A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott parlamenti helyekre jelölt személyek, illetve megválasztott képviselők jogállását szabályozó törvényt. Ezért az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Európai Parlamentbe megválasztott képviselői jogállásának szabályozására az alábbi törvényt alkotja.
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvény alapján az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott képviselői helyekre megválasztott, mandátumot szerzett képviselőkre (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő).
(2) A törvény hatálya az 5. §, valamint 11–12. § alkalmazása esetében kiterjed az európai parlamenti képviselők választásán jelölt személyekre (a továbbiakban: európai parlamenti képviselőjelölt) is.
2. § Az európai parlamenti képviselők megbízatásukat szabadon gyakorolják. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.
3. § Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma az európai parlamenti képviselők konzultatív testülete, amelynek tagja minden európai parlamenti képviselő. Feladata az Európai Parlament napirendjén szereplő, a Magyar Köztársaság számára különösen fontos, stratégiai jelentőségű kérdésekben történő véleménycsere biztosítása. A Fórum eredményes munkájához a Magyar Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselete tájékoztatást nyújt.
4. § Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:
a) halálával,
b) választójoga elvesztésével,
c) lemondással,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) az Európai Parlament közgyűlése megbízatásának megszűnésével.
5. § (1) Az európai parlamenti képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató – kérésére – köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az európai parlamenti képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.
6. § (1) Az európai parlamenti képviselő megbízatásának időtartama alatt – az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi eseteket kivéve – munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.
(2) Az európai parlamenti képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató – a dolgozó kérésének megfelelően – a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló európai parlamenti képviselőkre az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt ügyész, igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja volt, az európai parlamenti képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.
(5) Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt bíró volt és képviselői megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történő kinevezését kéri, valamint a bírói kinevezéséhez szükséges feltételeknek eleget tesz – ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt – akkor őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára – határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásánál az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezésnek megfelelően kell eljárni.
7. § (1) Az európai parlamenti képviselő társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és az európai parlamenti képviselői megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásnak kell tekinteni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az arról szóló külön törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlés Hivatalának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásában kell rendezni.
(2) Az európai parlamenti képviselői megbízás időtartama – ideértve a 14. §-ban meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is – munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.
(3) Öregségi nyugdíjra jogosult az az európai parlamenti képviselő – az egyéb feltételek fennállása esetén –, akinek e megbízatása az Európai Parlament működésének befejezésével szűnik meg, és a volt európai parlamenti képviselő az ezt követő ötödik naptári év végéig az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betölti. E nyugdíjazással kapcsolatban az Országgyűlés hivatali szervezetét költségvetési befizetés nem terheli.
(4) Ha az európai parlamenti képviselő az Európai Parlament működésének befejezése után újra jelölteti magát, öregségi nyugdíj a (3) bekezdés szerint – legkorábban a mandátumok igazolását követő naptól – akkor illeti meg, ha európai parlamenti képviselőnek nem választják meg újra.
(5) Az Európai Parlament állandó bizottságának elnöki, alelnöki, az európai parlamenti képviselőcsoport háromnál több tagból álló nemzeti csoportjának (képviselőcsoport) vezetői, vezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott munkaviszony és az (5) bekezdésben meghatározott vezetői gyakorlat időtartamát az európai parlamenti képviselői mandátum megszűnésekor az Országgyűlés Hivatala által kiadott igazolás alapján kell beszámítani.
8. § (1) Az európai parlamenti képviselő nem lehet
a) az Európai Közösségek Bizottságának tagja,
b) az Európai Közösségek Bíróságának vagy az Elsőfokú Bíróság bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,
c) az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja,
d) az Európai Közösségek Számvevőszékének tagja,
e) az Európai Közösségek ombudsmanja,
f) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagja,
g) a Régiók Bizottságának tagja,
h) az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződések alapján a Közösség pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,
i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,
j) az Európai Közösségek intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek vagy az Európai Központi Banknak az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja.
(2) Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá
a) az Európai Unió más tagállama kormányának, parlamentjének tagja,
b) köztársasági elnök,
c) országgyűlési képviselő,
d) a Kormány tagja, politikai, közigazgatási, címzetes vagy helyettes államtitkár,
e) az Alkotmánybíróság tagja,
f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos,
g) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,
h) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,
i) bíró,
j) ügyész,
k) igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, munkavállalója,
l) a fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományú tagja, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
(3) Szakmai vagy üzleti ügyben az európai parlamenti képviselői minőségre hivatkozni nem lehet.
(4) Az európai parlamenti képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
9. § (1) Az európai parlamenti képviselő mandátumának összeférhetetlenség miatti megszűnéséről az Európai Parlament határoz.
(2) Az európai parlamenti képviselő mandátumának megállapításától, vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni.
(3) Az európai parlamenti képviselő az összeférhetetlenséget a (2) bekezdésben megjelölt időpontot követően köteles haladéktalanul bejelenteni az Európai Parlament elnökének.
(4) Európai parlamenti képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban az Európai Parlament elnökénél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely európai parlamenti képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel.
10. § (1) Az európai parlamenti képviselőt megilletik az Európai Közösségek egységes Bizottságának létrehozásáról szóló 1965. április 8-i szerződés mellékletét képező, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt kiváltságok és mentességek.
(2) A mentelmi jog az európai parlamenti képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
(3) Az európai parlamenti képviselőt és a volt európai parlamenti képviselőt mentelmi jog illeti meg, bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az európai parlamenti képviselők polgári jogi felelősségére.
11. § (1) Az európai parlamenti képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Európai Parlament előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2) Az európai parlamenti képviselő nem kötelezhető tanúvallomás megtételére olyan adat, tény, körülmény tekintetében, amelyhez megbízatásának gyakorlása során bizalmasan jutott.
(3) Az európai parlamenti képviselő nem kötelezhető olyan napon vagy időpontban tanúként vagy szakértőként történő megjelenésre, amely parlamenti feladatainak teljesítésében őt akadályozza. Az európai parlamenti képviselőnek lehetőséget kell adni olyan írásos vagy más formájú nyilatkozat megtételére, amely parlamenti kötelezettségeinek teljesítését nem nehezíti.
(4) Az európai parlamenti képviselő-választáson jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne.
12. § (1) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Európai Parlament elnökéhez. Az indítványt az európai parlamenti képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(2) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő az Európai Parlament elnökéhez.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtó hatóság minden olyan információt és felvilágosítást az Európai Parlament, illetve annak mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága rendelkezésére köteles bocsátani, amelyet az a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos véleményének kialakításához szükségesnek tart.
(5) A mentelmi jog felfüggesztése esetén a mentelmi joggal kapcsolatban minden olyan határozatról, amelyet a mentelmi jog felfüggesztésének következtében hoznak a határozatot hozó bíróság vagy hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlament elnökét.
(6) Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás esetének kivételével – nem mondhat le.
(7) Az európai parlamenti képviselő-választáson jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
13. § (1) Az európai parlamenti képviselő megválasztásának időpontjától megbízatásának megszűnéséig havonta tiszteletdíjra jogosult, amelyet számára az Országgyűlés Hivatala folyósít. A tiszteletdíj alapdíjból és pótdíjból áll.
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) Az alapdíj a mindenkori főtisztviselői alapilletmény 2,5-szerese.
(3) Az európai parlamenti képviselő – az Európai Parlamenttől kapott megbízatása alapján – a főtisztviselői alapilletmény alapulvételével havonta nyelvvizsgánként a következő pótdíjakban részesül:
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.
(4) Az európai parlamenti képviselő a tiszteletdíja (alapdíj és pótdíj) után személyi jövedelemadót fizet. A tiszteletdíj nyugdíjjárulék-alapot képez.
14. § (1) Ha az európai parlamenti képviselő megbízatása az Európai Parlament működésének befejezésével szűnik meg, amennyiben a volt európai parlamenti képviselő a megbízatását legalább két évig látta el – újraválasztásának esetét kivéve – további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít.
(2) Az európai parlamenti képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.
15. § (1) Az európai parlamenti képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(2) Az európai parlamenti képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadmányait és hivatalos dokumentumait.
(3) A képviselőcsoportok számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben – térítésmentesen – munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint az európai parlamenti képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is.
(4) A képviselő számára az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül igénybe vett, és a képviselő munkájához kapcsolódó postai és távközlési szolgáltatás ingyenes.
(5) A képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(6) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport egy köztisztviselőre tarthat igényt.
(7) Az európai parlamenti képviselő a közforgalmú tömegközlekedési eszközöket ingyenesen veheti igénybe.
16. § (1) Az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai integrációval összefüggő napirendi pontjainak tárgyalásán.
(2) Az Európai Parlament képviselője tájékoztathatja tevékenységéről és az Európai Parlament Magyarországot érintő kérdéseiről az Országgyűlés bizottságait.
17. § Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.
18. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát – ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít – a közszolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.”
19. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Ha az ügyész országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – a jelöltkénti indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.
(2) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az országgyűlési, az európai parlamenti, önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával megszűnik.
(3) Az országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát – ha e megbízatás megszűnésekor az ügyész ismét ügyészségi szolgálati viszonyt létesít – ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.”
20. § Az Üsztv. 87. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetőleg az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételét kivéve – közszereplést nem vállalhat. Összeférhetetlenségükre egyebekben a 36–39. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott”
21. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
„e) az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony,”
22. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalos útlevél rendeltetésszerű felhasználásáról és kezeléséről az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.”
(2) Az Utv. 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Diplomata-útlevélre jogosult]
„b) az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője;”
23. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 551. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei ellen – e tisztségük fennállása alatt – csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás.”
24. § A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 100. §-a (5) bekezdése E) pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert]
,,e) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása;”
25. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri – ha a fegyveres erők, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői – választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(3) Ha a hivatásos állomány országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.”
26. § A Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
„c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, valamint a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén, az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás;”
27. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya az állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(3) Ha az állomány országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.”
28. § A Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya]
„c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás,”
29. § A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson jelöltként nyilvántartásba vett hadköteles katona a jelölését köteles haladéktalanul jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A bejelentés alapján a hadköteles katona sorkatonai szolgálatát a Hvt. 112. §-ának e) pontja szerint félbe kell szakítani.”
30. § A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. §-a a következő új b) ponttal egészül ki, a pontok jelölése értelemszerűen változik:
[A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:]
„b) az európai parlamenti képviselő”
31. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az e törvény kihirdetését megelőzően megválasztott európai parlamenti képviselők tekintetében a törvény 13. §-ában foglalt rendelkezést megválasztásuk napjától alkalmazni kell.
(3) Az e törvény kihirdetését megelőzően megválasztott európai parlamenti képviselők tekintetében a Hszt. szerint hivatásos állomány tagjaként fennállt korábbi szolgálati jogviszony e törvény hatálybalépésének időpontjában, a törvény erejénél fogva szűnik meg.
