyermek, tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a következő feltételek fennállása esetén az a települési önkormányzat veheti igénybe, amely 2003. augusztus 1-jén önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és az óvoda, iskola fenntartása összhangban áll a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal:
ca) Kiegészítő hozzájárulást vehet igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám 2999 főnél több, de a 3500 főt nem haladja meg, az általa fenntartott
– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
– általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 3500 főt.
cb) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám eléri az 1100 főt, de nem haladja meg a 2999 főt, az általa fenntartott
– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
– általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 2999 főt.
cc) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott
– általános iskola 5–8., valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után,
– általános iskola 1–4. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha a cd) pont szerinti hozzájárulást nem igényelheti.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem érte el az 1100 főt.
cd) A kiegészítő hozzájárulás összegének négyszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott
– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
– általános iskola 1–4. évfolyamára járó, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha az önkormányzat – a Kt. 85. §-ának (4) bekezdése alapján készített önkormányzati intézkedési terv, illetve, ha ilyen készítésére az önkormányzat nem köteles, a megyei fejlesztési terv alapján – az általános iskolai nevelésről-oktatásról az 5–8. évfolyamon – a b) pont szerinti feltételeknek megfelelően létrehozott – társulás keretében gondoskodik.
Ha a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézményben, az óvodai nevelés keretében kétnyelvű, vagy anyanyelvű nevelést, a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamon nemzetiségi kisebbségi (nyelvoktató, kétnyelvű vagy tannyelvű) iskolai nevelést-oktatást biztosít, egyéb feltételek megléte esetén a hozzájárulást társulásban való részvétel nélkül is igényelheti.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, akkor az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók után jár a hozzájárulás.
A ca)–cd) pontban meghatározottak alapján igényelhető hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akiknek nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi két tanítási nyelvű óvodai nevelést, illetve nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű vagy nemzetiségi nyelvoktató, nappali rendszerű iskolai nevelést-oktatást biztosít.
A c) pont alatti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők.
27. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
| Fajlagos összeg: | 1 156 forint/lakos |
A hozzájárulás a lakosságszám szerint illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális, intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
28. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
| Fajlagos összeg: | 98 676 532 forint/megye, főváros | |
| 385 forint/lakos |
A hozzájárulás egységesen, továbbá a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
29. Települési sportfeladatok
| Fajlagos összeg: | 200 forint/lakos |
A hozzájárulás a települési önkormányzatot sportfeladatok ellátása során jelentkező egyéb kiadáshoz a lakosságszám szerint illeti meg.
Kiegészítő szabályok
1. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása – az e pont szerinti kivételes szabályok figyelembevételével – a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges – az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok –, illetve a költségvetési évben induló tanévi becsült, tanévi nyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12 részének és 4/12 részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként az itt leírtak szerint összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám – a félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik.
b) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
c) A Kt. 1. számú melléklet Második része határozza meg, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban résztvevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat – fenntartói szinten – kell alkalmazni. A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához is e bekezdés előírásai az irányadók. Azokban az esetekben, amikor a hozzájárulást csak a nappali rendszerű oktatásban résztvevők után lehet igényelni, a tanulói létszám meghatározására vonatkozó rendelkezések közül – a 24. be) pontban a tartós gyógykezelés alatt állók számára szervezett oktatás, valamint a 24. ca) pont negyedik gondolatjelében meghatározottak kivételével – csak az e létszám számítására vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni azokat a magántanulókat is, akik után a hozzájárulás igénybe vehető a 21. a) pont alapján. A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. A nem magyar állampolgárok a Kt. 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
d) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
e) A közoktatási célú normatív hozzájárulások kizárólag az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulások igénybevételére jogosító tevékenységeket is – a 24. pont d), e), a 25. b), a 26. pontját kivéve –, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették.
f) A 24–26. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 19. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg.
g) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után – kivéve a 23. b) pont szerint a fogyatékos tanulók diákotthoni, kollégiumi ellátásában, a 25. a) pontban óvodába, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben, a 25. b) pont szerint tanulói tankönyvellátási hozzájárulásban részesülők – a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, tankönyvellátáshoz, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
h) A 21. b) és c) pont szerinti, a korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2004. naptári évben az ezen ellátásokat igénybevevők – becsült 12 havi átlaglétszáma együttes összegének figyelembevételével számított és – tízzel elosztott átlaglétszáma alapján igényelhető, az elszámolás az előbbiek szerint számított tényleges átlaglétszám figyelembevételével történik.
i) A 24. a) pont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók 2004. évi költségvetési évre – tanévenként – becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot száznyolcvanöt nappal kell elosztani. Ha a tanévek átlagában a Kt. 53. § (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson résztvevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Kt. 53. § (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás. Az iskolaotthonos oktatásban résztvevők számát az ugyanezen jogcímű hozzájárulás igénybevételéhez az a) pont szerinti számítással kell megállapítani.
j) A 24. be) pont szerinti, a tartósan gyógykezelés alatt álló tanulók oktatásának megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást az a helyi önkormányzat igényelhet, amely a nem közoktatási (egészségügyi) intézményében ellátott közoktatási tevékenységével összefüggésben OM azonosítóval rendelkezik és a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett. A hozzájárulás igénylése becsléssel, elszámolása az intézménybe való felvételt és az elbocsátás időpontját igazoló dokumentumok, valamint a tanügy-igazgatási nyilvántartások (tanulói törzslap, foglalkozási napló) naptári éven belüli tényleges adatai alapján történik.
k) A 25. a) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosultak 2004. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az aa) pont szerinti hozzájárulás esetén az élelmezési nyilvántartás, az ab) és ac) pont szerinti hozzájárulás esetén pedig az élelmezési nyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat). Az elszámoláshoz az élelmezési nyilvántartásban a térítésidíj-kedvezményben részesülőket elkülönítetten kell kimutatni. Az étkezésben résztvevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal.
l) A 25. b) pont szerinti hozzájárulás felhasználásánál a Kt. 19. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani: a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Továbbá meg kell tartani a Tpr. 7. §-ának (3)–(4) bekezdésében és 8. §-ának (8) bekezdésében foglaltakat: az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek – az általános hozzájárulás tanulói tankönyvvásárláshoz és a kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz együttes összegének – legalább 25%-át tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás – a normatív kedvezményre jogosult tanulók körében – a tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására is felhasználható, amennyiben a 25. b) pont alatt meghatározott normatív kedvezmények biztosítottak.
m) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
– a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
– a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását legalább 8, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és
– amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
n) A 20. e) ponton belüli, az iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) jogcímű hozzájárulás ea)–ec) pontjaiban meghatározott feltételek szerint igényelhető a gyakorlati képzési normatíva mindazon tanulók esetében, akik gyakorlati képzését a 20. e) pont utolsó bekezdésének rendelkezései szerint, a szakképzési törvény 19. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat is figyelembe véve szervezik meg. A normatíva igénylésénél, illetve elszámolásánál a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók létszámát a gyakorlati képzés iskolai és nem iskolai képzőhelyen történő megszervezése alapján, a képzési program szerint az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában kell megosztani. Ha a létszám előbbiek szerinti számításának eredménye tört létszám, a fenntartói szinten összesített mutatószámnál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
Kizárólag a 20. ed) pontban szereplő (20%-os) normatíva igényelhető azon tanulók után, akik gyakorlati képzése a szakképzési törvény 27. §-ának szabályai szerint, tanulószerződés alapján folyik. Nem igényelhető további normatíva a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után abban az esetben sem, amennyiben a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja. Ez utóbbi esetben a szakképző iskolánál felmerülő költségeket, a tanulószerződést kötött gazdálkodó szervezetnek kell biztosítania.
o) A 2004. szeptemberi–októberi javító, pótló érettségi, szakmai vizsgára jelentkező tanulók létszáma utáni hozzájárulást az OKÉV felkérése alapján a – területi szintű, összevont – vizsgáztatást megszervező önkormányzat részére át kell adni. Az elszámolásnál az előbbi pénzeszközátadást megalapozó tényleges tanuló létszámot az átadó önkormányzat elszámolásában kell szerepeltetni.
2. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén – e melléklet 11. pont ba) jogcím kivételével – az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
4. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatáshoz e melléklet 19–26. pont szerinti hozzájárulások igényelhetők az egyes jogcímekben meghatározott feltételek megléte esetén.
5. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2004. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám-felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.
6. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait a 2003. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státusát a 2003. augusztus 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni.
7. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba.
8. A 11–17. pontban szereplő hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek.
9. A 11. és 18. pontban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.
10. A 11. b) pont szerinti ellátások intézményi társulás keretében történő működtetése esetén
– a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,
– a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.
A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2002. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)–B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az e törvény 20. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
| Előirányzat: | 455 728,0 millió forint |
A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a.
| Előirányzat: | 113 932,0 millió forint |
B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg az I–III. pont szerint.
I. E törvény 3. és 8. számú melléklete egyes jogcímeiben az átengedett személyi jövedelemadó-hányad
| Előirányzat: | 228 294,0 millió forint |
– A 3. számú melléklet 1–10. és 27–29. jogcímének, valamint a 8. számú melléklet III. és IV. jogcímének forrása 100,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
| = 3. számú melléklet | 1. jogcím | 10 422,8 millió forint, | |
| 2. jogcím | 16 461,0 millió forint, | ||
| 3. jogcím | 4 335,0 millió forint, | ||
| 4. jogcím | 1 149,7 millió forint, | ||
| 5. jogcím | 11 750,9 millió forint, | ||
| 6. jogcím | 2 560,8 millió forint, | ||
| 7. jogcím | 6 103,3 millió forint, | ||
| 8. jogcím | 5 772,9 millió forint, | ||
| 9. jogcím | 59 683,9 millió forint, | ||
| 10. jogcím | 14 236,9 millió forint, | ||
| 27. jogcím | 11 841,3 millió forint, | ||
| 28. jogcím | 5 917,2 millió forint, | ||
| 29. jogcím | 2 048,7 millió forint, | ||
| = 8. számú melléklet | III. jogcím | 29 561,1 millió forint, | |
| IV. jogcím | 162,9 millió forint. |
– A 3. számú melléklet 11. jogcímének forrása 48,13%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
| = 3. számú melléklet | 11. jogcím | 9 842,8 millió forint. |
– A 3. számú melléklet 12–18. jogcímének forrása 48,10%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
| = 3. számú melléklet | 12. jogcím | 8 925,7 millió forint, | |
| 13. jogcím | 11 750,0 millió forint, | ||
| 14. jogcím | 3 475,6 millió forint, | ||
| 15. jogcím | 871,7 millió forint, | ||
| 16. jogcím | 8 163,8 millió forint, | ||
| 17. jogcím | 3 092,9 millió forint, | ||
| 18. jogcím | 163,1 millió forint. |
II. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése
| Előirányzat: | 23 886,6 millió forint |
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
| a) egységesen | 655 millió forint, | |
| b) a megye 2003. január 1-jei lakosságszáma után | 710 forint/fő, | |
| c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után | 24 000 forint/ellátott. |
A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 12. a)–d), 13., 14., 16., 17. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódó férőhely, a 19–23., 24. a)–c), 25. a) számú jogcímhez kapcsolódó ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.
A B)/I. és a B)/II. c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. és 8. számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi.
III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése
| Előirányzat: | 89 615,4 millió forint |
1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerőképesség – a 2003. január 1-jei lakosságszámra – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.
A 2004. évi jövedelemkülönbség mérséklésben a pozícióromlás nem haladhatja meg a 3. pont szerinti, az önkormányzat típusának megfelelő értékhatár és a 2003. január 1-jei lakosságszámmal számított összeg 7%-át, de nem lehet kevesebb a 2003. évihez képest bekövetkező kiegészítés csökkenés vagy beszámítás növekedés összegének 50%-ánál.
Az önkormányzat közigazgatási státusát a 2003. augusztus 1-jei állapotnak megfelelően kell alapul venni.
2. E törvény szempontjából iparűzési adóerőképesség a költségvetési évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó adóalap 1,4%-a.
2.1. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2003. július 1-jén hatályos iparűzési adó-rendelettel rendelkeznek, a 2004. évi iparűzési adóelőleget meghatározó településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap):
a 2003. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján megállapított – adóalap, amelyet
növelni kell:
a) a 2003. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével.
Töredék év:
– a 2003. július 1-je előtt, 2003. év közben bevezetett iparűzési adórendelet hatálybalépésétől december 31-ig terjedő időszak,
– az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén 2003. év közben kezdő, és azt 2003-ban meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. (Megszűnik a vállalkozás, ha az adott önkormányzat illetékességi területén telephelyét megszünteti, illetve jogutóddal vagy jogutód nélkül szűnik meg.)
b) a 2003. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével,
c) az előtársaságok 2004. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,
d) a 2004-ben kezdő vállalkozások várható adóösszegéből számított adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapját,
e) a 2004-ben megszűnő vállalkozások 2004. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,
csökkenteni kell:
a) a 2003. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő adóalappal,
b) 2004-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2003. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
c) a 2004-ben naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel kapcsolatban 2004-ről adóbevallást beadó vállalkozások 2003. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal.
Az így számított adóalapot korrigálja a 2003-ra, illetve 2004-re vonatkozó, 2004. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás, és a 2004. évet érintő – a 2003. évet megelőző évek önellenőrzése miatti – iparűzési adó visszatérítések és befizetések adóalapja.
2.2. A települési önkormányzat az 1. pont szerinti jövedelemkülönbség mérséklési számításhoz a 2004. évi iparűzési adóerőképességéről az e törvény 20. § (2) bekezdés szerinti mutatószám-felmérés során adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága részére.
2.3. Az iparűzési adóerőképesség évközi alakulását figyelembe véve a helyi önkormányzat az 1. pont szerinti jövedelemkülönbség mérséklését az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének megfelelően módosíthatja.
2.4. A 2004. év december 31-i iparűzési adóerőképesség kiegészítésre, illetve a beszámításra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64/A. §-a (8) bekezdésének figyelembevételével el kell számolnia.
A 2004. évi jövedelemdifferenciálódás mérsékléséről történő év végi elszámoláskor megmaradó összeg a kiegészítésben részesülő önkormányzatokat – a 3. a)–g) pontban megjelölt értékhatár és a lakosságszám alapján számított összeg arányában – megilleti.
2.5. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2003. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkeztek, és azt 2003. július 1. és 2004. december 31. között hatályon kívül helyezték, a 2.4. pontnak megfelelő elszámoláskor az iparűzési adóerőképességükben érvényesítendő adóalap megegyezik a 2.1. pont szerinti, 2003. teljes évi adóalappal, figyelembe véve az ugyanezen pontban megfogalmazott növelő tényezők közül az a) és b) pontot, a csökkentő tényezők közül pedig az a) pontot.
2.6. Ha a települési önkormányzat 2003. július 1-jén nem rendelkezett hatályos iparűzési adórendelettel, az iparűzési adóerőképessége megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.1. pont szerinti adóerőképességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerőképességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával.
3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:
| a) község 500 főig | 25 800 | |
| b) község 501–2000 főig | 26 800 | |
| c) község 2000 fő felett | 27 800 | |
| d) város 10 000 főig | 30 400 | |
| e) város 10 000 fő felett | 34 650 | |
| f) megyei jogú város | 38 600 | |
| g) főváros (kerületekkel együtt) | 36 500 |
Az a)–e) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a II. c) pont szerinti fajlagos összeg és e törvény 3. számú melléklet 13., 15., 16., 20. c)–e), 21. b)–c), 22., 23. pont szerinti ellátottak, férőhelyek és oktatottak együttes száma szorzatának a település 2003. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
4. A 3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása 2004-ben:
| A 3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként | Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg | A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg | |||
| %-ban | forint/fő | %-ban | forint/fő | 4. oszlop összesen x a település 2003. január 1-jei lakosságszáma forintban | |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | |
| 100–125 | 0 | – | |||
| 125–150 | 25 | – | |||
| 150–170 | 35 | – | |||
| 170–180 | 50 | – | |||
| 180–200 | 80 | – | |||
| 200 felett | 90 | – | |||
| Levonandó összesen: | – | – | |||
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is – a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 2., 4., 5., 7–11., 14., 17., 19., 20. a), b), 21. a), 24. a)–c), 25. ab), ac), 26–29. pontja alapján megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a. Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számítanak bele az intézményfenntartó települést megillető 26. a) és b) jogcím, valamint a 26. aa) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19., 20. a), b), 21. a), 24. a)–c), 25. ab), ac) jogcím szerinti és a 26. ab) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 20. c), d), 21. a) normatív hozzájárulások.
5. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatását az Áht. 64. § (7) bekezdése szerinti elszámolás során érvényesíteni kell.
Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által – saját forrásaiból – 2004-ben beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba az államháztartás alrendszereiből származó átvett pénzeszköz nem számítható be.
| Millió forintban | ||||
| Sor- szám | Cél | Igénybevétel feltételei | Előirányzat | |
| 2004. | ||||
| 1. | Lakossági közműfejlesztés támogatása | A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet szerint igényelhető. | 2 000,0 | |
| 2. | Lakossági víz- és csatorna-szolgáltatás támogatása | Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter – a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. január 15-éig. Az igényekről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság – a rendelkezésére álló előirányzat keretei között – az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok – a szolgáltatóval egyeztetett – igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A támogatás megállapításánál az elismert ráfordításon belüli értékcsökkenési leírás, illetve az önkormányzati használati díjban szereplő értékcsökkenési leírást pótló hányad nem haladhatja meg az eszközök pótlásának, felújításának céljaira felhasznált mértéket. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget, ezen belül az eszközök pótlására és felújítására jóváhagyott összeget az önkormányzat, illetve a szolgáltató dokumentálható és ellenőrizhető módon, kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. Ennek érdekében az önkormányzat és a szolgáltató szerződésben állapodik meg, amely rögzíti a központi költségvetésből kapott összeg pontos rendeltetését, és azt, hogy az összeg önkormányzathoz érkezésétől számított sürgős továbbutalása milyen időtartamon belül történik meg. | 5 900,0 | |
| Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is. | ||||
| 3. | Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása | Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. | 220,0 | |
| Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottságot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezeti. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról és elszámolásának részletes feltételeiről a gazdasági és közlekedési miniszter – a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. március 31-éig. | ||||
| 4. | Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása | Támogatásban részesül – a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 2003. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján – minden közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat. | 100,0 | |
| A támogatás egyösszegű átutalásáról a Belügyminisztérium 2004. március 15-éig intézkedik. | ||||
| 5. | Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása | Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 714 ezer forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatás a helyi kisebbségi önkormányzatok működését szolgálja. A támogatás átutalása négy egyenlő részletben 2004. február 15-éig, május 15-éig, augusztus 15-éig, november 15-éig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő negyedévenkénti átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (a továbbiakban: NEKH) a fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok által készített, az illetékességi területükön működő kisebbségi önkormányzatokról szóló értesítése alapján intézkedik a Belügyminisztérium útján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felé. | 1 317,3 | |
| Ha a kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken), és az időközi választás eredménytelen, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg a támogatás időarányos része. | ||||
| A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az időközi választás eredménytelensége esetén – azzal egyidejűleg – értesíti a NEKH-t, valamint a Belügyminisztériumot a Kincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül az őt meg nem illető – időarányos – támogatási előirányzatról való lemondásról, és intézkedik az ennek megfelelő összeg visszautalásáról az Igazgatóságon keresztül a Kincstár felé. | ||||
| 6. | Gyermek- és ifjúsági feladatok | Igényelhetik a helyi önkormányzatok az ifjúsági referensi hálózat bővítésére, gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzat, települési szintű korosztályi képviseleti testület létrehozására, működtetésére, valamint a helyi önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatellátását segítő, szolgáltató intézményrendszer kialakítására. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról és elszámolásának részletes feltételeiről a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter – a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. február 15-éig. | 170,0 | |
| 7. | Kiegészítő támogatás nemzetiségi iskolák fenntartásához | Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű vagy nemzetiségi nyelvoktató (beleértve a romani és beás nyelvet is) nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, illetve az egyes kisebbségi vegyes bizottságok által elfogadott és a Kormány határozatával megerősített ajánlásoknak megfelelően biztosítani. | 340,0 | |
| A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről az oktatási miniszter – a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. március 31-éig. | ||||
| 8. | Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás | Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet határozza meg. | 630,0 | |
| 9. | Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása | Igényelhetik a helyi önkormányzatok, ha hivatásos zenekart és/vagy énekkart tartanak fenn, illetve abban az esetben, ha olyan hivatásos zenekart vagy énekkart támogatnak, amellyel a zene-, illetve az énekkar működtetésére a helyi önkormányzat 2003. szeptember 1-jéig hosszú távú – legalább 5 éves – közszolgáltatási szerződést kötött. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 865 millió forint működési kiadásokra, 135 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszter – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. február 15-éig. | 1 000,0 | |
| 10. | A létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadások támogatása | A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak a feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2003. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők munkaviszonyának megszüntetése (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) esetén kizárólag a kisebb összegű kötelezettségvállalásnak megfelelő támogatás adható. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy az önkormányzati szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább 5 évig nem állítható vissza, kivéve, ha jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak, illetve az abban részesülők esetében kizárólag a felmentési illetmény támogatható. | 6 022,1 | |
| A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a belügyminiszter – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. február 15-éig. | ||||
| 11. | A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok támogatása | A központi költségvetés támogatást nyújt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok feladataihoz. Az előirányzat valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatot egységesen illeti meg. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a belügyminiszter – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. március 31-éig. | 100,0 | |
| 12. | Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása | Igényelhetik azok a települési önkormányzatok, amelyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján települési hulladékkezelési feladatokat látnak el. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a belügyminiszter – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. január 31-éig. | 2 000,0 | |
| 13. | Belső ellenőrzési társulások támogatása | A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatok belső ellenőrzési feladatai ellátásához, amennyiben azt a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §, 9. § vagy 16. §-a szerint létrehozott társulásban látják el. | 100,0 | |
| A támogatás feltétele, hogy a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok száma meghaladja a 7-et, és a helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek száma, beleértve a polgármesteri hivatalokat, a körjegyzőségeket és a körjegyzőséget működtető önkormányzatokat is – a 3500 fő lakosságszám feletti települési, valamint megyei önkormányzatok költségvetési szervei nélkül – eléri a 20-at. | ||||
| A támogatás mértéke a foglalkoztatott belső ellenőr(ök) 2004. évi teljesített személyi juttatásainak és járulékainak 50%-a, de legfeljebb 100 ezer a forint belső ellenőrzés során vizsgált költségvetési szervenként. A támogatás alapját képező vizsgálatok száma nem haladhatja meg a költségvetési szervek számának felét, ide nem számítva a 3500 fő lakosságszám feletti települési, valamint megyei önkormányzatok költségvetési szerveit. | ||||
| Az év közben induló társulás a támogatást időarányosan veheti igénybe. | ||||
| E jogcímnél az önkormányzatok és a költségvetési szervek száma a 2004. január 1-jei állapottal megegyező, az újonnan induló társulások esetén pedig a társulási megállapodás létrejöttekor meglévővel azonos. | ||||
| A helyi önkormányzatok igényüket a 2004. évi tervezett személyi juttatás és annak járulékai alapján a Pénzügyminisztériumhoz – az Igazgatóságokon keresztül – 2004. március 10-éig és szeptember 10-éig nyújthatják be. A támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat igényelheti. A pénzügyminiszter a támogatásokról 2004. április 30-áig és október 30-áig döntést hoz, s arról közleményben értesíti az önkormányzatokat. A megállapított I. ütemű támogatás 50%-a május hónapban, a fennmaradó 50%, valamint a II. ütemben megállapított támogatás november hónapban kerül folyósításra. A támogatott önkormányzat év végén a 2004. évi teljesített személyi juttatás és annak járulékai szerint a támogatással elszámol. | ||||
| A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes rendjéről a pénzügyminiszter – a belügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. január 31-éig. | ||||
| 14. | „ART” mozihálózat fejlesztésének támogatása | Támogatásban azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek vállalják, hogy a támogatással kialakítják, illetve javítják e filmszínházak műszaki, technikai, kényelmi feltételeit. | 500,0 | |
| A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszter – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. január 31-éig. | ||||
| 15. | Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása | Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást a Belügyminisztérium az épületek károsodásának mértéke (kategóriái) és a településen belül az azonos károsodásoknak egyidejű javítására tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg. | 1 385,0 | |
| 16. | Helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása | Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok, ha állat- és növénykertet, vadasparkot tartanak fenn, vagy abban az esetben, ha a fentiek működtetésére a 2004-ben hosszú távú – legalább 5 éves – közszolgáltatási szerződést kötnek. | 410,0 | |
| A helyi önkormányzatokat – kivéve a Fővárosi Önkormányzatot – 50 millió forint támogatás a működési kiadásokra illeti meg az önkormányzati hozzájárulás arányában. A támogatás igénybevételének feltételeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszter 2004. február 15-éig rendeletben szabályozza. | ||||
| 360 millió forint az állat- és növénykertek, vadásparkok működési, felújítási és beruházási feladatainak pályázati úton történő támogatására szolgál. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszter – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. február 15-éig. | ||||
| 17. | Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak támogatása | Támogatást az önkormányzatok komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján igényelhetnek, kizárólag belterületi közterület, önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve közvetlen életveszély elhárítása esetén. | 795,0 | |
| Földcsuszamlások esetén további megkötés, hogy az életveszély-elhárítás legalább három ingatlant érint, illetve a rétegcsúszás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő. | ||||
| Pincerendszerek esetén csak mesterséges üregek által okozott veszélyhelyzet elhárítása támogatható. | ||||
| Természetes partfalnak – a támogatás szempontjából – a földfelszín olyan természetes úton kialakult szintkülönbség változása tekinthető, ahol a szintkülönbség meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb. | ||||
| A támogatásról, illetve a felhasználás és az elszámolás feltételeiről a belügyminiszter határoz az általa kinevezett szakértői bizottság vizsgálata és javaslata figyelembevételével. A nyújtható támogatás mértéke 60%–90%, az önkormányzat éves költségvetésétől függően. | ||||
| A pályázat részletes feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza. | ||||
| 18. | A 2003. évi jövedelem-differenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása | Az érintett települési önkormányzatokat – a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 4. számú melléklet B) III. 4. pontja utolsó bekezdésében foglalt elszámolásnak megfelelően – a 2003. évben a jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél véglegezett beszámítási összeg egy része megilleti. | 5 850,0 | |
| 19. | Önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása | A központi költségvetés hozzájárulást biztosít az Európai Unió Alapjai iránt benyújtott önkormányzati pályázatok saját forrásához. | 4 400,0 | |
| Az Alapok pályázataival összefüggő igény benyújtására a helyi önkormányzatok jogosultak. | ||||
| Az Alapok pályázataival összefüggésben benyújtott igényekről az Irányító Hatóságok és a KTK Irányító Hatóság, valamint a Belügyminisztérium képviselőjéből álló Tárcaközi Bizottság javaslata alapján – a regionális fejlesztési tanácsok véleményének a figyelembevételével – a belügyminiszter dönt. | ||||
| A 2005. évre ezen előirányzat 150%-ára, azt követően évente 25-25% ponttal kevesebbre vállalható kötelezettség. | ||||
| Az előirányzat 2004. október 31-éig az EU Alapokkal kapcsolatos pályázatokra fel nem használt részéből támogatás nyújtható a kizárólag hazai finanszírozású önkormányzati pályázatok saját forrásához is. Ez utóbbi az évenkénti támogatás összegét is finanszírozza. | ||||
| A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről az Európai Unió Alapjai iránt benyújtott önkormányzati pályázatoknál 2004. január 31-éig, a kizárólag hazai finanszírozású önkormányzati pályázatoknál november 15-éig a belügyminiszter – az érintett tárcákkal egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg. | ||||
| 20. | Kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzése | Támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat, amennyiben a közszolgáltatások (például közoktatás, szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) hatékonyabb szervezése, fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának javítása érdekében a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belül többcélú társulást hoznak létre. | 9 500,0 | |
| Ezektől a feltételektől egyes ágazati feladatok tekintetében a részletes pályázati felhívásban eltérés engedélyezhető. | ||||
| Az előirányzatból támogatás nyújtható a többcélú kistérségi társulások létesítését célzó modellkísérletekre, továbbá – legfeljebb 2500 millió forint összegben – a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján létrejövő kistérségi területfejlesztési tanácsok fejlesztési projektjei megvalósításához is. | ||||
| A támogatás mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a Kormány 2004. február 15-éig vagy annak felhatalmazása alapján az érintett tárcák pályázati felhívást jelentetnek meg. | ||||
| 21. | A múzeumok szakmai támogatása | A támogatást a múzeumokat fenntartó helyi önkormányzatok igényelhetik. A támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát vezető miniszter 2004. március 31-éig rendeletben szabályozza. | 350,0 | |
| 22. | Az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítése | Támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat az ECDL számítógép-kezelői vizsga díjának a középfokú iskolák utolsó évfolyamára járó tanulók, továbbá a középfokú „C” típusú nyelvvizsga vizsgadíjának a középiskolák utolsó évfolyamára járó tanulók részére történő visszatérítéséhez. A támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről az oktatási miniszter 2004. február 28-ig – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – pályázati felhívást tesz közzé. | 500,0 | |
| 23. | Helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása | Igényelhetik azok az önkormányzatok, amelyek helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezeteket tartanak fenn, vagy állami és egyéb gazdálkodó szervezetek helyi járataival bonyolítják le a helyi közforgalmú közlekedést. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a gazdasági és közlekedési miniszter és a belügyminiszter – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg 2004. január 31-éig. | 10 000,0 | |
| 24. | Hozzájárulás a helyi önkormányzatok lakbértámogatási rendszeréhez | Támogatást igényelhetnek a lakbértámogatási rendszert működtető települési önkormányzatok. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről a belügyminiszter – a pénzügyminiszterrel egyeztetett – tájékoztatót jelentet meg tárgyév március 31-éig. | 200,0 | |
1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása
| 2004. évi előirányzat: | 12 000 millió forint |
A működési forráshiányból és az önkormányzati kötelező feladatok alacsony szintű ellátási képességéből eredően az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek az alábbi feltételek szerint.
E támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok tárgyévben esedékes kamatai teljesítésére.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutató) készít, és arról – a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságain (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül – a helyi önkormányzatokat tárgyév február 10-éig tájékoztatja.
1.1. Nem igényelhetnek támogatást ezen a címen azok a helyi önkormányzatok, amelyek(nek):
1.1.1. lakosságszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jén 500 fő vagy ez alatti és körjegyzőséghez nem tartoznak, kivéve, ha ez alól a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkeznek,
1.1.2. polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tartanak fenn, kivéve, ha részt vesznek a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) szerint létrehozott társulásban,
1.1.3. az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek – ágazati törvények alapján az útmutatóban meghatározottak szerint számított – intézményenkénti kihasználtsága 3000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések esetében 50%-ot, 3000 fő feletti lakosságszámú önkormányzatok esetében a 70%-ot nem éri el, kivéve azt az 500 fő, vagy ez alatti lakosságszámú helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel és oktatási intézményeinél az általános iskolai tanulók 4. évfolyamnál magasabb évfolyamainak oktatása a Ttv. szerint létrehozott társulás keretében történik,
1.1.4. 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkeznek intézményeiket is ideértve kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg az 1.1.6. pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat,
1.1.5. helyi adó bevezetéséről – ide nem értve a megyei önkormányzatokat – nem döntöttek, illetve ilyen bevételt nem terveznek,
1.1.6. a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételeiken túl tervezik a felhalmozási célú kiadásaikat, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatása, valamint a lakáshoz jutás feladatai jogcímeken a települési önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás 100%-a, a szakmai fejlesztési feladatokra kapott normatív, kötött felhasználású támogatás 100%-a, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 22%-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20%-a, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfatartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe,
1.1.7. kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadását a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el.
1.2. A forráshiány összegének megállapításánál a kötelező önkormányzati feladatok – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli – tárgyévet megelőző év tényleges működési kiadásait a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör tárgyévet megelőző év kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás.
1.2.1. A működési kiadás számításánál, ezen belül a személyi juttatásoknál – az útmutatónak megfelelően – a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény alapján kialakításra került mértéket lehet figyelembe venni.
1.2.2. A személyi juttatások számításánál a főállású polgármester, alpolgármester illetményét és a társadalmi megbízatású polgármester, alpolgármester tiszteletdíját
– azon helyi önkormányzatnál, ahol a tárgyévet megelőző év január 1-jén a lakosságszám 350 fő vagy ez alatti, a tárgyév január 1-jén hatályos köztisztviselői illetményalap két- és félszeresével megegyezően,
– azon helyi önkormányzatnál, ahol a tárgyévet megelőző év január 1-jén a lakosságszám 351–750 fő közötti, a tárgyév január 1-jén hatályos köztisztviselői illetményalap három- és félszeresével megegyezően
lehet figyelembe venni. E szabályok nem vonatkoznak azon településekre, amelyek 2004. január 1-jén körjegyzőségi székhelyként működnek, és a körjegyzőséghez három vagy több község tartozik.
1.2.3. A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit – az OEP finanszírozási kör nélkül – az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok – előzőek szerint figyelembe vett – sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt.
1.2.4. A forráshiány számítása során a működési célú pénzeszközátadások és átvételek egyenlege az útmutató szerint számított növekménnyel együtt kerül figyelembevételre.
1.2.5. A tárgyévet megelőző évben e kiegészítő támogatásban nem részesült önkormányzatoknál csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit.
1.2.6. A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását – képviselő-testületi (közgyűlési) jóváhagyással alátámasztva – tételesen be kell mutatni.
