Amennyiben az a) vagy b), vagy c) vagy d) pont szerinti ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti normatív hozzájárulások és kiegészítő támogatások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az a), b), c), d) pont szerinti szakellátásokat, akkor azokat a feladatot ellátó önkormányzat számára megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulás összegének megfelelő szintig.
Ha az otthont nyújtó, a különleges ellátásban vagy a speciális gyermekotthoni ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek után a 14., 16. és a 26. d) jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. A 14., 16. és a 26. d) jogcím szerinti intézményekben elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek után az a) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.
A gyermekvédelmi szakellátás normatív hozzájárulása tartalmazza a 26. ab), ac), bb) pontokban meghatározott juttatásokhoz való hozzájárulást is.
Az a), b), c), d) pont szerinti hozzájárulásokat nem vehetik igénybe a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokat fenntartó önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
14. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 769 200 forint/ellátott |
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan- és egyéb rehabilitációs intézményekben – kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit –, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (panzió, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
15. Hajléktalanok átmeneti intézményei
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 548 000 forint/férőhely |
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
16. Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 820 600 forint/ellátott |
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg a helyi önkormányzatot.
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, vagy a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek.
Ha az idetartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodai nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó helyi önkormányzat számára.
A 16–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
17. Gyermekek napközbeni ellátása
a) Bölcsődei ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 462 900 forint/ellátott |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A hozzájárulás gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. §-ának (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. §-ának (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. c) és d) pont szerinti hozzájárulást.
Az ellátottak számának meghatározása:
Tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel.
Elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
b) Családi napközi ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 156 200 forint/ellátott |
A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
c) Ingyenes intézményi étkeztetés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 31 500 forint/ellátott |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 148. §-ának (6) bekezdése alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.
18. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások módszertani feladatai
a) Szociális szolgáltatások regionális módszertani feladatai
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 6 170 000 forint/szolgálat |
A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter által a módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítő vagy hajléktalanok ellátását biztosító szolgálatot tart fenn, amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet [a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet] előírásai szerinti ellátásáról.
b) Szociális szolgáltatások országos módszertani feladatai
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 10 800 000 forint/szolgálat |
A hozzájárulásra jogosult
– a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a Szoctv. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik az országos módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, szociális szolgáltatást alaptevékenységként végző jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél (szolgáltatónál), valamint
– a helyi önkormányzat, ha az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter által a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn, amely az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik az országos módszertani feladatok ellátásáról.
c) Szociális szolgáltatások megyei módszertani feladatai
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 13 000 000 forint/szolgálat |
A hozzájárulásra jogosult
– a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a Szoctv. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, szociális szolgáltatást alaptevékenységként végző jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél (szolgáltatónál), valamint
– a helyi önkormányzat, ha az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter által a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn, amely az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról.
d) Gyermekjóléti szolgálat módszertani feladatai
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 4 160 000 forint/szolgálat |
A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely olyan gyermekjóléti szolgálatot nyújtó intézményt tart fenn, amelyet a Gyvt. 118. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint módszertani feladatok ellátására jelöltek ki, és amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet előírásai szerinti ellátásáról.
19. Óvodai nevelés
a) Alap-hozzájárulás
| FAJLAGOS ÖSSZEGE: | 199 000 forint/gyermek |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő azon gyermekek után veheti igénybe, akik 2004., illetve 2005. december 31-éig a harmadik életévüket betöltik. Azokat a gyermekeket, akik a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontját követően, a 3. életévük betöltése után kapcsolódnak be az óvodai nevelésbe, a létszám számításánál az óvodai nevelésbe lépést követő hónap elsejétől számítható hónapok arányában lehet figyelembe venni.
Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2004., illetve 2005. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. §-ának (5) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.
A gyógypedagógiai nevelésben részt vevő óvodás gyermekek után a 21. aa) pont szerinti hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek szerint.
b) Kiegészítő hozzájárulás a 2005/2006. nevelési évtől
| FAJLAGOS ÖSSZEGE: | 10 000 forint/gyermek |
A kiegészítő hozzájárulást a 2005/2006. nevelési évtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott azon intézményekben óvodai nevelésben részt vevő – a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontjáig a harmadik életévüket betöltő – gyermekek létszáma után, amelyekben az óvodai csoportok átlaglétszáma intézményi szinten eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport átlaglétszámnak
– a 2005/2006. nevelési évben induló első nevelési évben a 65%-át,
– a 2005/2006. nevelési évet megelőző nevelési években indított óvodai csoportokban (a második, illetve harmadik nevelési évben) együttesen az 50%-át.
Az átlaglétszám számításánál a gyógypedagógiai nevelésben részt vevő gyermek, ha a többi gyermekkel együtt vesz részt óvodai nevelésben, az óvodai csoport létszámának számításánál a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontja szerint vehető figyelembe, de ezek után a gyermekek után a 21. ab) pont alatti hozzájárulások igényelhetők az ott meghatározott feltételek szerint.
Az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül kell hagyni a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére szervezett csoportok létszámát. Az így figyelmen kívül hagyott létszám után abban az esetben igényelhető e kiegészítő normatív hozzájárulás, ha ezeknek a csoportoknak az átlaglétszáma – nevelési évektől függetlenül – eléri a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át.
20. Iskolai oktatás
a) Iskolai oktatás az 1–4. évfolyamokon
aa) Alap-hozzájárulás
| FAJLAGOS ÖSSZEGE: | 204 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola 1–4. évfolyamára járó tanulók után.
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő 1–4. évfolyamos tanulók után a 21. aa) pont szerinti hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek szerint.
ab) Kiegészítő hozzájárulás a 2005/2006. tanévtől
| FAJLAGOS ÖSSZEGE: | 10 000 forint/tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a 2005/2006. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a helyi önkormányzat az általa fenntartott azon intézményekben 1–4. évfolyamon oktatásban részt vevő tanulók létszáma után igényelheti, amelyekben az osztályok átlaglétszáma intézményi szinten eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak
– a 2005/2006. tanévben induló 1. évfolyamon a 65%-át,
– a 2005/2006. tanévet megelőző tanévekben években indított osztályokban (a 2–4. évfolyamokon) együttesen az 50%-át.
Az átlaglétszám számításánál a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban – a 21. ab) pont alapján visszahelyezett tanulók kivételével – részt vevő tanuló, ha a többi tanulóval együtt vesz részt az általános iskolai nevelésben, oktatásban, az osztály(ok) létszámának számításánál a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontja szerint vehető figyelembe, de a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő tanuló(k) után – beleértve a visszahelyezett tanulókat is – a 21. ab) pont alatti hozzájárulások igényelhetők az ott meghatározott feltételek szerint.
Az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül kell hagyni a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett osztályok létszámát. Az így figyelmen kívül hagyott létszám után abban az esetben igényelhető e kiegészítő normatív hozzájárulás – évfolyamoktól függetlenül –, ha ezeknek az osztályoknak az átlaglétszáma eléri a Nek. tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át.
b) Iskolai oktatás az 5–8. évfolyamokon
ba) Alap-hozzájárulás
| FAJLAGOS ÖSSZEGE: | 212 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola és a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára járó tanulók után.
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő 5–8. évfolyamos tanulók után – beleértve a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára járó tanulókat is – a 21. aa) pont szerinti hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek szerint.
A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5–8. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. évfolyamtól kezdődően – a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. §-ának (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
bb) Kiegészítő hozzájárulás a 2005/2006. tanévtől
| FAJLAGOS ÖSSZEGE: | 10 000 forint/tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a 2005/2006. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a helyi önkormányzat az általa fenntartott azon intézményekben 5–8. évfolyamon – a ba) pont szerint figyelembe vehető – oktatásban részt vevő tanulók létszáma után igényelheti, amelyekben az osztályok átlaglétszáma intézményi szinten eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak
– a 2005/2006. tanévben induló 5., hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7. évfolyamon a 65%-át,
– a 2005/2006. tanévet megelőző tanévekben években indított osztályokban (a 6–8. évfolyamokon, hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 8. évfolyamon) együttesen az 50%-át.
Az átlaglétszám számításánál a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban – a 21. ab) pont alapján visszahelyezett tanulók kivételével – részt vevő tanuló, ha a többi tanulóval együtt vesz részt az általános iskolai nevelésben, oktatásban, az osztály(ok) létszámának számításánál a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontja szerint vehető figyelembe, de a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő tanuló(k) után – beleértve a visszahelyezett tanulókat is – a 21. ab) pont alatti hozzájárulások igényelhetők az ott meghatározott feltételek szerint.
Az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül kell hagyni a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett osztályok létszámát. Az így figyelmen kívül hagyott létszám után abban az esetben igényelhető e kiegészítő normatív hozzájárulás – évfolyamoktól függetlenül –, ha ezeknek az osztályoknak az átlaglétszáma eléri a Nek. tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át.
c) Iskolai oktatás a 9–13. évfolyamokon
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 262 000 forint/tanuló |
ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott gimnázium és szakközépiskola 9–12., továbbá a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a 13., valamint a szakiskola 9–10. évfolyamára járó tanulók után.
cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola 9–10. és a szakközépiskola 9–12., továbbá a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2) és (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján – a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
cc) A hozzájárulás kétszerese jár a szakiskolában a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése alapján, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő 9–10. évfolyamos tanulók után, ezen belül a 27. §-a (8) bekezdésének d) pontja alapján a 2005. szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő szakképzést előkészítő évfolyamon tanulók után a költségvetési év utolsó 4 hónapjára.
cd) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg az oktatást, nevelést. Továbbá azon 9. előkészítő osztályba járó középiskolai tanulók után jár a hozzájárulás kétszerese, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján szervezik meg az oktatást, nevelést.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.
d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés)
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 210 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Közokt. tv. és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után az első szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez, továbbá a – a Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja figyelembevételével – második szakképzésben utoljára a 2004/2005. tanévben indított képzésekben részt vevők 2004/2005. tanévi létszámának 8/12-ed része és a 2005/2006. tanévi létszámának 4/12-ed része alapján. Azok után a tanulók után, akik 2005/2006. tanévben kezdik meg a második szakképzésüket (a költségvetési év utolsó 4 hónapjára) nem igényelhető a normatív hozzájárulás.
e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 112 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Közokt. tv. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően szervezett szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után az első szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez, továbbá a – a Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja figyelembevételével – második szakképzésben utoljára a 2004/2005. tanévben indított képzésekben részt vevők 2004/2005. tanévi létszámának 8/12-ed része és a 2005/2006. tanévi létszámának 4/12-ed része alapján a következők szerint:
ea) az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) egy évfolyamos képzési idővel meghatározott szakképzésben részt vevő valamennyi, valamint a legalább kettő és fél évfolyamos képzési idővel meghatározott szakképzés esetében a második szakképzési évfolyam, illetve a záró szakképzési évfolyamot megelőző további szakképzési évfolyamon iskolai tanműhelyben szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után. Továbbá a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamain – nem OKJ képzés keretében – az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló képzés esetén a Közokt. tv. 27. §-ának (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési évfolyamon a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után.
eb) a hozzájárulás 140%-át igényelheti a helyi önkormányzat, az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha az OKJ-ben meghatározott képzési idő az adott szakképzés esetén az egy évfolyamot meghaladja.
ec) a hozzájárulás 60%-át igényelheti a helyi önkormányzat azon iskolai tanműhelyben szervezett szakmai képzések esetében, amikor az OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma legalább kettő és fél, a kettő és féléves képzések esetében az utolsó félévben. A további szakképzések esetén a záró szakképzési évfolyamon iskolai tanműhelyben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, valamint, ha az OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma meghaladja az egy évfolyamot és nem éri el a két évfolyamot, az első szakképzési évfolyamot követő szakképzési évfolyamon iskolai tanműhelyben gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után.
ed) a hozzájárulás 20%-át igényelheti a helyi önkormányzat a tanulószerződés alapján nem a helyi önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanulók után, akikkel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek a gyakorlati képzés szakmai ellenőrzésére és az iskolai tanműhelyben szervezett kiegészítő képzésekre.
Az ea)–ec) hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló és szaktanteremben szervezzék meg.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontjában a létszám-számításra vonatkozó előírások szerint.
Azok után a tanulók után, akik 2005/2006. tanévben kezdik meg – a Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontjában foglaltak alapján – a második szakképzésüket, (a költségvetési év utolsó 4 hónapjára) nem igényelhető a normatív hozzájárulás.
21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás az óvodában és az általános iskolában
aa) Alap-hozzájárulás
| FAJLAGOS ÖSSZEGE: | 464 000 forint/gyermek, tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, az általános iskola 1–8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., és a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást.
A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos általános iskolai tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít, továbbá, ha a nem fogyatékos tanuló – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §-a (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
A hozzájárulás 70%-a igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott általános iskolába járó azon tanuló után, akinek az esetében az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a tanuló a 2004/2005. tanévet, illetve a 2005/2006. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2005/2006. tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, és az áthelyezés (tan)évében az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását, továbbá, ha a tanuló folyamatos figyelemmel kísérését rendelte el a szakértői és rehabilitációs bizottság a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)–(7) bekezdése alapján. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető.
E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 24. a) és c)–e), a 25–26., valamint a 30. pontban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel.
ab) Kiegészítő hozzájárulás a 2005/2006. nevelési évtől, tanévtől
| FAJLAGOS ÖSSZEGE: | 10 000 forint/gyermek, tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat a 2005/2006. nevelési évtől, tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) az általa fenntartott azon intézményekben óvodai gyógypedagógiai nevelésben, és az általános iskola 1–8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán gyógypedagógiai oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után igényelheti, amelyekben az óvodai csoportok, iskolai osztályok – az aa) pont alapján visszahelyezett tanulók kivételével – a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. rész 3. pontja szerint számított átlaglétszáma intézményi szinten eléri legalább a Közokt. tv. 3. számú mellékletében foglalt csoport, osztály átlaglétszámnak
– a 2005/2006. tanévben, az akkor indított első nevelési évben, illetve 1. és 5. évfolyamon, a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7. évfolyamon évfolyamonként a 65%-át,
– a második és harmadik nevelési évben, illetve a 2–4. és 6–8. évfolyamokon együttesen, hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 8. évfolyamon az 50%-át.
Az aa) pont alatti – visszahelyezett – tanulókat az osztály létszámának számításánál egy tanulóként kell figyelembe venni.
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők létszáma után e hozzájárulás mellett – a csoport, illetve osztály átlaglétszám feltételekhez kötött – a 19. b) és 20. ab), bb) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
Az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül kell hagyni a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett osztályok létszámát. Az így figyelmen kívül hagyott létszám után abban az esetben igényelhető e kiegészítő normatív hozzájárulás – nevelési évektől, évfolyamoktól függetlenül –, ha ezeknek a csoportoknak, osztályoknak az átlaglétszáma eléri a Nek. tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerinti létszám 65%-át.
b) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás a középiskolában, szakiskolában és a szakképző intézményben
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 464 000 forint/gyermek, tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott középiskolában, szakiskolában és szakképző intézményekben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő tanuló – beleértve a második és további szakképzésben részt vevő tanulót – után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett tanulónak a többi tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott osztályban, tagozatban, iskolában a többi tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást.
A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos iskolai tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít, továbbá, ha a nem fogyatékos tanuló – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
Ez a hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott – a Közokt. tv. 27. §-ának (10) és (12) bekezdésében meghatározott – speciális szakiskolába, készségfejlesztő szakiskolába, előkészítő szakiskolába járó tanulók után is.
A b) pont szerinti hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. e), a 24. c)–e), a 25–26., valamint a 30. pontban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel.
c) Korai fejlesztés, gondozás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 240 000 forint/gyermek |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon – szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül más nem igényelhető.
d) Fejlesztő felkészítés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 325 000 forint/gyermek |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye – intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül más nem igényelhető.
22. Alapfokú művészetoktatás
a) Zeneművészeti ág
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 105 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe.
b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 59 000 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók létszáma után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő tanulók után is.
Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe abban az esetben is, ha az a) és b) jogcím szerinti oktatást együttesen veszi igénybe, vagy ha a tanuló több tanszakra jár, vagy több alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatását veszi igénybe.
Azonos évfolyam esetén a tanulót azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyikben az összes foglalkozási órából több foglalkozást igényel, azonos foglalkozási órák esetén pedig az a) pont szerinti hozzájárulás jár.
23. Kollégiumok közoktatási feladatai
a) Kollégiumi, externátusi nevelés, oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 220 000 forint/tanuló |
aa) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után veheti igénybe abban az esetben, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés feladatát is ellátja.
E támogatásra jogosult gyermekek után más jogcímen nem vehető igénybe normatív hozzájárulás.
A hozzájárulást a helyi önkormányzat a Közokt. tv. 53. §-ának (7)–(9) bekezdése alapján biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, oktatásban részesülő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után is igénybe veheti akkor, ha a tanuló a Közokt. tv. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt.
A Közokt. tv. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők kollégiumi neveléséhez oktatásához nem ez, hanem a b) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.
ab) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi nevelésben, oktatásban részesülő tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást.
ac) A hozzájárulás háromszorosát veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján szervezik meg a nevelést, oktatást.
b) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi nevelése, oktatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 520 000 forint/gyermek, tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg a nevelést, oktatást.
E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a sajátos nevelési igényű gyermek – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában – az óvodai nevelés mellett kollégiumi nevelésben is részesül.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi nevelését, oktatását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
24. Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz
a) Általános iskolai napközi foglalkozás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 23 000 forint/tanuló |
aa) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatáshoz kapcsolódóan a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. l) pontja szerint.
ab) A hozzájárulás negyven százalékkal növelt összegét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1–4. évfolyamán a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet [a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet] 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulók után a Kiegészítő szabályok 1. m) pontja szerint.
b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 20 000 forint/gyermek, tanuló |
ba) A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint képesség-kibontakoztató felkészítésben vesz részt. Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. n) pontja szerint történik.
bb) E kiegészítő hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után is, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, és a gyermeknek, tanulónak, a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján legfeljebb tizenöt fős óvodai csoportban, iskolai osztályban, az oktatási miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint – legalább heti hat óra – foglalkoztatást biztosítanak. Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. n) pontja szerint történik.
bc) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján a teljes óvodai nevelését, iskolai oktatását kis létszámú – legfeljebb tizenöt fős – óvodai csoportban, iskolai osztályban szervezték meg, feltéve, hogy a kis létszámú óvodai csoportot, iskolai osztályt a 2003/2004. tanévben, vagy azt megelőzően szervezték meg. A 2004/2005. nevelési évtől, tanítási évtől szervezett kis létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok létszáma után csak a ba) hozzájárulás vehető igénybe a Kiegészítő szabályok 1. m) pontja szerint.
bd) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosát igényelheti a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint a 2003/2004-es tanévtől az 1., 5. vagy 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben vesz részt integrációs felkészítésben a Kiegészítő szabályok 1. m) pontja szerint.
A ba)–bd) pont alatti hozzájárulások nem igényelhetők, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd), illetve a 23. ab) és ac) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban, vagy az Arany János Kollégiumi Programban vesz részt, ha a 21. aa) és b) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott nevelésben, oktatásban, illetve a 26. c) pont szerinti ellátásban részesül.
be) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosát igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben, a tanévből a 180 naptári napot el nem érő, de 90 naptári napot meghaladóan gyógykezelés alatt álló tanuló után. A tanéven belül megszakítás nélkül legalább 180 naptári napon tartós gyógykezelés alatt álló, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után – ha részére az intézményben az oktatást folyamatosan biztosítják – a kiegészítő hozzájárulás ötszöröse jár. A hozzájárulás igénybevételét megalapozó tanulólétszámot a Kiegészítő szabályok 1. o) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani. E hozzájárulás mellett a feladatellátáshoz további, közoktatási jogcímű hozzájárulás nem igényelhető.
A b) pont alatti hozzájárulások egy gyermek, tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.
c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 45 000 forint/gyermek, tanuló |
ca) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat a következő esetekben igényelheti:
– Ha az általa fenntartott óvodában a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján szervezi meg, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek létszáma után.
– Ha az általa fenntartott iskolában a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére, a nyelvoktató iskolai nevelést-oktatást (ideértve a romani és a beás nyelveket is) a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján szervezi, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.
– Ha az általa fenntartott iskolában a Közokt. tv. 86. §-ának (5) bekezdése alapján kiegészítő kisebbségi oktatást szervez a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.
A kizárólag magyar nyelven a kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve szerint folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén, a részt vevő gyermekek, tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.
– A hozzájárulás 50%-ára jogosult a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában olyan menekült, menedékes, nem magyar ajkú, nem magyar állampolgár tanköteles tanuló után, akinek a törvényes képviselője a Magyar Köztársaság területén munkavállalás céljából jogszerűen tartózkodik, és akinek oktatását, nevelését az oktatási intézmény – a Közokt. tv. 110. §-ának (8) bekezdése értelmében – központi pedagógiai program alapján szervezi meg.
cb) A kiegészítő hozzájárulás 170%-át igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után a következő feltételek szerint:
– ha az oktatást nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján, vagy
– ha az oktatást két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, vagy
– ha a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdése, illetve a 29. §-ának (2) bekezdése alapján készült helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv szerint nyelvi előkészítő évfolyamot szervez, az előkészítő évfolyamon tanulók létszáma után.
A c) pont szerinti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe.
A hozzájárulás igénylésének további, együttes feltételeit a Kiegészítő szabályok 1. p) pontja tartalmazza.
d) Kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatok
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 1000 forint/tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat e melléklet 20. aa), ba), c)–d), és 21. aa) és b) pontjaiban meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek a Kiegészítő szabályok 1. h) pontja szerint számított adata alapján veheti igénybe a pedagógiai programban meghatározott intézményen kívüli kulturális, művészeti, szabadidős-sport vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola, illetve egészségfejlesztést megvalósító feladataihoz.
e) Hozzájárulás diáksporttal kapcsolatos feladatokhoz
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 1300 forint/tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az e törvény 3. számú mellékletének 20. aa), ba), c), d) és 21. aa), b) pontjaiban meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek az e törvény 3. számú mellékletének Kiegészítő szabályok 1. h) pontja szerint számított adata alapján veheti igénybe – figyelembe véve az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM–GYISM együttes rendelet 3. §-ában foglaltakat is – az iskolai mindennapos testedzés feladatainak megoldásához.
25. Egyéb differenciált hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához
a) Bejáró gyermekek, tanulók ellátása
aa) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 25 000 forint/gyermek, tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást igényelheti az óvodát, általános iskolát fenntartó önkormányzat a lakott külterületéről és a közigazgatási területén kívülről óvodába, illetve az általános iskola 1–8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamára bejáró, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók ellátásához.
Bejáró az a gyermek, tanuló, aki nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerinti székhelyű óvodába, illetve az általános iskola 1–8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamára jár. Bejárónak tekintendő az a gyermek, tanuló is, akit az intézményt fenntartó lakott külterületről szervezett formában szállít az intézménybe.
A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.
ab) Gimnáziumba, szakközépiskolába, szakiskolába bejáró tanulók támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 15 000 forint/gyermek, tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerinti gimnázium, a szakközépiskola 9–13. évfolyamára, illetve a szakiskola 9–10. évfolyamára, valamint a szakképzési évfolyamokra bejáró nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után – beleértve az előbbi intézményekben gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülőket is – a következők szerint veheti igénybe:
– a megyei fenntartásban lévő intézménybe más megye közigazgatási területéről bejáró tanuló után,
– a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő intézménybe a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró tanuló után,
– a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézménybe más település(ek) közigazgatási területéről bejáró tanuló után.
A kollégiumi (externátusi) elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után a hozzájárulás nem igényelhető.
b) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 45 000 forint/gyermek, tanuló |
ba) A hozzájárulást igényelheti az intézményfenntartó társulás keretében az intézmény székhelye szerinti önkormányzat a társulásban részt vevő községek óvodai nevelésben, általános iskolai 1–8. évfolyamos oktatásban részt vevő gyermek, tanuló létszáma után, ha az intézményi szinten számított csoport, osztály átlaglétszámok – a társulásban működő minden intézményben, intézményi szinten – kivétel nélkül elérik a 19. b), a 20. ab) és bb), valamint a 21. ab) pontban meghatározott csoport, osztály átlaglétszámokat.
A társulás intézményeibe járó városi gyermekek, tanulók után a hozzájárulás nem jár.
További feltétel az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.
c) A kistelepülések támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 12 500 forint/gyermek, tanuló |
A kiegészítő hozzájárulást a következő feltételek fennállása esetén az a települési önkormányzat veheti igénybe, amely 2004. augusztus 1-jén önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és az óvoda, iskola fenntartása összhangban áll a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal:
ca) Kiegészítő hozzájárulást vehet igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám 2999 főnél több, de a 3500 főt nem haladja meg, az általa fenntartott
– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
– általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 3500 főt.
cb) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám eléri az 1100 főt, de nem haladja meg a 2999 főt, az általa fenntartott
– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
– általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 2999 főt.
cc) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott
– általános iskola 5–8., valamint hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után,
– általános iskola 1–4. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha a cd) pont szerinti hozzájárulást nem igényelheti.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem érte el az 1100 főt.
cd) A kiegészítő hozzájárulás összegének négyszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott
– óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,
– általános iskola 1–4. évfolyamára járó, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha az önkormányzat – a Közokt. tv. 85. §-ának (4) bekezdése alapján készített önkormányzati intézkedési terv, illetve, ha ilyen készítésére az önkormányzat nem köteles, a megyei fejlesztési terv alapján – az általános iskolai nevelésről-oktatásról az 5–8. évfolyamon – a b) pont szerinti feltételeknek megfelelően létrehozott – társulás keretében gondoskodik.
Ha a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézményben, az óvodai nevelés keretében nemzetiségi, kisebbségi kétnyelvű, vagy anyanyelvű nevelést, a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamon nemzetiségi, kisebbségi (nyelvoktató, kétnyelvű vagy tannyelvű) iskolai nevelést-oktatást biztosít, egyéb feltételek megléte esetén a hozzájárulást társulásban való részvétel nélkül is igényelheti.
Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, akkor az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók után jár a hozzájárulás.
A ca)–cd) pontban meghatározottak alapján igényelhető hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akiknek nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi két tanítási nyelvű óvodai nevelést, illetve nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű vagy nemzetiségi nyelvoktató, nappali rendszerű iskolai nevelést-oktatást biztosít.
A c) pont alatti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők.
26. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások
a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi közétkeztetés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 20 000 forint/gyermek, tanuló |
aa) A kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít, de nem jogosultak a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a)–c) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre.
ab) A kiegészítő hozzájárulás másfélszerese igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő és a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott, továbbá az óvodában ellátott és a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének b)–c) pontjában meghatározott jogcímen 50%-os normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít. Az ac) pont szerinti kedvezményre jogosult óvodások létszámát itt figyelmen kívül kell hagyni.
ac) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosa jár a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában ellátott és a Gyvt. 148. §-ának (6) bekezdésében meghatározott – a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése alapján együttesen – 100%-os normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít. Azoknak az óvodai ellátottaknak a létszámát, akik után a fenntartó a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontja alapján igényelhet hozzájárulást, csak az ab) jogcímen lehet figyelembe venni.
Az e pontban foglalt kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők. Emellett ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 2. c) pontja szerint történik.
b) Hozzájárulás a tanulók szociális helyzetétől függő tankönyvellátásához
ba) Általános hozzájárulás tanulói tankönyvvásárláshoz
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 2400 forint/tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Közokt. tv. 118. §-a (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 20. aa), ba), c)–d) és 21. aa) és b) pontjában meghatározott, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevőknek a 2005/2006. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült tanulói létszáma alapján igényelhetik, az elszámolás a 2005/2006. tanévi (tényleges) nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámának figyelembevételével történik.
bb) Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Közokt. tv. 10. §-ának (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. §-ának (4) bekezdése alapján igényelhetik a tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, vagy a három- vagy többgyermekes családban élő, az egyedülálló szülő eltartásában élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő az 1–13. évfolyamokon, a szakiskola 9–10. évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon nappali rendszerű oktatásban részt vevő iskolai tanulók, ingyenes tankönyvellátásához a 2005/2006. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszám alapján a következők szerint:
Az általános hozzájárulás
– 150%-át az 1–4. évfolyamos tanulók után, a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók nélkül,
– 300%-át az 5–8. évfolyamos tanulók után (beleértve a hat évfolyamos gimnázium 7–8., illetve a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamait is), a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók nélkül,
– 400%-át a 9–13. évfolyamán, a szakiskola 9–10. évfolyamán, a szakképzési évfolyamokon tanulók és az 1–13. évfolyamon a gyógypedagógiai oktatásban, továbbá a nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató oktatásban részt vevő tanulók után
lehet igényelni.
A hozzájárulás egy tanuló után egy rászorultsági jogcímen igényelhető.
A hozzájárulás felhasználásánál figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 2. d) pontjában foglaltakat.
A hozzájárulás folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdése szerint egy összegben, augusztus 25-éig történik.
c) Tanulók szállásnyújtásával összefüggő feladatok
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 130 000 forint/tanuló |
ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban a Közokt. tv. 53. §-ának (7)–(9) bekezdése alapján biztosított kollégiumi, externátusi elhelyezéssel, ellátással összefüggő feladataihoz, a kollégiumi hallgatói jogviszonyban lévő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha a tanuló a Közokt. tv. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt.
Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani.
Az externátusi nevelésben, ellátásban részesülők esetében az igénybevétel további feltétele, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó vállalja.
Nem igényelhető a hozzájárulás a – Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozóknál lakó tanuló esetén.
A Közokt. tv. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a d) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.
cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi a kollégiumi hallgatói jogviszonyban lévő tanulók után, akik az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében veszik igénybe a kollégiumi ellátást.
cc) A hozzájárulás két és félszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi hallgatói jogviszonyban lévő tanulók után, akik az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alapján veszik igénybe a kollégiumi ellátást.
d) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szállásnyújtásával összefüggő feladatok
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 240 000 forint/gyermek, tanuló |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg az ellátást.
E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a sajátos nevelési igényű gyermek – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában – az óvodai nevelés mellett kollégiumi elhelyezésben is részesül.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi nevelését, oktatását, ellátását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
27. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 1227 forint/lakos |
A hozzájárulás a lakosságszám szerint illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
28. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 103 952 520 forint/megye, főváros, 409 forint/lakos |
A hozzájárulás egységesen, továbbá a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
29. Települési sportfeladatok
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 219 forint/lakos |
A hozzájárulás a települési önkormányzatot sportfeladatok ellátása során jelentkező egyéb kiadáshoz a lakosságszám szerint illeti meg.
30. Pedagógiai szakmai feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulások
a) Hozzájárulás minőségfejlesztési, minőségirányítási feladatokhoz
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 2500 forint/pedagógus |
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzatok igényelhetik a Közokt. tv. 40. §-ának (10) bekezdésében meghatározott intézményi minőségirányítási program végrehajtásához, a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez, szakértők igénybevételéhez, továbbá a Közokt. tv. 85. §-ának (7) bekezdésében meghatározott önkormányzati minőségirányítási program végrehajtásához. Az igényjogosultság alapja a Közokt. tv. 20–21. §-ában és a 122. §-ának (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a Közokt. tv. 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 2004/2005. tanévi nyitó, és a 2005/2006. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma. Az így megállapított létszám nem haladhatja meg a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, engedélyezett álláshelyek számát.
b) Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 720 forint/gyermek, tanuló |
A hozzájárulást helyi önkormányzat igényelheti szakmai vagy tanügy-igazgatási ellenőrzéshez, illetve fenntartói döntés-előkészítéshez, továbbá a Közokt. tv. 36. §-a alapján szervezett, pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez e törvény 3. számú mellékletének 19. a) pontja, a 20. aa), ba), c), d) pontja és 21. aa), b) pontja szerint számított együttes gyermek- és tanulólétszám után.
31. Hozzájárulás tömegközlekedési feladatokhoz
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 516 forint/lakos |
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat – a főváros és kerületei, továbbá a megyei jogú városok kivételével – a közlekedéssel kapcsolatos feladataihoz lakosságszám szerint illeti meg.
Kiegészítő szabályok:
1. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A normatív hozzájárulások tartalmazzák a Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében előírt, – és az e törvény 60. §-a (1) bekezdésében meghatározott számítási alap figyelembevételével a – kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés, továbbá a Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében előírt – és az e törvény 60. §-a (2) bekezdésében megállapított, – a pedagógusok szakirodalom vásárlásához kapcsolódó – támogatást is.
b) A közoktatási célú normatív hozzájárulások kizárólag az olyan – az a) pont szerinti feltételnek is megfelelő intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulások igénybevételére jogosító tevékenységeket is – a 24. pont d), e), a 25. és a 30. pontját kivéve –, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették.
c) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
d) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második része határozza meg, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi nevelésben, oktatásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban részt vevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat – fenntartói szinten – kell alkalmazni.
e) A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához azokban az esetekben, amikor a hozzájárulást csak a nappali rendszerű oktatásban részt vevők után lehet igényelni, a tanulói létszám megállapítására vonatkozó d) pont szerinti rendelkezések közül – a 24. be) pontban a tartós gyógykezelés alatt állók számára szervezett oktatás, valamint a 24. ca) pont harmadik gondolatjelében meghatározottak kivételével – csak a Közokt. tv. 1. számú mellékletében előírt létszámszámításra vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni.
f) A 19–23. jogcímek közül a 21. aa) és b) pont alapján magántanulókat figyelembe kell venni a nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámának megállapításánál. A beszámoltató rendszerű szakképzésben részt vevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. A nem magyar állampolgárok a Közokt. tv. 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
g) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
h) A 19–23. pontokban meghatározott közoktatási célú normatív alap-hozzájárulások megállapítása – az e pont alatti kivételes szabályok figyelembevételével – a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges – az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok –, illetve a költségvetési évben induló tanévi becsült, tanévi nyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is – a 20. d), a 20. e), valamint a 23. a), pont alatti jogcímek kivételével – a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott 2004/2005. tanévi nyitó létszám 8/12 részének és a 2005/2006. tanévi nyitó létszám 4/12 részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként az itt leírtak szerint összesített átlaga alapján történik.
i) Ha a 20. d), a 20. e) pont szerinti szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, vagy ha a 23. a) pont szerinti kollégiumi elhelyezés összefügg tört tanévi oktatással, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám – a félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik. A 20. e) ponton belüli, az iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) jogcímű hozzájárulás ea)–ec) pontjaiban meghatározott feltételek szerint igényelhető a gyakorlati képzési normatíva mindazon tanulók esetében, akik gyakorlati képzését a 20. e) pont utolsó bekezdésének rendelkezései szerint, a szakképzési törvény 19. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat is figyelembe véve szervezik meg. A normatíva igénylésénél, illetve elszámolásánál a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók létszámát a gyakorlati képzés iskolai és nem iskolai képzőhelyen történő megszervezése alapján, a képzési program szerint az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában kell megosztani. Ha a létszám előbbiek szerinti számításának eredménye tört létszám, a fenntartói szinten összesített mutatószámnál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
Amennyiben a szakmai gyakorlati képzést részben tanulószerződés alapján gazdálkodó szervezetnél és részben iskolai tanműhelyben szervezik, úgy a 20. ea), eb), ec), ed) pontokban meghatározott támogatási igény a fenti szakmai gyakorlati képzési formák időarányában érvényesíthető.
Kizárólag a 20. ed) pontban szereplő (20%-os) normatíva igényelhető azon tanulók után, akik gyakorlati képzése a szakképzési törvény 27. §-ának szabályai szerint, tanulószerződés alapján folyik. Nem igényelhető további normatíva a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után abban az esetben sem, amennyiben a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja. Ez utóbbi esetben a szakképző iskolánál felmerülő költségeket, a tanulószerződést kötött gazdálkodó szervezetnek kell biztosítania.
j) A 24–25. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 19. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámát nem haladhatja meg.
k) A 21. c) és d) pont szerinti, a korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2005. naptári évben az ezen ellátásokat igénybevevők – becsült 12 havi átlaglétszáma együttes összegének figyelembevételével számított és – tízzel elosztott átlaglétszáma alapján igényelhető, az elszámolás az előbbiek szerint számított tényleges átlaglétszám figyelembevételével történik.
l) A 24. aa) pont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók 2005. évi költségvetési évre – tanévenként – becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani. Ha a tanévek átlagában a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson részt vevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás. Továbbá a nyári szünidőben szervezett napközi ellátásban (üdültetésben, táboroztatásban, egyéb szabadidős programban) részt vevők létszáma előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
m) A 24. ab), bc) és bd) pont szerinti hozzájárulás igénybevételéhez létszámot a h) pont szerinti – a közoktatási statisztikai adatszolgáltatásokhoz igazodó – számítással kell megállapítani.
n) A 24. ba) és bb) pont szerinti képesség-kibontakoztató, személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók 2005. évi költségvetési évre – tanévenként – becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot száznyolcvanöt nappal kell elosztani. Ha a bb) pontban előírt heti hat óránál kevesebb foglalkoztatást szerveznek a költségvetési éven belüli tanítási évek átlagában, a hozzájárulás nem jár. Abban az esetben, ha a heti hatórai időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás.
o) A 24. be) pont szerinti, a tartósan gyógykezelés alatt álló tanulók oktatásának megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást az a helyi önkormányzat igényelhet, amely a nem közoktatási (egészségügyi) intézményében ellátott közoktatási tevékenységével összefüggésben OM azonosítóval rendelkezik és a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett. A hozzájárulás igénylése becsléssel, elszámolása az intézménybe való felvételt és az elbocsátás időpontját igazoló dokumentumok, valamint a tanügy-igazgatási nyilvántartások (tanulói törzslap, foglalkozási napló) naptári éven belüli tényleges adatai alapján történik.
p) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott 24. c) ponton belüli kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
– a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
– a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és
– amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
q) A 19. b), a 20. ab) és bb), a 21. ab), a 25. b) pont szerinti hozzájárulásokra való jogosultság megállapításához az intézményen belüli (az intézménybe beleértve a tagintézményeket is) évfolyamokra a Közokt. tv. 3. számú mellékletében előírt csoport átlaglétszámok az irányadók az egyes jogcímeknél a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására vonatkozó létszámszámítási eljárás figyelembevételével. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén az intézményi átlag alatt a 7–8., illetve az 5–8. évfolyamon indított osztályok átlaglétszáma értendő. Ha az intézményen belül összevont csoport, illetve osztály működik, a 2005/2006. nevelési-, illetve tanévben az összevont csoport(ok), illetve osztály(ok) átlaglétszámának el kell érnie a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport, illetve osztály átlaglétszámnak, az első nevelési-, illetve tanévre, az 1. és 5. évfolyamon, a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7. évfolyamon a 65%-a, és a második és/vagy harmadik nevelési évre, a 2–4., 5–8. évfolyamokon, a hat évfolyamos gimnázium 8. évfolyamán az 50%-a összesített létszámának az egy csoportra, illetve osztályra számított átlagát. Ha az intézményi átlag az egyes évfolyamokon, illetve összevont évfolyamokon szervezett csoportoknál, illetve osztályoknál nem felel meg a hivatkozott pont szerinti feltételnek, az intézmény ellátott gyermek, oktatott tanuló létszáma után a hivatkozott hozzájárulások nem járnak. Az év végi elszámolás a 2004/2005. nevelési évi, illetve tanévi (költségvetési éven belüli nyolc hónap) és a 2005/2006. nevelési évi, illetve tanévi (költségvetési éven belüli négy hónap) eltérő feltételrendszer szerint történik. Ennek megfelelően, pl. ha az első nyolc hónapban teljesülnek az igénylés feltételei, de az utolsó négy hónapban nem, a visszafizetési (lemondási) kötelezettség az utolsó négyhavi jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódik. Mind a tervezést, mind az elszámolást analitikus nyilvántartásokkal is intézményi szinten alá kell támasztani.
r) A 19., a 20. a), b) és a 21. a) pont alatti alap és kiegészítő hozzájárulások mellett csak egy jogcímen igényelhetők a 24., 25. és 26. a)–b) pont szerinti hozzájárulások.
2. a) Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
b) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után – kivéve a 23. b), illetve a 26. d) pont szerint a sajátos nevelési igényű tanulók diákotthoni, kollégiumi nevelésében, oktatásában, ellátásában, a 26. a) pontban óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben, a 26. b) pont szerint tanulói tankönyvellátási hozzájárulásban részesülők – a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, tankönyvellátáshoz, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
c) A 26. a) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosultak 2005. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az aa) pont szerinti hozzájárulás esetén az élelmezési nyilvántartás, az ab) és ac) pont szerinti hozzájárulás esetén pedig az élelmezési nyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat). Az elszámoláshoz az élelmezési nyilvántartásban a térítésidíj-kedvezményben részesülőket elkülönítetten kell kimutatni. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
d) A 26. b) pont szerinti tanulói tankönyvtámogatás igénylésénél a 21. aa) pont alatti visszahelyezett tanulókat a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő tanulókkal azonosan kell figyelembe venni. A hozzájárulás felhasználásánál a Közokt. tv. 19. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani: a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Továbbá meg kell tartani a Tpr. 7. §-ának (3)–(4) bekezdésében foglaltakat: az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összeg felhasználásánál figyelembe kell venni a Tpr. előírásait.
3. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatáshoz e melléklet 19–25., a 26. és a 30. pont szerinti hozzájárulások igényelhetők az egyes jogcímekben meghatározott feltételek megléte esetén.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2005. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám-felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.
5. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait a 2004. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státusát a 2004. augusztus 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni.
6. Gondozási nap: egy gondozott egynapi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az otthont nyújtó ellátásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba. Az intézményi jogviszony – a kórházi és az otthont nyújtó ellátást kivéve – egyévi folyamatos távollét esetén megszűnik.
7. A 11. ab)–17. pontban szereplő hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek a következők szerint:
– a 11. ab), 11. ac), a 11. bb)–11. bc) pontokban szereplő hozzájárulások akkor igényelhetők, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét legkésőbb 2005. január 31-én benyújtotta,
– a 12. pontban szereplő hozzájárulás akkor igényelhető, ha a fenntartó a szolgáltatást a Szoc.tv. 57. § (4) bekezdése alapján alapszolgáltatási központként működteti, vagy ha gondozási központ keretében már 2004-ben is működtette, és a megfelelő jogcímű normatív hozzájárulásra jogosult volt,
– a 11. ad), 11. ba), 11. bd), 11. be), 11. bf), 11. bg), a 13.–17. b) pontokban szereplő hozzájárulások igényléséhez a működési engedéllyel 2004. december 31-én rendelkeznie kell a fenntartónak, illetve 2005. év folyamán belépő új szolgáltatások esetén a működési engedély megszerzését követő hó 1-jétől jogosult a fenntartó a normatív hozzájárulásra.
8. A 11. ad), 11. ba)–11. bc) pontban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár, ha
– a szolgáltatás a tárgyév egészében működik és
– a szolgáltató teljesíti a külön jogszabályban meghatározott kötelező éves munkaóraszámot.
Töredékévi működtetés esetén a töredékév időtartama és az időarányos kötelező munkaóraszám együttes figyelembevételével jár a hozzájárulás, amit az elszámoláskor kell figyelembe venni.
A 11. bg) és a 12. pontban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik, egyébként a támogatás időarányosan illeti meg a fenntartót.
Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.
9. A 11. ab)–11. ad), 11. ae), 11. ba)–11. bd), 17. b) pontban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a fenntartó abban az esetben is, ha a szolgáltatást a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-ában foglalt ellátási szerződés alapján biztosítja.
10. A 11. ab)–17. a)–b) pontban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a fenntartó abban az esetben is, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén
– a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,
– a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.
Támogató szolgálat, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi társulás keretében történő működtetése esetén a 11. ba), a 11. bb), a 11. bd) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések együttes lakosságszáma eléri a 10 000-et. Utcai szociális munka intézményi társulás keretében történő működtetése esetén a 11. bc) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma eléri az 50 000-et.
Társulás esetén a hozzájárulás igénybevételére az intézményt fenntartó gesztor települési önkormányzat jogosult.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás intézményi társulás keretében történő működtetése esetén a 11. ae) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma eléri az 5000-et. A hozzájárulás igénybevételére a társulásban részt vevő önkormányzatok saját lakosságszámuk alapján jogosultak.
A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2003. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)–B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott PM–BM együttes rendeletben (a továbbiakban: PM–BM együttes rendelet) kell közzétenni.
| Előirányzat: | 465 625,6 millió forint |
A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a.
| Előirányzat: | 116 406,4 millió forint |
B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg az I–III. pont szerint.
I. E törvény 3. és 8. számú melléklete egyes jogcímeiben az átengedett személyi jövedelemadó-hányad
| Előirányzat: | 233 281,0 millió forint |
– A 3. számú melléklet 1–10. és 27–29. jogcímének, valamint a 8. számú melléklet III. és IV. jogcímének forrása 100,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
| millió forint | |||
| =3. számú melléklet | 1. jogcím | 10 862,0 | |
| 2. jogcím | 12 798,9 | ||
| 3. jogcím | 4 627,2 | ||
| 4. jogcím | 1 164,3 | ||
| 5. jogcím | 11 323,2 | ||
| 6. jogcím | 2 551,6 | ||
| 7. jogcím | 6 565,7 | ||
| 8. jogcím | 6 074,3 | ||
| 9. jogcím | 60 744,1 | ||
| 10. jogcím | 14 236,9 | ||
| 27. jogcím | 12 523,3 | ||
| 28. jogcím | 6 253,5 | ||
| 29. jogcím | 2 235,2 | ||
| = 8. számú melléklet | III. jogcím | 30 998,6 | |
| IV. jogcím | 197,4 |
– A 3. számú melléklet 11. jogcímének forrása 19,40%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
| millió forint | |||
| = 3. számú melléklet | 11. jogcím | 5 320,1 |
– A 3. számú melléklet 12–18. jogcímének forrása 60,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:
| millió forint | |||
| = 3. számú melléklet | 12. jogcím | 722,8 | |
| 13. jogcím | 11 773,0 | ||
| 14. jogcím | 15 108,8 | ||
| 15. jogcím | 1 205,4 | ||
| 16. jogcím | 10 742,8 | ||
| 17. jogcím | 4 999,4 | ||
| 18. jogcím | 252,5 |
II. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése
| Előirányzat: | 19 206,0 millió forint |
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
| a) egységesen | 538 millió forint, | |
| b) a megye 2004. január 1-jei lakosságszáma után | 150 forint/fő, | |
| c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után | 33 841 forint/ellátott. |
A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 11. be), bf), 13. a)–d), 14., 16., 17. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódó férőhely, a 19. a), 20. aa), ba), c)–e), 21. aa), b)–d), 22., 23., 24. a)–c), 26. a) számú jogcímhez kapcsolódó ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.
A B)/I. és a B)/II. c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. és 8. számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi.
III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése
| Előirányzat: | 96 732,2 millió forint |
1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség – a 2004. január 1-jei lakosságszámra – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 4. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 4. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 5. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül. (A kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklése.)
A 2005. évben a 2003. évi tényleges jövedelemkülönbség mérsékléshez képest bekövetkező pozícióromlás nem haladhatja meg a 4. a)–g) pont szerinti – az önkormányzat típusának megfelelő – értékhatár és a 2004. január 1-jei lakosságszámmal számított összeg 7%-át, de nem lehet kevesebb a kiegészítés csökkenés vagy beszámítás növekedés összegének 65%-ánál.
Az önkormányzat közigazgatási státusát a 2004. augusztus 1-jei állapotnak megfelelően kell alapul venni.
2. E törvény szempontjából iparűzési adóerőképesség a költségvetési évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó adóalap 1,4%-a.
2.1. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2004. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkeznek, a 2005. évi iparűzésiadó-előleget meghatározó településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap):
a 2004. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján megállapított – adóalap, amelyet
2.1.1. növelni kell:
a) a 2004. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével.
Töredék év:
– a 2004. július 1-je előtt, 2004. év közben bevezetett iparűzésiadó-rendelet hatálybalépésétől december 31-ig terjedő időszak,
– az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén 2004. év közben kezdő, és azt 2004-ben meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. (Megszűnik a vállalkozás, ha az adott önkormányzat illetékességi területén telephelyét megszünteti, illetve jogutóddal vagy jogutód nélkül szűnik meg.)
b) a 2004. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével. Az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni, ha:
– a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2003. december 31-ig törölték,
– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele 2004. évben nem haladta meg a 600 000 forintot,
– az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adóalany 2004. évben, az önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot,
c) az előtársaságok 2005. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,
d) a 2005-ben kezdő vállalkozások várható adóösszegéből számított adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapját,
e) a 2005-ben megszűnő vállalkozások 2005. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal;
2.1.2. csökkenteni kell:
a) a 2004. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
b) a 2005-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2004. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
c) a 2005-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások bírósági végzés szerint kielégíthetetlen iparűzési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
d) a 2005-ben naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel kapcsolatban 2005-ről adóbevallást beadó vállalkozások 2004. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal.
Az így számított adóalapot korrigálja a 2004-re, illetve 2005-re vonatkozó, 2005. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás, és a 2005. évet érintő – a 2004. évet megelőző évek önellenőrzése miatti – iparűzési adó visszatérítések és befizetések adóalapja.
2.2. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2004. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkeztek, és azt 2004. július 1. és 2005. december 31. között hatályon kívül helyezték, a 6. pontnak megfelelő elszámoláskor az iparűzési adóerő-képességükben érvényesítendő adóalap megegyezik a 2.1. pont szerinti, 2004. teljes évi adóalappal, figyelembe véve
a) a 2.1.1. pont szerinti növelő tényezők közül az a) és b) pontot azzal, hogy az a) pont szerinti évesítendő töredék évnek számít az önkormányzat által 2004. július 1. és 2004. december 31. között hatályon kívül helyezett adórendeletnek megfelelően az adóbevallásokban megjelenő időszak,
b) a 2.1.2. pont szerinti csökkentő tényezők közül pedig az a) pontot.
2.3. Ha a települési önkormányzat 2004. július 1-jén nem rendelkezett hatályos iparűzési adórendelettel, az iparűzési adóerő-képessége megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.1. pont szerinti adóerő-képességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával.
3. A települési önkormányzat a jövedelemkülönbség mérséklés meghatározásához a 2005. évi iparűzési adóerő-képességéről az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése szerinti mutatószám-felmérés során adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) részére.
3.1. A települési önkormányzat iparűzési adóerő-képessége évközi alakulását figyelembe véve módosíthatja jövedelemkülönbség mérséklését, az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének megfelelően. A normatív hozzájárulások alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatása csak az év végi elszámolás során érvényesül.
4. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:
| a) község 500 főig | 26 220 | |
| b) község 501–2000 főig | 27 850 | |
| c) község 2000 fő felett | 29 600 | |
| d) város 10 000 főig | 30 558 | |
| e) város 10 000 fő felett | 36 300 | |
| f) megyei jogú város | 38 800 | |
| g) főváros (kerületekkel együtt) | 38 900 |
Az a)–f) pontban szereplő térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a II. c) pont szerinti fajlagos összeg és e törvény 3. számú melléklet 14–16., 20. c)–e), 21. b)–d), 22., 23. pont szerinti ellátottak, férőhelyek és oktatottak együttes száma szorzatának a település 2004. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
5. A 4. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása 2005-ben:
| A 4. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként | Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg | A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg | |||
| %-ban | forint/fő | %-ban | forint/fő | 4. oszlop összesen x a település 2004. január 1-jei lakosságszáma forintban | |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | |
| 100–125 | 0 | – | |||
| 125–150 | 25 | – | |||
| 150–170 | 35 | – | |||
| 170–180 | 50 | – | |||
| 180–200 | 80 | – | |||
| 200 felett | 90 | – | |||
| Levonandó összesen: | – | – | |||
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is – a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 2., 4., 5., 7–12., 17., 19. a), 20. aa), ba), 21. aa), 24. a)–c), 25., 26. ab), ac), 27–29. pontja alapján megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a. Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számítanak bele az intézményfenntartó települést megillető 25. a) és b) jogcím szerint, valamint a 25. aa) jogcím mutatószáma alapján a 20. ba) jogcím szerinti fajlagos összeggel és a 25. ab) jogcím mutatószáma alapján a 20. c) jogcím szerinti fajlagos összeggel számolt normatív hozzájárulások.
6. A települési önkormányzatnak az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének megfelelően év végén el kell számolnia a 2005. évi végleges iparűzési adóerő-képesség és a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával.
6.1. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való külön elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
6.2. Ha a PM–BM együttes rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés, és a 2005. évi végleges iparűzési adóerő-képesség alapján – a normatív hozzájárulások évközi elmozdulása figyelmen kívül hagyásával – számított jövedelemkülönbség mérséklés (a továbbiakban: számított jövedelemkülönbség mérséklés) közötti különbség pozitív előjelű és meghaladja a PM–BM rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés abszolút értékének 10%-át, a települési önkormányzat a különbség után igénybevételi kamatot fizet, az alábbiak szerint:
a) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) és ab) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást igénybevételi kamat nem terheli,
b) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást a jegybanki alapkamatnak megfelelő igénybevételi kamat terheli,
c) ha az év végi elszámolás során, vagy az Igazgatóság az Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálati eljárása keretében a számított jövedelemkülönbség mérséklés alapján visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, azt a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő igénybevételi kamat terheli.
6.3. A 6.2. pontban meghatározott különbség számítás során az alábbiakat – ha azok növelik a 2.1. pont szerinti adóalapot – figyelmen kívül kell hagyni:
– a 2005. július 15. után benyújtott előtársasági záró adóbevallást,
– a 2005-ben kezdő vállalkozások 2005. július 15. után közölt várható adóösszeget,
– a 2005-ben megszűnő vállalkozások 2005. július 15. után benyújtott záró adóbevallását,
– a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozás 2005. július 15. után benyújtott adóbevallását,
– a 2005. július 15. után benyújtott önellenőrzést,
– az önkormányzati adófelderítést.
7. Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által – saját forrásaiból – 2005-ben beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba az államháztartás alrendszereiből származó átvett pénzeszköz nem számítható be.
8. A 2005. évi jövedelemdifferenciálódás mérsékléséről történő év végi elszámoláskor megmaradó összeg a kiegészítésben részesülő önkormányzatokat – a 4. a)–g) pontban megjelölt értékhatár és a lakosságszám alapján számított összeg arányában – megilleti.
1. Lakossági közműfejlesztés támogatása
| Előirányzat: | 1 800,0 millió forint |
A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.
2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
| Előirányzat: | 5 500,0 millió forint |
Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás igénylésének és elbírálásának részletes rendjéről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter – a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter véleményének kikérésével – 2005. január 31-éig rendeletet ad ki. Az igényekről a – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett – tárcaközi bizottság javaslata alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter dönt. A tárcaközi bizottság – a rendelkezésére álló előirányzat keretei között – az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok – a szolgáltatóval egyeztetett – igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A támogatás megállapításánál az elismert ráfordításon belüli értékcsökkenési leírás, illetve az önkormányzati használati díjban szereplő értékcsökkenési leírást pótló hányad nem haladhatja meg az eszközök pótlásának, felújításának céljaira felhasznált mértéket. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget, ezen belül az eszközök pótlására és felújítására jóváhagyott összeget az önkormányzat, illetve a szolgáltató dokumentálható és ellenőrizhető módon, kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. Ennek érdekében az önkormányzat és a szolgáltató szerződésben állapodik meg, amely rögzíti a központi költségvetésből kapott összeg pontos rendeltetését, és azt, hogy az összeg önkormányzathoz érkezésétől számított sürgős továbbutalása milyen időtartamon belül történik meg. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.
3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
| Előirányzat: | 220,0 millió forint |
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a gazdasági és közlekedési miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezeti. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról, felhasználásáról és elszámolásának részletes szabályairól a gazdasági és közlekedési miniszter – a belügyminiszter és a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2005. március 31-éig rendeletet ad ki.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
| Előirányzat: | 100,0 millió forint |
Támogatásra jogosult minden közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat. Az önkormányzatok részére a támogatás összege a – Határőrség Országos Parancsnoksága által 2005. február 15-éig szolgáltatott – 2004. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, azonban a támogatás összege önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra fordítható a személyi jellegű kiadások kivételével.
A támogatás folyósításáról a Belügyminisztérium 2005. március 25-éig egy összegben intézkedik.
5. Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása
| Előirányzat: | 1 306,0 millió forint |
Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 714 ezer forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatás a helyi kisebbségi önkormányzatok működését szolgálja. A támogatás átutalása négy egyenlő részletben 2005. február 15-éig, május 15-éig, augusztus 15-éig, november 15-éig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő negyedévenkénti átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (a továbbiakban: NEKH) a fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok által készített, az illetékességi területükön működő kisebbségi önkormányzatokról szóló értesítése alapján intézkedik a Belügyminisztérium útján a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére. Ha a kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken), és az időközi választás eredménytelen, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg a támogatás időarányos része. A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az időközi választás eredménytelensége esetén – azzal egyidejűleg – értesíti a NEKH-t, valamint a Belügyminisztériumot a Kincstár Területi Igazgatóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül az őt meg nem illető – időarányos – támogatási előirányzatról való lemondásról, és intézkedik az ennek megfelelő összeg visszautalásáról az Igazgatóságon keresztül a Kincstár felé.
6. Gyermek- és ifjúsági feladatok
| Előirányzat: | 170,0 millió forint |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok ifjúsági referens és/vagy ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberek foglalkoztatására, gyermek és/vagy ifjúsági feladatokról készítendő koncepció és cselekvési terv elkészítésére, gyermek és/vagy ifjúsági párbeszédrendszerek létrehozására/működtetésére, ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás biztosítására.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter – a belügyminiszter és a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2005. február 15-éig rendeletet ad ki.
7. Kiegészítő támogatás nemzetiségi iskolák fenntartásához
| Előirányzat: | 340,0 millió forint |
Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, illetve a nemzetiségi nyelvoktató iskola működtetését az egyes kisebbségi vegyes bizottságok által elfogadott ajánlásoknak megfelelően biztosítani.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az oktatási miniszter – a belügyminiszter, a pénzügyminiszter és az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter véleményének kikérésével – 2005. március 31-éig rendeletet ad ki.
8. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
| Előirányzat: | 755,0 millió forint |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet határozza meg.
9. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása
