Időállapot: közlönyállapot (2003.XII.22.)

2003. évi CXVI. törvény - a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről 16/16. oldal

2 Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.) 6,3 14,0
1–3. cím összesen: 1 381 820,0 1 114 843,0
5 Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok
1 Központi hivatali szerv 14 833,1
1 Működési költségvetés 32,4
1 Személyi juttatások 9 086,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 995,1
3 Dologi kiadások 1 242,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
6 Kamatfizetések 180,0
2 Felhalmozási költségvetés 10,0
1 Intézményi beruházási kiadások 640,5
2 Felújítás 70,4
3 Kölcsönök 705,0 50,0
2 Igazgatási szervek 4 813,7
1 Működési költségvetés 962,6
1 Személyi juttatások 1 889,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 522,5
3 Dologi kiadások 2 954,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 342,0
2 Felújítás 67,0
3 Központi kezelésű előirányzatok
10 Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata 127,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,0
LXXII. fejezet összesen: 1 402 649,6 1 115 898,0 19 774,6
KIADÁSI FŐÖSSZEG: 1 402 649,6
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 1 115 898,0
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: –286 751,6

12. számú melléklet a 2003. évi CXVI. törvényhez

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 2004. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK 2004. évi előirányzat KIADÁSOK 2004. évi előirányzat
ELLÁTÁSOK FEDEZETÉÜL SZOLGÁLÓ BEVÉTELEK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK KIADÁSAI
Társadalombiztosítási járulékbevételek 1 690 144,5 Nyugellátások
Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok 443 240,6 Öregségi nyugdíj 1 098 043,5
Egyéb járulékok és hozzájárulások 58 129,4 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 475 207,9
Egészségügyi hozzájárulás 176 935,1 Hozzátartozói nyugellátás 236 683,8
Késedelmi pótlék, bírság 11 006,4 Méltányossági kifizetések 70 975,4
Garancia és hozzájárulás az alapok kiadásaihoz 334 102,5 Egyszeri nyugdíjjuttatás
Központi költségvetési hozzájárulások 57 619,1 Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai 184 093,1
Egyéb bevételek 11 144,8 Természetbeni ellátások 955 521,2
Egyéb kiadások 7 712,2
Összesen: 2 782 322,4 Összesen: 3 028 237,1
VAGYONGAZDÁLKODÁS BEVÉTELEI 35,0 VAGYONGAZDÁLKODÁS KIADÁSAI 35,7
TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 2 455,0 TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KIADÁSAI 43 291,2
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 2 784 812,4 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 3 071 564,0
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK HIÁNYA: 286 751,6

13. számú melléklet a 2003. évi CXVI. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékfeltöltése

Millió forintban
Megnevezés 2004. évi előirányzat
I. A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások 41 380,0
1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. törvény alapján 13 482,0
a) a hozzárendelt vagyon, továbbá az értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak [23. § (1) bek. a) és f) pontok, 24/B. §] 4 000,0
b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) bek. e) pont, 24/B. §] 1 482,0
c) a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatása [23. § (1) bek. g) pont, 24/B. §] forrásátadás, kamatátvállalás, válságkezelés 4 000,0
d) az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) bek. h) pont, 24/B. §] 4 000,0
2. Egyéb ráfordítások 27 898,0
a) osztalékbefizetési kötelezettség a központi költségvetés felé 18 500,0
b) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása 8 000,0
c) a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása 1 398,0
II. A kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások 143 900,0
1. A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések 3 200,0
2. Üzleti célú befektetések 14 500,0
3. Vagyontárgyak vásárlása 108 200,0
4. Privatizációs tartalék feltöltése 18 000,0
Ráfordítások összesen 185 280,0

14. számú melléklet a 2003. évi CXVI. törvényhez

Vízkészletjárulék

1. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó vízkészletjárulékot köteles fizetni.

2. a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 16–18. pontok alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,

b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.

3. A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b)–c) alpontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 2004. évben 3,40 forint/m3 alapjárulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2004. évben a 6,80 forint/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2004. évben 21,80 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania.

A vízennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

4. A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 3. a) pontjában 2004. évre 3,40 forint/m3 meghatározott alapjárulék figyelembevételével – a 3. pontban foglaltak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 16. pont b), f) és i) alappontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

5. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 2004. évben 10,60 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.

6. A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.

7. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

8. A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásról kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.

9. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó – a 10. és 11. pontokban megállapított kivételekkel – a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat számlájára.

10. A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,

a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),

b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó),

c) ha a 3. b) pont alapján fizet vízkészletjárulékot.

11. Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.

12. A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől – vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől – számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon – bejelenteni köteles (bejelentkezés).

13. A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni

a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 9–11. pontokban előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,

b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.

14. A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.

15. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165. §-a (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására a 171. § (1) bekezdésében, továbbá a 134. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.

16. Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie

a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,

b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,

c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,

e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,

f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,

g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,

h) a használt víz ismételt felhasználás vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,

i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,

j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.

17. A vízhasználónak a 16. b) és a 16. f) pontokban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.

18. Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.”

15. számú melléklet a 2003. évi CXVI. törvényhez

[Melléklet az 1993. évi CXIV. törvényhez]

A tenyésztési hozzájárulás mértéke

Vámtarifa osztályba sorolás
A tenyésztési hozzájárulás
képzési alapja
vám-
tarifa
szám
köt.
alszám
KN
alszám
m.
alszám
árumegnevezés Tenyésztési
hozzájárulás
a nettó
árbevétel
%-ban
Ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér 0101 Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér: 0,6
0101 10 Fajtiszta tenyészállat:
0101 10 10 00
0101 10 90 00 Más
0101 90 Más:
Ló:
0101 90 11 00 Vágásra
0101 90 19 00 Másféle
0101 90 30 00 Szamár
0101 90 90 00 Lóöszvér (muli) és szamáröszvér
Szarvasmarhafélék 0102 Élő szarvasmarhafélék: 0,5
0102 90 Más:
Háziasított fajták:
80 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 160 kg tömegű:
0102 90 21 00 Vágásra
160 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 300 kg tömegű:
0102 90 41 00 Vágásra
300 kg-ot meghaladó tömegű:
Üsző (még nem borjazott nőivarú)
0102 90 51 00 Vágásra
Tehén:
0102 90 61 00 Vágásra
Más:
0102 90 71 00 Vágásra
0102 90 90 00 Más
Sertés 0103 Élő sertés: 0,4
Más:
0103 91 50 kg-nál kisebb tömegű
0103 91 10 00 Háziasított fajták
0103 92 Legalább 50 kg tömegű
Háziasított fajták:
0103 92 11 00 Legalább egyszer ellett, legalább 160 kg tömegű kocák
0103 92 19 00 Másféle
0103 92 90 00 Más
Juh és kecske 0104 Élő juh és kecske: 0,6
0104 10 Juh:
Más:
0104 10 30 00 Bárány (1 éves korig)
0104 10 80 00 Más
0104 20 Kecske:
0104 20 90 00 Más
Prémes állat és méh 0106 Más élő állat: 0,6
0106 90 00 Más:
0106 90 00 01 Tenyészállat, kísérleti és állatkerti állat, növényvédelmi célú állati szervezet és természetes beporzó rovarok
0106 90 00 99 Egyéb
Nyers, teljes tehén-, kecske-, juhtej 0401 Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítő anyag hozzáadása nélkül: 0,5
Természetes méz 0409 0409 00 00 00 Természetes méz 0,5
Lóverseny totalizatőr forgalma a forgalom 0,6%-a

16. számú melléklet a 2003. évi CXVI. törvényhez

Az Operatív Programok prioritásai szerinti kötelezettségvállalási keretösszegek

Millió forint
2004 2005 2006
Operatív
Program
Prioritás EU forrás Központi
költség-
vetési
forrás
Összesen EU forrás Központi költség-
vetési
forrás
Összesen EU forrás Központi
költség-
vetési
forrás
Összesen
Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)
Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása 7 157,1 2 385,7 9 542,8 10 217,9 3 406,0 13 623,9 13 237,9 4 412,6 17 650,6
Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő-piacra történő belépés segítségével 3 890,1 1 296,7 5 186,8 5 553,8 1 851,3 7 405,0 7 195,3 2 398,4 9 593,7
Az oktatás, képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként 10 250,8 3 416,9 13 667,7 14 634,7 4 878,2 19 512,9 18 960,2 6 320,1 25 280,2
Az oktatási, szociális és egészségügyi infr. fejlesztése 10 575,0 2 572,7 13 147,7 15 097,5 3 673,0 18 770,5 19 559,8 4 758,6 24 318,4
HEFOP Technikai segítségnyújtás 1 680,9 560,3 2 241,2 2 399,8 799,9 3 199,7 3 109,1 1 036,4 4 145,4
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
Beruházásösztönzés 5 885,0 2 438,6 8 323,5 8 401,7 3 481,5 11 883,2 10 885,0 4 510,5 15 395,5
Kis- és középvállalkozások fejlesztése 7 153,1 2 997,6 10 150,7 10 212,2 4 279,6 14 491,8 13 230,5 5 544,5 18 775,0
Kutatás-fejlesztés, innováció 5 882,6 2 188,8 8 071,4 8 398,3 3 124,9 11 523,2 10 880,6 4 048,5 14 929,1
Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 5 630,4 2 033,4 7 663,8 8 038,3 2 903,0 10 941,3 10 414,1 3 761,0 14 175,1
GVOP Technikai segítségnyújtás 1 025,3 341,8 1 367,1 1 463,8 487,9 1 951,7 1 896,5 632,2 2 528,6
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 10 785,5 3 587,9 14 373,4 15 398,1 5 122,3 20 520,4 19 949,2 6 636,3 26 585,4
Élelmiszer-feldolgozás modernizálása 2 646,9 882,3 3 529,2 3 778,8 1 259,6 5 038,4 4 895,7 1 631,9 6 527,6
Vidéki térségek fejlesztése 5 008,2 1 308,7 6 316,9 7 150,1 1 868,3 9 018,4 9 263,3 2 420,6 11 683,9
A VOP Technikai segítségnyújtás 471,1 157,0 628,1 672,5 224,2 896,7 871,3 290,4 1 161,8
Regionális Operatív Program (ROP)
Regionális gazdasági környezet fejlesztése 4 829,8 1 633,7 6 463,5 6 895,3 2 332,4 9 227,7 8 933,3 3 021,7 11 955,0
Térségi infrastruktúra fejlesztése 12 109,6 2 391,8 14 501,3 17 288,4 3 414,6 20 703,0 22 398,2 4 423,9 26 822,1
A társadalom megújulóképességének javítása 3 200,0 884,1 4 084,1 4 568,6 1 262,2 5 830,7 5 918,9 1 635,2 7 554,1
ROP Technikai segítségnyújtás 1 288,3 429,4 1 717,7 1 839,2 613,1 2 452,3 2 382,8 794,3 3 177,1
Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
Környezetvédelem 7 469,5 2 510,9 9 980,4 10 663,9 3 584,7 14 248,6 13 815,8 4 644,2 18 460,0
Közlekedés 11 259,6 3 753,2 15 012,8 16 074,9 5 358,3 21 433,2 20 826,0 6 942,0 27 768,0
KIOP Technikai segítségnyújtás 780,4 260,1 1 040,5 1 114,1 371,4 1 485,5 1 443,4 481,1 1 924,5
Összesen 118 979,1 38 031,6 157 010,7 169 861,9 54 296,3 224 158,2 220 066,9 70 344,3 290 411,2

17. számú melléklet a 2003. évi CXVI. törvényhez

A Kohéziós Alap forrásaiból rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keretösszegek

Millió forint
Szektor megnevezése 2004 2005 2006
Uniós forrás
Közlekedés 35 975,5 29 213,3 42 223,9
Környezetvédelem 35 544,6 27 476,8 42 803,7
Összes Kohéziós Alapforrás 71 520,0 56 690,1 85 027,6

18. számú melléklet a 2003. évi CXVI. törvényhez

Több éven átnyúló egyéb fejlesztési célkitűzések

Célkitűzés megnevezése Fejezet
Ítélőtáblák felállításához kapcsolódó fejlesztések VI. Bíróságok és VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége
Terület- és régiófejlesztések X. Miniszterelnökség
Rendvédelmi fejlesztések
Térségi szilárdhulladék kezelő rendszerek létesítése XI. Belügyminisztérium
Települési szennyvízelvezetés és -tisztítás műveinek létesítési programja
MH Központi Honvédkórház beruházásának befejező üteme XIII. Honvédelmi Minisztérium
Katonai infrastrukturális fejlesztések
Börtön korszerűsítési program XIV. Igazságügyi Minisztérium
Vasút tranzit fővonalainak EU kompatibilis rekonstrukciója és fejlesztése
XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kombinált fuvarozás és logisztikai központok fejlesztési programja
Ár- és belvízvédelmi rendszerek fejlesztése XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Balaton ökológiai állapotát javító térségi fejlesztések
Felsőoktatási fejlesztési program XX. Oktatási Minisztérium
Kutatás-fejlesztési program
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója
Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciója XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
Az egészségügy műszerezettségének korszerűsítése
Schengeni határállomások kialakítása XXII. Pénzügyminisztérium, (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, XII. Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Múzeumi rekonstrukciók XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Úszó EB-hez kapcsolódó létesítmény fejlesztések XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium
Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium