| Spanyol Királyság | ||
| Getafe | 1300 kilométer | |
| Gando | 750 kilométer | |
| Valencia | 1300 kilométer | |
| Valladolid | 1300 kilométer | |
| Moron | 1300 kilométer | |
| Francia Köztársaság | ||
| Orleans-Bricy | 1400 kilométer | |
| Nice-Cőte d’Azur | 800 kilométer | |
| Toulouse-Blagnac | 700 kilométer | |
| Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága | ||
| Brize Norton | 1150 kilométer | |
| Scampton | 1150 kilométer | |
| Leuchars | 1150 kilométer | |
| Scilly-szigetekkel | 1500 kilométer | |
| Shetland-szigetekkel | 1500 kilométer | |
| Görög Köztársaság | ||
| Thessaloniki | 900 kilométer | |
| Elefsis | 900 kilométer | |
| Kréta, Karpathosz, Rhodosz és Kos szigetével | 1100 kilométer | |
| Magyar Köztársaság | ||
| Budapest-Ferihegy | 860 kilométer | |
| Izlandi Köztársaság | 1500 kilométer | |
| Olasz Köztársaság | ||
| Milano-Malpensa | 1130 kilométer | |
| Palermo-Punta Raisi | 1400 kilométer | |
| Norvég Királyság | ||
| Oslo-Gardermoen | 1700 kilométer | |
| Tromsoe-Langnes | 1700 kilométer | |
| Lengyel Köztársaság | ||
| Varso-Okecie | 1400 kilométer | |
| Portugál Köztársaság | ||
| Lisszabon | 1200 kilométer | |
| Sta. Maria | 1700 kilométer | |
| Porto Santo | 1030 kilométer | |
| Románia | ||
| Bukarest-Otopeni | 900 kilométer | |
| Temesvár | 900 kilométer | |
| Bacau | 900 kilométer | |
| Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság | ||
| Prága | 600 kilométer | |
| Pozsony | 700 kilométer | |
| Kassa | 400 kilométer | |
| Török Köztársaság | ||
| Eskisehir | 1500 kilométer | |
| Diyarbakir | 1500 kilométer | |
| Ukrajna | ||
| Borispol | 2100 kilométer |
1. A IV. Cikk 10. bekezdésének megfelelően mindegyik részes állam tájékoztatja az összes többi részes államot a részes állam által a Szerződés V. Cikkének megfelelően kijelölt megfigyelő repülőgépre felszerelt minden érzékelő műszerrel kapcsolatos, jelen fejezetben felsorolt technikai információkról.
2. Az alábbi technikai információkat biztosítják az optikai panoráma és sorozatfelvevő fényképezőképekről:
(A) típus és modell;
(B) látómező a repülési útvonal irányában és arra merőlegesen, vagy letapogatási szög, fokban;
(C) képméret, milliméterszer milliméterben;
(D) exponálási idő, másodpercben;
(E) a használt színszűrők típusa, színe és szűrőtényezőjük;
(F) minden objektívhez:
(1) név;
(2) fókusztávolság, milliméterben;
(3) a lencse legnagyobb relatív nyílása;
(4) képfelbontás 1000:1 kontraszt aránynál vagy az ennek megfelelő 1,0-es modulációnál a legnagyobb relatív nyílásnál, vonal/milliméterben;
(G) a legkisebb és legnagyobb fényképezési ciklusidő, másodpercben vagy felvételi sebesség, képkocka/másodpercben, ha alkalmazható;
(H) a legnagyobb sebesség/magasság viszony, ha alkalmazható;
(I) optikai sorozatfelvevő fényképezőgépek esetén a horizonttól mért legnagyobb vagy a függőlegestől mért legkisebb szög, fokban; és
(J) a működés legnagyobb repülési magassága méterben, ha alkalmazható.
3. Az alábbi technikai információkat biztosítják a videokamerákról:
(A) típus és modell;
(B) látómező a repülési útvonal irányában és arra merőlegesen, fokban;
(C) az objektívhez:
(1) fókusztávolság, milliméterben;
(2) a legnagyobb relatív nyílás;
(3) képfelbontás 1000:1 kontraszt aránynál, vagy az annak megfelelő 1,0-es modulációnál a legnagyobb relatív nyílásnál, vonal/milliméterben;
(D) a detektorelemek mérete, mikrométerben, vagy ennek megfelelő információ a képcsőről;
(E) a detektorelemek száma;
(F) a rendszer fényérzékenysége, luxban vagy watt/négyzetcentiméterben; és
(G) a színkép sávszélessége, nanométerben.
4. Az alábbi technikai információkat biztosítják az infravörös vonalas letapogató berendezésekről:
(A) típus és modell;
(B) látómező vagy letapogatási szög, fokban;
(C) a legkisebb pillanatnyi látómező, a repülés irányában és arra merőlegesen, milliradiánban;
(D) a színkép sávszélesség, mikrométerben;
(E) a legkisebb hőmérsékleti különbségfelbontás, Celsius fokban;
(F) a detektor hőmérséklete működés közben, Celsius fokban;
(G) a bekapcsolástól a rendszer beindításáig és a normál működési hőmérsékletre történő lehűtéséig szükséges idő, percben;
(H) a legnagyobb működési időtartam, órában és percben, ha alkalmazható;
(I) a legnagyobb sebesség/magasság viszony; és
(J) a legnagyobb működési magasság, méterben, ha alkalmazható.
5. Az alábbi technikai információkat biztosítják az oldalra néző szintetikus nyílású lokátorról:
(A) típus és modell;
(B) lokátor frekvenciasávok, a jellemző működési frekvencia, megahertzben;
(C) polarizációk;
(D) lokátor impulzusok száma, méterenként vagy másodpercenként;
(E) a leképzett terület közelebbi szélének a függőlegestől mért szöge, fokban;
(F) sáv szélesség, kilométerben;
(G) terepi felbontás térben és azimutban, ferde síkban, méterben;
(H) a legnagyobb működési magasság, méterben, ha alkalmazható; és
(I) az adóteljesítmény, wattban.
6. Az alábbi technikai információkat biztosítják az adatokat fotófilmre rögzítő berendezésekről:
(A) az egyes érzékelő műszerek által használható filmtípusok;
(B) a film szélessége, milliméterben;
(C) a film felbontóképessége 1000:1 kontraszt aránynál, vagy az ennek megfelelő 1,0-es modulációnál, vonal/milliméterben; és
(D) minden filmtípus kazettájának befogadó képessége, méterben.
7. Az alábbi technikai információkat biztosítják azokról az érzékelő műszerekről, amelyek az adatokat más eszközökre rögzítik:
(A) az adatokat rögzítő eszköz típusa és modellje;
(B) az adatrögzítő anyag típusa és formája;
(C) sávszélesség, hertzben, ha alkalmazható;
(D) az adatrögzítés sebessége, megabit per másodpercben, ha alkalmazható;
(E) az adatrögzítő eszköz kapacitása, percben vagy megabitben;
(F) az érzékelő műszer által szerzett adatok tárolásának módja és az adatok nyilvántartása.
1. A megfigyelési időszak során az érzékelő műszerek által gyűjtött adatokra az alábbi információkat rögzítik valamennyi eredeti negatív filmtekercs befűző részére vagy bármely más rögzítő eszköz elejére jelen melléklet 1. függelékének rendelkezései szerint:
(A) a megfigyelő repülés hivatkozási száma;
(B) a megfigyelő repülés dátuma;
(C) az érzékelő műszer azonosító jele;
(D) az érzékelő műszer helyzete; és
(E) fókusztávolság, ha alkalmazható.
2. A megfigyelő repülőgép navigációs és repülőelektronikai rendszeréből az alábbi információkat rögzítik kézi vagy elektronikus úton és tartják nyilván a megfigyelési időszakban az érzékelő műszerekkel gyűjtött adatokon jelen melléklet 1. függelékének rendelkezései szerint olyan módon, ami nem teszi értelmezhetetlenné a részleteket:
(A) optikai fényképezőgépeknél:
(1) a megfigyelési időszak kezdetén és a megfigyelési időszak bármely közbeeső helyén, ahol jelentős föld feletti magasság, irány vagy sebesség változásra kerül sor, és a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság által az ideiglenes alkalmazás időszakában meghatározott időnként:
a) föld feletti magasság;
b) helyzet;
c) valós irány; és
d) letapogatási szög;
(2) a fotófilm minden kockáján:
a) a felvétel száma;
b) idő; és
c) dőlési szög;
(B) videokameráknál és infravörös vonalas letapogató berendezéseknél a megfigyelési időszak kezdetén és a megfigyelési időszak bármely közbeeső helyén, ahol jelentős föld feletti magasság, irány vagy sebesség változásra kerül sor, és a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság által az ideiglenes alkalmazás időszakában meghatározott időnként:
(1) dátum és idő;
(2) föld feletti magasság;
(3) helyzet;
(4) valós irány; és
(5) letapogatási szög;
(C) oldalra néző szintetikus nyílású lokátornál:
(1) a megfigyelési időszak kezdetén és a megfigyelési időszak bármely közbeeső helyén, ahol jelentős föld feletti magasság-, irány- vagy sebességváltozásra kerül sor, és a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság által az ideiglenes alkalmazás időszakában meghatározott időnként:
a) dátum és idő;
b) föld feletti magasság;
c) helyzet;
d) valós irány;
e) látószög a lefedett sávszélesség legközelebbi pontjára;
f) letapogatási sávszélesség; és
g) polarizáció;
(2) a helyes képkidolgozás biztosítása érdekében minden időben mérik:
a) föld feletti sebesség;
b) oldalazás;
c) bólintási szög; és
d) dőlési szög.
3. Egyedi filmkockákról vagy az eredeti negatív filmről vagy más rögzítő eszközökről készített képcsíkok másolatain a jelen fejezet 1. és 2. bekezdésben felsorolt adatokat minden pozitív másolaton feltüntetik.
4. A részes államok jogosultak a megfigyelő repülés során gyűjtött adatokat akár alfanumerikus, akár kódolt formában megjelölni, amiről a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság megállapodik az ideiglenes alkalmazás időszakában.
B. melléklet 1. függelék
1. A megfigyelő repülés hivatkozási számát hat elemből álló alfanumerikus csoporttal jelölik az alábbi megállapodás szerint:
(A) „OS” betűk;
(B) a naptári év utolsó számjegye, amelyre az egyéni aktív kvóta érvényes; és
(C) egy háromjegyű szám, amely minden egyes egyéni megfigyelő repülést jelöl, és magába foglalja a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság keretében az éves felülvizsgálat során a naptári évre adott részes állam számára egy másik részes állam területe feletti repülésre kiutalt aktív kvótát.
2. Az érzékelő műszer azonosító jelét legfeljebb hatelemes, különálló alfanumerikus csoporttal jelölik, amely két csoportot foglal magába, az alábbi megállapodás szerint:
(A) az érzékelő műszer kategóriáját legfeljebb négy betűből álló csoport jelzi az alábbi megállapodás szerint:
(1) OP - optikai panoráma fényképezőgép;
(2) OF - optikai sorozatfelvevő fényképezőgép;
(3) TV - videokamera;
(4) IRLS - infravörös vonalas letapogató berendezés; vagy
(5) SAR - oldalra néző szintetikus nyílású lokátor.
(B) az adatrögzítő eszköz típusát két betűből álló csoport jelzi az alábbi megállapodás szerint:
(1) BI - fekete-fehér, infravörös érzékeny;
(2) BM - fekete-fehér, monochromatikus;
(3) BP - fekete-fehér, panchromatikus;
(4) BR - fekete-fehér, fordítós;
(5) TA - szalag, analóg; vagy
(6) TD - szalag, digitális.
3. A megfigyelő műszer elhelyezését legfeljebb kilencelemes, különálló alfanumerikus csoporttal jelölik, amely három csoportot foglal magába, az alábbi megállapodás szerint:
(A) az érzékelő műszer megfigyelő repülőgépre történő felszerelését négyelemes alfanumerikus csoporttal jelölik, mint:
(1) az „INT” kóddal jelölt belső felszerelést, amit egy szám követ, amely az érzékelő műszer felszerelésének relatív helyét jelöli a megfigyelő repülőgépen a megfigyelő repülőgép orrától a farkáig folyamatosan számozva; vagy
(2) a „POD” kóddal jelölt külső felszerelést, amit a következő három betű egyike követ:
a) L - bal szárny alatti felfüggesztés;
b) R - jobb szárny alatti felfüggesztés; vagy
c) C - felfüggesztés a gép tengelyvonalában;
(B) a felszerelés módját legfeljebb háromelemes alfanumerikus csoport jelzi az alábbi megállapodás szerint:
(1) a függőleges felszerelést, amelynél az érzékelő műszer tengelye nem tér el 5 foknál jobban a függőlegestől, „V” betű jelzi;
(2) a ferde tengelyű felszerelést, amelynél az érzékelő műszer tengelye 5 foknál jobban eltér a függőlegestől, az alábbi két betű egyikével jelölik, amit a fokban megadott elhajlási szög követ:
a) L - bal irányú;
b) R - jobb irányú;
(3) a kettő vagy több érzékelő műszer szárnyra történő felszerelését „F” betű jelzi;
(C) szárnyra történő felszerelésnél az érzékelő műszerek számát és helyzetét egy legfeljebb két számból álló csoport jelöli az alábbiak szerint:
(1) az első szám az érzékelő műszerek összesített számát jelöli az adott felszerelésben;
(2) a második szám az egyes érzékelő műszerek helyzetét jelöli a megfigyelő repülőgép menetirányához viszonyítva balról jobbra haladva.
4. Az objektív fókusztávolságát milliméterben adják meg.
5. A dátumot és az időpontot a koordinált egységes időben (CUT) perc pontossággal adják meg.
6. A megfigyelő repülőgép föld feletti átlagos magasságát ötjegyű szám jelöli, amit a mértékegységet jelző kód követ, lábban F betűvel vagy méterben M betűvel jelölve.
7. A megfigyelő repülőgép helyzetét szélességi és hosszúsági fokban adják meg századfok pontossággal dd.dd. (É vagy D) ddd.dd. (K vagy NY), vagy fokban és percben perc pontossággal dd.mm. (É vagy D) ddd.mm. (K vagy Ny) formában.
8. A megfigyelő repülőgép valós haladási irányát fokokban adják meg fok pontossággal.
9. A megfigyelő repülőgép fordulószögét fokokban adják meg, amit egy kód követ, amely jelzi, hogy a forduló balra, L betűvel jelölve, vagy jobbra, R betűvel jelölve, történik.
10. A megfigyelő repülőgép emelkedési szögét fokokban adják meg, amit egy kód követ, amely jelzi, hogy a hajlás a horizonthoz viszonyítva felfelé, U betűvel jelölve, vagy lefelé, D betűvel jelölve, történik.
11. A megfigyelő repülőgép oldalazási szögét fokokban adják meg, amit egy kód követ, amely jelzi, hogy az eltérés balra, L betűvel jelölve, vagy jobbra, R betűvel jelölve, történik a repülőgép repülési irányához viszonyítva.
12. A megfigyelő repülőgép föld feletti sebességét háromjegyű számmal jelölik, amit két betűs kód követ, amely jelzi a mértékegységet, tengeri mérföld/órában, NM betűkkel jelölve, vagy kilométer/órában, KM betűkkel jelölve.
13. A tevékenységi sáv legközelebbi pontját kilométerben adják meg.
14. A lefelé néző szöget a függőlegestől mért fokban adják meg.
15. A tevékenységi sávszélességet kilométerben adják meg.
16. A megfigyelő repülés során az azonos érzékelő műszerben használt fotófilm minden egyes kazettáját egytől kezdődően sorszámozzák. Az eredeti negatív film minden egyes érzékelő műszer által exponált minden egyes kockáját egyenként sorszámozzák az érzékelő műszer kazettájának első képétől az utolsóig. Minden egyes esetben, amikor a film számozása során egy vagy két számot használnak filmkockánként, az egyes kockákat egyértelműen megjelölik, vagy a kocka közepéhez legközelebb eső számmal, vagy, ha a számok egyforma távolságra vannak a kocka közepétől, a kisebb egész számmal.
A Szerződés V. Cikke 2. bekezdésének rendelkezései értelmében a részes államok, amikor egy repülőgépet megfigyelő repülőgépnek jelölnek ki, az összes többi részes államot értesítik az alábbiakban kifejtett információkról.
1. Azonosítás:
(A) típus és modell; és
(B) a megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszer száma, kategóriája, típusa és elhelyezése a Szerződés „B” melléklete rendelkezéseinek megfelelően;
2. Feladattervezés:
(A) a megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszer típusára és elhelyezésére:
(1) azokra, ahol a föld feletti magasságtól függ a terepi felbontás, azt a föld feletti magasságot méterben, amelyen az adott érzékelő műszer eléri a kategóriájára vonatkozóan a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésben meghatározott terepi felbontást;
(2) azokra, ahol a terepi felbontás nem függ a föld feletti magasságtól, a legnagyobb hatótávolsághoz tartozó magasságot;
(B) optimális utazósebesség kilométer/órában, minden egyes magasságon a jelen bekezdés (A) albekezdésében meghatározottak szerint;
(C) üzemanyag fogyasztás kilogramm/órában optimális utazósebességen minden egyes magasságon a jelen bekezdés (A) albekezdésében meghatározottak szerint.
3. Navigációs, híradó és leszállító műszerek:
(A) a megfigyelő repülőgépre szerelt valamennyi típusú navigációs berendezés, beleértve azok helymeghatározási pontosságát, méterben; és
(B) a megfigyelő repülőgépre szerelt rádióösszeköttetési, megközelítő és leszállító segédeszközök, az ICAO szabványoknak megfelelően.
4. A repülőgép földi kezelése:
(A) hossz, szárnyfesztávolság, legnagyobb magasság, keréktávolság és fordulási sugár;
(B) legnagyobb felszálló súly és leszálló súly;
(C) a legnagyobb felszálló és leszálló súlyhoz szükséges repülőtéri kifutó hossza és a burkolat szilárdsága, beleértve bármilyen burkolat nélküli pályán történő leszállóképességet;
(D) üzemanyag, olaj, hidraulikai folyadék és oxigén típusai és mennyisége;
(E) az elektromos karbantartó berendezések és indító egységek típusai; és
(F) egyéb különleges követelmények.
5. Elhelyezési létesítmények:
(A) a repülőszemélyzet száma;
(B) az érzékelő műszerek kezelőinek száma;
(C) a repülési képviselők, a repülési megfigyelők, vagy más, a fedélzeten leültethető képviselők száma; és
(D) hálóhelyek.
1. Mindegyik részes állam jogosult részt venni egy másik részes állam által a Szerződés V. Cikke értelmében kijelölt valamennyi típus és modell egy megfigyelő repülőgépe és a hozzá tartozó érzékelőműszer-készlet hitelesítésében, amelynek során a megfigyelő repülőgépet és műszereit a földön és repülés közben egyaránt megvizsgálják.
2. Minden hitelesítést azért hajtanak végre, hogy megállapítsák:
(A) a repülőgép a Szerződés V. Cikke értelmében kijelölt típushoz és modellhez tartozik;
(B) a megfigyelő repülőgépére felszerelt érzékelő műszerek a Szerződés IV. Cikke 1. bekezdésében meghatározott kategóriába tartoznak, és kielégítik a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésében meghatározott követelményeket;
(C) a technikai információkat a Szerződés „B” melléklete I. fejezetének rendelkezéseivel összhangban biztosították;
(D) abban az esetben, ha az érzékelő műszer terepi felbontása függ a föld feletti magasságtól, a legkisebb föld feletti magasságot, amelyről az adott típusú és modellű megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszert működtetni lehet egy megfigyelő repülés során, a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésében kifejtett terepi felbontást korlátozó előírásoknak megfelelően;
(E) abban az esetben, ha a terepi felbontás nem függ a föld feletti magasságtól, az adott típusú és modellű megfigyelő repülőgépre felszerelt minden ilyen érzékelő műszer terepi felbontása megfelel a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésében kifejtett terepi felbontást korlátozó előírásoknak; és
(F) az érzékelő műszerek érzékelő felületének fedői, vagy más, az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközök a Szerződés IV. Cikke 4. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban megfelelő helyzetben vannak.
3. Minden hitelesítést végrehajtó részes állam értesíti az összes többi részes államot legalább 60 nappal a hétnapos időszakot megelőzően, amelynek során a megfigyelő repülőgép és érzékelő műszereinek hitelesítésére sor kerül. Az ilyen bejelentés meghatározza:
(A) a megfigyelő repülőgép és érzékelő műszereinek hitelesítését végző részes államot;
(B) a belépési pontot, amelyre a hitelesítésen részt vevő részes államok személyzetének érkeznie kell;
(C) a helyet, ahol a hitelesítést végrehajtják;
(D) a hitelesítés kezdetének és befejezésének dátumát;
(E) mindegyik hitelesítésre kerülő megfigyelő repülőgép számát, típusát és modelljét; és
(F) a hitelesítésre kerülő megfigyelő repülőgépre felszerelt minden egyes érzékelő műszer típusát és modelljét, leírását és formáját a Szerződés „B” melléklete 1. függelékében meghatározott formátumnak megfelelően.
4. Jelen fejezet 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelő bejelentés kézhezvételét követő 10 napnál nem később mindegyik részes állam tájékoztatja az összes többi részes államot részvételi szándékáról adott repülőgép és érzékelő műszereinek a Szerződés IV. Cikke 11. bekezdése rendelkezéseinek megfelelő hitelesítésén. A Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül határozzák meg a hitelesítésen részt vevő személyek számát a részvételi szándékot bejelentő részes államokból. Amennyiben nem állapodnak meg másképpen, a személyek száma együttesen nem haladja meg a 40 főt, egyetlen részes államból pedig a négy főt. Abban az esetben, ha két vagy több részes állam jelenti be azonos időszakra a hitelesítés végrehajtási szándékát, a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül döntik el, hogy melyikük hajtja végre a hitelesítést abban az időszakban.
5. Mindegyik, hitelesítésen részt vevő részes állam bejelenti a hitelesítést végrehajtó részes államnak legalább 30 nappal a megfigyelő repülőgép jelen fejezet 3. bekezdésének megfelelően bejelentett hitelesítésének kezdő napja előtt a következőket:
(A) a hitelesítésben részt vevő személyek nevét, és abban az esetben, ha nem kereskedelmi repülőgépet használnak a belépési pontra történő utazáshoz, a repülőgép személyzet névsorát, minden esetben feltüntetve a nemet, születési időt, születési helyet és útlevélszámot. Minden ilyen személy szerepel a Szerződés XIII. Cikke 1. fejezete szerint kijelölt személyek listáján;
(B) az ilyen személyek belépési pontra érkezésének dátumát és várható időpontját; és
(C) a belépési pontra érkezéshez használt szállítási módot.
6. Legalább 14 nappal a megfigyelő repülőgép hitelesítésének jelen fejezet 3. bekezdése szerint bejelentett kezdőnapja előtt, a hitelesítést végrehajtó részes állam a hitelesítésben részt vevő részes államok számára az alábbi információkat szolgáltatja a megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszerről és a műszerek által gyűjtött adatok nyilvántartására használt felszerelésekről:
(A) az érzékelő műszer valamennyi alkotó elemének leírása, beleértve célját és bármilyen kapcsolatát az adatok nyilvántartására használt felszerelésekhez;
(B) valamennyi érzékelő műszer önálló, a megfigyelő repülőgépből kiemelten készített fényképe az alábbi feltételek szerint:
(1) mindegyik érzékelő műszer legalább 80%-ban töltse ki a fényképet függőleges vagy vízszintes formában;
(2) az ilyen fényképek lehetnek színesek vagy fekete-fehérek, és a szélek nélkül 18 x 24 centiméter méretűek lesznek;
(3) mindegyik fényképen feltüntetik az érzékelő műszer kategóriáját, típusát és modelljét, és az érzékelő műszert hitelesítésre bemutató részes állam nevét;
(C) valamennyi érzékelő műszer repülés közbeni működésére vonatkozó utasítások.
7. Abban az esetben, ha egyetlen részes állam sem jelzi jelen fejezet 5. bekezdése meghatározásai szerinti részvételi szándékát a hitelesítésen, a részes állam maga hajt végre repülés közbeni vizsgálatot jelen melléklet III. fejezetének rendelkezései szerint, és készít hitelesítési jelentést jelen melléklet IV. fejezetének rendelkezései szerint.
8. A Szerződés XIII. Cikke II. fejezetének rendelkezései érvényesek mindegyik, hitelesítésben részt vevő részes állam személyzetére a hitelesítést végrehajtó részes állam területén való tartózkodásuk teljes időszaka alatt.
9. Mindegyik, hitelesítésen részt vevő részes állam személyzete a hitelesítési jelentés aláírását követően haladéktalanul elhagyja a hitelesítést végrehajtó részes állam területét.
1. A hitelesítést végrehajtó részes állam beleegyezésével földi vizsgálatokat egynél több részes állam is végrehajthat egyidejűleg. A részes államok jogosultak a megfigyelő repülőgép és érzékelő műszereinek földi vizsgálatát közösen végrehajtani. A hitelesítést végrehajtó részes állam jogosult meghatározni bármely időszakban a bevonható személyzet számát a megfigyelő repülőgép és érzékelő műszereinek földi vizsgálatába.
2. Amennyiben nem állapodnak meg másképpen, az egyes megfigyelő repülőgépek és érzékelő műszereik földi vizsgálata nem lehet hosszabb három nyolcórás időszaknál.
3. A földi vizsgálat megkezdése előtt a hitelesítést végrehajtó részes állam a földi vizsgálatban részt vevő részes államok számára az alábbi információkat biztosítja:
(A) optikai panoráma és sorozatfelvevő fényképezőgépek esetén:
(1) az objektív modulációs átviteli függvénye, ami megfelel az objektív térbeli felbontási értékének (frekvencia/kontraszt jellemzők) az objektív legnagyobb relatív nyílásánál, vonal/milliméterben;
(2) a fekete-fehér légi film jellemzői, amelyet a megfigyelő repülés során adatgyűjtésre vagy az ilyen adatok másolására használnak a Szerződés „K” melléklete I. fejezete 2. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban;
(3) az eredeti negatív film előhívására használt filmelőhívók, és a negatív film vagy pozitív másolat készítéséhez használt másoló berendezések jellemzői a Szerződés „K” melléklete I. fejezete 1. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban; és
(4) ellenőrző repülési adatok, amelyek megmutatják valamennyi optikai fényképezőgépben használatos légifilm-típus terepi felbontását a föld feletti magasság függvényében;
(B) videokamerák esetén az ellenőrző repülési adatokat valamennyi műszer eredményéről, amelyek a föld feletti magasság függvényében mutatják a terepi felbontást;
(C) infravörös vonalas letapogató berendezések esetén az ellenőrző repülési adatokat valamennyi műszer eredményéről, amelyek a föld feletti magasság függvényében mutatják a terepi felbontást; és
(D) oldalra néző szintetikus nyílású lokátornál az ellenőrző repülési adatokat valamennyi műszer eredményéről, amelyek a repülőgéptől való ferde távolság függvényében mutatják a terepi felbontást.
4. A földi vizsgálat megkezdése előtt a hitelesítést végrehajtó részes állam tájékoztatja a hitelesítésben részt vevő részes államot vagy részes államokat:
(A) a megfigyelő repülőgép és érzékelő műszerei földi vizsgálatának végrehajtási tervéről;
(B) a megfigyelő repülőgépről, valamint érzékelő műszereiről, a csatlakozó felszerelésekről és a műszerek érzékelő felületeinek fedőiről vagy más, a műszerek működését akadályozó eszközökről, vázlatok, térképek, diák és más vizuális anyagok segítségével jelezve helyüket a megfigyelő repülőgépen;
(C) valamennyi szükséges biztonsági előírásról, amelyeket a megfigyelő repülőgép és érzékelő műszerei földi vizsgálata során betartanak; és
(D) a leltározási eljárásokról, amelyeket a hitelesítést végrehajtó részes állam kísérői használni szándékoznak jelen fejezet 6. bekezdésének megfelelően.
5. A földi vizsgálat megkezdése előtt mindegyik, hitelesítésen részt vevő részes állam eljuttatja a hitelesítést végrehajtó részes államnak a földi vizsgálat vagy a légi vizsgálat során alkalmazni kívánt valamennyi eszközének a listáját. A vizsgálatot végrehajtó részes államok számára engedélyezik, hogy a megfigyelő repülőgép fedélzetére vigyenek és használjanak videokamerákat, kézi hangrögzítőket és kézi elektronikus számítógépeket. A hitelesítésben részt vevő részes államok számára engedélyezik más eszközök használatát, a hitelesítést végrehajtó részes állam jóváhagyásával.
6. A hitelesítésben részt vevő részes államok a hitelesítést végrehajtó részes állammal együtt tételesen leltárba veszik a jelen fejezet 5. bekezdésében biztosított valamennyi eszközt, és áttekintik a leltározási eljárásokat, amelyeket azért folytatnak, hogy meggyőződjenek: minden egyes eszközt, amit a hitelesítésen részt vevő részes államok a megfigyelő repülőgép fedélzetére vittek, a vizsgálat befejezésekor eltávolítottak a megfigyelő repülőgépről.
7. Mindegyik, hitelesítésben részt vevő részes állam személyzete jogosult a megfigyelő repülőgép és a megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszer földi vizsgálata során az alábbi tevékenységeket folytatni:
(A) meggyőződni arról, hogy a megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszer száma és helye megfelel a jelen melléklet I. fejezete 6. bekezdése, a „C” melléklet és a „B” melléklet I. fejezete rendelkezéseivel összhangban biztosított információknak;
(B) megismerkedni a megfigyelő repülőgépen lévő valamennyi érzékelő műszer elhelyezésével, beleértve azok minden alkotó elemét, kapcsolódásukat egymáshoz és bármely más, hozzájuk tartozó felszereléshez, amelyet az információk nyilvántartására használnak;
(C) bemutatót kapni minden egyes érzékelő műszer kezeléséről és működéséről; és
(D) megismerkedni a jelen fejezet 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban biztosított próbarepülési adatmintákkal.
8. Bármely, hitelesítésen részt vevő részes állam kérésére a hitelesítést végrehajtó részes állam fényképet készít a megfigyelő repülőgépre felszerelt bármely érzékelő műszerről, a megfigyelő repülőgépen lévő, hozzájuk tartozó felszerelésekről, vagy a műszerek érzékelő felületéről fedőikkel, vagy az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközökről. Az ilyen fényképek kielégítik a jelen melléklet I. fejezete 6. bekezdése (B)(1), (2) és (3) albekezdésében meghatározott követelményeket.
9. A hitelesítést végrehajtó részes állam jogosult személyzetet kijelölni a hitelesítésen részt vevő részes államok személyzetének kísérésére a teljes földi vizsgálat során, hogy megerősítsék jelen fejezet rendelkezéseinek betartását. A hitelesítést végrehajtó részes állam személyzete nem avatkozik a hitelesítésen részt vevő részes államok tevékenységébe, amennyiben az ilyen tevékenység nem mond ellent a jelen fejezet 4. bekezdése (C) albekezdésében meghatározott biztonsági előírásoknak.
10. A hitelesítést végrehajtó részes állam hozzáférést biztosít a hitelesítésen részt vevő részes államok számára a teljes megfigyelő repülőgéphez, érzékelő műszereihez és a hozzájuk tartozó felszerelésekhez, és megfelelő áramforrást biztosít érzékelő műszerei és a hozzájuk tartozó felszerelések működéséhez. A hitelesítést végrehajtó részes állam kinyitja a fülkéket, vagy eltávolítja az elemeket vagy akadályokat, hogy a szükséges mértékben lehetővé tegye bármely, a hitelesítés tárgyát képező érzékelő műszer és hozzá tartozó felszerelés vizsgálatát.
11. Jelen fejezet rendelkezéseinek betartásával a földi vizsgálatot olyan módon hajtják végre, ami nem
(A) korlátozza, sérti, vagy akadályozza meg a megfigyelő repülőgép vagy érzékelő műszereinek későbbi működését;
(B) alakítja át a megfigyelő repülőgép vagy érzékelő műszereinek elektromos vagy mechanikus szerkezetét; vagy
(C) rontja a megfigyelő repülőgép repülési képességét.
12. A hitelesítésen részt vevő részes államok jogosultak az jelen fejezet 5. bekezdésében felsorolt eszközök használatával méréseket végezni, jegyzeteket, vázlatokat és hasonló okmányokat és felvételeket készíteni a megfigyelő repülőgépről érzékelő műszereiről és a hozzájuk tartozó felszerelésekről. Az ilyen munkaokmányokat a hitelesítésen részt vevő részes állam megtarthatja, és a hitelesítést végrehajtó részes állam nem tekinti át vagy vizsgálja meg azokat.
13. A hitelesítést végrehajtó részes állam mindent elkövet, hogy válaszoljon a hitelesítésen részt vevő részes államok földi vizsgálattal összefüggő kérdéseire.
14. A földi vizsgálat befejezésekor a hitelesítésen részt vevő részes államok elhagyják a megfigyelő repülőgépet, és a hitelesítést végrehajtó részes állam jogosult a jelen fejezet 6. bekezdésében rögzítettekkel összhangban saját leltározási eljárásainak alkalmazására, hogy meggyőződjön: a földi vizsgálat során a jelen fejezet 5. bekezdésével összhangban használt valamennyi eszközt eltávolították a megfigyelő repülőgépről.
1. A megfigyelő repülőgép és érzékelő műszerei földi vizsgálata végrehajtásának kiegészítéseként a hitelesítést végrehajtó részes állam végrehajtja érzékelő műszerei repülés közbeni vizsgálatát, amely elegendő ahhoz, hogy
(A) lehetővé tegye a megfigyelő repülőgépre felszerelt összes érzékelő műszer működésének megfigyelését;
(B) abban az esetben, ha az érzékelő műszer terepi felbontása függ a föld feletti magasságtól, annak a legkisebb föld feletti magasságnak a megállapításához, amelyen egy adott típusú és modellű megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszert működtetnek bármely megfigyelő repülés során a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésében meghatározott terepi felbontási korlátozásnak megfelelően; és
(C) abban az esetben, ha az érzékelő műszer terepi felbontása nem függ a föld feletti magasságtól, egy adott típusú és modellű megfigyelő repülőgépen elhelyezett minden egyes érzékelő műszer terepi felbontásának megállapításához, a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésében meghatározott terepi felbontási korlátozásnak megfelelően.
2. Az érzékelő műszerek repülés közbeni vizsgálatának megkezdése előtt a hitelesítést végrehajtó részes állam ismerteti a hitelesítésben részt vevő részes államokkal a repülés közbeni vizsgálat végrehajtására vonatkozó tervét. A tájékoztató az alábbi információkat foglalja magába:
(A) a kalibráló célok vázlatát, amelyet jelen melléklet 1. függeléke I. fejezete 5. bekezdésének rendelkezései szerint a repülés közbeni vizsgálathoz használni kíván;
(B) a várható időtartamot, az időjárási feltételeket, az összes hitelesíteni kívánt érzékelő műszerre vonatkozóan a kalibráló célok feletti valamennyi átrepülés számát, irányát és föld feletti magasságát; és
(C) az összes biztonsági előírást, amelyet a megfigyelő repülőgép és érzékelő műszerei repülés közbeni vizsgálata során betartanak.
3. A repülés közbeni vizsgálat végrehajtása előtt és alatt a hitelesítésen részt vevő részes államok jogosultak megtekinteni a kalibráló célok elhelyezését. A hitelesítést végrehajtó részes állam biztosítja a szükséges eszközöket, hogy meggyőződjenek: a kalibráló célok megfelelnek a jelen melléklet 1. függeléke I. fejezetében rögzített előírásoknak.
4. A repülés közbeni vizsgálatot tiszta légköri, nappali viszonyok mellett hajtják végre, ha nem állapodnak meg másképpen, a kalibráló célok felett a megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszer kategóriájára vonatkozóan jelen melléklet 1. függeléke II. fejezete rendelkezéseinek megfelelően, hogy meghatározzák valamennyi érzékelő műszer terepi felbontását.
5. A hitelesítést végrehajtó részes állam olyan adatokat biztosít az időjárási feltételekről a kalibráló célok elhelyezési térségében az érzékelő műszerek repülés közbeni vizsgálatának időszakára, amelyek a jelen melléklet 1. függeléke III. fejezetében meghatározott módszerek szerinti számításokhoz szükségesek.
6. Mindegyik részes állam jogosult személyzetet kijelölni a repülés közbeni vizsgálatában való részvételre. Abban az esetben, ha az így kijelölt személyek száma meghaladja a megfigyelő repülőgép szállítókapacitását, a hitelesítésben részt vevő részes államok megállapodnak, hogy a kijelölt személyzet mely tagjai vesznek részt a repülés közbeni vizsgálaton.
7. A részes államok jelen fejezet 6. bekezdése szerint kijelölt személyzete jogosult figyelemmel kísérni a hitelesítést végrehajtó részes állam személyzete által működtetett érzékelő műszerek munkáját.
8. A hitelesítésben részt vevő részes állam személyei jogosultak figyelemmel kísérni a repülés közbeni vizsgálat során exponált eredeti negatív film kazettáinak kinyitását, tárolását, előhívását és kezelését a Szerződés „K” melléklete II. fejezetének rendelkezéseivel összhangban.
1. A földi és a repülés közbeni vizsgálat befejezésekor az érzékelő műszerek által rögzített adatokat és a kalibráló célok adatait a hitelesítést végrehajtó részes állam és a hitelesítésben részt vevő részes államok közösen vizsgálják meg. Ezek a részes államok hitelesítési jelentést készítenek, amely megállapítja:
(A) hogy a kijelölt megfigyelő repülőgép a Szerződés V. Cikkének megfelelően kijelölt típusba és modellbe tartozik;
(B) hogy a megfigyelő repülőgépre felszerelt érzékelő műszerek a Szerződés IV. Cikke 1. bekezdésében meghatározott kategóriába tartoznak, és kielégítik a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésének követelményeit;
(C) hogy az érzékelő műszerekről szolgáltatott technikai információk összhangban vannak a Szerződés „B” melléklete I. fejezetével;
(D) abban az esetben, ha az érzékelő műszer terepi felbontása függ a föld feletti magasságtól, azt a legkisebb föld feletti magasságot, ahol egy adott típusú és modellű megfigyelő repülőgép valamennyi érzékelő műszere működtethető egy megfigyelő repülés során a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésében meghatározott terepi felbontási korlátozásnak megfelelően;
(E) abban az esetben, ha a terepi felbontás nem függ a föld feletti magasságtól, egy adott típusú és modellű megfigyelő repülőgépre felszerelt valamennyi érzékelő műszer terepi felbontását a Szerződés IV. Cikke 2. bekezdésében meghatározott terepi felbontási korlátozásnak megfelelően;
(F) hogy az érzékelő műszerek érzékelő felületének fedői és más, a műszerek működését akadályozó eszközök összhangban vannak a Szerződés IV. Cikke 4. bekezdésének rendelkezéseivel.
2. Az egyes érzékelő műszerekről jelen melléklet I. fejezete 6. bekezdésének és II. fejezete 3. és 8. bekezdésének megfelelően biztosított információk egy példányát csatolják a hitelesítési jelentéshez.
3. A hitelesítési jelentés példányait a hitelesítést végrehajtó részes állam eljuttatja az összes többi részes államhoz. Azok a részes államok, amelyek nem vettek részt a hitelesítésben, nem jogosultak a hitelesítési jelentésben szereplő következtetéseket elutasítani.
4. A megfigyelő repülőgép és a hozzá tartozó érzékelő műszerkészlet hitelesítettnek számít, kivéve, ha a hitelesítésben részt vevő részes államok nem képesek megállapodásra jutni a hitelesítési jelentés tartalmáról.
5. Abban az esetben, ha a hitelesítést végrehajtó részes állam és a hitelesítésben részt vevő részes államok nem képesek megállapodásra jutni a hitelesítési jelentés tartalmáról, a megfigyelő repülőgép nem alkalmazható megfigyelő repülésekre, ameddig a kérdést meg nem oldják.
D. melléklet 1. függelék
A megfigyelő repülőgépre felszerelt minden egyes érzékelő műszer terepi felbontását és, ha az függ a föld feletti magasságtól, azt a legkisebb föld feletti magasságot, amelyen egy megfigyelő repülés során az érzékelő műszer működhet, meghatározzák és megerősítik a kalibráló célok felett, az egyes érzékelőműszer-kategóriáknak megfelelően az I. fejezet meghatározásaival összhangban gyűjtött adatok alapján, és a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül meghatározott számítási módszereknek megfelelően számítják ki.
1. A kalibráló célokat a hitelesítést végrehajtó részes állam biztosítja a Szerződés „D” mellékletének rendelkezései szerint. Az ilyen kalibráló célokat az érzékelő műszerek, valamennyi érzékelőműszer-kategória egy adott típusa, terepi felbontásának meghatározására használják, és az alábbi jellemzőknek megfelelően tervezik azokat.
2. Az optikai fényképezőgépek terepi felbontásának megállapítására a kalibráló célok váltakozó fekete és fehér sávok csoportjának sorozatából állnak. Minden sávcsoport legalább két fekete sávból áll, amelyeket egy fehér sáv választ el. Egy sávcsoporton belül a fekete és fehér sávok szélessége állandó marad. A kalibráló célon a különböző sávcsoportokban a sávok szélessége olyan mértékben változik, hogy lehetővé tegye a terepi felbontás pontos mérését. Minden egyes csoportban a sávok hossza állandó marad. A fekete és a fehér sávok kontrasztaránya a célon belül nem változhat, és legalább 5:1-hez arányú (ami 0,66-os modulációval egyenértékű).
3. Az infravörös vonalas letapogató berendezések terepi felbontásának megállapítására szolgáló kalibráló célokat a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül az ideiglenes alkalmazási időszakban határozzák meg.
4. Az oldalra néző szintetikus nyílású lokátor terepi felbontásának megállapítására szolgáló kalibráló célok olyan háromlapú sarokreflektor-csoportok, amelyek elrendezése összhangban van a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül az ideiglenes alkalmazási időszakban meghatározott módszerekkel.
5. Mindegyik részes állam biztosítja az összes többi részes állam számára a kalibráló célok vázlatát, amelyeket hitelesítő repülések céljára szándékozik felhasználni. Ezeken a vázlatokon feltüntetik a kalibráló célok általános méreteit, elhelyezésüket és a terep típusát, ahová telepítették őket, valamint minden egyes kalibráló céltípusra vonatkozó további információkat, ahogy azt a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül az ideiglenes alkalmazás időszaka alatt meghatározták.
1. Panoráma vagy függőlegesen felfüggesztett sorozatfelvevő fényképezőgépek terepi felbontásának megállapítása érdekében a megfigyelő repülőgép repülési útvonala közvetlenül a kalibráló cél felett és azzal párhuzamosan vezet. A ferde tengelyű sorozatfelvevő fényképezőgépek terepi felbontásának megállapítása érdekében a megfigyelő repülőgép repülési útvonala a kalibráló céllal párhuzamosan vezet olyan távolságra, hogy a kalibráló cél képe az optikai fényképezőgép látómezejének előterében jelenjen meg, a vízszintestől számított legnagyobb látószög vagy a függőlegestől számított legkisebb látószög esetén.
2. Az infravörös vonalas letapogató berendezés terepi felbontásának megállapítása érdekében a megfigyelő repülőgép repülési útvonala közvetlenül a kalibráló cél felett, azzal párhuzamosan vezet egy meghatározott föld feletti magasságban.
3. Az oldalra néző szintetikus nyílású lokátor terepi felbontásának megállapítása érdekében a megfigyelő repülőgép repülési útvonala a sarokreflektor-csoport mellett halad el.
1. A repülés közbeni vizsgálatot követően a hitelesítést végző részes állam és a hitelesítésben részt vevő részes államok közösen értékelik a repülés közbeni vizsgálat során gyűjtött adatokat a Szerződés „D” melléklete IV. fejezete 1. bekezdésének megfelelően.
2. A legkisebb föld feletti magasság kiszámítási módszerét, amelyen minden, a megfigyelő repülőgépre felszerelt optikai fényképezőgép működtethető a megfigyelő repülés során - beleértve az ebben a számításban használatos kontrasztarány-értéket vagy azzal egyenértékű modulációt, amely nem kevesebb, mint 1,6:1-hez (ami 0,23-nak felel meg), és nem nagyobb, mint 4:1-hez (ami 0,6-nek felel meg) - a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül az ideiglenes alkalmazási időszakban, 1992. június 30. előtt határozzák meg. Az optikai fényképezőgépek terepi felbontását a kalibráló cél eredeti negatív filmen lévő képének vizuális értékeléséből határozzák meg. A terepi felbontás számszerű értéke megegyezik a kalibráló cél azon legkisebb sávjának értékével, amely önálló sávként még megkülönböztethető.
3. A legkisebb föld feletti magasság kiszámítási módszerét, amelyen minden, a megfigyelő repülőgépre felszerelt videokamera működtethető a megfigyelő repülés során, a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül az ideiglenes alkalmazási időszakban határozzák meg.
4. A legkisebb föld feletti magasság kiszámítási módszerét, amelyen a megfigyelő repülőgépre felszerelt infravörös vonalas letapogató berendezés működtethető a megfigyelő repülés során - beleértve az ebben a számításban használatos legkisebb meghatározható hőmérsékletkülönbség értékét - a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül az ideiglenes alkalmazási időszakban határozzák meg.
5. Az oldalra néző szintetikus nyílású lokátor terepi felbontásának kiszámítási módszerét - beleértve az impulzus-válaszfüggvény és a céltárgy-szétválasztáson alapuló módszer közötti kapcsolat meghatározását - a Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottságon belül az ideiglenes alkalmazási időszakban határozzák meg.
1. Mindegyik részes állam kijelöl a területén egy vagy több belépési pontot, egy vagy több kilépési pontot, és egy vagy több nyitott égbolt repülőteret. A belépési pontok és a kilépési pontok lehetnek azonosak a nyitott égbolt repülőterekkel, és lehetnek azoktól eltérőek. Amennyiben nem állapodtak meg másképpen, ha egy nyitott égbolt repülőtér nem belépési pont, a nyitott égbolt repülőteret úgy jelölik ki, hogy a megfigyelő fél a belépési pontról 5 órán belül elérhesse a nyitott égbolt repülőteret saját megfigyelő repülőgépén vagy a megfigyelt fél által biztosított szállítással. A megfigyelő fél a belépési pontra vagy a nyitott égbolt repülőtérre való megérkezés után pihenési időszakra jogosult a Szerződés VI. Cikkének rendelkezései szerint.
2. Mindegyik részes állam jogosult légi belépési és légi kilépési pontokat kijelölni. Ha egy adott részes állam légi belépési és légi kilépési pontok kijelölése mellett dönt, az ilyen pontok elősegítik a megfigyelő fél területéről a megfigyelt fél belépési pontjáig történő repülést. A légi belépési pontok és a belépési pontok közötti, és a kilépési pontok és a légi kilépési pontok közötti tervezett repüléseket az ICAO által kiadott szabványoknak és gyakorlati ajánlásoknak és a nemzeti szabályoknak megfelelően hajtják végre. Abban az esetben, ha a légi belépési pontok és a belépési pontok közötti vagy a kilépési pontok és a légi kilépési pontok közötti repülések egyes részei nemzetközi légtérben történnek, a nemzetközi légtérben történő repülést az érvényben lévő nemzetközi szabályokkal összhangban hajtják végre.
3. A belépési pontokra és kilépési pontokra, a nyitott égbolt repülőterekre, a légi belépési pontokra és légi kilépési pontokra, az utántöltő repülőterekre és kalibráló célokra vonatkozó információk kezdetben a jelen melléklet 1. függelékében meghatározottaknak felelnek meg.
4. A részes állam jogosult változtatásokat eszközölni jelen fejezet 1. függelékében. Az ilyen változtatásokat írásban közli az összes többi részes állammal legalább 90 nappal a változás hatálybalépését megelőzően.
5. Mindegyik részes állam az alábbiak szerint biztosítja teljes területe hatékony megfigyelését:
(A) a szárazföldi területein: a nyitott égbolt repülőtereket olyan módon jelöli ki, hogy a területén ne legyen egy vagy több ilyen repülőtértől az adott részes állam számára a Szerződés „A” mellékletével összhangban meghatározott legnagyobb repülési távolság vagy távolságok 35%-ánál távolabbi pont.
(B) a szárazföldtől elválasztott területrészein:
(1) a részes állam jelen bekezdés (A) albekezdésének rendelkezéseit alkalmazza; vagy
(2) abban az esetben, ha területének egy része vagy egyes részei a szárazföldi területtől 600 kilométernél messzebb vannak, vagy ha az adott részes állam és a megfigyelő fél egymás között megállapodik, vagy ha az „A” melléklet másként rendelkezik, az adott részes állam különleges eljárásokat biztosít, beleértve utántöltő repülőterek lehetséges használatát; vagy
(3) abban az esetben, ha területének egy része vagy részei a szárazföldi területhez 600 kilométernél közelebb vannak, és a terület ilyen része vagy részei nem esnek jelen bekezdés (A) albekezdésének rendelkezései alá, az adott részes állam külön legnagyobb repülési távolságot határozhat meg az „A” mellékletben, hogy lefedje területének ilyen részét vagy részeit.
6. Közvetlenül a megfigyelő repülőgép belépési pontra történő megérkezésekor és közvetlenül a megfigyelő repülőgép kilépési pontról történő elindulása előtt mind a megfigyelt, mind a megfigyelő fél ellenőrzi a IV. Cikk 4. bekezdésével összhangban felszerelt érzékelő műszerek érzékelő felületeinek fedőit vagy más, az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközöket. Abban az esetben, ha a belépési pont nem azonos a nyitott égbolt repülőtérrel, ahonnan a megfigyelő repülés megkezdődik, mind a megfigyelt, mind a megfigyelő fél ellenőrzi az érzékelő műszerek érzékelő felületének fedőit vagy más, az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközöket, közvetlenül a megfigyelő repülőgép belépési pontról a nyitott égbolt repülőtérre való indulása előtt, amelyről a megfigyelő repülés megkezdődik. Abban az esetben, ha a kilépési pont nem azonos a nyitott égbolt repülőtérrel, amelyen a megfigyelő repülés befejeződik, mind a megfigyelt, mind a megfigyelő fél ellenőrzi az érzékelő műszerek érzékelő felületeinek fedőit vagy más, az érzékelő műszerek működését akadályozó eszközöket közvetlenül a megfigyelő repülőgépnek az ilyen repülőtérről a kilépési pontra történő indulása előtt.
7. A részes állam jogosult megvizsgálni és leltárba venni azokat a felszerelési tárgyakat, amelyeket a másik részes állam az érzékelő műszerek és, ha alkalmazható, a megfigyelő repülőgép repülés előtti ellenőrzésének végrehajtása céljából használni kíván, valamint azokat a tárgyakat, amelyeket a repülési képviselők a megfigyelő repülőgép fedélzetére kívánnak vinni. Ezt a vizsgálatot és leltárt:
(A) az ilyen eszközök belépési pontra vagy nyitott égbolt repülőtérre, a leltározást végrehajtó részes állam választása szerint, való megérkezését követő egy órán belül megkezdik, és egy órán belül befejezik; és
(B) a másik részes állam egy vagy több kijelölt személyének jelenlétében hajtják végre.
8. Ha az érzékelő műszerek és, ha alkalmazható, a megfigyelő repülőgép ellenőrzéséhez a berendezések leltározása és vizsgálata során használni kívánt felszerelési tárgyakról, valamint a repülési képviselők által a megfigyelő repülőgép fedélzetére vinni kívánt eszközökről a vizsgálatot és a leltárt végrehajtó részes állam megállapítja, hogy az eszközök nem felelnek meg az engedélyezett felszerelések listájának, amit a „D” melléklet II. fejezete 5. bekezdése tartalmaz, vagy a „G” melléklet I. fejezete 4. bekezdésében leírt eszközöknek, jogosult megtagadni az ilyen eszközök használatának engedélyezését. A megfigyelő fél által a megfigyelt fél területére vitt, és így minősített eszközöket, ha nem állapodnak meg másképpen:
(A) lepecsételt konténerben helyezik el biztonságos megőrzésre; és
(B) ezt követően a legkorábbi alkalommal elviszik a megfigyelt fél területéről, de nem később a megfigyelő fél megfigyelt fél területéről történő eltávozásánál.
9. Abban az esetben, ha a megfigyelő fél jelen Szerződés VI. Cikke I. fejezete 5. bekezdésének megfelelően biztosított bejelentésében meghatározott belépési pontra történő utazásához a megfigyelő fél vagy más részes állam nyilvántartásában szereplő szállító repülőgépet használ, a szállító repülőgépnek engedélyezik:
(A) a megfigyelt fél területéről történő indulást;
(B) abban az esetben, ha a belépési pont azonos a kilépési ponttal, a belépési ponton tartózkodást a megfigyelő félnek a megfigyelt fél területéről történő indulásáig; vagy
(C) abban az esetben, ha a belépési pont nem azonos a kilépési ponttal, a kilépési pontra történő repülést, kellő időt biztosítva a repülőgép személyzetének pihenésére a megfigyelő fél teljes személyzetének a megfigyelt fél területéről történő indulása előtt.
10. Abban az esetben, ha a megfigyelő repülőgépet a megfigyelt fél biztosítja, és a megfigyelő fél nem a saját szállító repülőgépét használja személyzete szállítására a belépési pontról a nyitott égbolt repülőtérre, a megfigyelt fél biztosítja a megfigyelő fél személyzetének a belépési pontról a nyitott égbolt repülőtérre és a nyitott égbolt repülőtérről a kilépési pontra történő szállítását.
E. melléklet 1. függelék
A belépési pontokként, kilépési pontokként, nyitott égbolt repülőterekként, utántöltő repülőterekként, kalibráló célokként és, ha alkalmazható, légi belépési pontokként és légi kilépési pontokként használt helyeket kezdetben jelen függelék II. fejezete rögzíti. A kijelölés magába foglalja:
(A) Hely: a belépési pont, a kilépési pont, a nyitott égbolt repülőtér, a légi belépési pont, a légi kilépési pont, az utántöltő repülőtér és a kalibráló cél neve;
(B) Helyzet: a vonatkozó hely földrajzi szélességi és hosszúsági foka másodpercre kerekítve; és
(C) Ellenőrzés: ezen a helyen végrehajtható vagy nem a repülőgép vagy az érzékelő műszerek repülés előtti ellenőrzése.
Részes állam: Németországi Szövetségi Köztársaság
| Hely | Helyzet | Repülőgép/érzékelő műszer ellenőrzés | |
| Belépési / kilépési pontok | |||
| Köln/Bonn (EDDK) | É 50-52-02 K 007-08-37 | igen | |
| Nyitott égbolt repülőterek | |||
| Wunstorf (EDNW) | É 52-27-48 K 009-25-70 | nem | |
| Landsberg/Lech (EDSA) | É 48-04-28 K 010-54-42 | nem | |
| Légi belépési / kilépési pontok | |||
| Később határozzák meg. | |||
| Utántöltő repülőterek | |||
| Kalibráló célok | |||
| Köln/Bonn | Később határozzák meg. | ||
Részes állam: Amerikai Egyesült Államok
| Hely | Helyzet | Repülőgép/érzékelő műszer ellenőrzés | |
| Belépési / kilépési pontok | |||
| Washington Dulles nemzetközi, D.C. | É 38-56-36 NY 077-27-24 | igen | |
| Travis légitámaszpont California | É 38-15-48 NY 121-55-48 | igen | |
| Nyitott égbolt repülőterek | |||
| Washington Dulles nemzetközi, D.C. | É 38-56-36 NY 077-27-48 | igen | |
| Travis légitámaszpont California | É 38-15-48 NY 121-55-48 | igen | |
| Elmendorf légitámaszpont Alaska | É 61-15-12 NY 149-47-30 | igen | |
| Lincoln Municipal Nebraska | É 40-51-00 NY 096-45-30 | nem | |
| Légi belépési / kilépési pontok | |||
| Később határozzák meg. | |||
| Utántöltő repülőterek | |||
| Honolulu nemzetközi Hawaii | É 21-19-06 NY 157-55-24 | ||
| Malmstrom légitámaszpont Montana | É 47-30-18 NY 111-11-00 | ||
| Phoenix-Sky Harbor nemzetközi, Arizona | É 33-26-12 NY 112-00-24 | ||
| General Mitchell nemzetközi, Wisconsin | É 42-56-48 NY 087-53-36 | ||
| McGhee Tyson Tennessee | É 35-48-48 NY 083-59-36 | ||
| Kalibráló célok | |||
| Washington Dulles | Később határozzák meg. | ||
| Travis légitámaszpont | Később határozzák meg. | ||
| Elmendorf légitámaszpont | Később határozzák meg. | ||
Részes állam: a Belarusz és az Oroszországi Föderáció alkotta részes államok csoportja
| Hely | Helyzet | Repülőgép/érzékelő műszer ellenőrzés | |
| Belépési / kilépési pontok | |||
| Kubinka | É 55-36-30 K 036-39-10 | igen | |
| Ulan Ude | É 51-48-00 K 107-27-00 | igen | |
| Nyitott égbolt repülőterek | |||
| Kubinka | É 55-36-30 K 036-39-10 | igen | |
| Ulan Ude | É 51-48-00 K 107-27-00 | igen | |
| Magadan | É 59-54-06 K 150-03-01 | nem | |
| Vorkuta | É 67-29-00 K 063-59-00 | nem | |
| Légi belépési / kilépési pontok | |||
| Később határozzák meg. | |||
| Utántöltő repülőterek | |||
| Kalibráló célok | |||
Részes állam: Benelux
| Hely | Helyzet | Repülőgép/érzékelő műszer ellenőrzés | |
| Belépési / kilépési pontok | |||
| Zaventem/Melsbroek | É 50-54-01 K 004-59-09 | igen | |
| Nyitott égbolt repülőterek | |||
| Zaventem/Melsbroek | É 50-54-01 K 004-59-09 | igen | |
| Légi belépési / kilépési pontok | |||
| Később határozzák meg. | |||
| Utántöltő repülőterek | |||
| Kalibráló célok | |||
| Volkel | É 54-39-03 K 005-42-02 | ||
Részes állam: Bolgár Köztársaság
| Hely | Helyzet | Repülőgép/érzékelő műszer ellenőrzés | |
| Belépési/kilépési pontok | |||
| Szófia | É 42-41-07 K 023-24-05 | igen | |
| Nyitott égbolt repülőterek | |||
| Szófia | É 42-41-07 K 023-24-05 | igen | |
| Burgasz | É 42-34-00 K 027-30-00 | nem | |
| Légi belépési / kilépési pontok | |||
| Később határozzák meg. | |||
| Utántöltő repülőterek | |||
| Szófia | É 42-41-07 K 023-24-05 | ||
| Burgasz | É 42-34-00 K 027-30-00 | ||
| Kalibráló célok | |||
Részes állam: Kanada
| Hely | Helyzet | Repülőgép/érzékelő műszer ellenőrzés | |
| Belépési / kilépési pontok | |||
| Ottawa (CYOW) | É 45-19-21 NY 075-40-10 | igen | |
| Nyitott égbolt repülőterek | |||
| Ottawa | É 45-19-21 NY 074-40-10 | igen | |
| Iqaluit | É 635-22 NY 068-33-25 | nem | |
| Yellowknife | É 62-27-45 NY 114-26-20 | nem | |
| Légi belépési / kilépési pontok | |||
| Később határozzák meg. | |||
| Utántöltő repülőterek | |||
| Edmonton | É 52-18-35 NY 113-34-43 | ||
| Halifax | É 44-52-51 NY 063-30-33 | ||
| Winnipeg | É 49-54-39 NY 097-14-35 | ||
| Churchill | É 58-44-13 NY 094-03-26 | ||
| Kalibráló célok | |||
| Ottawa térsége | Később határozzák meg. | ||
Részes állam: Dán Királyság
| Hely | Helyzet | Repülőgép/érzékelő műszer ellenőrzés | |
| Belépési / kilépési pontok | |||
| Kopenhágai nemzetközi repülőtér (EKCH) | É 55-37-07 K 012-39-26 | nem | |
| Katonai repülőtér Vaerloese (EKVL) | É 55-46-09 K 012-19-34 | igen | |
| Nyitott égbolt repülőterek | |||
| Katonai repülőtér Vaerloese | É 55-46-09 K 012-19-34 | igen | |
| Légi belépési/kilépési pontok | |||
| Később határozzák meg. | |||
| Utántöltő repülőterek | |||
| Vagar repülőtér (EKVG) | É 62-03-51 NY 007-16-26 | ||
| Soendre Stroemfjord nemzetközi repülőtér (BGSF) | É 67-01-05 NY 050-41-39 | ||
| Kalibráló célok | |||
| Katonai repülőtér Vaerloese | É 55-46-09 K 012-19-34 | ||
Részes állam: Spanyol Királyság
| Hely | Helyzet | Repülőgép/érzékelő műszer ellenőrzés | |
| Belépési / kilépési pontok | |||
| Getafe | É 40-17-43 NY 003-43-21 | igen | |
| Belépési / kilépési pontok a Kanári-szigetekre | |||
| Gando | É 27-55-49 NY 015-23-05 | igen | |
| Nyitott égbolt repülőterek | |||
| Getafe | É 40-17-43 NY 003-43-21 | igen | |
| Valencia | É 39-29-26 NY 000-28-50 | nem | |
| Valladolid | É 41-42-26 NY 004-51-02 | nem | |
| Moron | É 37-10-34 NY 005-36-53 | nem | |
| Légi belépési / kilépési pontok | |||
| Később határozzák meg. | |||
| Utántöltő repülőterek | |||
| Nincs | |||
