1. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A törvény hatálya kiterjed a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémes állat, méh, hal, és az egyéb állatok gazdasági célú tenyész- és haszonérték-növelő köztenyésztésére, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú köztenyésztésére.”
2. § (1) Az Átv. 3. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Gazdasági cél: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés, a prémtermelés, a sport- és szabadidős tevékenység céljára történő állat-, illetve állati eredetű termék-előállítás, -forgalmazás.”
(2) Az Átv. 3. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. Tenyésztő egyesület, illetve szövetség: a tenyésztők által létrehozott olyan társadalmi szervezet, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tenyésztő szervezetként elismer, és amely a tagjai által jóváhagyott és a minisztérium által elismert tenyésztési programot hajt végre.”
(3) Az Átv. 3. §-a új 28. ponttal egészül ki:
„28. Köztenyésztés: tenyészállat, árutermelő állomány, szaporítóanyag forgalomba hozatala, átadása más tenyésztő, valamint állattartó részére, illetve egynél több tenyészetet érintő tenyésztési, törzskönyvezési szolgáltatás végzése.”
3. § Az Átv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Szarvasmarha-, bivaly-, juh-, kecske-, ló-, szamár- és sertésfajoknál utódok előállítására csak olyan apaállat használható fel, amely megfelel a 3. § 1. pontjában előírt feltételeknek.”
4. § Az Átv. 5. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés helyébe (5) bekezdés jelöléssel a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a forgalomba hozott műszalmában egynél több petesejt vagy embrió található, amelyek csak azonos szülőktől származhatnak, azt erre vonatkozó egyértelmű igazolásnak kell kísérnie.
(5) A keltető- és tenyésztojást tenyészetazonosító jelzéssel kell ellátni, és a tenyésztojást az elismert tenyésztő szervezet származási igazolásának, a keltetőtojást pedig az azt termelő állomány származási igazolása alapján kiállított szállítólevélnek kell kísérnie.”
5. § Az Átv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Tenyészállat-kiállítást, -árverést a vonatkozó állat-egészségügyi, közegészségügyi és egyéb előírások megtartásával, csak az elismert tenyésztő szervezet, több faj, illetve fajta együttes részvétele esetén az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség hozzájárulásával és a tenyésztési hatóság felügyeletével lehet tartani.”
6. § Az Átv. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állattenyésztés irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat e törvényben meghatározottak szerint)
„c) az elismert tenyésztő szervezetek, valamint az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség”
(látják el.)
7. § Az Átv. 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A minisztérium az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében:)
,,a) elismerést ad ki;”
8. § Az Átv. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében
a) hozzájárul a több állatfajt, fajtát érintő kiállítás és árverés rendezéséhez, és közreműködik azok lebonyolításában;
b) összehangolja az egyes elismert tenyésztő egyesület (szövetség) közös tevékenységét, igény esetén irányítja és végzi azok tevékenységét, továbbá kezeli a közös pénzügyi alapokat;
c) képviseli a magyar állattenyésztést hazai és a nemzetközi fórumokon;
d) ellátja a minisztérium által - meghatározott feltételekkel - ráruházott feladatokat.”
9. § Az Átv. 20. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elismerési eljárás kérelem alapján indul.”
10. § Az Átv. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minisztérium meghatározott időtartamra a feltételek teljesítésére ideiglenes elismerést adhat a tenyésztő szervezet részére, ha a 20. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltételnek csak részben felel meg.”
11. § Az Átv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elismerés - évenként kötelező hatósági felülvizsgálat eredményétől függően - visszavonásig szól.”
12. § Az Átv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala a beszállítást megelőző tizenöt napon belül a tenyésztési hatósághoz történt bejelentés és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek megtartásával végezhető, ha
a) a tenyészállat vagy a szaporítóanyagot adó állat és annak szülei a származási ország hivatalos nyilvántartásában szerepelnek, és azok tenyészértékét is meghatározták, illetve hiteles származási igazolással rendelkeznek;
b) a tenyészállat vagy szaporítóanyag megfelel az adott fajta elismert tenyésztő szervezete tenyésztési programjában előírt feltételeknek, az ezek felhasználásával előállított utódok hazai törzskönyvezésének feltételei biztosítottak;
c) korábban már fajtaelismerésben részesített fajták esetében a fajtafenntartást szolgálja;
d) szaporítóanyag esetén - kivéve a kisállatfajok körét - az utódok származás-ellenőrzéséhez rendelkezésre áll a szaporítóanyagot termelő állat vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálatának eredménye;
e) a szaporítóanyag fizikai és biológiai, minőségi tulajdonságai a behozatali előírásoknak megfelelnek.”
13. § Az Átv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 17. § d) pontjában, 18. §-ának (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a), b) pontjaiban és a 16. § a), b), c) és e) pontjaiban felsorolt feladatok ellátásához az állam hozzájárul.”
14. § (1) Az Átv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tenyésztési hatóság elrendeli a 26. § (2) bekezdésében előírt feltételek hiányában felhasznált, tenyésztett, forgalmazott állat esetében, valamint a 41. §-ban leírt behozatali feltételek be nem tartása esetén az állat haszonállatként történő hasznosítását, továbbá az állat forgalmi értékének megfelelő összegű állattenyésztési bírság befizetését. A 4. § előírásainak be nem tartása esetén a szervezőt a kiállításon, az árverésen részt vevő állatok létszámának arányában, az egyes állatok értékének figyelembevételével meghatározott mértékű bírsággal kell sújtani.”
(2) Az Átv. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állattenyésztési bírságot a 13. §-ban leírt tenyésztési hozzájárulás külön jogszabályban meghatározott számlájára kell befizetni; a határidőre meg nem fizetett bírság behajtására a 13. § (5) bekezdésében leírtak az irányadók.”
15. § Az Átv. 49. § (1) bekezdés a) pontjának felvezető szövege és 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat,”
„13. a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalának és kivitelének előírásait,”
16. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 21. §-ának (6) bekezdése, 25. §-ának (3) bekezdése, a 49. § (1) bekezdés a) pontjának 17. alpontja és a 49. § (3) bekezdése hatályát veszti.
(2) E törvény 7. §-ában foglaltakat a hatálybalépés idején elismeréssel rendelkező tenyésztő szervezetek esetében, a korábbi előírások alapján kiadott elismerés lejártát követően kell alkalmazni.
(3) A kizárólagos forgalmazási joggal nem rendelkező ideiglenes elismeréssel rendelkező fajták esetében az Átv. 26. § (3) bekezdés c) pontjának való megfelelőséget 2005. december 31-ig kell teljesíteni, azt hitelt érdemlően igazolni. A kizárólagos jog hiányában a kiadott ideiglenes elismerés visszavonásra kerül.
(4) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a Tanács 90/427/EGK Irányelve a lófélék Közösségen belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekről,
a Tanács 77/504/EGK Irányelve a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól,
a Tanács 87/328/EGK Irányelve a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak tenyésztés céljára történő engedélyezéséről,
a Tanács 89/361/EGK Irányelve a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről,
a Tanács 88/661/EGK Irányelve a tenyészsertésekre alkalmazandó állattenyésztés-technológiai előírásokról,
a Tanács 90/119/EGK Irányelve a tenyésztési célú hibrid tenyészsertésekről,
a Tanács 90/118/EGK Irányelve a fajtatiszta tenyészsertések tenyésztésének jóváhagyásáról,
a Tanács 91/174/EGK Irányelve fajtatiszta állatok értékesítéséhez az állattenyésztési és származási követelmények meghatározásáról és a 77/504/EGK és a 90/425/EGK irányelvek módosításáról.
