1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.”
2. § A Kvtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre.
(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában védett területnek kell tekinteni
a) a 20. §-ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket,
b) a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi fajok védelmére kijelölt területeket,
c) a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket,
d) a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket.
(4) A védett területekről - a 49. § (1) bekezdése szerinti Információs Rendszer részeként - nyilvántartást kell vezetni.
(5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen:
a) a felszíni és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon,
b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon.
(6) Ha a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kell alkalmazni.
(7) A jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő gazdálkodási tervben kell meghatározni.”
3. § A Kvtv. 19. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy]
„b) a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint”
[ne romoljanak.]
4. § A Kvtv. 64. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik]
„f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.”
5. § A Kvtv. 66. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában a „[72/A. § (1) bekezdés a) pontja]” szövegrész helyébe a „[72/A. § (1) bekezdése]” szövegrész lép.
6. § A Kvtv. 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) Az előzetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg a 66. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint kiadott egységes környezethasználati engedély az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minősül.”
7. § A Kvtv. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felülvizsgálat szempontjából:]
„b) érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták vagy folytatják. Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti.”
8. § A Kvtv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § A 74. § (2) bekezdésének c) pontja esetén - a nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében - a felügyelőség köteles közmeghallgatást tartani.”
9. § A Kvtv. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelőség hivatalból is vizsgálja a környezetvédelmi engedélyben, illetőleg a 66. § (1) bekezdés b) és c), valamint e) pontja szerinti határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, a környezetvédelmi hatóság felülvizsgálatot rendel el, amelynek elbírálásáig a tevékenység folytatását részlegesen vagy teljesen korlátozhatja, felfüggesztheti, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél ezt kezdeményezi. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet.”
10. § A Kvtv. 101. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jogsértő tevékenység folytatója köteles]
„c) a tevékenységet megelőző vagy a külön jogszabály szerint meghatározott környezeti állapotot helyreállítani.”
11. § A Kvtv. 110. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A 18. § (1) bekezdés szerinti védett területekre vonatkozóan 2015. december 22-ig a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi előírást és környezeti célkitűzést teljesíteni kell, amelyek érdekében az egyes védett területeket kialakították.”
12. § A Kvtv. 110. §-ának (7) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„o) e törvényben, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglaltakkal összhangban megállapítsa a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályokat.”
13. § A Kvtv. 110. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet rendelettel hirdesse ki.”
14. § A Kvtv. a következő 111. §-sal egészül ki:
„111. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az emberi fogyasztásra igénye vett vizek minőségéről szóló 98/83/EK, valamint a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az állami feladatok:]
„a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása, vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;
b) az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említettek végrehajtásának megszervezése;”
16. § A Vgtv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatáskörét a Kormány, az illetékességi, illetve működési területét a miniszter rendeletben állapítja meg.”
17. § A Vgtv. 14. § (1) bekezdése a következő f)-i) pontokkal egészül ki:
[A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére]
f) a vizek, azok jellemzőinek megfigyelésével, állapotának értékelésével,
g) az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzésével,
h) a vízhasználatok gazdasági elemzésével,
i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakításával”
[kell törekedni.]
18. § A Vgtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.”
19. § A Vgtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.”
20. § A Vgtv. 15. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (7) és (8) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre változik:
„(7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészletvédelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira.”
21. § A Vgtv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlanhasználat meghatározott körű korlátozását.”
22. § A Vgtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Az e törvény 20. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 23. § (1) bekezdése alapján megállapított tulajdoni és használati korlátozásokat, továbbá a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterület tényét a vízügyi hatóság határozata alapján (a település nevének és a helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba - külön törvény szerint - be kell jegyezni.”
23. § A Vgtv. 45. §-a (7) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány:]
„i) az ivóvízminőség-javító program megvalósítását szolgáló célelőirányzat igénybevételére, folyósítására, felhasználására, a felhasználás ellenőrzésére és a program teljesítését ellátó szervezetre, továbbá a települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási nemzeti program támogatási rendszerére vonatkozó szabályok,”
[rendeletben történő megállapítására.]
24. § A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter]
„h) az ivóvízminőség-javító program forrását szolgáló célelőirányzat terhére történő költségvetési támogatás mértékére és igénybevételére vonatkozó szabályok”
[rendeletben történő megállapítására.]
25. § A Vgtv. 45. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 15. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést legkésőbb 2010. december 22-ig kell végrehajtani.”
26. § A Vgtv. 45/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban
a) a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvvel az agglomeráció és a lakosegyenérték fogalmak tekintetében,
b) az emberi fogyasztást szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvvel,
c) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
27. § A Vgtv. 1. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
28. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-a az alábbi g) és h) ponttal egészül ki:
[23. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:]
„g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;
h) a gazdálkodó szervezet számára - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.”
29. § (1) A Hgt. 41. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség első fokon jár el:]
„c) abban az esetben, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő tevékenységre irányul.”
(2) A Hgt. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érinti, az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség 15 napon belül jelöli ki. A kijelölést a kérelem benyújtásától számított 3 napon belül az a felügyelőség kezdeményezi, amelyhez a kérelmet benyújtották.”
30. § (1) A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében a „Vízügyi Levéltár” szövegrész helyébe a „Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár” szövegrész lép.
(2) A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével -]
„c) a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek,”
[levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.]
31. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az e törvény 6. §-ával megállapított Kvtv. 72. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú mellékletében szereplő fogalommeghatározások 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a fogalommeghatározások az alábbi 31-33. ponttal egészülnek ki:
„20. vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;”
„31. vízszolgáltatások: az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen
a) a felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése és elosztása,
b) a szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni vizekbe juttatnak;
32. lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő - jóváhagyott - országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő településrendezési eszközöknek megfelel;
33. ivóvízminőség-javító program (intézkedési terv): az emberi fogyasztásra szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó - jogszabályban meghatározott - minőségi követelményeket kielégítő cél megvalósítására irányuló feladatok összessége.”
