Időállapot: közlönyállapot (2004.IV.26.)

2004. évi XXVI. törvény - egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról 2/2. oldal

77. § A Kbtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törzskönyveztetőnek írásban tájékoztatnia kell az OKK-OKBI-t az általa törzskönyveztetett új anyag

a) éves vagy halmozott mennyiségének változásáról;

b) emberre, illetve környezetre kifejtett hatásaira vonatkozó ismereteiről;

c) új felhasználásairól;

d) összetételének változásairól;

e) gyártójának, illetőleg az EU területén forgalmazójának az adataiban bekövetkezett változásokról.”

78. § A Kbtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„13. § (1) A törzskönyvezési, továbbá bejelentési eljárások során az OKK-OKBI, az OKK főigazgatója, illetőleg az ETTSZ - a törzskönyveztető vagy a bejelentő eltérő nyilatkozata hiányában - a tudomására jutott üzleti titoknak, illetve bizalmasan kezelendő adatnak minősülő információkat nyilvánosságra nem hozhatja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető üzleti titoknak, illetőleg bizalmasan kezelendő adatnak

a) az anyag, illetve a készítmény kereskedelmi neve,

b) a gyártó és a törzskönyveztető neve,

c) a veszélyesség megítélésnek szempontjából jelentős fizikai, kémiai tulajdonság, toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatokból levont következtetés,

d) a közösségi jegyzékbe történő felvétel céljából végzett osztályozáshoz, feliratozáshoz szükséges mértékig a 3. § szerint veszélyesként besorolható anyag tisztasági foka, szennyező anyagainak, illetve adalékanyagainak azonosítása, továbbá az elvégzett vizsgálatok értelmezése,

e) a biztonsági adatlapon lévő tájékoztatás,

f) a közösségi jegyzékben szereplő anyagok egészségre és környezetre gyakorolt hatásának meghatározására alkalmas analitikai módszerek, valamint

g) az elsősegélynyújtásra, mentésre, óvintézkedésre, dekontaminálásra vonatkozó adat, illetve eljárás.

Abban az esetben, ha a törzskönyveztető, a gyártó vagy a forgalmazó a korábban üzleti titoknak vagy bizalmasan kezelendő adatnak nyilvánított információkat maga hozza nyilvánosságra, erről az OKK-OKBI-t tájékoztatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak alapján az OKK-OKBI dönt abban a kérdésben, hogy a törzskönyveztető, illetőleg bejelentő által titkosítani kívánt adat, illetve információ képezheti-e üzleti titok tárgyát, vagy kezelhető-e bizalmasan.

(4) Az államtitoknak, illetve szolgálati titoknak minősülő adatokra külön jogszabály rendelkezései irányadóak.”

79. § (1) A Kbtv. 17. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe következő rendelkezések lépnek:

[(2) A feliratot (címkét) a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen el kell helyezni. A felirat (címke) magyar nyelven, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza]

a) a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy - jegyzékbevételig - valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;

b) a magyarországi bejelentő vagy törzskönyveztető megnevezését és teljes címét, telefonszámát;”

(2) A Kbtv. 17. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek.”

80. § A Kbtv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § Amennyiben a 25. § szerinti tárcaközi bizottság bármely tagjának vagy a 32. § (1) bekezdése alapján ellenőrzésre jogosult hatóságok kezdeményezésére a rendelkezésre álló új adatok alapján megállapítja, hogy valamely veszélyes anyag e törvény osztályozási, feliratozási (címkézési) vagy csomagolási előírásainak betartása mellett is veszély jelenthet az emberre, környezetre, a tárcaközi bizottság a veszélyes anyag újraosztályozását javasolhatja, illetve - az újraosztályozás elvégzéséig vagy egyéb módon meghatározott időre - javaslatot tehet a 32. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti hatóság számára a forgalomba hozatalnak az ország területén történő megtiltására vagy külön feltételekhez kötésére. A javaslatról, illetőleg meghozott intézkedéseiről az eljáró hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetőleg a többi tagállam illetékes hatóságát az intézkedés indoklásával.”

81. § A Kbtv. a 26. §-át követően a következő címmel és 26/A. §-sal egészül ki:

Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság

26/A. § A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az OKK-OKBI látja el.”

82. § A Kbtv. 34. §-a (4) bekezdésének a) pontja a következő aj)-ak) alpontokkal egészül ki:

[(4) Felhatalmazást kap

a) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy]

aj) a magyarországi illetékes (kompetens) nemzeti hatóságnak az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásának rendjét,

ak) a Magyarországot fenyegető kémiai terrorcselekmények, katasztrófák megelőzésének, következményei elhárításának, illetve mérséklésének, mérgezettjei ellátásának, valamint az Európai Bizottsággal együttműködő gyors riasztási rendszer működésének szabályait,

[rendeletben meghatározza.]

83. § A Kbtv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival és azok módosításaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról,

b) a Tanács 88/379/EGK irányelve a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról,

c) a Tanács 76/769/EGK irányelve a tagállamoknak az egyes veszélyes anyagok és készítmények értékesítésével kapcsolatos korlátozásokról szóló jogi és igazgatási előírásainak összehangolásáról,

d) a Tanács 93/67/EGK irányelve a 67/548/EGK irányelvvel összhangban törzskönyvezett anyagok emberekre és környezetre való kockázatának megállapítására vonatkozó elvek meghatározásáról,

e) a Tanács 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalmazásáról,

f) a Tanács 87/18/EGK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) alkalmazására vonatkozó törvények, előírások és adminisztratív rendelkezések egyeztetéséről, továbbá azoknak a vegyi anyagokon végzett kísérleti alkalmazásának ellenőrzéséről,

g) a Tanács 88/320/EGK irányelve a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) felügyeletéről és ellenőrzéséről,

h) a Tanács 98/24/EK irányelve a munkavállalók munkahelyi kémiai kóroki tényezőkkel szembeni védelméről,

i) a Tanács 80/1107/EGK irányelve a munkavállalóknak a vegyi, fizikai és biológiai károsító anyagok munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről,

j) a Tanács 88/364/EGK irányelve a munkavállalók védelmére, egyes hatóanyagok, illetőleg tevékenységek betiltására.”

8. Rész

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

84. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev. tv.) 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel - 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor.”

85. § Az Eütev. tv. a 19. §-át követően a következő címmel és 19/A. §-sal egészül ki:

Felelősség a betegnek okozott kárért

19/A. § A beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy az azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti, függetlenül attól, hogy az egészségügyi közszolgáltató milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó egészségügyi dolgozót.”

86. § (1) Az Eütev. tv. 13. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - külön, írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amely mértéke a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő munkavégzés esetében nem haladhatja meg a heti 12 órát.”

(2) Az Eütev. tv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő munkavégzés együttes időtartama a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott egészségügyi dolgozó esetében nem haladhatja meg a heti 60 órát.”

87. § Az Eütev. tv. 28. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

„(5) Az első szakorvosi szakképesítés megszerzéséig a felsőfokú szakirányú szakképzés megszerzését megkezdő orvos és fogorvos munkaideje - a 13. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a heti 58 órát, 2007. augusztus 1. napjától a heti 56 órát nem haladhatja meg. A heti 48 órát meghaladó munkavégzés elrendelésének részletes feltételeit az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés 2009. július 31. napjával hatályát veszti.”

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYET ÉRINTŐ EGYES TÖRVÉNYEK

1. Rész

A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítása

88. § (1) A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök (a továbbiakban együtt: gyógyszer), szolgáltatások reklámozása, kivéve, ha az a (2) bekezdés értelmében gyógyszerismertetésnek minősül.”

(2) A Grtv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A forgalomba hozatali engedély jogosultja gyógyszerismertető tevékenységet kizárólag a részére külön jogszabályban meghatározott hatóság által kibocsátott engedéllyel folytathat.”

89. § A Grtv. 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

„(2) A gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyógyszerismertetésére vonatkozó reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására a külön jogszabályban meghatározott hatóság is jogosult.”

90. § A Grtv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A főfelügyelőség és a felügyelőség, valamint a 15. § (2) bekezdés szerinti hatóság eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvény 18-19. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

91. § A Grtv. 25. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap]

a) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény reklámozására, a gyógyszerismertető tevékenységre és a gyógyszerismertetők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására jogosult és az eljárásban szakhatóságként közreműködő szervek és az általuk végezhető eljárások körét, valamint a 9. § (6) bekezdés szerinti engedéllyel kapcsolatos szabályokat”

[rendeletben szabályozza.]

2. Rész

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény módosítása

92. § (1) A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: MESZK tv.) 2. §-a (2) bekezdésének bg) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MESZK az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében különösen:

b) véleményezi]

bg) a külföldi közép- vagy felsőfokú szakképzés során szerzett szakdolgozói szakképzettség, illetve a szakirányú szakdolgozói szakképesítés megszerzését tanúsító oklevelek elismerését, az elismerés feltételeinek meghatározását.”

(2) A MESZK tv. 2. §-ának (2) bekezdése a következő bi) ponttal egészül ki:

[A MESZK az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében különösen: véleményezi]

bi) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. §-ának (10) bekezdése szerinti, nem gazdasági célú letelepedés mellett végezni kívánt szakdolgozói tevékenységgel kapcsolatos bejelentéseket,”

(3) A MESZK tv. 2. §-a (2) bekezdésének cb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A MESZK az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében különösen: egyetértési jogot gyakorol]

cb) a szakdolgozók működési nyilvántartásába történő felvétel nélkül, az Eütv. 110. §-a (4) bekezdése szerinti szakdolgozói tevékenységre jogosító engedély kiadása iránti eljárás során,”

93. § A MESZK tv. 26. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt]

a) olyan személy végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, vagy tevékenységre jogosító engedély kiadásával jogot szerzett arra, hogy a szakdolgozók működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül meghatározott ideig szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;”

IV. Fejezet

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

94. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény 88. §-ának (2) bekezdése 2004. augusztus 1. napján, 46. és 56. és 63. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Szt.

aa) 39. §-ának (3) bekezdése,

ab) 55/A. §-ának (3) bekezdése,

ac) 132. §-a (1) bekezdésének g) pontja;

b) a Cst.

ba) 15. §-a,

bb) 27. §-ának (2) bekezdése;

c) a Gyvt.

ca) 22. §-a (5) bekezdésének e) pontja,

cb) 36. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „megyei gyámhivatalban működő” szövegrész,

cc) 87. §-a (6) bekezdésének második mondatában a „megyei, fővárosi gyámhivatalban működő” szövegrész;

d) az Ebtv.

da) 44. §-ának d) pontja,

db) 83. §-a (2) bekezdésének q) pontja;

e) az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének dd) alpontja;

f) a Gyltv. 19. §-ának (2) bekezdése;

g) a Gytv.

ga) 11. §-a (1) bekezdéséből „- a magisztrális és a galenusi gyógyszer kivételével -” szövegrész,

gb) 14. § (1) bekezdése,

gc) 25. §-a (8) bekezdésének d)-h) pontjai;

h) a Kbtv.

ha) 9. §-a (13) bekezdésének utolsó mondata,

hb) 9. §-ának (14) bekezdése,

hc) 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja;

i) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények, jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 42. §-a (5) bekezdésében a „7. §-a, 13. §-ának (1) bekezdése”, továbbá a „16-18. §-a”, valamint a „23-24. §-a” szövegrészek.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Szt.

aa) 3. §-ának (2) bekezdésében „a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény” szövegrész helyébe „a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény” szövegrész,

ab) 18. §-ának b) pontjában a „bevándorolt” szövegrész helyébe „bevándorolt, letelepedett” szövegrész,

ac) 20. §-ának a) pontjában az „a)-h)” szövegrész helyébe „a)-i)” szövegrész,

ad) 42. §-ának (3) bekezdésében a „harmadik hónap első napjával” szövegrész helyébe a „második hónap utolsó napjával” szövegrész,

ae) 108. §-ának - e törvény 11. §-ával átszámozott - (5) bekezdésében a „(2)-(3)” szövegrész helyébe „(2)-(4)” szövegrész;

b) a Cst.

ba) 35. §-ának (2) bekezdésében a „TÁH” szövegrész helyébe az „Igazgatóság” szövegrész,

bb) 43. §-ának (1) és (4) bekezdésében a „TÁH” szövegrész helyébe az „Igazgatóság” szövegrész,

bc) 45. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „bevándorolt” szövegrész helyébe „bevándorolt, letelepedett” szövegrész,

bd) 49. §-ában „Az Államháztartási Hivatal” szövegrész helyébe „A Magyar Államkincstár” szövegrész;

c) a Fot.

ca) 23/B. §-ának - a 2001. évi LXX. törvény 40. §-ával átszámozott - (3) bekezdésében „a TÁH” szövegrész helyébe „az Igazgatóság” szövegrész, a „TÁH-nak” szövegrész helyébe „Igazgatóságnak” szövegrész,

cb) 23/D. §-ának (3) bekezdésében „a TÁH-ot” szövegrész helyébe „az Igazgatóságot” szövegrész,

cc) 23/E. §-ának (1) és (7) bekezdésében „a TÁH” szövegrész helyébe „az Igazgatóság” szövegrész,

cd) 23/F. §-ának (1) és (2) bekezdésében „A TÁH” szövegrész helyébe „Az Igazgatóság” szövegrész,

ce) 23/F. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „bevándorolt” szövegrész helyébe „bevándorolt, letelepedett” szövegrész;

d) a Gyvt.

da) 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „külföldi állampolgárságú gyermek esetében” szövegrész helyébe a „külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt -” szövegrész,

db) 73. §-a (3) bekezdésének felvezető mondatában és (4) bekezdésében a „külföldi állampolgárságú gyermek” szövegrész helyébe a „külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt -” szövegrész,

dc) 140. §-a (2) bekezdése első mondatában a „külföldi állampolgárságú gyermekekről” szövegrész helyébe a „külföldi állampolgárságú gyermekekről - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt -” szövegrész;

e) az Ebtv.

ea) 26. §-ának (2) bekezdésében „a 23. § d) és g) pontjai” szövegrész helyébe „a 23. § d)-g) és j) pontjai” szövegrész,

eb) az Ebtv. 55. §-ának e törvény 53. §-ával átszámozott (9) bekezdésében a „(6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(7) bekezdésben” szövegrész,

ec) az Ebtv. 56. §-ának (2) bekezdésében az „55. § (6)-(7) bekezdése” szövegrész helyébe az „55. § (7)-(8) bekezdése” szövegrész;

f) az Eütv.

fa) 3. §-ának n) és o) pontjában az „egészségügyi szolgáltatás” szövegrész helyébe az „egészségügyi tevékenység” szövegrész,

fb) 12. §-ának (1) bekezdésében az „elhagyni” szövegrész helyébe az „a gyógyintézetet elhagyni” szövegrész,

fc) 12. §-ának (3) bekezdésében a „bejelentés nélkül” szövegrész helyébe az „a gyógyintézetet bejelentés nélkül” szövegrész, az „elhagyásának tényéről” szövegrész helyébe az „a gyógyintézet elhagyásának tényéről” szövegrész,

fd) 12. §-ának (4) bekezdésében a „történő elbocsátásáról” szövegrész helyébe az „a gyógyintézetből történő elbocsátásáról” szövegrész,

fe) 24. §-ának (3) bekezdés d) pontjában a „történő elbocsátásakor” szövegrész helyébe az „a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor” szövegrész,

ff) 26. §-ának (1) bekezdésében a „jogszabályokat és” szövegrész helyébe a „jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét” szövegrész,

fg) 26. §-ának (2) bekezdés f) pontjában a „házirendjét” szövegrész helyébe az „a gyógyintézet házirendjét” szövegrész,

fh) 27. §-ának (3) bekezdésében a „szabályozza” szövegrész helyébe az „a szolgáltató működési rendje (gyógyintézet házirendje)” szövegrész,

fi) 28. §-ában a „házirendjéről” szövegrész helyébe az „a gyógyintézet házirendjéről” szövegrész,

fj) 30. §-ának (2) bekezdés c) pontjában az „egészségügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltató” szövegrész,

fk) 30. §-ának (2) bekezdés d) pontjában az „a betegjogok érvényesüléséről az” szövegrész helyébe az „a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál” szövegrész,

fl) 63. §-ának (2) bekezdésében az „el kell különíteni” szövegrész helyébe a „gyógyintézetben el kell különíteni” szövegrész, a „kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni” szövegrész helyébe a „gyógyintézetben kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni” szövegrész,

fm) 69. §-ának (3) bekezdés e) pontja az „oktatási, szociális intézményben” szövegrész helyébe az „oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál” szövegrész,

fn) 74. §-ának (2) bekezdés d) pontjában a „látogatása” szövegrész helyébe a „fekvőbeteg-gyógyintézet látogatása” szövegrész,

fo) 97. §-a (2) bekezdésének felvezető mondatában az „elbocsátott beteg” szövegrész helyébe az „a gyógyintézetből elbocsátott beteg” szövegrész, a (2) bekezdés a) pontjában a „nem tudja elhagyni” szövegrész helyébe az „a gyógyintézetet nem tudja elhagyni” szövegrész,

fö) 121. §-ának felvezető mondatában a „minden egészségügyi” szövegrész helyébe a „minden egészségügyi szolgáltató” szövegrész,

fp) 143. §-ában a „terheli” szövegrész helyébe az „a szolgáltatót fenntartó egyéb állami szerveket terheli” szövegrész,

fq) 149. §-ának (1) bekezdés g) pontjában az „egészségügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatót” szövegrész,

fr) 154. §-ában a „biztosítani az egészségügyi” szövegrész helyébe a „biztosítani az egészségügyi szolgáltatók” szövegrész,

fs) 159. §-ának (6) bekezdése első mondatában az „A kutatási tervet” szövegrész helyébe az „A kutatási tervet a fekvőbeteg-gyógyintézet” szövegrész, második mondatában a „vezetője” szövegrész helyébe az „a gyógyintézet, illetőleg az egészségügyi szolgáltató vezetője” szövegrész,

ft) 161. §-ának (4) bekezdésében a „159. § (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „159. § (6) bekezdése szerint a fekvőbeteg-gyógyintézet” szövegrész,

fu) 164. §-ának (2) bekezdésében az „A kutatást végző” szövegrész helyébe az „A kutatást végző egészségügyi szolgáltatónak” szövegrész,

fü) 171. §-ának (3) bekezdésében az „az ivarsejtet tartalmazó anyag” szövegrész helyébe az „a szolgáltatónál az ivarsejtet tartalmazó anyag” szövegrész,

fv) 173. §-ának (3) bekezdésében az „a beavatkozást végző” szövegrész helyébe az „a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató” szövegrész,

fw) 212. §-ának (2) bekezdésében az „A bizottság tagjai” szövegrész helyébe az „A bizottság tagjai a gyógyintézet” szövegrész,

fx) 215. §-ának (1) bekezdésében a „kezdeményezi” szövegrész helyébe a „szolgáltató kezdeményezi” szövegrész,

fy) 229. §-ának (3) bekezdésében a „dolgozók kivételével” szövegrész helyébe a „szolgáltatóinál dolgozók kivételével” szövegrész,

fz) 232. §-ának (2) bekezdésében az „a felkészülés keretében” szövegrész helyébe a „szolgáltatók a felkészülés keretében” szövegrész,

g) a Gytv.

ga) 7. §-ának (6) bekezdésében a „6 hónappal” szövegrész helyébe a „3 hónappal” szövegrész,

gb) 25. §-a (8) bekezdésének a) pontjában a „88/18/EGK” szövegrész helyébe a „87/18/EGK” szövegrész;

h) a Kbtv.

ha) 8. §-ának (4) bekezdésében a „gyártó, illetve az importáló” szövegrész helyébe a „bejelentésre e törvény szerint kötelezett” szövegrész,

hb) 17. §-ának (3) bekezdésében a „kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,” szövegrész helyébe a „kismértékben tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt” szövegrész;

i) az Eüatv. 5. §-a (3) bekezdésében az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ)” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ” szövegrész;

j) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (6) bekezdésének f) pontjában a „fertőtlenítőszerek és eszközök” szövegrész helyébe a „külön jogszabály szerinti fertőtlenítőszerek és fertőtlenítő eszközök” szövegrész;

k) az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény

ka) 1. §-ának (3) bekezdésében a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „kormány által külön jogszabályban kijelölt szerv (a továbbiakban: az erre kijelölt szerv)” szövegrész,

kb) 1. §-ának (5) bekezdésében, 4. §-ának (4) és (5) bekezdésében, valamint 6. §-ának (2), (3) és (4) bekezdésében a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe „az erre kijelölt szerv” szövegrész,

kc) 1. §-ának (4) bekezdésében a „szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „az erre kijelölt szerv vezetője” szövegrész,

l) a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének bf) pontjában a „ , valamint szakgyógyszerészi oklevél által tanúsított szakképzettség elismerési, illetőleg az oklevél honosítási feltételeit” szövegrész helyébe a „szakképesítés megszerzését tanúsító oklevél, valamint szakgyógyszerészi oklevél elismerését, illetve elismerési feltételeit” szövegrész

lép.

(5) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szociális szolgáltató tevékenység egyéni vállalkozás keretében történő folytatását a kormány, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásának feltételeit külön törvény szabályozza.

(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozásra e törvény rendelkezéseit külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(6) A Cst. 11. §-a (1) bekezdésének

a) felvezető mondata a „pótlék” szövegrészt követően kiegészül a „havi” szövegrésszel,

b) c)-f) pontja az „esetén” szövegrészt követően kiegészül a „gyermekenként” szövegrésszel,

c) g) pontja az „esetén” szövegrészt követően kiegészül a „ , valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után” szövegrésszel,

d) h) pontja az „esetén” szövegrészt követően kiegészül az „a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után” szövegrésszel,

e) i) pontjában a „g) pont alá” szövegrész helyébe a „g) és h) pontok alá” szövegrész lép, valamint a „gyermek” szövegrészt követően kiegészül a „ , valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy” szövegrésszel.

(7) Nem lép hatályba

a) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 7. §-a, 13. §-ának (1) bekezdése, 16-18. §-a, 23-24. §-a, 31-32. §-a, 38. §-a és 39. §-ának (2) bekezdése;

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról rendelkező 2001. évi LXXIX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése, 2. §-a, 7. §-ának az Szt. 41. §-a (2) bekezdését megállapító rendelkezése;

c) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 71. §-ának (2) bekezdése;

d) az egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 49. §-a (8) bekezdésének a) pontja, továbbá

e) az Eütev. tv. 13. §-a (3) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott tartalommal” szövegrész.

(8) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy az Európa Terv megvalósításához a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 1. számú mellékletében jóváhagyott, a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet éves támogatási előirányzatán felül 10 milliárd forint összeg erejéig kötelezettséget vállaljon.

(9) A települési önkormányzat a szociális tárgyú rendeletét a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül felülvizsgálja a törvényben foglalt szabályoknak megfelelően.

(10) Az Eüatv. 1. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

(11) Az e törvény 7. §-ában megállapított, az Szt. 38. §-ának lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A módosítás az e törvény hatálybalépése előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot nem érinti.

Melléklet a 2004. évi XXVI. törvényhez

[1. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez]

Fertőző betegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint az ÁNTSZ részére történő kötelező adattovábbítás esetén

Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések

A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő:

1. acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás)

2. amoebiasis

3. ancylostomiasis, uncinariasis

4. anthrax (lépfene), bacillus anthracis által okozott fertőzés

5. botulizmus

6. brucellosis, máltai, mediterrán, unduláló láz

7. B típusú Haemophilus influenzae által okozott betegség

8. campylobacteriosis, campylobacter okozta bélhurut

9. cholera (kolera)

10. congenitalis rubeola syndroma (CRS) (veleszületett rubeola megbetegedés)

11. cryptosporidiosis

12. diphtheria (torokgyík)

13. Escherichia coli által okozott gastrointestinalis megbetegedések

14. echinococcosis, hydatidosis

15. encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás)

16. enteritis infectiosa

17. ételfertőzés

18. ételmérgezés

19. febris flava (sárgaláz)

20. febris recurrens (visszatérő láz)

21. fertőző spongiform encephalopathiák

22. giardiasis

23. hepatitis infectiosa (fertőző májgyulladás)

24. keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás)

25. legionellosis

26. lepra

27. leptospirosis

28. listeriosis

29. Lyme-kór

30. lyssa (veszettség)

31. lyssa fertőzésre gyanús sérülés

32. malária

33. malleus (takonykór)

34. meningitis purulenta (fertőző agyhártyagyulladás)

35. meningitis serosa (sávos agyhártyagyulladás)

36. mononucleosis infectiosa, mirigyláz, monocyta angina, Pfeiffer-betegség

37. morbilli (kanyaró), kivéve: subacut sclerotisalo panencephalitis

38. multirezistens kórokozók által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés

39. Neisseria meningitidis által okozott betegség (Meningococcus okozta megbetegedés)

40. ornithosis (papagájláz)

41. paratyphus

42. parotitis epidemica (mumpsz)

43. pertussis (szamárköhögés)

44. pestis

45. poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)

46. Q-láz

47. rubeola (rózsahimlő)

48. salmonellosis

49. shigellosis

50. scarlatina (vörheny)

51. schistosomiasis (bilharziasis)

52. súlyos akut légúti tünetegyüttes (SARS)

53. staphylococcosis

54. Streptococcus pneumoniae által okozott betegség (Pneumococcus okozta megbetegedés)

55. strongyloidosis

56. taeniasis

57. tetanus (merevgörcs)

58. toxoplasmosis

59. trachoma (kivéve: trachoma következményei)

60. trichinellosis

61. tularaemia

62. typhus abdominalis (hastífusz)

63. typhus exanthematicus (kiütéses tífusz)

64. varicella (bárányhimlő)

65. variola (himlő)

66. yersiniosis

67. vírusos haemorrhagias lázak

68. nosocomialis véráram fertőzés (nosocomialis sepsis)

69. korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző betegség * 

B) Személyazonosító adatok nélkül jelentendő:

1. AIDS megbetegedés

2. condyloma acuminatum

3. gonorrhoea (kankó)

4. granuloma inguinale

5. herpes genitalis

6. HIV fertőzés

7. influenza, influenza szerű megbetegedés * 

8. lymphogranuloma inguinale

9. syphilis (vérbaj)

10. szexuális úton terjedő, chlamydiák által okozott egyéb betegségek

11. tuberkulozis

12. ulcus molle, chancroid

13. urethritis nongonococcica