(1) Mindegyik Szerződő Fél a többi Szerződő Félnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott állampolgárai számára a saját állampolgáraival azonos elbánást biztosít az e Szerződésben kifejezetten biztosított kizárólagos jogok és az e Szerződés 15. cikkében előírt megfelelő díjazáshoz való jog tekintetében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem áll fenn, ha egy másik Szerződő Fél a Szerződés 15. cikkének (3) bekezdésében megengedett fenntartásokkal él.
5. cikk
(1) Az előadóművész vagyoni jogaitól függetlenül és e jogok átruházását követően is, az előadóművészt hangokkal kifejezett élő előadásai, illetve hangfelvételeken rögzített előadásai tekintetében megilleti az a jog, hogy előadásainak előadójaként feltüntessék - kivéve, ha az előadás felhasználási módja ennek mellőzését elkerülhetetlenné teszi -, valamint, hogy tiltakozzon előadásainak minden olyan torzítása, megcsonkítása vagy egyéb megváltoztatása ellen, amely hírnevére sérelmes lehet.
(2) Az előadóművésznek az (1) bekezdésben biztosított jogai, legalább vagyoni jogai lejártának az idejéig a halála után is fennmaradnak, és ezeket azok a személyek vagy intézmények gyakorolhatják, akiket, illetőleg amelyeket arra annak a Szerződő Félnek a jogszabályai felhatalmaznak, ahol a védelmet igénylik. Azok a Szerződő Felek azonban, amelyeknek jogszabályai az e Szerződés megerősítésének vagy az ahhoz való csatlakozás időpontjában nem biztosítanak védelmet az előadóművész halála után az előző bekezdésben említett valamennyi jogra, úgy rendelkezhetnek, hogy egyes jogok az előadóművész halála után nem részesülnek védelemben.
(3) Az e cikkben biztosított jogok védelmére szolgáló jogorvoslati eszközöket annak a Szerződő Félnek a jogszabályai határozzák meg, ahol a védelmet igénylik.
6. cikk
Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy előadásaik tekintetében engedélyezzék
(i) rögzítetlen előadásaik sugárzását és nyilvánossághoz közvetítését, kivéve, ha az előadás már sugárzott előadás; és
(ii) rögzítetlen előadásaik rögzítését.
7. cikk
Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék a hangfelvételen rögzített előadásaik bármilyen módon vagy formában történő közvetlen vagy közvetett többszörözését.
8. cikk
(1) Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék a hangfelvételeken rögzített előadásaik eredeti rögzítésének és a rögzítés többszörözött példányainak a nyilvánosság számára adásvétel vagy a tulajdonjog egyéb átruházása útján való hozzáférhetővé tételét.
(2) E Szerződés nem érinti a Szerződő Felek szabadságát olyan esetleges feltételek meghatározására, amelyek alapján az (1) bekezdésben említett jog kimerülése a rögzített előadás eredeti rögzítésének vagy a rögzítés másolatainak az előadóművész engedélye alapján történt első adásvételét vagy a tulajdonjog egyéb első átruházását követően bekövetkezik.
9. cikk
(1) Ahogy azt a Szerződő Felek nemzeti joga szabályozza, az előadóművészek kizárólagos joga, hogy az általuk megvalósított vagy az engedélyük alapján történt terjesztést követően is engedélyezzék a hangfelvételeken rögzített előadásaik eredeti példányának és a rögzítés másolatainak a nyilvánosság számára történő kereskedelmi bérbeadását.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az a Szerződő Fél, amelynek területén 1994. április 15-én olyan rendszer volt és van azóta is hatályban, amely az előadóművészek jogát ’a hangfelvételen rögzített előadásaik másolatainak bérbeadásáért megfelelő díjigényként határozza meg, fenntarthatja ezt a rendszert, feltéve, hogy a hangfelvételek kereskedelmi bérbeadása nem csorbítja lényegesen az előadóművészek kizárólagos többszörözési jogát.
10. cikk
Az előadóművészek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék a hangfelvételeken rögzített előadásaiknak vezeték útján vagy vezeték nélkül a nyilvánosság számára oly módon történő hozzáférhetővé tételét, hogy a nyilvánosság tagjai az azokhoz való hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
11. cikk
A hangfelvétel-előállítók kizárólagos joga, hogy engedélyezzék hangfelvételeik bármilyen módon vagy formában történő közvetlen vagy közvetett többszörözését.
12. cikk
(1) A hangfelvétel-előállítók kizárólagos joga, hogy engedélyezzék hangfelvételeik eredeti rögzítésének és a rögzítés másolatainak a nyilvánosság számára adásvétel vagy a tulajdonjog egyéb átruházása útján való hozzáférhetővé tételét.
(2) E Szerződés nem érinti a Szerződő Felek szabadságát olyan esetleges feltételek meghatározására, amelyek alapján az (1) bekezdésben említett jog kimerülése a rögzített előadás eredeti rögzítésének vagy a rögzítés másolatainak az előadóművész engedélye alapján történt első adásvételét vagy a tulajdonjog egyéb első átruházását követően bekövetkezik.
13. cikk
(1) A hangfelvétel-előállítók kizárólagos joga, hogy az általuk vagy engedélyük alapján történt terjesztést követően is engedélyezzék hangfelvételeik eredeti példányának és a rögzítés másolatainak a nyilvánosság számára történő kereskedelmi bérbeadását.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, az a Szerződő Fél, amelynek területén 1994. április 15-én olyan rendszer volt, és van azóta is hatályban, amely a hangfelvétel-előállítók jogát a hangfelvételeik többszörözött példányainak bérbeadásáért megfelelő díjigényként határozza meg, fenntarthatja ezt a rendszert, feltéve, hogy a hangfelvételek kereskedelmi bérbeadása nem csorbítja lényegesen a hangfelvétel-előállítók kizárólagos többszörözési jogát.
14. cikk
A hangfelvétel-előállítók kizárólagos joga, hogy engedélyezzék hangfelvételeiknek vezeték útján vagy vezeték nélkül a nyilvánosság számára oly módon történő hozzáférhetővé tételét, hogy a nyilvánosság tagjai az azokhoz való hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
15. cikk
(1) Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók egyszeri megfelelő díjazásra tarthatnak igényt a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek közvetlen vagy közvetett, sugárzás vagy a nyilvánossághoz való bármilyen közvetítés útján történő felhasználásáért.
(2) A Szerződő Felek nemzeti jogszabályaikban úgy rendelkezhetnek, hogy az egyszeri megfelelő díjazásra való igényt az előadóművész vagy a hangfelvétel előállítója, vagy mindkettő érvényesítheti a felhasználóval szemben. A Szerződő Felek nemzeti jogszabályokat fogadhatnak el, amelyek az előadóművész és a hangfelvétel előállítója közötti megállapodás hiányában, meghatározzák a díjnak az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti felosztására vonatkozó feltételeket.
(3) Bármely Szerződő Fél a WIPO főigazgatójánál letétbe helyezett nyilatkozatban kijelentheti, hogy az (1) bekezdés rendelkezéseit csak bizonyos felhasználások tekintetében alkalmazza, illetőleg más módon korlátozza azok alkalmazását, vagy egyáltalán nem alkalmazza azokat a rendelkezéseket.
(4) E cikk alkalmazásában a vezeték útján vagy vezeték nélkül oly módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett hangfelvételek, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg, úgy tekintendők, mint amelyeket kereskedelmi célból adtak ki.
16. cikk
(1) A Szerződő Felek nemzeti jogszabályaikban ugyanolyan jellegű korlátozásokat és kivételeket írhatnak elő az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók védelme tekintetében, mint amilyeneket az irodalmi és művészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jog védelmével kapcsolatban is előírnak.
(2) Az e Szerződésben biztosított jogokra vonatkozó korlátozásokat vagy kivételeket a Szerződő Felek olyan különleges esetekre szűkítik, amelyek nem sérelmesek az előadás, illetve a hangfelvétel rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják az előadóművészek vagy a hangfelvétel-előállítók jogos érdekeit.
17. cikk
(1) E Szerződés értelmében az előadóművészeknek biztosított védelem időtartama legalább annak az évnek a végétől számított 50 éves időszak végéig tart, amikor az előadást hangfelvételen rögzítették.
(2) E Szerződés értelmében a hangfelvétel-előállítóknak biztosítandó védelem időtartama legalább annak az évnek a végétől számított 50 éves időszak végéig tart, amikor a hangfelvételt kiadták, vagy amennyiben a kiadásra a hangfelvétel rögzítésétől számított 50 éven belül nem került sor, annak az évnek a végétől számított 50 évig, amelyben a hangfelvételt rögzítették.
18. cikk
A Szerződő Felek megfelelő jogi védelmet és hatékony jogérvényesítési eszközöket biztosítanak azoknak a hatásos műszaki intézkedéseknek a megkerülése ellen, amelyeket az előadóművészek, illetve a hangfelvétel-előállítók az e Szerződés értelmében biztosított jogaik gyakorlásával kapcsolatban alkalmaznak, és amelyek előadásaik, illetve hangfelvételeik tekintetében korlátozzák az érintett előadók vagy hangfelvétel-előállítók által nem engedélyezett, illetve a törvény által meg nem engedett cselekményeket.
19. cikk
(1) A Szerződő Felek megfelelő és hatékony jogérvényesítési eszközöket biztosítanak minden olyan személy ellen, aki szándékosan elköveti az alábbi cselekmények valamelyikét, amelyről tudja, illetve a polgári jogi jogorvoslat szempontjából ésszerűen eljáró félként tudnia kellene, hogy az előidézi, lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi az e Szerződés alá tartozó valamely jog megsértését, nevezetesen:
(i) elektronikus jogkezelési adatokat jogosulatlanul eltávolít vagy megváltoztat;
(ii) jogosulatlanul terjeszt, terjesztés céljából behoz, sugároz, a nyilvánossághoz közvetít, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz előadásokat, rögzített előadások vagy hangfelvételek másolatait, amelyekről tudja, hogy azokról az elektronikus jogkezelési adatokat jogosulatlanul eltávolították, vagy azokon megváltoztatták.
(2) E cikk alkalmazásában „jogkezelési adat” a jogosulttól származó minden olyan adat, amely az előadóművészt, az előadóművész előadását, a hangfelvétel előállítóját, a hangfelvételt, az előadáshoz vagy hangfelvételhez fűződő bármely jog jogosultját azonosítja, vagy az előadás vagy hangfelvétel felhasználásának feltételeiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy kódokat, feltéve, hogy ezen adatok bármelyikét a rögzített előadás vagy hangfelvétel példányához kapcsolják, illetve azt a rögzített előadás vagy a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítésével vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételével összefüggésben jelenítik meg.
20. cikk
Az e Szerződésben biztosított jogok megléte és gyakorlása nem köthető semmiféle alaki előíráshoz.
21. cikk
A 15. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken kívül e Szerződéssel kapcsolatban nem lehet fenntartással élni.
22. cikk
(1) A Szerződő Felek a Berni Egyezmény 18. cikkének rendelkezéseit értelemszerű változtatásokkal alkalmazzák az e Szerződés szerint az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók számára biztosított jogokra.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére, a Szerződő Fél az e Szerződés (5) cikkének alkalmazását olyan előadásokra korlátozhatja, amelyekre a Szerződés az érintett Félre vonatkozó hatálybalépését követően került sor.
23. cikk
(1) A Szerződő Felek vállalják, hogy jogrendszerükkel összhangban meghozzák az e Szerződés alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket.
(2) A Szerződő Felek kötelesek biztosítani, hogy a nemzeti jogukban rendelkezésre álljanak azok a jogérvényesítési eszközök, amelyek a jelen Szerződésben meghatározott jogok megsértése esetén hatékony eljárást tesznek lehetővé, ideértve a jogsértések megelőzésére, valamint a további jogsértésektől való elrettentésre szolgáló, megfelelő jogorvoslatokat.
24. cikk
(1) a) A Szerződő Felek Közgyűlést hoznak létre.
b) Minden egyes Szerződő Felet egy küldött képvisel, akit helyettesek, tanácsadók és szakértők segíthetnek.
c) Az egyes küldöttségek költségeit a küldő Szerződő Fél viseli. A Közgyűlés kérheti a Szellemi Tulajdon Világszervezetét, hogy nyújtson pénzügyi támogatást olyan Szerződő Felek küldöttségei részvételének a megkönnyítésére, amelyek az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által meghatározott gyakorlat szerint fejlődő országnak tekintett, illetve amelyek piacgazdaságra áttérő országok.
(2) a) A Közgyűlés minden olyan üggyel foglalkozik, amely e Szerződés fenntartásával és fejlesztésével, illetve e Szerződés alkalmazásával és érvényesítésével kapcsolatban áll.
b) A Közgyűlés látja el a 26. cikk (2) bekezdésben a Szerződéshez csatlakozni kívánó egyes államközi szervezetek felvételével kapcsolatban számára előírt feladatot.
c) A Közgyűlés dönt az e Szerződés felülvizsgálatát célzó diplomáciai konferencia összehívásáról, s megadja a szükséges utasításokat a WIPO főigazgatójának a diplomáciai konferencia előkészítéséhez.
(3) a) Minden egyes Szerződő Fél, amely állam, egy szavazattal rendelkezik, és csak a saját nevében szavazhat.
b) Bármely Szerződő Fél, amely államközi szervezet, részt vehet a szavazásban tagállamai helyett olyan szavazatszámmal, amely megegyezik az e Szerződésben részes tagállamai számával. Egyetlen ilyen államközi szervezet sem vehet részt a szavazásban, ha bármely tagállama gyakorolja a szavazati jogát és viszont.
(4) A Közgyűlés rendes ülésszaka kétévenként egyszer ül össze, amelynek összehívásáról a WIPO főigazgatója gondoskodik.
(5) A Közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg, beleértve a rendkívüli ülésszakokra való összehívást, a határozatképességgel kapcsolatos követelményeket, valamint - e Szerződés rendelkezéseinek a figyelembevételével - a különböző határozatoknál megkívánt szavazattöbbséget.
25. cikk
Az e Szerződést érintő igazgatási feladatokat a WIPO Nemzetközi Irodája látja el.
26. cikk
(1) A WIPO bármely tagállama csatlakozhat ehhez a Szerződéshez.
(2) A Közgyűlés határozhat bármely államközi szervezetnek az e Szerződéshez történő csatlakozásáról, amely nyilatkozatot tesz, hogy hatáskörrel és valamennyi tagállamra kötelező jogszabályokkal rendelkezik a Szerződés hatálya alá tartozó kérdésekben, amelyekre vonatkozóan, továbbá, hogy belső eljárásrendjének megfelelő felhatalmazással rendelkezik az e Szerződéshez való csatlakozásra.
(3) Az Európai Közösség, amely az e Szerződést elfogadó diplomáciai konferencián megtette az előző bekezdésben említett nyilatkozatot, csatlakozhat e Szerződéshez.
27. cikk
Amennyiben e Szerződés valamely szabálya másként nem rendelkezik, minden egyes Szerződő Felet megillet az e Szerződésből eredő valamennyi jog és terhel az e Szerződésből eredő valamennyi kötelezettség.
28. cikk
Ez a Szerződés 1997. december 31-ig áll nyitva aláírásra a WIPO bármely tagállama és az Európai Közösség számára.
29. cikk
E Szerződés három hónappal azután lép hatályba, hogy 30 állam a WIPO főigazgatójánál letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okmányát.
30. cikk
E Szerződés kötelező
(i) a 29. cikkben említett 30 államra nézve a Szerződés hatálybalépésének napjától kezdve;
(ii) minden más államra nézve azt a napot követő három hónap elteltével, amikor az állam az okmányát WIPO főigazgatójánál letétbe helyezte;
(iii) az Európai Közösségre nézve a megerősítő vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezését követő három hónap elteltével, ha az okmányt e Szerződésnek a 29. cikke szerinti hatálybalépése után helyezték letétbe, illetve e Szerződés hatálybalépését követő három hónap elteltével, ha az okmányt e Szerződés hatálybalépése előtt helyezték letétbe;
(iv) minden más államközi szervezetre nézve, amely ehhez a Szerződéshez csatlakozhat, a csatlakozási okmányának letétbe helyezését követő három hónap elteltével.
31. cikk
Bármely Szerződő Fél a WIPO főigazgatójához intézett nyilatkozattal felmondhatja ezen Szerződést. A felmondás a nyilatkozatnak a WIPO főigazgatójához történt beérkezését követő egy év elteltével lép hatályba.
32. cikk
(1) Ezen Szerződést angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült egyetlen eredeti példányban írják alá, valamennyi szöveg egyaránt hiteles.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett nyelven megfogalmazott hivatalos szövegről a WIPO főigazgatója az érdekelt fél kérésére, valamennyi érdekelt fél meghallgatása után gondoskodik. E bekezdés alkalmazásában „érdekelt fél” a WIPO bármely tagállama, amelynek a szóban forgó nyelv a hivatalos nyelve, vagy a hivatalos nyelveinek egyike, valamint az Európai Közösség és minden más államközi szervezet, amely e Szerződéshez csatlakozhat, ha a szóban forgó nyelv hivatalos nyelveinek egyike.
33. cikk
E Szerződés letéteményese a WIPO főigazgatója.
Az 1. cikkhez
Az 1. cikk (2) bekezdése pontosítja az e Szerződés értelmében a hanghordozón fennálló jogok és a hanghordozóban megtestesült műveken fennálló szerzői jogok közti kapcsolatot. Ha mind a hangfelvételen rögzített mű szerzőjének, mind pedig a hangfelvételen jogokkal bíró előadóművésznek vagy hangfelvétel-előállítónak a hozzájárulására egyaránt szükség van, a szerző hozzájárulása nem válik szükségtelenné a miatt, mert az előadóművész vagy a hangfelvétel-előállító engedélye is szükséges, és ugyanígy fordítva.
Az 1. cikk (2) bekezdése nem akadályozza a Szerződő Felet abban, hogy egy előadóművésznek vagy hangfelvétel-előállítónak olyan kizárólagos jogot adjon, amely az e Szerződés szerint biztosított jogokon túlterjed.
A 2. cikk b) pontjához
A hangfelvételnek a 2. cikk b) pontjában szereplő meghatározásából nem következik az, hogy a hangfelvételen fennálló jogokat bármilyen módon érintené annak filmalkotásban vagy más audiovizuális műben történő felhasználása.
A 2. cikk e) pontjához és a 8., 9., 12. és 13. cikkhez
A terjesztési és többszörözési joggal kapcsolatban az e cikkekben alkalmazott „többszörözött példányok” és „eredeti és többszörözött példányok” kifejezések kizárólag azokra a többszörözött példányokra vonatkoznak, amelyek tárgyi formában forgalomba hozhatók.
A 3. cikkhez
A Római Egyezmény 5. cikkének a) pontjában és 16. cikke a) pontjának (iv) tételében az „egy másik Szerződő Állam állampolgára” utalás, ha ezeket a rendelkezéseket e Szerződéssel összefüggésben alkalmazzák az olyan államközi szervezet esetében, amely e Szerződésben részes Szerződő Fél, a szervezet egyik tagországának az állampolgárát jelenti.
A 3. cikk (2) bekezdéséhez
A 3. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a rögzítést a muster-szalag elkészítése jelenti.
A 7., 11. és 16. cikkhez
A 7. és a 11. cikkben rögzített többszörözési jogot, a 16. cikk szerint megengedett kivételekkel, teljes terjedelmében alkalmazni kell a digitális környezetben, különösen az előadások és hangfelvételek digitális formában történő felhasználására. E cikk értelmében valamely védelem alatt álló előadás vagy felvétel elektronikus hordozón való, digitális formában történő tárolása többszörözésnek minősül.
A 15. cikkhez
A 15. cikk nem szabályozza teljes terjedelmében a sugárzás és nyilvánossághoz közvetítés jogát, amelyet az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak a digitális korszakban élvezniük kell. A küldöttek nem tudtak egyetértésre jutni a bizonyos körülmények között biztosítandó kizárólagosságra, illetve a fenntartás lehetősége nélkül biztosítandó jogokra vonatkozó javaslatokról, és emiatt a kérdés rendezését későbbi szabályozásra hagyták.
A 15. cikkhez
A 15. cikk nem akadályozza meg az e cikkben meghatározott jognak a biztosítását a népművészet előadói és azoknak a hangfelvétel-előállítóknak a részére, akik népművészeti kifejezéseket hangfelvételeken rögzítenek, ha az ilyen hangfelvételeket nem kereskedelmi célból adták ki.
A 16. cikkhez
A WCT 10. cikkéhez (Kivételek és korlátozások) fűzött közös nyilatkozat mutatis mutandis alkalmazandó a WPPT 16. cikkére (Kivételek és korlátozások) vonatkozóan is.
A 19. cikkhez
A WCT 12. cikkéhez (Jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek) fűzött közös nyilatkozat mutatis mutandis alkalmazandó a WPPT 19. cikkére (Jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek) vonatkozóan is.”
5. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit azonban a WCT tekintetében 2002. március 6-ától, a WPPT tekintetében 2002. május 20-ától kell alkalmazni.
