2. A jelen cikk 1. bekezdése alkalmazásában „gyermekpornográfia” fogalma alatt olyan pornográf termék értendő, mely vizuális úton ábrázol:
a) kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt;
b) kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorúnak tűnő személyt;
c) kifejezetten szexuális magatartást tanúsító kiskorú személyt megjelenítő valósághű képet.
3. A jelen cikk 2. bekezdése tekintetében „kiskorú” mindazon személy, aki még nem töltötte be 18. életévét. A Fél alacsonyabb korhatárt is meghatározhat, amely azonban nem lehet kevesebb a 16. életévnél.
4. Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a jelen cikk 1. bekezdésének d) és e) pontját, valamint 2. bekezdésének b) és c) pontját.
10. Cikk
Szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek minősüljön a Fél joga szerint az Irodalmi és Művészeti Művek Védelméről szóló Berni Uniós Egyezménybe és az azt felülvizsgáló 1971. június 24-én megkötött Párizsi Egyezménybe, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezménybe, a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzői Jogi Szerződésébe foglalt és a Fél által elfogadott kötelezettségeknek megfelelően meghatározott szerzői jogok - kivéve a fenti egyezményekben megállapított bármely személyhez fűződő jogok - megsértése, amennyiben azt szándékosan, kereskedelmi méretekben és számítástechnikai rendszer útján követik el.
2. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek minősüljön a Fél joga szerint az Előadóművészek, a Hangfelvétel-előállítók és a Műsorsugárzó Szervezetek Védelméről szóló Római Egyezménybe, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezménybe, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének az Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésébe foglalt és a Fél által elfogadott kötelezettségeknek megfelelően meghatározott szomszédos jogok - kivéve a fenti egyezményekben megállapított bármely személyhez fűződő jogok - megsértése, amennyiben azt szándékosan, kereskedelmi méretekben és számítástechnikai rendszer útján követik el.
3. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy egy szűk körben a jelen cikk 1. és 2. bekezdésében foglaltak vonatkozásában eltekint a büntetőjogi felelősség megállapításától, feltéve, hogy más hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre, valamint, hogy ez a fenntartás nem ellentétes az 1. és 2. bekezdésekben hivatkozott nemzetközi szerződések alapján a Felet terhelő kötelezettségekkel.
11. Cikk
Kísérlet és bűnsegély vagy felbujtás
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek minősüljön a jelen Egyezmény 2-10. Cikkeiben meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódó, a bűncselekmény elkövetése érdekében szándékosan megvalósított bűnsegédi bűnrészesség vagy felbujtás.
2. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy belső jogával összhangban bűncselekménynek minősüljön a jelen Egyezmény 3-5., 7., 8. Cikkében, valamint a 9. Cikk 1. bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott bűncselekmények elkövetésének szándékos kísérlete.
3. Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen cikk 2. bekezdését részben vagy egészben nem alkalmazza.
12. Cikk
Jogi személyek felelőssége
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a jelen Egyezményben foglalt bűncselekményekkel kapcsolatban a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, ha azt olyan természetes személy követi el a jogi személy javára, akár a saját, akár a jogi személy egyik szervének tagjaként eljárva, aki a jogi személyen belül vezető jogkörrel rendelkezik és amely jogkör alapja
a) a jogi személy képviseletének joga;
b) a jogi személy nevében döntések meghozatalának joga;
c) a jogi személyen belüli ellenőrzés joga.
2. Az 1. bekezdésben már meghatározott eseten túl minden Szerződő Fél megteszi azon szükséges intézkedéseket, melyek biztosítják, hogy a jogi személy felelősségre vonható legyen abban az esetben is, ha az 1. bekezdésben említett természetes személy részéről gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiánya teszi lehetővé, hogy a felügyelete alá tartozó természetes személy a jogi személy javára elkövesse a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekményeket.
3. A Fél jogi alapelveivel összhangban a jogi személy felelőssége lehet büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi.
4. A jogi személy felelősségének megállapítása nem zárja ki a bűncselekményt elkövető természetes személy büntetőjogi felelősségének megállapítását.
13. Cikk
Büntetések és intézkedések
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a 2-11. Cikkben meghatározott bűncselekmények miatt arányos, hatékony és visszatartó erejű büntetéseket lehessen alkalmazni, ideértve a szabadságelvonó büntetéseket is.
2. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy arányos, hatékony és visszatartó erejű büntetőjogi, illetőleg nem büntetőjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel, ideértve a pénzügyi szankciókat is, lehessen sújtani azokat a jogi személyeket, amelyek felelősségét a 12. Cikk alkalmazásával állapították meg.
14. Cikk
Az eljárásjogi rendelkezések alkalmazási köre
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek meghatározott bűnügyi nyomozás vagy büntetőeljárás érdekében a jelen Fejezetben szereplő jogkörök és eljárások megteremtéséhez szükségesek.
2. A 21. Cikkben foglalt ellenkező rendelkezés hiányában minden Szerződő Fél alkalmazza a jelen címben meghatározott jogköröket és eljárásokat:
a) a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeiben meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban;
b) a számítástechnikai rendszer útján elkövetett más bűncselekményekkel kapcsolatban; és
c) a bűncselekménnyel összefüggő elektronikus bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatban.
3. a) Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a 20. Cikkben meghatározott intézkedéseket csak a fenntartásban meghatározott bűncselekményekkel vagy bűncselekmény kategóriákkal összefüggésben alkalmazza, feltéve, hogy ezen bűncselekmények vagy bűncselekmény kategóriák köre nem szűkebb azon bűncselekményekénél, melyekre a 21. Cikkben meghatározott intézkedéseket alkalmazza. Minden Szerződő Fél törekszik arra, hogy korlátozza ezt a fenntartást oly módon, hogy lehetővé tegye a 20. Cikkben meghatározott intézkedések minél szélesebb körű alkalmazását.
b) Ha a Fél a jelen Egyezmény elfogadásakor hatályban lévő jogi szabályozásában lévő korlátozások miatt nem alkalmazhatja a 20. és 21. Cikkben foglalt intézkedéseket a szolgáltató számítástechnikai rendszerén belül továbbított kommunikációra, mely rendszert
(i) zárt felhasználói csoport érdekében működtetnek, és
(ii) nem vesz igénybe közérdekű távközlő hálózatot, illetőleg nem kapcsolódik más magán vagy közérdekű számítástechnikai rendszerhez,
akkor a Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy nem alkalmazza ezeket az intézkedéseket az említett kommunikációval összefüggésben. Minden Szerződő Fél törekszik arra, hogy korlátozza ezt a fenntartást oly módon, hogy lehetővé tegye a 20. és 21. Cikkben meghatározott intézkedések minél szélesebb körű alkalmazását.
15. Cikk
Garanciák és biztosítékok
1. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a jelen Fejezetben meghatározott jogkörök és eljárások megteremtése, bevezetése és alkalmazása során figyelembe veszi a belső jogában meghatározott biztosítékokat és garanciákat, melyek érvényre juttatják az arányosság elvét, és lehetővé teszik az emberi jogok és szabadságok megfelelő védelmét, különösen azokét a jogokét, melyeket az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményében (1950) és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (1966), valamint más, az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi szerződésben meghatározott és a Fél által vállalt kötelezettségekkel összefüggésben iktatott be jogrendszerébe.
2. Ha ez az érintett jogkör vagy eljárás természete miatt indokoltnak tűnik, a biztosítékok és garanciák többek között az eljárás vagy a jogkör alkalmazási időtartamát, alkalmazási köre korlátozását, illetőleg alkalmazását alátámasztó indokok meglétét, valamint bírói vagy más független szervezet általi felülvizsgálatát is jelenthetik.
3. Amennyiben az a közérdekkel, különösen az igazságszolgáltatás megfelelő működtetésével összeegyeztethető, minden Szerződő Fél megvizsgálja a jelen Fejezetben meghatározott jogköröknek és eljárásoknak a harmadik személy jogaira, jogos érdekeire és felelősségére gyakorolt hatását.
16. Cikk
Tárolt számítástechnikai adat gyors megőrzése
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóságainak a számítástechnikai rendszerben tárolt meghatározott számítástechnikai adatok, ideértve a forgalmi adatok gyors megőrzésének elrendelését vagy más módon történő kikényszerítését, különösen ha alappal feltételezhető, hogy az érintett adatokat a módosulás vagy a megsemmisülés veszélyezteti.
2. Amennyiben a Fél az 1. bekezdés alkalmazása érdekében elrendeli, hogy egy adott személy őrizze meg a birtokában vagy az ellenőrzése alatt lévő meghatározott tárolt adatokat, akkor a Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezhesse ezt a személyt a fenti adatoknak addig az időtartamig, de legfeljebb kilencven napig történő megőrzésére és épségének megóvására, mely időtartam a hatóság részére az adatok átadására kötelezéshez szükséges. A Fél az intézkedés ismételt elrendelését is lehetővé teheti.
3. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze az adatokat őrző személyt vagy más, az adatok megőrzésére köteles személyt a fenti eljárás lefolytatásának a belső jog által meghatározott időtartamig történő titokban tartására.
4. A jelen cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
17. Cikk
Forgalmi adat gyors megőrzése és részbeni átadása
1. A forgalmi adatok 16. Cikk szerinti megőrzése érdekében minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy:
a) biztosítsa a forgalmi adatoknak a gyors megőrzését, függetlenül attól, hogy egy vagy több szolgáltató vett részt a fenti kommunikáció továbbításában; és
b) biztosítsa megfelelő számú forgalmi adatnak a Fél illetékes hatósága vagy e hatóság által kijelölt személy részére történő gyors átadását a kommunikáció továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében.
2. A jelen cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
18. Cikk
Közlésre kötelezés
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy az illetékes hatóságai kötelezhessék:
a) a területén tartózkodó személyt a birtokában vagy az ellenőrzése alatt lévő számítástechnikai rendszerben vagy számítástechnikai adattároló-egységen tárolt meghatározott számítástechnikai adatok közlésére; és
b) a területén szolgáltatást nyújtó szolgáltatót a birtokában vagy az ellenőrzése alatt lévő, az előfizetőre vonatkozó és a szolgáltatást érintő adatok közlésére.
2. A jelen cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
3. Jelen cikk alkalmazásában az „előfizetőre vonatkozó adat” bármely olyan számítástechnikai adat formájában vagy más formában megjelenő, szolgáltató által birtokolt, a szolgáltatásaira előfizetőkkel kapcsolatos, a tartalomra vonatkozó vagy a forgalmi adatoktól eltérő információ, mely lehetővé teszi, hogy megállapítsák:
a) az igénybe vett kommunikációs szolgáltatás típusát, az erre vonatkozóan tett technikai intézkedéseket, valamint a szolgáltatás időszakát;
b) az előfizető személyazonosságát, postai vagy földrajzi címét, telefonszámát vagy más elérhetőségét, a fizetésre és a számlázásra vonatkozó adatokat, melyek szolgáltatási szerződés vagy megállapodás alapján állnak a szolgáltató rendelkezésére;
c) minden más, a kommunikációs berendezés helyére vonatkozó, szolgáltatási szerződés vagy megállapodás alapján a szolgáltató rendelkezésére álló információt.
19. Cikk
Tárolt számítástechnikai adat átvizsgálása és lefoglalása
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait a területükön található:
a) számítástechnikai rendszer vagy annak egy része és az abban tárolt számítástechnikai adatok, és
b) a számítástechnikai adatok tárolását lehetővé tevő számítástechnikai adattároló-egység
átvizsgálására vagy ahhoz más módon történő hozzáférésre.
2. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek annak biztosításához szükségesek, hogy amikor a hatóságai az 1. bekezdés a) pontjában foglalt intézkedések alkalmazásával átvizsgálnak vagy más hasonló módon hozzáférnek egy meghatározott számítástechnikai rendszerhez vagy annak egy részéhez, és alappal feltételezhetik, hogy a keresett adatokat a Fél területén található más számítástechnikai rendszerben vagy annak egy részében tárolják, és ezek az adatok a kiinduló rendszerből jogszerűen elérhetőek vagy a kiinduló rendszer számára hozzáférhetőek, akkor az említett hatóságok haladéktalanul kiterjeszthessék az átvizsgálást vagy a más hasonló módon történő hozzáférést a másik rendszerre is.
3. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait azon számítástechnikai adatok lefoglalására vagy más hasonló módon való biztosítására, melyekhez az 1. vagy a 2. bekezdésben foglaltak alkalmazásával fértek hozzá. Ezek az intézkedések a következő jogosultságokat foglalják magukba:
a) számítástechnikai rendszer vagy annak része, illetőleg számítástechnikai adattároló-egység lefoglalása vagy más hasonló módon történő biztosítása;
b) számítástechnikai adatról másolat készítése és annak megőrzése;
c) a szükséges tárolt számítástechnikai adatok épségének megóvása; és
d) az átvizsgált számítástechnikai rendszer fenti számítástechnikai adatainak hozzáférhetetlenné tétele vagy eltávolítása.
4. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek illetékes hatóságai feljogosításához szükségesek, hogy azok kötelezhessék a számítástechnikai rendszer működését vagy a számítástechnikai adatok védelme érdekében alkalmazott intézkedéseket ismerő személyeket - amennyiben indokolt - mindazon szükséges tájékoztatás megadására, amely lehetővé teszi az 1. és 2. bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását.
5. A jelen cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
20. Cikk
Forgalmi adatok valós idejű összegyűjtése
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyekkel az illetékes hatóságait feljogosítja arra, hogy
a) a Szerződő Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós időben összegyűjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó forgalmi adatokat; és
b) kötelezzék a szolgáltatókat, hogy a meglévő technikai teljesítőképességük körén belül:
(i) a Szerződő Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós időben összegyűjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó forgalmi adatokat, vagy
(ii) együttműködjenek és segítséget nyújtsanak az illetékes hatóságoknak az ilyen adatok valós idejű összegyűjtésében vagy rögzítésében.
2. Amennyiben a Fél, belső jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azon jogalkotási és más intézkedéseket, melyek a területén továbbított meghatározott kommunikációkkal kapcsolatos forgalmi adatok valós idejű összegyűjtésének vagy rögzítésének - a területén található technikai eszközök alkalmazásával történő - biztosításához szükségesek.
3. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen cikkben meghatározott jogkörök gyakorlásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb információknak a titokban tartására.
4. A jelen cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
21. Cikk
Tartalomra vonatkozó adatok kifürkészése
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a belső jogban meghatározott súlyos bűncselekményekkel összefüggésben feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy
a) a Szerződő Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós időben összegyűjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatokat; és
b) kötelezzék a szolgáltatókat, hogy a meglévő technikai teljesítőképességük körén belül:
(i) a Szerződő Fél területén található technikai eszközök felhasználásával valós időben összegyűjtsék vagy rögzítsék a számítástechnikai rendszer útján a területükön továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatokat, vagy
(ii) együttműködjenek és segítséget nyújtsanak az illetékes hatóságoknak az ilyen adatok valós idejű összegyűjtésében vagy rögzítésében.
2. Amennyiben a Fél, belső jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azon jogalkotási és más intézkedéseket, amelyek a területén továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésének vagy rögzítésének - a területén található technikai eszközök alkalmazásával történő - biztosításához szükségesek.
3. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen cikkben meghatározott jogkörök gyakorlásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb információknak a titokban tartására.
4. A jelen cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
22. Cikk
1. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 2-11. Cikkében foglaltaknak megfelelően meghatározott bűncselekmények vonatkozásában, amennyiben a bűncselekményeket:
a) a területén; vagy
b) a Fél lobogóját viselő hajó fedélzetén; vagy
c) a Félnél lajstromozott repülőgép fedélzetén követték el; vagy
d) amelyet állampolgára követett el, ha a bűncselekmény az elkövetés helyének joga szerint büntetendő, vagy ha a bűncselekmény nem tartozik egyetlen állam joghatósága alá sem.
2. Minden Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy az 1. bekezdés b)-d) pontjában foglalt joghatóságra vonatkozó szabályokat vagy azok bármely részét nem, vagy csak meghatározott esetben, illetve feltételek között alkalmazza.
3. Minden Szerződő Félnek meg kell tennie azokat az intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 24. Cikkének 1. bekezdésében foglalt bűncselekmények vonatkozásában, ha a bűncselekmény feltételezett elkövetője a területén tartózkodik, és a kiadatási kérelem kizárólag az elkövető állampolgársága miatt nem teljesíthető a másik Fél részére.
4. Jelen Egyezmény nem zárja ki a Fél belső joga szerint meghatározott büntetőjogi joghatóságának gyakorlását.
5. Ha több Fél joghatósága is kiterjed a jelen Egyezményben meghatározott feltételezett bűncselekményre, akkor az érintett Felek, amennyiben az célszerűnek mutatkozik, tárgyalást folytatnak annak érdekében, hogy eldöntsék, melyik az a Fél, aki megfelelőbben tudja lefolytatni az eljárást.
23. Cikk
A nemzetközi együttműködésre vonatkozó alapelvek
A Felek, a jelen Részben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a büntetőjogi tárgyú nemzetközi együttműködésekre vonatkozó nemzetközi szerződéseket, valamint az egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodásokat, továbbá a nemzeti jogaikat alkalmazva, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetőleg bármely bűncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtése érdekében.
24. Cikk
Kiadatás
1. a) E cikk rendelkezései kerülnek alkalmazásra a Felek közötti kiadatásnál a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeinek megfelelően meghatározott bűncselekményekre, azzal a feltétellel, hogy azok mindkét érdekelt Fél jogszabályai szerint legalább egy év vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés-büntetéssel büntetendőek legyenek.
b) Ha két vagy több Fél között alkalmazható, egységes vagy viszonossági jogszabályon alapuló megállapodás, illetve kiadatási szerződés - beleértve az Európai Kiadatási Egyezményt [ESZS N 24] - alapján más minimális büntetés kerül alkalmazásra, az ilyen megállapodásban vagy szerződésben meghatározott minimális büntetést kell alkalmazni.
2. A jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekményeket úgy kell tekinteni, mint a kiadatás alapjául szolgáló olyan bűncselekményeket, amelyekre kiterjed a Felek között hatályban lévő két- vagy többoldalú kiadatási szerződés. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezeket a bűncselekményeket mint a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményeket beiktatják a közöttük megkötendő valamennyi két- vagy többoldalú kiadatási szerződésbe.
3. Ha a Fél szerződés meglététől teszi függővé a kiadatást, és olyan Fél intéz hozzá kiadatási kérelmet, amelyikkel nem kötött kiadatási szerződést, akkor a jelen Egyezményt a kiadatás jogi alapjaként veheti figyelembe a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében.
4. A Felek, akik a kiadatást nem teszik szerződés meglététől függővé, a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekményeket a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményekként ismerik el.
5. A kiadatásnak a megkeresett Fél belső jogában vagy a hatályban lévő kiadatási szerződésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azokat az okokat is, melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatási kérelem teljesítését.
6. Ha a jelen cikk 1. bekezdésében említett bűncselekmények vonatkozásában kizárólag a kiadni kért személy állampolgársága alapján vagy azért tagadják meg a kiadatást, mert a megkeresett Fél saját joghatósága alá tartozónak ítéli a bűncselekményt, akkor a megkeresett Fél, a megkereső Fél kérelmére, az eljárás lefolytatása érdekében a saját, hatáskörrel rendelkező hatóságai elé terjeszti az ügyet, és megfelelő időn belül beszámol a megkereső Félnek az ügy kimeneteléről. Az említett hatóságok a nyomozás és az eljárás lefolytatása, valamint a döntés meghozatala során a megkeresett Félnek a hasonló jellegű bűncselekményekre irányadó szabályai szerint járnak el.
7. a) Az aláírás, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmány letétbe helyezése alkalmával mindegyik Fél közli az Európa Tanács főtitkárával valamennyi azon hatóság nevét és címét, amelynek hatáskörébe tartozik szerződés hiányában a kiadatási, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatásra irányuló kérelmek előterjesztése vagy fogadása.
b) Az Európa Tanács főtitkára a Fél által kijelölt hatóságokról nyilvántartást hoz létre és napra készen vezet. Minden Szerződő Félnek folyamatosan biztosítania kell a nyilvántartásba foglalt adatok pontosságát.
25. Cikk
A jogsegély általános alapelvei
1. A Felek a lehető legszélesebb körben jogsegélyt nyújtanak egymásnak a számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetőleg bármely bűncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtése érdekében.
2. Minden Szerződő Fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen a 27-35. Cikkben foglalt kötelezettségeknek.
3. Sürgős esetben minden Szerződő Fél előterjeszthet jogsegélykérelmeket és arra vonatkozó tájékoztatásokat gyors kommunikációs csatornákon keresztül - mint például az elektronikus levél vagy a fax, amennyiben ezek a csatornák biztosítják a közlés biztonságát és azonosíthatóságát (ideértve, amennyiben szükséges, a titkosítást is) -, és a megkeresett Fél kérelmére azok hivatalos úton is megerősíthetők. A megkeresett Fél átveszi a jogsegélykérelmeket, és gyors kommunikációs csatornákon keresztül válaszol azokra.
4. Amennyiben a jelen Rész cikkei kifejezetten másként nem rendelkeznek, a jogsegélynek a megkeresett Fél belső jogában vagy az alkalmazandó jogsegélyszerződésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azon indokokat is, melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja az együttműködést. A megkeresett Fél nem tagadhatja meg a jogsegélyt kizárólag azon indok alapján, hogy a kérelem olyan, a 2-11. Cikkben meghatározott bűncselekménnyel kapcsolatos, melyet a megkeresett Fél pénzügyi bűncselekménynek tekint.
5. Ha a megkeresett Fél, jelen Rész rendelkezéseinek megfelelően, jogosult arra, hogy a jogsegély teljesítését a cselekmény mindkét Fél részéről fennálló büntethetőségétől tegye függővé, akkor ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a bűncselekmény alapjául szolgáló cselekmény, melyre a jogsegély iránti kérelem vonatkozik, a megkeresett Fél belső jogában bűncselekménynek minősül függetlenül attól, hogy a megkereső Fél ugyanabba a bűncselekményi kategóriába sorolja-e a cselekményt vagy ugyanazon elnevezéssel illeti-e.
26. Cikk
Megkeresés nélküli tájékoztatás
1. A Fél belső joga által meghatározott keretek között és előzetes megkeresés hiányában is, közölheti egy másik Féllel a saját nyomozása során megszerzett információkat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezzel segíthet a címzett Félnek a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekre vonatkozó nyomozások vagy eljárások elrendelésében és megfelelő lefolytatásában, vagy amennyiben ezek az információk azt eredményezhetik, hogy a Fél a jelen részben foglalt együttműködés iránti kérelmet terjesszen elő.
2. Az információk átadása előtt az átadó Fél kérheti az információk titokban tartását, vagy azoknak meghatározott feltételekhez kötött felhasználását. Ha a címzett Fél nem tud eleget tenni a fenti kérelemnek, tájékoztatnia kell erről az átadó Felet, aki dönt arról, hogy az információkat mindezek ellenére átadja-e. Ha a címzett Fél a megszabott feltételek szerint elfogadja az információkat, akkor ezt követően a feltételek szerint kell eljárnia.
27. Cikk
Jogsegélykérelemmel kapcsolatos eljárás hatályos nemzetközi megállapodások hiányában
1. Jogsegélyszerződés vagy a megkereső Fél és a megkeresett Fél között hatályban lévő egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodás hiányában jelen cikk 2-9. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelen cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben létezik hasonló jellegű jogi szabályozás vagy megállapodás, kivéve, ha az érintett Felek azok helyett a jelen cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása mellett döntöttek.
2. a) Minden Szerződő Fél kijelöl egy vagy több központi hatóságot, amelyek jogosultak lesznek a jogsegélykérelmek előterjesztésére, az azokra történő válaszadásra, azok teljesítésére vagy azoknak a teljesítés érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz történő megküldésére.
b) A központi hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással.
c) Minden Szerződő Fél jelen Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával közli az Európa Tanács főtitkárával a jelen bekezdésben foglaltak szerint kijelölt hatóságok nevét és címét.
d) Az Európa Tanács főtitkára nyilvántartást hoz létre és napra készen vezet a Felek által kijelölt központi hatóságokról. Minden Szerződő Félnek folyamatosan biztosítania kell a nyilvántartásba foglalt adatok pontosságát.
3. A jelen cikkben foglalt jogsegélykérelmeket a megkereső Fél által meghatározott eljárás szerint kell teljesíteni, kivéve, ha az nem egyeztethető össze a megkeresett Fél jogi szabályozásával.
4. A 25. Cikk 4. bekezdésében foglalt megtagadási okokon felül, a megkeresett Fél az alábbi esetekben is megtagadhatja a jogsegélyt:
a) ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bűncselekménynek, vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő cselekménynek tekint;
b) ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.
5. A megkeresett Fél elhalaszthatja a kérelemben meghatározott intézkedések végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy azok hátrányosan befolyásolják a hatóságai által folytatott nyomozást vagy eljárást.
6. Az együttműködés megtagadását vagy elhalasztását megelőzően a megkeresett Fél, miután az adott eset kapcsán egyeztetett a megkereső Féllel, megvizsgálja, hogy részben vagy az általa szükségesnek tartott feltételek betartása mellett tudja-e teljesíteni a jogsegélyt.
7. A megkeresett Fél haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Felet a jogsegélykérelemmel kapcsolatos döntéséről. A megkeresett Fél köteles megindokolni a kérelem teljesítését megtagadó vagy elhalasztó döntését. A megkeresett Fél tájékoztatja a megkereső Felet a jogsegélykérelem teljesítését jelentősen késleltető vagy azt lehetetlenné tevő bármilyen körülményről.
8. A megkereső Fél kérheti, hogy a megkeresett Fél tartsa titokban mind a jelen cikk alapján előterjesztett jogsegélykérelem tényét, mind annak tárgyát, kivéve amennyiben az a kérelem teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Fél nem tud eleget tenni a titkosítási kérelemnek, haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a megkereső Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a jogsegélykérelem teljesítését.
9. a) Sürgős esetben a megkereső Fél igazságügyi hatóságai a jogsegélykérelmeket és az arra vonatkozó tájékoztatásokat közvetlenül a megkeresett Fél megfelelő igazságügyi hatóságaihoz intézhetik. Ebben az esetben a megkereső Fél központi hatóságai útján a másolatokat egyidejűleg megküldi a megkeresett Fél központi hatóságainak.
b) A jelen bekezdés szerint meghatározott tájékoztatásokat és jogsegélykérelmeket a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (Interpol) útján is elő lehet terjeszteni.
c) Ha a kérelem vagy tájékoztatás a jelen bekezdés a) pontjában foglaltakon alapul, és ha az a hatóság, amelyhez azt intézték annak teljesítésére nem rendelkezik hatáskörrel, hivatalból megküldi azt az illetékes nemzeti hatósághoz, és a megkereső Felet erről közvetlenül tájékoztatja.
d) A jelen bekezdés alapján előterjesztett és kényszerintézkedés megtételét nem igénylő kérelmeket és tájékoztatásokat a megkereső Fél hatáskörrel rendelkező hatóságai közvetlenül küldhetik meg a megkeresett Fél hatáskörrel rendelkező hatóságainak.
e) A jelen Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Szerződő Fél tájékoztathatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy célszerűségi okokból a jelen bekezdés alapján előterjesztett kérelmeket központi hatóságához kell intézni.
28. Cikk
Titkosság és a felhasználás korlátozása
1. A jelen cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni jogsegélyszerződés vagy a megkereső Fél és a megkeresett Fél között hatályban lévő egységes vagy kölcsönös jogi szabályozáson alapuló megállapodás hiányában. Jelen cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben létezik hasonló jellegű szerződés, megállapodás vagy jogi szabályozás, kivéve, ha az érintett Felek azok helyett a jelen cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása mellett döntenek.
2. A megkeresett Fél a megkeresésre válaszul az információk megküldését, illetőleg az anyagok átadását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy
a) az információkat tartsák titokban, ha a jogsegélykérelmet ezen feltétel hiányában nem lehetne teljesíteni; vagy
b) azokat nem használhatják fel olyan nyomozásban vagy eljárásban, amely a jogsegélykérelemben meghatározottól eltér.
3. Ha a megkereső Fél nem tudja teljesíteni a 2. bekezdésben meghatározott feltételt, haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a megkeresett Felet, aki dönt arról, hogy ennek ellenére átadja-e az információt vagy sem. Ha a megkereső Fél elfogadja a feltételt, akkor ezt követően a feltétel szerint köteles eljárni.
4. A Szerződő Fél, aki a 2. bekezdésben meghatározott feltétel szerint ad át információt vagy dolgot, kérheti, hogy a másik Fél a feltétellel kapcsolatban pontosan közölje, hogy az információt vagy a dolgot mire kívánja felhasználni.
29. Cikk
Tárolt számítástechnikai adat gyors megőrzése
1. A Fél megkeresheti a másik Felet, hogy rendelje el vagy más módon kényszerítse ki a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatok gyors megőrzését, melyekkel kapcsolatban az átvizsgálásra vagy más hasonló hozzáférésre, lefoglalásra vagy más hasonló megszerzésre, illetőleg átadásra a megkereső Fél jogsegélykérelmet kíván előterjeszteni.
2. Az 1. bekezdés alapján előterjesztett megőrzés iránti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a megőrzést kérő hatóságot;
b) a nyomozás vagy a büntetőeljárás tárgyául szolgáló bűncselekményt és a vonatkozó tények rövid ismertetését;
c) a megőrizni kért tárolt adatokat és azok bűncselekménnyel való kapcsolatát;
d) a számítástechnikai adatok birtokosát vagy a számítástechnikai rendszer helyét azonosító valamennyi hozzáférhető információt;
e) a megőrzés szükségességét; és
f) a tényt, hogy a Fél jogsegélykérelmet kíván előterjeszteni a tárolt számítástechnikai adatok átvizsgálása vagy más hasonló hozzáférés, azok lefoglalása vagy más hasonló módon történő biztosítása, illetve átadása érdekében.
3. A megkeresett Fél, a másik Fél által előterjesztett kérelem megérkezését követően, megteszi azon intézkedéseket, melyek belső jogával összhangban a meghatározott adatok megőrzésére vonatkozó eljárás haladéktalan lefolytatásához szükségesek. A kérelemre történő válaszadás körében a megőrzésnek nem előzetes feltétele a cselekmény mindkét Fél részéről fennálló büntethetősége.
4. A Szerződő Fél, aki a tárolt adatok átvizsgálására vagy más hasonló hozzáférésre, lefoglalásra vagy más hasonló megszerzésre, illetőleg az átadásra vonatkozó megkeresésre történő válaszadás feltételeként megköveteli a mindkét Fél részéről fennálló büntethetőséget, a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeiben nem szereplő bűncselekmények vonatkozásában fenntarthatja azt a jogot, hogy elutasítja a jelen cikken alapuló megőrzésre vonatkozó kérelmet abban az esetben, ha alappal feltételezheti, hogy az adatok átadásakor nem teljesül majd a mindkét Fél részéről fennálló büntethetőségi feltétel.
5. A megőrzési kérelem teljesítése továbbá kizárólag abban az esetben tagadható meg:
a) ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bűncselekménynek vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek tekint;
b) ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.
6. Ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a megőrzés nem biztosítja megfelelően az adatok későbbi hozzáférhetőségét vagy veszélyezteti a megkereső Fél nyomozásának titkosságát, illetőleg más módon hátrányosan befolyásolja azt, ebben az esetben haladéktalanul értesíti a megkereső Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a kérelem teljesítését.
7. Az 1. bekezdés szerinti kérelem alapján végrehajtott megőrzés legfeljebb 60 napig tart annak érdekében, hogy lehetővé tegye a megkereső Fél részére, hogy az adatok átvizsgálására vagy más hasonló hozzáférésére, lefoglalására vagy más hasonló megszerzésére, illetőleg átadására irányuló megkeresést terjeszthessen elő. A kérelem megérkezését követően az adatokat meg kell őrizni annak elbírálásáig.
30. Cikk
Megőrzött forgalmi adat gyors átadása
1. Meghatározott kommunikációhoz kapcsolódó, forgalmi adat megőrzésére irányuló, a 29. Cikken alapuló megkeresés teljesítése esetén, ha a megkeresett Fél megállapítja, hogy egy másik Államban található szolgáltató is részt vett a kommunikáció továbbításában, a megkeresett Fél megfelelő mennyiségű forgalmi adatot haladéktalanul átad a megkereső Félnek a kommunikáció továbbítására igénybe vett útvonal és a szolgáltató azonosítása érdekében.
2. Az 1. bekezdés alkalmazásával a forgalmi adat átadására irányuló megkeresés teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha:
a) a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bűncselekménynek vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek tekint;
b) a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a megkeresés teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit.
31. Cikk
Tárolt számítástechnikai adathoz való hozzáférésre vonatkozó jogsegély
1. A Szerződő Fél megkeresheti a másik Felet, hogy a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatokat átvizsgálja vagy azokhoz más hasonló módon férjen hozzá, foglalja le vagy más hasonló módon szerezze meg, illetőleg adja át, ideértve a 29. Cikk alapján megőrzött adatokat is.
2. A megkeresett Fél a 23. Cikkben hivatkozott nemzetközi okmányokban, megállapodásokban és a nemzeti jogokban foglaltakat alkalmazva, a jelen Részben meghatározott rendelkezésekkel összhangban teljesíti a megkeresést.
3. A megkeresést a lehető legrövidebb időn belül kell teljesíteni:
a) ha alappal feltételezhető, hogy az érintett adatokat módosulás vagy megsemmisülés veszélyezteti, vagy
b) a 2. bekezdésben hivatkozott jogi eszközök, megállapodások és jogi szabályozás gyors együttműködést írnak elő.
32. Cikk
Tárolt számítástechnikai adathoz való hozzáférés határokra tekintet nélkül, hozzájárulás vagy nyilvános elérhetőség esetén
A Szerződő Fél a másik Szerződő Fél engedélye nélkül:
a) a nyilvánosság számára elérhető módon (nyílt forrású) tárolt számítástechnikai adathoz hozzáférhet, függetlenül az adat földrajzi elhelyezkedésétől; vagy
b) a másik Szerződő Fél területén tárolt számítástechnikai adathoz hozzáférhet vagy a területén levő számítástechnikai rendszer útján azt megszerezheti, amennyiben a Fél beszerzi az adat számítástechnikai rendszer útján történő átadására jogszabályban feljogosított személy önkéntes és jogszerű hozzájárulását.
33. Cikk
Forgalmi adat valós idejű összegyűjtésével kapcsolatos jogsegély
1. A Szerződő Felek kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a területükhöz kötődő, számítástechnikai rendszer útján továbbított meghatározott kommunikációval összefüggő forgalmi adat valós idejű összegyűjtésében. A jogsegély a 2. bekezdésben meghatározott követelmények alapján, a belső jog feltételei és eljárásai szerint történik.
2. Minden Szerződő Fél segítséget nyújt legalább azon bűncselekményekkel kapcsolatban, melyekhez a belső jogban szabályozott hasonló bűncselekmény esetén a forgalmi adatokat valós időben össze lehet gyűjteni.
34. Cikk
Tartalomra vonatkozó adat kifürkészésére vonatkozó jogsegély
A Szerződő Felek vonatkozó megállapodásaik és belső jogi szabályozásuk által lehetővé tett mértékben, kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a számítástechnikai rendszerben továbbított, meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésében és rögzítésében.
35. Cikk
A 24/7 hálózat
1. Minden Szerződő Fél kijelöl egy éjjel-nappal, a hét minden napján elérhető kapcsolattartási pontot, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a számítástechnikai adatokkal és rendszerrel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó nyomozásokkal vagy a bűncselekményekre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos azonnali segítségnyújtást. Ez a segítségnyújtás felöleli a következő intézkedések megkönnyítését vagy, ha azt a belső jog és a gyakorlat lehetővé teszi, közvetlen foganatosítását:
a) technikai tanácsok átadása;
b) adatok megőrzése a 29. és 30. Cikk szerint;
c) bizonyítékok összegyűjtése, jogi információk átadása és a gyanúsítottak tartózkodási helyének meghatározása.
2. a) A Fél kapcsolattartási pontja számára biztosítani kell azokat az eszközöket, hogy késedelem nélkül tarthassa a kapcsolatot a másik Fél kapcsolattartási pontjával.
b) Ha a Fél által kijelölt kapcsolattartási pont független a Fél nemzetközi jogsegélyért vagy kiadatásért felelős hatósága(i)tól, a kapcsolattartási pontnak alkalmasnak kell lennie ezen hatóság(ok)kal történő késedelem nélküli együttműködésre.
3. A hálózat működtetésének megkönnyítése érdekében minden Szerződő Fél biztosítja a képzett és megfelelően felszerelt személyzetet.
36. Cikk
1. Jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai, valamint az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamok részére áll nyitva aláírásra.
2. A jelen Egyezményt megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni lehet. A megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Jelen Egyezmény hatálybalépésének napja az azon időpontot követő három hónap utáni naptári hónap első napja, amikor öt Állam, közülük legalább három az Európa Tanács tagja, egyetértését fejezte ki azzal, hogy az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kötelező legyen számára.
4. Mindazon aláíró Államok vonatkozásában, amelyek egyetértésükkel ezt követően ismerik el kötelezőnek azt, az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésében foglaltak szerinti, kötelező erővel való egyetértés kinyilvánításától számított három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
37. Cikk
1. Jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Egyezmény Szerződő Államaival folytatott konzultáció és a Szerződő Államok képviselői egyhangú határozata alapján csatlakozásra kérhet fel minden olyan Államot, mely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában. A döntést az Európa Tanács Alapszabályának 20. d) cikke szerinti többséggel, valamint a Miniszteri Bizottságban képviseletre jogosult Szerződő Államok képviselőinek egyhangú határozatával kell meghozni.
2. Az 1. bekezdés alapján csatlakozó Államok vonatkozásában az Egyezmény a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács főtitkáránál történt letétbe helyezés időpontjától számított három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
38. Cikk
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt a területet vagy területeket, ahol a jelen Egyezményt alkalmazni fogják.
2. Minden Állam kiterjesztheti a jelen Egyezmény alkalmazását egy későbbi időpontban az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatában az abban meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozat Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.
3. Az 1. és 2. bekezdés alapján tett, meghatározott területre vonatkozó bármely nyilatkozatot a Főtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követő három hónap utáni naptári hónap első napján lép hatályba.
39. Cikk
1. Jelen Egyezmény célja, hogy kiegészítse a Szerződő Felek között fennálló két- vagy többoldalú szerződéseket, illetve megállapodásokat, ideértve a következő egyezményeket is:
- a Párizsban, 1957. december 13-án kelt, Európai Kiadatási Egyezményt [ESZS N 24];
- a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről szóló Európai Egyezményt [ESZS N 30];
- a Strasbourgban, 1978. március 17-én kelt, a Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről szóló Európai Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét [ESZS N 99].
2. Ha két vagy több Szerződő Fél a jelen Egyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozóan korábban már kötött egymással szerződést vagy megállapodást, illetve ezen tárgykör vonatkozásában más módon rendezték kapcsolataikat vagy a jövőben kell ezt megtenniük, akkor lehetőségük van arra is, hogy az említett szerződést vagy megállapodást alkalmazzák, illetőleg a kapcsolatuk szabályai szerint járjanak el. Ha a Szerződő Felek az Egyezmény rendelkezéseitől eltérően alakították ki a jelen Egyezmény által szabályozott kérdéseket érintő kapcsolataikat, akkor biztosítaniuk kell, hogy ezek összeegyeztethetőek legyenek az Egyezmény alapelveivel és céljaival.
3. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a Szerződő Fél egyéb jogait, korlátozásait, kötelezettségeit, illetve felelősségét.
40. Cikk
Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács főtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában biztosíthatja magának azt a lehetőséget, hogy a 2. és 3. Cikkben, a 6. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában, a 7. Cikkben, a 9. Cikk 3. bekezdésében, valamint a 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeken túl egy vagy több további feltételt követeljen meg.
41. Cikk
1. A Szövetségi Állam fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen Egyezmény Második Részében meghatározott kötelezettségeket annyiban vállalja, amennyiben azok összeegyeztethetők a központi kormányzat és a tagállamok vagy más hasonló területi egységek viszonyát meghatározó alapvető elvekkel, feltéve, hogy biztosított a Szövetségi Állam együttműködése a Harmadik Részben meghatározottak szerint.
2. Ha a Szövetségi Állam az 1. bekezdés alapján fenntartást tesz, a fenntartás rendelkezéseit nem fogalmazhatja meg akként, hogy azzal kizárja vagy jelentősen korlátozza a Második Részben meghatározott intézkedésekre vonatkozó kötelezettségeit. A Szövetségi Államnak széles körű és hatékony eszközöket kell biztosítania annak érdekében, hogy lehetővé tegye a Második Részben meghatározott intézkedések megtételét.
3. Ha az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása az egyes tagállamok vagy más hasonló területi egységek jogalkotási jogkörébe tartozik, amelyek ugyanakkor a szövetségi alkotmányos rendszer alapján nem kötelesek jogalkotási intézkedéseket hozni, a szövetségi kormányzat tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait az említett rendelkezésekről, közli támogató véleményét, és ösztönzi őket azok alkalmazását lehetővé tevő intézkedések elfogadására.
42. Cikk
Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács főtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában a 4. Cikk 2. bekezdésében, a 6. Cikk 3. bekezdésében, a 9. Cikk 4. bekezdésében, a 10. Cikk 3. bekezdésében, a 11. Cikk 3. bekezdésében, a 14. Cikk 3. bekezdésében, a 22. Cikk 2. bekezdésében, a 29. Cikk 4. bekezdésében, valamint a 41. Cikk 1. bekezdésében meghatározott fenntartásokat teheti. Más fenntartást nem lehet tenni.
43. Cikk
1. A Szerződő Fél jogosult a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartás részleges vagy teljes visszavonására az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozat útján. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvétele időpontjában lép hatályba. Ha a nyilatkozat a fenntartás visszavonásának hatálybalépését a Főtitkár általi kézhezvételt követő időponthoz köti, a visszavonás a meghatározott későbbi időpontban lép hatályba.
2. A Fél a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartását, amint a körülmények lehetővé teszik, részben vagy egészben visszavonja.
3. Az Európa Tanács főtitkára rendszeresen tájékoztatást kérhet a 42. Cikk szerinti fenntartás(oka)t tett Féltől a fenntartás(ok) visszavonásának lehetséges esélyeiről.
44. Cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél indítványozhatja a jelen Egyezmény módosítását; az Európa Tanács főtitkára valamennyi módosító indítványról értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott vagy a 37. Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a csatlakozásra meghívott Államot.
2. Minden módosítási indítványt közölni kell a Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottsággal (CDPC) is, mely az indítványozott módosítással kapcsolatos véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
3. A Miniszteri Bizottság megvizsgálja a módosító indítványt és a CDPC által előterjesztett véleményt, majd a nem tagállam Szerződő Felekkel folytatott konzultációt követően elfogadhatja a módosítást.
4. A Miniszteri Bizottság által a jelen cikk 3. bekezdése szerint elfogadott valamennyi módosítás szövegét az elfogadás érdekében meg kell küldeni a Szerződő Feleknek.
5. A jelen cikk 3. bekezdése szerint elfogadott valamennyi módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy mindegyik Szerződő Fél értesítette a Főtitkárt a módosítás elfogadásáról.
45. Cikk
1. A Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) tájékoztatni kell a jelen Egyezmény értelmezéséről és alkalmazásáról.
2. A Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő bármely vita esetében a Felek a vitás kérdéseket tárgyalás vagy a választásuk szerinti bármely más békés eszköz útján törekednek rendezni, ideértve az érintett Felek közötti megállapodás értelmében a vitának a Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottság elé, a Szerződő Felekre kötelező döntést hozó választott bíróság elé, illetőleg a Nemzetközi Bíróság elé terjesztését is.
46. Cikk
1. A Szerződő Felek szükség szerint rendszeresen egyeztetnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék:
a) a jelen Egyezmény tényleges alkalmazását és megvalósítását, ideértve a tárgykörrel kapcsolatban felmerült problémák azonosítását, valamint az Egyezményhez fűzött fenntartások és nyilatkozatok hatásának vizsgálatát;
b) a számítástechnikai bűnözés területén felmerült, jelentős jogi, politikai és technikai fejlődésre vonatkozó információk cseréjét és az elektronikus formában megjelenő bizonyítékok összegyűjtését;
c) az Egyezmény kiegészítése vagy módosítása lehetőségének megfontolását.
2. A Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) rendszeresen tájékoztatni kell az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetések eredményéről.
3. A CDPC szükség szerint elősegíti az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetést, és a szükséges intézkedések meghozatalával segítséget nyújt az Egyezményt módosítani vagy kiegészíteni kívánó Feleknek. Legkésőbb a jelen Egyezmény hatálybalépését követő három év elteltével a CDPC a Szerződő Felekkel együttműködve az Egyezmény rendelkezéseit felülvizsgálja, és ha szükséges, megfelelő módosításokat ajánl.
4. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült költségeket közösen meghatározott módon a Szerződő Felek viselik, kivéve, ha azokat az Európa Tanács átvállalja.
5. Az Európa Tanács Titkársága segítséget nyújt a Feleknek a jelen cikkből származó jogkörök gyakorlásában.
47. Cikk
1. Minden Szerződő Fél az Európa Tanács főtitkárához intézett értesítéssel felmondhatja a jelen Egyezményt.
2. A felmondás a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követő három hónap utáni naptári hónap első napján lép hatályba.
48. Cikk
Az Európa Tanács főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott vagy a csatlakozásra meghívott Államot:
a) az Egyezmény minden egyes aláírásáról;
b) minden egyes megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
c) a jelen Egyezmény 36. és 37. Cikkeivel összhangban történt minden hatálybalépésről;
d) a 40. Cikk alapján tett minden egyes nyilatkozatról vagy a 42. Cikk alapján tett minden egyes fenntartásról;
e) a jelen Egyezménnyel kapcsolatos minden értesítésről, nyilatkozatról vagy más okmányról.
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
Kelt Budapesten, 2001. november 23-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács főtitkára hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak, valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozásra meghívott Államnak.”
3. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor az Egyezmény 9. Cikkéhez a következő fenntartást tette:
„A 9. Cikk 4. bekezdésében foglaltak alapján Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy nem alkalmazza a 9. Cikk 2. bekezdésének b) pontját.”
(2) A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatokat tette:
Az Egyezmény 24. Cikkéhez:
„A 24. Cikk 7. bekezdésének a) pontja értelmében Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy kiadatási szerződés hiányában a kiadatási kérelem, illetőleg az ideiglenes kiadatási letartóztatásra irányuló kérelem előterjesztésére vagy elfogadására az Igazságügyi Minisztérium jogosult. Az Interpol Magyar Nemzeti Iroda kizárólag az ideiglenes kiadatási letartóztatásra vonatkozó kérelmek előterjesztésére és fogadására jogosult.”
Az Egyezmény 27. Cikkéhez:
„A 27. Cikk 2. bekezdésének a) és c) pontja alapján Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy központi hatóságként a büntetőeljárás megindítását megelőzően érkezett megkeresések tekintetében az Országos Rendőr-főkapitányságon működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (NEBEK), míg a büntetőeljárás megindítását követően foganatosított megkeresések tekintetében a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségét jelöli ki.”
„A 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontja értelmében Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy célszerűségi okokból a 27. Cikk 9. bekezdése alapján előterjesztett kérelmeket a központi hatósághoz kell intézni.”
Az Egyezmény 35. Cikkéhez:
„A 35. Cikk alapján Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy a hét minden napján, éjjel-nappal elérhető kapcsolattartási pontként az Országos Rendőr-főkapitányságon működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (NEBEK) jelöli ki.”
4. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, azonban az Egyezmény rendelkezéseit 2004. július 1-jétől kell alkalmazni.
