(2) A Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak a rendkívüli szolgálat alatt szerzett jogosultsága és kedvezménye a megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnését követően is érvényesíthető.
155. § Jogszabály a megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy a szükségállapot idejére a felsőoktatásra vonatkozó törvényektől eltérő szabályokat állapíthat meg.
156. § (1) A rendkívüli szolgálatot teljesítők érdekvédelmére az általánosnál kedvezőbb szabályokat rendelet állapíthat meg.
(2) A törvény érdekvédelmi szabályai kiterjeszthetők az egyéb honvédelmi kötelezettséget teljesítőkre is.
(3) Rendelet alapján:
a) a rendkívüli szolgálatot teljesítők illetménye a szolgálat sajátosságaira tekintettel a békeidőszak szabályaitól eltérően állapítható meg, az illetmény egy részét pedig a hozzátartozónak kell folyósítani, vagy letétként kell kezelni,
b) a rendkívüli szolgálatot teljesítők ellátatlan hozzátartozóit családi segélyben kell részesíteni,
c) a rendkívüli szolgálatból sebesülés, baleset vagy megbetegedés miatt leszereltek hozzátartozóit a betegség időtartamára családi segély illeti meg,
d) további érdekvédelmi szabályok állapíthatók meg.
157. § A Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjai részére a rendkívüli szolgálat teljesítéséért és a szolgálatuk során szerzett érdemeik elismeréséül rendeletben érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek alapíthatók.
158. § (1) Rendelet a Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló jogszabályoktól eltérően a rendkívüli szolgálatot teljesítőkre nézve kedvezőbb felelősségi és egyszerűsített káreljárási szabályokat állapíthat meg.
(2) Rendelet alapján:
a) kártérítési kötelezettséget megállapítani csak a rendkívüli szolgálatot teljesítő által szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár miatt lehet,
b) az a) ponton kívüli kár esetén csak a károkozóval és a károkozás tényállásával kapcsolatos adatokat kell jegyzőkönyvbe foglalni,
c) a káreljárás során elháríthatatlan külső oknak kell tekinteni az ellenség tevékenysége folytán bekövetkezett kárt és hiányt,
d) a rendkívüli szolgálat idején kártérítés nem hajtható végre.
159. § (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét – a helyi önkormányzatokról szóló törvény 10. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja.
(3) A polgármester és a jegyző a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester utasításai szerint látja el.
160. § A közigazgatási eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel módosítható:
a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások köre,
b) a hatáskör és illetékesség megállapítása,
c) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésének rendje,
d) a megkeresés szabálya,
e) az elintézési és egyéb határidő,
f) a képviselet rendje,
g) az elővezetés szabálya,
h) az eljárás felfüggesztése,
i) a jogorvoslat rendje,
j) a végrehajtás szabálya.
161. § (1) A honvédelmi szabálysértések miatt rendeletben elzárás büntetés is megállapítható.
(2) Rendeletben más szabálysértési jogszabályok is módosíthatók.
162. § (1) Az újságíró, a tudósító és a sajtóterméket előállító (a továbbiakban: tudósító) csak az arra feljogosított szervek, hivatalos szóvivő, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda által közölt adatokat használhatja fel tudósításához.
(2) A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt, amelyre a rendező szervtől meghívást kapott.
163. § (1) Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények előzetes ellenőrzése és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése.
(2) A közzétételi engedélyt a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv (katonai cenzúra) adja ki.
164. § A nyomdák és más sokszorosításra alkalmas eszközök üzemeltetői szigorított biztonsági rendszabályok bevezetésére és megtartására kötelezhetők.
165. § (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, illetőleg meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.
(2) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a védelmi és a lakossági ellátási érdekekre tekintettel – a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával – az (1) bekezdés alapján megállapított korlátozástól, illetőleg tilalomtól eltérően rendelkezhet.
166. § (1) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom).
(2) A kijárási tilalmat és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
167. § (1) Közterületen tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést csak előzetes engedély alapján lehet tartani.
(2) A nyilvános rendezvény tartására vonatkozó engedély kiadása az illetékes rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik.
(3) A rendőrfőkapitány a nyilvános rendezvény engedélyezése iránti kérelmet a védelmi érdekek sérelme esetén a tény közlését meghaladó egyéb indokolás nélkül elutasíthatja.
168. § (1) Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.
(2) A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.
169. § Elrendelhető,
a) az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,
b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.
170. § (1) Korlátozható, illetve megtiltható
a) a magyar állampolgárok külföldre utazása,
b) a külföldiek beutazása.
(2) Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig külön szabályok vezethetők be.
171. § (1) A nem honvédelmi célt szolgáló robbanóanyagok gyártása, forgalomba hozatala, vásárlása, szállítása, tárolása korlátozható, illetve engedélyhez köthető.
(2) Az ország egész területén vagy bármely részén
a) megtiltható a vadászat, valamint a vadász- és sportlövő fegyverek tartása, cseréje, fegyver és lőszer árusítása, vadászati és sportcélra történő behozatala, valamint a nem katonai célú lőterek használata,
b) elrendelhető a polgári felhasználású lőfegyverek beszolgáltatása, összegyűjtése és biztonságba helyezése.
172. § (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása.
(2) Rendeletben állapíthatók meg a támadófegyverek hatása elleni védekezés szabályai. Ennek keretében meghatározhatók:
a) a felkészítésre, a lakosság riasztására, az óvóhelyekre és az épületekre vonatkozó szabályok,
b) a vasúti, közúti, vízi és légi járművek fényeinek, illetve a forgalmuk irányítására szolgáló fényforrások elsötétítésére vonatkozó követelmények,
c) a lakosság magatartására vonatkozó szabályok.
173. § (1) A veszélyeztetett területekről – a megelőző polgári védelmi intézkedés keretében – a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük végett el lehet rendelni (kiürítés).
(2) A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet (állatállományt), egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg.
(3) A vagyontárgyak elszállítását:
a) polgári védelmi indokból a belügyminiszter,
b) egyéb fontos okból az illetékes ágazati miniszter,
c) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
d) egyéb szükség esetén az illetékes katonai szervezet parancsnoka
rendelheti el.
(4) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (3) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.
(5) A vagyontárgyak elszállításával, illetőleg biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján vehető igénybe.
174. § Korlátozni lehet a külföldi természetes és jogi személyekkel, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és intézményekkel való érintkezést és kapcsolattartást.
175. § Rendeletben szabályozható a diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseinek alkalmazása során vagy viszonosság alapján követendő eljárás.
176. § (1) Rendeletben új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, a már működő bíróságok és ügyészségek összevonhatók, szétválaszthatok és megszüntethetők, illetékességi területük megváltoztatható.
(2) Rendelet a vonatkozó jogszabályoktól eltérően állapíthatja meg a bírák és az ügyészek kinevezését és felmentését, a bírósági és ügyészségi vezetők kinevezési rendjét. A bírói és ügyészségi önkormányzati szervek működése felfüggeszthető.
(3) A bírót igazságszolgáltatási érdekből, bírói beosztásba, ideiglenesen más bírósághoz lehet kirendelni.
177. § (1) Rendelet egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróság felállítását írhatja elő.
(2) A katonai bíróság a hatáskörébe utalt büntetőügyekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként jár el.
178. § (1) Rendeletben megállapított esetben a helyi bírósági hatáskörbe tartozó kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható és nem folytatható le, e bűncselekmények szabálysértésnek minősülnek.
(2) Rendeletben módosíthatók más büntető anyagi jogi rendelkezések is, így új bűncselekmények állapíthatók meg, egyes bűncselekmények büntetési tételei (tételkeretei) módosíthatók, rendelet azonban új büntetési nemet nem állapíthat meg.
(3) A helyi bíróságok hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben bírósági eljárásnak csak rendelet által meghatározott körben van helye.
179. § A bíróság első fokon egyesbíróként jár el, kivéve azokat a polgári és büntetőügyeket, amelyeknek elbírálását a rendelet a bíróság tanácsának jogkörébe utalja.
180. § A rendelet hatálybalépését megelőzően bírósági útra utalt olyan ügyekben, amelyekben bírósági eljárásnak nincs helye – és az ügy elbírálása nem tartozik más szerv hatáskörébe –, az elévülés nyugszik.
181. § (1) Rendeletben fel kell függeszteni a folyamatban levő eljárást:
a) azokban az ügyekben, amelyekben rendelet alapján bírósági eljárásnak nincs helye, és az elbírálásuk nem tartozik más szerv hatáskörébe,
b) ha a vádlott vagy a peres felek a hadkötelezettségüket teljesítik, vagy a per tárgya hadműveleti területen van,
c) ha a rendkívüli körülmények az eljárás lefolytatását nem teszik lehetővé.
(2) A felfüggesztés ideje alatt az elévülés nyugszik. Jogszabályban megállapított eljárási határidők felfüggesztés miatti elmulasztása nem járhat jogvesztéssel vagy egyéb joghátránnyal.
182. § A bíróság első fokon hozott határozata ellen a rendeletben megállapított esetben lehet fellebbezést benyújtani.
183. § (1) Rendeletben megállapított esetben:
a) az ország egész területén vagy egy részén, illetve a katonai büntetőbíráskodás hatálya alá tartozó területen rögtönbíráskodás rendelhető el,
b) a rögtönbíráskodás hatálya kiterjeszthető a nemzet biztonságát, a Honvédség készenléti állapotát, a függelmi viszonyokat és az állampolgárok életét sértő súlyos bűncselekményekre, valamint a háborús bűncselekményekre,
c) a rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bűncselekmények büntetési tétele életfogytig tartó vagy tíztől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Kivételes esetben a büntetési tétel csökkenthető.
(2) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtóban, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) A rögtönbíráskodás a megyei (fővárosi) és a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik.
184. § (1) Rendelet a katonai büntetőeljárásra külön szabályokat állapíthat meg.
(2) Rendeletben módosíthatók a büntetőeljárás, büntetés-végrehajtás, a polgári peres és peren kívüli eljárás (ezen belül a holtnak nyilvánítási és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás), a bírósági végrehajtás és a közjegyzői eljárás szabályai.
185. § (1) A termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében az igénybevételi hatóság a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.
(2) A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.
186. § (1) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.
(2) Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők, és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő.
187. § (1) Elrendelhető a deviza és valuta kötelező vételre felajánlása. A mentességek megszüntethetők.
(2) A deviza és valuta kiutalása, átutalása vagy felhasználása engedélyhez köthető, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.
188. § A takarék- és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő kifizetések teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.
189. § Az adók és illetékek mértéke rendeletben módosítható.
190. § A külkereskedelmi tevékenység engedélyhez köthető, a kiadott engedély visszavonható, a korábban engedélyhez kötött áruk és szolgáltatások forgalma megtiltható. Egyes termékek behozatala vagy kivitele kötelezően előírható.
191. § Rendeletben tilalmat vagy egyéb korlátozó intézkedést lehet alkalmazni az olyan országgal szemben, amely magyar árut vagy járművet hátrányosabb elbírálásban részesít, mint más országból származó árut vagy járművet.
192. § (1) Rendeletben kötelezővé tehető a nemesfémek és nemesfémtárgyak vételre való felajánlása.
(2) Nemesfém kiutalása, forgalmazása engedélyhez köthető, illetve felfüggeszthető.
193. § Elrendelhető az ország védelme szempontjából fontos termékek, fogyasztási cikkek, energiahordozók forgalmának korlátozása.
194. § Rendeletben kötött munkaerő-gazdálkodás vezethető be. Elrendelhető, hogy munkaviszonyt csak a kijelölt szerv közvetítésével lehet létesíteni.
195. § (1) Az élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki és földmunkagép igénybevétele.
(2) Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a polgármester vagy az illetékes katonai szervezet parancsnoka.
196. § A lakosság védelmének biztosítása érdekében életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakítása, építése rendelhető el.
197. § Honvédelmi érdekből a 35. § (2) bekezdésében előírt szolgáltatásokon felül elrendelhető:
a) az ingatlan egészének vagy egy részének használatra vagy hasznosításra való átengedése, illetve honvédelmi célú átalakítása,
b) üzemi szolgáltatások teljesítése, ezen belül különösen termelő-, szállító-, forgalmazó- és ellátó tevékenység végzése, ha ezeket a szolgáltatásra kötelezett a rendes gazdasági tevékenysége során folytatja,
c) az üzemi szolgáltatások mellőzése, megszüntetése,
d) a közlekedési eszköz birtokosát terhelően közlekedési szolgáltatás teljesítése,
e) az ingó dolgok használatra, hasznosításra való átengedése,
f) elektronikus hírközlő berendezés használatra való átengedése, illetve használatának mellőzése,
g) rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevétele, használatra való átengedése vagy ezek használatának mellőzése,
h) gazdasági szakértői szervezetek közreműködése a szolgáltatásra kötelezettek tevékenységének szakszerű irányításában.
198. § Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása.
199. § Elrendelhető a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetése, korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevétele.
200. § A lakosság alapvető élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel, valamint egyéb közszükségleti cikkekkel történő ellátása érdekében rendeleti úton jegy- vagy utalványrendszer vezethető be.
201. § A Kormány külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdése m) pontjának, illetve (3) bekezdésének alkalmazása során megelőzés céljából elrendelheti
a) a szövetséges államokkal egyeztetett és összehangolt információk, hivatalos állásfoglalások kötelező kiadását a közszolgálati műsorszórók részére,
b) az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezését, forgalmuk szabályozását, illetve korlátozását,
c) a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a Magyar Honvédség, a honvédelemben közreműködő szervek működése szempontjából fontos beosztások, munkakörök – egyszerűsített eljárásban történő – feltöltését, túlmunka végzését,
d) a közigazgatás, azon belül az államigazgatás egyes ágazatai fokozott védelmi, honvédelmi szakirányítását, az irányítási, vezetési rendszerek egyszerűsítését, a közigazgatási szervek munkarendjének, a hatósági eljárás – az ügyintézési határidők, hatáskör, illetékesség megváltoztatását, szakhatóságok közreműködési – szabályainak módosítását,
e) a frekvenciagazdálkodás és a műsorszórás terén korlátozó rendszabályok bevezetését, speciális üzemmódok előkészítését,
f) a polgári légi közlekedésben a katonai légiforgalmi irányítás bevezetését,
g) az ország védelme, a honvédelem szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek erői és eszközei kirendelését,
h) a nemzetközi békét, illetve az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek érdekeltségeinek zárolását, tulajdonjoguk korlátozását,
i) speciális tartalékok képzését, az importból történő beszerzések felgyorsítását, exportkorlátozást, kereskedelmi kvóták bevezetését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését,
j) az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó speciális feladatok végrehajtását, a megvalósításukra vonatkozó hatósági előírásoktól történő eltérést,
k) speciális terrorelhárító intézkedések bevezetését,
l) az államhatár forgalma ellenőrzésének nemzetközi előírásoktól és egyezményektől eltérő szigorítását,
m) az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok alkalmazását,
n) a közintézményekbe és a közforgalmú helyekre különleges beléptető eljárások és technikai ellenőrzések alkalmazását,
o) a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a védelemben közreműködő szervek telephelyeire, épületeibe, létesítményeibe a személyek vagy a gépjárművek beléptetési szabályainak szigorítását, feltételhez kötését vagy megtiltását, a megközelítési útvonalaik kiürítését, a közforgalmuk korlátozását vagy elterelését,
p) a fenti objektumokban, illetve megközelítési útvonalukon közlekedők ruházata, gépjárművei átkutatását, ismeretlen eredetű, őrizetlenül hagyott dolgok felkutatását, megsemmisítését,
r) a levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését.
202. § E törvény rendelkezései nem érintik a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személyeknek nemzetközi szerződésben, jogszabályban vagy viszonosság alapján biztosított kiváltságait és mentességeit.
203. § Illetékmentes
a) az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján indított államigazgatási és bírósági eljárás,
b) az olyan közokirat, amelyet e törvény alkalmazásával hatósági igazolás céljára állítanak ki.
204. § (1) A honvédelmet érintő törvények alkalmazásában
a) alkalmazás: a fegyveres erők rendeltetésszerű használata, harctevékenység,
b) állomásozás: a Honvédség szervezeteinek átvonulásához szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó tartós külföldi, illetve külföldi fegyveres erők esetében magyarországi jelenlét a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. §-a (3) bekezdésének b) pontja kivételével,
c) államhatár átlépése: az alakulatok Magyarország területére történő belépése, az országból való kilépése, valamint az átvonulás,
d) külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében,
e) békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában,
f) humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével a Honvédség által vagy annak érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely olyan (pl. fegyveres konfliktus, természeti, civilizációs katasztrófa által okozott) helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja,
g) műveleti terület: az a földrajzi terület és a felette levő légtér, ahol a szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak vagy ennek veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett terület,
h) ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan alkalmazása, melynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás mellett, nem az átvonulás technikai részcselekményeként történik,
i) szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-szuverenitási felségjog-érvényesítési terület,
j) befogadó nemzeti támogatás: az ország, a Honvédség és a honvédelemben részt vevő más szervek által, külföldi fegyveres erőknek az ország területén tartózkodásuk vagy azon átvonulásuk során, béke vagy fegyveres összeütközés időszakában egyaránt nyújtott egyoldalúan vállalt, illetőleg nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló támogatás,
k) NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO készültségi és tervezési rendje a különböző fokozatú válságkezelési és szükség esetén kollektív védelmi feladatok előkészítése érdekében,
l) szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek,
m) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket e Szervezet védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és megvalósít. Ezen beruházások érdekében a NATO által elfogadott, részben vagy egészben finanszírozott képességcsomagok, fejlesztési programok megvalósításához szükséges termékek, szolgáltatások beszerzése, továbbá a beruházások során elkészült eszközök mentesek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. §-a szerinti közterhek alól, illetőleg – a külön jogszabályok szerint – a befizetett környezetvédelmi termékdíj visszaigényelhető. E mentesség nem terjed ki a jogszabály alapján fizetendő bírságokra.
(2) Ahol nemzetközi szerződés fegyveres erőkről rendelkezik, a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Magyar Honvédséget kell érteni.
205. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésének napján a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítőket le kell szerelni, illetve a polgári szolgálatot teljesítőket a szolgálatból el kell bocsátani.
206. § (1) E törvény hatálybalépése előtt a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik részére megállapított társadalombiztosítási és állami ellátásokat (betegségi ellátás, baleseti ellátás, rokkantsági nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, házastársi pótlék, táppénzpótló segély) változatlan feltételekkel kell továbbfolyósítani, illetőleg a szociális és kegyeleti gondoskodás körében a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény alapján felmerülő igényeket a hivatkozott törvény rendelkezései szerint kell megállapítani és folyósítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatói, valamint a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatók esetében is alkalmazni kell.
207. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg
a) a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer elemeit, feladatait, eljárási rendjét, a közreműködők kötelezettségeit,
b) váratlan légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait,
c) a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait,
d) a helyi védelmi igazgatási szervek szakmai felügyeleti, ellenőrzési rendszerét és rendjét, továbbá a hadkiegészítő parancsnokságok illetékességi területeit,
e) a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítását szolgáló szabályokat,
f) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezeteknek az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vonatkozó szabályanyagának figyelembevételével a Magyar Köztársaság területén kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok megvalósításában közreműködő belföldi és külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módját,
g) a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatait,
h) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása (erőforrásainak védelmi célú igénybevétele) feladatai végrehajtásának szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben a hadkötelesek katonai szolgálatra behívásának, katonai szolgálatának és leszerelésének rendjét,
b) a potenciális hadkötelesek, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatás alá eshető ingók és ingatlanok katonai nyilvántartásának körét és rendjét béke időszakára vonatkozóan,
c) a katonai futárszolgálat feladatait,
d) a kényszerítő eszköz alkalmazásának, illetve az alkalmazás kivizsgálásának részletes szabályait,
e) a szolgálati tevékenység és a katonai rendészeti tevékenység teljesítését (Szolgálati Szabályzat).
(3) Felhatalmazást kap az érintett szerv szerinti illetékes miniszter, hogy a meghagyás szabályait a honvédelmi miniszterrel egyetértésben szabályozza.
(4) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy a honvédelmi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának a 8. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatása rendjét.
208. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.5. a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatója illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása;”
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. §-ának b) pontja a következők szerint módosul:
[A nemzetbiztonsági szolgálatok]
„b) ellátják a rendkívüli állapottal, a megelőző védelmi helyzettel és a szükségállapottal összefüggő külön törvényben meghatározott feladatokat;”
(3) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény
a) 27. §-ának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A kiképzésen a hallgató a Hjt. szerint esküt tesz.”;
b) 28. §-ának a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója katonai kiképzésben vagy szakmai gyakorlaton köteles]
„a) részt venni a Hvt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatok végrehajtásában,”;
c) 29. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„29. § A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának jogaira és kötelezettségeire a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat ideje alatt az általa ellátott beosztásnak a Hjt. szerinti szabályai irányadóak azzal, hogy a hallgató fenyítési és elismerési jogkört nem gyakorolhat, illetményre pedig e törvény szabályai alapján jogosult.”;
d) 30. §-ának (3) bekezdésében a „hadköteles” szó helyébe a „szerződéses” szó lép;
e) 38. §-ának (4) bekezdésében a „sorkatonák” szövegrész helyébe a „szerződéses katonák” szöveg lép;
f) 38. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A pótlékok feltételeit és mértékét a Hjt.-nek a szerződéses katonákra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani.”;
g) 41. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az ösztöndíjas hallgató a szerződéses katonai szolgálatot teljesítő személyekre vonatkozó szabályok szerint jogosult természetbeni ellátásként ruházati és élelmezési ellátásra, illetve kiküldetés esetén napidíjra.”
(4) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 50. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A túlfizetés nem követelhető vissza, ha a szolgálati viszony az igazságügyi alkalmazott halála, nyugdíjazása alapján szűnt meg.”
(5) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 8. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közvetlen katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetén a Kormány az Országgyűlés és a köztársasági elnök tájékoztatása mellett:]
„b) intézkedik a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek bevonásáról.”
(6) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
a) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az állomány kötelezettségeire és jogaira az e törvényben meghatározottakat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.”;
b) 14. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az állomány tagja a szolgálati elöljárótól
a) a Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;
b) a Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének b), d) és g)–h) pontjában, valamint a Hvt. 121. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.”;
c) 133. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a)–d), f) és h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtásával együtt járó veszély során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.”
209. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27. §-a (4) bekezdésének a) pontjából a „sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálat teljesítése, illetve” szövegrész,
2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
3. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdés c) pontjának 5. alpontja és az 5. §-a (3) bekezdés c) pontjának 7. alpontja,
4. a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény,
5. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 71. §-a és a 74. §-ának k)–m) pontjai,
6. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének h) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, 63. §-ának (1) és (2) bekezdése,
7. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 8. §-a (6) bekezdésének c) pontja,
8. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 48. §-ának (16) bekezdésében „a sorkatonai szolgálatra bevonuló vagy a polgári szolgálat teljesítését megkezdő” szövegrész és az 1. számú melléklet 1.3. alpontjában „a sorkatona és a polgári szolgálatot teljesítő hozzátartozójának járó családi segély” szövegrész,
9. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 91. §-a,
10. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 38. §-ának első gondolatjeles bekezdése,
11. a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 43. és 44. §-a,
12. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 332. §-ának (2) bekezdése,
13. a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény,
14. a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény preambulumában az „és a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényre” szövegrész és e törvény 51. §-a,
15. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXII. törvény 104. §-ának (3) bekezdése,
16. az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 25–31. §-a,
17. a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény,
18. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 22. §-a (5) bekezdésének c) pontja és 93. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
19. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. §-a (2) bekezdésének d) pontja és az 50. §-ának (1) bekezdéséből az „illetve a sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor” szövegrész,
20. a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXV. törvény,
21. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a „továbbá a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona” szövegrész, 8. §-a a) pontjának 3. alpontja, 9. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 16. §-a (1) bekezdésének j) pontja, 23. §-ából a „tartalékos” szó, 24. §-a (3) bekezdésének második mondatából a „sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesített” szövegrész, 26. §-ának (5) bekezdése, 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 29. §-a (4) bekezdésének b) pontja,
22. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. §-ának (4) bekezdéséből az „és a sorkatonai szolgálatot töltő személy” szövegrész,
23. az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja,
24. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-ának a) pontja,
25. a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXXIX. törvény 1–22. §-a,
26. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 39. §-a (3) bekezdésének c), g) és i) pontja,
27. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-a (1) bekezdéséből a „továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő” szövegrész, 30. §-ának (3) bekezdése, 68. §-ának (6) bekezdéséből a „továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítőt” szövegrész és 77. §-ának (7) bekezdéséből a „továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy” szövegrész,
28. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 8. §-ának c) pontja és 54. §-ának (1)–(5) bekezdése,
29. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programjában való részvételhez szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi XXXVI. törvény 1. és 2. §-a,
30. a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCII. törvény,
31. a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIII. törvény 1–16. § és 18–21. §-a,
32. a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIV. törvény,
33. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. §-ának (3) bekezdése, valamint a 76. §-a,
34. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 125., 126. §-a,
35. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 16. §-ának (3) bekezdése.
