Models A,28a and A,28b may show red stripes on condition that neither the general appearance nor the effectiveness of the signs is impaired thereby.
18. Ad annex 1, section B, to the Convention
Paragraph 1 („GIVE WAY” sign)
Sign B,1 shall bear neither symbol nor inscription.
Paragraph 2 („STOP” sign)
This paragraph shall be read as follows: „The ’STOP’ sign shall be sign B,2, model B,2a. Sign B,2, model B,2a shall be octagonal with a red ground, surrounded by a narrow white or light yellow border and bear the symbol ’STOP’ in white or light yellow; the height of the symbol shall be not less than one third of the height of the panel. The height of the normal-sized sign B,2a shall be approximately 0.90 m; the height of the small signs shall be not less than 0.60 m.”
19. Ad annex 1, section C, subsection Il, to the Convention
Paragraph 1 (Prohibition and restriction of entry)
Model C,1b of sign C,1 shall not be used.
The two signs C,3m and C,3n reproduced in the appendix to this annex and having the following meaning may be used:
C,3m „NO ENTRY FOR VEHICLES CARRYING MORE THAN A CERTAIN QUANTITY OF EXPLOSIVES OR READILY INFLAMMABLE SUBSTANCES”
C,3n „NO ENTRY FOR VEHICLES CARRYING MORE THAN A CERTAIN QUANTITY OF SUBSTANCES LIABLE TO CAUSE WATER POLLUTION.”
The note at the end of subparagraph (c) shall be read as follows: „Signs C,3a to C,31 as well as signs C,3m and C,3n mentioned under this item shall not incorporate an oblique red bar.”
Paragraph 4 (Prohibition of overtaking)
Models C,13ab and C,13bb of the signs C,13a2 and C,13b shall not be used.
Paragraph 9, subparagraph (a) (ii)
This provision shall not be applied.
Paragraph 9, subparagraph (b) (iii)
This provision shall not be applied.
Paragraph 9, subparagraph (c) (v)
The possibility, where the prohibition applies only over a short distance, of setting up only one sign showing in a red circle the distance on which the prohibition applies, shall not be used.
20. Ad annex 1, section D, subsection I, to the Convention
Paragraph 2
This paragraph shall be read as follows: „Unless provided otherwise, the signs shall be blue and the symbols shall be white or of a light colour.”
21. Ad annex 1, section D, subsection ll, to the Convention
Paragraph 1 (Direction to be followed)
Sign D,1b shall not be used.
Paragraph 3 (Compulsory roundabout)
This paragraph shall be read as follows: „Sign D,3 ’COMPULSORY ROUNDABOUT’ shall have no meaning other than to show the prescribed direction of movement of gyratory vehicular traffic.”
22. Ad annex 1, section E, subsection Il, to the Convention
Paragraph 3 („ONE-WAY” sign), subparagraph (a) (ii)
The arrow of sign E,3b shall bear an inscription only if the effectiveness of the sign is not impaired thereby.
Paragraph 5 (Signs notifying an entry to or an exit from a motorway)
Additional subparagraph, to be inserted immediately after subparagraph (a) of this paragraph
This subparagraph shall be read as follows: „Sign E,5a may be used, and repeated, to give warning of the approach of a motorway. Each sign set up for this purpose shall carry either an inscription in its lower part showing the distance between the sign and the beginning of the motorway or an additional panel H,1 described in annex 1, section H to the Convention.”
Paragraph 6 (Signs notifying an entry to or an exit from a road on which the traffic rules are the same as on a motorway)
Additional subparagraph to be inserted immediately after subparagraph (a) of this paragraph
This subparagraph shall be read as follows: „Sign E,6a may be used and repeated to give warning of the approach to a road on which the traffic rules are the same as on a motorway. Each sign set up for this purpose shall carry either an inscription in its lower part showing the distance between the sign and the beginning of the road on which the traffic rules are the same as on a motorway or an additional panel H,1 described in annex 1, section H to the Convention.”
Paragraph 7 (Signs indicating the beginning and the end of a built-up area)
This paragraph shall be read as follows:
„(a) The sign to indicate the beginning of a built-up area shall bear the name of the built-up area or the symbol showing the silhouette of a built-up area or the two combined.
The inscriptions shall be in a dark colour on a white or light-coloured ground and the sign shall have a dark-coloured border.
Signs E,7a, E,7b and E,7c are examples of signs showing the beginning of a built-up area.
(b) The sign showing the end of a built-up area shall be identical except that it shall be crossed by an oblique bar coloured red or consisting of parallel lines coloured red running from the upper right edge to the lower left edge.
Signs E,8a, E,8b and E,8c are examples of signs indicating the end of a built-up area. Notwithstanding the provisions of article 6, paragraph 1 of this Convention these signs may be placed on the reverse side of signs identifying a built-up area.
(c) The signs covered by this section shall be used in conformity with the provisions of the Convention, article 13 bis, paragraph 2.”
Paragraph 10 (Pedestrian crossing)
Sign E,12b shall not be used.
Paragraph 12 („PARKING” sign)
The square panel mentioned in the first subparagraph of this paragraph shall bear the letter „P”
Additional paragraph to be inserted immediately after paragraph 13
This paragraph shall be read as follows:
„Signs notifying an entry to or an exit from a residential area where special traffic rules apply.
Sign E,17a ’RESIDENTIAL AREA’ shall be placed at the point where the special rules to be observed in a residential area referred to in article 27 bis of the Convention on Road Traffic supplemented by the European Agreement begin to apply. Sign E,17b ’END OF RESIDENTIAL AREA’ shall be placed at the point where those rules cease to apply.”
23. Ad annex 1, section F, subsection ll to the Convention
Paragraph 1 (”FIRST-AID STATION” symbol)
Symbols F,1b and„F,1c shall not be used.
Paragraph 2 (Miscellaneous symbols)
Additional text to be inserted at the end of this paragraph
„F,14 „RADIO STATIONS GIVING TRAFFIC INFORMATION”
Inscription on white square: Under the word „radio” there might be an indication of the name or the code of the radio station when necessary in abridged form and the number of the programme. The word „Radio” may be repeated also in the national language.
Inscription on blue ground: Indication of the frequency and, if necessary, the wavelength of the local radio station.
It is left to the discretion of the countries to add in the case of VHF stations the indication „MHz” or the regional code, and in the case of medium-frequency or long-frequency stations the indication „kc/s”.
„The wavelength may be given in figures with the letter m (e.g. 1500 m).
„F,15 „PUBLIC LAVATORY”
„F,16 „BEACH OR SWIMMING POOL.”
24. Ad annex 1, section G, subsection ll, to the Convention
Paragraph 2 (Special cases), subparagraph (a)
The red bar of signs G,2a and G,2b shall be surrounded by a white rim.
25. Ad annex 1, section G, subsection III, to the Convention
Paragraph 1
Sign G4c shall not be used.
Paragraph 2
Sign G,6c shall not be used.
26. Ad annex 1, section G, subsection V, to the Convention
Paragraph 3 („NO THROUGH ROAD” sign)
The red bar of sign G,13 shall be surrounded by a white rim.
27. Ad annex 1, section H, to the Convention
Additional paragraph to be inserted immediately after paragraph 1
This paragraph shall be read as follows: „The ground of additional panels should be preferably the same as the ground of the particular groups of signs with which they are used.”
A Szerződő Felek
felismerve, hogy a közúti jelzőtáblák, jelzések, jelképek és útburkolati jelek nemzetközi egyöntetűsége szükséges a nemzetközi közúti közlekedés megkönnyítése és a közutak biztonságának növelése céljából,
megállapodtak a következő rendelkezésekben:
1. Cikk
Jelen Egyezmény tekintetében a következő fogalmaknak az itt hozzájuk rendelt jelentéssel kell bírniuk:
a) Valamely Szerződő Fél „hazai jogszabályai” azoknak az országos vagy helyi törvényeknek és rendeleteknek az összességét jelentik, amelyek a Szerződő Fél területén hatályban vannak.
b) A „lakott terület” olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál kifejezetten ilyenként megjelöltek, vagy amelyet a hazai jogszabályokban más módon meghatároztak.
c) Az „út” a közforgalom céljára nyitva álló minden út vagy utca teljes területét jelenti.
d) Az „úttest” az útnak azt a részét jelenti, amelyet rendes körülmények között a járműforgalom használ; az út magában foglalhat több úttestet is, amelyek egymástól láthatóan el vannak választva, például elválasztósávval vagy szintkülönbséggel.
e) A „forgalmi sáv” az olyan hosszirányú sávok bármelyikét jelenti, amelyekre az úttest felosztható, függetlenül attól, hogy azok hosszirányú útburkolati jelekkel meg vannak-e jelölve vagy sem, és amelyek elég szélesek ahhoz, hogy azokon a motorkerékpárt kivéve egy gépjárműsor haladhasson.
f) Az „útkereszteződés” az utaknak minden szintbeni kereszteződését, egymásba torkollását vagy egymástól elágazását jelenti, ideértve azokat a közterületeket is, amelyeket az ilyen kereszteződések, egymásba torkollások vagy egymástól való elágazások alakítanak ki.
g) A „szintbeni vasúti átjáró” a közút és az önálló alapépítménnyel rendelkező vasút vagy villamos mindenfajta szintbeni kereszteződését jelenti.
h) Az „autópálya” olyan utat jelent, amelyet kifejezetten a gépjármű-közlekedés céljára terveztek és építettek, amely nem szolgál ki határoló ingatlanokat, és amely:
(i) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve, mindkét forgalmi irányban külön úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv vagy kivételesen más eszköz választ el egymástól;
(ii) szintben nem keresztez sem utat, sem vasúti, sem villamos vágányt, sem pedig gyalog utat; és
(iii) kifejezetten autópályaként van jelezve.
i) A jármű akkor minősül:
(i) a „megállás” helyzetében levőnek, ha arra az időtartamra áll meg, amely személyek be- vagy kiszállásához, illetőleg áruk fel- vagy lerakásához szükséges;
(ii) a „várakozás” helyzetében levőnek, ha bármely okból megállt - kivéve, ha azért van álló helyzetben, hogy elkerülje az összeütközést az út más használójával vagy akadállyal, vagy hogy eleget tegyen a közlekedési szabályoknak - és ha álló helyzete nem korlátozódik a személyek be- vagy kiszállásához, illetőleg áruk fel- vagy lerakásához szükséges időtartamra.
Mindamellett a Szerződő Felek „megállás” helyzetében levőnek minősíthetik a (ii) alpontnak megfelelően álló helyzetben levő járművet, ha az álló helyzet időtartama nem haladja meg a hazai jogszabályokban meghatározott időtartamot, és „várakozás” helyzetében levőnek minősíthetik a fenti (i) alpontnak megfelelően álló helyzetben levő járművet, ha az említett álló helyzet időtartama meghaladja a hazai jogszabályokban meghatározott időtartamot.
j) A „kerékpár” olyan legalább kétkerekű járművet jelent, amelyet kizárólag a rajta helyet foglaló személyek izomereje hajt, pedálok vagy kézi forgattyúk segítségével.
k) A „segédmotoros kerékpár” olyan két- vagy háromkerekű járművet jelent, amely legfeljebb 50 cm3 hengerűrtartalmú belső égésű motorral van ellátva, és amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg az óránkénti 50 km-t (30 mérföldet). A Szerződő Felek azonban jogosultak arra, hogy hazai jogszabályaik szempontjából ne minősítsék segédmotoros kerékpárnak azokat a járműveket, amelyek alkalmazhatóságuk szempontjából nem rendelkeznek a kerékpárok jellemzőivel, nevezetesen nem hajthatók pedállal, vagy legnagyobb tervezési sebességük, tömegük vagy motorjuk egyes jellemzői meghaladnak bizonyos értékhatárokat. E meghatározásban semmi sem értelmezhető úgy, mint ami gátolná a Szerződő Feleket abban, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó hazai jogszabályaik rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a segédmotoros kerékpárokat éppenséggel kerékpárokként kezeljék.
l) A „motorkerékpár” olyan kétkerekű - oldalkocsis vagy anélküli - járművet jelent, amelyet hajtómotorral szereltek fel. A Szerződő Felek jogosultak arra, hogy a hazai jogszabályaikban motorkerékpároknak minősítsék azokat a háromkerekű járműveket, amelyeknek saját tömege nem haladja meg a 400 kg-ot. A „motorkerékpár” fogalma nem foglalja magában a segédmotoros kerékpárokat; a Szerződő Feleknek azonban - amennyiben az Egyezmény 46. Cikke 2. bekezdésének megfelelően ilyen hatályú nyilatkozatot tesznek - a jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából, a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpárokként szabad kezelniük.
m) A „gépi meghajtású jármű” az összes önjáró közúti járművet jelenti, kivéve a segédmotoros kerékpárt azoknak a Szerződő Feleknek a területén, amelyek nem kezelik a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpárokként, valamint kivéve a sínpályán közlekedő járművet.
n) A „gépjármű” minden olyan gépi meghajtású járművet jelent, amely rendes körülmények között személyek vagy áruk közúton való szállítására, illetőleg személyek vagy áruk szállítására használt járműveknek a közúton való vontatására szolgál. Ez a kifejezés magában foglalja a trolibuszokat, vagyis azokat a járműveket, amelyek villamos vezetékhez csatlakoznak, és amelyek nem sínpályán közlekednek. Nem terjed ki az olyan járművekre, mint a mezőgazdasági vontatók, amelyeket csak alkalomszerűen használnak személyeknek vagy áruknak a közúton való szállítására, illetőleg személyek vagy tárgyak szállítására használt járműveknek a közúton való vontatására.
o) A „pótkocsi” az összes olyan járművet jelenti, amelyet gépi meghajtású járművel való vontatásra szántak, ez a kifejezés tartalmazza a félpótkocsikat is.
p) A „félpótkocsi” az összes olyan pótkocsit jelenti, amelyet gépjárműhöz csatolásra terveztek oly módon, hogy annak egy része a gépjárműre támaszkodik és tömegének, valamint terhelése tömegének számottevő részét a gépjármű hordozza.
q) A „vezető” az összes olyan személyt jelenti, aki gépjárművet vagy más járművet (ideértve a kerékpárt is) vezet, vagy aki közúton háziállatot egyesével vagy csoportosan, illetőleg igás, málhás vagy nyerges állatokat hajt.
r) A „megengedett legnagyobb tömeg” a megterhelt járműnek azt a legnagyobb tömegét jelenti, amelyet megengedettnek nyilvánított annak az Államnak az illetékes hatósága, amelyben a járművet nyilvántartásba vették.
s) A „terhelt tömeg” a megterhelt jármű tényleges tömegét jelenti, a járművön levő személyzettel és utasokkal együtt.
t) A „forgalom iránya” és a „forgalom irányának megfelelő” kifejezések a jobb oldalt jelentik abban az esetben, ha a jármű vezetőjének a hazai jogszabályok szerint a szembe jövő járművet a saját bal oldala mellett kell elengednie; ellenkező esetben az említett kifejezések a bal oldalt jelentik.
u) Az a követelmény, amely szerint a vezető köteles „elsőbbséget adni” más járműveknek, azt jelenti, hogy a vezetőnek nem szabad haladását vagy forgalmi műveletét folytatnia vagy újra kezdenie, ha ezzel más járművek vezetőit járművük irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására kényszeríthetné.
2. Cikk
Az Egyezmény mellékletei, nevezetesen az
1. Melléklet: Közúti jelzőtáblák;
A fejezet: Veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák;
B fejezet: Elsőbbségi jelzőtáblák;
C fejezet: Tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák;
D fejezet: Kötelező jelzőtáblák;
E fejezet: Különleges szabályokat jelző táblák;
F fejezet: Tájékoztató, létesítményi és szolgáltatási jelzőtáblák;
G fejezet: Útirány, helymeghatározó vagy utaló jelzőtáblák;
H fejezet: Kiegészítő táblák;
2. Melléklet: Útburkolati jelek;
3. Melléklet: Az 1. Mellékletben említett jelzőtáblák, jelképek és táblák színes ábrái
az Egyezmény szerves részét képezik.
3. Cikk
1. a) Az Egyezmény Szerződő Felei elfogadják a közúti jelzőtábláknak, jelzőlámpáknak és jelképeknek, valamint útburkolati jeleknek az itt leírt rendszerét és kötelezettséget vállalnak annak a lehető legrövidebb időn belül történő alkalmazására. Ebből a célból:
(i) abban az esetben, amikor az Egyezmény meghatároz valamely jelzőtáblát, jelképet vagy jelet azért, hogy az az út használói számára előírást vagy tájékoztatást adjon, a Szerződő Felek e cikk 2. és 3. bekezdésében meghatározott határidők betartásával vállalják, hogy nem használnak más jelzőtáblát, jelképet vagy jelet az ilyen előírás jelzésére vagy az ilyen tájékoztatás adására;
(ii) abban az esetben, amikor az Egyezmény nem határoz meg jelzőtáblát, jelképet vagy jelet valamely előírásnak a jelzésére vagy tájékoztatásnak a közlésére az út használói részére, a Szerződő Felek számára szabadnak kell lennie erre a célra olyan jelzőtáblát, jelképet vagy jelet alkalmazni, amilyent akarnak, feltéve, hogy ennek a jelzőtáblának, jelképnek vagy jelnek nincs valamely más jelentése az Egyezményben, és az beilleszkedik az Egyezmény által meghatározott rendszerbe.
b) A forgalomszabályozási módszerek fejlesztése érdekében, és figyelemmel annak hasznosságára, hogy kísérleteket folytassanak, mielőtt kiegészítő javaslatokat terjesztenének elő az Egyezmény módosítására, a Szerződő Felek számára szabadnak kell lennie kísérleti célból és ideiglenesen, bizonyos útszakaszokon az Egyezmény rendelkezéseitől való eltérésre.
2. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy legkésőbb az Egyezménynek a területükön történt hatálybalépésétől számított négy éven belül kicserélnek vagy kiegészítenek minden olyan jelzőtáblát, jelképet, berendezést vagy jelet, amely rendelkezik ugyanaz Egyezmény által meghatározott rendszer valamelyik jelzőtáblájának, jelképének, berendezésének vagy jelének jellemzőivel, de más a jelentése, mint amit ez az Egyezmény ahhoz rendel.
3. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyezménynek a területükön történt hatálybalépésétől számított tizenöt éven belül kicserélik mindazokat a jelzőtáblákat, jelképeket, berendezéseket és jeleket, amelyek nem egyeznek meg az Egyezményben meghatározott rendszerrel. Az említett időszak alatt - abból a célból, hogy az úthasználók megszokják az Egyezményben meghatározott rendszert - a korábbi jelzőtáblákat és jelképeket fenn szabad tartani az Egyezményben meghatározottak mellett.
4. Az Egyezményben semmit sem szabad olyként értelmezni, mint ami megkövetelné a Szerződő Felektől, hogy az Egyezményben meghatározott összes jelzőtáblát és jelet alkalmazzák. Ellenkezőleg, a Szerződő Feleknek a legszükségesebbre kell korlátozniuk azoknak a jelzőtábla és jeltípusoknak a számát, amelyeket alkalmaznak.
4. Cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy meg kell tiltani:
a) a jelzőtáblán, annak tartó elemén vagy bármely más forgalomszabályozó berendezésen bárminek feltüntetését, ami nem kapcsolódik az ilyen jelzőtábla vagy berendezés céljához; abban az esetben azonban, ha a Szerződő Felek vagy szerveik felhatalmaznak valamely nem anyagi haszonszerzés céljára alakult egyesületet tájékoztató jelzőtáblák elhelyezésére, megengedhetik, hogy ennek az egyesületnek a jelvénye szerepeljen a jelzőtáblán vagy annak tartó elemén, ha az a jelzőtábla megértését nem nehezíti;
b) olyan tábla, figyelmeztetés, jel vagy eszköz elhelyezését, amely összetéveszthető a jelzőtáblákkal, vagy forgalomszabályozó berendezésekkel, csökkenthetik azok láthatóságát vagy hatásosságát, vagy vakíthatják az út használóit, vagy azok figyelmét a közlekedés biztonságára hátrányos módon vonják el.
5. Cikk
1. Az Egyezményben meghatározott rendszer a közúti jelzőtáblák következő osztályait különbözteti meg:
a) veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák: ezeknek a jelzőtábláknak az a célja, hogy figyelmeztessék az úthasználókat az úton levő veszélyre és tájékoztassák őket annak természetéről;
b) szabályozó jelzőtáblák: ezeknek a jelzőtábláknak az a célja, hogy közöljék az úthasználókkal azokat a külön kötelezettségeket, korlátozásokat vagy tilalmakat, amelyeket be kell tartaniuk; ezek fel vannak osztva:
(i) elsőbbségi jelzőtáblákra;
(ii) tiltó vagy korlátozó jelzőtáblákra;
(iii) kötelező jelzőtáblákra;
(iv) különleges szabályokat jelző táblákra;
c) tájékoztató jelzőtáblák: ezeknek a jelzőtábláknak a célja utazás közben az úthasználók eligazítása, vagy egyéb esetlegesen hasznos tájékoztatásokkal való ellátása; ezek fel vannak osztva:
(i) tájékoztató, létesítményi vagy szolgáltatási jelzőtáblákra;
(ii) útirány, helymeghatározó vagy utaló jelzőtáblákra:
Útirány-előjelző táblák;
Útirányjelző táblák;
Útazonosító jelzőtáblák;
Helymeghatározó jelzőtáblák;
Megerősítő jelzőtáblák;
Utaló jelzőtáblák;
(iii) Kiegészítő táblákra.
2. Amikor az Egyezmény választást enged több jelzőtábla vagy több jelkép közül:
a) a Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az egész területükön az ilyen jelzőtáblák vagy jelképek közül csak egyet alkalmaznak;
b) a Szerződő Felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy regionális szinten megegyezzenek az azonos választás tekintetében;
c) az Egyezmény 3. Cikkének 3. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók a nem választott típusú jelzőtáblákra és jelképekre.
6. Cikk
1. A jelzőtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy a vezetők, akiknek a jelzések szólnak, könnyen és kellő időben felismerhessék azokat. Általában az útnak azon az oldalán kell azokat elhelyezni, amely megfelel a forgalom irányának, azonban el szabad helyezni, vagy meg szabad ismételni az úttest felett is. Minden, az út forgalom irányának megfelelő oldalán elhelyezett jelzőtáblát meg kell ismételni az úttest felett vagy annak másik oldalán, ha a helyi viszonyok olyanok, hogy azok a vezetők, akiknek az szól, azt kellő időben nem veszik észre.
2. Minden jelzőtábla a forgalom számára nyitva álló úttest teljes szélességében érvényes azokra a vezetőkre, akiknek szól. Olyan jelzéseket is szabad azonban alkalmazni, amelyeknek az érvényessége csupán az úttestnek a hosszirányú útburkolati jelekkel jelölt egy vagy több forgalmi sávjára terjed ki. Ebben az esetben a következő három változat egyikét kell használni:
a) a jelzőtáblát az érintett sáv fölött kell elhelyezni, egy függőleges nyíllal kiegészítve, ha erre szükség van, vagy
b) a jelzőtáblát az úttest külső szélén kell elhelyezni akkor, ha az útburkolati jelek egyértelműen jelzik, hogy a jelzőtábla kizárólag az úttest szélső forgalmi sávjára érvényes, és egyetlen célja az, hogy egy - útburkolati jelek által már jelzett - helyi előírást megerősítsen, vagy
c) jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet II. alfejezet, 1. és 2. pontjában leírt E,1 vagy E,2, illetőleg az 1. Melléklet, G fejezet, V. alfejezet 1. és 2. pontjában leírt G,11 és G,12 jelzőtáblákat az úttest szélére kell elhelyezni.
3. Ahol az illetékes hatóságok véleménye szerint az elválasztott úttestekkel rendelkező út szélén elhelyezett jelzőtábla nem volna hatásos, azt el szabad helyezni az elválasztó sávon, és ilyen esetben azt nem kell megismételni az út szélén.
4. Ajánlatos a hazai jogszabályokban olyan rendelkezést hozni, amely szerint:
a) a jelzőtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy ne gátolják a járművek közlekedését az úttesten és azok, amelyek az út szélén vannak elhelyezve, a lehető legkevésbé akadályozzák a gyalogosokat; az úttestnek a jelzőtáblánál lévő szintje és a jelzőtábla alsó szegélye közötti szintkülönbségnek az azonos osztályba tartozó jelzőtáblák esetében, ugyanazon az útvonalon, amennyire lehetséges, egyöntetűnek kell lennie;
b) a jelzőtáblák méreteinek olyannak kell lenniük, hogy a jelzőtábla már messziről jól látható és a hozzá közeledő személy által könnyen megérthető legyen; az e pont c) alpontjában foglalt rendelkezések figyelembevételével ezeket a méreteket a járművek szokásos sebességéhez kell igazítani;
c) a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák és a szabályozó jelzőtáblák (kivéve a különleges szabályokat jelző táblákat) méreteit szabványosítani kell minden Szerződő Fél területén. Általános szabályként minden jelzőtáblatípusból négy méretnek kell lennie: kis, általános, nagy és igen nagy méretnek. A kisméretű jelzőtáblákat ott kell alkalmazni, ahol a körülmények nem teszik lehetővé általános méretű jelzőtáblák alkalmazását, vagy ahol a forgalom csak lassan mozoghat; alkalmazhatók továbbá egy előbbi jelzőtábla megismétlésre is; a nagyméretű jelzőtáblákat a nagyszélességű és gyors forgalmú utakon kell alkalmazni; az igen nagyméretű jelzőtáblákat az olyan, nagyon gyors forgalmú utakon kell alkalmazni, mint az autópályák.
7. Cikk
1. Ajánlatos a hazai jogszabályokban úgy rendelkezni, hogy a közúti jelzőtáblákat, különösen a veszélyre figyelmeztető és a szabályozó jelzőtáblákat - azok kivételével, amelyek a lakott területek megvilágított utcáiban a megállást és a várakozást szabályozzák - abból a célból, hogy éjszaka jobban láthatók és jobban olvashatók legyenek, ki kell világítani, vagy fényvisszaverő anyagokkal, illetőleg fényvisszaverő eszközökkel kell ellátni, úgy azonban, hogy ez az úthasználókat ne vakítsa. A jelzőtáblákon előforduló különböző színű, sötét vagy világos grafikai elemek, elütő világos, illetve sötét, keskeny csíkok segítségével elkülöníthetők.
2. Az Egyezményben semmi sem tiltja a csupán bizonyos órákban vagy bizonyos napokon érvényes felvilágosítások, figyelmeztetések, vagy szabályok közlése céljából olyan jelzőtáblák alkalmazását, amelyek csak akkor láthatók; amikor az általuk adott felvilágosítások időszerűek.
8. Cikk
1. A jelzőtáblák nemzetközi érthetőségének megkönnyítése érdekében az Egyezményben meghatározott jelzésrendszer az egyes jelzőtábla-osztályokra jellemző formákon és színeken, és ahol csak lehetséges, inkább jelképek mintsem feliratok alkalmazásán alapul. Amikor a Szerződő Felek szükségesnek vélik az előírt jelképek módosítását, ezeknek a módosításoknak nem szabad a lényeges jellemzőkön változtatniuk.
1/A. Változtatható jelentésű jelzőtáblák használata esetén az ezeken megjelenített feliratoknak és jelképeknek szintén meg kell felelniük a jelen Egyezményben előírt jelzési rendszernek. Ha azonban egy adott típusú jelzési rendszer műszaki követelményei úgy kívánják, különösen a kielégítő olvashatóság biztosítása céljából, és feltételezve, hogy hibás értelmezés nem lehetséges, akkor az előírt sötét színű jelzőtáblák vagy jelképek megjelenhetnek világos színben, a világos színű hátterek sötét színű hátterekkel helyettesítendők. A jelzőtábla jelképének vagy keretének piros színe nem változtatható meg.
2. Azoknak a Szerződő Feleknek, amelyek az Egyezmény 3. Cikk 1. bekezdése a) (ii) pontjának megfelelően az Egyezményben meg nem határozott jelzőtáblát vagy jelképet kívánnak elfogadni, erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az ilyen új jelzőtábla vagy jelkép tekintetében regionális megegyezés jöjjön létre.
3. Az Egyezményben semmi sem tiltja, hogy a jelzőtáblák értelmezésének megkönnyítése céljából feliratot alkalmazzanak a jelzőtábla alatt elhelyezett vagy a jelzőtáblát magában foglaló téglalap alakú táblán; ilyen felirat alkalmazható magán a jelzőtáblán is abban az esetben, ha a jelzőtábla megértését nem nehezíti az olyan vezetők számára, akik a feliratot nem érthetik meg.
4. Ahol az illetékes hatóságok úgy gondolják, hogy az adott jelzőtábla vagy jelkép jelentésének világosabbá tétele vagy egy jelzőtábla alkalmazásának bizonyos időtartamokra való korlátozása ajánlatos, ezt a jelen Egyezmény 1. Mellékletében előírt módon a jelzőtáblára vagy egy kiegészítő táblára felvezetett felirattal tehetik meg. Ha a szabályozó jelzőtáblákat csak bizonyos úthasználókra kell korlátozni, vagy bizonyos úthasználókat mentesíteni kell a szabály alól, akkor ez az 1. Melléklet, H fejezet 4. pontjának megfelelő kiegészítő táblákkal tehető meg (H,5a; H,5b és H,6 tábla).
5. E cikk 3. és 4. bekezdésében említett feliratokat nemzeti nyelven vagy a nemzeti nyelvek egyikén vagy azok közül több nyelven, ezenfelül - ha a kérdéses Szerződő Fél ezt célszerűnek ítéli -, más nyelveken, különösen az Egyesült Nemzetek hivatalos nyelvein kell feltüntetni.
9. Cikk
1. Jelen Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, I. alfejezete a veszélyre figyelmeztető táblák mintáit tünteti fel; az A fejezet, II. alfejezete mutatja az e jelzőtáblákra helyezendő jelképeket és néhány utasítást ad ezeknek a használatára. Jelen Egyezmény 46. Cikkének 2. bekezdése szerint minden Államnak értesítenie kell a Főtitkárt arról, hogy az Aa vagy Ab táblát választották-e a veszélyre figyelmeztető táblák mintájául.
2. A veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák számát nem szabad szükségtelenül növelni, de azokat el kell helyezni az úton levő olyan veszélyek jelzésére, amelyeket a szükséges óvatossággal haladó vezető is nehezen tud kellő időben észrevenni.
3. A veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákat a veszélyes helytől olyan távolságban kell elhelyezni, hogy hatásosságuk mind nappal, mind éjjel a legjobb legyen, figyelemmel az út- és a forgalmi viszonyokra, beleértve a járművek szokásos sebességét és azt a távolságot, amelyről a jelzőtábla látható.
4. A jelzőtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolságot jelezni szabad az Egyezmény 1. Melléklet, H fejezet szerinti H,1 kiegészítő táblán, amely a fejezet előírásainak megfelelően van elhelyezve; ezt a tájékoztatást feltétlenül alkalmazni kell, ha a jelzőtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolság a vezetők által nem becsülhető fel és eltér attól, mint amire rendes körülmények között számíthatnak.
5. A veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákat - különösen az autópályákon és az autópályákkal egy tekintet alá eső utakon - meg szabad ismételni. Ahol azokat megismétlik, a jelzőtábla és a veszélyes útszakasz kezdete közötti távolságot e cikk 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell jelezni. A nyitható hidak és a szintbeni vasúti útátjárók előtt levő veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákra azonban a Szerződő Felek a következő rendelkezéseket alkalmazhatják:
Minden, a jelen Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, II. alfejezet 5., 25., 26. és 27. bekezdésében leírt, az A,5, A,25, A,26 vagy A,27 jelképek egyikét viselő, veszélyre figyelmeztető jelzőtábla alá egy fehér vagy sárga alapszínű, hosszabb oldalaival függőlegesen álló, téglalap alakú, három ferde piros csíkkal ellátott táblát szabad elhelyezni, feltéve, ha e jelzőtábla és a vasúti átjáró közötti távolság egyharmadánál és kétharmadánál egy-egy ugyanilyen formájú, egy, illetve két ferde piros csíkot viselő, fehér vagy sárga alapszínű, további jelzőtáblát helyeznek el. Ezeket a jelzőtáblákat az úttest ellenkező oldalán meg szabad ismételni. Az ebben a bekezdésben említett táblák további leírását jelen Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, II. alfejezet 29. bekezdése tartalmazza.
6. Amennyiben a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblát arra a célra alkalmazzák, hogy bizonyos hosszúságú útszakaszon fennálló veszélyre hívja fel a figyelmet (pl. veszélyes útkanyarulatok sorozata, vagy rossz állapotban levő útszakaszok) és ha kívánatosnak látszik e szakasz hosszának a jelzése, ezt az Egyezmény 1. Melléklet, H fejezetben szereplő H,2 kiegészítő táblán kell feltüntetni, amit az említett fejezet előírásainak megfelelően kell elhelyezni.
10. Cikk
1. Az úthasználók értesítését vagy tájékoztatását az útkereszteződések sajátos elsőbbségi szabályairól a B,1, B,2, B,3 és B,4 jelzőtáblák adják meg. Az úthasználóknak az útszűkületekben érvényben lévő elsőbbségi szabályokra vonatkozó tájékoztatását a B,5 és B,6 jelzőtáblák adják meg. Ezeket a jelzőtáblákat a jelen Egyezmény 1. Melléklet, B fejezete írja le.
2. A B,1 „ELSŐBBSÉGADÁS KÖTELEZŐ” jelzőtáblát annak közlésére kell alkalmazni, hogy a vezetők annál az útkereszteződésnél, ahol a jelzőtáblát elhelyezték, kötelesek elsőbbséget adni az azon az úton közlekedő járművek részére, amelyhez közelednek.
3. A B,2 „ÁLLJ” jelzőtáblát annak közlésére kell alkalmazni, hogy a vezetők annál az útkereszteződésnél, ahol a jelzőtáblát elhelyezték, kötelesek megállni mielőtt behajtanának az útkereszteződésbe, és kötelesek elsőbbséget adni az azon az úton közlekedő járművek részére, amelyhez közelednek. Az Egyezmény 46. Cikk 2. bekezdésének megfelelően minden Államnak értesítenie kell a Főtitkárt arról, hogy a B,2a, vagy a B,2b mintát választotta-e „ÁLLJ” jelzőtáblaként.
4. Ha az illetékes hatóságok szükségesnek látják, a B,1 vagy B,2 jelzőtábla máshová is elhelyezhető, mint az útkereszteződésnél.
5. A B,1 és a B,2 jelzőtáblákat az útkereszteződésnél kell elhelyezni, amennyire lehetséges azzal a ponttal egy vonalban, ahol a járműveknek meg kell állniuk, vagy amelyet az elsőbbség megadása érdekében nem szabad túlhaladniuk.
6. A B,1 jelzőtábla előjelzésére ugyanezen jelzőtáblát a jelen Egyezmény 1. Melléklet, H fejezetében leírt H,1 kiegészítő táblával ellátva kell használni. A B,2 jelzőtábla előjelzésére a B,1 jelzőtáblát a „STOP” jelképpel és egy, a B,2 jelzőtábla távolságát mutató számot feltüntető, téglalap alakú kiegészítő táblával ellátva kell használni.
7. A B,3 „ELSŐBBSÉGGEL RENDELKEZŐ ÚT” jelzőtáblát arra kell alkalmazni, hogy az út használóinak jelezzék, hogy az említett útnak másik úttal való kereszteződésénél a másik úton közlekedő vagy a másik útról érkező járművek vezetői kötelesek elsőbbséget adni az ezen az úton közlekedő járművek részére. Ezt a jelzőtáblát el szabad helyezni az út kezdeténél, és meg szabad ismételni minden útkereszteződés után; el szabad azt helyezni az útkereszteződés előtt vagy az útkereszteződésnél is. Ha a B,3 jelzőtáblát az úton elhelyezték, a B,4 „AZ ELSŐBBSÉG VÉGE” jelzőtáblát el kell helyezni annak a pontnak a közelében, ahol az útnak a többi úttal szembeni elsőbbsége megszűnik. A B,4 jelzőtáblát egy vagy több alkalommal meg szabad ismételni az előtt a pont előtt, ahol az elsőbbség megszűnik; az említett pont előtt elhelyezett jelzőtáblát vagy jelzőtáblákat el kell látni az 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítő táblával.
8. Ha az úton az útkereszteződéshez való közeledést a veszélyre figyelmeztető olyan jelzőtábla közli, amelyen az A,19 jelképek valamelyikét tüntették fel, vagy ha az út az útkereszteződésnél elsőbbséggel rendelkező út, és ezt e cikk 7. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a B,3 jelzőtábla ilyenként jelzi, az útkereszteződésnél az összes többi úton el kell helyezni az B,1 vagy B,2 jelzőtáblát; a B,1 vagy a B,2 jelzőtáblák felállítása azonban nem kötelező az olyan úton, mint az ösvények vagy földutak, amelyeken a vezetők kötelesek még az ilyen jelzőtáblák hiányában is elsőbbséget adni az útkereszteződésnél. A B,2 jelzőtáblát csak akkor kell elhelyezni, ha a hatóságok célszerűnek ítélik a vezetők - különösen az útkereszteződés bármelyik oldalán levő útszakasz rossz láthatósága miatt az útkereszteződéshez közeledő vezetők -, megállásra kötelezését.
11. Cikk
Az Egyezmény 1. Melléklet, C fejezete leírja a tiltó és a korlátozó jelzőtáblákat és megadja ezek jelentését. Ez a fejezet leírja az említett tilalmaknak vagy korlátozásoknak, vagy azok valamelyikének a végét jelző táblákat is.
12. Cikk
Az Egyezmény 1. Melléklet, D fejezete leírja a kötelező jelzőtáblákat és meghatározza azok jelentését.
13. Cikk
1. A tiltó vagy korlátozó jelzőtáblákat és a kötelező jelzőtáblákat annak a helynek a közvetlen közelében kell elhelyezni, ahol a kötelezettség, korlátozás vagy a tilalom kezdődik és meg szabad azokat ismételni, ha azt az illetékes hatóságok szükségesnek ítélik. Mindamellett, amikor az illetékes hatóságok ezt célszerűnek ítélik, a láthatóság érdekében vagy azért, hogy az úthasználókat előre figyelmeztessék, ezeket a jelzőtáblákat el szabad helyezni megfelelő távolságban az előtt a pont előtt, ahol a kötelezettség, a korlátozás vagy a tilalom érvényes. Az olyan jelzőtáblák alatt, amelyeket az előtt a pont előtt helyeztek el, ahol kötelezettség, a korlátozás vagy a tilalom érvényessé válik, el kell helyezni az 1. Melléklet, H fejezetében szereplő H,1 kiegészítő táblát.
2. Azok a szabályozó jelzőtáblák, amelyeket a lakott terület nevét jelölő jelzőtáblával egy vonalban vagy nem sokkal mögötte helyeztek el, azt jelentik, hogy a szabályozás az egész lakott területre vonatkozik, kivéve, ha a lakott terület egyes részein más jelzőtáblák más szabályozást közölnek.
3. A tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák a felállítási helyüktől addig a pontig, ahol egy ezekkel ellentétes jelzőtábla áll, vagy ha ilyen nincs, akkor a következő útkereszteződésig érvényesek. Ha a tiltás vagy korlátozás érvényessége az útkereszteződés után is szükséges, akkor a hazai jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a jelzőtáblát meg kell ismételni.
4. Ahol egy szabályozó jelzőtábla egy zónában lévő összes útvonalra érvényes (övezeti érvényesség), ott a jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet, II. alfejezet 8.a) alpontjában leírt módon kell azt elhelyezni.
5. A fenti 4. bekezdésben szereplő zónákból való kijáratot jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet, II. alfejezet 8. b) alpontjában leírt módon kell feltüntetni.
13/A. Cikk
1. Jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezete leírja a különleges szabályokat jelző táblákat és megadja ezek jelentését.
2. Az E,7a, E,7b, E,7c vagy E,7d és az E,8a, E,8b, E,8c vagy E,8d jelzőtábláknak arra kell figyelmeztetniük az úthasználókat, hogy az ország területén a lakott területen belüli forgalmat szabályozó általános rendelkezések az E,7a, E,7b, E,7c vagy E,7d, jelzőtábláktól az E,8a, E,8b, E,8c vagy E,8d jelzőtáblákig érvényesek, kivéve ha az eltérő szabályokat a lakott területen, az út bizonyos szakaszain más jelzőtáblákkal szabad jelezni. Azonban a B,4 jelzőtáblát a B,3 jelzőtáblával jelzett elsőbbséggel rendelkező útvonalon mindig el kell helyezni, ha ennek az útnak az elsőbbsége megszűnik ott, ahol ez áthalad a lakott területen. Ezekre a jelzőtáblákra a 14. Cikk 2., 3. és 4. bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.
3. Az E,12a, E,12b vagy E,12c jelzőtáblákat gyalogos-átkelőhelyeknél kell elhelyezni, ha ezt az illetékes hatóságok tanácsosnak látják.
4. A különleges szabályokat jelző táblákat a 6. Cikk 1. bekezdése előírásaira való kellő figyelemmel, csak ott kell felszerelni, ahol ezt az illetékes hatóságok elengedhetetlennek tartják. Ezeket meg szabad ismételni; egy, a jelzőtábla alá helyezett kiegészítő táblával szabad megmutatni a jelzőtábla és azon pont közötti távolságot, amelyre ez utal; ez a távolság magának a jelzőtáblának az alsó részére is felírható.
14. Cikk
1. Az Egyezmény 1. Melléklet, F és G fejezete leírja azokat a jelzőtáblákat, amelyek hasznos tájékoztatásokat adnak az úthasználók számára, vagy pedig példákat ad az ilyen jelzőtáblákra, továbbá bizonyos útbaigazításokat is ad alkalmazásukra.
2. Az 5. Cikk 1. bekezdésének c) (ii) alpontjában említett, tájékoztatást adó jelzőtáblákon szereplő szöveg felírását azokban az országokban, amelyek nem a latin ábécét használják, mind a nemzeti nyelven, mind latin betűkkel történő olyan átírás formájában kell feltüntetni, amely - amennyire csak lehetséges - visszaadja a nemzeti nyelv szerinti kiejtést.
3. Azokban az országokban, amelyek nem a latin ábécét használják, a latin betűs szöveget akár ugyanarra a jelzőtáblára, mint a nemzeti nyelven írt szöveget, akár egy ismétlő jelzőtáblára is fel szabad írni.
4. A jelzőtáblán ne legyen kettőnél több nyelvű felirat.
15. Cikk
Az útirány-előjelző táblákat az útkereszteződéstől olyan távolságban kell elhelyezni, hogy azok hatásossága - figyelemmel az út- és a forgalmi viszonyokra, különösen a járművek szokásos sebességére és arra a távolságra, amelyről a jelzőtábla látható - mind nappal, mind éjszaka a legjobb legyen; ennek a távolságnak lakott területeken nem kell meghaladnia a mintegy 50 métert (55 yardot), az autópályákon és az egyéb, gyors forgalmú utakon viszont legalább 500 méternek (550 yardnak) kell lennie. A jelzőtáblákat meg szabad ismételni. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblával szabad jelezni a jelzőtábla és az útkereszteződés közötti távolságot; ezt a távolságot fel szabad írni a jelzőtáblának az aljára is.
16. Cikk
1. Egyetlen útirányjelző táblán fel szabad tüntetni több helység nevét is; ebben az esetben ezeket a neveket a jelzőtáblán egymás alá kell írni. Az egyik helység nevéhez csak abban az esetben szabad a többi helység nevénél nagyobb méretű betűket alkalmazni, ha a szóban forgó helység közülük a legnagyobb.
2. Amikor a tábla a távolságokat is mutatja, az ezeket feltüntető számjegyeknek a helység nevével azonos magasságban kell lenniük. A nyíl alakú jelzőtáblákon ezeket a számjegyeket a helység neve és a nyíl hegye közé kell elhelyezni: a téglalap alakú jelzőtáblák esetében a számjegyeket a helység neve után kell feltüntetni.
17. Cikk
Az utak - akár számjegyekből, betűkből vagy számjegyek és betűk kombinációjából álló számával, akár azok nevével való - azonosítására használt jelzőtábláknak, ebből a számból vagy ebből a névből kell állnia, egy négyszögbe vagy egy pajzsba foglalva. Azok a Szerződő Felek azonban, amelyeknek útvonal-osztályozási rendszerük van, a négyszöget az útvonal-osztályozás jelképével is helyettesíthetik.
18. Cikk
Helymeghatározó jelzőtáblák két ország vagy ugyanazon ország két közigazgatási területe közötti határ vagy folyó, hágó, szép hely stb. nevének jelzésére alkalmazhatók. Ezen jelzőtábláknak szembetűnően különbözniük kell a jelen Egyezmény 13/A. Cikkének 2. bekezdésében szereplő jelzőtábláktól.
19. Cikk
A megerősítő jelzőtáblák arra szolgálnak, hogy az út irányáról megerősítést adjanak ott, ahol azt az illetékes hatóságok szükségesnek ítélik, például nagy lakott terület kijáratánál. Ezeken egy vagy több helység nevét kell feltüntetni az Egyezmény 16. Cikkének 1. bekezdésének rendelkezései szerint. Ahol a távolságokat is feltüntetik, az ezeket jelző számjegyeket a helység neve után kell elhelyezni.
20. Cikk
(Törölve)
21. Cikk
1. Az Egyezmény 15-19. Cikkében említett tájékoztató jelzőtáblákat ott kell elhelyezni, ahol azt az illetékes hatóságok célszerűnek tartják. A többi tájékoztató jelzőtáblát - a 6. Cikk 1. bekezdése rendelkezéseit figyelembe véve - csak ott kell elhelyezni, ahol azt az illetékes hatóságok elkerülhetetlennek tartják; különösen az F,2-F,7 jelzéseket csak olyan utakon kell elhelyezni, ahol a javítási, üzemanyag-utánpótlási, elszállásolási és vendéglői lehetőségek ritkák.
2. A tájékoztató jelzőtáblákat meg szabad ismételni. A jelzőtábla alá helyezett kiegészítő táblával szabad jelezni a jelzőtábla és a jelzett hely közötti távolságot; ezt a távolságot fel szabad tüntetni magának a jelzőtáblának az alján is.
22. Cikk
(Törölve)
23. Cikk
1. E cikk 12. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a fenntartásával, az egyedüli fények, amelyeket a járműforgalom szabályozására szolgáló fényjelzésként szabad használni, - azok kivételével, amelyeket kizárólag a közhasználatú járműveknek szánnak - a következők, és jelentésük az alábbi:
a) nem villogó fények:
(i) a zöld fénynek azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak tovább szabad haladnia; az útkereszteződésben a forgalmat irányító zöld fény azonban nem jogosítja fel a vezetőket a továbbhaladásra, ha az általuk igénybe venni kívánt irányban olyan forgalomtorlódás van, hogy amennyiben behajtanának az útkereszteződésbe, valószínűleg nem tudnák azt elhagyni a következő fázisváltozásig;
(ii) a piros fénynek azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak nem szabad továbbhaladnia; a járművek nem léphetik át a megállási vonalat, vagy ha megállási vonal nincs, a fényjelző készülék vonalát, vagy ha a fényjelző készüléket az útkereszteződés közepén, vagy a másik oldalán helyezték el, nem hajthatnak be az útkereszteződésbe, vagy az útkereszteződésnél levő gyalogos-átkelőhelyre;
(iii) a borostyánsárga fénynek, amelynek egyedül vagy a piros fénnyel egyidejűleg kell megjelennie; amikor egyedül jelenik meg, azt kell jelentenie, hogy egyetlen járműnek sem szabad átlépnie a megállási vonalat vagy a fényjelző készülék vonalát, kivéve, ha a fény megjelenésekor olyan közel vannak ahhoz, hogy már nem tudnak kielégítő biztonsággal megállni a megállási vonal vagy a fényjelző készülék vonalának az átlépése előtt. Amennyiben a fényjelző készüléket az útkereszteződés közepén vagy a másik oldalán helyezték el, a borostyánsárga fénynek azt kell jelentenie, hogy egyetlen járműnek sem szabad behajtania az útkereszteződésbe, vagy az útkereszteződésnél levő gyalogos-átkelőhelyre, kivéve, ha a fény kigyulladásakor olyan közel vannak ahhoz, hogy már nem tudnak kielégítő biztonsággal megállni az útkereszteződésbe vagy a gyalogos-átkelőhelyre való behajtás előtt. Amikor a borostyánsárga fény a piros fénnyel egyidejűleg látszik, annak azt kell jelentenie, hogy a jelzés rövidesen változik, de nem módosítja a piros fény által jelzett áthaladási tilalmat.
b) villogó fények:
(i) egy villogó piros fénynek vagy két, felváltva villogó piros fénynek -, amelyek közül az egyik akkor jelenik meg, amikor a másik kialszik, és amelyek azonos tartóra azonos magasságban vannak felszerelve és azonos irányba mutatnak - azt kell jelentenie, hogy a járművek nem léphetik át a megállási vonalat vagy ha nincs megállási vonal, a fényjelző készülék vonalát; ezeket a fényeket csak szintbeni vasúti átjáróknál és nyitható hidak, komphajó-kikötési helyek bejáratánál szabad alkalmazni, továbbá annak jelzésére, hogy a járműforgalomnak nem szabad továbbhaladnia, mivel tűzoltójárművek hajtanak ki az útra, vagy olyan légi jármű közeledik, amely kis magasságban metszi az út irányát;
(ii) egy villogó borostyánsárga fénynek vagy két felváltva villogó borostyánsárga fénynek azt kell jelentenie, hogy a vezetőknek tovább szabad ugyan haladniuk, de ezt különös gondossággal kell tenniük.
2. A háromszínű rendszerű fényjelzéseknek három, nem villogó fényből kell állniuk, melyeknek külön-külön pirosnak, borostyánsárgának és zöldnek kell lenniük; a zöld fény csak akkor jelenhet meg, amikor a piros és a borostyánsárga fény kialudt.
3. A kétszínű rendszerű fényjelzéseknek nem villogó piros fényből és zöld fényből kell állniuk. A piros fénynek és a zöld fénynek nem szabad egyidejűleg megjelennie. A kétszínű rendszerű fényjelzéseket csak az ideiglenes létesítményeknél szabad alkalmazni, az Egyezmény 3. Cikkének 3. bekezdésében a meglevő berendezések kicserélésére adott határidő megtartásával.
3/A. a) Az Egyezmény 6. Cikk 1., 2. és 3. bekezdésének rendelkezéseit, amelyek a közúti jelzőtáblákra vonatkoznak, azokra a forgalomirányító fényjelezésekre is alkalmazni kell, amelyek a szintben vasúti átjáróknál használtaktól eltérőek.
b) Az útkereszteződéseknél a forgalomirányító fényjelző készülékeket az útkereszteződések előtt, vagy ezek közepén az úttest fölött kell elhelyezni; ezeket meg szabad ismételni az útkereszteződés túlsó oldalán és/vagy a járművezetők szemmagasságában.
c) Kiegészítésképpen ajánlatos, hogy a hazai jogszabályok rendelkezzenek arról, hogy a forgalomirányító fényjelzőkészülékek:
(i) úgy legyenek elhelyezve, hogy az úttesten közlekedő járműveket ne akadályozzák, és az út szélére felszerelt fényjelző készülékek a gyalogosokat a lehető legkisebb mértékben akadályozzák;
(ii) távolról jól láthatók, és megközelítésük során azonnal megérthetők legyenek; továbbá
(iii) minden Szerződő Fél területén belül a különböző kategóriájú közutaknak megfelelően szabványosítottak legyenek.
4. E cikk 2. és 3. bekezdésében említett háromszínű és kétszínű rendszer fényeit vagy függőlegesen, vagy vízszintesen kell elhelyezni.
5. Ha a fényeket függőlegesen helyezték el, a piros fénynek kell legfelül lennie; ha a fényeket vízszintesen helyezték el, a piros fénynek a forgalom irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalon kell lennie.
6. A háromszínű rendszer esetében a borostyánsárga fényt középen kell elhelyezni.
7. E cikk 2. és 3. bekezdésében említett háromszínű és kétszínű rendszerű fényjelző berendezésekben valamennyi fénynek kör alakúnak kell lennie. E cikk 1. bekezdésében említett villogó piros fénynek is hasonlóképpen kör alakúnak kell lennie.
8. Egy villogó borostyánsárga fényt egyedül is el szabad helyezni; az ilyen fényt, a gyér forgalmú órákban a háromszínű rendszer helyett is szabad használni.
9. A háromszínű rendszerben a piros, borostyánsárga és zöld fényeket szabad ugyanilyen színű, fekete hátterű nyilakkal helyettesíteni. Mikor a nyilak kigyulladnak, ezeknek a fényekkel azonos jelentésük van, de a tiltás vagy feljogosítás a nyíl vagy nyilak által jelzett irányra vagy irányokra korlátozódik. Azoknak a nyilaknak, amelyek azt jelzik, hogy a közlekedés egyenesen előre haladhat vagy nem haladhat, felfelé kell mutatniuk. Piros, borostyánsárga vagy zöld háttéren levő fekete nyilakat is szabad használni. Ezen nyilak jelentése a fent említett nyilakéval azonos.
10. Ha a háromszínű rendszerű fényjelzés mellett egy vagy több nyilat ábrázoló egy vagy több kiegészítő zöld fény van, a kiegészítő nyíl vagy nyilak fénye azt jelenti, hogy bármilyen fázis van abban a pillanatban a háromszínű rendszerben, a járművek tovább haladhatnak a nyíl vagy a nyilak által jelzett irányban vagy irányokban. Ez azt is jelenti, hogy a nyíl által jelzett irányba haladó forgalom részére fenntartott vagy az e forgalom részére kötelező forgalmi sávon levő járművek vezetői kötelesek továbbhaladni a jelzett irányban, ha megállásukkal az ugyanazon sávon mögöttük levő járművek forgalmát megakadályoznák, mindig feltételezve, hogy hagyják elhaladni annak a forgalmi áramlásnak a járműveit, amelybe besorolnak, és hogy ne veszélyeztessék a gyalogosokat. E kiegészítő zöld fényeket lehetőleg a rendes zöld fénnyel azonos szintben kell elhelyezni.
11. a) Ha a kettőnél több forgalmi sávval rendelkező úttest hosszirányú útburkolati jelekkel jelölt forgalmi sávjai felett piros vagy zöld fény van elhelyezve, a piros fénynek azt kell jelentenie, hogy azon a sávon, amely fölött ezt elhelyezték, a járműveknek nem szabad közlekedniük, és a zöld fénynek pedig azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak így szabad továbbhaladnia. Az így elhelyezett piros fénynek két dőlt, egymást keresztező sáv formájúnak, a zöld fénynek pedig lefelé mutató hegyű nyíl formájúnak kell lennie.
b) Ha az illetékes hatóságok a fényjelző készülékek kiegészítéseképpen egy „közbenső” vagy „átmeneti” jelzés bevezetését tartják szükségesnek, ennek vagy átlósan lefelé, balra vagy jobbra mutató borostyánsárga vagy fehér nyíl formájában, vagy két ilyen, mindkét irányba mutató nyíl formájában kell megjelennie; ezeknek a nyilaknak szabad villogniuk. Ezek a borostyánsárga vagy fehér nyilak azt jelzik, hogy a forgalmi sávot a forgalom elől rövidesen lezárják, és az úthasználóknak erről a forgalmi sávról a nyíl által megjelölt forgalmi sávra kell átsorolniuk.
12. A hazai jogi szabályozás elrendelheti bizonyos szintbeni vasúti átjáróknál lassú ütemben villogó hold-fehér színű fény alkalmazását, amely azt jelenti, hogy a forgalomnak tovább szabad haladnia.
13. Ha a forgalomirányító fényjelzések kizárólag a kerékpárosoknak szólnak, ezt a korlátozást - amennyiben ez az összetévesztés elkerülése végett szükséges - egy kerékpárnak magában a jelzésben megjelenő árnyrajzával, vagy egy kerékpárt ábrázoló négyszögletes táblával kiegészített, kisméretű fényjelző készülék alkalmazásával szabad tisztázni.
24. Cikk
1. A kizárólag a gyalogosok részére szóló fényjelzésként egyedül alkalmazható fények a következők és jelentésük az alábbi:
a) Nem villogó fények:
(i) a zöld fénynek azt kell jelentenie, hogy a gyalogosoknak át szabad haladniuk;
(ii) a borostyánsárga fénynek azt kell jelentenie, hogy a gyalogosoknak nem szabad áthaladniuk, de azoknak, akik már az úttesten vannak, szabad az áthaladást folytatniuk a túloldalig;
(iii) a piros fénynek azt kell jelentenie, hogy a gyalogosoknak nem szabad az úttestre lépniük.
b) Villogó fények: a villogó zöld fénynek azt kell jelentenie, hogy az az időköz, amely alatt a gyalogosoknak át szabad kelniük az úttesten, a végéhez közlekedik, és rövidesen a piros fény fog megjelenni.
2. A gyalogosoknak szóló fényjelző készülékek lehetőleg - két fényt, pirosat és zöldet tartalmazó - kétszínű rendszerűek legyenek; ezeknek azonban - három fényt, pirosat, borostyánsárgát és zöldet tartalmazó - háromszínű rendszerűeknek is szabad lenniük. Két fény egyidejűleg soha nem éghet.
3. A fényeket függőlegesen kell elrendezni; a piros fénynek mindig felül, a zöld fénynek mindig alul kell lennie. A piros fény lehetőleg álló gyalogos vagy álló gyalogosok, a zöld fény pedig haladó gyalogos vagy haladó gyalogosok alakjában jelenjen meg.
4. A gyalogosoknak szóló fényjelző készülékeket úgy kell megtervezni és elrendezni, hogy ki legyen zárva minden lehetősége annak, hogy azokat a vezetők összetévesszék a járművek forgalmának a szabályozására szolgáló fényjelző készülékekkel.
5. A gyalogosoknak szóló fényjelző készülékeket a gyalogos-átkelőhelyeknél hallható vagy tapintható jelzésekkel szabad kiegészíteni, hogy ezek a vak gyalogosok számára az úttest keresztezését megkönnyítsék.
25. Cikk
Az úttesten levő jeleket (útburkolati jeleket) akkor kell alkalmazni, amikor az illetékes hatóság ezt - a forgalom szabályozása, az úthasználók figyelmeztetése vagy irányítása végett - szükségesnek ítéli. Ezeket akár önállóan, akár más jelzőtáblákkal vagy jelzőlámpákkal együtt szabad alkalmazni, hogy ezek jelentését kihangsúlyozzák vagy világosabbá tegyék.
26. Cikk
1. Az úttesten a folytonos vonalból álló hosszirányú jelnek azt kell jelentenie, hogy ezt a vonalat a járműveknek tilos keresztezniük vagy ezen haladniuk, és ha a vonal a forgalom két irányát választja el egymástól, tilos ennek a vonalnak azon az oldalán közlekedniük, amely a vezető szempontjából ellentétes az útnak a forgalom irányának megfelelő oldalával. A két folytonos vonalból álló hosszirányú jelnek ugyanez a jelentése.
2. a) Az úttesten a szaggatott vonalból álló hosszirányú jelnek nincs tiltó jelentése, hanem arra a célra szolgál, hogy
(i) a forgalmi sávokat a forgalom vezetése végett elhatárolja; vagy
(ii) egy folytonos vonalhoz való közeledést, és az ez által közölt tilalmat, vagy az út különleges veszélyt jelentő más szakaszához való közeledést előre jelezze.
b) A vonalak közötti közök hossza és a vonal hossza közötti aránynak lényegesen kisebbnek kell lennie ott, ahol a szaggatott vonalakat az ennek a bekezdésnek a) (ii) alpontjában megjelölt célokra alkalmazzák, mint ott, ahol ezeket az említett bekezdés a) (i) alpontjában meghatározott célból használják.
c) A dupla szaggatott vonalat olyan forgalmi sáv vagy forgalmi sávok kijelölésére szabad használni, amelyeken a jelen Egyezmény 23. Cikk 11. bekezdése szerint a forgalom áramlási irányát meg szabad fordítani.
3. Ahol az úttesten egy hosszirányú jel egy szaggatott vonalból és a mellette levő folytonos vonalból áll, a vezetőknek csak arra a vonalra kell figyelemmel lenniük, amely az ő oldalukon jelenik meg. Ez a rendelkezés nem gátolja az előzést megengedett módon végrehajtó vezetőket, hogy ismét elfoglalják rendes helyüket az úttesten.
4. E cikk szempontjából nem tekintendők hosszirányú jeleknek azok az úttest szélének jelölésére használt hosszirányú vonalak, amelyek azt láthatóbbá teszik, azok a hosszirányú vonalak, amelyek keresztirányú vonalakkal összekötve, a várakozó helyeket határolják el az úttest felületén, valamint azok a hosszirányú vonalak, melyek a megállás vagy várakozás tiltását, vagy korlátozását jelölik.
26/A. Cikk
1. Azon forgalmi sávokat, amelyeket bizonyos kategóriájú járművek számára tartanak fenn, olyan vonalak segítségével kell jelölni, amelyek tisztán megkülönböztethetők az úttesten lévő egyéb, folytonos vagy szaggatott vonalaktól; nevezetesen ezek szélesebbek legyenek és az egyes vonalszakaszok közötti távolság kisebb legyen.
2. Amikor egy forgalmi sáv a menetrendszerű közforgalmú közlekedési szolgálat járműveinek van fenntartva, akkor a szöveges útburkolati jel a „BUS” szó vagy az „A” betű legyen. Az ilyen forgalmi sávra utaló jelzőtáblának a jelen Egyezmény 1. Melléklet, E fejezetében leírt téglalap típusúnak, vagy a jelen Egyezmény 1. Melléklet, D fejezetében leírt kerek típusúnak kell lennie, amely kék alapszínén a fehér színű autóbusz jelképet viseli.
Jelen Egyezmény 2. Mellékletében szereplő 28a és 28b ábrák példák a menetrendszerű közforgalmú közlekedési szolgálat járműveinek fenntartott forgalmi sávok útburkolati jeleire.
3. A hazai jogszabályoknak meg kell határozni, hogy az 1. bekezdésben említett forgalmi sávot milyen feltételek mellett használhatják, illetve keresztezhetik egyéb járművek.
27. Cikk
1. Az egy vagy több forgalmi sáv szélességben alkalmazott folytonos vonalból álló keresztirányú jelnek kell jeleznie azt a vonalat, amely előtt a vezetőknek az Egyezmény 10. Cikkének 3. bekezdésében említett B,2 „ÁLLJ” jelzőtábla miatt meg kell állniuk. Ilyen jel alkalmazható annak a vonalnak a jelzésére, amely előtt a vezetőnek a forgalomirányító fényjelzőkészülék, vagy a forgalmat irányító hivatalos személy jelzése miatt, vagy a szintbeni vasúti átjáró előtt meg kell állnia. A B,2 jelzőtáblával együtt alkalmazott jelek előtt az úttesten a „STOP” szót is fel szabad tüntetni.
2. Az e cikk 1. bekezdésében leírt keresztirányú jelet - kivéve, ha ez műszakilag nem lehetséges - mindenhol alkalmazni kell, ahol a B,2 jelzőtáblát elhelyezték.
3. Az egy vagy több forgalmi sáv szélességben alkalmazott szaggatott vonalból álló keresztirányú jel azt a vonalat jelöli, amelyet a járművek rendes körülmények között nem léphetnek át olyankor, amikor az Egyezmény 10. Cikkének 2. bekezdésében említett B,1 „ELSŐBBSÉGADÁS KÖTELEZŐ” jelzőtábla szerint áthaladási elsőbbséget kell adniuk. Az ilyen jel előtt a B,1 jelzőtábla jelképeként ki szabad alakítani az úttesten egy széles szegélyű háromszöget, amelynek egyik oldala párhuzamos a jellel, szemközti csúcsa pedig a közeledő járművek felé mutat.
4. A gyalogos-átkelőhelyek jelzésére eléggé széles, az úttest tengelyével párhuzamos csíkokat kívánatos alkalmazni.
5. A kerékpáros-átkelőhelyek jelzésére vagy keresztirányú vonalakat, vagy egyéb olyan jeleket kell alkalmazni, amelyek nem téveszthetők össze a gyalogos-átkelőhelyeknél használt jelekkel.
28. Cikk
1. Az úttesten egyéb útburkolati jeleket - mint pl. a nyilakat, párhuzamos vagy ferde csíkozásokat, vagy feliratokat - szabad alkalmazni a jelzőtáblák utasításainak a megismétlésére, vagy abból a célból, hogy az úthasználók részére olyan tájékoztatásokat adjanak, amelyek jelzőtáblákkal megfelelő módon nem közölhetők. Ilyen jeleket kell alkalmazni különösen a várakozási zónák vagy sávok határainak megmutatására, az olyan autóbusz vagy trolibusz megállóhelyek jelzésére, ahol a várakozás tilos, valamint az útkereszteződések előtti besorolókra. Az olyan esetben, amikor nyíl van a hosszirányú jelekkel forgalmi sávokra osztott utakon, a vezetők kötelesek követni az általuk használt forgalmi sávon feltűntetett irányt vagy irányok egyikét.
2. Anélkül, hogy ez érintené az Egyezmény 27. Cikke 4. bekezdésének a gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó rendelkezéseit, az úttest egy részének vagy az úttest szintje felett kissé kiemelkedő területnek folytonos vonallal vagy szaggatott vonalakkal körülhatárolt, párhuzamos ferde csíkozással való jelölése azt jelenti, hogy ha a körülhatároló vonal folytonos, a járműveknek nem szabad erre a területre belépniük, ha pedig a körülhatároló vonalak szaggatottak, a járműveknek csak abban az esetben szabad erre a területre belépniük, ha látható, hogy ez biztonságosan megtehető, vagy ha ennek az úttest másik oldalán fekvő csatlakozó útra való bekanyarodás a célja.
3. Az úttest oldalán alkalmazott cikcakkvonalnak azt kell jelentenie, hogy az úttest ezen oldalán tilos várakozni, ameddig a vonal terjed. Az ilyen vonalat, lehetőleg a „BUS” szóval vagy az „A” betűvel együtt, autóbusz-, illetve trolibuszmegálló jelölésére szabad használni.
29. Cikk
1. Az Egyezmény 26. és 28. Cikkében említett útburkolati jeleket az úttestre rá szabad festeni, vagy bármely más módon felhordani, feltéve, ha az ugyanolyan hatásos.
2. Ha az útburkolati jeleket felfestik, azoknak sárga vagy fehér színűnek kell lenniük, de a kék színt is szabad alkalmazni az olyan helyeket jelölő jelek céljára, ahol a várakozás megengedett vagy korlátozott. Amennyiben egy Szerződő Fél területén mind a sárga, mind a fehér színt alkalmazzák, az azonos osztályú jeleknek azonos színűnek kell lenniük. E bekezdés alkalmazása szempontjából a „fehér” kifejezés felöleli az ezüst vagy a világosszürke színárnyalatokat is.
3. Az útburkolati jelek feliratai, jelképei és nyilai előrajzolásánál számításba kell venni annak szükségességét, hogy ezeket a forgalom irányában számottevően meg kell nyújtani, figyelemmel arra az igen kis szögre, amely alatt ezeket a vezetők látják.
4. Ajánlatos, hogy a mozgásban levő járművek részére szóló útburkolati jelek fényvisszaverők legyenek, ha a forgalom sűrűsége ezt megkívánja, és ha világítás rossz, vagy nincs világítás.
30. Cikk
Az Egyezmény 2. Melléklete az útburkolati jelek elrendezésére és megtervezésére vonatkozó ajánlásokat tartalmazza.
31. Cikk
1. Az úton folyó munkák határait az úttesten érthetően jelezni kell.
2. Ha a munkák terjedelme és a forgalom nagysága ezt indokolttá teszi, az úton folyó munkák határvonalainak a jelzésére olyan szakaszos vagy megszakítás nélküli korlátokat kell felállítani, amelyek váltakozóan piros és fehér, piros és sárga, fekete és fehér vagy fekete és sárga sávokkal vannak befestve, és ezen felül, ha a korlátok nem fényvisszaverők, éjszaka lámpákat és fényvisszaverő eszközöket is el kell helyezni. A fényvisszaverő eszközöknek és a folytonos fényű lámpáknak piros vagy sötétsárga színűeknek, a villogó lámpáknak sötétsárga színűeknek kell lenniük. Azonban:
a) fehér színűeknek szabad lenniük azoknak a lámpáknak és eszközöknek, amelyek csupán az egyik forgalmi irányból láthatók, és amelyek az úton folyó munkáknak a forgalom irányával ellentétes oldalon levő határait jelzik;
b) fehér vagy világossárga színűeknek szabad lenniük azoknak a lámpáknak és eszközöknek, amelyek a forgalom két irányát egymástól elválasztó munkahely határait jelzik.
32. Cikk
Minden Szerződő Félnek az egész területére vonatkozóan ugyanazt a színt vagy ugyanazt a színrendszert kell alkalmaznia az úttest szélének megjelölésére szolgáló lámpáknál vagy fényvisszaverő eszközöknél.
33. Cikk
1. a) Ha a szintbeni vasúti átjárónál a vonatok közlekedésének vagy a sorompók, illetőleg a félsorompók közeli lezáródásának jelzésére jelzőrendszert telepítenek, annak vagy egy villogó piros fénynek vagy két, felváltva villogó piros fénynek kell lennie, úgy ahogy azt az Egyezmény 23. Cikke 1. bekezdésének b) pontja meghatározza. Mindemellett:
(i) a villogó piros fényeket ki szabad egészíteni vagy helyettesíteni az Egyezmény 23. Cikkének 2. bekezdésében leírt háromszínű piros-borostyánsárga-zöld rendszerű fényjelző készülékekkel, vagy egy hasonló, zöld fény nélküli fényjelző készülékkel abban az esetben, ha más háromszínű fényjelző készülékek is vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, vagy ha a szintbeni vasúti átjáró sorompókkal van ellátva;
(ii) az olyan földutakon, ahol a forgalom igen csekély, valamint a gyalogutakon elegendő csupán hangjelző berendezés alkalmazása is.
b) A fényjelző készülék minden esetben kiegészíthető hangjelző berendezéssel.
2. A fényjelző készülékeket az úttestnek azon a szélén kell elhelyezni, amely megfelel a forgalom irányának; amikor a körülmények - például a jelzők láthatósága, vagy a forgalom sűrűsége - ezt megkövetelik, a fényjelzéseket az út másik oldalán meg kell ismételni. Ha azonban a helyi viszonyok miatt ezt előnyösnek ítélik, a fényjelzések megismételhetők az úttest közepén levő járdaszigeten, vagy elhelyezhetők az úttest felett is.
3. Az Egyezmény 10. Cikke 4. bekezdésének megfelelően a B,2 „ÁLLJ” jelzőtábla elhelyezhető az olyan szintbeni vasúti átjárónál, amely nincs ellátva sem sorompókkal, sem félsorompókkal, sem a vonatok közeledésére figyelmeztető fényjelző készülékkel; az ilyen jelzőtáblával ellátott szintbeni vasúti átjáróknál, a vezetőknek meg kell állniuk a megállási vonalnál, vagy ha ilyen vonal nincs, a jelzőtábla vonalában, és nem indulhatnak el mindaddig, amíg meg nem bizonyosodtak arról, hogy vonat nem közeledik.
34. Cikk
1. A sorompókkal vagy a vasút két oldalán lépcsősen eltolt félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjáróknál, ezeknek a sorompóknak vagy félsorompóknak az útra keresztben való állása azt jelenti, hogy egyetlen úthasználónak sem szabad meghaladnia a hozzá közelebb eső sorompót vagy félsorompót; a sorompóknak az úton keresztben való állásra irányuló mozgása és a félsorompók mozgása ugyanezt jelenti.
2. Az Egyezmény 33. Cikk 1. bekezdésének a) pontjában említett piros fény vagy fények megjelenése, vagy a hivatkozott 1. bekezdésben említett hangjelző berendezés működésbe lépése egyaránt azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniük a megállási vonalat, vagy ha nincs megállási vonal, a fényjelző készülék vonalát. A 33. Cikk 1. bekezdésének a) (i) alpontjában említett háromszínű rendszer borostyánsárga fényének a megjelenése azt jelenti, hogy az úthasználóknak nem szabad átlépniük a megállási vonalat, kivéve azokat a járműveket, amelyek a sárga fény kigyulladásakor olyan közel vannak, hogy többé már nem tudnának a fényjelző készülék vonalában kielégítően biztonságos körülmények között megállni.
35. Cikk
1. A szintbeni vasúti átjárók sorompóit és félsorompóit váltakozóan piros és fehér, piros és sárga, fekete és fehér vagy sárga és fekete sávokkal határozottan meg kell jelölni. Lehetnek azonban ezek csak fehér vagy csak sárga színűek, feltéve, hogy középen nagy piros tárcsával vannak ellátva.
2. A sem sorompóval, sem félsorompóval el nem látott szintbeni vasúti átjárónál a vasútvonal közvetlen közelében el kell helyezni az 1. Melléklet, A fejezetében leírt A,28 jelzőtáblát. Ha van a vonatok közlekedését jelző fényjelző készülék vagy B,2 „ÁLLJ” jelzőtábla, az A,28 jelzőtáblát ugyanarra a tartóra kell elhelyezni, amelyen a fényjelző készülék vagy a B,2 jelzőtábla van. Az A,28 jelzőtábla alkalmazása nem kötelező:
a) az utak és a vasutak olyan kereszteződéseinél, ahol a vasúti közlekedés nagyon lassú, és a közúti közlekedést vasúti alkalmazott irányítja a szükséges karjelzésekkel;
b) a vasút és az igen csekély forgalmú földút vagy gyalogút kereszteződésénél.
3. (Törölve)
36. Cikk
1. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szintbeni vasúti átjárók különleges veszélyességére figyelemmel
a) minden szintbeni vasúti átjáró előtt elhelyeznek egy olyan veszélyre figyelmeztető jelzőtáblát, amelyen az A,25, A,26 vagy az A,27 jelképek egyike van feltüntetve;
nem kell feltétlenül azonban jelzőtáblát elhelyezni
(i) lakott területeken előadódó különleges esetekben;
(ii) az olyan földutakon és ösvényeken, ahol a gépi meghajtású járművek forgalma csak kivételes;
b) sorompókkal vagy félsorompókkal vagy a vonatok közeledésére figyelmeztető fényjelző készülékkel látnak el minden szintbeni vasúti átjárót, kivéve, ha az úthasználók a vasútvonalat az átjáró mindkét oldaláról olyan távolságban beláthatják, hogy - számításba véve a vonatok legnagyobb sebességét - a vasútvonalhoz bármelyik oldalról közeledő közúti jármű vezetőjének a vonat feltűnésekor van ideje a szintbeni vasúti átjáróba való behajtás előtti megállásra, azonkívül azoknak az úthasználóknak pedig, akik a vonat feltűnésekor már rajta vannak a vasúti átjárón, van idejük a túlsó oldal elérésére; a Szerződő Felek azonban az olyan szintbeni vasúti átjárók esetében, ahol a vonatok sebessége viszonylag lassú, vagy ahol a gépi meghajtású járművek közúti forgalma csekély, eltérhetnek az ebben az alpontban foglalt rendelkezésektől;
c) az Egyezmény 33. Cikkének 1. bekezdésében említett, a vonatok közeledésének jelzésére szolgáló rendszerek valamelyikével látnak el a sorompóval vagy félsorompóval felszerelt minden olyan szintbeni vasúti átjárót, amelyet olyan helyről működtetnek, ahonnan az ilyen sorompók vagy félsorompók nem láthatók;
d) az Egyezmény 33. Cikkének 1. bekezdésében említett, a vonatok közeledésének jelzésére szolgáló rendszerek valamelyikével látnak el a sorompóval vagy félsorompóval felszerelt minden olyan szintbeni vasúti átjárót, amelynek működését a vonatok közeledése önműködően vezérli;
e) azzal a céllal, hogy sorompókat és a félsorompókat láthatóbbá tegyék, ellátják azokat fényvisszaverő anyagokkal vagy eszközökkel, és - szükség esetén - éjszaka megvilágítják azokat; ezenfelül az olyan utakon, ahol éjszaka jelentős a gépjárműforgalom, a szintbeni vasúti átjáró előtt elhelyezett, veszélyre figyelmeztető jelzőtáblákat ellátják fényvisszaverő anyagokkal vagy eszközökkel, és - szükség esetén - éjszaka megvilágítják azokat;
f) ahol ez lehetséges, a félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjárók közelében az úttest közepén hosszirányú jelet alkalmaznak, amely a szintbeni vasúti átjáróhoz közeledő járművek számára megtiltja az úttestnek a forgalom irányával ellentétes felére való áthajtást, illetőleg a forgalom két irányát egymástól elválasztó terelőszigeteket képeznek ki.
2. Az Egyezmény 35. Cikke 2. bekezdésének utolsó mondatában említett esetekben e cikk rendelkezései nem alkalmazandók.
37. Cikk
1. Az Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, New Yorkban 1969. december 31-éig áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek Szervezetének összes tagállama, bármelyik szakosított intézményének, illetőleg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a tagjai, a Nemzetközi Bíróság Alapokmányának a részesei és minden más olyan Állam számára, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Közgyűlése meghívott abból a célból, hogy az Egyezmény részesévé váljék.
2. Az Egyezmény megerősítésre szorul. A megerősítő okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Az Egyezmény továbbra is nyitva áll csatlakozásra az e cikk 1. bekezdésében említett minden Állam számára. A csatlakozási okmányokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.
38. Cikk
1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor vagy megerősítésekor, vagy a csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezményt alkalmazza azokra a területekre, vagy azok egy részére, amelyeknek a nemzetközi kapcsolatairól gondoskodik. Az Egyezmény az értesítésben megjelölt területekre azt a napot követő harminc nap elteltével válik alkalmazandóvá, amely napon a Főtitkár megkapta ezt az értesítést, vagy az Egyezménynek az értesítést közlő Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez az utóbbi nap későbbi az előbb említettnél.
2. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdésében említett értesítéssel élt, köteles azoknak a területeknek a nevében, amelyre vonatkozóan azt tette, olyan értesítést is küldeni, amely az Egyezmény 46. Cikkének 2. bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat tartalmazza.
3. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely későbbi időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezménynek az értesítésben megjelölt területre való alkalmazhatósága megszűnik, és az Egyezmény az említett területre nem alkalmazható azt a napot követő egy év elteltével, amely napon a Főtitkár ezt az értesítést megkapta.
39. Cikk
1. Az Egyezmény a tizenötödik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.
2. Minden olyan Állam számára, amely a tizenötödik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követően erősíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.
40. Cikk
Az Egyezmény hatálybalépésével a Genfben 1931. március 30-án aláírásra megnyitott, a közúti jelzések egységesítésére vonatkozó Egyezményt és a Genfben 1949. szeptember 19-én aláírásra megnyitott, a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet a Szerződő Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.
41. Cikk
1. Az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy év eltelte után bármely Szerződő Fél javasolhatja az Egyezmény egy vagy több módosítását. A javasolt módosítások szövegét, az indokok előterjesztésével, a Főtitkárhoz kell küldeni, aki azt közli az összes Szerződő Féllel. A Szerződő Felek számára fennáll a lehetőség arra, hogy a közléstől számított tizenkét hónapon belül közöljék: a) elfogadják-e a módosítást, vagy b) elvetik azt, vagy c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A Főtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét az Egyezmény 37. Cikkének 1. bekezdésében említett többi Állammal is.
2. a) Minden módosító javaslat, amelyet az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően közölnek, akkor minősül elfogadottnak, ha a fent említett tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Főtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálására konferencia összehívását kívánják. A Főtitkár az összes Szerződő Felet értesíti minden javasolt módosítás elfogadásáról vagy elvetéséről és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemről. Ha a meghatározott tizenkét hónapos határidő alatt beérkezett elutasítások és a konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerződő Felek teljes számának az egyharmadát, a Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet, hogy a módosítás az előző bekezdésben meghatározott tizenkét hónapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével az összes Szerződő Félre vonatkozóan hatályba lép, azok kivételével, amelyek a megállapított határidő alatt elvetették a módosítást vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérték.
b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítási javaslatot vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérte, az említett határidő elteltét követően bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja a módosítást, és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Azokra a Szerződő Felekre, amelyek közölték a részükről történő elfogadást, a módosítás attól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítésüket.
3. Ha egy javasolt módosítást e cikk 2. bekezdésének megfelelően nem fogadtak el, és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Főtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást, és ha a Szerződő Feleknek legalább egyharmada, de tíznél nem kevesebben arról tájékoztatják a Főtitkárt, hogy elfogadják, vagy megvizsgálásra konferencia összehívását kívánják, a Főtitkár a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására konferenciát hív össze, amelyről e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kap.
4. Ha e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően konferenciát hívnak össze, a Főtitkár arra az Egyezmény 37. Cikkének 1. bekezdésében említett összes államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot, hogy legkésőbb a megnyitás előtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával és ezeket a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az időpontja előtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.
5. a) Az Egyezménnyel kapcsolatos bármely módosítás akkor minősül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerződő Feleknek legalább a kétharmadát teszi ki. A Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet a módosítás elfogadásáról és ez az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerződő Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidő alatt értesítik a Főtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.
b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy azt elfogadja, és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidő elteltével, amennyiben ez az időpont későbbi az előbbinél.
6. Amennyiben a módosítási javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minősül elfogadottnak, és ha a konferencia összehívására e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosítási javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
42. Cikk
Bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja az Egyezményt. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést.
43. Cikk
Az Egyezmény hatályát veszti, ha a Szerződő Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos időszak alatt ötnél kevesebbre csökken.
44. Cikk
A két vagy több Szerződő Fél között keletkező minden olyan vitát, amely az Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, az érdekelt Szerződő Felek bármelyikének a kérelmére döntés végett Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.
45. Cikk
Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely Szerződő Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető és a helyzet követelményeire korlátozott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külső vagy belső biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.
46. Cikk
1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor, a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezőnek az Egyezmény 44. Cikkét. A többi Szerződő Felet nem kötelezi a 44. Cikk az olyan Szerződő Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.
2. a) Bármely Állam a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a Főtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából
(i) az Aa és az Ab minták közül melyiket választja veszélyre figyelmeztető jelzőtáblaként (9. Cikk 1. bekezdés) és
(ii) a B,2a és a B,2b minták közül melyiket választja
„ÁLLJ” jelzés gyanánt (10. Cikk 3. bekezdés).
Bármely Állam a Főtitkárhoz intézett értesítéssel később - egy újabb nyilatkozattal - bármikor módosíthatja a választást.
b) Bármely Állam a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a Főtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpároknak minősíti (1. Cikk 1. pont).
Bármely Állam a Főtitkárhoz intézett értesítéssel később bármikor visszavonhatja a nyilatkozatát.
3. E cikk 2. bekezdésében említett nyilatkozatok hatálya attól az időponttól számított hat hónap elteltével kezdődik, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy abban az időpontban, amikor az Egyezmény a nyilatkozatot közlő Állam számára hatályba lép, feltéve, hogy ez az időpont későbbi az előbb említettnél.
4. Az Egyezményre és mellékleteire vonatkozó fenntartások, e cikk 1. bekezdésben említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehetők meg, hogy az írásban történik, és hogy amennyiben azt a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése előtt tették meg, ebben az okmányban megerősítik. A Főtitkár az említett fenntartásokat az Egyezmény 37. Cikkének 1. bekezdésében említett Államokkal közli.
5. Bármely Szerződő Fél, amely e cikk 1. vagy 4. bekezdésének megfelelően fenntartással élt vagy nyilatkozatot tett, bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.
6. E cikk 4. bekezdésének megfelelően tett minden fenntartás
a) annak a Szerződő Félnek a számára, amely a fenntartást tette, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja az Egyezménynek a fenntartással érintett rendelkezéseit;
b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerződő Fél számára is azzal a Szerződő Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást bejelentette.
47. Cikk
Az Egyezmény 41. és 46. Cikkeiben említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Főtitkár közli a 37. Cikk 1. bekezdésében említett összes Állammal:
a) a 37. Cikk szerinti aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;
b) a 38. Cikk szerinti nyilatkozatokat;
c) azokat az időpontokat, amikor az Egyezmény a 39. Cikk szerint hatályba lép;
d) azokat az időpontokat, amikor az Egyezmény módosításai a 41. Cikk 2. és 5. bekezdése szerint hatályba lépnek;
e) a 42. Cikk szerinti felmondásokat;
f) az Egyezmény hatályának 43. Cikk szerinti megszűnését.
48. Cikk
Az Egyezménynek egyetlen példányban angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült eredetijét - amely öt szöveg egyaránt hiteles - az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hitelesített példányokat küld az Egyezmény 37. Cikkének 1. bekezdésében említett Államok részére.
Aminek hiteléül az alulírott és kormányaik részéről kellően felhatalmazott meghatalmazottak * aláírták az Egyezményt.
Készült Bécsben, az ezerkilencszázhatvannyolcadik év november hónapjának nyolcadik napján.
MELLÉKLETEK
1. Az „A” veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák az itt leírt és a 3. Mellékletben reprodukált Aa vagy Ab mintájúak legyenek, kivéve az alábbi 28. és 29. bekezdésekben leírt A,28 és A,29 jelzőtáblákat. Az Aa minta egyenlő oldalú háromszög alakú, amelynek egyik oldala vízszintes és az ezzel szemben lévő csúcsa e fölött van; alapszíne fehér vagy sárga, és a kerete piros. Az Ab minta négyzet alakú, melynek egyik átlója függőlegesen helyezkedik el; alapszíne sárga és kerete - amely csak egy szegélycsík - fekete. Hacsak a leírás ezt másképpen nem határozza meg, az ezeken a jelzőtáblákon szereplő jelképek feketék, vagy sötétkékek legyenek.
2. Az általános méretű Aa mintájú jelzőtábla oldala kb. 0,90 m legyen; a kisméretű Aa mintájú jelzőtábla oldala nem lehet kisebb, mint 0,60 m. Az általános Ab mintájú jelzőtábla oldala kb. 0,60 m legyen; a kisméretű Ab mintájú jelzőtábla oldala nem lehet kisebb, mint 0,40 m.
3. Az Aa és Ab minták közüli választásra vonatkozóan lásd a jelen Egyezmény 5. Cikk 2. bekezdését és 9. Cikk 1. bekezdését.
1. Veszélyes kanyar vagy kanyarok
A veszélyes kanyarra vagy a veszélyes kanyarok sorozatára való figyelmeztetést, a helyzetnek megfelelően, a következő jelképek egyikével kell megadni:
a) A,1a kanyar balra
b) A,1b kanyar jobbra
c) A,1c kettős kanyar vagy kettőnél több kanyar sorozata, az első kanyar balra
d) A,1d kettős kanyar vagy kettőnél több kanyar sorozata, az első kanyar jobbra.
2. Veszélyes lejtő
a) A meredek lejtőre való figyelmeztetésként az A,2a jelképpel használt Aa mintájú vagy az A,2b jelképpel használt Ab mintájú jelzőtáblát kell használni.
b) Az A,2a jelkép bal oldali része a jelzőtábla bal oldali sarkát foglalja el, és alapja a tábla egész szélességére terjedjen ki. Az A,2a és A,2b jelképeken megjelenő szám a lejtés százalékát mutatja; ez egy arányszámmal (1:10) helyettesíthető. Azonban az Egyezmény 5. Cikk 2. bekezdés b) pontja rendelkezéseit a lehetséges mértékben megtartó Szerződő Felek számára választhatóvá kell tenni, hogy ha az Aa mintájú jelzőtáblát fogadták el, akkor az A,2a vagy A,2b jelkép helyett az A,2c jelképet, ha pedig az Ab mintájú jelzőtáblát fogadták el, akkor az A,2d jelképet használják.
3. Meredek emelkedő
a) A meredek emelkedőre való figyelmeztetésként az A,3a jelképpel használt Aa mintájú, vagy az A,3b jelképpel használt Ab mintájú jelzőtáblát kell használni.
b) Az A,3a jelkép jobb oldali része a jelzőtábla jobb oldali sarkát foglalja el, és alapja a tábla egész szélességére terjedjen ki. Az A,3a és A,3b jelképeken megjelenő szám az emelkedés százalékát mutatja, ez egy arányszámmal (1:10) helyettesíthető. Azonban azon Szerződő Felek számára, amelyek a veszélyes emelkedő jelzésére az A,2c jelképet választották, az A,3a jelkép helyett az A,3c jelkép használata, valamint azon Szerződő Felek számára, amelyek az A,2d jelképet választották az A,3b jelkép helyett az A,3d jelkép használata legyen választható.
4. Útszűkület
A figyelmeztetést, hogy a következő úttest szűkebb, az A,4a jelképpel, vagy az úttest alaprajzát érthetőbben megmutató jelképpel - mint az A,4b jelkép - kell megadni.
5. Nyitható híd
a) A nyitható hídra való figyelmeztetést az A,5 jelképpel kell megadni.
b) Az A,5 jelképet viselő veszélyre figyelmeztető jelzőtábla alá egy, a 29. bekezdésben leírt, téglalap alakú, A,29a mintájú táblát szabad elhelyezni, feltéve, ha az A,5 jelképet viselő jelzőtábla és a nyitható híd közötti távolság kb. egy- és kétharmadánál - ugyanebben a bekezdésben leírt A,29b és A,29c típusú táblák vannak felállítva.
6. Rakpartra vagy magas vízpartra vezető út
Annak jelzésére, hogy az út rakpartra vagy magas vízpartra készül vezetni, az A,6 jelképet kell használni.
7. Egyenetlen út
a) Keresztirányú mélyedések, bukkanók vagy bakhátak, vagy olyan szakaszok jelzésére, ahol az úttest rossz állapotban van, az A,7a jelképet kell használni.
b) A bukkanó vagy bakhát jelzésére az A,7a jelkép helyettesíthető az A,7 jelképpel.
c) A keresztirányú mélyedés jelzésére az A,7a jelkép helyettesíthető az A,7c jelképpel.
8. Veszélyes útpadkák
a) Az olyan útszakaszra való figyelmeztetést, ahol az útpadkák különösen veszélyesek, az A,8 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
9. Csúszós úttest
A figyelmeztetést, hogy a következő útszakasz különösen csúszós lehet, az A,9 jelképpel kell megadni.
10. Kavicsfelverődés
Az út olyan szakaszára való figyelmeztetést, amelyen kavics verődhet fel, az Aa mintájú, A,10a jelképpel ellátott vagy az Ab mintájú, A,10b jelképpel ellátott jelzőtáblával kell megadni.
11. Kőomlás
a) Az út olyan szakaszára való figyelmeztetést, amelyen a kőomlás, illetve az ebből eredő kövek útesten való jelenlétének veszélye áll fenn, az Aa mintájú, A,11a jelképpel ellátott vagy Ab mintájú, A,11b jelképpel ellátott jelzőtáblával kell megadni.
b) Mindkét esetben a jelkép jobb oldali részének a jelzőtábla jobb oldali sarkába kell kerülnie.
c) A jelkép megfordítható.
12. Gyalogos-átkelőhely
a) Az útburkolati jelekkel vagy az E,12 jelzőtáblával jelzett gyalogos átkelőhelyre való figyelmeztetést az A,12 jelképpel kell megadni, amelynek két mintája van: A,12a és A,12b.
b) A jelkép megfordítható.
13. Gyermekek
a) Az útnak a gyermekek által gyakran használt szakaszára - mint például az iskola kijáratra vagy a játszótérre - való figyelmeztetést az A,13 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
14. Becsatlakozó vagy az utat keresztező kerékpárosok
a) Az olyan útszakaszra való figyelmeztetést, ahol kerékpárosok gyakran becsatlakoznak az útra vagy keresztezik az utat, az A,14 jelképpel kell megadni.
b) A jelkép megfordítható.
15. Háziállatok vagy egyéb állatok áthaladása
a) Az olyan útszakaszra való figyelmeztetést, amelyen állatok áthaladásának különös veszélye áll fenn, egy a leggyakrabban előforduló házi- vagy vadállat árnyrajzát tartalmazó jelképpel kell megadni, például az A,15a jelképpel háziállatok, és az A,15b jelképpel vadállatok esetén.
b) A jelkép megfordítható.
16. Úton folyó munkák
A figyelmeztetést, hogy a következő útszakaszon munkák folynak, az A,16 jelképpel kell megadni.
17. Fényjelző készülékek
a) Ha elengedhetetlennek látszik az út olyan szakaszára való figyelmeztetés, amelyen a forgalmat háromszínű rendszerű fényjelző készülék szabályozza, és az úthasználók ilyen útszakaszra nem számítanak, akkor az A,17 jelképet kell használni. Az A,17 jelképnek három mintája van: A,17a, A,17b és A,17c, amelyek megfelelnek az Egyezmény 23. Cikk 4-6. bekezdéseiben leírt háromszínű rendszer lámpaelrendezéseinek.
b) E jelképnek azoknak a fényeknek három színe szerintinek kell lennie, amelyekre figyelmeztet.
18. Útkereszteződés, melyben az elsőbbséget az általános elsőbbségi szabály írja elő
a) Olyan útkereszteződésre való figyelmeztetést, amelyben az elsőbbség az, mint amit az országban érvényben lévő általános elsőbbségi szabály ír elő, az Aa jelzőtáblával használt A,18a jelképpel vagy az Ab jelzőtáblával használt A,18b jelképpel kell megadni.
b)Az A,18aa és A,18b jelképeket helyettesíteni szabad olyan jelképekkel, amelyek az útkereszteződés jellegét érthetőbben mutatják, mint például az A,18c, A,18d, A,18e, A,18f és A,18g.
19. Útkereszteződés olyan úttal, amelyen a használóknak elsőbbséget kell adniuk
