2. a) Minden módosító javaslat, amelyet e cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően közölnek, akkor minősül elfogadottnak, ha az előző bekezdésben említett tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek egyharmadánál kevesebben közölték a Főtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálásra konferencia összehívását kívánják. A Főtitkár az összes Szerződő Felet értesíti minden javasolt módosítás elfogadásáról vagy elvetéséről és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemről. Amennyiben a meghatározott tizenkét hónapos határidő alatt beérkezett elutasítások és konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerződő Felek teljes számának az egyharmadát, a Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet, hogy a módosítás az e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével hatályba lép az összes Szerződő Félre vonatkozóan, azok kivételével, amelyek a megállapított határidő alatt elvetették a módosítást vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérték.
b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosító javaslatot vagy konferencia összehívását kérte annak megvizsgálására, az említett határidő elteltét követően bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja a módosítást, és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól a naptól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést.
3. Amennyiben a javasolt módosítást az e cikk 2. bekezdésének megfelelően nem fogadták el, és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a Főtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást, és ha a Szerződő Feleknek legalább egyharmada, de ötnél nem kevesebben tájékoztatják a Főtitkárt, hogy elfogadják vagy, hogy konferencia összehívását kívánják annak megvizsgálására, a Főtitkár konferenciát hív össze a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására, amelyről e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kaphat.
4. Amennyiben e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően konferenciát hívnak össze, a Főtitkár arra az összes Szerződő Felet, valamint a Megállapodás 2. Cikkében említett többi Államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes Államot arra, hogy legkésőbb a megnyitás előtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával és a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az időpontja előtt a konferenciára meghívott összes Állammal közli.
5. a) A Megállapodással kapcsolatos bármely módosítás akkor minősül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerződő Feleknek legalább kétharmadát teszi ki. A Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet a módosítás elfogadásáról és a módosítás az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerződő Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidő alatt értesítik a Főtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.
b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja azt, és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidő elteltével, amennyiben ez az időpont későbbi az előbb említettnél.
6. Amennyiben a módosító javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minősül elfogadottnak, és ha a konferencia összehívására az e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosító javaslat elvetettnek minősül.
7. Az e cikk 1-6. bekezdésében meghatározott módosítási eljárástól függetlenül a Megállapodás Melléklete módosítható az összes Szerződő Fél illetékes szervei között létrejött megállapodással is. Amennyiben az egyik Szerződő Fél szerve kijelenti, hogy nemzeti jogszabályai szerint a Megállapodást erre a célra történő külön felhatalmazásnak vagy valamely törvényhozó szerv jóváhagyásának kell alávetni, az illető Szerződő Fél illetékes szervének a Melléklet módosításához való hozzájárulása csak akkor tekinthető megadottnak, ha az bejelenti a Főtitkárnak, hogy a szükséges felhatalmazásokat vagy jóváhagyásokat megkapta. Az illetékes szervek közötti megállapodás úgy is szólhat, hogy bizonyos átmeneti időszak alatt a Melléklet régi rendelkezései, az új rendelkezésekkel egyidejűleg egészben vagy részben hatályban maradnak. Az új rendelkezések hatálybalépésének az időpontját a Főtitkár állapítja meg.
8. Minden Állam, amikor aláírja vagy megerősíti a Megállapodást, vagy csatlakozik ahhoz, közli a Főtitkárral annak a szervnek a nevét és címét, amely illetékes az e cikk 7. bekezdésében említett megállapodás tárgyában.
7. Cikk
Bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja a Megállapodást. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést. Minden olyan Szerződő Fél, amely megszűnik a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény Szerződő Fele lenni, ugyanakkor megszűnik Szerződő Fele lenni ennek a Megállapodásnak is.
8. Cikk
E Megállapodás hatályát veszti, ha a Szerződő Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos időszak alatt ötnél kevesebbre csökken, valamint abban az időpontban, amikor a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény hatályát veszti.
9. Cikk
1. Két vagy több Szerződő Fél között keletkezett minden olyan vitát, amely e Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a vitában álló Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, választott bírósági eljárásnak kell alávetni, amennyiben a vitában álló Szerződő Felek bármelyike azt kéri és evégből a vitában álló Felek közös megállapodásával egy vagy több választott bírónak kell megküldeni. Amennyiben a vitában álló felek a választott bírósági eljárás lefolytatására vonatkozó kérelemtől számított három hónap alatt nem tudtak megegyezni a választott bíró vagy bírák kiválasztásában, a Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát, hogy jelöljön ki egy választott bírót, akihez a jogvitát döntés végett elő kell terjeszteni.
2. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelően kijelölt választott bíró, illetőleg bírák döntése kötelező a vitában álló Szerződő Felekre.
10. Cikk
E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely Szerződő Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető és a helyzet követelményei által meghatározott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külső vagy belső biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.
11. Cikk
1. Bármely Állam a Megállapodás aláírásakor, a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezőnek a Megállapodás 9. Cikkét. A többi Szerződő Felet nem kötelezi a 9. Cikk az olyan Szerződő Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.
2. A Megállapodásra vonatkozó fenntartás, az e cikk 1. bekezdésében említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehető meg, hogy az írásban történik, és amennyiben azt a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése előtt tették meg, ebben az okmányban megerősítik.
3. Bármely Állam a Megállapodásra vonatkozó megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor írásban értesíti a Főtitkárt arról, hogy azokat a fenntartásokat, amelyeket a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményre esetleg bejelentett, mennyiben kell alkalmazni a Megállapodásra. Azok a fenntartások, amelyeket nem foglaltak be a Megállapodás megerősítő vagy csatlakozási okmányának letételekor közölt értesítésbe, úgy minősülnek, hogy nem alkalmazhatók a Megállapodásra.
4. A Főtitkár az e cikk alkalmazásával tett fenntartásokat és értesítéseket közli a Megállapodás 2. Cikkében említett összes Állammal.
5. Bármely Állam, amely az e cikkben említett nyilatkozatot, fenntartást vagy értesítést tett, bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.
6. Az e cikk 2. bekezdésének megfelelően tett vagy 3. bekezdésének megfelelően közölt minden fenntartás
a) annak a Szerződő Félnek a számára, amely a fenntartást tette vagy közölte, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja a Megállapodásnak a fenntartással érintett rendelkezéseit;
b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerződő Fél számára is azzal a Szerződő Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást tette vagy közölte.
12. Cikk
A Megállapodás 6. és 11. Cikkében említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Főtitkár közli a Szerződő Felekkel és a Megállapodás 2. Cikkében említett többi Állammal:
a) a 2. Cikk szerint aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;
b) a 3. Cikk szerinti értesítéseket és nyilatkozatokat;
c) azokat az időpontokat, amikor e Megállapodás a 4. Cikk szerint hatályba lép;
d) azokat az időpontokat, amikor e Megállapodás módosításai a 6. Cikk 2., 5. és 7. bekezdése szerint hatályba lépnek;
e) a 7. Cikk szerinti felmondásokat;
f) e Megállapodás hatályának a 8. Cikk szerinti megszűnését.
13. Cikk
E Megállapodás eredeti példányát 1972. április 30-a után az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hiteles másolatokat küld a Megállapodás 2. Cikkében említett összes Államnak.
Amelynek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazott alulírottak aláírták e Megállapodást.
Készült Genfben, az ezerkilencszázhetvenegyedik év május hónapjának első napján, egy példányban, angol, francia és orosz nyelven, amely három szöveg egyaránt hiteles.
1. A Melléklet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az „Egyezmény” kifejezés a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt jelenti.
2. Ez a Melléklet csak az Egyezmény kiegészítéseit és megfelelő rendelkezéseinek módosításait tartalmazza.
3. Az Egyezmény 1. Cikkéhez (Meghatározások)
b) pont
Ez a pont a következőképpen szól: „A »Lakott terület« beépített ingatlanokat magában foglaló olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál külön ilyenként megjelöltek”.
Kiegészítő pont, melyet közvetlenül a jelen cikk b) pontja után kell beiktatni.
Ez a pont a következőképpen szól: „A »Lakó-pihenő övezet« olyan sajátosan megtervezett területet jelent, ahol különleges közlekedési szabályok érvényesek, és amelyeket bejáratainál, illetve kijáratainál ilyenként megjelöltek.”
l) pont
Azok a háromkerekű járművek, amelyeknek legnagyobb saját tömege nem haladja meg a 400 kg-ot, motorkerékpárnak minősülnek.
E cikk végére beiktatandó kiegészítő pont:
Ez a pont a következőképpen szól: „A gyalogosokkal egy tekintet alá esnek azok a személyek, akik gyermekkocsit, betegszállító vagy rokkantszállító kocsit vagy bármely más kisméretű és motor nélküli járművet tolnak vagy húznak, akik kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt tolnak, valamint azok a rokkantak, akik saját maguk által mozgatott vagy lépésben haladó rokkantszállító kocsin közlekednek.”
4. Az Egyezmény 3. Cikkéhez (A Szerződő Felek kötelezettségei.)
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következőképpen szól: „Minden olyan jelzőtáblát, jelképet, berendezést és jelet, amely nem felel meg az Egyezményben és e Megállapodásban meghatározott rendszernek, a Megállapodás hatálybalépésétől számított tíz éven belül ki kell cserélni. Ez alatt az időszak alatt - abból a célból, hogy az úthasználók megszokják az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározott rendszert - a korábbi jelzőtáblák, jelképek és feliratok is fenntarthatók az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározottak mellett.”
5. Az Egyezmény 6. Cikkéhez
4. bekezdés
Ennek a bekezdésnek a rendelkezései, amelyek az Egyezményben ajánlások, kötelezőek.
6. Az Egyezmény 7. Cikkéhez
1. bekezdés
E bekezdés végére beiktatandó kiegészítő mondat:
Ez a mondat a következőképpen szól: „Ezen kívül, az ilyen jelzőtáblák esetében ajánlott, hogy ugyanazon az útszakaszon ne alkalmazzanak együtt kivilágított vagy fényvisszaverő anyagokkal, illetőleg fényvisszaverő eszközökkel ellátott és el nem látott jelzőtáblákat.”
7. Az Egyezmény 8. Cikkéhez
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következőképpen szól: „A jelen melléklet 4. szakaszában előírt tízéves átmeneti időszak alatt, valamint azt követően is kivételes esetekben, a jelzőtáblák értelmezésének megkönnyítésére felirat alkalmazható a jelzőtáblák alatt elhelyezett vagy a jelzőtáblát magába foglaló négyszögletes táblán; az ilyen felirat elhelyezhető magán a jelzőtáblán is abban az esetben, ha ez nem okoz nehézséget a jelzőtábla megértésében az olyan vezetőknek, akik nem érthetik meg a feliratot.”
8. Az Egyezmény 9. Cikkéhez
1. bekezdés
Minden Államnak az Aa mintát kell választania a veszélyt jelző táblákra.
9. Az Egyezmény 10. Cikkéhez (Elsőbbségi jelzőtáblák)
3. bekezdés
Minden Államnak a B,2a mintát kell választani „ÁLLJ” jelzőtáblaként.
6. bekezdés
A B,1 jelzőtábla előjelzésére ugyanez a jelzőtábla szolgál, kiegészítve az Egyezmény 1. Melléklete H fejezetében meghatározott H,1 táblával.
A B,2a jelzőtábla előjelzésére a B,1 jelzőtábla szolgál, kiegészítve egy olyan négyszögletű táblával, amelyen a „STOP” jelkép és egy szám van, amely jelzi, hogy milyen távolságra van a B,2a jelzőtábla.
9/A. Az Egyezmény 13/A. Cikkéhez (Különleges szabályokat jelző táblák)
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következőképpen szól: „Az E,7a; E,7b vagy E,7c és E,8a; E,8b vagy E,8c jelzőtábláknak figyelmeztetniük kell az úthasználókat arra, hogy az ország területén a lakott területen belüli általános közlekedési szabályok az E,7a; E,7b vagy E,7c jelzőtábláktól az E,8a; E,8b vagy E,8c jelzőtábláig érvényesek, kivéve, ha a lakott terület bizonyos útszakaszain más jelzőtáblák ettől eltérő szabályokra figyelmeztetnek. Fehér vagy világos színű alapon sötét színű feliratokat kell tartalmazniuk és a lakott terület bejáratánál, illetve kijáratánál kell elhelyezni őket. A B,4 jelzőtáblát azonban mindig a B,3 jelzőtáblával ellátott elsőbbséggel rendelkező útvonalon kell elhelyezni abban az esetben, ha ennek az útnak az elsőbbsége a lakott területet átszelve megszűnik.”
10. Az Egyezmény 18. Cikkéhez (Helymeghatározó jelzőtáblák)
A helymeghatározó jelzőtábláknak sötét színű alapon fehér vagy világos színű feliratokat kell tartalmazniuk.
11. Az Egyezmény 23. Cikkéhez (A járműforgalom szabályozására szolgáló fényjelzések)
Közvetlenül e cikk 11. bekezdése után beiktatandó kiegészítő bekezdés.
Ez a bekezdés a következőképpen szól: „Különleges esetekben, amikor nem szükséges folyamatosan alkalmazni a fényjelzéseket, egy nem villogó borostyánsárga fényből és egy azt követő, nem villogó piros fényből álló jelzés használható; a nem villogó borostyánsárga fényt villogó borostyánsárga fény előzheti meg.”
12. Az Egyezmény 24. Cikkéhez (Csak gyalogosok részére szóló fényjelzések)
1. bekezdés a) pont, (ii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következőképpen szól: „A gyalogosok részére szóló fényjelző berendezések - két, piros és zöld fényt tartalmazó - kétszínű rendszerűek legyenek. A két fény egyidejűleg soha nem világíthat.”
3. bekezdés
Ez a bekezdés a következőképpen szól: „A fényeket függőlegesen kell elhelyezni, a piros fény mindig felül, a zöld fény mindig alul legyen. A piros fény álló gyalogos vagy álló gyalogosok, a zöld fény pedig haladó gyalogos vagy haladó gyalogosok alakjában jelenjen meg.”
13. Az Egyezmény 31. Cikkéhez (Az úton folyó munkák jelzése)
2. bekezdés
A sorompókat nem szabad váltakozó fekete és fehér vagy fekete és sárga sávokkal befesteni.
14. Az Egyezmény 32. Cikkéhez (Jelölés lámpákkal vagy fényvisszaverő eszközökkel)
Ez a cikk a következőképpen szól:
„1. Az úttesten levő forgalomterelő oszlopokra és járdaszigetekre a figyelmet fehér vagy sárga fényekkel, illetőleg fehér vagy sárga fényvisszaverő eszközökkel ajánlatos felhívni.
2. Ha az úttest széleit fénnyel vagy fényvisszaverő eszközökkel jelzik, ezek
a) fehérek, illetőleg világossárgák, vagy
b) az úttest forgalom irányával ellentétes szélének a jelzésére fehérek vagy sárgák, illetőleg az úttest forgalom irányának megfelelő szélének a jelzésére pirosak vagy sötétsárgák legyenek.
3. E Megállapodásban részes minden Államnak egész területére az e cikkben említett fények vagy fényvisszaverő eszközök esetében ugyanazt a színt vagy színrendszert kell alkalmaznia.”
15. Az Egyezmény 33. Cikkéhez
1. bekezdés a) pont
Ez a pont a következőképpen szól: „Ha a szintbeni vasúti átjárónál jelzőrendszer van a vonatok közeledésének vagy a sorompók, illetőleg a félsorompók közeli lezárásának a jelzésére, azt vagy villogó piros fénynek, vagy váltakozva villogó piros fényeknek kell alkotnia, ahogy azt az Egyezmény 23. Cikke 1. bekezdésének b) pontja meghatározza. Az olyan szintbeni vasúti átjáróknál, amelyek sem sorompókkal, sem félsorompókkal nincsenek ellátva, a jelzőrendszer lehetőleg két váltakozva villogó piros fény legyen. Mindemellett:
(i) a villogó piros fények kiegészíthetők vagy helyettesíthetők az Egyezmény 23. Cikkének 2. bekezdésében leírt háromszínű rendszerű - piros-borostyánsárga-zöld - fényjelző rendszerrel, vagy zöld fény nélküli ugyanilyen fényjelző készülékkel, ha az úton más, háromszínű fényjelző készülékek vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében, vagy ha a szintbeni vasúti átjáró sorompókkal van ellátva. A félsorompókkal ellátott szintbeni vasúti átjáróknál levő villogó piros fényeket nem szabad az előző mondatban említett módon helyettesíteni; ki szabad azonban azokat egészíteni ilyen módon abban azzal a feltétellel, ha más háromszínű fényjelző készülékek vannak az úton a szintbeni vasúti átjáró közelében,
(ii) az olyan földutakon, ahol a forgalom igen csekély, valamint a gyalogutakon elegendő csupán hangjelző berendezés alkalmazása.”
2. bekezdés
Ez a bekezdés a következőképpen szól: „A fényjelző készülékeket az úttest forgalom irányának megfelelő szélén kell elhelyezni; amikor a körülmények - például a fényjelző készülékek láthatóságának a feltételei vagy a forgalom sűrűsége - ezt megkövetelik, a fényeket az út másik oldalán meg kell ismételni. Ha azonban a helyi viszonyok folytán úgy látszik megfelelőnek, a fények megismételhetők az úttest felett, vagy az úttesten levő járdaszigeten.”
16. Az Egyezmény 35. Cikkéhez
1. bekezdés
A szintbeni vasúti átjáró sorompóit és félsorompóit nem szabad váltakozó fekete és fehér vagy fekete és sárga színű sávokkal befesteni.
17. Az Egyezmény 1. Melléklet, A fejezet, II. alfejezetéhez
2. pont (Veszélyes lejtő)
Ez a pont a következőképpen szól:
„a) Meredek lejtőre való figyelmeztetés esetén az A,2a jelképet kell használni.
b) Az A,2a jelkép bal oldalának a jelzőtábla bal sarkát kell elfoglalnia, és alapjának a jelzőtábla egész szélességére ki kell terjednie; a szám a lejtés százalékát jelzi.”
3. pont (Meredek emelkedő)
Ez a pont a következőképpen szól:
„a) Meredek emelkedőre való figyelmeztetés esetén az A,3a jelképet kell használni.
b) Az A,3a jelkép jobb oldalának a jelzőtábla jobb sarkát kell elfoglalnia, és alapjának a jelzőtábla egész szélességére ki kell terjednie; a szám az emelkedő százalékát jelzi.”
12. pont (Gyalogos-átkelőhely)
Ez a pont a következőképpen szól:
„a) Gyalogos-átkelőhelyre való figyelmeztetés esetén az A,12a jelképet kell használni.
b) A jelképet meg szabad fordítani.”
18. pont (Útkereszteződés, melyben az elsőbbséget az általános elsőbbségi szabály írja elő)
Ez a pont a következőképpen szól: „Az olyan útkereszteződésre való figyelmeztetést, amelyben az elsőbbségi áthaladást az ország területén érvényben lévő általános elsőbbségi szabály írja elő, az A,18a jelképpel kell megadni.”
20. pont (Útkereszteződés olyan úttal, amelynek használói számára a vezetőknek elsőbbséget kell adniuk)
Ez a pont a következőképpen szól: „A B,1 vagy B,2a jelzőtáblát a jelen melléklet 9. szakasza rendelkezéseinek megfelelően kell használni.”
22. pont (Olyan útkereszteződés, ahol a forgalmat fényjelző készülék irányítja)
Ez a pont a következőképpen szól: „Ha az útkereszteződésben a forgalmat fényjelző készülék irányítja akkor a fenti 17. pontban leírt A,17 jelképet viselő Aa jelzőtáblát szabad felállítani, a fenti 18-21. pontokban leírt jelzőtáblák kiegészítésére vagy helyettesítésére.”
26. pont (Egyéb szintbeni vasúti átjárók)
b) alpont
Ez a pont a következőképpen szól: „Az egyéb szintbeni vasúti átjárókra való figyelmeztetést a helyzetnek megfelelő A,26a vagy az A,27 jelképpel kell megadni.”
28. pont (A szintbeni vasúti átjárók közvetlen közelében elhelyezendő jelzőtáblák)
Az A,28 jelzőtábla A,28c mintája nem használható.
Az A,28a és A,28b minták viselhetnek piros csíkot azzal a feltétellel, hogy ettől sem az általános megjelenésük, sem pedig a hatékonyságuk nem csökken.
18. Az Egyezmény 1. Melléklet B fejezetéhez
1. pont („ELSŐBBSÉGADÁS KÖTELEZŐ” jelzőtábla)
A B,1 jelzőtábla se jelképet, se feliratot ne tartalmazzon.
2. pont („ÁLLJ” jelzőtábla)
Ez a pont a következőképpen szól: „Az »ÁLLJ« jelzőtábla a B,2 jelzőtábla B,2a mintája legyen. A B,2 jelzőtábla B,2a mintájának nyolcszögletűnek kell lennie, keskeny fehér vagy világossárga szegéllyel ellátott piros alappal, és fehér vagy világossárga »STOP« jelképet kell viselnie; a jelkép magassága nem lehet kisebb a tábla magasságának egyharmadánál. Az általános méretű B,2a jelzőtábla magassága kb. 0,90 m legyen, a kisméretű jelzőtábla magassága ne legyen kisebb 0,60 m-nél.”
19. Az Egyezmény 1. Melléklet, C fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont (A behajtás tiltása és korlátozása)
A C,1 jelzőtábla C,1b mintája nem használható.
A jelen melléklet függelékében szereplő C,3m és C,3n jelzőtáblák használhatók a következő jelentéssel:
C,3m „BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEKKEL, AMELYEK BIZONYOS MENNYISÉGNÉL TÖBB ROBBANÓANYAGOT VAGY GYÚLÉKONY ANYAGOT SZÁLLÍTANAK”
C,3n „BEHAJTANI TILOS OLYAN JÁRMŰVEKKEL, AMELYEK BIZONYOS MENNYISÉGNÉL TÖBB VÍZSZENNYEZÉSSEL FENYEGETŐ ANYAGOT SZÁLLÍTANAK”
A c) pont végén szereplő megjegyzés a következőképpen szól: „Jelen pontban említett C,3a-tól C,3l-ig, valamint a C,3m és a C,3n jelzőtáblák ne viseljenek ferde, piros csíkot.”
4. pont (Előzési tilalom)
A C,13a2 és C,13b jelzőtáblák C,13ab és C,13bb típusai nem használhatók.
9. pont a), (ii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
9. pont b), (iii) alpont
Ez a rendelkezés nem alkalmazható.
9. pont c), (v) alpont
A csak rövid távolságra érvényes tiltás jelölésére a tiltás távolságát piros színű körben ábrázoló egyetlen jelzőtábla felállításának lehetősége nem alkalmazható.
20. Az Egyezmény 1. Melléklet, D fejezet, I. alfejezetéhez
2. pont
Ez a pont a következőképpen szól: „Hacsak más előírás nincs a jelzőtáblák kék alapszínűek és a jelképek fehér, vagy világos színűek legyenek.”
21. Az Egyezmény 1. Melléklet, D fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont (Kötelező haladási irány)
A D,1b jelzőtábla nem használható.
3. pont (Kötelező körforgalom)
Ez a pont a következőképpen szól: „A D,3 »KÖTELEZŐ KÖRFORGALOM« jelzőtáblának semmi más jelentése ne legyen, mint az, hogy megmutassa a körbe haladó járműforgalom mozgásának előírt irányát.”
22. Az Egyezmény 1. Melléklet, E fejezet, II. alfejezetéhez
3. pont („Egyirányú útvonal” jelzőtábla), a), (ii) alpont
Az E,3b jelzőtábla nyilának csak akkor kell feliratot viselnie, ha ettől a jelzőtábla hatékonysága nem csökken.
5. pont (Autópálya kezdetét és végét jelző táblák)
Kiegészítő pont, melyet közvetlenül jelen pont a) alpontja után kell beiktatni.
Ez az alpont a következőképpen szól: „Az E,5a jelzőtábla használható és megismételhető az autópályához való közeledésre figyelmeztetésként. Minden, erre a célra felállított jelzőtáblának a jelzőtábla és az autópálya kezdete közötti távolságot megmutató - vagy a jelzőtábla alsó részében, vagy pedig az Egyezmény 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítő táblán feltüntetett - feliratot kell viselnie.”
6. pont (Az olyan út kezdetét és végét jelző táblák, amelyen a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán)
Kiegészítő alpont, melyet közvetlenül jelen pont a) alpontja után kell beiktatni.
Ez az alpont a következőképpen szól: „Az E,6a jelzőtábla használható és megismételhető az olyan úthoz való közeledésre figyelmeztetésként, amelyen az autópályának megfelelő közlekedési szabályok érvényesek. Minden, erre a célra felállított jelzőtáblának a jelzőtábla és az autópálya közlekedési szabályai szerint használandó út kezdete közötti távolságot megmutató - vagy a jelzőtábla alsó részében, vagy pedig az Egyezmény 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítő táblán feltüntetett - feliratot kell viselnie.”
7. pont (Lakott terület kezdetét és végét jelző táblák)
Ez a pont a következőképpen szól:
„a) A lakott terület kezdetét mutató jelzőtáblának vagy a lakott terület nevét, vagy a lakott terület körvonalát mutató jelképet vagy pedig a kettő egyesített változatát kell viselnie.
A feliratok fehér vagy világos színű alapon sötét színűek legyenek, és a jelzőtáblának sötét színű kerete legyen.
Az E,7a; E,7b és E,7c jelzőtáblák példák a lakott terület kezdetét mutató jelzőtáblákra.
b) A lakott terület végét mutató jelzőtábla azonos legyen azzal a kivétellel, hogy ezt át kell húzni egy ferde, a jobb felső sarokból a bal alsó sarokba tartó, piros színű, egyetlen vagy több párhuzamos vonalból álló csíkkal.
Az E,8a, E,8b és E,8c jelzőtáblák példák a lakott terület végét mutató jelzőtáblákra. Jelen Egyezmény 6. Cikk 1. bekezdése előírásainak ellenére ezek a jelzőtáblák a lakott terület kezdetét feltüntető jelzőtáblák hátoldalára is elhelyezhetők.
c) Ebben a fejezetben előforduló jelzőtáblákat az Egyezmény 13/A. Cikk 2. bekezdésében szereplő előírásoknak megfelelően kell használni.”
10. pont (Gyalogos-átkelőhely)
Az E,12b jelzőtábla nem használható.
12. pont („Várakozóhely” jelzőtábla)
A jelen pont első alpontjában említett négyszög alakú jelzőtáblának a „P” betűt kell magán viselnie.
Kiegészítő pont, melyet közvetlenül a 13. pont után kell beiktatni.
Ez a pont így szól: „Lakó-pihenő övezet bejáratára, illetve kijáratára figyelmeztető jelzőtáblák, melynek területén sajátos közlekedési szabályok érvényesek.
Az E,17a »LAKÓ-PIHENŐ ÖVEZET« jelzőtáblát a lakó-pihenő övezet azon pontján kell elhelyezni, ahol az európai Megállapodással kiegészített közúti közlekedési Egyezmény 27/A. Cikkében hivatkozott lakó-pihenő övezetben betartandó sajátos közlekedési szabályok érvénybe lépnek. Az E,17b »LAKÓ-PIHENŐ ÖVEZET VÉGE« jelzőtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol e szabályok érvényessége megszűnik.”
23. Az Egyezmény 1. Melléklet, F fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont („ELSŐSEGÉLYHELY” jelkép)
Az F,1b és F,1c jelképek nem használhatók.
2. pont (Különféle jelképek)
Kiegészítő szöveg, melyet a jelen pont végére kell beiktatni
„F,14 »KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓKAT ADÓ RÁDIÓÁLLOMÁSOK«
Fehér négyszögben lévő felirat: A »rádió« szó alatt, amikor erre szükség van, megjelenhet egy utalás a rádióadó nevére vagy kódjára, szükség szerint rövidített formában és az adás száma. A »rádió« szó a nemzeti nyelven is megismételhető.
Kék alapon lévő felirat: a helyi rádióadó frekvenciájának és, ha szükséges, hullámhosszának jelölése.
Az országok belátására bízandó, hogy ezt ultrarövidhullámú (VHF) adók esetén »MHz« jelzéssel vagy regionális kóddal, és középhullámú vagy hosszúhullámú adók esetén »kc/s« jelzéssel egészítik ki.
A hullámhossz számokkal és az m betű segítségével (pl. 1500 m) adható meg.
F,15 »NYILVÁNOS ILLEMHELY«
F,16 »FÜRDŐHELY«”
24. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, II. alfejezetéhez
2. pont (Különleges esetek), a) alpont
A G,2a és G,2b jelzőtáblákon lévő piros csíkot fehér szegéllyel kell körülvenni.
25. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, III. alfejezetéhez
1. pont
A G,4c jelzőtábla nem használható.
2. pont
A G,6c jelzőtábla nem használható.
26. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, V. alfejezetéhez
3. pont („ZSÁKUTCA” jelzőtábla)
A G,13 jelzőtáblán a piros csíkot fehér szegéllyel kell körülvenni.
27. Az Egyezmény 1. Melléklet, H fejezetéhez
Kiegészítő pont, amely közvetlenül az 1. pont után iktatandó be.
Ez a pont a következőképpen szól: „Kívánatos, hogy a kiegészítő táblák alapszínei megegyezzenek azon jelzőtáblacsoportok alapszíneivel, amelyekhez ezeket használják”
C, 3m
C, 3n
E, 17a
E, 17b
F, 14
F, 15
F, 16
3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő bejelentéseket tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti
- az Egyezmény 9. Cikkének 1. pontja alapján, hogy a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák mintájául az Aa mintát választotta;
- az Egyezmény 10. Cikkének 3. pontja alapján, hogy az „ÁLLJ!” jelzőtábla mintájául a B,2a mintát választotta.”
(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő fenntartásokat tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti,
- hogy az Egyezmény 10. Cikke 6. pontjának a B,2 jelzőtábla előjelzésére vonatkozó rendelkezését az Egyezményt kiegészítő európai Megállapodásban meghatározott tartalommal tekinti magára nézve kötelezőnek;
- az Egyezmény 46. Cikkének 1. pontja alapján, hogy az Egyezmény 44. Cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek.”
(3) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy az Egyezmény 37. Cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy az Egyezmény 38. Cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerő határozatával (1960. évi december hó 14. napján kelt 1514/XV. határozat).”
(4) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerősítése alkalmából a következő fenntartást tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti, hogy a Megállapodás 11. Cikkének 1. pontja alapján a Megállapodás 9. Cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek.”
(5) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy a Megállapodás 2. Cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy a Megállapodás 3. Cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerő határozatával [1960. évi december hó 14. napján kelt 1514 (XV.) határozat].”
4. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény kihirdetéséről szóló 1980. évi 4. törvényerejű rendelet és az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1980. évi 6. törvényerejű rendelet.
(2) A törvény végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter és a belügyminiszter gondoskodik.
