„(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál – ide nem értve a Külügyminisztériumot –, illetve a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás – kivéve a 31. § (8) bekezdés, a 31/C. § (6) bekezdés, a 31/F. § (5) bekezdés és az e szerveknél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek adott vezetői megbízás esetét – csak pályázat alapján adható.”
(2) A Ktv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közszolgálati jogviszony – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]
„a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;”
(3) A Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 15%-át.”
(4) A Ktv. 31/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31/C. § (1) A főtisztviselői kinevezés határozatlan időre szól. A főtisztviselői kinevezés a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, a (6) bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem érinti.
(2) A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. Az a)–c) pontban meghatározott főtisztviselőnek főtisztviselői illetménypótlék jár, amelynek mértéke
a) központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban álló főosztályvezető esetében a főtisztviselői alapilletmény 25%-a,
b) helyettes államtitkár, helyettes államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a,
c) közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 100%-a.
A főtisztviselő illetménykiegészítésre, vezető főtisztviselő vezetői alapilletményre – idegennyelv-tudási pótlék kivételével – és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Ha a főtisztviselőnek a főtisztviselői kinevezését megelőzően megállapított illetménye magasabb, mint a megállapítható főtisztviselői illetménye, a magasabb illetményére jogosult. A főtisztviselő illetményéről a miniszterelnök a kinevezésben rendelkezik.
(3) A főtisztviselő a 48. § (2)–(3) és (5)–(9) bekezdéseiben foglaltak szerint idegennyelv-tudási pótlékra jogosult azzal, hogy egy – legalább középfokú – nyelvvizsga után a pótlék nem jár. A mérlegelési jogkörbe tartozó pótlékra jogosító nyelveket a kinevezésre, illetve munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető állapítja meg.
(4) A főtisztviselő alapilletményét – a rendelkezési állományban lévők kivételével – a kinevezésre, illetve munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető át nem ruházható hatáskörben, a közigazgatási szerv számára megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, szakmai munkája értékelése alapján legfeljebb 20%-kal megemelheti. Az eltérítés a tárgyévre vonatkozik, azonban a főtisztviselő (6) bekezdésben meghatározott áthelyezése esetén, valamint rendelkezési állományba kerülésével megszűnik.
(5) A főtisztviselői kinevezéssel együtt járó személyi juttatás fedezetéül szolgáló előirányzat pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvénynek a Miniszterelnökség fejezetében kell biztosítania.
(6) A miniszterelnök döntése alapján a főtisztviselő kormányzati érdekből a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve áthelyezhető – végzettségének, képzettségének megfelelően – a 31/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott közigazgatási szervhez. Az áthelyezéshez a főtisztviselő beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntéséről – az egyeztetés során – az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a főtisztviselő munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. A határozott időre szóló áthelyezés lejártát követően a főtisztviselőt vissza kell helyezni, kivéve, ha foglalkoztatására nincs lehetőség. Ha a főtisztviselőt nem lehet visszahelyezni, akkor felmentését kell kezdeményezni, és a 31/D. § (2) bekezdése szerint kell megfelelően eljárni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a főtisztviselő illetményét az áthelyezés helye szerinti közigazgatási szervre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. Az áthelyezésétől számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.”
(5) A Ktv. 31/E. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A főtisztviselői kinevezést vissza kell vonni, ha)
„a) a főtisztviselő a 31/A. § (4) bekezdésében, a 31/C. § (6) bekezdésében és a 31/F. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget,”
(6) A Ktv. 49/I. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a köztisztviselő által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a köztisztviselővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a köztisztviselő a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a köztisztviselő ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
84. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXXIII. törvény 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet.”
85. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8/A. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:)
„e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül;”
(2) Az Áht. 8/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A költségvetésben nem lehet a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerinti pénzügyi műveleteket a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni.”
(3) Az Áht. 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség – kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket és az e törvényben foglalt kezességvállalást – csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás a Kormány által meghatározott feltételek szerint – figyelemmel a 22–23. §-okban foglaltakra is – történhet. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani.”
(4) Az Áht. 12/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó – a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből több éven át finanszírozandó – közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére, vagy a meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi vagy felhalmozási előirányzat. Központi vagy társadalombiztosítási költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) ilyen előirányzat hiányában is megindíthatja a közbeszerzési eljárást a Kormány előzetes engedélye alapján.”
(5) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének c)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kincstár feladatai különösen:)
„c) gondoskodik az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése, visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról, valamint a központi költségvetés 108/A. §-ban részletezett külföldi követeléseinek nyilvántartásáról, dokumentálásáról, a követelések állományát rögzítő számlák vezetéséről és az ezekről szóló negyedévenkénti összegző kimutatás elkészítéséről;
d) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból – jogszabályban meghatározott feltételekkel – megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal első szakaszának megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének szükség szerinti áthidalására, valamint az évzárás keretében, a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére”
(6) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kincstár feladatai különösen:)
„h) közreműködik az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban meghatározott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában;”
(7) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kincstár feladatai különösen:)
„n) vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit, valamint a külön jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat;”
(8) Az Áht 18/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő és térítésmentes szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját. A Kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti. A Kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait térítés ellenében végzi. A térítés összegéről a Kincstár megállapodást köt.”
(9) Az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával – lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével – nem rendelkezhetnek azzal, hogy a (6) bekezdés f) pontjában említett társaságoknak indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti pénzforgalmi számla nyitását más pénzintézetnél is. A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített – az értékpapírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán nyilvántartott – állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi.”
(10.) Az Áht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:.
„24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcímcsoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön).
(2) A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül az intézményi beruházások, a felújítás, az egyéb felhalmozási kiadás, a központi beruházás, a lakástámogatás, a lakásépítés és az államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás előirányzatait. A bevételi előirányzatokat általában működési és felhalmozási költségvetés, valamint kölcsönök előirányzat-csoportonként kell megállapítani.
(3) A költségvetési szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben – a felügyeletét ellátó szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – az elemi költségvetésében jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítást hajthat végre
a) a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,
b) a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,
c) a működési és felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,
d) a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára, mely átcsoportosítás – a felsőoktatási intézmények kivételével – nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére és a felújítás előirányzatának csökkentésére.
(4) A felújítás előirányzatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv csökkentheti a felügyelete alá tartozó költségvetési szervénél – a pénzügyminiszter egyetértésével – a működési költségvetés javára.
(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímcsoportjain vagy annak jogcímein belül az előirányzatcsoportok, illetve a kiemelt előirányzatok között – nem érintve a (8) bekezdésben foglalt előírást – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben átcsoportosítást hajthat végre. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a pénzügyminiszter egyetértésével növelhető, ha
a) az átcsoportosítás az Országgyűlés által megállapított, illetve módosított személyi juttatások összesített előirányzatán belül nem hajtható végre,
b) az eredeti személyi juttatási előirányzat hiányában annak jóváhagyására irányul.
(6) Nem szükséges a pénzügyminiszter (4)–(5) bekezdésben szabályozott egyetértése a 39. § (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az előirányzat-átcsoportosításokról a fejezet felügyeletét ellátó szervnek tájékoztatnia kell a Kincstárt.
(7) A személyi juttatások előirányzatának növelése a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható végre, kivéve, ha a költségvetési szerv nyilatkozik arról, hogy a munkaadókat terhelő járulékok növelése nélkül éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető.
(8) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás ellenőrzését – ha a költségvetési törvény, illetve kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
(9) A (8) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.
(10) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül – a fejezeti tartalék kivételével – az alcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.
(11) A fejezeti kezelésű előirányzatok
a) fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez,
b) más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez
az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással – a fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek) hatáskörében – a b) pont szerinti esetben fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján – csoportosíthatók át.
(12) Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más szervezeti formák alapításával kapcsolatos – a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedő – előirányzat-módosítások a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében, a Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre.”
(11) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra – a 24. § (11) bekezdésében foglalt eset kivételével –, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott létszámkeretek létszámmódosítására a Kormány jogosult.”
(12) Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyminiszter)
„g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, megköti a nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok és a költségvetési létszámkeret teljesülésének alakulását, a tervezettől jelentős eltérés esetén a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozásállomány esetén kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti szervek, testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a Kormánynál az e törvény szerinti intézkedéseket.”
(13) Az Áht. 49. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője – ha törvény másként nem rendelkezik)
„f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti – kiemelt előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő – átcsoportosítást, a 24. § (4)–(5) és (11) bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását is, továbbá meghatározza a fejezeti kezelésű előirányzatok azon körét, melyből a határon túli magyar nyelvű oktatási intézmények támogathatók;”
(14) Az Áht. 64/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az a helyi önkormányzat, amelyik a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének az éves költségvetési beszámoló Igazgatósághoz történő benyújtását követő 15 napon belül nem tesz eleget, további késedelmi kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett összeg után addig a napig, amíg visszafizetési kötelezettségének eleget nem tesz. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.”
„(8) A feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások igénylésének, évközi pótigénylésének és lemondásának, valamint elszámolásának szabályait kell alkalmazni – kivéve a 2004. évre vonatkozóan a (4) bekezdés rendelkezéseit – a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és beszámításokra és az azokat megalapozó, iparűzési adóerő-képességre vonatkozó adatszolgáltatásokra is azzal, hogy az igénylést és az évközi adatmódosítást az Igazgatóság nem vizsgálja felül.”
(15) Az Áht. 86/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 24. és 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az egészségbiztosítás központi hivatali szerve, valamint a nyugdíjbiztosítás központi hivatali szerve esetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek vezetői járnak el,
b) a 24. §-ban meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (11) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,
c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a „központi kezelésű előirányzatok”-at kell érteni,
d) a 93. § (9) bekezdésében a „fejezet összesített előirányzatain” a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központi kezelésű előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni.”
(16) Az Áht. 93. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel, a Kormány rendeletében szabályozott módon. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője ezt az előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben, az érintett költségvetési szerv és a Kincstár egyidejű értesítése mellett magához vonhatja.”
„(3) A költségvetési szerv – kivéve a felsőoktatási intézményeket – a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek
a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon az államháztartás alrendszerein belül és az alrendszerek között az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,
b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.
A felsőoktatási intézmények a költségvetési év végén keletkezett előirányzati-, valamint pénzmaradványukat – a jogosultsági elszámolást követően – a következő évben intézményi feladatok teljesítésére használhatják fel.”
(17) Az Áht. 93. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.”
(18) Az Áht. 93. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az előirányzat-maradvány felülvizsgálata keretében, ha az évközi gazdasági folyamatok alakulása, illetve az előző években vállalt kötelezettségek módosulása azt indokolja,
a) a Kormány jogosult az előző években keletkezett előirányzat-maradványok átcsoportosítására,
b) a pénzügyminiszter jogosult a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványrész elvonására.”
(19) Az Áht. 94. §-ának (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 87. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott költségvetési szerv a Kormány engedélyével, a b), d), e) pontjában meghatározott költségvetési szerv a felügyeletét ellátó helyi, helyi kisebbségi, országos kisebbségi önkormányzat, valamint köztestület engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezet támogatására is.
(2) A központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.
(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5,0 millió forint értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból államháztartáson kívüli szervezetek részére
a) címzetten külön-külön megtervezett, vagy
b) közösen szereplő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján odaítélt, vagy
c) a Kormány rendeletében meghatározott értékhatárt el nem érő
támogatásokra.
(5) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból államháztartáson kívüli szervezetek részére
a) címzetten külön-külön megtervezett, vagy
b) közösen szereplő, és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján odaítélt, vagy
c) a Kormány rendeletében meghatározott értékhatárt el nem érő támogatásra, vagy
d) a Kormány által engedélyezett támogatásokra.”
(20) Az Áht. 95/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„95/B. § (1) A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor áll fenn, ha a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéje alapításkor vagy tőkeemelés folytán meghaladja a kettőszázmillió forintot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot a megbízatás elfogadását megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan kell megtenni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez nyújtják be, és csatolják a Ktv. 22/A. § (7) bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A KKH nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára. A legfőbb szerv a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére szabályzatot alkot.
(4) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat-tételi határidőt elmulasztja, a (3) bekezdésben meghatározott szervezet harmincnapos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén intézkedni kell az (1) bekezdésben meghatározott megbízatás visszavonásáról.
(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez. A nyilatkozathoz csatolni kell a vagyonnyilatkozatnak – a törvényben meghatározott szerv általi – átvételét igazoló okiratot, illetve – a tárgyévben esedékes másik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén pedig – az igazolást utólag kell bemutatni,
(6) A Ktv. 22/A. § (11)–(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a (3) bekezdésben meghatározott szerv kezdeményezheti. A Ktv. 22/A. §-a szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a legfőbb szerv által megbízott személy látja el.
(7) Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.”
(21) Az Áht. 96. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó – a gazdálkodás rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.”
(22) Az Áht. 97. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A központi költségvetési szerv – ide nem értve a fejezet felügyeletét ellátó szervet – vezetőjével szembeni, az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátásához szükséges szakmai és pénzügyi-gazdasági képzettségi, vezetői, irányítói elvárásokat külön törvény határozza meg.
(4) A központi költségvetési szerv kötelezettségeinek végrehajtását, a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására irányuló döntés előkészítését – amennyiben külön jogszabály erről a jogokat és kötelezettségeket is meghatározva rendelkezik – felelős testület segítheti. A testületi tag e minőségében nem utasítható, feladatát az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható felelősséggel, fokozott gondossággal köteles ellátni.”
(23) Az Áht. 99. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint,
a) időszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt készpénzelőlegeken,
b) a házipénztárba bevételezhető és ott tartható összegeken,
c) hitelintézetnél vezetett, a 18/B. § (6) bekezdésében nem említett jogcímen megszerzett devizaeszközei kezelésére nyitott devizaszámlán,
d) a lakásépítés munkáltatói támogatása számlán
kívül nem rendelkezhet.
(2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit – a képviselő-testület döntése alapján – a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán, vagy a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlán, illetve pénzforgalmi betétkönyvben, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli, más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat, kivéve ha külön törvény másként rendelkezik.”
(24) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:
a) az értékesítési célt szolgáló dolgokra,
b) a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra,
c) kincstári vagyon bérbeadására, használatba adására, KVI általi vagyonkezelésbe adására, amennyiben az az államháztartás alrendszereihez tartozó szerv számára vagy bármely személy számára közérdekből történik,
d) kincstári vagyon cseréjére, amennyiben arra külön jogszabály – ide nem értve a Ptk.-t – alapján vagy a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakra nézve vagy közérdekből kerül sor,
e) a kincstári vagyon 109/D. § (6) bekezdésében megjelölt értékesítésére.”
(25) Az Áht. 108. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az államháztartás központi költségvetési alrendszeréhez kapcsolódó vagyon köréből számítástechnikai eszköz és az ahhoz kapcsolódó szoftver ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba adható, ha a munkáltató otthoni munkavégzés céljából számítástechnikai eszközt és az ahhoz kapcsolódó szoftvert biztosít a munkavállaló részére a munkáltató és a munkavállaló között létrejött szerződés alapján.”
(26) Az Áht. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108/A. § (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban e § alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelős.
(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a pénzügyminiszter (a továbbiakban: illetékes miniszter) a Kincstár közreműködésével látja el.
(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100,0 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak. Az illetékes miniszter ezen felhatalmazás alapján hozott döntéseihez minden esetben a külügyminiszter és a gazdasági és közlekedési miniszter egyetértése szükséges.
(4) A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az illetékes miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a Kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az illetékes miniszter által e célra kijelölt Bíráló Bizottság feladata. Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben magához vonhatja. A Kincstár gondoskodik a megkötött magánjogi szerződések végrehajtásáról, illetve az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az illetékes miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli a központi költségvetés érdekeit.
(5) 100,0 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.
(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.
(7) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.
(8) A Magyar Nemzeti Bank – hazai és nemzetközi információi alapján – közreműködik az illetékes miniszter külföldi követelések kezelésével, értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések alakulásáról a (7) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes kimutatást készít.
(9) Az illetékes miniszter hatáskörében eljárva más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.”
(27) Az Áht. 109/D. §-ának (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:
a) nyilvános pályázat,
b) zártkörű pályázat,
c) árverés,
d) zártkörű elhelyezés, ha jogszabályban biztosított jogok gyakorlása miatt az a)–c) pontban foglalt eljárások nem alkalmazhatók, valamint a 108. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott esetekben.
(4) A 108. § (1) bekezdése tekintetében a (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt eljárás nyilvános, a b) pontjában foglalt eljárás zártkörű versenytárgyalásnak minősül.
(5) Az értékpapírok értékesítésére az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok vonatkoznak.”
(28) Az Áht. 109/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kincstári vagyonkörbe tartozó, 3 millió forint bruttó forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgyat a KVI kivételesen, indokolt esetben – különösen, ha a versenyeztetés költségei a várható árbevételt jelentősen meghaladnák – a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt módon, forgalmi értéken elidegenítheti. Az értékesítési eljárásra a 109/J. § rendelkezései megfelelően irányadók.”
(29) Az Áht. 109/K. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 500 000 forint hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó, muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont – ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt – a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye – ingatlan esetében annak fekvési helye – szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adhatja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket – ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülő költségeket is – az önkormányzat a KVI-nek – az átadott vagyon mértéke erejéig – megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó. A KVI azon, állami öröklésből származó ingatlanokat, amelyek a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény hatálya alá tartoznak, a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (a továbbiakban: Szervezet). A Szervezet egyidejűleg megfizeti a KVI részére a hagyatéki költségek átadott ingatlanra eső hányadát.”
(30) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„d) a költségvetési szervek egyes típusai – ideértve a felsőoktatási intézményeket, a fegyveres erőket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket –, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának – e törvény előírásaival összehangolt – sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározottak létszámnormáit;”
(31) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„t) az alapok és a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű előirányzatok összehangolt felhasználásának, illetve a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjét, továbbá az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásai pénzügyi lebonyolításának és ellenőrzésének részletes szabályait;”
86. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA törvény) 1. számú melléklet II. rész 3., 4., 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| „3. | Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerülő diagnosztikai reagensek | ex 3002 10 | |
| ex 3002 90 | |||
| ex 3006 20 | |||
| ex 3006 30 | |||
| ex 3821 | |||
| ex 3822 | |||
| 4. | Orvosi radioaktív izotópok | ex 2844 40 20 00 | |
| 5. | Steril műtéti izoláló termékek | ex 3005 90 51 00” |
(2) Az ÁFA törvény 2. számú mellékletének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. az emberi szerv és szövet (vtsz. ex 3001) humán egészségügyi célú felhasználása, az emberi vér – ideértve a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 114/2000. (VI. 29.) Korm. rendeletben meghatározott labilis vérkészítményeket (vtsz. ex 3002) is – és az anyatej (vtsz. ex 0401) jogszabályban foglaltak szerinti értékesítése.”
87. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló – módosított – 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) l/A. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A b) pontban foglalt előirányzatból a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az a) pont szerinti éves előirányzatuknak legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti vagy más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően – a vis maior felhasználás felülvizsgálatával – a belügyminiszter dönt.”
(2) A Cct. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az önkormányzat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és a jogerős bírósági döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását jogszerűnek minősíti, úgy a Belügyminisztérium a fel nem használt címzett vagy céltámogatás előirányzatát elvonja, az esetlegesen felhasznált támogatást pedig az önkormányzatnak az Áht. 64/B. § (2) bekezdés szerint számított kamattal növelten a bíróság döntésétől számított 8 napon belül vissza kell fizetnie a központi költségvetésnek.”
(3) A Cct. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható áfához az arányos központi támogatásra.”
(4) A Cct. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerint adólevonási jog figyelembevételével született döntésnek minősül a 2003. december 31. napját megelőzően áfával növelten kapott címzett vagy céltámogatásra jutó áráról történő lemondás. E lemondás a beruházás befejezéséig érvényes. Amennyiben 2003. december 31-éig az előzetesen felszámított áfa levonhatóvá vált és az áfalevonásra való jogosultság napjától számított nyolc munkanapon belül az önkormányzat nem intézkedett az áfához tartozó arányos központi támogatásról történő lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről, akkor az önkormányzatok a felhasznált támogatást az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerint számított kamattal növelten vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.”
(5) A Cct. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati – vízgazdálkodási beruházások esetében állami vagy önkormányzati – tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani (kivéve a szennyvízcsatorna-hálózat építését).”
88. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló – módosított – 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„d) közeli hozzátartozó
da) a házastárs, az élettárs,
db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
dc) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.”
(2) Az Szt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének
a) 25%-át az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élő személyek több mint fele a 4. § (1) bekezdésének db) pontja szerinti gyermek vagy fogyatékos személy,
b) 30%-át az a) pontba nem tartozó háztartás esetén meghaladja.
(3) Az önkormányzat rendeletében határozza meg
a) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget,
b) a (2) és az (5) bekezdésben szabályozottakon túl lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek körét,
c) a b) pont szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határát,
d) a b) pont szerinti jogosultság feltételeként a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított azon arányát, amely felett a támogatást biztosítja,
e) a lakásfenntartási támogatás összegét úgy, hogy annak egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál,
f) a lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszakot és a költségek igazolásának módját.
(4) Az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni
a) a (3) bekezdés c) pontjában említett jövedelemhatárt, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ánál alacsonyabb nem lehet,
b) a (3) bekezdés d) pontjában említett arányt, hogy az a jövedelem 35%-át nem haladhatja meg.
(5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy lakásfenntartási támogatásra jogosult.
(6) Költségeken a (3) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékig a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit, továbbá ha az önkormányzat rendelete lehetővé teszi, a lakáskarbantartás költségeit kell érteni.”
(3) Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lakásfenntartási támogatást egy évre, vagy – ha a támogatást a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel nyújtják – egy fűtési szezonra kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.”
(4) Az Szt. 124. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszeres szociális segély 37/E. § szerint folyósított összegének 90%-át, a hajléktalan személy részére folyósított rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.”
(5) Az Szt. 124. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az időskorúak járadéka 32/C. § (1) bekezdése szerinti összegének 90%-át, a bentlakásos intézményben ellátottak és a hajléktalanok részére folyósított járadék teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.”
89. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 118. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzatok részére biztosított mindenkori éves normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított teljes kiadások – csökkentve a felhalmozási és tőkejellegű kiadások és az intézmények működési célú bevételei, valamint a központosított előirányzatok összegével – kilencven százaléka. A normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegét. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Az éves költségvetésről szóló törvény a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek és az egyéni vállalkozók tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.”
(2) A Kt. 124. §-ának (22)–(24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(22) A Kt. 118. §-a (4) bekezdésének első mondatában foglaltak, a 2004–2005. költségvetési évekre nem vonatkoznak.
(23) A Kt. I. számú melléklet „A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma a közoktatási intézményekben” „Első rész” címe alatti kötelező foglalkoztatásra vonatkozó előírások alkalmazása, – azokra a munkakörökre, amelyek még nincsenek betöltve – a 2006/2007. tanévig nem kötelező.
(24) Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított teljes időkeretet a 2004/2005. tanévtől az első-második, az ötödik-hatodik és kilencedik-tizedik évfolyamon lehet bevezetni, a többi évfolyamon az általános iskolában a teljes időkeret nyolcvan százalékának, a középiskolában a kilencven százalékának a biztosítása kötelező. A 2005/2006. tanévtől kezdődően a teljes időkeretet kell biztosítani továbbá a harmadik, a hetedik és a tizenegyedik évfolyamokon, míg a 2006/2007. tanévtől kezdődően valamennyi évfolyamon.”
90. § (1) Az állattenyésztésről szóló – módosított – 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.”
(2) Az Átv. 13. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
„(5) A tenyésztési hozzájárulás adók módjára kerül behajtásra.”
(3) Az Átv. mellékletének helyébe az e törvény 15. számú melléklete lép.
91. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ÁPV Rt. köteles az értékesítésre kerülő vagyonról hiteles, a legfontosabb információkat tartalmazó – a számviteli előírásokkal összhangban álló – nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a társaságok cégbírósági nyilvántartásának megfelelő cégkivonatait, legutóbbi letétbe helyezett mérlegét, valamint az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatában meghatározott egyéb alapvető adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, azt az ÁPV Rt. köteles a saját honlapján közzétenni.”
(2) A Priv. tv. 5. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel, és a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Az állami vállalat, illetőleg az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában lévő egyszemélyes társaság értékesítése során e törvény 27–34. §-ai szerint kell eljárni.”
(3) A Priv. tv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„(1) Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyont, valamint az 1. § (9) és (10) bekezdése alapján értékesítésre, kezelésre átvett vagyont és az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat. Az 1. § (9)–(10) bekezdés szerinti vagyon nyilvántartásának elkülönítését, valamint az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások elszámolását a hozzárendelt vagyonra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.”
(4) A Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követő időszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles képezni.”
(5) A Priv. tv. a 24/A. §-át követően a következő címmel és 24/B. §-sal egészül ki:
„Az ÁPV Rt. értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonnal való gazdálkodása
24/B. § (1) Az ÁPV Rt. az e törvény 1. § (9) és (10) bekezdése alapján értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonból befolyó bevételeket elsősorban ezen vagyon értékesítésével, valamint az értékesítése előkészítésével kapcsolatos kiadásokra, ráfordításokra, beszerzésekre fordíthatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon felüli bevételek e törvény 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra fordítható.
(3) A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrész értékesítése során keletkezett bevételből – kötelezettségvállalásainak teljesítésén túl – 2004. évben legalább 10 milliárd forintot további üzletrész-vásárlásokra kell fordítani.”
(6) A Priv. tv. 69/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A helyi önkormányzati feladatok ellátását hatékonyan szolgáló, az állam vállalkozói vagyonába tartozó gazdasági társaságok vagy azok tulajdonába tartozó eszközök – kivételesen indokolt esetben térítés nélkül – önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt az önkormányzat képviselő-testületének határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik meg.”
(7) A Priv. tv. melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:
Tulajdonosi joggyakorló szerv: gazdasági és közlekedési miniszter
„Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 50%+1 szavazat”
92. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló – módosított – 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel.”
(2) A Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya – a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]
„a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője vagy – a Kormány által meghatározott létszámhatárig – az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;”
(3) A Hszt. 103. §-a (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 15%-a.”
„c) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 10%-a.”
„(4) Azok a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező főtisztek és tisztek, illetve középfokú végzettséggel nem rendelkező zászlósok és tiszthelyettesek, akik a törvény felhatalmazása alapján mentesültek a beosztáshoz előírt iskolai végzettség megszerzése alól, vagy olyan beosztást töltenek be, amely a törvény rendelkezése alapján alacsonyabb iskolai végzettséggel is ellátható, jogosultak főtisztek és tisztek esetében a felsőfokú végzettségűeket megillető, zászlósok és tiszthelyettesek esetében a középfokú végzettségűeket megillető illetménykiegészítésre.”
(4) A Hszt. 115/A. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
(5) A Hszt. 245/L. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A központi tiszt rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és – idegennyelv-tudási pótlék kivételével – egyéb illetménypótlékra nem jogosult.
A központi tiszt a 104. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltak szerint idegennyelv-tudási pótlékra jogosult azzal, hogy egy – legalább középfokú – nyelvvizsga után a pótlék nem jár. A mérlegelési jogkörbe tartozó pótlékra jogosító nyelveket a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, illetve az állományilletékes parancsnok állapítja meg.
Az illetménnyel kapcsolatos egyéb kérdésekre a Ktv. 31/C. § (2) és (5) bekezdéseinek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) A központi tiszt alapilletményét – a rendelkezési állományban lévőket kivéve – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, illetve az állományilletékes parancsnok át nem ruházható hatáskörben, a szerv számára megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, szakmai munkája értékelése alapján legfeljebb 20%-kal megemelheti. Az eltérítés a tárgyévre vonatkozik. Amennyiben a központi tiszt – az e törvény 245/K. § (3) bekezdése szerint – áthelyezésre vagy rendelkezési állományba kerül, az eltérítés megszűnik.”
(6) A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő 11. francia bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„– veszélyes tűzoltói beosztás pótléka 45%”
93. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló – módosított – 1996. évi CXII. törvény 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének huszonötszázad ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi százezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.”
94. § Az atomenergiáról szóló – módosított – 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti díj éves mértéke:)
„a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 194 030 Ft/MWth/év;”
95. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló – módosított – 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a (3)–(4) bekezdésének jelölése (4)–(5) bekezdésre változik:
„(3) Amennyiben jelzáloghitel nyújtásához kapcsolódóan, azzal egyidejűleg jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás biztosítéka mellett további hitel nyújtása történik (a továbbiakban ezen hitelrész: kapcsolódó kölcsönrész), úgy az 5. § (1) bekezdésében, a 6. §-ban, a 7. §-ban és a 8. § (3)–(4) bekezdésében a jelzáloghitelre vonatkozó szabályokat a teljes kölcsönre kell alkalmazni azzal, hogy a kapcsolódó kölcsönrészre a fedezetül kikötött jelzálogjog nem terjedhet ki.”
(2) A Jht. 8. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhat meg, előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-vásárlás).
(2) Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól,
a) amelyet a jelzáloghitel tekintetében Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett, illetve a kapcsolódó kölcsönrész tekintetében a 3. § (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint nyújtottak, és
b) amelynek a még hátralévő futamideje a vásárlás időpontjában legalább öt év, és
c) amely a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű, és
d) amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a jelzáloghitel tőkeösszege nem haladja meg a hitelbiztosítéki érték hetven százalékát, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és
e) amelyre vonatkozó hitelszerződést közjegyzői okiratba foglalták.”
(3) A Jht. 8. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jelzálog-hitelintézet (4) bekezdés c) pontja szerinti vételár-követelése (a továbbiakban: visszavásárlási vételár) nem haladhatja meg az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből még fennálló követelés mértékét,
(6) A visszavásárlási szerződésből származó fizetési kötelezettség megszegése esetén és ennek bekövetkezése időpontjától kezdődően az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely – törvényi engedményesként – e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező értesítési kötelezettségének hatályával [Ptk. 328. § (4) bek.] tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az – a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető hitel, illetve az abból még fennálló követelés együttes összegét figyelembe véve – többet teljesített.”
(4) A Jht. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat is figyelembe vehető.”
(5) A Jht. 14. §-a (8) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:)
„d) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott – a 3. § (3) bekezdésben szabályozott körbe nem tartozó – hitel.”
96. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló – módosított – 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,
f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.”
(2) A Gyvt. 148. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott óvodás, valamint bölcsődei ellátásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj további 50%-át kedvezményként kell biztosítani.”
(3) A Gyvt. 156. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Új gyermekotthont létesíteni, illetve ilyen intézményt átszervezni csak a törvény rendelkezéseinek megfelelően lehet. A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátások átalakításáról fokozatosan, de legkésőbb 2005. december 31-éig kell gondoskodni.”
97. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló – módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a 39. §-ban előírt arányos beszámítás miatt a biztosított szolgálati ideje nem éri el a tíz évet, az öregségi nyugdíj összegét – a (2)–(3) bekezdés alkalmazása nélkül – úgy kell meghatározni, hogy a havi átlagkeresetnek a tíz évhez tartozó (1) bekezdés szerinti százalékos mértékét annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik.”
(2) A Tny. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idővel rendelkezik és a – 7. § (1) és (4)–(5) bekezdése szerinti – reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,5 százaléka.”
(3) A Tny. 39. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)–b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 12. § (1)–(3) bekezdésének, a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4) bekezdésének, valamint a 34. § (2) és (4) bekezdésének alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.”
(4) A Tny. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.”
(5) A Tny. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az özvegyi nyugdíj mértéke
a) a 47. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti feltétellel rendelkező, de saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetében ötven százaléka,
b) a 47. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti feltétellel rendelkező és egyidejűleg saját jogú nyugellátásban részesülő, továbbá a 47. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltétellel rendelkező özvegy esetében harminc százaléka
annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint ötvenszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.”
98. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló – módosított – 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 16. §-át követő cím helyébe a következő rendelkezés lép, a 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„Betegszállítás, mentés”
„(2) A biztosított jogosult a külön törvényben meghatározott mentés igénybevételére.”
(2) Az Eb. tv. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban)
„a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 napon át;”
(3) Az Eb. tv. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ellenőrző (fő)orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.”
(4) Az Eb. tv. 48. §-ának (7)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.
(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka.”
(5) Az Eb. tv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 30 nappal kezdeményezi a munkaképesség-csökkenés mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.
(2) A Tny. 72. §-a szerinti orvos szakértői szervek az (1) bekezdés szerinti esetben 15 napon belül döntenek a munkaképesség-csökkenés mértékéről.”
(6) Az Eb. tv. 50. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az OEP főigazgatója a biztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 90 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.”
99. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló – módosított – 1997. évi CXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett év államháztartási szintű, pénzforgalmi személyi jövedelemadójának 0,9 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.”
100. § A közhasznú szervezetekről szóló – módosított – 1997. évi CLVI. törvény 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:
„(5) A közhasznú szervezet köteles a (2) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.”
101. § A családok támogatásáról szóló – módosított – 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi pótlék összege
| a) | egygyermekes család esetén | 4 900 Ft, | |
| b) | egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén | 5 700 Ft, | |
| c) | kétgyermekes család esetén | 5 900 Ft, | |
| d) | két gyermeket nevelő egyedülálló esetén | 6 900 Ft, | |
| e) | három- vagy többgyermekes család esetén | 7 500 Ft, | |
| f) | három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén | 8 000 Ft, | |
| g) | tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén | 13 300 Ft, | |
| h) | tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén, valamint a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személynek | 15 000 Ft, | |
| i) | a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) pont alá nem tartozó gyermek esetén | 6 900 Ft.” |
102. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló – módosított – 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jogszabályban meghatározott központi szerv a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettségét a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
103. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1997. évi XXXI. törvénynek (a továbbiakban: Gyvt.) e törvény 25. §-a (3) bekezdésével megállapított 40. § (3) bekezdése, 52. §-a (1) bekezdésével megállapított 72. § (1) bekezdésének b) pontja, az 53. §-ával megállapított 73. § (3)–(4) bekezdése, valamint e törvény 86. §-a és 95. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.
(3) A Gyvt.-nek e törvény 68. §-a (2) bekezdésével megállapított 94. § (3)–(4) bekezdése 2005. július 1-jén lép hatályba.
(4) A Gyvt.-nek e törvény 69. §-ával megállapított 95. § (1)–(2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.”
104. § (1) Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény (a továbbiakban: Esztm.) 82. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Szt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, idősek otthonán belüli intenzív gondozási részlegre, gondozási csoportra vonatkozó szabályt 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.
(5) Az Szt. 85/C. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, megyei, fővárosi önkormányzat által kialakítandó speciális intézményre vonatkozó szabályt 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
(6) Az Szt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, megyei jogú városok ellátási kötelezettségére vonatkozó szabályt 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.”
(2) Az Esztm. 82. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Szt. 112–113. §-ában meghatározott, rehabilitációs intézményekre vonatkozó külön szabályokat 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.”
(3) Az Esztm. 82. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A Gyvt. 81/A–81/D. §-ában, valamint 109. §-ának l) pontjában meghatározott, nevelési felügyeletre vonatkozó szabályokat 2005. július 1-jétől kell alkalmazni.”
105. § (1) Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eüszt. tv.) 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem költségvetési szervként működő, egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató a bevételeiről, a ráfordításairól és létszámadatairól – kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon – köteles adatot szolgáltatni a Magyar Államkincstár részére.”
(2) Az Eüszt. tv. 22. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vagyoni biztosíték meglétét az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatásról készített beszámolója elkészítésekor igazolja.”
(3) Az Eüszt. tv. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„c) az egészségügyi közszolgáltatásban nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató 20. § (2) bekezdés szerinti külön adatszolgáltatásának kötelező tartalmi és formai elemeit,”
106. § (1) Ez a törvény – a (2)–(12) bekezdésben foglaltak kivételével – 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 4. §-a 2003. december 30-án lép hatályba.
(3) Az e törvény 36. § (2) bekezdése, valamint 114. §-a a kihirdetés napjától számított 3. napon lép hatályba.
(4) Az e törvény 85. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja 2004. július 1-jén lép hatályba.
(5) Az e törvény 104. §-ával megállapított, az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény rendelkezései 2003. december 30-án lépnek hatályba.
(6) Az e törvény 103. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 105. §-ának (3) bekezdése 2003. december 30-án lép hatályba.
(7) Az e törvény 112. §-ának a) pontjával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjának szövegrésze 2003. december 30-án lép hatályba.
(8) Az e törvény 90. §-ával megállapított, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 13. §-ának (3) és (5) bekezdése, valamint az e törvény 15. számú melléklete 2004. február 15-én lép hatályba.
(9) Az e törvény 94. §-ával megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja, az e törvény 124. §-ával megállapított 14. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése 2004. február 15-én lép hatályba.
(10) Az e törvény 97, §-ának (5) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (2)–(3) bekezdése 2004. november 1-jén lép hatályba.
(11) Az e törvény 96. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. törvény 156. §-ának (3) bekezdése 2003. december 30-án lép hatályba.
(12) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e törvény 9. § (8) bekezdése és a 33. § (1), (2), (5), (6), (7) és (8) bekezdései hatályba lépnek.
(13) Az e törvény 91. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit a 2003. évi elszámolások során is alkalmazni kell.
(14) Ahol jogszabály vízügyi célelőirányzatot, illetve környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatot említ, azon e törvény hatálybalépését követően Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzatot kell érteni.
(15) A Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat terhére kell teljesíteni a környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a vízügyi célelőirányzat felhasználását korábban szabályozó jogszabályok alapján vállalt kötelezettségeket.
107. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 6. §-ának (7) bekezdése,
b) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. §-ának (3) bekezdése,
c) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 5. § (12) bekezdése,
d) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. §-a (1) bekezdésének k) pontja, valamint az azt megállapító 2003. évi XLV. törvény 35. §-ának megfelelő része,
e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 46/A. §-a, valamint az azt megállapító 2003. évi LV. törvény 10. §-ának (3) bekezdése, 92. §-ának (2) bekezdésében és 109/A. §-ának (5) bekezdésében a „központosított” szövegrész,
f) az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 51–52. §-a, továbbá az 58. §-a (2) bekezdésének b) pontja és a (3)–(4) bekezdése, valamint az ezt megállapító 2002. évi XXXIII. törvény 11. §-a,
g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény mellékletében szereplő „Kisvállalkozás-Fejlesztő Pénzügyi Rt.” szövegrész,
h) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 66. §-ának (3)–(5) bekezdése és az azt megállapító 2001. évi LXXIX. törvény 23. §-ának megfelelő része, továbbá a 2003. évi IV. törvény 82. §-ának (3) bekezdése azzal, hogy a 2003. december 31. napjáig benyújtott, intézményi elhelyezés iránti kérelmek esetén az 1993. évi III. törvény 66. § (3)–(5) bekezdését kell alkalmazni, továbbá a 39. § (4) bekezdése, valamint az azt megállapító 1996. évi CXXVIII. törvény 9. §-ának megfelelő része és a 132. § (1) bekezdésének j) pontja, valamint az azt megállapító 1999. évi CXXII. törvény 32. §-ának megfelelő része,
i) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére,” szövegrész, a (3) bekezdés b) pontjának 5. pontja, c) pontjának 3. és 4. pontja, 5. §-ának (2) bekezdésében „az APEH járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére,” szövegrész, (3) bekezdés c) pontjának 4. és 6. pontja, g) pontjának 5. pontjában „a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló” szövegrész,
j) az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 2002. évi LVIII. törvény 49. §-a (5) bekezdése c) pontjának vonatkozó része,
k) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-a (5) bekezdésének c) pontja és az azt megállapító 2001. évi XXXIV. törvény 9. §-ának (1) bekezdése és 18. §-a (5) bekezdésének g) pontja,
l) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 141. §-a (3) bekezdés j) pontjából a „mentés” szövegrész, a 142. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint a 142. §-a (2) bekezdésének d) pontjából a „a ritka, a kiemelkedő költségigényű vagy” szövegrész,
m) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja, valamint az azt megállapító 1999. évi LIII. törvény 1. §-ának megfelelő része, és a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének e) pontja, valamint az azt megállapító 1999. évi LIII. törvény 17. §-ának megfelelő része,
n) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 31. §-ának (4) bekezdése,
o) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 8. §-ának (6) bekezdése,
p) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-ának (1) bekezdésében a „, valamint társadalombiztosítási folyószámlaszám” szövegrész,
q) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 129. §-ának (9) bekezdése, valamint az azt megállapító 2003. évi LXI. törvény 82. §-ának megfelelő része, 129. §-ának (14)–(15) bekezdése, valamint az azt megállapító 2003. évi LXI. törvény 82. §-ának megfelelő része, és az 1. számú melléklete második rész „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” cím alatti második 3. pontja, valamint az azt megállapító 2003. évi LXI. törvény 85. §-ának (2) bekezdése,
r) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 42. §-ának (2) bekezdéséből a „8/A. §-ának (7) bekezdése” szövegrész.
(2) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja és az azt módosító 1997. évi IV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése 2003. december 30-án hatályát veszti.
(3) Az e törvény 9. §-ának (7) bekezdése és 129. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. *
(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 43. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény 42. §-a 2004. március 31-én hatályát veszti.
(5) Az e törvény 85. §-ával megállapított az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ának (8) bekezdése 2004. július 1-jén hatályát veszti.
(6) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú mellékletének G) Hatósági adatszolgáltatás 2. b) pontjában az „adóazonosító száma, annak hiányában” szövegrész 2004. január 2-án hatályát veszti.
(7) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 220. § (1) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „adóazonosító számát”, g) pontjában a „továbbá adóazonosító” szövegrész, valamint a (2) bekezdés a Kknyt. 33. § (6) bekezdésére vonatkozó rendelkezése 2004. január 2-án hatályát veszti.
108. § (1) Az e törvény 97. §-a (1)–(3) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ának (8) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, valamint a 39. §-ában meghatározott rendelkezéseit a 2003. december 31. napját követő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokra kell alkalmazni.
(2) Az e törvény 98. §-a (2) és (6) bekezdésével megállapított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseit a 2004. március 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
(3) Az e törvény 88. §-ával megállapított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38–39. §-ának lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A települési önkormányzat a szociális pénzbeli ellátások tárgyában alkotott rendeletét a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban módosítja, majd 2004. február 28-áig az új szabályok szerint felülvizsgálja az e törvény hatálybalépése előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot, dönt a folyamatban levő ügyekben, illetve a lakásfenntartási támogatás iránt a törvény hatálybalépése és az önkormányzati rendelet módosítása közötti időszakban benyújtott kérelmekről.
109. § (1) E törvény 97. §-a (5) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (2)–(3) bekezdését a 2004. október 31-e utáni időponttól kezdődően megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjakra kell alkalmazni.
(2) A 2004. november 1-je előtti időponttól kezdődően, a Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíjakat 2004. november 1-jén 20 százalékkal kell emelni.
(3) Annak az özvegynek, akinek a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással – a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig – együtt folyósították, 2004. november 1-jétől a Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, és a (2) bekezdés szerint megemelt özvegyi nyugdíjat kell folyósítani, ha ez az özvegy számára kedvezőbb.
(4) Az özvegyi nyugdíj (2) bekezdés szerinti emeléséről nem kell határozatot hozni.
110. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,
b) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait,
c) az e törvény 34. §-ában meghatározott humánszolgáltatást ellátó, nem állami intézmények fenntartói számára nyújtott normatív hozzájárulás, illetve támogatás igénylésére, utalására, elszámoltatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
d) az irányított betegellátási modellkísérlet esetében a pályázat kiírásának és elbírálásának, a prevenciós kiadásokra és a szervezési feladatokra kiutalt pénzösszeg és a 77. § (5) bekezdés szerinti bevételi többlet kiutalásának, felhasználásának, ellenőrzésének, visszavonásának, valamint a modellkísérletben résztvevő ellátásszervezők feladatainak részletes szabályait,
e) az osztályfőnöki pótlék mértékét oly módon, hogy 2004. szeptember 1-jétől elérje a pótlékalap 30%-át,
f) az Oktatási Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett Sulinet Expressz – Egész életen át tartó tanulás – Tudásalapú Társadalom Program koordinációját ellátó Projekt Tanács működésének alapvető szabályait, a Projekt Tanács által ellátandó feladatokat, valamint a Projekt Tanács tagjait. A Kormányrendelet előkészítéséért az oktatási miniszter felelős,
g) a háziorvosokat racionális gyógyszerfelírásra ösztönző rendszer részletes szabályait.
111. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező ikermotorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Fejezeti tartalék alcím előirányzatot a 2004-ben beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló ikermotorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.
(2) A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. Tőkekövetelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek visszatérülése alcím előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.
112. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy rendeletben határozza meg az irányított betegellátási modellkísérlet értékelésének módját és szakmai szempontjait.
(2) A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének az Áht. – e törvény 85. §-ával megállapított – 95/B. § (3) és (6) bekezdés szerinti határozatát legkésőbb 2004. március 31-ig kell meghozni.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy rendeletben szabályozza – a pénzügyminiszter egyetértésével – a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat felhasználásának szabályait, a pályázati rendszer működtetését, a kiadások feletti döntési hatáskört, a kiadásokkal, a nyilvántartásokkal és az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat.
113. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjának szövegében a „2003. december 31-ig” szövegrész helyébe „2004. december 31-éig” szövegrész lép,
b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „egyházi személyként” szövegrész helyébe az „egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként” szövegrész, 44/C. §-a (1) és (2) bekezdésének szövegében az „Mpt. 29. § (2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja” szövegrész lép,
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 125. §-ának c) pontjában a „[38. § (3) bek.]” szövegrész helyébe a „[38. § (2) és (5) bek.]” szövegrész lép,
d) a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági és közlekedési miniszter – az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóktól kapott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, törtév esetén éves szintre átszámított adatai alapján – havonta rendelkezik a helyi közlekedésben, valamint a komp- és révközlekedésben ingyenesen igénybe vett szolgáltatások után az árkiegészítésre jogosult szolgáltatónak járó, a tárgyévet megelőző évben kapott árkiegészítés mértékének 1/12-ed részéhez igazodó árkiegészítés mértékéről, illetve annak kiutalásáról.”
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében a „méltányossági” szövegrész helyébe „tizenharmadik havi nyugdíj” szövegrész, a 4. §-a (3) bekezdése b) pontjának 3. pontjában a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe „(4) bekezdésében” szövegrész lép,
f) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában „finanszírozott egészségügyi intézményeket a következő évben megillető gyógyító-megelőző ellátás éves előirányzatának 5%-át,” szövegrész helyébe „a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének kormányrendeletben meghatározott részét az Alap kezelőjének kezdeményezésére, amennyiben a külön jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,” szövegrész lép,
g) a személyi jövedelemadóról szóló – módosított –1995. évi CXVII. törvény 33. §-ának (4) bekezdésében a „a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével” szövegrész helyébe a „a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével, de legalább az (1) bekezdés szerint meghatározott összeggel” szövegrész lép.
114. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 196. §-ával megállapított, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 67/A. §-ának jelölése 67/B. §-ra változik.
115. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2004-re esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001-ben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, továbbá a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány teljes összege. Az így kialakuló kötelezettséget növelni kell a 2002. szeptember/2001. szeptemberi átlagos, valamint a 2004. évre tervezett éves átlagos fogyasztói árindexváltozás mértékével.
116. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságát, hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján a 16. számú (a kötelezettségvállalási keretösszegeket bemutató) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(2) A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Programok megvalósítása érdekében szükséges, a X. Miniszterelnökség fejezetében a 8. cím, 3. alcím, 1–6. jogcímcsoportjai között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.
117. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerülne 2004-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az EU támogatás előirányzatára – bevételi és kiadási oldalon egyaránt – és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerülne 2004-ben felhasználásra, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
118. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keretösszegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(2) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keretösszegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(4) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keretösszegeket bemutató) mellékletben szereplő, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(6) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keretösszegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(8) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keretösszegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(10) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Regionális Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.
119. § Az Operatív Programok és az ISPA/Kohéziós Alap projektek esetén tervezett céltartalék csak az adott Operatív Program, illetve az adott ISPA/Kohéziós Alap projektek előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem használható.
120. § Az ÁPV Rt.-nek e törvény hatálybalépéséig a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 6. §-ának (7) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. §-ának (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 5. §-ának (12) bekezdése alapján átadott vagyontárgyak – kivéve azokat, amelyekre külön törvényben foglalt feltételek és eljárási rend az irányadó – az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának minősülnek.
121. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimumösszegére vonatkozó előírásoktól 2004. évben el lehet térni.
122. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény alkalmazásában nem minősülnek adólevonásra nem jogosító ténynek:
a) a 4-es metró építése,
b) a gyorsforgalmi úthálózatra adott támogatások,
