„(6) Minden adóalany köteles biztosítani, hogy az általa, a vevője vagy az ő képviseletében és nevében eljáró harmadik fél által kiállított számlát, egyszerűsített számlát, és az összes általa kézhez kapott számlát, egyszerűsített számlát – külön jogszabály szerint szabályozott módon és ideig – őrizzék. A számlák eredetének hitelességét, tartalmuk sértetlenségét, valamint az olvashatóságukat a megőrzési időszak teljes tartalma alatt biztosítani kell.”
45. § (1) Az áfa-törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A helyesbítő számlának, egyszerűsített számlának tartalmaznia kell:]
„c) az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet.”
(2) Az áfa-törvény 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát befogadó adóalany bármely irányú helyesbítés esetén a (3) bekezdésben foglaltakat köteles alkalmazni.”
46. § Az áfa-törvény a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Ha a számla, egyszerűsített számla kibocsátását követően:
a) a teljesítés meghiúsul, vagy
b) a számítógéppel, illetve elektronikus úton előállított számla lezárását követően észlelt hibát kell javítani, vagy
c) a számítógéppel előállított számlát, elektronikus számlát műszaki hiba miatt újra elő kell állítani,
a számlát, egyszerűsített számlát a kibocsátónak – a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő bizonylat kiállításával – storníroznia kell.
(2) A stornó számlának tartalmaznia kell:
a) a számla sorszámát,
b) a stornírozandó (eredeti) számla sorszámát,
c) a számla kibocsátójának nevét, címét, adószámát,
d) a vevő nevét, címét, a 29/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószámát,
e) a számla kibocsátásának keltét,
f) a stornírozandó (eredeti) számla összesített adóalapját, adóösszegét, adóval növelt ellenértékét negatív előjellel.”
47. § Az áfa-törvény 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
„(2) Az adót
a) termékimport tekintetében nem adóalany személy, szervezet, valamint alanyi adómentes adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, továbbá kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg, egyéb adóalany (ideértve a 66/A. § szerinti közvetett vámjogi képviselőt is) önadózással rendezi;
b) az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsit beszerző – ideértve a 7/C. § szerinti esetet is –, belföldön állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező nem adóalany személy, szervezet, illetve alanyi adómentes adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, továbbá kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg;
c) a Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősülő termékbeszerzés tekintetében – kivéve az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsit – az adóalanynak nem minősülő jogi személy, természetes személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet önadózással rendezi;
d) az adó megfizetéséért kezesként felelő nem adóalany személy esetén az adóhatóság határozattal állapítja meg.”
48. § (1) Az áfa-törvény 48. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A fizetendő adó az adó-megállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege. A 19. és 20. § szerint halasztott adófizetési kötelezettség a fizetendő adó összegét abban az adó-megállapítási időszakban növeli, amelyben a halasztás lejár. Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási időszakban levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót.”
(2) Az áfa-törvény 48. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
a) a 28–29. §-ban meghatározott adómérték, valamint a 29/A–29/B. §-ok szerinti adómentesség alá tartozó, az adóalany által teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja – nemzetközi teherközlekedés és személyszállítás, valamint a 15/A. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtások esetén, ideértve a más tagállamban vagy harmadik ország területén teljesített szolgáltatásnyújtás adó nélküli ellenértékét is – az adóév elejétől, illetve – ha az adóalany év közben jelentkezik be – az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt [49. § (2) bekezdés b) pont]; vagy
ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre, vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz, vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések adóval növelt ellenértékét megfizette, és a tárgyi eszközt az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában, a tárgyi eszközként elszámolható beszerzéseket pedig az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásában szerepelteti, vagy
bb) a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre, vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz, vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések adóval növelt ellenértékét megfizette, és az említett beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolta; vagy
ca) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által saját vállalkozásában előállított tárgyi eszközére jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz előállításával kapcsolatban felmerült beszerzéseinek (kivéve saját teljesítménye értékének) adóval növelt ellenértékét megfizette, valamint e beszerzéseket az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásában, vagy a tárgyi eszközt az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepelteti; vagy
cb) a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany által saját vállalkozásában előállított tárgyi eszközére jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz előállításával kapcsolatban felmerült beszerzéseinek (kivéve saját teljesítménye értékének) adóval növelt ellenértékét megfizette, valamint e beszerzéseket a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint a beruházás bekerülési értékeként elszámolta; vagy
d) jogutód nélküli megszűnés esetén az adóalany a megszűnéshez kapcsolódó utolsó, záró adóbevallását benyújtotta.”
(3) Az áfa-törvény 48. §-a a következő (5)–(6) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg az (5)–(8) bekezdések jelölése (7)–(10) bekezdésekre változik:
„(5) A tárgyi eszközre jutó áfa göngyölítését az utolsó, a (2) bekezdés szerinti megfizetéssel, illetve az utolsó, a (4) bekezdés szerinti visszaigényléssel záruló adó-megállapítási időszakot követő első olyan adómegállapítási időszaktól kell kezdeni, amelyben tárgyi eszköz beszerzés történik.
(6) A (4) bekezdés ba), bb), ca), cb) pontjaira alapított adó-visszaigénylési kérelmet az adóhatóság kizárólag akkor teljesíti, ha az adóalanynak abban az adó-megállapítási időszakban is volt tárgyi eszköz-, illetve tárgyi eszközként elszámolható beszerzése, amelyre vonatkozóan az adó-visszaigénylési kérelmét benyújtotta.”
(4) Az áfa-törvény 48. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A negatív elszámolandó adót – legfeljebb annak összegéig – csökkenteni kell azon beszerzésekre jutó adóval, amelyeknek adóval növelt ellenértékét, illetve a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti beszerzés, a termékimport, a 40. § (2) és (7)–(9) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett személy esetében az adó összegét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizette meg, és azt követelés mérséklése útján sem egyenlítette ki. E bekezdés alkalmazásában megfizetettnek minősül a kedvezményezett részére történő, a külön jogszabály szerint igazolt termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon része, amelyet a PHARE, az ISPA, illetve a SAPARD forrásból finanszíroznak, valamint ha az ellenértékből kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik visszatartás. Megfizetettnek minősül továbbá az a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, melynek vonatkozásában a visszaigénylési kérelmet benyújtó adóalany – a termékértékesítést végző, illetve a szolgáltatást nyújtó adóalannyal szembeni – tartozása megszűnik. A negatív elszámolandó adó vissza nem téríthető részét az adóalany a (3) bekezdés a) pontja szerint veheti figyelembe.”
49. § (1) Az áfa-törvény 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adóalany a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást vagy mezőgazdasági tevékenységet is folytat, akkor az ebből származó, illetve várható bevételt az (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel nem kell a (2) bekezdés szerinti összeghatárnál figyelembe venni.”
(2) Az áfa-törvény 49. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az összeghatárba beleszámít a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentes ingatlan értékesítésből, illetve a 2. számú melléklet 6. pontja szerinti pénzügyi és biztosítási tevékenységből származó ellenérték is, kivéve, ha az járulékos tevékenységként kapcsolódik az adóalany által végzett főtevékenységhez.
(6) A (2) bekezdés szerinti összeghatárba nem számít bele az adóalany befektetett eszközeinek (immateriális javak és tárgyi eszközök egyaránt), valamint az új közlekedési eszköz Közösségen belülre történő értékesítéséből származó bevétel.”
50. § (1) Az áfa-törvény 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alanyi adómentességet választó adóalany – a 7. § (1) bekezdésében és 7. § (2) bekezdése a)–b) pontjaiban meghatározott termékértékesítés és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport és a 40. § (2), (7)–(11) bekezdéseiben meghatározott adókötelezettség kivételével – adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.”
(2) Az áfa-törvény 50. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt]
„a) a 7. § (1) bekezdésében és 7. § (2) bekezdése a)–b) pontjaiban meghatározott termékértékesítése, a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtása, és a 40. § (2), (7)–(11) bekezdéseiben meghatározott adókötelezettség tekintetében adó-nyilvántartási, -megállapítási, -bevallási, és -elszámolási kötelezettség,”
[terheli]
(3) Az áfa-törvény 50. §-a a következő (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt megilleti az adózás választásának joga akkor is, ha a Közösségen belülről történő termékbeszerzése a tárgyévben nem éri el a 10 000 eurót, adólevonási joggal azonban ekkor sem élhet.
(5) Új közlekedési eszköz Közösségen belülre történő értékesítésére e fejezet szerinti adózási mód nem alkalmazható.”
51. § Az áfa-törvény 55. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:
„XIII. FEJEZET
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
A mezőgazdasági termelő különleges jogállása”
52. § Az áfa-törvény a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) A különleges jogállású mezőgazdasági termelő adóalanyt nem az 56. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után a 43. § és 70. § szerinti bizonylatadási kötelezettség terheli azzal az eltéréssel, hogy a számlában, egyszerűsített számlában áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és a 44. § (2) bekezdése szerinti százalékértéket nem tüntethet fel, és a bizonylaton „különleges jogállású adóalany által teljesített értékesítés” kifejezés szerepel. Amennyiben a különleges jogállású mezőgazdasági termelő a 43. § szerinti bizonylatot nem bocsát ki, a 70. § (1) bekezdése szerint nyugtát ad.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő esetekben a 4. számú melléklet I. részében felsorolt termékek értékesítése, és II. részében felsorolt szolgáltatások nyújtása esetén kompenzációs felárra nem jogosult.”
53. § Az áfa-törvény 59. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átvevő adóalany adólevonási joga a kompenzációs felár egészben vagy részbeni kifizetésének időpontjában, vagy – ha az később történik – a felvásárlás napján keletkezik. Kifizetésnek minősül bármely olyan elszámolás, amely a felvásárló tartozását csökkenti.”
54. § Az áfa-törvény a következő címmel és 59/A–59/C. §-sokkal egészül ki:
„Közösségen belüli termékértékesítés
59/A. § (1) Az 58. § (1) bekezdése szerinti kompenzációs felár alkalmazandó a különleges jogállású mezőgazdasági termelő
a) 29/A. § a) pontja szerinti termékértékesítésére, amely másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany – kivéve a különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyt – részére, valamint az olyan nem adóalany jogi személy részére történik, amely a Közösségen belülről történő termékbeszerzése után saját nevében adófizetésre kötelezett, vagy
b) 11. § és 12. § c) pontja szerinti termékértékesítésére, amennyiben az átvevő harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany.
(2) Az (1) bekezdés előírásait az 4. számú mellékletben szereplő mezőgazdasági szolgáltatásokra is alkalmazni kell.
59/B. § Az 59/A. § szerint az átvevő adóalany által kifizetett kompenzációs felár előzetesen felszámított adónak minősül.
59/C. § (1) Ha az átvevő másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, vagy másik tagállamban a Közösségen belülről történő termékbeszerzései után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, a kompenzációs felár mint előzetesen felszámított adó a másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalanyokra vonatkozó adó-visszatérítés formájában térül meg.
(2) Ha az átvevő másik tagállamban vagy harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany, a kompenzációs felár mint előzetesen felszámított adó a másik tagállamban, illetve harmadik országban nyilvántartásba vett adóalanyokra vonatkozó adó-visszatérítés formájában térül meg, feltéve, hogy a terméket, szolgáltatást olyan tevékenységhez szerezték be, vették igénybe, mely belföldön adólevonásra jogosítana.”
55. § Az áfa-törvény a következő címmel és 59/D. §-sal egészül ki:
„Közösségen belülről történő termékbeszerzés
59/D. § A belföldön nyilvántartásba vett, adó fizetésére kötelezett adóalany más tagállamban különleges jogállásúnak minősülő mezőgazdasági termelőnek kifizetett kompenzációs felárát az adott tagállam adóhatósága téríti vissza.”
56. § Az áfa-törvény a következő címmel és 64/C. §-sal egészül ki:
„A Közösségen belüli értékesítésre és beszerzésre vonatkozó különleges szabályok
64/C. § (1) Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli mentes értékesítése esetén ezen fejezet szerinti adózást nem lehet alkalmazni.
(2) A használt termékek, gyűjteményes tárgyak, régiségek Közösségen belülről történő termékbeszerzése esetén nem kell adót fizetni, ha a vevő adóköteles kereskedő és a beszerzett termékek után a feladás, elfuvarozás megkezdésének helye szerinti tagállamban ezen fejezet szerinti szabályok alkalmazásával az adót megfizették, vagy ha a vevő nyilvános árverés szervezője és a termékek után a feladás, elfuvarozás megkezdésének tagállamában a nyilvános árverésre vonatkozó szabályok szerint az adót megfizették.
(3) A 14/A. §-t és a Közösségen belüli mentes értékesítésre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni azon termékek esetében, amelyre e fejezet szerinti adózást alkalmazzák.”
57. § Az áfa-törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) Az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján utazási irodának minősülő adóalany által az e tevékenysége keretében az utas részére teljesített összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása egyetlen, belföldön teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, amely a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett, belföldön van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található belföldön.
(2) E fejezet rendelkezéseit arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell alkalmazni, amelyet az adóalany az utas részére saját nevében – az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott utazási csomagként – teljesít, és amelyhez más adóalany által értékesített terméket és nyújtott szolgáltatást használ fel, hasznosít. E fejezet alkalmazásában a 24 óránál rövidebb vagy éjszakai szállást nem tartalmazó szolgáltatások együttese is utazási csomagnak minősül.
(3) E fejezet alkalmazásában a teljesítési időpont
a) kiutazásnál az utas visszaérkezésének napja,
b) beutazásnál az utolsó belföldön töltött nap,
c) rendezvényszervezésnél, illetve belföldi utazásnál a rendezvény, illetve a belföldi út utolsó napja.
(4) Mentes az adó alól az a szolgáltatás, amelyet az adóalany saját nevében, de az utas javára rendel meg, s amelyet az utas részére közvetlenül harmadik országnak minősülő területen teljesítenek. Abban az esetben, ha az adóalany által a saját nevében, de az utas javára megrendelt szolgáltatást csak részben teljesítik harmadik országnak minősülő területen, csak a szolgáltatás harmadik ország területén teljesített arányos része mentes az adó alól.”
58. § Az áfa-törvény 66. §-a a következő (7)–(10) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Az árrés az utazási iroda választásától függően adó-megállapítási időszakra is számítható. Az adó-megállapítási időszak árrése az utas felé kiszámlázott összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint az utazási iroda által saját nevében az utas javára beszerzett – és a bevallás benyújtásáig beérkezett számlákban szereplő – termékek és szolgáltatások adóval növelt ellenértékének különbözete.
(8) Az (1) bekezdés szerinti árrésből az adó összegét a 44. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni.
(9) Az (1) bekezdés szerinti adózás választása adóévre szól, amelyet az adózó köteles az adóhatóságnak bejelenteni. Választására vonatkozó nyilatkozatát, illetve annak megváltoztatását az adózás rendjéről szóló törvénynek a változás bejelentési kötelezettségről szóló előírásai szerint kell teljesítenie.
(10) Az önálló pozíciószámonként számított adózásról az adó-megállapítási időszak szerinti árrés adózásra történő áttérés esetén az adóalany az áttérést megelőző napon köteles azon szolgáltatások utáni adókötelezettségét megállapítani, amelyekre az áttérést megelőzően a pozíció szám szerinti számítást alkalmazta.”
59. § Az áfa-törvény 66/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„66/A. § (1) A Tanács a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete szerinti közvetett képviselő (a továbbiakban: közvetett vámjogi képviselő) jogosult arra, hogy – amennyiben adóalany, és megfelel az adólevonás személyi feltételeinek – a 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott dokumentumok alapján levonja a 41. § (2) bekezdése alapján általa megfizetett adót, feltéve, hogy az e § szerinti számla kibocsátásával az adót a képviselt személyre áthárítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számla kibocsátásának időpontja nem előzheti meg a közvetett vámjogi képviselő 21. § szerinti adófizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját.
(3) A közvetett vámjogi képviselőnek az (1) bekezdés szerinti számla kibocsátásának napján adófizetési kötelezettsége keletkezik.
(4) A közvetett vámjogi képviselő (1) bekezdés szerinti adólevonási joga a számla kibocsátásának napján keletkezik.
(5) Az (1) bekezdés szerinti számla lehet bármilyen, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat (irat), amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a közvetett vámjogi képviselő neve, címe és adószáma;
b) a képviselt személy neve, címe és adószáma;
c) a számla kibocsátásának kelte;
d) a vámjogi képviselet tényére való utalás;
e) a vámhatósági határozat beazonosításához szükséges adatok (így különösen a határozat száma, kelte);
f) az importált termék megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához;
g) a vámteher megnevezése és összege jogcímenként;
h) a fizetés módja, határideje;
i) a fizetendő összeg.
(6) A közvetett vámjogi képviselő az (5) bekezdés f) pontjában előírt feltételnek eleget tehet úgy is, ha az általa kibocsátott számlához mellékeli az importról szóló vámhatósági határozat másolatának hiteles példányát.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakon túl a közvetett vámjogi képviselő e törvény szabályai szerint jár el azzal, hogy a XI. fejezet szerinti alanyi adómentességet nem választhatja.”
60. § Az áfa-törvény a következő XVI/B. fejezettel és 66/B. §-sal egészül ki:
„XVI/B. Fejezet
A pénzügyi képviselőre vonatkozó különös szabályok
66/B. § (1) Az a belföldön székhellyel, állandó telephellyel, fiókteleppel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után a 40. § alapján adófizetésre kötelezett, adózással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésére és adólevonási jogának gyakorlására az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi képviselőt bízhat meg. A (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel kötelező a pénzügyi képviselő megbízása a harmadik országbeli illetőségű adóalanynak, amennyiben a belföldön teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után a 40. § alapján adófizetésre kötelezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany egyszerre csak egy pénzügyi képviselőt bízhat meg.
(3) Nem bízhat meg pénzügyi képviselőt a harmadik országbeli illetőségű adóalany a 15. § (10) bekezdése szerinti szolgáltatásnyújtással kapcsolatos adófizetési kötelezettségének teljesítésére.
(4) A pénzügyi képviselő e törvény alkalmazásában az általa képviselt személy teljes körű megbízottjaként jár el. A pénzügyi képviselő megbízója nevében, megbízónként elkülönítetten, az egyes megbízókra egyébként irányadó általános szabályok szerint teljesíti a megbízóját terhelő kötelezettségeket, illetve gyakorolja a megbízóját megillető jogokat.”
61. § Az áfa-törvény a következő XVI/C. fejezettel és 66/C–66/H. §-okkal egészül ki:
„XVI/C. Fejezet
A befektetési célú arany forgalmazásának különös adózási szabályai
66/C. § Mentes az adó alól:
a) a befektetési célú arany értékesítése, ideértve az olyan arany alapú pénzügyi műveleteket is – így különösen az aranyban eszközölt kölcsönöket, swap-, határidős ügyleteket –, amelyek a befektetési célú arany megrendelőjét tulajdonosként való rendelkezésre jogosítják,
b) a befektetési célú arany Közösségen belülről történő termékbeszerzése és importja,
c) a befektetési célú arany értékesítésében megbízója nevében és javára eljáró közvetítő szolgáltatása.
66/D. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának VIII. fejezetben meghatározott személyi és tárgyi feltételei teljesítése mellett az adóalany jogosult:
a) a befektetési célú arany beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására,
b) az arany beszerzéséhez – beleértve a Közösségen belülről történő termékbeszerzést, illetve importot is – közvetlenül kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására, feltéve, hogy azt később maga, vagy a nevében eljárva más befektetési arannyá alakítja át,
c) a részére teljesített, az arany formájának, súlyának vagy finomságának megváltoztatását célzó szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására, feltéve, hogy az arany későbbi értékesítése e fejezet alapján mentességet élvez.
(2) Az az adóalany, aki (amely) befektetési célú aranyat állít elő, vagy aranyat alakít át befektetési arannyá, jogosult levonni az illető arany előállításához vagy átalakításához közvetlenül kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások beszerzése, Közösségen belülről történő termékbeszerzése, vagy importja során rá hárított előzetesen felszámított adót.
66/E. § (1) Az az adóalany, aki (amely) tevékenysége során befektetési célú aranyat állít elő, vagy más aranyat befektetési célú arannyá alakít át, választhatja, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó, adóalany részére teljesített termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai esetében is az általános szabályok szerint számítsa fel és vonja le az adót.
(2) Az (1) bekezdés szerinti választás lehetősége megilleti – e fejezet hatálya alá tartozó, adóalany részére teljesített termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai tekintetében – azt az adóalanyt is, aki általában ipari célokra értékesít aranyat.
(3) Amennyiben a befektetési célú arany értékesítője élt az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jogával, úgy az ügyletben a megbízója nevében és javára eljáró közvetítő is jogosult arra, hogy az ügylethez közvetlenül kapcsolódó, a 66/C. § c) pontja szerint adómentes szolgáltatására is az általános szabályok szerint számítsa fel és vonja le az adót.
(4) Az adóalany az általános szabályok szerinti adózást adóév végéig választja, ettől adóév közben nem térhet el, azt valamennyi ezen fejezet szerinti értékesítésére alkalmaznia kell. Az adóalany az általános szabályok szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozatát, illetve annak megváltoztatását az adózás rendjéről szóló törvény szerint teljesíti.
66/F. § (1) Az adóalany köteles nyilvántartásaiban elkülönítetten kimutatni az e fejezet hatálya alá tartozó termékértékesítéseit.
(2) Az e fejezet hatálya alá tartozó termékértékesítésről kiállított bizonylatnak – az általános követelményeken felül – minden esetben tartalmaznia kell a megrendelő nevét és címét.
66/G. § A megmunkálandó arany, a 325 ezred vagy annál nagyobb tisztaságú félkész termék arany, vagy befektetési célú arany értékesítése esetén, amennyiben az adóalany ezen értékesítései tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta, az adót a terméket saját nevében beszerző adóalany fizeti, ha a terméket értékesítő adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, amely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett, másik tagállamban vagy harmadik ország területén van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található másik tagállamban vagy harmadik ország területén.
66/H. § (1) Nem tartoznak a 66/C. §-ban meghatározott adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások alá a következő ügyletek:
a) befektetési célú arany belföldi értékesítése azon adóalanyok között, akik a külön törvényben szabályozott nemesfémpiac tagjai,
b) befektetési célú arany belföldi értékesítése a külön törvényben szabályozott nemesfémpiac tagja és egy olyan adóalany között, aki nem tagja a nemesfémpiacnak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az adóalany adófizetési kötelezettségének felfüggesztésére van lehetőség, nyilvántartási kötelezettsége nincs.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a 66/G. § szerinti fordított adózásnak van helye. Ezen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a nemesfémpiac tagja köteles megfizetni az adót, amennyiben a nemesfémpiac tagjának nem minősülő személyt egyébként bejelentkezési kötelezettség belföldön nem terheli.”
62. § Az áfa-törvény 70/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösség tagállamai forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK (hatodik) irányelvvel és 2004. január 1. napjáig hatályba lépett valamennyi módosításával.”
63. § (1) Az áfa-törvény 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza
a) azokat a területeket, tevékenységi ágakat, amelyekben a nyugtaadási kötelezettség kizárólag az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép vagy taxaméter (a továbbiakban együtt: pénztárgép) alkalmazásával teljesíthető, valamint
b) azokat a feltételeket, amelyek mellett a számla, egyszerűsített számla kibocsátását a felek megállapodása alapján a vevő vagy harmadik személy végzi.”
(2) Az áfa-törvény 71. §-ának (9)–(10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) Az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható, az alább meghatározott tevékenysége keretében harmadik ország területére kifuvarozott, kiküldött és ott szétosztott termékek beszerzésére (ide nem értve a személygépkocsit és az annak üzemeltetéséhez használt üzemanyagot) jutó előzetesen felszámított adó visszatérítését indokolt kérelemre saját hatáskörben, méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi szervezet, egyház, az egyház önálló képviselettel rendelkező szervezeti egysége (ide nem értve az egyházi fenntartású közcélú intézményt) és alapítvány részére, amely az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
a) magánszemélyek széles körét érintő szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési feladatok ellátását szolgálja, és az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább egy évvel korábban ilyen tevékenységet folytató szervezetként nyilvántartásba vették,
b) sem alapszabálya, illetőleg a szervezetet létrehozó más szabályzat, okirat alapján, sem pedig ténylegesen nem törekszik nyereség elérésére, az ennek ellenére esetleg keletkező nyereséget nem osztja fel, hanem azt az a) pont szerinti tevékenység fenntartására, javítására, bővítésére fordítja, valamint
c) vezetője, igazgatást ellátó, valamint az igazgatásában közreműködő személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatást (ideértve a költségtérítést is) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek előnyt a szervezet működéséből. E pont alkalmazásában nem minősül ellenszolgáltatásnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerinti adómentes bevétel.
(10) A (9) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel nem vonatkozik arra az esetre, ha a visszatérítés iránti kérelmet szociális vagy egészségügyi feladatot ellátó, kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett alapítvány, társadalmi szervezet nyújtja be.”
(3) Az áfa-törvény 71. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg az elektronikus számla kibocsátásával, megőrzésével és adóügyi kezelésével kapcsolatos szabályokat.”
64. § Az áfa-törvény az e törvény 1. számú melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.
65. § Az áfa-törvény 1. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete, 3. számú melléklete e törvény 2. számú mellékléte szerint módosul.
66. § Az áfa-törvény 4. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerinti II. résszel egészül ki, egyidejűleg a II. rész jelölése III. részre változik.
67. § (1) E törvény – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog a hatálybalépést követően keletkezik.
(2) Az áfa-törvényben euróban meghatározott értéket a forintra történő átváltás során a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével, a matematikai szabályok szerint százezer forintra kerekítve kell megállapítani.
(3) E törvény 73. §-a e törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
68. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa-törvény 4. §-ának (4) bekezdése, 9/B. §-a, 13. § (1) bekezdésének 18. pontja, 16. §-ának (3) bekezdése, az 5. §-a (2) bekezdésében a „szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött” szövegrész, a 44. § (1) bekezdésében a „ , számlát helyettesítő okmányban” szövegrész, a (4) bekezdésében a „ , számlát helyettesítő okmányon” szövegrész, az (5) bekezdésében az „és a számlát helyettesítő okmányban” szövegrész, a 45. §-ának (1) bekezdésében az „és számlát helyettesítő okmány”, valamint az „és számlát helyettesítő okmányt” szövegrész, a (2) bekezdésében az „és számlát helyettesítő okmánynak”, az „és számlát helyettesítő okmány” szövegrész, a (3) bekezdésében az „és számlát helyettesítő okmány” szövegrész hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa-törvény 52–54. §-ai hatályukat vesztik azzal, hogy azon adóalanyok tekintetében, akik (amelyek) 2004. évre ezen §-ok szerinti különleges adózási módot választották, azt 2004. december 31-ig továbbra is alkalmazni kell.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa-törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a 9/B. § jelölése 9/A. §-ra változik, az áfa-törvény 18. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 48/B. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában, 50. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „9. §-ban” szövegrész helyébe a „8. § (3) és (6) bekezdésében” szövegrész, a 43. § (4) bekezdésében a „9. § (1)–(2) bekezdései” szövegrész helyébe „8. § (3) és (6) bekezdései” szövegrész, a 33. § (1) bekezdésének b) pontjában a „9. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. §-ban” szövegrész, az áfa-törvény 40. §-ának (1) bekezdésében a „(2)–(4) bekezdésekben” szövegrész helyébe a „(2)–(11) bekezdésekben” szövegrész, az 58. §-ának (1) bekezdésében a „4. számú melléklet I. része” szövegrész helyébe a „4. számú melléklet I. és II. része” szövegrész, az 58. §-ának (2) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében a „4. számú melléklet II. részének” szövegrész helyébe a „4. számú melléklet III. részének” szövegrész lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 41. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A vízitársulatok taggyűlése által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.”
(5) Az az adóalany, akinek (amelynek) az áfa-törvény 30. § (2) bekezdés szerinti választási joga e törvény hatálybalépésével nyílik meg, az adókötelezettségét érintő változás bejelentését 2004. évre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles teljesíteni.
(6) Az utazási iroda az áfa-törvény e törvénnyel megállapított 66. § (7) bekezdése szerinti adózás választását 2004. évre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni.
69. § (1) Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően azon közösségi státusszal rendelkező, illetve közösségi származó termékek szabadforgalomba bocsátása esetén, melyeket Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően helyeztek aktív feldolgozási eljárás, passzív feldolgozási eljárás, ideiglenes behozatal, vámfelügyelet melletti feldolgozás, árutovábbítási eljárás, vámszabad területi eljárás vagy átmeneti megőrzés eljárások valamelyike alá.
(2) Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a termék vámjogi sorsának rendezéséről szóló határozat közlésének napja.
(3) Az adó alapját az áfa-törvény 27. §-a alapján kell megállapítani.
(4) Az adó fizetésére kötelezett személy: a termék tulajdonosa, ennek hiányában, illetve külföldi illetőségű, belföldön áfa alanyisággal nem rendelkező tulajdonos esetén a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjáig hatályos vámjogszabályok szerinti vámfizetésre kötelezett személy.
(5) Nem adóalany személy, szervezet és kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalany esetén az (1) bekezdés szerinti fizetendő adót a vámhatóság állapítja meg és veti ki, egyéb, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az (1) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettségét önadózással rendezi.
(6) E §-ban nem szabályozott kérdésekben az áfa-törvénynek a termékimportra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Azon közösségi státusszal rendelkező, illetve közösségi származó termékek belföldön teljesített értékesítése esetén, melyeket Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően helyeztek vámraktározási eljárás alá, az adót a terméket saját nevében beszerző adóalany fizeti, ha a terméket értékesítő belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany.
70. § (1) Az e törvénnyel megállapított, az áfa-törvénynek a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától hatályos 7/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában 2003. évre, valamint 2004. január 1-jétől április 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan a Közösség más tagállamából történő beszerzés alatt azt a termékimportot kell érteni, amely olyan államból érkezik, amely Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának napján annak tagállamát képezi.
(2) Az e törvénnyel megállapított, az áfa-törvénynek a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától hatályos 14/A. § szerinti termékértékesítések esetében a 14/A. § (5) bekezdésében meghatározott 35 000 euró értékhatárt 2004. évre e törvény hatálybalépésére tekintettel időarányosan kell figyelembe venni.
(3) E törvény kihirdetésével az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 2. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben]
„c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;”
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eva tv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles termékimport, valamint az Európai Közösség másik tagállamából az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott új közlekedési eszköz beszerzése esetén az általános forgalmi adót megfizetni.”
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eva tv. 21. § (3) bekezdése hatályát veszti.
71. § (1) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény (a továbbiakban: adómód tv.) 211. § (2) bekezdésének alkalmazásában a kiléptetéssel esik egy tekintet alá az engedélyezett címzett, vagy a külföldi vámhatóság visszaigazolása arról, hogy a kiléptetés szándékával végleges rendeltetéssel külföldre történő szállítás alatt álló termék, amelynek kiviteli ellenőrzése megtörtént, de belföldről a vámhatóság által igazolt módon nem lépett ki, a rendeltetési helyére megérkezett.
(2) Az adómód tv. 211. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az áfa-törvény 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései alapján az olyan címzett vagy céltámogatásban részesülő adóalany, akinek (amelynek) adóalapot nem képező államháztartási támogatásnak minősülő címzett vagy céltámogatásáról 2004. január 1. napját megelőzően, adólevonási jogának figyelembevételével született jóváhagyó döntés, továbbá amelynek 2003. április 25. napjáig benyújtott címzett támogatási beruházási koncepciója alapján a beruházás indításáról az Országgyűlés 2004. évi új címzett támogatásokról szóló törvényben az adólevonási jogának figyelembevételével dönt, a beruházás rendeltetésszerű használatbavételének évét követő tizedik év utolsó napjáig kizárólag ezen beruházása és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenysége tekintetében adókötelezettségét az áfa-törvény 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti. Címzett vagy céltámogatásban részesülőnek az az adóalany minősül, aki a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint címzett vagy céltámogatásra jogosult.”
(3) Az adómód tv. 211. §-a (13) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép azzal, hogy e rendelkezés hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 126. §-a hatályát veszti:
„(13) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az áfa-törvény 12. §-ának l) pontja, 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontjából „a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített,” szövegrész, a könyvtári dokumentumok beszerzése esetén igénybe vehető általános forgalmi adó visszatérítési támogatásról szóló 45/2000. (IV. 7.) Korm. rendelet, a PHARE és ISPA előcsatlakozási eszközökből finanszírozott beszerzések általános forgalmi adó alóli mentesítésének szabályairól szóló 51/2002. (XII. 29.) PM–MeHVM együttes rendelet a hatályát veszti azzal, hogy a PHARE és ISPA előcsatlakozási eszközökből finanszírozott beszerzések és a 2004. január 1-jét megelőzően kiírt pályázatok nyertesei tekintetében, valamint a könyvtári dokumentumok 2004. január 1. napját megelőző beszerzései tekintetében ezeket a rendelkezéseket még alkalmazni kell.”
(4) Az adómód tv. 211. §-a a következő (16)–(21) bekezdésekkel egészül ki:
„(16) Az olyan adóalanynak, akinek (amelynek) mezőgazdasági támogatásra vonatkozó igényjogosultsága 2004. január 1. napját megelőzően kiadott hazai jogszabályok alapján keletkezett, e támogatásra, függetlenül annak tényleges kiutalása időpontjától, – kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében – az áfa-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia.
(17) Az európai uniós közvetlen kifizetések nemzeti támogatásból történő kiegészítése (top-up) jogcímen támogatásban részesülő adóalanynak e támogatás(ai)ra – kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében – az áfa-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia.
(18) Az éves költségvetési törvényben szereplő, a központosított bevételből működő támogatás jogcímén kifizetett támogatásban részesülő adóalanynak e támogatására – kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében – az áfa-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia.
(19) A SAPARD, ISPA és PHARE előcsatlakozási eszközökből támogatásban részesülő adóalanynak, az e támogatás(ok)ból finanszírozott beszerzései (beruházásai) tekintetében, – kizárólag a levonható adó megállapítása során – az áfa-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia.
(20) Nem minősül a levonható adó megállapítása tekintetében közhatalmi tevékenységnek az olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni, ha a koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyont, vagyoni értékű jogot, tevékenység gyakorlásának lehetőségét olyan beruházás hozza létre, amelyhez kapcsolódó államháztartási támogatásról az adóalany adólevonási jogának figyelembevételével 2004. január 1. napját megelőzően született döntés azzal, hogy e beruházás tekintetében a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő tizedik év utolsó napjáig kizárólag ezen beruházás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenység tekintetében az adóalany adókötelezettségét, illetve levonási jogát az áfa-törvény 2003. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti.
(21) Az olyan adóalanynak, akinek (amelynek) beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásáról 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés (ideértve ezen időpont előtti egyedi kormányzati kötelezettségvállalást), ezen beruházása kapcsán az áfa-törvény 2004. január 1-jétől hatályos 38. § (1) bekezdésének a 22. § (1) és (2) bekezdése alapján adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalanyra vonatkozó rendelkezése, a 38. § (3) bekezdése és a 3. számú melléklet I. rész 2b. pontja nem alkalmazandó.”
(5) E § rendelkezéseit, továbbá az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 38. §-ának (6) bekezdését 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.
72. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Külföldi Magyarországon saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint telephely létesítésével is járó üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet a 2. § c) pontjában említett gazdálkodó szervezet, fióktelep, önálló vállalkozás alapítási kötelezettség nélkül, ha az
a) nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység,
b) előadóművészi tevékenység,
c) szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével),
d) hivatásos sportolói tevékenység,
e) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység,
f) olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik,
g) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása,
h) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.”
73. § (1) Ha az adózó a 2003. adóévre 2002. december 20-ig bejelentette az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben az Eva tv. szerint teljesíti adókötelezettségeit, valamint a bejelentés időpontjában és a 2003. adóévben folyamatosan – az egyébként az Eva tv.-ben az adóalanyiságra akkor meghatározott valamennyi feltétel mellett – megfelelt az Eva tv. e törvénnyel módosított 2. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételnek is, akkor a 2003. adóévre vonatkozó bejelentése jogszerűnek minősül. Az az adózó, amely (aki) az Eva tv. 2. §-a (3) bekezdése c) pontjának 2003. január 1-jén hatályos rendelkezései következtében a 2003. évre vagy annak egy részére adókötelezettségeit nem az evaalanyra irányadó rendelkezések alkalmazásával teljesítette, de e törvény kihirdetését követő 45. napig bejelenti az adóhatóságnak, hogy a 2003. évre vonatkozó adókötelezettségét az evaalanyra irányadó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, akkor
a) az eva alapját és a fizetendő evát az e törvény kihirdetését követő 45. napon belül – de egyebekben az evaalanyra irányadó rendelkezések szerint – megállapítja, bevallja és az evát megfizeti, valamint
b) a 2002. és a 2003. évre már benyújtott összes olyan adóbevallását, amelyet az evaalanyiság érint, az a) pont szerinti bevallással egyidejűleg önellenőrzéssel helyesbíti.
(2) Az adózó 2004. január 1-jével visszamenőleg evaalannyá válik, ha az e törvény kihirdetését követő 45. napig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az adóhatóságnak, hogy az Eva tv. rendelkezései szerint kívánja adókötelezettségeit teljesíteni.
(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti bejelentését akkor teheti meg, ha a bejelentés időpontjában – az egyébként az Eva tv.-ben az adóalanyiságra meghatározott valamennyi feltétel mellett – megfelel az Eva tv. e törvénnyel módosított 2. § (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételnek is. A bejelentésre egyebekben az evaalanyiság választásának bejelentésére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az az adózó, amelynek (akinek) a 2004. évre vonatkozó, 2003. december 22-ig benyújtott bejelentését az adóhatóság kizárólag a 2. § (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakon kívüli feltételek miatt utasította el, a (2) bekezdés szerinti bejelentését nem teheti meg.
(4) Az adózó a már benyújtott összes olyan adóbevallását, amelyet a 2004. évi evaalanyiság érint, a (2) bekezdés szerinti bejelentésével egyidejűleg köteles önellenőrzéssel helyesbíteni.
(5) Az adózó a korábban jogszerűen kiállított, az adózással összefüggő bizonylaton, nyilvántartáson vagy más okiraton az adószámnak az (1)–(2) bekezdés rendelkezései szerinti változását nem köteles visszamenőlegesen módosítani.
(6) Az (1)–(2) bekezdésben említett bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
„9. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
A) Az egyes tagállamok alábbi területei nem részei az ország területének:
– Német Szövetségi Köztársaság:
Helgoland szigete,
Büsingen területe;
– Spanyol Királyság:
Ceuta,
Melilla,
Kanári szigetek;
– Olasz Köztársaság:
Livigno,
Campione d’Italia,
a Lugano-tó olaszországi vizei;
– Francia Köztársaság:
a tengerentúli megyék;
– Hellén Köztársaság:
Aγ Oρ (Athosz-hegy).
B) A 13. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltaktól eltérően a Francia Köztársasággal, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával kötött egyezmények és szerződések tekintetében a Monacói Hercegség és a Mansziget ezen törvény alkalmazásában nem minősülnek harmadik ország területének. A Monacói Hercegség területéről kiinduló, vagy oda irányuló ügyletek úgy kezelendőek, mintha azok a Francia Köztársaság területéről indulnának ki, vagy oda irányulnának, a Man-sziget területéről kiinduló, vagy oda irányuló ügyletek pedig úgy kezelendőek, mintha azok Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság területéről indulnának ki, vagy oda irányulnának.”
1. Az áfa-törvény 3. számú melléklete I. részének 2. pontja a következő d)–e) alpontokkal egészül ki:
[2. A levonási hányad 1. pont szerinti kiszámításakor:]
„d) amennyiben a c) pont alapján a 2. számú melléklet 8. pontjaiban meghatározott szolgáltatásnyújtás nem eseti jellegű, hanem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységgel szoros összefüggésben van, és az ebből származó bevétel meghaladja az összes bevétel 10%-át, a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a nevező értékét növeli az említett szolgáltatásból származó bevételből a számviteli törvény által meghatározott pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt értéknek megfelelő összeg. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az említett szolgáltatásból származó bevételből a nevező értékét növelő összeget a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyra vonatkozó előírás szerint kell megállapítani;
e) a számláló értékét növeli az adóalany 2. számú melléklet 6. pontjában felsorolt szolgáltatásának ellenértéke akkor, ha azt az e törvény 32. § (4) bekezdésének megfelelően nyújtja.”
2. Az áfa-törvény 3. számú mellékletének I. része a következő 5–6. pontokkal egészül ki:
„5. Amennyiben az adóalany termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának tárgyévi ellenértéke valamely ügylet tekintetében – különösen meghiúsult ügyletek vagy utólagos árengedmények következtében – utólag és jelentős mértékben változik, az adóalany köteles a tárgyévi levonási hányadot újraszámítani, és a tárgyévben levonásba helyezett adó összegét módosítani. Jelentős mértékű változásnak minősül
– a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az általa előzetesen, írásban meghatározott számviteli politikájában ekként meghatározott eltérés;
– a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az általa végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tárgyévi ellenértékének 10%-át meghaladó változás.
6. Ha az adóalany az előző pontban előírt kötelezettségét az adóév utolsó adóbevallási időszakáról szóló bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzési pótlékmentesen az adóévet követő év február 15-éig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja.”
Az áfa-törvény 4. számú melléklete a következő II. résszel egészül ki, egyidejűleg az eredeti II. rész jelölése III. részre változik:
[4. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez]
„II. rész
A mezőgazdasági tevékenységek körében nyújtott szolgáltatások köre és a kompenzációs felár mértéke
| Sor- szám | Megnevezés | SZJ-szám | A kompenzációs felár mértéke a szolgáltatási díj %-ában | |
| 1. | talajművelés, aratás, cséplés, préselés, szüretelés, betakarítás, vetés és ültetés | SZJ 01.41.11.0-ból | 7 | |
| 2. | mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése, mint például mezőgazdasági termékek szárítása, tisztítása, aprítása, fertőtlenítése és silózása | SZJ 01.41.11.0-ból, 74.70.11.0-ból | 7 | |
| 3. | mezőgazdasági termékek tárolása | SZJ 63.12-ből | 7 | |
| 4. | szarvasmarha gondozása, tenyésztése és hizlalása | SZJ 01.42.10.0-ból | 7 | |
| 5. | mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy halgazdasági vállalkozásokban alkalmazott eszközök mezőgazdasági célokra történő bérbeadása | SZJ 71.31.10.0-ból, 71.34.10.1-ből, 01.41.11.0-ból | 7 | |
| 6. | műszaki segítségnyújtás | 7 | ||
| 7. | gyomirtás és mezőgazdasági kártevők irtása, növények és földek permetezése | SZJ 01.41.11.0-ból, 01.41.12.0-ból | 7 | |
| 8. | mezőgazdasági, erdőgazdálkodási öntöző berendezések üzemeltetése | SZJ 01.41.11.0-ból, 01.41.12.0-ból, 02.02.10.0-ból | 7 | |
| 9. | vízlecsapoló berendezések üzemeltetése | 7 | ||
| 10. | fák nyesése és kivágása, valamint egyéb mező- és erdőgazdálkodási szolgáltatások | SZJ 01.41.11.0-ból, 01.41.12.0-ból, 02.02.10.0-ból | 7” |
Az áfa-törvény 1. számú melléklete I. részének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 4/A. ponttal egészül ki:
[1. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
I. rész
A 15 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre]
| Sor- szám | Megnevezés | Vámtarifaszám | |
| „4. | Tejtermékek (kivéve anyatej), madártojás, természetes méz, másutt nem említett élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer | ex 0401 0402 0403 0404 10 0405-től 0410-ig | |
| 4/A. | Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló imitátumokat, melyek általában tej és permeátum – esetenként savó és/vagy tejszín – különböző arányú keverékéből állnak, és melyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél.) | ex 0404 90” |
