e) részt vesz a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer működtetésében,
f) irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását,
g) mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején irányítja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatok ellátását,
h) közreműködik a gazdaságfelkészítés és -mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában.
(3) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más települések polgármestereivel.
(4) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az állampolgártól, illetve az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet, melynek térítésmentes szolgáltatása nem tagadható meg. Az így szerzett adat csak a honvédelem feladatainak tervezése és végrehajtása érdekében használható fel.
(5) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait fővárosi kerületben, városban, községben a jegyző vagy a körjegyző, valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden köztisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.
(6) A polgármester feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a normatív állami támogatásból kell biztosítani.
60. § (1) A katonai igazgatás területi szervei a hadkiegészítő parancsnokságok.
(2) A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén – jogszabályban meghatározott keretek között – ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő honvédelmi igazgatási feladatokat:
a) a Honvédség állományának toborzás útján történő kiegészítése,
b) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a Honvédség hadkötelesekkel történő kiegészítése,
c) a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a védelmi igazgatási szervek tevékenységének segítése,
d) a hadkötelesek (volt hadkötelesek) és a Honvédség nyugállományú tagjai, illetve azok hozzátartozói szociális érdekeinek védelme, valamint a kegyeleti tevékenység.
(3) A hadkiegészítő parancsnokságok a Honvéd Vezérkar főnökének szolgálati alárendeltségében működnek.
(4) A hadkiegészítés szakmai irányítása a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerve vezetőjének hatáskörébe tartozik.
61. § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság honvédelmének és a Honvédségnek legfelsőbb irányítója.
(2) A Honvédelmi Tanács irányítja
a) a Honvédség és az ország fegyveres védelmében részt vevő szervek védelmi tevékenységét,
b) a védelmi igazgatás működését,
c) az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását és a védelem anyagi szükségleteinek kielégítését,
d) a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét,
e) a lakosság támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint a következmények felszámolását.
(3) A Honvédelmi Tanács az Alkotmányban meghatározott feladatain túl
a) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit,
b) a békeszerződés kivételével megköti a nemzetközi szerződéseket,
c) gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról,
d) feloszlatja az Alkotmánnyal vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő önkormányzati képviselő-testületet,
e) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét,
f) közkegyelmet gyakorol.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van.
62. § (1) A Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját a Honvédelmi Tanács működésének időtartama alatt mentelmi jog illeti meg, kivéve a Honvédelmi Tanács működésével és a szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekmény esetén.
(2) A Honvédelmi Tanács tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre, ellene nem lehet szabálysértési és büntetőeljárást indítani vagy folytatni, továbbá más hatósági kényszerintézkedést alkalmazni. A Honvédelmi Tanács tagja mentelmi jogáról nem mondhat le.
(3) A Honvédelmi Tanács tagja mentelmi jogának felfüggesztéséről a Honvédelmi Tanács dönt. A határozat érvényességéhez a jelen lévő tagok kétharmadának a szavazata szükséges.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak nem jelentik akadályát a Honvédelmi Tanács tagjai felelősségre vonásának a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt.
63. § (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén
a) a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke,
b) az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök,
c) az Országgyűlésben képviselettel rendelkező párt képviselőcsoportjának vezetőjét a képviselőcsoport által megválasztott, az Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő,
d) a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter,
e) a minisztert a politikai államtitkár,
f) a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese
helyettesíti.
(2) A Honvédelmi Tanács elnöke, illetve tagja akkor van akadályoztatva, ha
a) megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik,
b) külföldön tartózkodik,
c) feladatkörének ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül,
d) az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a Honvédelmi Tanács munkájában való részvétele lehetetlenné válik.
(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács állapítja meg.
64. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alkotmány és e törvény keretei között megállapítja ügyrendjét.
(2) A Honvédelmi Tanács a hatáskörét – az elnök vezetésével – testületként gyakorolja.
(3) A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza.
65. § (1) A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(2) A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez – a 62. § (3) bekezdésében meghatározott döntés kivételével – a jelen lévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az általa betöltött tisztségek alapján több funkció gyakorlására jogosult, vagy mást is helyettesít. A több minisztériumot vezető minisztert akadályoztatása esetén mindegyik minisztérium politikai államtitkára szavazati joggal helyettesíti.
66. § (1) Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács ülésen kívül is határozhat. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn vagy az információátvitel más módján közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A szóbeli közlést jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a Honvédelmi Tanács tagjai több mint a felének egyetértése szükséges.
(3) A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésen felülvizsgálja az ülésen kívüli döntés indokoltságát és jogszerűségét, egyidejűleg dönt az alkalmazott intézkedés felfüggesztéséről vagy hatályának meghosszabbításáról.
67. § (1) A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, valamint a Honvédelmi Tanács elnöke vagy tagja kezdeményezheti.
(2) A Honvédelmi Tanács döntéseit a köztársasági elnök és a miniszterelnök írja alá.
68. § (1) A Honvédelmi Tanács – általa meghatározott – döntéseit az országban működő rádiók és televíziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény útján térítésmentesen, az aláírás napján közzé kell tenni.
(2) A Honvédelmi Tanács rendeletét a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.
(3) A Honvédelmi Tanács rendelete – eltérő rendelkezés hiányában – a kihirdetése napján lép hatályba.
69. § (1) A Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak.
(2) A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.
70. § (1) A Honvédség feladatai:
a) a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
b) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése,
c) közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,
d) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
e) a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása,
f) közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,
g) talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása,
h) hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
i) állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
j) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.
(2) Az egyes honvédségi szervezetek konkrét feladatait – az (1) bekezdés keretei között – külön jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a belső rendelkezések határozzák meg.
(3) Az (1) bekezdés g)–j) pontjában meghatározott feladatokat a Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el.
71. § A Honvédségnek a 70. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti felhasználása esetén meg kell határozni a felhasználás célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit (fegyverzetét), továbbá a felhasználás földrajzilag körülírt területét. A kirendelt erők saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre a feladatot.
72. § (1) A 70. § (1) bekezdésének h)–j) pontjában meghatározott feladatok teljesítésére alárendelt szervezeteitől legfeljebb 100 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételről a honvédelmi miniszter dönt. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelmi miniszter – a döntéssel egyidejűleg – az Országgyűlést tájékoztatja.
(2) A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei – a harcjárművek és a fegyverzet kivételével – kérelemre, a honvédelmi miniszter engedélyével, az állami szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők.
73. § (1) A Honvédség szervezeteit a béke és háborús működési rendnek megfelelően úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek a Honvédség egésze, illetve annak egyes elemei tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására.
(2) A Honvédség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási, rendfokozati és illetménykategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek.
(3) A Honvédség szervezeti felépítését a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek összessége képezi.
(4) A Honvédség szervezetei közül a hadrendbe az állománytábla szerint szervezett katonai, a hadrenden kívüli szervezetek csoportjába pedig a munkaköri jegyzék szerint szervezett egyéb szervezetek tartoznak.
(5) A katonai szervezeteket a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők, valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze.
74. § (1) A Honvédséget rendeltetésük szerint irányító-vezető szervek, csapatok, igazgatási szervek, hivatalok, intézetek és intézmények alkotják.
(2) A katonai szervezetek alkalmazás szerinti tagozódása:
a) az alkalmazás tervezett helye szerint bárhol telepíthető, valamint helyi erők,
b) az alkalmazásra való készenlét alapján magas készenlétű, alacsonyabb készenlétű, valamint hosszú megalakítású,
c) a fő tevékenységük szerint harci erők, harci támogató erők, harci kiszolgáló-támogató erők és egyéb erők.
(3) Kettős jogállása szerint a Honvédség szervezeti keretébe tartozik a legfőbb ügyész irányítása alatt működő katonai ügyészi szervezet.
75. § A katonai felsőoktatási intézmény a honvédség és a rendvédelmi szervek igényeire figyelemmel, autonóm intézményként látja el képzési tevékenységét. A katonai felsőoktatási intézmény a képzés gyakorlati részéhez szükséges körben és mértékben haditechnikai eszközöket tarthat fenn.
76. § (1) A Honvédség szervezeti elemeinek létrehozása, átszervezése, megszüntetése, létszámának, állományarányainak, technikai eszközeinek és azok számának, valamint a hadrendben vagy azon kívül elfoglalt helyének meghatározása a hadseregszervezés keretébe tartozik.
(2) A honvédségi szervezetek felépítésének alapvető követelményeit a Kormány határozza meg. A magasabb szintű kötelékek felépítését a honvédelmi miniszter által jóváhagyott béke- és háborús hadrend tartalmazza.
(3) A honvédségi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelmi miniszter jogosult. A szervezeteket határozattal kell létrehozni és megszüntetni.
(4) A Honvédség szervezeteinek felépítését, állományát, technikai eszközeit állománytáblában, illetve munkaköri jegyzékben kell meghatározni.
77. § (1) A középszintű irányító szervek megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell fejeznie a haderőnemet, a szaktevékenységet és az annak keretébe tartozó katonai szervezetek jellegét.
(2) A csapatokat hadrendi számmal, a rendeltetésre és a szervezet nagyságára, valamint szükség szerint a rendeltetésre való utalással kell megnevezni. A megnevezés kiegészíthető földrajzi nevek és történelmi személyiségek vagy jogelőd katonai szervezetek nevének felhasználásával.
78. § (1) A Honvédség katonai szervezeteinek béke- és hadilétszámát az állománytáblák, illetve a munkaköri jegyzékek tartalmazzák.
(2) Az állománytáblákban kell meghatározni a katonai szervezetek rendeltetésének és feladatainak megfelelően a személyi állomány arányos összetételét állománycsoportok, rendfokozatok és szakképzettség szerint.
(3) A humánerőforrás-gazdálkodás keretében kell gondoskodni a rendszeresített létszám meghatározott igények szerinti biztosításáról és tervszerű utánpótlásáról.
79. § A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, köztisztviselőkből, közalkalmazottakból és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból; hadkiegészítési állománya önkéntes tartalékosokból, kiképzett és kiképzetlen potenciális hadkötelesekből, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – hadkötelesekből áll.
80. § (1) A törvény alkalmazásában a tényleges katonai állományba tartoznak
a) a hivatásos katonák,
b) a szerződéses katonák,
c) a szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák,
d) a katonai felsőoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas, valamint szakképzésben részt vevő hallgatói,
e) a katonai középfokú oktatási intézmény hallgatói,
f) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – a hadköteles katonák.
(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok katonái – külön törvény szerint – a Honvédség tényleges állományába tartoznak.
81. § A tényleges katonai állomány tagjai – a szolgálati viszony keletkezése szerint – békében önkéntes jelentkezés alapján, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – ezenkívül hadkötelezettség alapján teljesítenek katonai szolgálatot.
82. § A tényleges katonai állomány folyamatos kiegészítése békében a hivatásos, szerződéses és az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra vagy hallgatói viszony létesítésére toborzottak felvétele, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején ezenkívül a hadkötelesek behívása útján történik.
83. § (1) A tartalékos állományba békében az önkéntes tartalékosok, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején – a hadkötelezettség bevezetése után – a kiképzett hadkötelesek tartoznak.
(2) Az önkéntes tartalékos meghatározott ideig szerződés alapján vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.
84. § A Honvédségnek
a) a békeidejű feladatai ellátásához a normákban és a programokban meghatározott,
b) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején pedig a szükséges mennyiségben rendelkeznie kell a harc-, harctámogató, harckiszolgáló eszközökkel, harci, szak- és fenntartási anyagokkal (a továbbiakban együtt: haditechnikai eszközök és anyagok).
85. § A Honvédség haditechnikai eszközeinek és anyagainak fajtáit, minőségét és mennyiségét az Országgyűlés határozatában előírt kereteken belül kell meghatározni.
86. § (1) A haditechnikai eszközöknek és anyagoknak meg kell felelniük az ellátási, fenntartási és tartalékolási normáknak, valamint azoknak az igényeknek, amelyek a haderőnemek, fegyvernemek és szakcsapatok eredményes tevékenységét biztosítják. A kincstári vagyoni körbe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok katonai szervezetek közötti elosztását az állománytáblákban kell rögzíteni.
(2) A Honvédség katonai szervezeteit haditechnikai eszközökkel és anyagokkal a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetének előirányzatai terhére, valamint más központi költségvetési források igénybevételével kell felszerelni.
87. § (1) A haditechnikai beszerzési eljárás során biztosított haditechnikai eszközöket és anyagokat rendszeresítési eljárás útján kell a Honvédség rendszerébe bevonni, hadrendjébe állítani.
(2) A rendszeresített, de elavult vagy feleslegessé vált haditechnikai eszközök és anyagok kivonási eljárás útján kerülnek ki a Honvédség szervezeti rendszeréből.
(3) A haditechnikai eszközök és anyagok rendszeresítésekor, kivonásakor készített intézkedési tervben fel kell tüntetni azok környezetvédelemmel kapcsolatos adatait különös tekintettel:
a) a rendszerbe állításhoz szükséges környezeti feltételek meglétére, illetve megteremtése belátható hatásaira,
b) az üzemeltetési élettartama alatt várható környezeti hatásaira (karbantartás, üzemanyag-, szennyezőanyag-kibocsátások, tárolás stb.),
c) a rendszerből való kivonással kapcsolatos mentesítési, megsemmisítési feladatokra, hulladékainak veszélyességére,
d) rendszeres vagy egyszeri hozzávetőleges költségkihatásaira.
(4) A korábban rendszeresített (meglévő) haditechnikai eszközök és anyagok további működtetésével, korszerűsítésével kapcsolatos döntéseknél a környezeti hatások elemzésénél a (3) bekezdés alapján kell eljárni.
88. § (1) A haditechnikai eszközök és anyagok rendeltetés szerinti használatának szabályait, továbbá a szakági normákat szakutasítások határozzák meg.
(2) A haditechnikai eszközöket és anyagokat a katonai szervezeteknek mindenkor az előírt hadrafoghatósági, illetve hadihasználhatósági állapotban kell tartaniuk.
(3) A készletek megalakítását és lépcsőzését a NATO-ban alkalmazott elvek és eljárási módszerek, valamint a nemzeti sajátosságok figyelembevételével kell végrehajtani.
89. § (1) A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, illetve feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében állnak, és a kincstári vagyon részét képezik.
(2) A katonai szervezetek kijelölés alapján használatba kapják az ingatlanokat.
90. § (1) A katonai szervezetek a feladattól függően elhelyezhetők – a katonai diszlokáció elveinek megfelelően – az ország területén vagy külföldön állandó jelleggel helyőrségekben, ideiglenesen állomáshelyeken. A csapatok állandó jellegű elhelyezésére szolgáló katonai objektumok a laktanyák.
(2) A helyőrség olyan kijelölt település, amelynek közigazgatási területén katonai szervezet kerül elhelyezésre. A helyőrséghez tartoznak a település közigazgatási területén kívül eső kiképzőbázisok, lő- és gyakorlóterek, raktárak és más katonai objektumok (utalt ingatlanok), továbbá azok megközelítési útvonalai is. Egy helyőrségbe több katonai szervezet is települhet.
91. § A katonai szervezetek helyőrségen kívül tábori körülmények között is elhelyezhetők.
92. § (1) A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása: elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed: alárendelt.
(2) Az elöljárói és felettesi, illetve alárendeltségi viszonyban az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elve a szolgálati és a szakmai elöljárói, illetve a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés során érvényesül.
93. § (1) Az általános hatáskörű elöljáró, illetőleg felettes: a szolgálati elöljáró, illetőleg hivatali felettes, a neki alárendelt katonák: a szolgálati, illetőleg hivatali alárendeltek. Szolgálati elöljáró az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására, vezetésére kijelölt katona is.
(2) A szolgálati elöljárót a Honvédség szervezeti rendszerében elfoglalt beosztásánál fogva a vezetése alá tartozó katonai szervezet tevékenységére és e szervezet személyi állományára vonatkozóan a jogszabályokban és a hatásköri szabályokban megállapított rendelkezési jog illeti meg.
94. § (1) Az olyan elöljáró, illetőleg felettes, aki csak a saját szakterületén van felruházva rendelkezési jogkörrel: szakmai elöljáró, illetőleg szakmai felettes, akikre vonatkozóan rendelkezési jogkörrel rendelkezik – állományviszonyuktól függetlenül – szakmai alárendeltek.
(2) A különböző vezetési szinteken a szakmai elöljáró gondoskodik az elöljárói döntéseknek megfelelő szakmai feladatok végrehajtásáról. A szakterületi vezetők vezetői jogosultságait hatásköri szabály, illetve a szolgálati elöljáró állapítja meg.
(3) A Honvédség irányítása és vezetése – a hadrend és az állománytáblák szerinti szervezeti alá-fölé rendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók rendelkezésein alapuló – szolgálati út betartásával történik. A szolgálati út betartása – a külön jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – valamennyi elöljáró, felettes és alárendelt részére kötelező.
95. § (1) A Honvédséget békében az Alkotmányban és e törvényben meghatározottak szerint az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja.
(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács.
(3) A honvédelmi miniszter önállóan gyakorolja a törvényben meghatározott hatáskörét, az Országgyűlés és a Kormány döntései szerint irányítja és vezeti a Honvédséget.
96. § A honvédelmi miniszter a Honvédség irányítását a 97. §-ban meghatározott hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 100. §-ban meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár útján, vezetését a 101. §-ban meghatározottak szerint a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.
97. § (1) A honvédelmi miniszter:
a) a Honvédség irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes szabályairól szóló kormányhatározatban foglaltak szerint a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában megállapítja a Honvédség szakirányításával és katonai vezetésével kapcsolatos részletes feladat- és hatásköröket,
b) a Kormány határozatának megfelelően meghatározza a Honvédség vezetési szintjeit, szakirányítási és vezetési rendjét,
c) szabályozza a Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét, a Kormány döntése alapján intézkedik a Honvédség egésze készenlétének fokozására, illetve – saját jogkörben – az egyes katonai szervezetek készenlétének fokozására,
d) szabályozza az ország területének a Honvédség légvédelmi készenléti erőivel való oltalmazásának rendjét,
e) megállapítja a Honvédség béke idején történő kiegészítésének, továbbá megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot kihirdetése és a hadkötelezettség bevezetése esetén hadkötelesekkel történő hadkiegészítésének feladatait és rendjét, valamint ez utóbbival összefüggő ingatlanok és ingó dolgok gazdasági és anyagi jellegű szolgáltatás címén történő igénybevételének módját,
f) megállapítja a Honvédség felkészítésének követelményeit, szabályozza a felkészítés és kiképzés rendjét, intézkedik annak végrehajtására,
g) dönt a Honvédség létszámára – ezen belül az állományarányokra –, szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére vonatkozó javaslatok elfogadásáról és előterjesztéséről; az Országgyűlés, illetőleg a Kormány döntése után intézkedik annak végrehajtására,
h) megállapítja a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosítása érdekében folytatott együttműködési feladatokat és végrehajtásuk rendjét,
i) megállapítja a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai kötelezettségeket, intézkedik azok végrehajtására,
j) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról,
k) az Egységes Védelmi Szakfeladatrendszerhez kötött erőforrás és költségvetési rend alapján irányítja a Honvédség költségvetési javaslatának elkészítését, a költségvetés elfogadása után – kormányrendelet keretei között – dönt a részletes (intézményi) költségvetésről; irányítja a költségvetési előirányzatok jogszabályok szerinti felhasználását, előterjeszti az éves költségvetésről szóló beszámolójelentést, ellenőrzi a költségvetési pénzeszközök célszerű és jogszerű felhasználását,
l) meghatározza a Honvédség gazdálkodására, valamint a honvédségi ingatlanok – beleértve a lakóépületeket és a lakásingatlanokat is – és ingók vagyongazdálkodására vonatkozó szabályokat, intézkedik azok végrehajtására,
m) megállapítja a személyügyi hatásköröket, szabályozza azok gyakorlásának módját,
n) kiadja a Honvédség anyagi-technikai, közlekedési, logisztikai, pénzügyi, egészségügyi, igazgatási és jogi tevékenységére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, gondoskodik a végrehajtásukról rendelkező szakutasítások kiadásáról, intézkedik a végrehajtás tervezésére, szervezésére és irányítására, irányítja a haditechnikai eszközök és anyagok beszerzését, valamint a katonai szervezetek ezekkel történő ellátását,
o) szabályozza a személyi állomány élet-, szolgálati és munkakörülményeinek feltételeit,
p) meghatározza a szövetségi követelményeknek és a nemzeti sajátosságoknak megfelelően a Honvédség ellenőrzésének rendszerét, a vezetés biztosítása érdekében a híradással és az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, kiadja azok tervezésére, szervezésére és irányítására vonatkozó rendelkezéseket, gondoskodik az adat- és információvédelemről,
r) meghatározza a hadtudományi kutatás-fejlesztés főbb irányait és rendjét,
s) megállapítja a Honvédség személyi állománya munkavédelmének és baleset-elhárításának részletes szabályait; gondoskodik az érdekvédelmi követelmények érvényesüléséről, együttműködik a személyi állomány által létrehozott társadalmi, érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervekkel,
t) megállapítja a Honvédség tevékenységével, diszlokációjával kapcsolatban a természetes és épített környezet védelmének részletes szabályait, gondoskodik azok végrehajtásáról,
u) ellátja a jogszabály, országgyűlési és kormányhatározat által megállapított egyéb feladatokat.
(2) A honvédelmi miniszter az (1) bekezdés szerinti hatáskörében hozott döntések előkészítéséről és végrehajtásáról – a közigazgatási államtitkárnak és a 101. § (3) bekezdésére figyelemmel a Honvéd Vezérkar főnökének közreműködésével – a Honvédelmi Minisztérium főosztályai és csoportfőnökségei útján gondoskodik.
98. § (1) A honvédelmi miniszter felelős a Honvédség törvényes működéséért, gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. A miniszter e körben
a) rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását,
b) jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogszabálysértőt,
c) megsemmisíti vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket,
d) megsemmisíti vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő döntéseket.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó elöljáró adta ki. Egyéb intézkedés esetén a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha
a) a döntést a bíróság felülvizsgálta,
b) a döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene,
c) a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt,
d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha
a) az ügy nem tartozott a döntéshozó hatáskörébe,
b) a döntéshozó vagy a döntés-előkészítésben közreműködött személy a kötelességét bűncselekményt megvalósító módon megszegte, és ez a döntést érdemben befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.
(5) A (4) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számított három éven belül lehet helye.
99. § A Honvédelmi Minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítése tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, valamint – az e törvényben, illetőleg a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó kormányhatározat, továbbá a honvédelmi miniszter által megállapított hatásköri szabályok szerint – a Honvédség irányításának és vezetésének szerve.
100. § (1) A Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási államtitkár. A Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a Honvédelmi Minisztérium szerveinek tevékenységét.
(2) A közigazgatási államtitkár a 101. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint végrehajtásuk tervezését, szervezését. Az e törvényben, a Honvédség irányítása és felső szintű vezetése rendjének szabályaira vonatkozó kormányhatározatban, valamint a honvédelmi miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával felelős a honvédelem központi közigazgatási és a Honvédség felső szintű szakirányítási feladatainak ellátásáért.
(3) A közigazgatási államtitkár a szakirányítási hatáskörében intézkedést és szakutasítást ad ki.
(4) A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során együttműködik a Honvéd Vezérkar főnökével.
101. § (1) A Honvéd Vezérkar békében – a Honvédelmi Minisztérium szervezetének részeként – az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező-szervező, illetőleg a Honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezető szerve.
(2) A Honvéd Vezérkart és a hadrendbe tartozó katonai szervezeteket a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az utóbbiak tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Szolgálati elöljárója a vezetése alá tartozó szervezetek teljes személyi állományának. Felelős azok hadrafoghatóságáért, kiképzéséért és felkészítéséért, továbbá magas fokú fegyelméért.
(3) A Honvéd Vezérkar főnöke:
a) kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, továbbá a Honvédség minősített időszaki feladatai tervezésének és vezetésének rendjét,
b) kidolgozza a Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjét, gondoskodik annak végrehajtásáról, beleértve a készenlét fokozásának ellenőrzését is,
c) tervezi és vezeti a Honvédség kiegészítését, valamint a kiegészítéshez szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét,
d) kidolgozza a Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét, és biztosítja annak végrehajtását,
e) javaslatot tesz béke, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idejére vonatkozóan a Honvédség fejlesztésére, létszámára – ezen belül állományarányaira –, szervezetére, felszerelésére, békeidejű működéséhez a normákon alapuló, illetve a szükséges erőforrásokra, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére,
f) közreműködik a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában,
g) tervezi és szervezi a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését, a feladatkörébe tartozó ügyekben képviseli a Honvédséget,
h) intézkedik az ország területének légvédelmi készenléti erőkkel való oltalmazására,
i) gyakorolja a jogszabály által megállapított személyügyi hatásköröket,
j) a szakirányú döntések alapján irányítja a Honvédség fogyasztói logisztikai rendszerét, tervezi, szervezi a katonai szervezetek logisztikai, egészségügyi biztosítását, valamint igényeket támaszt a személyi állomány megfelelő szolgálati, élet- és munkakörülményeinek biztosítása érdekében,
k) a parancsnokságok, csapatok békeidőszaki vezetési rendszere működésének biztosítása érdekében tervezi, szervezi a híradással, az informatikával és a vezetés egyéb területeivel kapcsolatos feladatokat,
l) gyakorolja a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a honvédelmi miniszter által meghatározott elöljárói és egyéb hatásköröket.
(4) A Honvéd Vezérkar főnöke a vezetési hatáskörében parancsot, intézkedést és szakutasítást ad ki.
(5) A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik a közigazgatási államtitkárral.
102. § (1) A haderőnemük, szaktevékenységük, illetve célszerűségi okok miatt a Honvédség hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteket a középszintű irányító szervek vagy más magasabb szintű parancsnokságok élén álló parancsnokok irányítják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti parancsnokok irányítói hatáskörét a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjéről szóló kormányhatározatnak megfelelően a honvédelmi miniszter határozza meg.
(3) Külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi parancsnokság élén álló parancsnok hadműveleti irányítása alá helyezhetők.
(4) A (3) bekezdés szerinti hadműveleti irányítás alá helyezett katonai szervezet adminisztratív irányítását (illetmény, szolgálati időszámítás, idő utáni és más kötelező elismerések, személyi anyagok kezelése) az egy évnél rövidebb külföldi szolgálati idő esetén a hazai középszintű irányító, ezen időtartam felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(5) A katonai szervezetek hadműveleti irányítására és vezetésére vonatkozó előírásokat a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságának alárendeltségébe kerülő magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
103. § (1) A katonai szervezet élén a parancsnok, vezető (a továbbiakban együtt: parancsnok) áll, aki a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között vezeti a katonai szervezetet. A parancsnok szolgálati hatásköre kiterjed az általa vezetett katonai szervezet működésének minden területére. A parancsnok a katonai szervezet szolgálati viszonyban álló állományának szolgálati elöljárója, a más jogviszonyban álló állományának felettese. A parancsnokot az arra hatáskörrel rendelkező elöljáró nevezi ki.
(2) A parancsnok teljes és oszthatatlan felelőséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés mindenoldalú biztosításáért, az állomány fegyelméért, a neki alárendelt katonai szervezet eredményes tevékenységéért, az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a törvényesség betartásáért.
(3) A parancsnoki beosztás átadás-átvétele az erre vonatkozó jogszabály szerint történik.
(4) A vezetés folyamatossága érdekében a parancsnokot távolléte esetén a szervezetszerű helyettes, annak hiánya vagy távolléte esetén az arra kijelölt személy helyettesíti.
104. § (1) Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős.
(2) Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.
(3) A rendfokozat nélküli katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a katonáknak, akik nála később kezdték meg a szolgálatot.
105. § (1) A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó, szóban vagy írásban kifejezett akaratnyilvánítás (rendelkezés).
(2) Parancs meghatározott személy vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában parancsban kell kiadni a katonai szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is.
106. § (1) A szolgálati elöljáró parancsok kiadásával érvényesíti akaratát alárendeltjeivel szemben.
(2) A szolgálati elöljáró alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot kiadhat.
(3) A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve.
(4) A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében – külön jogszabályban megállapított hatáskörében – a katona részére parancsot adhat.
(5) A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona bűncselekményt, fegyelemsértést vagy szabálysértést követ el, így különösen:
a) szolgálatteljesítési helyét engedély nélkül elhagyja,
b) futárszolgálat közben a menetvonaláról letér,
c) a katonai udvariasság vagy a tiszteletadás szabályait megszegi,
d) az egyenruha-viseléssel kapcsolatos előírásokat megszegi,
e) mások előtt a közerkölcsöt durván sértő módon beszél, hangoskodik vagy hasonló magatartást tanúsít,
f) szolgálatteljesítés közben szeszes italt fogyaszt.
107. § (1) A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos.
(2) A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.
(3) A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival.
(4) A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.
(5) Tilos az olyan parancs kiadása, amely
a) a külön törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné,
b) bűncselekmény elkövetésére irányul,
c) a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.
108. § (1) A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a katona a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
109. § (1) Miniszteri utasításban (az állami irányítás egyéb jogi eszköze) kell meghatározni a miniszter irányítása és vezetése alá tartozó szervezetek tevékenységére vonatkozó szabályokat.
(2) A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel szemben. Részükre a hatáskörébe tartozó és jogszabály által nem tiltott bármilyen utasítást kiadhat.
(3) Utasítás kiadása a 107. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben tilos.
110. § (1) Szakutasításban kell meghatározni a Honvédség szakmai feladatai ellátásának alapvető szabályait, valamint a haditechnikai eszközök és anyagok üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatos szakmai-technikai szabályokat. Egy-egy szakterület alapvető szabályait meghatározó szakutasítás kiadására a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke, a részletes és a technikai szabályokat meghatározó szakutasítás kiadására a Honvédelmi Minisztérium illetékes szakmai elöljárója, szakmai felettese jogosult.
(2) Intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai vagy eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is annyiban, amennyiben azokat jogszabály nem rendezi. Intézkedés kiadására hatáskörének megfelelően a szolgálati elöljáró, a hivatali felettes, valamint a szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes jogosult. Az intézkedés kiadására jogosult akadályoztatása esetén – ha a jogosult eltérően nem rendelkezik – helyettese adhat ki intézkedést.
(3) A szakutasítás és az intézkedés nem lehet jogszabállyal vagy miniszteri utasítással ellentétes, nem érinthet jogalkotási tárgyat, és nem vezethet jogszabályban biztosított jogok és járandóságok gyakorlásának, illetve igénybevételének megnehezítésére.
(4) A Szolgálati Szabályzat alapján egységparancsnoki intézkedésben kell meghatározni az egység napirendjét és az ügyeleti, a készenléti, valamint az őrszolgálatra vonatkozó szabályokat.
111. § (1)A Honvédség vezetésének technikai feltételeit a híradó, informatikai és rejtjelző rendszerek működtetése képezi. A híradást a Honvédség zártcélú hálózatán, a különcélú, továbbá a közcélú távközlő hálózatok szolgáltatásainak felhasználásával kell biztosítani.
(2) A Honvédség által használt híradó és informatikai eszközökön, rendszereken továbbításra vagy tárolásra kerülő minősített adatok, információk védelmét az információvédelmi szervezetek biztosítják.
112. § (1) Minősített adatot tartalmazó küldeményt és külföldi minősítésű küldeményt külföldre és külföldről a katonai futárszolgálat diplomáciai vagy konzuli futárral azonos kiváltságot és mentességet élvező részlege is továbbíthat.
(2) A katonai futárszolgálat szerveit, részletes feladatait, felszerelését a honvédelmi miniszter rendeletben szabályozza.
113. § (1) A honvédelmi miniszter normatív utasításait, a Honvédség szakirányítása és vezetése keretében kiadott normatív intézkedéseket, továbbá a szabályzatokat, szakutasításokat hatályba léptető rendelkezéseket, amelyek a személyi állomány egészét érintik, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érinthetik – az állam- és szolgálati titkot tartalmazók kivételével – a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti rendelkezést nem teszik közzé, annak számát és címét közölni kell a hivatalos lapban.
(3) A hivatalos lapban közzétett vagy a (2) bekezdés szerint közölt rendelkezés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.
(4) A közzé nem tett rendelkezést az érintett katonai szervezetek vezetői részére meg kell küldeni, akik a rendelkezésben vagy jogszabályban előírt módon gondoskodnak annak az érintett körben való megismertetéséről, illetve oktatásáról.
(5) A hivatalos lapban a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése szerint a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.
114. § (1) A Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges állapotának, hadiszervezetre való áttérésének és hadiállományra való feltöltésének, illetve a haditechnikai eszközök alkalmazhatósági szintjének szervezett és fokozatos elérését a készenléti rendszer biztosítja.
(2) A készenléti rendszer a Honvédség rendeltetés szerinti feladatai végrehajtása érdekében megkövetelt készenléti szint fenntartásának, fokozásának és az alkalmazási képességének elérését biztosító szervezeti, személyi, tárgyi és információs feltételeknek, valamint a szabályozott működési rendnek az összessége.
(3) A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban kell megteremteni.
(4) A Honvédség készenlétének fokozása a rendeltetés szerinti feladatra való képesség elérése érdekében, a veszélyeztetettséggel arányosan történik.
115. § (1) A Honvédség irányítása és vezetése, a riasztás végrehajtása, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladatok szervezett megkezdése, valamint a bekövetkezett vagy várhatóan bekövetkező eseményekre való rugalmas reagálás biztosítása érdekében szolgálati rendszer működik, amelynek a napi szolgálatteljesítés körén kívüli megvalósulása esetén az állomány tagja ellentételezésre jogosult.
(2) A szolgálati rendszer elemei:
a) ügyeleti szolgálat,
b) készenléti szolgálat:
ba) fegyveres készenléti szolgálat:
– NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálat,
– nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálat,
– szárazföldi fegyveres készenléti szolgálat,
bb) egyéb készenléti szolgálat,
c) őrszolgálat,
d) katonai rendészeti szolgálat,
e) futárszolgálat.
(3) A szolgálati rendszerrel kapcsolatos alapvető szabályokat a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.
116. § (1) A katonai szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell.
(2) Az őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, illetve őrzés-védelmi szolgáltatás igénybevételével, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal, illetve ezek kombinált alkalmazásával biztosítható.
(3) A katonai őrzés a parancsnok parancsa alapján vezényelt, az őrségleírás szerint meghatározott létszámú és összetételű alegység fegyveres szolgálata.
(4) A katonai őrség őrzés-védelmi feladatának ellátásához biztosítani kell a szükséges állományt, fegyverzetet, technikai feltételeket, védőeszközöket, valamint a megfelelő szolgálati körülményeket.
(5) Az őrzés-védelmet szervezetszerű feladatként ellátó szakalegységeket, valamint az eseti intézkedéssel vezényelt őröket őrzés-védelmi feladataik ellátására fel kell készíteni. Ennek keretében biztosítani kell a szükséges ismeretek készségszintű elsajátítását. Az őrzés-védelemre való felkészülést és a szolgálatteljesítést rendszeresen ellenőrizni kell.
117. § (1) A katonai szervezetek harci feladataik végrehajtására rendszeresített fegyverzetüket a törvényben, a nemzetközi szerződésekben, valamint a jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják.
(2) A katonai szervezetek a 70. §-ban meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés érdekében a harckiképzés során is használják, működtetik fegyverzetüket.
(3) Kötelékben a katona csak a kötelék parancsnokának parancsára használhatja fegyverét.
118. § (1) A honvédelmi miniszter által kijelölt katonai szervezetek fegyveresen (fegyverhasználati joggal) teljesítik a nemzetközi szerződésben foglalt katonai kötelezettségeket. E műveletekre az e fejezetben foglalt rendelkezések a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzetiségű katonai szervezet műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell.
(3) Ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé, hogy a katona az ellenséget egyedileg is megadásra szólítsa fel, és ellenállás esetén a fegyverhasználatot kilátásba helyezze, illetőleg, ha az arra irányuló figyelmeztetés nem járt eredménnyel, akkor a fegyverhasználatát az általa kezelt harceszköz használatára vonatkozó szabályzatok szerint, az ellenállás leküzdéséhez szükséges és arányos erőt alkalmazva, a nemzetközi hadijogban foglalt előírások és elvek figyelembevételével végezze.
(4) A fegyverhasználat kilátásba helyezését tartalmazó szóbeli és írásbeli figyelmeztetést, céljától függően (például ellenség megadásra felszólítása, őrzött objektum megvédése) lehetőleg az ellenség vagy a helyi lakosság nyelvén kell megtenni.
119. § (1) A 117. § (1) bekezdése szerinti fegyverzet: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz – tekintet nélkül műszaki jellemzőire és alkalmazási módjára –, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére.
(2) A Honvédség szervezetei – a cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos mértékben – törvényben meghatározott feltételek szerint más kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak.
120. § (1) A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, amelynek során a fegyveres szolgálatot teljesítő katona – saját elhatározásából vagy parancsra – szándékosan személyre irányított (célzott) lövést ad le.
(2) Fegyveren az (1) bekezdés alkalmazásában a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyvert kell érteni. A lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén fegyvernek kell tekinteni a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas bármely más eszközt is.
121. § (1) A fegyveres szolgálatot teljesítő katona – amennyiben más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges – a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni.
(2) Az (1) bekezdés alapján fegyverhasználatra sor kerülhet:
a) őr-, ügyeleti, futár- vagy más fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött (védett) személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás megakadályozására,
b) fogoly őrzésére (kísérésére) irányuló szolgálatban, ha a fogva tartott vagy bárki az őrt megtámadja,
c) katonai rendészeti szolgálatban a katona vagy polgári személy részéről a katonai rendészt ért támadás elhárítására, illetőleg a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére.
122. § A támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül:
a) a fegyveres szolgálatot teljesítő katona élete vagy testi épsége ellen irányul, vagy a katonát a szolgálata ellátására képtelen állapotba helyezi, vagy ilyen cselekményt megkísérel, veszélyezteti az őrzött (védett) személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát, vagy az őrzött objektumba, lezárt (védett és biztosított) területre való jogellenes behatolásra, illetve
b) a fogoly kiszabadítására, az őrhely, az őrzött objektum, illetőleg tárgyak megrongálására, használhatatlanná tételére, megszerzésére és birtoklására vagy megsemmisítésére irányul.
123. § (1) Katonával szemben lőfegyver használható – ha más intézkedésre, kényszerítő eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt – a 121. §-ban meghatározottakon túl:
a) lőfegyver, robbanóanyag (robbantó szerkezet) vagy azt magában foglaló haditechnikai eszköz, illetőleg az élet kioltására vagy élő erő harcképtelenné tételére rendszeresített más anyag erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,
b) élet, a testi épség elleni bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal (robbantó szerkezettel) való elkövetésének megakadályozására,
c) szándékos emberölés elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
d) közveszélyokozás, terrorcselekmény elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
e) a fegyver és az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló felszólítás eredménytelensége esetén, ha a magatartás annak ember elleni közvetlen felhasználására utal.
(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a lőfegyvert tömegben levő katonával szemben kell alkalmazni, a katona köteles a rendőrség segítségét kérni, kivéve, ha az eset összes körülményei folytán erre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a katona vagy más személy életét, testi épségét veszélyezteti.
124. § (1) A fegyverhasználatot meg kell előznie:
a) felszólításnak valamely cselekvésre vagy a kifogásolt jogellenes magatartás abbahagyására,
b) más (katona, rendőr vagy polgári) személy segítségül hívásának,
c) lehetőség esetén más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
d) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és
e) figyelmeztető lövésnek.
(2) A fegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán azokra már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, az intézkedő katona vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(3) Fegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(4) Tilos fegyvert használni:
a) ha annak indoka már megszűnt,
b) megtorlásként,
c) ha a támadás elhárítása tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,
d) ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
e) magatehetetlen személlyel, terhes nővel és gyermekkorúval szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, azok számára nyilvánvalóan felismerhetők,
f) jogellenesen összegyűlt, illetőleg fegyvertelenül jogellenes magatartást tanúsító tömeg, katonai csoportosulás szétoszlatására,
g) a Honvédség feladatairól szóló 70. §-ban foglalt olyan esetben, amikor a feladatait fegyverhasználati jog nélkül hajtja végre.
(5) Tömegben, katonai csoportosulásban levő katona ellen fegyver használata kizárólag akkor jogszerű, ha vele szemben a fegyverhasználat feltételei fennállnak. A fegyverhasználatnak az egyes katona ellen kell irányulnia.
(6) A tömegben, katonai csoportosulásban levő katonával szembeni fegyverhasználatot – a következő sorrendben – meg kell előznie:
a) a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak,
b) a tömeg vagy katonai csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának, valamint
c) az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltaknak.
125. § (1) Katonával szemben az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona, továbbá a szolgálati elöljáró, illetve parancsára alárendeltje egyéb kényszerítő eszközt is alkalmazhat.
(2) Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona abban az esetben alkalmazhat, ha az őt megtámadja vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza.
(3) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.
(4) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
(5) E törvény alkalmazásában – súlyosságuk sorrendjében – a lőfegyveren kívül kényszerítő eszközök a következők:
a) testi kényszer,
b) könnygázszóró készülék (spray),
c) gumibot,
d) bilincs,
e) szolgálati kutya.
126. § A katona testi erővel a támadás elhárítására, valamely cselekvés kikényszerítésére vagy abbahagyására, valamint a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére testi kényszert (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazhat.
127. § (1) Ha a testi kényszer a célját nem érte el vagy alkalmazására nincs lehetőség, a cél elérésére könnygázszóró készülék vagy gumibot használható.
(2) Bilincs alkalmazható a személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni szükséges katona (polgári személy)
a) támadásának vagy
b) ellenszegülésének megtörésére, valamint
c) szökésének, engedély nélküli eltávozásának (megkísérlésének) vagy
d) önkárosításának megakadályozására.
128. § (1) A katona szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.
(2) A katona szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha intézkedésével szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.
(3) A katona szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
b) személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,
c) az őrzött objektumok megtámadásának elhárítására, illetőleg illetéktelen behatolás megakadályozására.
129. § A fegyver és egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy részére, a szolgálat megszakítása nélkül, szükség esetén mások segítségül hívásával, segítséget kell nyújtani, és gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.
130. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell, aki a kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, annak jogszerűségéről a Honvéd Vezérkar főnöke foglal állást.
(2) A kényszerítő eszköz jogszerűtlennek minősített használatáról a katonai ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Az intézkedést elszenvedett személynek – függetlenül a használat jogszerűségéről való állásfoglalásról – joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.
131. § (1) A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevő szövetségi és nemzeti légvédelmi készenléti erők feladatköre a légteret megsértő (jogosulatlanul igénybe vevő), az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ott ellenséges tevékenységet folytató, illetőleg repülési szabályt sértő, továbbá a bajbajutott légi járművekre terjed ki.
(2) A szövetség által meghatározott NATO felelősségi körzet légterének oltalmazásában részt vevő, NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti erők a stratégiai parancsnok alárendeltségében, a NATO regionális illetékes parancsnokának irányítása alatt teljesítik szolgálatukat.
132. § (1) A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevő nemzeti és szövetséges légvédelmi készenléti erők fegyvereivel figyelmeztető vagy megsemmisítő tűz nyitható az ország légterében tartózkodó légi járműre, ha az
a) fedélzeti fegyverzetét alkalmazza, vagy
b) más módon (más fegyverrel vagy eszközzel) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos, erőszakos cselekményt követ el, illetve katasztrófát idéz elő, vagy
c) egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az a) vagy a b) pont szerinti cselekmény elkövetésére törekszik, és a légvédelmi készenléti erők felszólításának szándékosan nem tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszólítás, illetve a figyelmeztető tűz mellőzhető, ha az eset összes körülményei folytán arra már nincs idő, és a késedelem az élet- és vagyonbiztonság sérelmével járna.
(3) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetség más tagállama légvédelmi készenléti erői figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs (a fegyver alkalmazása előtt) csak a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság (a továbbiakban: MH LEP) ügyeletes tábornokának megerősítésével adható ki.
(4) A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot az MH LEP ügyeletes tábornoka adhat.
(5) Az elfogást végrehajtó repülőgép vezetője az ellene irányuló közvetlen támadás elhárítása érdekében – azonnali jelentési kötelezettség mellett – saját elhatározása alapján tüzet nyithat.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti eseményekről haladéktalanul jelentést kell tenni a honvédelmi miniszternek, aki tájékoztatja a miniszterelnököt. Az eseményről és a megtett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja.
133. § (1) A mellérendeltségi viszonyban levő katonai szervezetek együttműködnek. A mellérendelt katonai szervezetek együttműködését egyes konkrét esetekben a közös elöljáró parancsnok határozza meg.
(2) Az együttműködést közös helyőrségi (laktanyai) elhelyezés esetén a helyőrség (laktanya, objektum) parancsnoka biztosítja.
134. § A katonai szervezetek a Honvédségnél működő érdek-képviseleti, valamint társadalmi szervezetekkel is együttműködnek.
135. § (1) A Honvédség szervezetei az állami, társadalmi és politikai szervezetekkel szabályozott módon tartanak kapcsolatot.
(2) A lakosságot érintő katonai feladatokról, a jelentősebb csapatmozgásokról, az adott településre kiható szervezeti változásokról és a lakosság nyugalmát befolyásoló rendezvényekről a katonai szervezetek parancsnokai (a helyőrségparancsnokok) kötelesek tájékoztatni a helyi védelmi bizottságot, valamint a helyi önkormányzatot
136. § (1) A Honvédség a feladatainak végrehajtása során más államok hadseregeivel, illetve nemzetközi szervezetek keretében létrehozott többnemzetiségű katonai szervezetekkel (a továbbiakban együtt: külföldi fegyveres erő) két- vagy többoldalú kapcsolatot tart.
(2) Nemzetközi kapcsolat a Honvédség vagy a külföldi fegyveres erő kezdeményezése alapján nemzetközi szerződéssel létesíthető.
(3) A Honvédség nemzetközi kapcsolatban állhat külföldi fegyveres erőkkel, külföldi állami, valamint nemzetközi szervezetekkel többoldalú nemzetközi megállapodás szerint is.
137. § (1) A Honvédség – az Alkotmány rendelkezéseinek keretein belül – részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a NATO keretében szervezett, továbbá nemzetközi szerződés alapján más katonai műveletekben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti katonai művelet keretébe tartozik:
a) a Honvédség katonai szervezetei meghatározott feladatainak külföldön történő végrehajtása,
b) a külföldi fegyveres erővel közös feladat külföldön vagy a Magyar Köztársaság területén történő végrehajtása,
c) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó külföldi fegyveres erő saját feladatai végrehajtásának segítése.
138. § (1) A nemzetközi együttműködés a következőkre terjed ki:
a) diplomáciai és nemzetközi szervezetben, illetve nemzetközi katonai parancsnokságon a Honvédség képviselete,
b) együttműködés vegyes bizottságokban és más közös szakmai szervezetekben,
c) békefenntartói, katonai megfigyelői, összekötő és szakértői feladatok végzése,
d) humanitárius és katasztrófaelhárító műveletekben való részvétel,
e) kiképzés, felkészítés (saját, közös),
f) gyakorlat [békepartnerségi, törzsvezetési gyakorlat, hadijáték stb. (saját, közös)],
g) katonai létesítmények katonai célú igénybevétele, rendelkezésre bocsátása,
h) légtér igénybevétele, ellenőrzése, rendelkezésre bocsátása,
i) katonai szállítmányok őrzése, kísérése, határátlépésének elősegítése, átadása, átvétele,
j) oktatásban, képzésben, tudományos munkában, haditechnikai fejlesztésben való részvétel, közreműködés,
k) látogatás, tapasztalatcsere, konzultáció, bemutatók,
l) hagyományőrzés,
m) kegyeleti tevékenység, hadisírgondozás,
n) nemzetközi szerződés alapján meghatározott egyéb feladatok.
(2) A Honvédség közreműködik a külföldi fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdés szerinti feladatai végrehajtásához szükséges feltételek biztosításában.
(3) A Honvédség és a külföldi fegyveres erők együttműködését nemzetközi egyezmények szabályozzák.
139. § (1) A Honvédség békeidejű eseti vagy időszakonként ismétlődő nemzetközi tevékenységének szervezése és végrehajtása a honvédelmi miniszter által jóváhagyott éves terv alapján történik.
(2) A nemzetközi kapcsolatoknak a Honvédség részéről való fenntartása, a kapcsolattartásból adódó feladatok végrehajtásának szervezése a kapcsolat tárgya szerinti illetékes minisztériumi, illetve honvédségi szervek vezetőinek hatáskörébe tartozik.
(3) A nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket a Honvédség a nemzetközi szerződésekben megjelölt irányító szervek, illetve a (2) bekezdés szerinti vezetők által meghatározottak szerint teljesíti.
140. § (1) Katonai jelképek: a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.
(2) A személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére jelzéseket kell alkalmazni. Ezek: a katonai egyenruha, a katonai rendfokozati jelzés, a csapatkarjelzés, a Honvédség meghatározott közúti, légi és vízi járműveinek jelzései.
141. § (1) A csapatzászlót a köztársasági elnök az egységek és ezek elöljáró parancsnokságai, illetve vezető szervei részére okirattal adományozza. Átadása nemzeti, állami vagy katonai ünnepen ünnepélyes keretek között történik.
(2) Az adományozó a csapatzászlóra az átadás alkalmával zászlószalagot köt. A csapatzászlóra elismerésként ünnepélyes alkalmakkor a honvédelmi miniszter vagy nevében a Honvéd Vezérkar főnöke zászlószalagot köthet.
142. § (1) A Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak.
(2) A hadihajók árbocjelvénye: az árbocszalag, a rangidős parancsnoki lengő és a miniszteri lengő.
143. § A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedő hadieseményeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, illetve kiemelkedő katonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.
144. § A Honvédség szárazföldi, légi és vízi járművei (katonai járművek) – a hadviselés szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően – a nemzeti hovatartozásuk jelzésére messziről felismerhető jelvényt (felségjel) viselnek.
145. § (1) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához, az öltözködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselnek. A tartalékosok és a nyugállományúak egyenruha-viselését külön rendelkezés állapítja meg.
(2) A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki.
(3) A csapatkarjelzés a Honvédség tényleges állományú tagja karjelzés szerinti katonai szervezethez való tartozásának megkülönböztető jele. Viselésére a csapatoknál és a katonai oktatási intézményeknél, illetve ezek parancsnokságainál, felső szintű vezető szerveinél kerülhet sor.
146. § (1) A katonai hagyományápolás keretébe tartozik különösen a katonai szervezetek névadása, a csapattörténeti emlékek gyűjtése és a katonasírok gondozása.
(2) A történelmi, helyőrségi hagyományok, események, a névadó emlékének megörökítése céljából a csapatok és a katonai oktatási intézmények elnevezhetők a magyar történelem kiemelkedő személyiségeiről, településekről, táj vagy földrajzi egységről vagy jogelődként vállalt katonai szervezetről.
(3) A felkutatott, összegyűjtött és feldolgozott fegyvernemi, csapat-(intézmény-)történeti emlékek megóvására és közreadására a csapatok csapattörténeti, illetőleg fegyvernemi szakgyűjteményt létesíthetnek.
(4) A Honvédség gondoskodik a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról és a kegyeleti tevékenységről.
147. § (1) A katonai rendezvény meghatározott célból és alkalomból a katonai szervezeten belül vagy azon kívül tartott összejövetel, esemény.
(2) A katonai szervezeten kívüli katonai rendezvényre rendszerint állami, nemzeti és katonai ünnep vagy kiemelkedő más esemény alkalmából kerül sor. Ilyenek: a Magyar Köztársaság zászlajának fel- és levonása, félárbocra eresztése, a díszszemle, a tisztavatás, a légibemutató, víziparádé, technikai bemutató, a koszorúzás, emlékműavatás, valamint az állami vezetők fogadása és a katonai gyászszertartás.
(3) A katonai szervezeten belüli rendezvények ünnepek, illetve a katonai szervezet életének kiemelkedő eseményei alkalmából tarthatók.
148. § A megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset, valamint veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokat, a bevezethető rendkívüli intézkedéseket ez a fejezet állapítja meg.
149. § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a 153–201. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.
(2) A köztársasági elnök szükségállapot idején a 153–159., 161–186., 191–195., 197–201. §-ban, valamint más törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezetheti be.
(3) A Kormány
a) megelőző védelmi helyzetben, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben és veszélyhelyzetben a 153–156., 158–160., 165–170., 172–173., 186., 195., 196–201. §-ban meghatározott rendkívüli intézkedéseket,
b) a megelőző védelmi helyzet kihirdetését megelőzően, annak kezdeményezését követően, az állampolgárok alapvető jogainak lényeges tartalmát nem érintve a 201. §-ban meghatározott intézkedéseket
vezetheti be.
150. § (1) Ahol a 152–198. § rendeletet említ, azon rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendeletét, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedését, megelőző védelmi helyzetben, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, illetve veszélyhelyzetben a Kormány rendeletét kell érteni. Ezekkel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.
(2) A rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács által kiadott rendeletek, szükségállapot idején a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések, megelőző védelmi helyzet idején, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, illetve veszélyhelyzetben a Kormány által bevezetett rendkívüli intézkedések végrehajtásának területi követelményeit és feladatait illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester rendeletben állapítja meg.
151. § A megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, illetve veszélyhelyzetben bevezetett egyedi rendkívüli intézkedéssel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.
152. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogalkotás rendjére előírt szabályok megfelelő alkalmazásával, kihirdetésre alkalmas állapotba előkészítse a Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök rendeletének tervezeteit.
(2) A tervezeteket a döntésre jogosult, illetve a végrehajtásért felelős személyek (szervek) részére meg kell küldeni.
153. § A Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben – a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően – állapíthatók meg (rendkívüli szolgálat).
154. § (1) Rendelet alapján:
a) szünetel a Honvédség hivatásos állományába történő felvétel,
b) a hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonyukról nem mondhatnak le,
c) a katonai szolgálatra behívottak a szükséges ideig a szolgálatban visszatarthatok,
d) a rendkívüli szolgálati idő kezdete és vége a megelőző védelmi helyzethez, rendkívüli állapothoz vagy szükségállapothoz igazodóan szabályozható,
e) a rendfokozatba történő előléptetésre külön szabályok állapíthatók meg,
f) a beosztásba történő kinevezés és felmentés, az áthelyezés, a vezénylés, a kirendelés, az ellátás, a szabadság és a fegyelmi felelősség, továbbá a rendkívüli szolgálat egyéb szabályai a hatályos szabályoktól eltérően is megállapíthatók,
g) a rendkívüli szolgálati kötelezettségüket teljesítők érdekvédelmének szabályait a megbecsülés, az anyagi támogatás, valamint érdekeik elismerése és védelme érdekében kell megállapítani.
