e) a biztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt - a Hpt. 5. számú melléklete szerinti - osztalékelsőbbségi részvény és alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik.”
74. § A Bit. 159. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét]
„d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.”
75. § A Bit. 182. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 181. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is elvégezheti, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. Az ellenőrzést kérő másik tagállam felügyeleti hatósága akkor is részt vehet az ellenőrzésben, ha nem saját maga végzi el az ellenőrzést.”
76. § A Bit. 183. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosítónak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az (1) és (2) bekezdés szerinti ügylet meghatározására, mérésére és ellenőrzésére.”
77. § A Bit. 185. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, akkor az összevonás módját a Felügyelet határozza meg.”
78. § A Bit. 186. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tőkéjének számítása során.”
79. § A Bit. a 189. §-t követően a következő című III/A. fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
KIEGÉSZÍTŐ FELÜGYELET”
80. § A Bit. a következő 189/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Pénzügyi konglomerátum
189/A. § (1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint - az a csoport [3. § (1) bekezdésének 81. pontja],
a) amelynek élén
1. biztosító áll vagy
2. nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható, és
b) amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és
c) amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban jelentős a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2) A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás
a) az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen vállalkozás sem rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,
b) a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,
c) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben - a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül - egyetlen vállalkozás sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat,
d) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nem található az a)-c) pontban foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozás.
(3) A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentősnek minősül, ha a csoporton belül a pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven százalékát.
(4) Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha
a) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és
b) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának
számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és befektetési szolgáltatási ágazatban. A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő.
(5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4) bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az egyezerhatszázmilliárd forintot.
(6) A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve pénzügyi konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és előírhatja a 189/F-189/G. § rendelkezéseinek betartását, ha
a) a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot
1. a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy
2. ezen ágazat mérlegfőösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfőösszegének arányában vagy
3. ezen ágazat tőkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített tőkekövetelményének arányában; vagy
b) a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfőösszeg és a biztosítási szolgáltatási ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon meghaladja az öt százalékot.
(7) Ha valamely mutató értéke a (3)-(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3) bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri, akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.
(8) Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve a (7) bekezdésben említett hároméves időtartam alatt bármikor dönthet a kiegészítő felügyelet gyakorlásának megszüntetéséről.
(9) A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, a számviteli törvény szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat, kell figyelembe venni.
(10) Ezen fejezet alkalmazásában
a) a hitelintézet tőkekövetelménye
1. a fizetőképességi mutató nyolc százalékos mértéke esetén fennálló szavatoló tőke értékének vagy a Hpt. 153. §-a (2) bekezdésének 9. pontjában foglalt fizetőképességi mutató eléréséhez szükséges tőkének,
2. a Hpt. 5. számú mellékletének 16. pontja szerinti limittúllépések értékének és az országkockázat tőkekövetelményének,
3. a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének
összege;
b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;
c) a biztosító tőkekövetelménye a 121. § (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete és a 126. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;
d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.
(11) Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is található, akkor ez utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet előírásait nem kell alkalmazni.
(12) E fejezet alkalmazásában biztosító alatt a 3. § (1) bekezdésének 10. pontjától eltérően a harmadik országbeli biztosítót is érteni kell.”
81. § A Bit. a következő 189/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Kiegészítő felügyelet
189/B. § (1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens működésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó -Felügyelet a pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.
(2) Kiegészítő felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló biztosító,
a) amely ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott vállalkozásban, amelyek közül legalább egy hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, vagy
b) amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
c) amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatbeli vállalkozásban.
(3) A kiegészítő felügyelet kiterjed
a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,
b) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítóra, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,
c) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosítóra, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság.”
82. § A Bit. a következő 189/C. §-sal egészül ki:
„189/C. § (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett biztosítót e fejezet alapján pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősíti, akkor a kiegészítő felügyelet e vállalkozásra és a csoportra kiterjed.
(2) Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minősítés érdekében a Felügyelet
a) folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett biztosító pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e,
b) szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával,
c) értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.”
83. § A Bit. a következő 189/D. §-sal egészül ki:
„189/D. § (1) A Felügyelet feladata a 189/B. § (2) bekezdésében, illetőleg a 189/B. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító kiegészítő felügyelete.
(2) A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem szabályozott vállalkozás egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.
(3) Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor kiegészítő felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű biztosítót, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra a kiegészítő felügyelet kiterjed.
(4) A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve
a) egy - a koordinátor által a 189/F. § (5) bekezdésében mentesített - vállalkozást, a koordinátor kezdeményezésére, a 189/A. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott számításokból figyelmen kívül hagyhat, illetőleg
b) a 189/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a koordinátor kezdeményezésére három egymást követő évet vehet figyelembe, illetőleg - amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében - e küszöbértékek teljesülésétől eltekinthet, illetőleg
c) a 189/A. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során - kivételes esetben - a mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi szerkezeten, illetőleg a mérlegen kívüli tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a kiegészítő felügyelet célját tekintve meghatározónak tartja.”
84. § A Bit. a következő 189/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító prudens működése
189/E. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési előírások betartása.
(2) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság a kiegészítő felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely köteles azt végrehajtani.
(3) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító igazgatósága köteles megjelölni, melyik tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens működéséért.”
85. § A Bit. a következő 189/F. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító pénzügyi konglomerátum szintű kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tőkemegfelelése
189/F. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító a pénzügyi konglomerátum szintjén is köteles megfelelni a tőkemegfelelési előírásnak és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket.
(2) A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti adatot és információt, a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű megfelelést a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság határozza meg évente legalább egy alkalommal. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló biztosító vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére.
(3) Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás - de nem vegyes pénzügyi holding társaság - áll, a Felügyelet mint koordinátor által - az érdekelt felügyeleti hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal történt egyeztetést követően - kijelölt, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó biztosító nyújtja be a (2) bekezdésben említett eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a koordinátor részére.
(4) A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosítónak. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító leányvállalata a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.
(5) A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha
a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását vagy
b) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve félrevezető eredményre vezetne vagy
c) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetővé tevő döntés meghozatala előtt a Felügyelet mint koordinátor - a sürgős esetek kivételével - egyeztet az érdekelt illetékes hatóságokkal.
(7) Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de együttesen nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, akkor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthető.
(8) Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a biztosító felügyelete érdekében adatot és információt kérhet.
(9) A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe venni a (2)-(4) bekezdés szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázatvállalás jelentős mértékének meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor - az érdekelt felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján - megállapítja a szavatoló tőkére, illetőleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.
(10) Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó küszöbérték nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minősül jelentősnek, ha értéke meghaladja a pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített tőkekövetelmény öt százalékát.
(11) A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelési számítások módját külön jogszabály tartalmazza.”
86. § A Bit. a következő 189/G. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelési és belső kontroll rendszere
189/G. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító köteles gondoskodni a pénzügyi konglomerátum szintű belső kontroll rendszer és kockázatkezelés megfelelő működéséről.
(2) A kockázatkezelés magában foglalja:
a) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kockázatkezelési elvek és stratégiák alapján megvalósuló vállalatirányítást,
b) azon tőkemegfelelési elveket, amelyek biztosítják az üzleti stratégia kockázatra és tőkemegfelelésre gyakorolt hatásának figyelembevételét,
c) a kockázatellenőrző rendszerek szervezethez történő igazodását, amely rendszerek összehangoltan működnek annak érdekében, hogy mérni és ellenőrizni lehessen a pénzügyi konglomerátum szintjén a kockázatokat.
(3) A belső kontroll rendszer magában foglalja:
a) a jelentős kockázatok azonosítását és mérését, valamint a szavatoló tőkének a kockázatokhoz való hozzárendelését,
b) a csoporton belüli ügyletek és a kockázatvállalás azonosítását, mérését és ellenőrzését.
(4) A kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosítónak rendelkeznie kell a kiegészítő felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső kontroll rendszerrel.”
87. § A Bit. a következő 189/H. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A koordinátor
189/H. § (1) A Felügyelet mint érintett hatóság együttműködik az Európai Unió tagállamainak érintett hatóságaival a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások kiegészítő felügyeletének összehangolásáért és ellátásáért felelős felügyeleti hatóság (a továbbiakban: koordinátor) kijelölése során.
(2) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén álló biztosító tevékenységének megkezdését a Felügyelet engedélyezte.
(3) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás áll és
a) a Felügyelet által engedélyezett biztosító anyavállalata vegyes pénzügyi holding társaság vagy
b) több, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás anyavállalata Magyarországon székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság és a pénzügyi konglomerátum valamely biztosítója magyarországi székhellyel rendelkezik vagy
c) a pénzügyi konglomerátumban nem található a vegyes pénzügyi holding társaság székhelyének tagállamában engedélyezett biztosító, a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata a biztosítási szolgáltatási ágazat, valamint a legnagyobb mérlegfőösszege magyarországi székhellyel rendelkező biztosítónak van.
(4) A Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, ha
a) a pénzügyi konglomerátum élén több, az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság áll és ezen tagállamok mindegyikében rendelkezik a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozással, vagy
b) a pénzügyi konglomerátum élén nem áll anyavállalat, valamint a pénzügyi konglomerátum legjelentősebb pénzügyi ágazata a biztosítási szolgáltatási ágazat és a pénzügyi konglomerátumon belül a legnagyobb mérlegfőösszege egy magyarországi székhellyel rendelkező biztosítónak van.
(5) A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, az érintett felügyeleti hatóságokkal történt megállapodás alapján a Felügyelet elláthatja a koordinátori feladatokat, valamint megbízhat más érintett felügyeleti hatóságot a koordinátori feladatok ellátásával, ha a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezete vagy a különböző országokbeli tevékenységének aránya alapján indokolt. A döntés meghozatala előtt ki kell kérni az érintett pénzügyi konglomerátum véleményét is.”
88. § A Bit. a következő 189/I. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A koordinátor feladata
189/I. § (1) A Felügyelet koordinátorként
a) ellátja a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének áttekintését és értékelését,
b) összegyűjti és továbbítja az érintett felügyeleti hatóságok részére a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaira vonatkozó adatokat és információkat,
c) ellenőrzi a 189/F. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátumon belüli kockázatvállalásra, tőkekövetelményre és csoporton belüli ügyletekre vonatkozó rendelkezések betartását,
d) ellenőrzi a 189/G. §-ban foglalt, a pénzügyi konglomerátum belső kontroll rendszerére és kockázatkezelésére vonatkozó rendelkezések betartását,
e) az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve megtervezi és összehangolja a felügyeleti feladatok ellátását,
f) a kiegészítő felügyelet céljának elérése érdekében felmerülő egyéb feladatokat ellátja, a szükséges intézkedéseket megteszi, és a döntéseket meghozza,
g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és az Európai Bizottságot valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.
(2) A kiegészítő felügyelet elősegítése és megvalósítása érdekében a Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal, valamint szükség esetén más érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt.”
89. § A Bit. a következő 189/J. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés
189/J. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik az érintett felügyeleti hatóságokkal a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletének ellátása érdekében. A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat az érintett felügyeleti hatóságok részére átadja.
(2) Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:
a) a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetének meghatározására, valamint a csoport szabályozott vállalkozásainak felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság azonosítására,
b) a pénzügyi konglomerátum stratégiai elvének és céljának figyelemmel kísérésére,
c) a pénzügyi konglomerátum pénzügyi helyzetének, a tőkemegfelelésének, a csoporton belüli ügyleteinek, a kockázatvállalásának és a jövedelmezőségének figyelemmel kísérésére,
d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,
e) a pénzügyi konglomerátum szervezetének, valamint a pénzügyi konglomerátum szintű kockázatkezelésnek és belső kontroll rendszernek a figyelemmel kísérésére,
f) a pénzügyi konglomerátum vállalkozásaitól származó információk gyűjtésére és az összegyűjtött információk ellenőrzésére,
g) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának működését kedvezőtlenül befolyásoló változás figyelemmel kísérésére,
h) a felügyeleti hatóság által hozott szankciókról és kivételes intézkedésekről történő tájékoztatásra.
(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai Rendszerével is folytathat információcserét.
(4) A Felügyeletnek - a határozata meghozatalát megelőzően - egyeztetnie kell azon érintett felügyeleti hatósággal, amely felügyeleti feladatának ellátását a döntés érintheti
a) az engedélyhez kötött tulajdonos személyében, vezető állású személyben bekövetkezett változás,
b) szankciók és kivételes intézkedések
tekintetében.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően nem áll fenn az előzetes egyeztetési kötelezettség sürgős esetben vagy ha az a döntés hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyenkor a Felügyeletnek az érintett hatóságokat a határozatról utólagosan és haladéktalanul tájékoztatnia kell.
(6) A Felügyelet mint koordinátor a feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozásra vonatkozó adatok és információk átadása érdekében megkeresheti a vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságot.”
90. § A Bit. a következő 189/K. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Információ átadása
189/K. § (1) A pénzügyi konglomerátumon belüli szabályozott és nem szabályozott vállalkozás, valamint az érintett természetes személy köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás részére minden adatot és információt megadni a kiegészítő felügyelet érdekében elvégzendő számításokhoz. Ezen egyedi adatot és információt köteles a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(2) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében szükséges adatért és információért az érintett felügyeleti hatósághoz fordulhat.”
91. § A Bit. a következő 189/L. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Felügyeleti ellenőrzés
189/L. § (1) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai által átadott adatok és információk helyességét jogosult - helyszínen és helyszínen kívül - ellenőrizni.
(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamának érintett felügyeleti hatóságához fordulhat az ellenőrzés lefolytatása érdekében.”
92. § A Bit. a következő 189/M. §-sal egészül ki:
„189/M. § (1) A 189/B. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett biztosítót tartalmazó pénzügyi konglomerátum esetében a pénzügyi konglomerátum élén álló harmadik országbeli anyavállalat figyelmen kívül hagyásával kell az érintett hatóságoknak kijelölniük a koordinátort.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet a Pénzügyi Konglomerátumok Bizottsága (Financial Conglomerates Committee) által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.
(3) Ha a harmadik ország jogrendje megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor az olyan pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyeletét, amelynek élén a 189/B. § (3) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában meghatározott biztosító harmadik országbeli anyavállalata áll, nem a Felügyelet látja el.
(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak, akkor a Felügyelet mint koordinátor látja el a kiegészítő felügyeleti feladatokat és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.”
93. § A Bit. 235. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„r) a pénzügyi konglomerátumra vonatkozó kiegészítő felügyeleti szintű számítások módját, tartalmát, szerkezetét és gyakoriságát”
[rendeletben állapítsa meg.]
94. § A Bit. 12. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete lép.
95. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény 30-32. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
96. § (1) E törvény hatálybalépésekor már működő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetnek a Hpt. - e törvény 3. §-ával módosított - 17. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2005. május 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.
(2) E törvény hatálybalépésekor már működő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásnak a Tpt. - e törvény 64. §-ának (1) bekezdésével módosított - 10. számú melléklete 1. pontjának m) és n) alpontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2005. május 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.
(3) E törvény hatálybalépésekor már működő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó biztosítónak a Bit. - e törvény 67. §-ával módosított - 58. §-ának h) és i) pontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2005. május 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.
97. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Hpt. 37. §-ának (7) bekezdése;
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 22. §-ának (1) bekezdése;
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 20. §-a, 30. §-a és 31. §-a;
d) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény 4. §-a, 7. §-a, 13. §-a, 31. §-a, 42. §-a és 51. §-ának (1) és (4) bekezdése;
e) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 6. §-a, 53. §-a, 56. §-ának (1) bekezdése és 57. §-a;
f) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 14. §-a és 91. §-a.
„1. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
1. Afrikai Fejlesztési Bank
2. Amerika-közi Fejlesztési Bank
3. Amerika-közi Befektetési Társaság
4. Ázsiai Fejlesztési Bank
5. Európai Beruházási Alap
6. Európai Beruházási Bank
7. Európa Tanács Fejlesztési Bankja
8. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
9. Északi Beruházási Bank
10. Karibi Fejlesztési Bank
11. Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség
12. Nemzetközi Pénzügyi Társaság
13. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
14. Nemzetközi Valuta Alap”
1. A Hpt. 2. számú melléklete II. fejezetének a címe helyébe a következő cím lép:
„Az összevont alapú, valamint a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások”
2. A Hpt. 2. számú melléklete II. fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Pénzügyi holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő - pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalata kizárólag vagy döntően hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás, és legalább egy hitelintézet, illetőleg befektetési vállalkozás leányvállalata van.”
3. A Hpt. 2. számú melléklete II. fejezetének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Vegyes tevékenységű holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő vállalkozás, amelynek legalább egy hitelintézet leányvállalata van.”
4. A Hpt. 2. számú mellékletének II. fejezete a következő 7-15. ponttal egészül ki:
„7. Szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító.
8. Pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság.
9. Banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás.
10. Befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás.
11. Biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding társaság.
12. Vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás -, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot.
13. Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.
14. Érintett felügyeleti hatóság:
a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy
b) a 96/K. § szerinti koordinátor, vagy
c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős.
15. Biztosító: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 10. pontja szerinti biztosító és a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 23. pontja szerinti harmadik országbeli biztosító.”
A Hpt. 5. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:
a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt.”
„6. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról.
2. A Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről.
3. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekről.
4. A Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalatok és hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
5. A Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról.
6. A Tanács 87/102/EGK irányelve a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítéséről, illetve az ezt módosító 90/88/EGK irányelve, valamint a Tanács 98/7/EK irányelve.
7. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében.
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-én kelt 2001/24/EK irányelve a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról.
9. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-án kelt 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.”
A Tpt. 10. számú melléklete 1. pontjának m) és n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:]
„m) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;
n) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.”
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. A Tanács 1980. március 17-i 80/390/EGK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei bevezetésekor közzéteendő bevezetési tájékoztató összeállítására, megvizsgálására és terjesztésére vonatkozó előírások összehangolásáról.
2. A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
3. A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i, 2001/107/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek a befektetési alapokat kezelő társaságok és egyszerűsített jegyzési felhívások szabályozása tekintetében történő módosításáról.
5. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról.
6. A Tanács 1989. április 17-i 89/298/EGK irányelve az átruházható értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor közzéteendő tájékoztató összeállításával, megvizsgálásával és elosztásával kapcsolatos követelmények összehangolásáról.
7. A Tanács 1989. november 13-i 89/592/EGK irányelve a bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezések összehangolásáról.
8. A Tanács 1993. május 10-i 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén nyújtott befektetési szolgáltatásokról.
9. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a 93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁÉKBV) területén.
10. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.
11. A Tanács 93/6/EGK számú irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
12. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/31/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
13. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.”
„12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a visszaengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről.
2. A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről.
3. A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
4. A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
5. A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok eltörléséről.
6. A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról.
7. A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok (korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, és különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.
8. A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
9. A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK első irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
10. A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
11. A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról.
12. A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek a hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történő módosításáról.
13. A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
14. A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv módosításáról.
15. A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
16. A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról.
17. A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 79/267/EGK irányelv módosításáról.
18. A Bizottság 1991. május 30-i 91/323/EGK határozata a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról.
19. A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási közvetítőkről.
20. A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelv módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv).
21. A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK irányelv módosításáról (harmadik életbiztosítási irányelv).
22. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről.
23. A Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogi szabályok közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv).
24. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK irányelve a biztosítási vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról.
25. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
26. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK irányelve a nem életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
27. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK életbiztosítási irányelve (konszolidált).
28. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.”
