Időállapot: közlönyállapot (2004.IX.15.)

2004. évi LXXXI. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 2003. április 9. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 2003. április 9. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

[Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2004. május 24. napján megtörtént. Az Egyezmény hatálybalépésének napja - a 22. Cikk (1) bekezdése értelmében - 2004. június 23.]

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról

A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek):

támogatva az Egyesült Nemzetek Szervezetének erőfeszítéseit a katasztrófák megelőzésének és következményei mérséklésének terén,

tekintettel a két- és többoldalú nemzetközi szerződések előírásaira, amelyeknek a Szerződő Felek vagy ezek államai részesei,

felismerve, hogy a katasztrófák súlyos veszélyeket jelentenek államaik, illetve a környező országok számára,

elismerve, hogy az együttműködésük a katasztrófák megelőzése és következményeik mérséklése és felszámolása terén hozzájárulhat mindkét állam fejlődéséhez és biztonságához,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Az Egyezmény célja és tárgya

(1) A jelen Egyezmény célja, hogy megteremtse a katasztrófák megelőzése és azok következményeinek mérséklése és felszámolása érdekében történő együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás jogi kereteit, valamint meghatározza a jelen Egyezmény végrehajtásában közreműködők együttműködésének egyéb formáit.

(2) A jelen Egyezmény keretében a Szerződő Felek - megkeresés alapján - kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak azon katasztrófák veszélye vagy azok bekövetkezése esetén, amelyek következményeit a segítséget kérő Szerződő Fél nem képes saját erőkkel, eszközökkel teljeskörűen mérsékelni vagy elhárítani.

2. Cikk

A fogalmak meghatározása

A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következő:

a) „Katasztrófa”: Egy meghatározott területen vagy létesítményben bekövetkező természeti erő vagy emberi tevékenység következtében létrejött esemény, beleértve a súlyos baleseteket is, amely az emberek életét és/vagy egészségét, az anyagi javakat vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti vagy károsítja, s amely következményeinek mérsékelése és felszámolása rendkívüli intézkedéseket igényel.

b) „Segítséget kérő Fél”: Azon Szerződő Fél, amely megkereséssel fordul a másik Szerződő Félhez segítségnyújtás érdekében.

c) „Segítséget nyújtó Fél”: Az a Szerződő Fél, amely eleget tesz a másik Szerződő Fél segítségnyújtás iránti megkeresésének.

d) „Segélycsapatok”: Azok a szakértők vagy azok csoportjai, akiket a segítséget nyújtó Fél segítségnyújtásra kijelölt, és megfelelő szakmai felkészültséggel és felszereléssel rendelkeznek, ideértve a kutató, mentő kutyákat is.

e) „Felszerelés”: A segítségnyújtáshoz szükséges és rendelkezésre bocsátott anyagok, műszaki és közlekedési eszközök, a segélycsapatok mentési felszerelése, valamint az azok működtetéséhez szükséges anyagok, illetve a segítségnyújtásban résztvevők személyes szükségletei kielégítését szolgáló anyagi javak.

f) „Segélyszállítmányok”: Mindazon elsődleges fontosságú anyagi javak, amelyek a katasztrófák következményeinek csökkentésére szolgálnak, és amelyeket a katasztrófa sújtotta népesség számára történő térítésmentes átadás céljából szállítanak.

g) „Segítségnyújtás”: A katasztrófák megelőzéséhez, következményeinek mérsékléséhez és felszámolásához, illetőleg a mentéshez nyújtott segítség, segélycsapatok, felszerelések, segélyszállítmányok küldése, szolgáltatások nyújtása, a szükséges információk átadása.

h) „Személyes adatok”: Bármely azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információk. A jelen Egyezmény alkalmazásában ezek: a családi és utónév, születési idő, lakcím, foglalkozásra, szakképzettségre, munkahelyre és szükség esetén az egészségi állapotra vonatkozó adatok.

i) „Tranzitállam”: Bármelyik Szerződő Fél állama, amelynek területén a segélycsapatok áthaladnak vagy amelynek területén keresztül harmadik ország számára segítségnyújtás céljából segélyszállítmányokat vagy felszerelést szállítanak.

j) „Állapotjellemzők”: Azok az értékek és mutatók, amelyek egy adott pillanatban meghatározzák a katasztrófa egyes jellegzetességeit.

3. Cikk

Illetékes hatóságok

(1) A segítségnyújtás és a jelen Egyezményben foglaltak végrehajtása tekintetében - kivéve a jelen Egyezmény 14. Cikkében meghatározottakat - a következő hatóságok az illetékesek (a továbbiakban: illetékes hatóságok):

- a Magyar Köztársaság Kormánya részéről: a Belügyminisztérium,

- Románia Kormánya részéről: a Belügyminisztérium.

(2) Az illetékes hatóságok a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása során együttműködnek és közvetlen kapcsolatba lépnek egymással. E célból, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 30 (harminc) napon belül az illetékes hatóságok kölcsönösen tájékoztatják egymást az állandó kapcsolattartásra kijelölt szervezetek és személyek adatairól, biztosítva a folyamatosságot és a kapcsolattartó szervekre és személyekre vonatkozó adatok frissítését.

4. Cikk

Vegyes Bizottság

(1) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Szerződő Felek Vegyes Bizottságot hoznak létre a katasztrófák megelőzése és következményeinek mérséklése terén történő együttműködés érdekében. A Vegyes Bizottság feladatait és működési rendjét az illetékes hatóságok határozzák meg.

(2) A Vegyes Bizottság tervezi és összehangolja a jelen Egyezmény szerinti közös tevékenységeket, meghatározza az információk cseréjének módját, figyelemmel kíséri és értékeli az Egyezmény végrehajtását, javaslatot tesz a szakmai együttműködés továbbfejlesztésére.

(3) A jelen Egyezmény hatálybalépését követő 60 (hatvan) napon belül a Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást saját küldöttségük összetételéről a Vegyes Bizottságban, és megszervezik annak alakuló ülését.

(4) A Vegyes Bizottság üléseit az illetékes hatóságok kölcsönös egyeztetése alapján szükség szerint, de legalább évente, felváltva tartja a Magyar Köztársaság és Románia területén.

5. Cikk

A segítségnyújtás kérése és az információcsere

(1) Katasztrófák veszélye vagy ennek bekövetkezése esetén a Szerződő Felek írásbeli megkeresés alapján, illetékes hatóságaik útján segítséget nyújtanak egymásnak. A segítségnyújtás sürgős esetben szóbeli megkeresés alapján is indulhat, amelyet azonban a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb 24 (huszonnégy) órán belül írásban is meg kell erősíteni.

(2) A segítséget kérő Fél a megkeresésben megjelöli:

a) a katasztrófa helyét, bekövetkezésének időpontját, jellegét, mértékét és állapotjellemzőit a megkeresés időpontjában;

b) a már megtett és tervezett intézkedéseket;

c) az igényelt támogatás jellegét és a segítségnyújtás elsődleges szempontjait;

d) minden egyéb szükséges részletet.

(3) Az illetékes hatóságok a segítségnyújtás iránti kérelem/válaszadás tekintetében megállapodhatnak formanyomtatvány használatáról.

(4) A segítséget nyújtó Fél késedelem nélkül dönt a segítségnyújtásról és tájékoztatja a segítséget kérő Felet az azonnali segítségnyújtási lehetőségeiről, a felajánlott segítségnyújtás jellegéről, mértékéről és feltételeiről.

(5) A jelen cikk (2) bekezdésében említett információkat a helyzet alakulásával összhangban folyamatosan pontosítani kell.

(6) A Szerződő Felek illetékes hatóságai hivatalból, késedelem nélkül, kölcsönösen értesítik egymást az államuk területén bekövetkezett, a másik Szerződő Felet érintő katasztrófákról, azok következményeinek elhárításához szükséges információk átadásával.

6. Cikk

A segítségnyújtás formái

A jelen Egyezmény keretein belül a segítségnyújtás magában foglalja a segítséget kérő Fél részére felszerelés és segélycsapatok rendelkezésre bocsátását, a segélyszállítmányok küldését, a kutatást, a mentést, más sürgős, katasztrófa esetén végzett tevékenységet, amelynek célja az emberi élet mentése, a lakosság egészségének védelme, a lakosság kimentése a másik Szerződő Fél államterületére, a környezeti károk, a kulturális és az anyagi veszteségek, valamint a másodlagos hatások csökkentése.

7. Cikk

Az együttműködés egyéb formái

(1) A Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény keretében történő együttműködése a katasztrófák esetén történő segítségnyújtás mellett magában foglalja a következő együttműködési formákat is:

a) katasztrófák előrejelzése, megelőzése, értékelése és következményeinek felszámolása, valamint a tudományos és technikai, illetve gyakorlati tapasztalatok cseréje;

b) konferenciák, tanulmányutak, tudományos programok és szakmai tanfolyamok rendezése, oktatási intézmények együttműködése és közös gyakorlatok végzése a Szerződő Felek államainak illetékes hatóságai és érdekelt intézményei együttműködésében;

c) információik cseréje a katasztrófákat létrehozó veszélyforrásokról, illetve ezek következményeiről, különösen azokban az esetekben, amikor ezek a másik Szerződő Fél államának területét is érinthetik. A kölcsönös tájékoztatás magában foglalja a katasztrófák típusai szerinti kockázati tényezők mérési adatainak közlését is. A Szerződő Felek illetékes hatóságai a másik Szerződő Féltől átvett információkat tevékenységük során értékelik, felhasználják és erről tájékoztatják a Vegyes Bizottságot;

d) összehangolt észlelő-, figyelmeztető- és riasztórendszer létrehozása és működtetése, továbbá az erre vonatkozó közös projektek kidolgozása;

e) a katasztrófák okainak kivizsgálása és ezek következményeinek felmérése;

f) az érintett területek és létesítmények helyreállításában történő kölcsönös közreműködés.

(2) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény rendelkezéseit megfelelően alkalmazzák az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés egyéb formái tekintetében azzal, hogy a közös gyakorlatokon résztvevőknek érvényes úti okmánnyal kell rendelkezniük.

8. Cikk

A katasztrófa által veszélyeztetett vagy érintett lakosság ideiglenes kimentése és visszafogadása

(1) Katasztrófa veszélye vagy annak bekövetkezése esetén, a segítséget kérő Fél illetékes hatósága kérésére a katasztrófa által veszélyeztetett, illetve érintett lakosság ideiglenesen kimenthető a segítséget nyújtó Fél államának területére.

(2) A segítséget nyújtó Fél államának területére ideiglenesen kimentett személyek az államhatárt - a kimentés és a visszautazás során - személyazonosságukat igazoló okmánnyal, ennek hiányában a segítséget kérő Fél hatóságai által kiállított névjegyzék alapján léphetik át.

(3) Azoknak a személyeknek, akiket az (1) bekezdésben foglaltak szerint a segítséget nyújtó Fél államának területére ideiglenesen kimentettek, a szükséges elsődleges ellátást (a legszükségesebb létfenntartási és sürgősségi egészségügyi ellátást) biztosítják.

(4) A segítséget kérő Fél vállalja, hogy a lehetséges legrövidebb időn belül visszafogadja azokat a személyeket, akiket az államterületéről ideiglenesen kimentettek.

9. Cikk

Tranzit

(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megkeresés alapján, a jelen Egyezményben foglaltak szerint elősegítik és megkönnyítik a segélycsapatok, a felszerelések és a segélyszállítmányok saját államterületükön való gyors és egyszerűsített áthaladását, ha a Szerződő Felek bármelyikének állama tranzitállam.

(2) Az illetékes hatóságok időben értesítik egymást arról, hogy felmerül a tranzit szükségessége és megállapodnak a végrehajtás rendjében és módjában, valamint - amennyiben az szükséges - a segélycsapatok áthaladásához hivatalos kíséretet biztosítanak.

(3) A segélycsapatok, felszerelések és segélyszállítmányok áthaladásához a tranzitállam államhatárán az illetékes vámhatóságnak be kell mutatni a célország befogadó nyilatkozatát, valamint a 12. Cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott okmányokat.

10. Cikk

A segítségnyújtás összehangolása és irányítása katasztrófák esetén

(1) A segítséget kérő Fél államának területén a mentőmunkálatokat, a katasztrófák következményeinek mérséklését és felszámolását, valamint az érintett lakosságnak nyújtandó segítséget az ezen Szerződő Fél államának jogszabályai alapján erre illetékes szervezetek és személyek irányítják és koordinálják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok során a segítséget nyújtó Fél segélycsapatai számára utasítást kizárólag a segélycsapat vezetőjén keresztül lehet adni.

(3) A segítséget kérő Fél illetékes hatósága vagy az általa felhatalmazott szervek tájékoztatják a segélycsapatok vezetőit a katasztrófa által érintett területen az operatív helyzet alakulásáról, meghatározzák a feladatokat és azok végrehajtásának rendjét és, ha szükséges, tolmácsokat, valamint egyéb szükséges szolgáltatásokat és eszközöket biztosítanak.

(4) A Szerződő Felek vállalják, hogy a segítségnyújtás során a segélycsapatokat csak rendeltetésüknek, képzettségüknek és felszereltségüknek megfelelően alkalmazzák.

(5) A segítséget nyújtó Fél a kárterületre történő belépéstől számítva legalább 72 (hetvenkettő) órás időtartamra biztosítja a segélycsapatok számára az önálló működésükhöz szükséges felszerelést. A segítséget kérő Fél gondoskodik a segélycsapatok biztonságáról, biztosítja az ingyenes, halaszthatatlan orvosi ellátást, étkezést és szállást, valamint az alapvető szükségleti cikkeket, amennyiben a segélycsapatok saját készletei elfogytak.

(6) A segítséget kérő Fél biztosítja a segélyszállítmányok haladéktalan fogadását és gondoskodik arról, hogy azok kizárólag az érintett lakosság között, térítésmentes elosztásra kerüljenek. A segélyszállítmányok elosztásánál jelen lehetnek a segítséget nyújtó Fél és/vagy a katasztrófaelhárításban résztvevő nemzetközi szervezetek képviselői is.

(7) A segélycsapatok tevékenységüket befejezik és haladéktalanul visszatérnek a segítséget nyújtó Fél államának területére:

a) ha a feladatukat teljesítették;

b) amikor a Szerződő Felek illetékes hatóságai közösen úgy határoznak, hogy a katasztrófaelhárítási tevékenység további folytatása nem szükséges.

11. Cikk

Az államhatár átlépése és a másik Szerződő Fél államának területén való tartózkodás szabályai

(1) Katasztrófa veszélye vagy annak bekövetkezése esetén a katasztrófa által veszélyeztetett, illetve érintett személyek a magyar-román államhatárt minden formalitás nélkül, bárhol átléphetik és a veszély elmúltáig a másik Szerződő Fél államának területén tartózkodhatnak, azzal a feltétellel, hogy a legrövidebb időn belül jelentkezni kötelesek a legközelebbi határforgalom-ellenőrző szervnél.

(2) A segélycsapatok tagjai a segítséget kérő Fél államhatárát érvényes személyazonosságot igazoló okmánnyal a határátkelőhelyen léphetik át, és a segítséget kérő Fél államának területén vízum és tartózkodási engedély nélkül, valamint a külföldiek belépésére és tartózkodására vonatkozó egyéb előírások mellőzésével tartózkodhatnak. A segélycsapat vezetőjének rendelkeznie kell a segítséget nyújtó Fél illetékes hatósága vagy erre felhatalmazott szerve által kiállított megbízólevéllel, amelyben feltüntetik a segélycsapat tagjait is.

(3) A Szerződő Felek egymás rendelkezésére bocsátják az érvényes, személyazonosságot igazoló okmányaik mintáit.

(4) Rendkívül sürgős esetekben vagy ha a mentés helyszínének megközelítése azt szükségessé teszi, a segélycsapatok a (2) bekezdésben meghatározott okmányokkal határátkelőhelyeken kívül is átléphetik az államhatárt. Ebben az esetben az illetékes hatóságok előzetesen értesítik az illetékes határforgalom-ellenőrző szervet.

(5) A segélycsapatok tagjai jogosultak a segítséget kérő Fél államának területén egyenruha viselésére, amennyiben ez a segítséget nyújtó Fél államában a szokásos felszerelésükhöz tartozik. A Szerződő Felek nem korlátozzák a másik Szerződő Fél segélycsapatainak gépjárművein a megkülönböztető jelzések használatát.

(6) A segélycsapatok tagjai a segítségnyújtás ideje alatt kötelesek tiszteletben tartani a segítséget kérő Fél államának jogszabályait.

(7) A Szerződő Felek a jelen cikk rendelkezéseit - az (1) és a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - akkor is alkalmazzák, amikor az egyik Szerződő Fél állama tranzitállam.

12. Cikk

Felszerelések és segélyszállítmányok átszállítása az államhatáron

(1) A Szerződő Felek az államhatáron átszállított felszerelésekre és a segélyszállítmányokra nem alkalmazzák az áruforgalomra vonatkozó gazdasági tilalmakat és korlátozásokat.

(2) A segélyszállítmányok és felszerelések - a rendeltetés igazolása esetén - mentesek a vám, az adók, az illetékek, valamint a kivitel és behozatal esetén alkalmazott egyéb pénzügyi teher megfizetése alól.

(3) A segélycsapatok által használt gépjárművek és a segélyszállítmányokat szállító egyéb szállító eszközök esetében a Szerződő Felek nem követelik meg a nemzetközi közúti szállítási engedélyeket és mentesek a gépjárműveket terhelő fizetési kötelezettség alól, kivéve a gépjárművek kötelező biztosítását. A segítséget kérő Fél államának jogszabályaiban meghatározott súly- és/vagy mérethatárt meghaladó segélyszállítmányok és/vagy felszerelések szállításához útvonalengedély szükséges. Az útvonalengedélyt a segítséget kérő Fél illetékes szerve köteles a lehető legrövidebb időn belül díjmentesen kiadni.

(4) A Szerződő Felek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott könnyítéseket az alábbi feltételek teljesülése esetében alkalmazzák:

a) A segélycsapat vezetőjének a határátlépéskor a Szerződő Felek illetékes vámhatósága részére külön jegyzéket kell átnyújtania a segélycsapat feladata ellátásához szükséges felszerelésekről és külön jegyzéket a segélyszállítmányként szállított javakról. A jegyzékek a megbízólevél mellékletét képezik.

b) A jelen Egyezmény 11. Cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben ezeket a jegyzékeket a lehető legrövidebb időn belül be kell mutatni az illetékes vámhatóságnak.

c) Ha a segélyszállítmány vagy annak egy része kábítószert vagy pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerkészítmény, a kiszállításra kerülő anyagokról külön tételes jegyzéket kell készíteni. A jegyzéket meg kell küldeni a segítséget nyújtó Fél kivitelt engedélyező hatóságának. A két Szerződő Fél illetékes engedélyező hatóságai - az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egészségügyi Világszervezete vonatkozó ajánlásai szerint járnak el - és közvetlenül tájékoztatják egymást a szállított készítményekről. Amennyiben a katasztrófahelyzetből adódóan a tájékoztatás nem lehetséges, a segítséget nyújtó Fél az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Tanácsát tájékoztatja.

(5) Segélyszállítmányként készítmények csak a lejárati határidőn belül szállíthatók. Gyógyszerek esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egészségügyi Világszervezete ajánlásait figyelembe kell venni.

(6) Azt a felszerelést, amely nem került végleges felhasználásra vagy nem semmisült meg, legkésőbb a jelen Egyezmény 10. Cikk (7) bekezdésének megfelelően a segítségnyújtás befejezését követő 30 (harminc) napon belül vissza kell szállítani a segítséget nyújtó Fél államának területére. Amennyiben a felszerelési tárgyak a segítséget kérő Fél államterületén segélyként maradnak vissza, akkor ezt a tényt, a visszamaradt tárgyak mennyiségének, fajtájának, felhasználási helyének megjelölésével be kell jelenteni a segítséget kérő Fél illetékes vámhatóságának, s ezzel egyidejűleg a segítséget kérő Félnek a jelen Egyezmény 3. Cikkének (1) bekezdésében megjelölt illetékes hatóságát is tájékoztatni kell. A rendeltetés igazolása esetén a segítséget kérő Fél államterületén így visszamaradt felszerelési tárgyakra is kiterjed a jelen cikk (2) bekezdésében meghatározott mentesség.

(7) A (2), (5), illetve (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kábítószert és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények esetében is. Ezeket a készítményeket csak sürgős orvosi szükséglet szerinti mennyiségben vihetik magukkal a segélycsapatok, és csak szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja a segítséget nyújtó Fél államának vonatkozó egészségügyi előírásai szerint. Ezen készítmények bevitelét, illetve kivitelét a Szerződő Felek nem tekintik a kábítószerekről és a pszichotróp anyagokról szóló, a Szerződő Feleket kötelező nemzetközi szerződések szerinti áruforgalomnak.

(8) A segítséget kérő Fél államának területére a jelen Egyezmény végrehajtásának keretében tilos a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok bevitele.

(9) A segítséget kérő Fél lehetővé teszi a felszerelések vegyi és sugármentesítését, fertőtlenítését. Abban az esetben, ha ezt nem lehet elvégezni, akkor a felszerelést a segítséget kérő Fél államának területén az illetékes szerv birtokában hagyják.

(10) A segítséget kérő Fél államának belső jogszabályai szerint illetékes hatóságok ellenőrizhetik a jelen cikkben említett felszerelések és anyagok felhasználását és tárolását.

(11) Az (1)-(5), valamint a (8) és (10) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a tranzitszállítmányok esetén is alkalmazni kell.

13. Cikk

Légi járművek alkalmazása

(1) A segélycsapatok, valamint felszerelések és a segélyszállítmányok eljuttatására, illetve a katasztrófa megelőzése, következményeinek mérséklése és felszámolása által igényelt elhárítási műveletek gyors végrehajtására légi járművek is igénybe vehetők.

(2) A segítséget nyújtó Fél illetékes hatósága tájékoztatja a segítséget kérő Fél illetékes hatóságát arról, hogy légi járművet alkalmaznak a segítség nyújtásához, megjelölve a légi jármű adatait, típusát, a lajstromozó állam és a lajstromjel megadásával, a hajózó személyzet tagjainak számát, a szállítmány jellegét, a járatok menetrendjét és az utasok listáját, a repülés várható útvonalát, a segítséget kérő Fél által kijelölt leszállási helyet, valamint a repülési idő adatait.

(3) A Szerződő Felek lehetővé teszik, hogy a légi járművek az (1) bekezdésben meghatározott célból belépjenek államuk légterébe, a segítséget kérő Fél illetékes szerve által kijelölt helyen - akár nemzetközi repülőtér igénybevétele nélkül - le-, illetve felszállhassanak vagy leszállás nélkül átrepülhessenek államuk légterén.

(4) Amennyiben a jelen Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a légi járművek a Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szervezet (ICAO) és a Szerződő Felek államának jogszabályai szerint hajtják végre a repüléseket.

14. Cikk

A bajba jutott légi járművek megsegítése esetén történő együttműködés

(1) A jelen Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, amikor a Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a bajbajutott, vagy légi- vagy egyéb szerencsétlenséget szenvedett légi járművek felkutatásához, vagy kimentéséhez, valamint a sérültek ellátásához és elszállításához.

(2) A jelen cikkben meghatározott együttműködés során az alábbi hatóságok az illetékesek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;

b) a román Szerződő Fél részéről:

Közmunka-, Közlekedés- és Lakásügyi Minisztérium Polgári Légiforgalom Állami Felügyelősége.

(3) A kutató-mentő tevékenységben résztvevők az (1) bekezdésben meghatározott légi és szárazföldi kutatásokat és mentést a (2) bekezdésben szereplő illetékes hatóságok megállapodása alapján hajtják végre, betartva a baleset helye szerinti állam jogszabályait.

15. Cikk

Kártérítés

(1) A Szerződő Felek egymással szemben lemondanak minden őket megillető kártérítési igényről olyan vagyoni kár esetében, beleértve a környezetben bekövetkező kárt is, amelyet a jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggő megbízatása teljesítése közben a segélycsapat tagja okozott, továbbá minden olyan kártérítési igényről, amely a segélycsapat valamely tagjának egészségkárosodásából vagy halálából adódik, abban az esetben, ha az a jelen Egyezmény feladatainak végrehajtása során, azzal összefüggésben következett be.

(2) Abban az esetben, ha a segítséget nyújtó Fél segélycsapatának tagja a jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggő, egyeztetett feladatai teljesítése közben a segítséget kérő Fél államának területén harmadik személy sérelmére kárt okoz, úgy a felelősség a segítséget kérő Felet terheli.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták és ezt a segítséget kérő Fél államának bírósága megállapítja.

(4) Ezen cikkben meghatározott kártérítési felelősség a segélycsapatok által okozott azon károk tekintetében áll fenn, amelyeket a segítséget kérő Fél államterületére történő belépéstől az annak elhagyásáig terjedő időszakban a segítségnyújtással összefüggésben okoztak.

(5) A Szerződő Felek illetékes hatóságai együttműködnek a káresemények következményeinek felmérésében és a kárfelelősség megállapításának megkönnyítése érdekében. Ebből a célból kicserélik a rendelkezésükre álló valamennyi információt.

16. Cikk

Költségek

(1) Amennyiben a Szerződő Felek másként nem állapodnak meg, figyelemmel a jelen Egyezmény rendelkezéseire, a segítségnyújtás ingyenes.

(2) A jelen Egyezmény 8. Cikkében meghatározottak szerint kimentett személyekkel kapcsolatban a segítséget kérő Fél a segítséget nyújtó Félnek megtéríti ezen személyek elsődleges ellátásával (a legszükségesebb létfenntartási és sürgősségi egészségügyi ellátásával) és visszaszállításával kapcsolatos költségeket, amennyiben ezen személyek nem a segítséget nyújtó Fél állampolgárai.

(3) A segítséget nyújtó Fél mentesül a segítséget nyújtó légi jármű átrepülése, leszállása, várakozása, felszállása és a számára nyújtott navigációs szolgáltatások után járó díjak megfizetésétől, valamint a segítséget kérő Fél által felajánlott szolgáltatások díjainak megfizetésétől.

(4) A Szerződő Felek illetékes hatóságai a segítségnyújtást biztosító légi járművek alkalmazása esetén a légi jármű üzemanyag-ellátására és karbantartási szolgáltatásaira vonatkozó költségtérítésről minden egyes esetben külön megállapodnak.

(5) A jelen Egyezmény 7. Cikkében meghatározott együttműködési formák esetében - a Szerződő Felek eltérő megállapodása hiányában - mindkét Szerződő Fél viseli a nála felmerült költségeket.

17. Cikk

Együttműködés a nemzetközi és hazai szervezetekkel

A Szerződő Felek egyetértésben felkérhetik az erre szakosodott nemzetközi és hazai szervezeteket, intézményeket, hogy a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos tevékenységekbe kapcsolódjanak be.

18. Cikk

A személyes adatok védelme

Abban az esetben, ha a Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat adnak át, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) A Szerződő Felek illetékes hatóságai (a továbbiakban: „átadó hatóság”, illetve „átvevő hatóság”) a jelen Egyezményben foglaltak végrehajtása céljából kérelemre, illetve a jelen Egyezmény 8. és 9. Cikkében meghatározott esetekben hivatalból, a jelen Egyezmény 2. Cikkének h) pontjában felsorolt személyes adatokat adhatják át. Az átvevő hatóság az átvett adatokat csak a jelen Egyezményben meghatározott, illetve a kérelemben szereplő célra használhatja fel. Az átvevő hatóság az adatokat a megjelölt céltól eltérő célra csak az átadó hatóság hozzájárulásával használhatja fel.

b) Az átadott személyes adatokat az átvevő hatóság kizárólag a jelen Egyezmény végrehajtásában közreműködő és a személyes adatok kezelésére jogosult szerveknek továbbíthatja. Más szerveknek az adatok csak az átadó hatóság előzetes hozzájárulásával adhatók át. Az átvett adatok nyilvánosságra nem hozhatók.

c) Az átadott adatok helyességéért és pontosságáért az adatot átadó szerv tartozik felelősséggel. Ha az adatokat az átadó hatóság utóbb helyesbíti vagy törli, erről az átvevő hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell, amely az általa kezelt adatokban a jelzett változtatást haladéktalanul köteles átvezetni. Az átvevő hatóság köteles azonnal elvégezni a megjelölt helyesbítéseket vagy - esetenként - megsemmisíteni a téves adatokat.

d) A jelen Egyezmény alapján a személyes adatokat kezelő hatóságok kötelesek kérelmére tájékoztatni az érintettet az általuk kezelt adatokról, az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, valamint arról, hogy azt kinek és milyen célból továbbították. Mind az átvevő, mind az átadó hatóság köteles - az érintett kérelmére - az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik adatkezelő hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

e) Az érintett személy d) pont szerinti jogának gyakorlása csak akkor tagadható meg, ha az átadó hatóság államának joga azt lehetővé teszi. Az átadó hatóság köteles tájékoztatni az átvevő hatóságot a saját joga szerinti korlátozásokról. Az adatkezelő köteles az érintettel a tájékoztatás megtagadásának indokát közölni, kivéve, ha az átadó államának joga az indokolás mellőzését lehetővé teszi. Erről az adatátadáskor az átvevő hatóságot tájékoztatni kell.

f) Az átvett adatokat törölni kell, ha az átvételkor megjelölt felhasználási cél megszűnt, az átadó hatóság államának joga szerinti adatkezelésre vonatkozó határidő lejárt vagy az adat törlését az átadó hatóság kéri.

g) A Szerződő Feleknek biztosítani kell, hogy az érintett az adatvédelemmel kapcsolatos jogai megsértése esetén az adatkezeléssel érintett Szerződő Fél joga szerint bírósághoz fordulhasson.

h) A jelen Egyezmény alapján a személyes adatokat kezelő hatóságok az adatátadásról és adatátvételről nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza az átadó, illetőleg az átvevő szerv és személy nevét és az átadás (átvétel) tényét.

i) Az adatokat kezelő hatóságok kötelesek megtenni a szükséges szervezési és technikai intézkedéseket a személyes adatok hatékony védelmének biztosítására az illetéktelen hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés és nyilvánosságra hozatal ellen.

19. Cikk

Az Egyezmény végrehajtása

A Szerződő Felek felhatalmazzák Belügyminisztériumaikat, hogy a jelen Egyezmény 11. Cikkének (2) bekezdésében és a 12. Cikk (4) bekezdésében meghatározott megbízólevél, illetve a felszerelések, segélyszállítmányok behozatalára, kivitelére, átszállítására, valamint visszajuttatására vonatkozó jegyzékek mintapéldányait, továbbá az ezekkel kapcsolatos eljárási szabályokat kölcsönös egyetértésben Jegyzőkönyvben meghatározzák.

20. Cikk

Más nemzetközi szerződések rendelkezései

A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek által kötött más nemzetközi szerződésekben meghatározott jogait vagy kötelezettségeit.

21. Cikk

A viták rendezése

A jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a Szerződő Felek a Vegyes Bizottság keretében, tárgyalások útján, illetve ennek eredménytelensége esetén diplomáciai úton rendezik.

22. Cikk

Záró rendelkezések

(1) A jelen Egyezmény azon későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételétől számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belső jogi előírások teljesüléséről.

(2) A jelen Egyezmény határozatlan időre szól. Az Egyezményt bármelyik Szerződő Fél felmondhatja. Az Egyezmény attól a naptól számított 6 (hat) hónap elteltével veszti hatályát, amikor a felmondásról szóló diplomáciai jegyzék a másik Szerződő Félhez megérkezett.

(3) A Szerződő Felek a jelen Egyezményt kölcsönös egyetértéssel módosíthatják vagy kiegészíthetik. Az Egyezmény módosítása vagy kiegészítése az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően lép hatályba.

(4) Az Egyezmény megszűnése az Egyezmény fennállása alatt érvényesen vállalt kötelezettségekért való helytállást nem érinti.

(5) Jelen Egyezmény hatálybalépésének napjával a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a magyar-román államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28-án aláírt Egyezmény VI. fejezete hatályát veszti.

Készült Budapesten, 2003. április hónap 9. napján, két eredeti példányban, magyar, román, angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.”

3. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, az Egyezmény rendelkezéseit azonban 2004. június 23. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.