„166. § (1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt - az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott, pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az 1 millió forintot - a biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.”
(2) A Bit. 166. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, a biztosítási szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.”
(3) A Bit. 166. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt az (1) bekezdés alapján igényfelmérést kell készíteni, a biztosító és a biztosításközvetítő köteles - a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl - az (1) bekezdés szerinti igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg a 10. számú melléklet B) pontja szerinti termékismertetőt is igazolható módon átadni.”
(4) A Bit. 166. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.”
(5) A Bit. 166. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A biztosító a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.”
(6) A Bit. 166. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az életbiztosítási szerződés - kivéve a maradékjoggal nem rendelkező, kockázati életbiztosításokat, illetve az életbiztosítási ágba tartozó baleseti és betegségi kiegészítő biztosításokat - megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.”
112. § (1) A Bit. 167. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„167. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.”
(2) A Bit. 167. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő figyelmét a 96. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakra.”
113. § A Bit. 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § (1) A Felügyelet jogosult rendszeresen - helyszínen, illetve helyszínen kívül - ellenőrizni az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott, a biztosító alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó működésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint a Felügyelet által kiadott határozatok megtartását.”
114. § A Bit. 176. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Az értesítés mellőzését a Felügyelet az ellenőrzést lezáró határozatában köteles megindokolni.”
115. § A Bit. 177. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakértői névjegyzékbe az vehető fel,]
„b) aki megfelel a 86. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban, vagy a 87. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban előírtaknak.”
116. § (1) A Bit. 179. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 178. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor első alkalommal kerül a 178. § (2) bekezdésének hatálya alá.”
(2) A Bit. 179. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a biztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 178. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a biztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
117. § (1) A Bit. 180. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 178. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.”
(2) A Bit. 180. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a 178. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító köteles levonni a szavatoló tőkéből a 178. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.”
(3) A Bit. 180. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet a 178. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt.”
118. § A Bit. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„181. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a 170. § szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.”
119. § A Bit. 182. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának rendelkezésére bocsátja az ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonosai és vezető állású személyei szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megállapítása érdekében szükséges információkat.”
120. § A Bit. 183. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata]
„b) a biztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik
1. a biztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely vállalkozásában, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,
2. a biztosító anyavállalatában vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásában,
3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik.”
121. § A Bit. 184. §-a (5) bekezdésének c) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha]
„c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító a biztosítónak anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 182. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a biztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,”
„f) a biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a 182. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága a biztosító(k) összevont alapú felügyeletét ellátja.”
122. § (1) A Bit. 185. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„185. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket a 11. számú melléklet tartalmazza.”
(2) A Bit. 185. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését a 11. számú melléklet 3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja.”
(3) A Bit. 185. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését a 11. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja.”
(4) A Bit. 185. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására a 11. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti.”
(5) A Bit. 185. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 11. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 3. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni.”
123. § A Bit. 187. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A biztosító szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a biztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 178. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.”
124. § A Bit. 188. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha biztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetőleg viszontbiztosító esetében pedig a 187. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.”
125. § (1) A Bit. 189. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló tőkéje [a 11. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti összeg] kevesebb, mint korrigált szavatoló tőke szükséglete [a 11. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg].”
(2) A Bit. 189. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a 178. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 130. § szanálási tervre vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.”
(3) A Bit. 189. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
126. § A Bit. 191. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelethez idegen nyelven benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell annak hivatalos magyar nyelvű fordítását. A fordítás mellőzését a Felügyelet írásban engedélyezheti.”
127. § A Bit. 203. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító]
„e) biztosítási tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,”
128. § (1) A Bit. 207. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó, a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe és a külföldi biztosító magyarországi képviselete a költségei terhére felügyeleti díjat köteles fizetni.”
(2) A Bit. 207. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - a (3) bekezdés c) pontjában foglalt biztosító kivételével - a biztosító éves díjbevételének 2 ezreléke. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe által fizetendő felügyeleti díj mértéke a fióktelep éves díjbevételének 1 ezreléke.”
129. § A Bit. 226. §-a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik, valamint a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Felügyelet a 225. §-ban foglalt előzetes egyetértés megadásával egyidejűleg a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonja.”
130. § A Bit. 228. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosító egyesület esetében a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
131. § (1) A Bit. 229. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„229. § (1) A felügyeleti nyilvántartási rendszer működése megkezdésének időpontjában a biztosításközvetítő - azon biztosítón, illetve független biztosításközvetítőn keresztül, akinek a biztosításközvetítést végzi - és a szaktanácsadó köteles a nyilvántartási rendszer működése megkezdésétől számított 3 hónapon belül nyilvántartásba vételét kérni, és a nyilvántartásba vételi feltételek meglétét - ide nem értve a szakmai képesítésre vonatkozó előírást, ha ezzel még nem rendelkezik - igazolni. A szakmai képesítésre vonatkozó nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó a felügyeleti nyilvántartási rendszer működése megkezdésétől számított 48 hónapon belül köteles a Felügyeletnek igazolni.”
(2) A Bit. 229. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálybalépésének napján az 55. életévét már betöltött és legalább 5 év biztosításközvetítői gyakorlattal rendelkező természetes személy a szakmai képesítésre vonatkozó nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését a felügyeleti nyilvántartási rendszer működése megkezdésétől számított 7 éven belül köteles a Felügyeletnek igazolni.”
132. § A Bit. a 229. §-t követően a következő 229/A. §-sal egészül ki:
„229/A. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor többes biztosítási ügynöki tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkező személy köteles 2004. szeptember 30-ig nyilatkozni a Felügyeletnek arról, hogy 2005. január 1-jét követően kíván-e független biztosításközvetítőként többes biztosítási ügynöki tevékenységet folytatni.
(2) Amennyiben az e törvény hatálybalépésekor többes biztosítási ügynöki tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkező személy 2004. december 31-ig az e tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meglétét nem igazolja, a Felügyelet a tevékenységi engedélyét visszavonja.”
133. § (1) A Bit. 230. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„230. § (1) Azon, e törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező biztosító, amelynek szavatoló tőkéje e törvény hatálybalépésekor kevesebb, mint a 8. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tőke vagy a 125. § szerinti biztonsági tőke, köteles a hiányt 2006. december 31-ig megszüntetni.”
(2) A Bit. 230. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon, e törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező biztosító esetén, amelynek szavatoló tőkéje 2006. december 31-én még nem éri el a szükséges mértéket, a Felügyelet a biztosító kérelmére és a biztosító által benyújtott tőkefeltöltési terv alapján a szavatoló tőke feltöltésének határidejét további két évvel meghosszabbíthatja.”
134. § (1) A Bit. 231. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálybalépésekor vezető jogtanácsosként alkalmazott személy a 87. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételnek 2006. május 1-jétől köteles megfelelni.”
(2) A Bit. 231. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvény hatálybalépésekor első számú vezetőként foglalkoztatott személy a 83. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételnek 2006. május 1-jétől köteles megfelelni.”
(3) A Bit. 231. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Azok a személyek, akik e törvény hatálybalépésekor vezető állású személynek minősülnek - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a 83. § (3) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott feltételeknek legkésőbb 2006. december 31-től kötelesek megfelelni, a 83. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjaiban meghatározott feltételeket 2004. szeptember 30-ig kötelesek igazolni a Felügyelet részére.”
(4) A Bit. 231. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 151. § (5)-(8) bekezdése szerinti külön kiegészítő jelentést első ízben 2005. évre vonatkozóan kell készíteni és azt a 2006. évi - a 2005. évről szóló éves beszámolót elfogadó - közgyűlést követő 15 napon belül kell a Felügyeletre megküldeni.”
(5) A Bit. 231. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A független biztosításközvetítő a 39. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének legkésőbb 2005. január 1-jén köteles eleget tenni. Az e törvény hatálybalépése és a 2004. december 31. közötti időszakra nézve a 2003. április 30-án hatályos jogszabályok az irányadóak.”
(6) A Bit. 231. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A független biztosításközvetítő 2004. évre fizetendő felügyeleti díja - a 207. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően -
a) 2004. június 30-ig az évi 60 ezer forint időarányos része,
b) 2004. július 1-jétől a befolyt jutalékbevétel 2 ezrelékének időarányos része.”
(7) A Bit. 231. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az e törvény hatálybalépésekor a belső ellenőrzés vezetőjeként (belső ellenőrként) foglalkoztatott személy a 89. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeknek 2006. május 1-jétől köteles megfelelni.
(11) Az e törvény 10. számú melléklete B) részének 2. és 3. pontjaiban foglaltakat befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében 2005. július 1-jét követően kell alkalmazni.
(12) Az e törvény hatálybalépésekor vezérügynöki tevékenységet végző legkésőbb 2004. szeptember 30-ig köteles a felügyeleti engedély iránti kérelmét a Felügyeletre benyújtani és az 50. § (3) bekezdésében foglalt feltételek meglétét 2004. december 31-ig igazolni. Az 50. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése alól a Felügyelet indokolt kérelemre 2006. december 31-ig felmentést adhat.”
135. § A Bit. 235. §-a a következő p) és q) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„p) a biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás működtetésének szabályait,
q) a könyvvizsgálói kiegészítő jelentés szerkezetét”
[rendeletben állapítsa meg.]
136. § (1) A Bit. 1. számú melléklete A) részének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Kezesség, garancia
a) közvetlen kezesség, garancia,
b) közvetett kezesség, garancia.”
(2) A Bit. 5. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(3) A Bit. 8. számú melléklete e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
(4) A Bit. 10. számú melléklete e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
137. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény 5. §-ának (3) bekezdése és 21. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 29. §-ának (4) bekezdésével megállapított
a) Jht. 14. §-ának (4) bekezdése 2005. július 1-jén lép hatályba, a rendelkezésben foglalt előírásokat legkésőbb 2006. január 1-jétől kell alkalmazni,
b) Jht. 14. §-ának (6) bekezdése 2004. július 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 146. §-a a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(5) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 32-35. §-ai, 38-39. §-ai e törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától keletkezett fizetési kötelezettségekre is alkalmazni kell.
(6) E törvény 141. §-a és a 147. § (1) bekezdésének d) pontja a kihirdetés napján lép hatályba.
138. § (1) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.
(2) A Tpt. - e törvény 57. §-ának (1) bekezdésével módosított - 384. §-ának (2) bekezdését a 2004. július 1-jétől kezdődő időszaktól kell alkalmazni.
(3) E törvény 146. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától keletkezett fizetési kötelezettségekre is alkalmazni kell.
(4) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. 75%-1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagját köteles térítés ellenében, a társaságok könyvvizsgálói záradékot tartalmazó 2003. évi éves beszámolójában kimutatott saját tőke összegének 75%-ával megegyező értéken a Magyar Fejlesztési Bank Rt. részére értékesíteni.
139. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 25. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szerződésre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában]
„k) biztosítási szerződésnél - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a biztosítónak,”
[a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye vagy a telephelye van.]
140. § (1) A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök.”
(2) A Pmt. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az e törvényben meghatározott azonosítási kötelezettség teljesítésének minősül, ha a szolgáltató rendelkezik az ügyfél azonosításához szükséges, az 5. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat tartalmazó okirat hiteles másolatával.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítási kötelezettség teljesítéséhez, ha azt a kiállítás helye szerinti állam hitelesítésre feljogosított hatósága vagy - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - az illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette.
(3) A szolgáltató nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha ügyfele olyan országban bejegyzett - az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző - szolgáltató, amelynek jogszabályai megfelelnek a pénzügyi rendszer pénzmosási célra történő felhasználásának megakadályozásáról szóló 91/308/EGK irányelv rendelkezéseinek. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben tegye közzé azon országok listáját, amelyek jogszabályai nem felelnek meg a pénzügyi rendszer pénzmosási célra történő felhasználásának megakadályozásáról szóló 91/308/EGK irányelv rendelkezéseinek.”
(3) A Pmt. 14. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az e törvényben meghatározott azonosítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) meghatározott közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:”
141. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-ának c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő f) ponttal egészül ki:
[Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
„c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások - beruházásainak fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók beruházásainak fejlesztési hitelfinanszírozásában;”
„e) az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában;”
„f) a Kormány határozata alapján az állami és a helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése során, annak megvásárlásához szükséges hitelek refinanszírozásában.”
(2) Az MFB tv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - külön jogszabály, illetőleg az érintett minisztériumokkal kötött szerződés alapján - az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból, illetőleg európai közösségi forrásokból finanszírozott programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:
a) támogatott pályázatok kezelését;
b) döntés-előkészítést;
c) pénzügyi lebonyolítást;
d) monitoring végzését;
e) a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;
f) tanácsadást, valamint
g) egyéb, az a)-f) pontokban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat.”
(3) Az MFB tv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MFB Rt. kizárólag egy évet meghaladó (így különösen közép- és hosszú lejáratú, fejlesztési célú) hitelt, illetőleg kölcsönt nyújthat - ideértve a fejlesztéshez, beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz finanszírozást is -, valamint csak ilyen hitelre, illetőleg kölcsönre vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.”
(4) Az MFB tv. 8. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MFB Rt. kizárólag
a) járulékos vállalkozásban,
b) fejlesztési banki tevékenységet végző hitelintézetben és nemzetközi pénzügyi szervezetben,
c) az e törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságban, vagy
d) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából jogi személyiségű gazdasági társaságban
szerezhet tulajdonrészt.
(4) Az MFB Rt. egy gazdasági társaságban - a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott társaságok kivételével - közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 49%-os tulajdoni hányadot szerezhet.”
„(6) A Hpt. XIV. fejezete alkalmazásában az MFB Rt. pénzügyi vállalkozásnak minősül.”
(5) Az MFB tv. mellékletének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a melléklet a következő társaságokkal egészül ki:
„Az MFB Rt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja és (4) bekezdése alapján 100%-ot elérő tulajdonrészt szerezhet, illetőleg birtokolhat a következő gazdasági társaságokban:”
„Magyar Export-Import Bank Rt.
Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.”
142. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
- a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése,
- az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,
- a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése
érdekében a következő törvényt alkotja:”
(2) Az Etv. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt.-re és az általa végzett tevékenységre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3) Az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által
a) forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétekből és felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért,
b) a Kormány határozata alapján vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért.
(2) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
(4) Az Etv. 16. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vezérigazgató és az igazgatóság elnöke felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.”
(5) Az Etv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket.]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,”
„(3) A Hpt. XIV. fejezete alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.”
(6) Az Etv. 25. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Mehib Rt.-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításainak feltételeit a Kormány rendeletben szabályozza. E tevékenységre a Bit. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3) A Bit. 157. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben előírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a Pénzügyminisztériummal szemben.
(4) A Mehib Rt. hitelt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és a közgyűlés előzetes hozzájárulásával vehet fel.”
143. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következők szerint módosul:
[Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.]
„Eximbank Rt. 25%+1 szavazat
MEHIB Rt. 25%+1 szavazat”
144. § (1) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) 2004. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik.”
(2) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[az Országgyűlés normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:]
„a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú melléklet 19-25., 26. aa) pontjában, továbbá támogatás a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4-8. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett.”
(3) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 53. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2004. január 1-jétől 17 100 forint, 2004. július 1-jétől 18 200 forint.”
(4) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 8. számú melléklete I. részének 8. pontját követő „kiegészítő szabályok” helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kiegészítő szabályok
1. Pénzellátási szabályok
a) Az 1., a 4-8. pontokban meghatározott támogatások folyósítása e törvény 29. §-ának (2) bekezdése szerint, a nettó finanszírozás keretei között történik.
b) A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, április 25-éig történik.
c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-éig, április 25-éig, július 25-éig, illetve október 25-éig történik.
2. Az 1-3. pontokban meghatározott támogatások év végi - kötelezettségvállalással nem terhelt - maradványát a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. E pontokban meghatározott támogatások következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványai a 2004/2005. tanév végéig használhatók fel jogszerűen, a 2005. évi zárszámadás keretében történő elszámolási kötelezettséggel. A tanév végét követően 2005. július 31-éig dokumentálni kell a teljes támogatási időszakra vonatkozóan az előirányzatok felhasználását. A 4-8. pontokban meghatározott támogatások teljes összegével 2004. december 31-i zárónappal kell elszámolni és az év végi maradványokat a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a vonatkozó eljárási rend szerint.
3. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatási feladatellátásokhoz kapcsolódóan a kiegészítő támogatások az I. 1-8. jogcímnél meghatározott feltételek szerint igényelhetők, illetve számolhatók el.”
(5) A (2) bekezdésben foglaltakat 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.
145. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy]
„f) a 18/C. § (7) bekezdésében foglalt számlanyitás engedélyezésének részletes szabályait”
[rendeletben szabályozza.]
146. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa törvény) 29-29/A. §-a szerint mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, melyek az áfa törvény alkalmazásában külföldön teljesítettnek minősülnek.”
(2) Az NKA tv. 5/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kulturális járulék alapja a - melléklet szerinti - kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele.”
(3) Az NKA tv. 5/A. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kulturális járulék alapja - a melléklet szerinti - épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége.”
(4) Az NKA tv. 9/A. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„8. szolgáltató: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kiadott, mindenkor érvényes Szolgáltatások Jegyzéke hatálya alá sorolt tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;”
147. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Bit. 79. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 105. §-a (4) bekezdésének f) pontja, 105. §-ának (6) bekezdése, 107. §-ának (5) és (6) bekezdése, 167. §-ának (3)-(5) bekezdései, 195. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 199. §-ának (8) bekezdése és 230. §-ának (3) bekezdése;
b) a Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 78. §-a (3) bekezdésének d) pontja;
c) a Tpt. 437. §-ának (11) bekezdése és 16. számú melléklet II. része 1. pontjának a) alpontja;
d) az MFB tv. 5. §-ának (2) bekezdésében és a (3) bekezdés c) pontjában a „- a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében -” szövegrész, a 9. §-át megelőző cím, 9. §-a, 14. §-ának (2) bekezdése és 16. §-ának (2) bekezdése;
e) az Etv. 1. §-ának (2) bekezdése, 12. §-a és a 24. §-ában a „valamint a tulajdonosi jogok gyakorlója” szövegrész;
f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 55. §-a;
g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 70. §-ának (2) bekezdése és 99. §-a;
h) egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 27. §-ának (3)-(4) bekezdése, 38. §-ának (1) bekezdése, 55. §-a, 74. §-ának (7) bekezdése, 142. §-ának (2), (4), (6), (7) bekezdése, 163. §-ának (1) bekezdése, 212. §-ának (6) bekezdése és a 219. §-a;
i) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 7. §-a és 44. §-ának (3) bekezdése;
j) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 39. §-ának (3) bekezdésében „a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében” szövegrész és 93. §-a;
k) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének h) pontja, 4. §-a 4. pontjának e) alpontjában az „és a kockázati tőkealapnál” szövegrész, 4. §-ának 24/a. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének w) pontjából „a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzése évét követő hetedik adóévtől a kockázati tőkebefektetés átruházása révén az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, amíg az adózó a nyilvántartásban szerepel, továbbá” szövegrész, 7. §-a (8) bekezdésének a) pontjában az „és a kockázati tőkealapot” szövegrész, 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja és (4) bekezdése;
l) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése és 20. §-ának (2) bekezdése;
m) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 268. §-a (3) bekezdésének b) pontja;
n) a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény 28. §-ának (3) bekezdése;
o) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 146. § (3) bekezdésének „32-35. §-ai, 38-39. §-ai, valamint” szövegrésze.
(2) 2005. január 1-jén hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 56. §-a.
„[5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
1. A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:
A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a) neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),
db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével),
e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f) a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel (amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő.
B) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e) a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve (kivéve az alkuszé), amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
f) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként.
C) A biztosítási szaktanácsadást végző, illetve a szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek nyilvántartása
a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző, illetve a szaktanácsadó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytatja,
d) amennyiben biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül, a szaktanácsadói tevékenységet irányítja, akkor
da) annak a biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezetnek a neve, amelynek a szaktanácsadói tevékenységét irányítja,
db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése.
D) Biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a) a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelep címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytat.
2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő adataiban, a közvetítői jogviszony tartalma alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával):
A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,
db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb) a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,
g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása,
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő,
i) a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítőtől kilépett biztosításközvetítő természetes személytől bevont közvetítői igazolvány,
j) erkölcsi bizonyítvány.
B) A függő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása.”
1. A Bit. 8. számú melléklete A) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 128. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;”
2. A Bit. 8. számú melléklete A) részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 128. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;”
3. A Bit. 8. számú melléklete A) részének 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a 128. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;”
4. A Bit. 8. számú melléklete A) részének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a 128. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;”
5. A Bit. 8. számú melléklete A) részének 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. bj az átlagolási időszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz
6. A Bit. 8. számú melléklete B) részének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete az életbiztosítási kockázatokhoz tartozó minimális szavatoló tőke szükséglet, a kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete és a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet összege, azaz
L = L1 + L2 + L3,
ahol az egyes tagok számítása a következőképpen történik:”
7. A Bit. 8. számú melléklete B) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A második eredmény számítása a következőképpen történik:
R2 = (s1 · 0,003 + s2 · 0,0015 + s3 · 0,001) · e, ahol”
8. A Bit. 8. számú melléklete C) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 128. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;”
9. A Bit. 8. számú melléklete C) részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 128. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;”
10. A Bit. 8. számú melléklete C) részének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. b1 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a 128. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;”
11. A Bit. 8. számú melléklete C) részének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. b2 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a 128. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;”
1. A Bit. 10. számú melléklete A) részének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait - a Bit. 153-161. §-aiban és 165. §-ában foglaltak alapján - továbbíthatja.”
2. A Bit. 10. számú melléklete A) részének 17. és 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat,
18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az a költség, amit a biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén visszatart,”
3. A Bit. 10. számú mellékletének A) része a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. életbiztosítási szerződés esetén a biztosító vállal-e tőke-, illetve hozamgaranciát.”
4. A Bit. 10. számú melléklete B) részének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Annak bemutatása a 3. pontban meghatározott módon, hogy a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt - I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetében a tartam végéig, illetve határozatlan tartamú biztosítás esetén legalább 20 évig, III. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetén a tartam végéig, de legfeljebb 5 évig - feltéve, hogy a biztosítási szerződés a visszavásárlást, illetve a díjmentes leszállítást lehetővé teszi - minden évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási szerződésre:
a) a visszavásárlási érték,
b) a díjmentes leszállítás értéke.”
5. A Bit. 10. számú mellékletének B) része a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az alábbiak szerint kell eljárni:
3.1. A szerződő figyelmét fel kell hívni, hogy az alábbi pontokban foglaltak szerint bemutatott adatok - figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak - tájékoztató jellegűek.
3.2. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhet. Ezzel összefüggésben tájékoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy a biztosítási szerződésben rögzített tőkegarancia vagy tőke- és hozamgaranciára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az egységek értékének változásából eredő kockázatot ki viseli.
3.3. Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási év elején a díjfizetés időpontja előtti állapotot kell figyelembe venni.
3.4. Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a biztosítás főbb jellemzői (biztosítási díj, biztosítási összeg, különböző elvonások stb.) a tartam során nem változnak, kivéve a szerződésben előre meghatározott változást.
3.5. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a 3.4. pontban foglaltak figyelembevételén túl azzal a feltételezéssel is élni kell, hogy a befektetett egységek értéke nem változik. Amennyiben a biztosító tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal, a visszavásárlási értéket ennek figyelembevételével kell megállapítani.
3.6. Technikai kamatlábbal nem rendelkező, az I. és II. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetén - értelemszerű módosításokkal - a 3.5. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.”
