1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert hetente tájékoztatni.”
2. § Az MNB törvény 49. § (3), (4), (11), (15) és (16) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, illetve a 49. § az alábbi (17) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A monetáris tanács legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú testület. A monetáris tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.
(4) A monetáris tanács tagjai:
a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke:
b) az MNB elnöke által javasolt egy alelnök;
c) további tagok, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki.”
„(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok közül négy fő kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. A (4) bekezdés c) pontja szerinti többi tag kinevezésére és felmentésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A (4) bekezdés c) pontja szerinti tag megbízatásának megszűnése esetén az őt eredetileg javasló személy jogosult új tag kinevezését javasolni. A monetáris tanács tagjai – ideértve az MNB elnökét –, az MNB alelnökei, valamint a felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követően 3 éven belül nem jelölhetők.”
„(15) A monetáris tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A monetáris tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.
(16) A monetáris tanács álláspontját a monetáris tanács elnöke vagy – akadályoztatása esetén – elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.
(17) A monetáris tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével megválasztja a monetáris tanács elnökhelyettesét.”
3. § Az MNB törvény 51. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNB legalább három, legfeljebb öt alelnökének kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök feladatkörét. Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát. Az MNB elnöke az alelnökök egyikét a monetáris tanácsba jelöli.”
„(3) A 49. § (5)–(10) és (12)–(14) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell.”
4. § Az MNB törvény 53. §-ának (1) és (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az elnök MNB-től származó tárgyévi összes keresete az elnök részére előző évre megállapított összes keresetnek az Európai Unió Bizottságának a tárgyévet megelőző évben benyújtott konvergencia programban a tárgyévre vonatkozó várható fogyasztói árindex értékével megemelt összege.”
„(7) Az MNB elnökét és monetáris tanácsi tag alelnökét a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.”
5. § Az MNB törvény 58/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai a kinevezésüket követő harminc napon belül, majd azt követően évente a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 6. számú mellékletében szereplő adattartalommal vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat – kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát – nyilvános.
(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagja, valamint a felügyelő bizottság tagja a jogszabályban meghatározott juttatásban nem részesülhet, megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja. A megbízatás megszűnésekor a reá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.
(3) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnál. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 1997. évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott szabályok szerint jár el. A vagyonnyilatkozatot az MNB elnöke, alelnökei, a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai esetében az Országgyűlés elnöke hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozat azonosító adatokat nem tartalmazhat.”
6. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor monetáris tanácsi tagsággal rendelkező MNB alelnökök az eredeti megbízatásuk lejártáig megőrzik monetáris tanácsi tagságukat. Az MNB alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
(3) Az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok kinevezésénél mindaddig a 49. § (11) bekezdésének második mondata szerint kell eljárni, amíg az így kinevezett tagok száma el nem éri az öt főt.
(4) A monetáris tanács létszáma meghaladhatja a 49. § (3) bekezdésben előírtakat az MNB elnöke által a 49. § (4) bekezdésének b) pontja szerint jelölt alelnökön kívüli monetáris tanács tag alelnökök számának megfelelően, megbízatásuk lejártáig.
