Az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok körének további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel a következő törvényt alkotja:
1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén alapított és működő, elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. elektronikus pénz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklete I. fejezetének 5.2 pontjában meghatározott fogalom,
2. kinnlevő elektronikus pénz: az érvényességi időszak alatt vissza nem váltott elektronikus pénz.
3. § (1) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet olyan hitelintézet, amely elektronikus pénzt és elektronikus pénzeszközt bocsát ki, illetőleg ezzel kapcsolatos szolgáltatást nyújt.
(2) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározottakon felül üzletszerűen kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:
a) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),
b) megbízás alapján, elektronikus pénzeszközön történő adattárolás.
(3) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet alapítására, működésére és felügyeletére a Hpt.-ben foglalt előírásokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre nem kell alkalmazni a Hpt. 32/F. §-ában, 75-76. §-ában, 78-81. §-ában, 83. §-ában, 88. §-ában és 97. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(5) Magyarországi székhelyű elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban fióktelepként, illetve határon átnyúló szolgáltatásként kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végezheti.
(6) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, az elektronikus pénzt kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló 2000/46/EK irányelve alapján elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet fióktelepként, illetve határon átnyúló szolgáltatásként kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végezheti Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye nélkül.
4. § (1) Elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet legalább háromszázmillió forint jegyzett tőkével alapítható.
(2) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló tőkéjének mindenkor el kell érnie a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek mindenkori összege vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegének az előző hat hónapra számított átlaga közül a magasabb érték két százalékát.
(3) Ha az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az üzleti tevékenysége megkezdésének napjától számítva még nem működik hat hónapja, akkor szavatoló tőkéjének mindenkor el kell érnie a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek mindenkori összege vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegének a következő hat hónapra előirányzott átlaga közül a magasabb érték két százalékát. A hat hónapos előirányzatot az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet üzleti tervében kell meghatározni.
(4) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló tőkéje nem csökkenhet az (1)-(3) bekezdés, valamint a 6. § (3) bekezdése szerinti összegek alá.
(5) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie azt az összeget, amely a (4) bekezdés szerinti összegek közül a legmagasabb.
5. § Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet csak olyan vállalkozásban rendelkezhet közvetlen illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel, amely a Hpt. 2. számú melléklete I. fejezetének 5.5 pontja szerinti szolgáltatást nyújt vagy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet Hpt. 2. számú melléklete II. fejezetének 2. pontja szerinti járulékos vállalkozása.
6. § (1) A kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegével megegyező összegben az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kizárólag a következő eszközöket tarthatja birtokában:
a) készpénz,
b) a Hpt. szerinti „A” zónába tartozó országok központi kormányával, központi bankjával, az Európai Közösségekkel illetőleg az Európai Központi Bankkal szemben fennálló, illetőleg az általuk garantált követeléseket megtestesítő eszközök,
c) „A” zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézetnél elhelyezett látra szóló betét,
d) olyan hitelviszonyt megtestesítő eszköz, amely nem tartozik a b) pont alatt felsorolt tételek közé és kielégíti az alábbi feltételek mindegyikét:
da) likvid,
db) olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely a Hpt., illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) értelmében nem rendelkezik befolyásoló részesedéssel az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetben, vagy olyan vállalkozás, amely nem áll a Hpt. vagy a Tpt. szerinti szoros kapcsolatban az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézettel,
dc) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kkr.) meghatározott minőségi kötvény.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott eszközök együttes piaci értéke nem haladhatja meg az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló tőkéjének húszszorosát és ezen eszközök esetében alkalmazni kell a Hpt. 79-81. §-ában meghatározott rendelkezéseket.
(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott eszközök kockázatainak fedezetére az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetnek rendelkeznie kell ezen eszközök Kkr. szerinti pozíció- és partnerkockázatának tőkekövetelményével megegyező összegű szavatoló tőkével.
(4) Az elektronikus pénz kibocsátásából és az (1) bekezdésben meghatározott eszköztételekből eredő piaci kockázatok fedezete céljából az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kamatlábra, illetőleg devizára vonatkozó tőzsdei származtatott ügyletet köthet.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tőzsdei származtatott ügylet csak abban az esetben köthető, ha az ügylet napi elszámolású vagy devizaügylet esetén az eredeti futamidő 14 vagy annál kevesebb naptári nap.
(6) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség kiszámításához az ott meghatározott eszközöket a bekerülési érték vagy a piaci érték közül az alacsonyabb értéken kell értékelni.
(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eszközök értéke a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összege alá csökken, az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket az előírásoknak történő megfelelés érdekében. Ennek megtörténtéig - legfeljebb hat hónap átmeneti időszakra - a Felügyelet engedélyezheti, hogy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott eszköztételektől eltérő eszközöket tartson birtokában vagy a kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségei összegének legfeljebb 5%-a mértékéig vagy a szavatoló tőke összegéig, attól függően, hogy melyik a kisebb összeg.
7. § E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
8. § (1) Az a kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott fogalomnak megfelelő elektronikus pénzt vagy elektronikus pénzeszközt bocsátott ki e törvény hatálybalépését megelőzően, 2005. december 31-ig köteles a Hpt. vagy e törvény előírásainak megfelelni.
(2) Az a kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott fogalomnak megfelelő elektronikus pénzt vagy elektronikus pénzeszközt bocsátott ki e törvény hatálybalépését megelőzően, 2004. június 30-ig köteles ezt a tevékenységét a Felügyeletnek bejelenteni.
(3) Amennyiben e törvény hatálybalépését megelőzően pénzügyi vállalkozás engedélyt kapott a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt tevékenység végzésére, ezen engedély alapján elektronikus pénz és elektronikus pénzeszköz kibocsátására nem jogosult.
9. § (1) A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:]
„e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;”
(2) A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
„f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást,
g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, valamint”
[folytathat.]
(3) A Hpt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
„h) megbízás alapján elektronikus pénzeszközön történő adattárolást”
[folytathat.]
(4) A Hpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt bocsát ki.”
(5) A Hpt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás e tevékenysége keretében a 3. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet - kivéve az elektronikus pénz és az elektronikus pénzeszköz kibocsátását - is végezheti.”
(6) A Hpt. XXXI. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„XXXI. Fejezet
Elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltása
218. § (1) Az elektronikus pénz kibocsátásakor átvett készpénz vagy az átutalt számlapénz nem lehet kevesebb, mint a kibocsátott elektronikus pénz értéke.
(2) A kibocsátó az elektronikus pénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb előnyt sem biztosíthat.
(3) A kibocsátó üzletszabályzatának tartalmaznia kell az elektronikus pénz visszaváltásának feltételeit, és amennyiben a visszaváltásra érvényességi időszakot állapít meg, annak időtartamát.
(4) Az érvényességi időszak öt naptári évnél nem lehet rövidebb.
(5) Elektronikus pénzzel újratölthető elektronikus pénzeszköz esetén az érvényességi időszak a legutolsó feltöltés időpontjától számítandó.
(6) Az érvényességi időszak alatt a kibocsátó köteles az általa kibocsátott, kinnlevő elektronikus pénzt névértéken visszaváltani.
(7) A visszaváltás készpénzben történő kifizetéssel vagy bankszámlára történő átutalással teljesíthető.
(8) A visszaváltásért a kibocsátó a művelet végrehajtása során ténylegesen felmerülő költségeken felül további díjat nem számolhat fel.
(9) Ötszáz forintot meg nem haladó összeg esetén a kibocsátó nem köteles a kinnlevő elektronikus pénzt visszaváltani.”
(7) A Hpt. 2. számú melléklete I. fejezetének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.1 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
a) a csekk,
b) az elektronikus pénzeszköz,
c) olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.
5.2 Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad.
5.3 Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket.
5.4 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása.
5.5 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége.
Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása.”
10. § E törvény összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, az elektronikus pénzt kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló 2000/46/EK irányelvével,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelvének módosításáról szóló, 2000/28/EK irányelvével.
