97. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Artv.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre,
b) az ezen termékeket termelő, feldolgozó jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre, egyéni vállalkozóra és családi gazdálkodóra.
(2) E törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (a továbbiakban: Közös Agrárpolitika) szabályozásáról szóló közösségi és az azokat végrehajtó nemzeti jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.”
98. § Az Artv. 2. §-ának 3., 4., 8., 12. és 18. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. termékpálya-szabályozás: az agrárpiaci rendtartásnak az adott termékpálya működtetésére meghirdetett eszközrendszere;
4. piaci operatív információs rendszer: az egyes termékpálya-szabályozások végrehajtásához kapcsolódó, illetve a végrehajtás során keletkező adatok nyilvántartási rendszere;”
„8. kvóta: az a szabályozási rendszerbe vont termék- vagy árumennyiség, illetőleg termőterület, amely külön jogszabályban kerül meghatározásra, és amelyhez minőségi kikötés is elrendelhető;”
„12. intervenciós ár: az egyes termékpálya-szabályozásokban meghatározott olyan előre meghirdetett ár, amely áron az intervenciós időszak alatt a külön rendeletben meghatározott minőségi és mennyiségi feltételeknek megfelelő termék felajánlható intervenciós felvásárlásra.”
„18. krízislepárlási támogatás: a bor termékpálya gazdasági évét követően a felhalmozódott borkészletek levezetésére külön jogszabályban meghatározott módon adható támogatás;”
99. § Az Artv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárpiaci rendtartás irányításával, szervezésével és szabályozásával kapcsolatos tevékenységet a miniszter, működtetésével kapcsolatos tevékenységet – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) látja el a Közös Agrárpolitika által meghatározott keretek között e törvény rendelkezései alapján, a termékpálya bizottságok bevonásával.”
100. § Az Artv. 4. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Bizottság feladatai:)
„e) az európai uniós tagsági viszonyból eredő döntés-előkészítő operatív egyeztetés.”
101. § (1) Az Artv. 6. §-a (1) bekezdésének 1. és 18. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvény alkalmazása során a piacszabályozásban az alábbi piacszabályozási eszközök vehetők igénybe:)
„1. intervenciós ár;
18. közvetlen termelői támogatás;”
(2) Az Artv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pályázat kiírása esetén annak elbírálása pályázati díj előzetes megfizetéséhez, illetve egyéb biztosíték nyújtásához (a továbbiakban együtt: biztosítékok) köthető. A biztosítékok mértékét, visszatérítésének feltételeit külön jogszabály határozza meg.”
102. § Az Artv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazása során az alábbi nemzeti pénzügyi források használhatók fel:
a) a költségvetési törvény Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetének Folyó kiadások és a jövedelemtámogatások kiadási előirányzata,
b) a költségvetési törvény Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetének Folyó kiadások és a jövedelemtámogatások megtérülése bevételi számla,
c) az e törvény alapján nemzeti hatáskörben szabályozott eszközrendszer működtetéséből származó bevételek.”
103. § Az Artv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdálkodás kiszámíthatósága és a piac szereplőinek tájékoztatása érdekében a törvény hatálya alá tartozó termékekre irányár, intervenciós ár és alapár hirdethető.”
104. § (1) Az Artv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy
a) a törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott piacszabályozási eszközök alkalmazását,
b) a piaci információs rendszert,
c) a termékpályák működését,
érintő részletes szabályokat – a Közös Agrárpolitika szabályozásával összhangban – rendeletben állapítsa meg.”
(2) Az Artv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Termékpálya Bizottságok általános működési rendjét rendeletben határozza meg.”
(3) Az Artv. 32. §-a a következő új (6)–(8) bekezdéssekkel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti piaci információs rendszer – az AKII által működtetett részében – belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piaci piacszabályozás működtetése érdekében. A piacszabályozásban részesülő – (7) bekezdésben meghatározott – termékpályákon a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított – egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó – súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Unió Bizottsága, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.
(7) A (6) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a
a) sertés, marha, juhhús,
b) vágóbaromfi és baromfihús, tyúktojás
c) asztali bor,
d) nyers dohány,
e) gabonafélék (búza, takarmánybúza, kukorica, árpa, zab, rozs, rizs, cirok és takarmánytápok), vetőmag, hibrid vetőmag,
f) napraforgómag, olaj és dara,
g) sörárpa,
h) tej és tejtermékek,
i) importvirág
termékpályák e törvény hatálya alá tartozó szereplői.
(8) A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell
a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,
b) a jelentés időszakáról,
c) az áradatokról,
d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,
e) a megfigyelésre vont termékek köréről.”
105. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 271. §-a a következő m)–o) pontokkal egészül ki:
(A felülvizsgálat kizárásáról csak e törvény rendelkezhet. Nincs helye felülvizsgálatnak)
„m) az idegenrendészeti kiutasítás tárgyában hozott bírósági határozat ellen;
n) a menekültügyi eljárásban hozott bírósági határozat ellen;
o) a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat ellen.”
(2) A Pp. 340. §-a (2) bekezdése a következő új második mondattal egészül ki:
„E rendelkezés nem vonatkozik az idegenrendészeti kiutasítás és a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre.”
106. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 15. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt megindításától számított harminc napon belül – kiskorú ügyfél esetében soron kívül, de legkésőbb tizenöt napon belül – kell meghozni.”
(2) Az Áe. 53. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Személyes adatok nyilvántartását csak törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet írhatja elő.”
107. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 12. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiutasítás mellékbüntetés nem hajtható végre, ha a végrehajtásnak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott akadálya állapítható meg.
(2) A kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítása iránt az ügyész az idegenrendészeti hatóságnak az elítélt kérelme vagy hivatalból tett kezdeményezése alapján tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak. Ha az eljárás az elítéltnek közvetlenül a bíróságnál tett kérelmére indul, a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész indítványát.”
108. § (1) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Jtvr.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A névjegyzékbe – kérelemre – be kell jegyezni azt, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik és külön jogszabály szerint magyar jogi szakvizsgát tett.”
(2) A Jtvr. 3. §-a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.”
(3) A Jtvr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára, büntetlen előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyminiszter felmentést adhat.”
109. § Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
(2) Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik.”
110. § A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyt.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A rendezvény szervezője magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet.”
111. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2. § (1) bekezdésében említett Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak azt kell tekinteni, aki letelepedési, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkezik, továbbá azt, aki külön jogszabály értelmében menekültnek minősül.”
(2) Az Itv. mellékletében a „XVIII. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke” cím a következő 1. ponttal egészül ki:
„1. A felügyeleti okmány kiállítása illetékmentes.”
112. § A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Térítésmentes terhesgondozásra jogosult
a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár és házastársa, valamint
b) a Magyarországon érvényes bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár.”
113. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell.”
(2) Az Szt. a következő 58. §-sal egészül ki:
„58. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 94/33/EK irányelve a fiatal személyek munkahelyi védelméről.”
114. § A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 145. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Magyarországon élőnek azt a nem magyar állampolgárságú hozzátartozót kell tekinteni, aki tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik.”
115. § (1) A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 8. § (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki, egyidejűleg az f)–o) pontok jelölése g)–p) pontokra változik:
(Az MSZT feladatai.)
„f) – külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – együttműködés az európai szabványügyi szervezetekkel és az Európai Unió tagállamai nemzeti szabványügyi testületeivel az európai közösségi szabályozásból eredő kötelezettségek végrehajtása érdekében,”
(2) Az Sztv. 13. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MSZT alapszabályában biztosítja.)
„f) a nemzetközi, az európai szabványügyi szervezetekkel és az egyes tagországok nemzeti szabványügyi szervezeteivel való együttműködés rendjét, ide nem értve a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feladatok ellátását,”
(3) Az Sztv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a katonai szabványosításra vonatkozó sajátos szabályokat;
b) az európai szabványügyi szervezetekkel és az Európai Unió tagállamai nemzeti szabványügyi testületeivel való együttműködés részletes szabályait.”
116. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 28. § (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt annak a kamarai tagnak kell kiadni, aki)
„a) rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással.”
117. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.”
(2) A Kvt. VIII. fejezetének címe és 97. § (1) bekezdése helyébe a következő cím, illetve rendelkezés lép:
„A nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben
97. § (1) A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek – a (3) bekezdésben, illetve a 98. § (1)–(2) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott módon – jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban.”
(3) A Kvt. 97. § (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A részvétel joga gyakorolható:”
(4) A Kvt. 98. §-a előtti cím és 98. § (1) bekezdése helyébe a következő cím, illetve rendelkezés lép:
„A környezetvédelmi társadalmi szervezetek jogai
98. § (1) A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő – a hatásterületen működő – társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.”
118. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 37. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – személyi azonosító alkalmazásával – rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
„b) az idegenrendészeti szervnek, a bevándorolt és a letelepedett polgár családi és utónevének (beleértve a születési családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének – ennek hiányában tartózkodási helyének – változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról;”
119. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Jelen törvény a Tanácsnak a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 96/29/Euratom irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
120. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 103. §-sal egészül ki:
„103. § E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
121. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 53. § (1) bekezdése, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Részvétel a hulladékgazdálkodásban
(1) A hulladékgazdálkodási eljárásokban való részvételre a Kt. 97–100. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
122. § A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Dmtv.) 2. § 1. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(devizabelföldi)
„a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: hatósági igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet. A természetes személynek a devizabelföldiségét a hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor a hatósági igazolvány hiányában magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,”
123. § (1) E fejezet az Európai Csalásellenes Hivatallal (a továbbiakban: OLAF) való együttműködés szabályait határozza meg.
(2) E fejezet hatálya kiterjed azokra
a) a minisztériumokra, tárca nélküli miniszterek hivatali szerveire, központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervekre, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre – ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is – és személyekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre; helyi önkormányzatokra és helyi kisebbségi önkormányzatokra, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre; elkülönített állami pénzalapokra és azok kezelőire; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és a társadalombiztosítási költségvetési szervekre; a vagyonkezelő szervezetekre; az országos kisebbségi önkormányzatokra és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre;
b) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési és fejlesztési tanácsokra és munkaszervezeteikre;
c) jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre;
d) természetes személyekre;
(a továbbiakban együtt: vizsgált személyek és szervezetek), akik/amelyek az Európai Közösségek közös költségvetéséből nyújtott támogatásban részesülnek, ennek felhasználásában közreműködnek, vagy az Európai Közösségek közös költségvetéséhez való hozzájárulás teljesítésében vesznek részt, valamint az OLAF Koordinációs Irodára.
(3) E fejezet rendelkezéseit a nemzetbiztonsági szolgálatokra külön törvényben foglaltak szerint kell alkalmazni.
124. § (1) Az OLAF Koordinációs Iroda a Vám-és Pénzügyőrség szervezetén belül, a Vám-és Pénzügyőrség országos parancsnoka közvetlen alárendeltségében, de feladatkörében függetlenül működik, sem hatósági jogkörrel, sem önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Az OLAF Koordinációs Iroda feladatainak végrehajtásában befolyástól mentesen, önállóan jár el. Az OLAF Koordinációs Irodánál foglalkoztatottak a Vám- és Pénzügyőrségnél más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be.
(2) Az OLAF Koordinációs Iroda vezetőjét a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka javaslatára a pénzügyminiszter határozatlan időre nevezi ki, illetve menti fel. Az irodavezető felett az egyéb munkáltatói jogokat az országos parancsnok gyakorolja azzal, hogy az OLAF Koordinációs Iroda tevékenységét érintő egyedi utasítást nem adhat.
(3) Az e fejezetben meghatározott feladat végrehajtása keretében a Vám-és Pénzügyőrség országos parancsnoka felelős az OLAF-fal történő közvetlen kapcsolattartásért, a helyszíni vizsgálatok végrehajtásához szükséges együttműködés kialakításáért, a hozzá kapcsolódó feladatok koordinációjáért.
(4) Ha az OLAF a Vám- és Pénzügyőrség tevékenységével összefüggésben kér információt, az OLAF Koordinációs Iroda a pénzügyminiszter által kijelölt személy ellenőrzése mellett jár el.
125. § Az OLAF Koordinációs Iroda alapfeladatai körében:
a) koordinálja az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban az OLAF által lefolytatott helyszíni ellenőrzések során felmerülő feladatokat,
b) továbbítja az előcsatlakozási alapok, illetve a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap tekintetében a szabálytalanságokról szóló negyedéves jelentéseket az OLAF-hoz,
c) meghívottként részt vesz az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring bizottságainak ülésein,
d) elősegíti a közösségi rendeletek alapján az OLAF által végzett helyszíni vizsgálatok lebonyolítását,
e) az európai uniós támogatás pályáztatásával, a kedvezményezettekkel kötött szerződésekkel, a támogatások felhasználásával kapcsolatos dokumentációkban szereplő adatokat megismerheti,
f) kizárólag a vizsgált üggyel kapcsolatban a jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékben személyes adatot kezelhet az e fejezetben foglaltak szerint,
g) az OLAF által elrendelt egyedi vizsgálatokhoz, információkérésekhez kapcsolódóan továbbítja az OLAF megkereséseit legkésőbb 15 napon belül a megkereséssel érintett szervek felé.
126. § (1) Az OLAF Koordinációs Iroda az OLAF megkeresésében foglaltak teljesítése céljából a megkeresés szerinti támogatásokkal érintett természetes személyek és szervezetek azonosító adatait, valamint a támogatással érintett tevékenységükre vonatkozó, e fejezetben meghatározott dokumentációkban szereplő adatait, továbbá az érintett természetes személyeknek e törvény szerinti bűnügyi adatait kezelheti.
(2) Az OLAF megkeresésében szereplő és annak teljesítése céljából átvett adatokat az OLAF által végzett ellenőrzés befejezésekor törölni kell.
(3) Az OLAF Koordinációs Iroda az általa kezelt adatokat az OLAF-on kívül más szervnek nem továbbíthatja, azt más célra nem használhatja fel, illetve más adattal nem kapcsolhatja össze.
127. § Az OLAF Koordinációs Iroda kizárólag a jelentéstételi kötelezettsége érdekében a szabálytalansággal érintettek személyes adatainak, illetőleg a vizsgált személyekre és szervezetekre vonatkozó következő adatok kezelésére jogosult:
a) természetes személyek esetén:
aa) név (családi és utónév, születési név),
ab) lakóhely, tartózkodási hely,
ac) foglalkozás, beosztás;
b) szervezetek esetén:
ba) név/cégnév (teljes és rövidített név),
bb) szervezet típusa,
bc) szervezet címe, székhelye,
bd) cégjegyzékszám,
be) alapító okirat,
bf) képviseletre jogosult neve.
128. § (1) Az OLAF Koordinációs Iroda az OLAF megkereséseinek, illetőleg az európai közösségi jogi normákban előírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése céljából a büntetőeljárás megindításának, felfüggesztésének, illetve befejezésének tényéről, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés bekövetkeztéig bűnügyi személyes adatot az alábbi bűncselekmények esetében kezelhet: vesztegetés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 250–255. §)], vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (Btk. 258/B–258/D. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), csődbűntett (Btk. 290. §), hitelezési csalás (Btk. 297/A. §), gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése (Btk. 298/A. §), az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása (Btk. 298/B. §), gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása (Btk. 299. §), tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B. §), pénzmosás (Btk. 303. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), adó-, társadalombiztosítási csalás (Btk. 310. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §), sikkasztás (Btk. 317. §), csalás (Btk. 318. §), hűtlen kezelés (Btk. 319. §), hanyag kezelés (Btk. 320. §).
(2) A megkeresés, illetőleg a jelentéstételi kötelezettség teljesítését követően a jelentésben szereplő adatokat az OLAF Koordinációs Iroda vezetője haladéktalanul megsemmisíti.
129. § A vizsgált személy és szervezet jogosult:
a) az ellenőrzést végző OLAF tisztviselő igazolványának, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában a közreműködést megtagadni,
b) a vizsgálat megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre írásban választ kapni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni,
c) megfelelő képviseletről gondoskodni.
130. § A vizsgált személy és szervezet köteles:
a) az ellenőrzés során az OLAF-fal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzések alkalmával biztosítani,
b) az OLAF tisztviselőjét az ellenőrzési munkájában a helyszínen a megfelelő dokumentumok, számlák, a pénzügyi program megvalósítását igazoló költségvetési és számviteli anyagok, számítógépes adatok, a támogatott projektek pénzügyi és műszaki megvalósítására, a beruházások előmenetelére vonatkozó dokumentációk rendelkezésre bocsátásával segíteni,
c) a vizsgálat megállapításai alapján a hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket haladéktalanul megtenni,
d) olyan eljárásokat kidolgozni, melyek a szabálytalanságok feltárását, a felelősök megállapítását, a használt módszerek felderítését és a szabálytalanság mértékének, illetve következményeinek meghatározását célozzák,
e) az OLAF által végzett helyszíni ellenőrzés tényéről, illetőleg az OLAF által közvetlenül hozzá intézett megkeresésről és az arra adott válaszról tájékoztatni az OLAF Koordinációs Irodát.
131. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 122. §-a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik, egyben a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az államháztartás külső és belső pénzügyi ellenőrzését ellátó szervek az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) együttműködnek.”
132. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
133. § (1) Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezet keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK törvény) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya kiterjed az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni Információs Rendszer (SIS), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések keretében, illetőleg az európai közösségi jogi normák alapján megvalósuló együttműködésre és információcserére.”
(2) A NEBEK törvény 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) nemzetközi bűnüldözési szervezet: az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni Információs Rendszer (SIS) központja és nemzeti egysége, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó egyéb többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló regionális bűnüldözési szervezetek központja és nemzeti irodái;”
(3) A NEBEK törvény 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OLAF közvetlen vagy az OLAF Koordinációs Irodán keresztül történő adatigénylését, illetve az OLAF Koordinációs Iroda jelentéstételi kötelezettségének teljesítése céljából kezdeményezett adatigénylést a NEBEK az e törvényben foglaltak szerint köteles teljesíteni.”
134. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt. ) 368. § (4) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
„c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)”
(szemben.)
(2) A Tpt. 370. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)”
(szemben.)
135. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdése a következő új p) ponttal egészül ki, a jelenlegi p) pont jelölése q) pontra változik, egyben a felsorolás utáni szövegrész a következő szöveggel lép hatályba:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
„p) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
szemben, ha az a)–q) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés, illetőleg európai közösségi jogi norma megjelölése is.”
136. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„d) az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez,
(szükséges.)
137. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (4) bekezdésének e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról)
„e) az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, továbbá az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az általuk végzett ellenőrzéshez szükséges,”
138. § (1) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az OLAF Koordinációs Iroda eljárási rendjét, működésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2) E fejezet összeegyeztethető szabályozást tartalmaz
a) a Tanács 2185/96/EURATOM, EK rendeletével az Európai közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról;
b) a Tanács 1073/1999/EK rendeletével az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról;
c) Tanács 1074/1999/EURATOM rendeletével az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról.
139. § (1) Amennyiben ehhez a feltételek adottak, az európai zászlót ki kell tűzni, vagy az európai lobogót fel kell vonni – a (2) bekezdésben meghatározott intézmények, valamint az Országgyűlés épülete kivételével – azon középületeken, illetve középületek előtt, amelyek esetében a nemzeti zászlót ki kell tűzni, vagy a nemzeti lobogót fel kell vonni.
(2) Az állam vagy valamely helyi önkormányzat által alapított, közfeladatot ellátó intézmény épületén – amennyiben ehhez a feltételek adottak – az európai zászló vagy lobogó elhelyezését az alapító kötelezővé teheti.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályait rendelettel állapítsa meg.
140. § (1) Az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kivitele, behozatala, valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén történő átszállítása nemzetközi szerződéssel összhangban korlátozható.
(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt korlátozásokkal kapcsolatos engedélyezési és más hatósági feladatokat országos hatáskörrel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(3) A Hivatal jogosult a (4)–(5) bekezdés szerinti, valamint a nemzetközi szerződésből és az Európai Unió rendelkezéseiből adódó nemzeti hatósági feladatai ellátása során birtokába kerülő, a vállalkozások – beleértve az érintett természetes személyek – azonosító és a tevékenység végzésével összefüggő adatait kezelni. A Hivatal az általa kezelt adatokat jogosult átadni:
a) az Európai Unió előírásaiból következő kötelezettségek teljesítése érdekében az Európai Unió, illetve tagországai illetékes szerveinek;
b) a vámeljáráshoz a Vám- és Pénzügyőrségnek;
c) bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából a bíróság, az ügyészség és a bűnüldöző szervek számára;
d) nemzetbiztonsági célra a nemzetbiztonsági szolgálatoknak;
e) külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési célra az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak;
f) adóellenőrzési célra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti korlátozásokat, valamint a korlátozások elrendelésével kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.
(5) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az (1) bekezdés szerinti korlátozásokkal összefüggő engedélyezési eljárást rendeletben szabályozza.
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, államigazgatási – eljárás hatálya alá.
(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül – az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével – tájékoztatni kell.
(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.
(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.
(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.
(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – gondoskodni kell
a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.
(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai – a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően – csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.
144. § (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára (a továbbiakban: az EGT állampolgára) és családtagja részére a törvény hatálybalépése előtt kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély, bevándorlási és letelepedési engedély az érvényességi idejének lejártáig az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít, érvényességi idejének lejárta után az Idtv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az EGT állampolgára és családtagja az (1) bekezdés szerinti engedélyek érvényességi ideje alatt, illetőleg annak lejártakor – az Idtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén – kérelmére EGT tartózkodási engedélyre jogosult.
(3) Az EGT állampolgára és családtagja által 2004. május 1-je előtt benyújtott jogerősen el nem bírált tartózkodási vízum, tartózkodási engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban – az ügyfél kérelmére, az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén – az Idtv. 25–30. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az EGT állampolgárával szemben elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom e törvény hatálybalépésének napján érvényét veszti.
145. § (1) Az a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi, aki 2003. május 1-je előtt érkezett Magyarországra és a jogszerű tartózkodás feltételeivel nem rendelkezik, e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kérheti a Hivatalnál tartózkodási engedély kiadását, ha
a) családi életközösségben él magyar állampolgár vagy jogszerűen Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár házastársával vagy azzal a magyar állampolgár gyermekével, aki felett szülői felügyeleti jogot gyakorol, vagy
b) igazolja, hogy gazdasági társaság tulajdonosaként vagy ügyvezetőjeként folytat jövedelemszerző tevékenységet, vagy
c) magyar nyelven képes ügyeinek vitelére, és további tartózkodását magyarországi kulturális kötődése indokolja, vagy
d) akinek a kiutasítását a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 43. §-a alapján nem lehetett végrehajtani
feltéve, hogy személyazonosító adatait igazolni tudja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, és a tartózkodási engedélyt nem lehet kiadni, ha a külföldi
a) idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetben van, kivéve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmezőt;
b) szabadságvesztés büntetését tölti;
c) büntetőeljárás vagy körözés hatálya alatt áll, továbbá
d) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt elítélt és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól.
(3) A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. A külföldi a személyazonosságát magyar közjegyző által kiadott okirattal is igazolhatja.
(4) A Hivatal a kérelmet a benyújtásától számított 90 napon belül bírálja el. A (2) bekezdésben meghatározott kizáró hiányában és az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott valamely feltétel fennállása esetén a tartózkodási engedélyt ki kell adni, amelynek érvényességi ideje egy év. A kérelem tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(5) A kérelem elutasítása esetén a külföldinek a határozat meghozatalától számított 90 napon belül a Magyar Köztársaság területét el kell hagynia.
(6) Az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó kérelmező ellen a törvény hatálybalépésekor még folyamatban lévő kiutasítási eljárást a kérelem elbírálásáig fel kell függeszteni. A tartózkodási engedély kiadásának napjával a kiutasítási eljárást meg kell szüntetni.
(7) A tartózkodási engedély kiadásának napján érvényét veszti annak a külföldinek a kiutasítása, akinek a kiutasítását az Idtv. 43. §-a alapján nem lehetett végrehajtani.
(8) Az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó kérelmezővel szemben idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetet a tartózkodási engedély kiadásának napján meg kell szüntetni.
(9) Az e rendelkezések alapján tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi részére a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell a munkavállalási engedélyt kiadni.
146. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.
(2) E törvény 36–37. §-ai a törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba.
(3) E törvény 32–35. §-ai, 38–39. §-ai, valamint 148. § (8) bekezdése a törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba.
(4) A Kt. e törvény 39. §-ával megállapított 20. § v) pontját a már megkötött szerződések tekintetében 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
147. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Gyt. 3. § a) pontjának „a 12. § és 13. § kivételével az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzati képviselők választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre” szövegrésze helyébe „a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre” szöveg, a 8. § (1) bekezdésében az „illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna” szövegrész helyébe a „vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható” szöveg,
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-ában az „állampolgárok” szövegrész helyébe a „választópolgárok” szöveg,
c) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 26. § (1) és (3) bekezdésében „az állampolgárok” szövegrész helyébe „a természetes személyek” szöveg,
d) a Hvt. 8. § (3) bekezdés e) pontjában „az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága” szövegrész helyébe „az élet- és vagyonbiztonság” szöveg,
e) a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Hőr. tv.) 37. § (1) bekezdésében az „állampolgárokkal” szövegrész helyébe „a természetes személyekkel” szöveg,
f) a Met. 25. § (1)–(2) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 57. §-ában, 58. § (1) bekezdésében a „központi menekültügyi szerv” szövegrész helyébe „menekültügyi hatóság” szövegrész lép; a Met. 49. § a) pontjában a „központi menekültügyi szerv és területi szervei” szövegrész helyébe „menekültügyi hatóság” szövegrész, valamint
g) az Idtv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában a „vízummal” szövegrész helyébe a „vízummal vagy a 7. § (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott tartózkodásra jogosító engedéllyel” szöveg, 14. § (6) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe „vagy” szöveg, 66. § (1) bekezdésében a „Rendőrség” szövegrészek helyébe a „Rendőrség és a Határőrség” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti
a) a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 12. § (4) bekezdése,
b) a Met. 12. § d) pontja, 15. § a) pontjának és 19. § (1) bekezdésének „személyazonosításra alkalmas,” szövegrésze, 16. § d) pontja, 24. §-át megelőző cím, 33. § (5) bekezdése, 38. § (3)–(4) bekezdése, 50. § (2) bekezdése, 57. § b) pontjának „nemzetközi megállapodás alapján” szövegrésze, továbbá 59. § (5) bekezdése,
c) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 13–14. §-a, valamint 38. § (1) bekezdése,
d) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 3. §-a, 4. §-ának a Met. 12. § d) pontját megállapító szövegrésze, 9. §-a, 12. § (2) bekezdése, 14., 16., valamint 22. §-a,
e) az Idtv. 4. § (1) bekezdés a) pontjának „vagy a 7. § (2) bekezdésben meghatározott tartózkodásra jogosító engedéllyel” szövegrész, 9. §-a (3) bekezdésében a „folyamatos” szövegrész, 11. §-a, 12. § (2) bekezdésének b) pontja, 16. § (3) bekezdése, a 17. § (1) bekezdés d) pontjának „vagy” szövegrésze, a 17. § (1) bekezdés e) pontja, a 18. § (4) bekezdése, a 21. § (3) bekezdése, a 32. § (2) bekezdés g) pontja, a 33. §-a (2) bekezdéséből „a szabálysértési hatóságok, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult szervek a 32. § (2) bekezdés g) pontja esetében a területi idegenrendészeti hatóságnak” szövegrész, a 35. § (3) bekezdése, a 44. § előtti címből „a szabálysértési hatóság, illetőleg a menekültügyi hatóság” szövegrész, a 44. § (1) bekezdéséből „a szabálysértési vagy a menekültügyi hatóság” szövegrész, a 44. § (2) bekezdéséből „a menekültügyi, valamint a szabálysértési hatóság” szövegrész, a 44. § (4) bekezdése, a 47. § (2) bekezdése, a 49. § (2) bekezdése, az 54. § (4) bekezdés e) pontjának „továbbá a tartására fordított összeget” szövegrésze, az 58. § (3) bekezdése és az 59. § (1) bekezdéséből a „szabálysértési, menekültügyi” szövegrész, az 59. § (3) bekezdéséből a „a kiutasító határozat elleni fellebbezésben, illetőleg” szövegrész, a 68. §, a 70. §-t megelőző alcím, a 70. §, továbbá a 95. § e), j) és k) pontjai,
f) a Hőr. tv. 21. § (2) bekezdés a) pontjának és 51. §-ának „határőrizeti és a határforgalmi” szövegrésze.
(3) A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésének „a 9. §-ban a Met. 24. § (1) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezés” szövegrésze nem lép hatályba.
148. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés b) pontjában „az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát” szövegrész helyébe „az élet- és vagyonbiztonságot” szöveg,
b) a Ktv. 21. § (5) bekezdés b) pontjában „az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati” szövegrész helyébe „az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati” szöveg, továbbá a Ktv. 4. számú mellékletének II. pontjában a „- születési ideje” szövegrész helyébe a „- születési ideje – ügykezelő állampolgársága” szöveg,
c) az Áht. 46. § (1) bekezdésében, valamint 78. § (1) bekezdésében az „állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát” szövegrész helyébe az „élet- és vagyonbiztonságot” szöveg,
d) a Kltv. 3. § (3) bekezdése felvezető szövegének második mondatában a „kőolajat (2709 00 90 00)” szövegrész helyébe a „kőolajat (2709 00 90)” szöveg,
e) az Üsztv. 81/N. § (2) bekezdésében „a 14/C–14/D. §, a 46/A. §,” szövegrész helyébe „a 14/C–14/D. §, a 24/A–24/E. §, a 46/A. §,” szöveg, 3. számú melléklete I. pontjában az „- ügyviteli nyilvántartási sorszáma, – születési helye, ideje,” szövegrész helyébe az „- ügyviteli nyilvántartási sorszáma, – állampolgársága, – születési helye, ideje,” szöveg,
f) a Kt. 3. § (3) bekezdésben a „Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat” szövegrész helyébe „környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat (a továbbiakban: Kövice)” szöveg, 5/B. §-ában a „Kac.” szövegrész helyébe a „Kövice” szöveg, 21. § (5) bekezdésében a „környezetvédelmi miniszter” szövegrész helyébe „környezetvédelmi és vízügyi miniszter” szöveg,
g) a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdésében „az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát” szövegrész helyébe „az élet- és vagyonbiztonságot” szöveg,
h) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. §-a előtti címében „Az állampolgárok” szövegrész helyébe „A nyilvánosság” szöveg,
i) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésének második mondatában az „állampolgárok, szervezetek” szövegrész és 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek” szövegrész helyébe a „természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek” szöveg,
j) az Iat. 39. § (1) bekezdés e) pontjában a „bármely állampolgár” szövegrész helyébe a „bárki” szöveg,
k) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésében az „állampolgárok” szövegrész helyébe „a közszolgáltatásokban részesülők” szöveg,
l) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 30. § (4) bekezdésében „az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát” szövegrész helyébe „az élet- és vagyonbiztonságot” szöveg, 88. § a) pontjában az „exportjáról” szövegrész helyébe a „kiviteléről” szöveg
m) a Dmtv. 2. § 2. a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe „hatósági” szöveg
n) az Artv. preambulumának „a mezőgazdaságból élők számára” szövegrésze helyébe „az Európai Unió Közös Agrárpolitikája által meghatározott keretek között a mezőgazdaságból élők számára” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a nemesfémtárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet,
b) az Ütv. II. fejezete címében a „törvényessége” szövegrész, a 7. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „törvényességének” szövegrész, a 11. § cf) alpontja, valamint ci) alpontja, a 13. § (2) bekezdés b) pontjának „az állampolgárok és a jogi személyek” szövegrésze, a 20. § (5) bekezdésének „ , a jogszabálynak” szövegrésze, a 26. § (1) bekezdésének „azok ellen, akik a törvényt megsértették,” szövegrésze, valamint a 28. § (2)–(3) bekezdése,
c) a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény,
d) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 1. §-át megelőző címe, 1–3. §-a, 5. §-át megelőző címe, 10. §-a az azt megelőző alcímmel együtt, 11. §-át megelőző címe, 11. § (1) és (4) bekezdése, valamint 12. §-ának „; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. Egyidejűleg az 1956. évi 35. törvényerejű rendelettel kiegészített 1955. évi 22. törvényerejű rendelet hatályát veszti” szövegrésze,
e) a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény,
f) az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény,
g) az egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet,
h) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) módosításáról szóló 1989. évi XLVI. törvény 2. §-a,
i) az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 5., 21., 29., 36–40., 47–55., 57., valamint 60–61. §-a,
j) az Itv. 99. §-a,
k) a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 45–59. §-a,
l) az Mtv. 9. § (2) bekezdése,
m) az Áht. 128–129. §-a,
n) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 110. § (7) bekezdése,
o) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 100. és 109. §-a,
p) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 101. §-a, valamint 1. számú melléklete w) pontjának „az állampolgár számára” szövegrésze,
q) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXVII. törvény 1. §-a,
r) a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 2. §-ának i) pontja, 3. § (1) bekezdés b) pontjának „kivéve az „A” típusú tevékenység keretében végzett módosítást, amelyet be kell jelenteni a géntechnológiai hatóságnak,” szövegrésze, 3. § (1) bekezdés c) pontjának „kivéve az „A” típusú zárt rendszerű felhasználást, amelyet be kell jelenteni a géntechnológiai hatóságnak” szövegrésze, 4. § (2) bekezdésének „kivéve az „A” típusú tevékenység keretében végzett módosítást,” szövegrésze, 4. § (3) bekezdésének „kivéve az „A” típusú zárt rendszerű felhasználást,” szövegrésze, 4. § (4) bekezdésének „kivéve az „A” típusú tevékenység keretében végzett módosítást szolgáló behozatalt és kivitelt,” szövegrésze, 6. § (1) bekezdésének „illetve bejelentéseket” szövegrésze, a 9. §-t megelőző alcím, továbbá a 34. § (1) bekezdés f) pontjának „és bejelentési” szövegrésze,
s) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 13. § (2) bekezdésének c) pontja, 21. §-a, 87. § (1) bekezdéséből a „kiutasítást” szövegrész, 87. § (2) bekezdésének e) pontjából „a kiutasítással” szövegrész, 88. § (1) bekezdéséből „és a kiutasítást” szövegrész, 117. §-ából „szabálysértés miatt alkalmazott kiutasítást az idegenrendészeti hatóság, a” szövegrész, továbbá a 140. § (2) bekezdése, a 141. § (3) bekezdése, a 142. § (3) bekezdéséből a „kiutasításnak és” szövegrész, valamint a 143. § (3) bekezdése, a 146. § (2) bekezdése, a 147. § (2) bekezdése, a 148. § (2) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (2) bekezdése, a 152. § (2) bekezdése, a 153. § (3) bekezdése, a 154. § (3) bekezdése, a 155. § (4) bekezdése és a 156. § (2) bekezdése,
t) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXI. törvény 1. §-a,
u) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 20. § (5) bekezdése,
v) az Etv. 12. § (3) bekezdése, 13. § (4) bekezdése, 52. § (1) bekezdés b) pontjának szövegéből a „legalább hároméves,” szövegrész, az 55. § (1) bekezdés a) pontja, az 56. § (1) bekezdésének utolsó mondata, a 62. § (5) bekezdése, a 64. § (4) bekezdésének szövegéből az „és az alkalmassági vizsga” szövegrész, 67. § (1) bekezdése, a 67. § (2) bekezdés b) pontja,
w) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXI. törvény 1. §-ának a Kltv. 3. § (2) bekezdés 1–3. pontját, 3. § (4) bekezdését, 3. § (7) bekezdés a) és b) pontját, 3. § (8) bekezdés b) pontját megállapító része, 12. § (1) bekezdésének a Kltv. 38. § (1) bekezdését megállapító része, 13. §-ának a Kltv. 40. § (1) bekezdését megállapító része, valamint 21. §-a,
x) az Artv. preambulumának „valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás agrárpiaci szabályozásának feltételeit megteremtse,” szövegrésze, 2. §-ának 11., 14–17., illetve 19. pontja, 3. § (2) bekezdése, 5. §-a, 6. § (1) bekezdés 4., 10–15., 20., 28., 31–32. pontjai, 8. § (2) bekezdése, a 10–12. §-ai, 20–24. §-ai, 25. § (1) bekezdése, 26–28. §-ai, 30. §-a, 32. § (2) bekezdése, 32. § (4) bekezdése, 36. §-a, valamint melléklete, valamint
y) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Mvttv.) 43. § (1), (3) és (5) bekezdései.
(3) Nem lép hatályba
a) a Kltv.-nek a 2001. évi CXI. törvény 1. §-a által megállapított 3. § (2) bekezdés 1–3. pontjai, (4) bekezdése, a (7) bekezdés a) és b) pontja és a (8) bekezdés b) pontja, a 12. § (1) bekezdése által megállapított 38. § (1) bekezdése, valamint a 13. §-a által megállapított 40. § (1) bekezdése;
b) az Etv. 2001. december 24-én kihirdetett szövegének 23. § (2) bekezdése, 24. § (1) bekezdése, 24. § (3) bekezdése, 30. § (4) bekezdése, 30. § (5) bekezdése, 32. § (2) bekezdése, 43. §-a, 46. § (5) bekezdése, 48. § (1) bekezdésének b) pontja, 53. § (1) bekezdése, 55. § (2) bekezdése, 55. § (4) bekezdése, 56. § (2) bekezdése, 56. § (4) bekezdése, 56. § (9) bekezdése, valamint 60. §-a.
(4) 2004. július 1-jén a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 129. § a) pontjának „az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EK irányelve a villamos energia belső piacának közös szabályairól,” szövegrésze helyébe „az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről” szöveg lép, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 129. § b) pontja.
(5) 2004. július 1-jén a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 86. § a) pontjában „az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve, a földgáz belső piacának közös szabályairól” szövegrész helyébe „az Európai Parlament és a Tanács 2003/55/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó belső szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről” szöveg lép, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 86. § c) pontja.
(6) Az Áe. 3. § (6) bekezdésének az Mvttv. 38. §-a által megállapított r) pontjának jelölése s) pontra változik.
(7) A Szaztv. 20. § (2) bekezdésének az Mvttv. 42. §-a által megállapított k) pontjának jelölése l) pontra változik.
(8) A Kt. 1., valamint 3–4. számú mellékletei helyébe e törvény mellékletében meghatározottak lépnek.
„1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
| Termékdíjköteles termék | 2004. december 31-ig a termékdíjtétel (Ft/kg) | 2005. január 1-jétől a termékdíjtétel (Ft/kg) | |
| gumiabroncs | 90 | 110 |
3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
I. A hűtőberendezések termékdíjtételei
| Termékdíjköteles termék (hűtőberendezés) névleges hűtőtérfogata | 2004. december 31-ig termékdíjtétel t (Ft/db) | 2005. január 1-jétől a termékdíjtétel t (Ft/db) | |
| 120 literig | 1 866 | 2 443 | |
| 120,01–250,00 literig | 3 360 | 4 398 | |
| 250,01 liter fölött | 8 667 | 11 344 | |
| k (Ft/db) | k (Ft/db) | ||
| 0,50 kg-ig | 465 | 609 | |
| 0,51–2,00 kg-ig | 832 | 1 091 | |
| 2,01 kg fölött | 2 180 | 2 853 |
II. A termékdíjköteles hűtőközegek termékdíjtételei
| Termékdíjköteles termék | 2004. december 31-ig termékdíjtétel t(Ft/kg) | 2005. január 1-jétől a termékdíjtétel t(Ft/kg) | |
| hűtőközeg | 693 | 907 |
4. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
T = s x (t+k)
T = a számított termékdíjtétel hűtőberendezéseknél (Ft)
t = a névleges hűtőtérfogattól függő termékdíjtétel a 3. számú melléklet szerint (Ft/db)
k = a hűtőközeg mennyiségétől függő termékdíjtétel a 3. számú melléklet szerint (Ft/db)
s = szorzószám, amelynek értéke
– 0,75, ha a hűtőberendezés rendelkezik a Magyarországon alkalmazott környezetbarát termék védjeggyel,
– 1,0 minden egyéb esetben.
T = s x 1,25 x t, ha a hűtőberendezés termékdíjköteles hűtőközeggel működik, és csak a névleges hűtőtérfogattal jellemezhető.
T = s x t, ha a hűtőberendezés nem termékdíjköteles hűtőközeggel működik, és csak a névleges hűtőtérfogattal jellemezhető.
T = s x 5 x k, ha a hűtőberendezésnél csak a termékdíjköteles hűtőközeg mennyisége ismert (különösen: részegységként beépített hűtőberendezések, italhűtők, légkondicionálók).
T = s x 4 x k, ha a hűtőberendezés névleges hűtőtérfogattal nem jellemezhető és a hűtőberendezésben nincs termékdíjköteles hűtőközeg, ekkor a k a nem termékdíjköteles hűtőközeg mennyisége (különösen: részegységként beépített hűtőberendezések, italhűtők, légkondicionálók).”
