Időállapot: közlönyállapot (2004.XII.27.)

2004. évi CXXXV. törvény - a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 17/17. oldal

4 Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai
4 Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások
2 Postaköltség 4 187,3
3 Egyéb kiadások 400,0
3 Vagyongazdálkodás
1 Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás
1 Járuléktartozás fejében átvett vagyon 12,0 15,0
2 Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.) 8,0 5,0
1–3. cím összesen: 1 831 518,8 1 852 787,3
5 Nyugdíj-biztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok
1 Központi hivatali szerv 5 953,8
1 Működési költségvetés 1 500,0
1 Személyi juttatások 2 087,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 653,7
3 Dologi kiadások 2 797,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
6 Kamatfizetések 110,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1 272,6
2 Felújítás 2,8
3 Kölcsönök 480,0
2 Igazgatási szervek 15 314,7
1 Működési költségvetés 86,5
1 Személyi juttatások 9 760,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 109,1
3 Dologi kiadások 2 328,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 126,0
2 Felújítás 77,0
LXXI. fejezet összesen: 1 854 373,8 1 854 373,8 21 268,5
KIADÁSI FŐÖSSZEG: 1 854 373,8
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 1 854 373,8
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: 0,0

11. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Millió forintban

Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám

Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név

FEJEZET

2005. évi előirányzat
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
1 Munkáltatói egészségbiztosítási járulék 689 778,9
2 Biztosítotti egészségbiztosítási járulék
1 Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék 223 817,8
3 Egyéb járulékok és hozzájárulások
1 Baleseti járulék 2 673,8
2 Megállapodás alapján fizetők járulékai 854,5
4 Munkáltatói táppénz hozzájárulás 23 332,0
5 Közteherjegy után befolyt járulék 373,2
8 Sorkatonai és polgári szolgálatot teljesítők utáni egészségbiztosítási járulék
2 Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezetből 19,0
9 Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás
1 Honvédelmi Minisztérium fejezettől 315,7
2 Belügyminisztérium fejezettől 1 059,5
3 Igazságügyi Minisztérium fejezettől 161,7
4 Pénzügyminisztérium fejezettől 28,9
5 Miniszterelnökség fejezettől 14,9
4 Egészségügyi hozzájárulás
1 Tételes egészségügyi hozzájárulás 143 868,8
2 Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 18 521,9
5 Késedelmi pótlék, bírság 5 175,7
6 Központi költségvetési hozzájárulások
1 Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 1 250,0
2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás 3 500,0
8 Gyed folyósítás kiadásainak megtérítése a központi költségvetésből 57 941,0
7 Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
1 Terhességmegszakítás egyéni térítési díja 700,0
2 Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések 2 700,0
3 Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek 2 000,0
7 Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetése 200,0
8 Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése
1 EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások 218,0
2 Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások 172,0
11 Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése 0,1
2 Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
1 Nyugellátások
2 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 235 037,1
3 Hozzátartozói nyugellátás 8 670,8
6 Tizenharmadik havi nyugdíj 15 231,5
2 Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
1 Terhességi-gyermekágyi segély 25 340,0
2 Táppénz
1 Táppénz 93 750,7
2 Gyermekápolási táppénz 3 660,1
3 Baleseti táppénz 7 217,2
3 Betegséggel kapcsolatos segélyek
1 Külföldi gyógykezelés 659,5
4 Egyszeri segély 450,0
4 Kártérítési járadék 1 045,0
5 Baleseti járadék 6 480,4
6 Gyermekgondozási díj 57 941,0
3 Természetbeni ellátások
1 Gyógyító-megelőző ellátás
1 Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás 63 939,8
2 Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem 17 028,5
3 Fogászati ellátás 21 760,1
4 Gondozóintézeti gondozás 10 769,4
5 Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás 6 296,6
6 Járóbeteg-szakellátás 108 937,6
7 CT, MRI 11 155,3
8 Művesekezelés 16 829,4
9 Házi szakápolás 3 558,1
10 Fekvőbeteg-szakellátás 411 079,3
11 Működési költségelőleg 350,8
13 Célelőirányzatok 7 041,4
15 Mentés 17 984,2
2 Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása 5 708,4
3 Anyatej-ellátás 315,2
4 Gyógyszertámogatás
1 Gyógyszertámogatás kiadásai 257 820,0
2 Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás 25 080,0
3 Vénykezelési díj, gyógyszertárak ellátási érdekből történő támogatása 1 100,0
5 Gyógyászati segédeszköz támogatás
1 Kötszertámogatás 4 100,0
2 Gyógyászati segédeszköz kölcsönzési rendszer bevezetése és kialakítása 1 500,0
3 Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás 39 600,0
6 Utazási költségtérítés 5 637,8
7 Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai
1 EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások 954,4
2 Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások 620,0
3 Külföldi sürgősségi gyógykezelés 120,0
4 Egészségbiztosítás egyéb kiadásai
4 Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
1 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 1 232,9
2 Postaköltség 2 182,3
3 Egyéb kiadások 138,5
4 Orvosspecifikus vények 308,0
5 Gyógyszergyártók ellentételezése 45,4
3 Vagyongazdálkodás
1 Ellátások fedezésére szolgáló vagyongazdálkodási költségvetés
1 Járuléktartozás fejében átvett vagyon 13,0 23,0
2 Egyéb vagyon (ingyenes vagyonjuttatás stb.) 28,0 60,0
1–3. cím összesen: 1 498 717,7 1 178 760,4
5 Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok
1 Központi hivatali szerv 17 150,2
1 Működési költségvetés 389,4
1 Személyi juttatások 10 536,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 462,4
3 Dologi kiadások 1 769,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 215,0
6 Kamatfizetések 157,0
2 Felhalmozási költségvetés 3,0
1 Intézményi beruházási kiadások 762,4
3 Kölcsönök 690,0 50,0
2 Igazgatási szervek 4 212,0
1 Működési költségvetés 1 162,6
1 Személyi juttatások 1 850,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 506,1
3 Dologi kiadások 3 017,7
LXXII. fejezet összesen: 1 521 684,9 1 180 365,4 21 362,2
KIADÁSI FŐÖSSZEG: 1 521 684,9
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 1 180 365,4
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE: –341 319,5

12. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK 2005. évi
előirányzat
KIADÁSOK 2005. évi
előirányzat
ELLÁTÁSOK FEDEZETÉÜL SZOLGÁLÓ BEVÉTELEK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK KIADÁSAI
Társadalombiztosítási járulékbevételek 1 816 666,2 Nyugellátások
Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok 482 492,2 Öregségi nyugdíj 1 189 455,0
Egyéb járulékok és hozzájárulások 58 971,4 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 514 266,3
Egészségügyi hozzájárulás 162 390,7 Hozzátartozói nyugellátás 263 486,8
Késedelmi pótlék, bírság 11 829,8 Tizenharmadik havi nyugdíj 118 642,8
Garancia és hozzájárulás az alapok kiadásaihoz 421 404,1 Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai 196 543,9
Központi költségvetési hozzájárulások 62 691,0 Természetbeni ellátások 1 039 286,3
Egyéb bevételek 14 999,3 Egyéb kiadások 8 494,4
Összesen: 3 031 444,7 Összesen: 3 330 175,5
VAGYONGAZDÁLKODÁS BEVÉTELEI 103,0 VAGYONGAZDÁLKODÁS KIADÁSAI 61,0
TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 3 191,5 TB KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KIADÁSAI 45 822,2
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 3 034 739,2 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 3 376 058,7
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK HIÁNYA: 341 319,5

13. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékfeltöltése

Millió forintban
Megnevezés 2005. évi előirányzat
I. A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások 47 713,0
1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. alapján 19 551,0
a) a hozzárendelt vagyon, továbbá az értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak [23. § (1) bek. a) és f) pontok, 24/B. §], az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamata 8 092,0
ebből: az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamata 2 500,0
b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) bek. e) pont, 24/B. §] 4 733,0
c) a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatása [23. § (1) bek. g) pont, 24/B. §], forrásátadás, kamatátvállalás, válságkezelés 700,0
d) az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) bek. h) pont, 24/B. §] 5 000,0
e) a privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések 300,0
f) vagyontárgyak vásárlása 726,0
2. Egyéb ráfordítások 28 162,0
a) osztalékbefizetési kötelezettség a központi költségvetés felé 16 937,0
b) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása 10 230,0
c) a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása 995,0
II. A kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások 132 346,0
1. A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések 9 000,0
2. Üzleti célú befektetések 20 570,0
3. Vagyontárgyak vásárlása 46 938,0
4. Privatizációs tartalék feltöltése 54 338,0
5. Kárpótlási jegy bevonás 1500,0
Ráfordítások összesen 180 059,0

14. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Az Operatív Programok prioritásai szerinti kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
2004 2005 2006
Operatív Program Prioritás
EU forrás
Központi
költségvetési
forrás

Összesen

EU forrás
Központi
költségvetési
forrás

Összesen

EU forrás
Központi
költségvetési
forrás

Összesen
Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP)
Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása 7 143,1 2 381,0 9 524,1 10 197,8 3 399,3 13 597,1 13 212,0 4 404,0 17 616,0
Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítségével 3 882,5 1 294,2 5 176,7 5 542,9 1 847,6 7 390,5 7 181,2 2 393,7 9 574,9
Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása 10 230,7 3 410,2 13 640,9 14 606,0 4 868,6 19 474,6 18 923,0 6 307,6 25 230,6
Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 10 554,3 2 567,7 13 122,0 15 067,9 3 665,8 18 733,7 19 521,5 4 749,2 24 270,7
HEFOP Technikai segítségnyújtás 1 677,6 559,2 2 236,8 2 395,1 798,3 3 193,4 3 103,0 1 034,3 4 137,3
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
Beruházás-ösztönzés 5 873,4 2 433,8 8 307,2 8 385,3 3 474,6 11 859,9 10 863,7 4 501,6 15 365,3
Kis- és középvállalkozások fejlesztése 7 139,1 2 991,7 10 130,8 10 192,2 4 271,2 14 463,4 13 204,6 5 533,6 18 738,2
Kutatás-fejlesztés, innováció 5 871,1 2 184,5 8 055,6 8 381,9 3 118,7 11 500,6 10 859,2 4 040,6 14 899,8
Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 5 619,3 2 029,4 7 648,7 8 022,5 2 897,3 10 919,8 10 393,7 3 753,6 14 147,3
GVOP Technikai segítségnyújtás 1 023,3 341,1 1 364,4 1 460,9 487,0 1 947,9 1 892,8 630,9 2 523,7
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 10 764,4 3 580,8 14 345,2 15 367,9 5 112,2 20 480,1 19 910,1 6 623,2 26 533,3
Élelmiszer-feldolgozás modernizálása 2 641,7 880,5 3 522,2 3 771,4 1 257,2 5 028,6 4 886,1 1 628,7 6 514,8
Vidéki térségek fejlesztése 4 998,4 1 306,1 6 304,5 7 136,0 1 864,7 9 000,7 9 245,2 2 415,8 11 661,0
AVOP Technikai segítségnyújtás 470,2 156,7 626,9 671,2 223,8 895,0 869,6 289,9 1 159,5
Regionális Operatív Program (ROP)
A turisztikai potenciál erősítése a régiókban 4 820,3 1 630,5 6 450,8 6 881,8 2 327,8 9 209,6 8 915,8 3 015,8 11 931,6
Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 12 085,8 2 387,1 14 472,9 17 254,5 3 407,9 20 662,4 22 354,3 4 415,2 26 769,5
A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése 3 193,8 882,3 4 076,1 4 559,6 1 259,7 5 819,3 5 907,3 1 632,0 7 539,3
ROP Technikai segítségnyújtás 1 285,7 428,6 1 714,3 1 835,6 611,9 2 447,5 2 378,2 792,7 3 170,9
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
Környezetvédelem 7 454,8 2 479,7 9 934,5 10 643,0 3 540,2 14 183,2 13 788,7 4 586,5 18 375,2
Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 11 237,5 3 745,8 14 983,3 16 043,3 5 347,8 21 391,1 20 785,2 6 928,4 27 713,6
KIOP Technikai segítségnyújtás 778,9 259,6 1 038,5 1 112,0 370,6 1 482,6 1 440,6 480,2 1 920,8
Összesen 118 745,8 37 930,7 156 676,5 169 528,8 54 152,3 223 681,1 219 635,4 70 157,7 289 793,1

15. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés intézkedései szerinti kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
2004 2005 2006
Intézkedés
EU forrás
Központi
költségvetési
forrás

Összesen

EU forrás
Központi
költségvetési
forrás

Összesen

EU forrás
Központi
költségvetési
forrás

Összesen
A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszailleszkedésének segítése 767,1 255,7 1 022,8 1 083,4 361,1 1 444,5 1 387,4 462,5 1 849,9
Az egész életen át tartó tanulás támogatása és befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakítása a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű személyek munkavállalásának és munkában maradásának elősegítésére 712,3 237,4 949,7 1 006,0 335,3 1 341,3 1 288,4 429,4 1 717,8
A nemek közötti munkaerőpiaci különbség és a foglalkozási szegregáció csökkentése 146,1 48,7 194,8 206,3 68,8 275,1 264,3 88,1 352,4
Menedékkérők 54,8 18,3 73,1 77,4 25,8 103,2 99,1 33,0 132,1
Technikai Segítségnyújtás 146,1 48,7 194,8 206,3 68,8 275,1 264,3 88,1 352,4
Összesen 1 826,4 608,8 2 435,2 2 579,5 859,8 3 439,3 3 303,5 1 101,1 4 404,6

16. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A Kohéziós Alap forrásaiból rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
Szektor megnevezése 2004 2005 2006
EU forrás
Közlekedés 35 904,9 29 156,0 42 141,1
Környezetvédelem 35 474,9 27 422,9 42 719,8
Összes Kohéziós Alap forrás 71 379,8 56 578,9 84 860,9

17. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A Schengen Alap forrásaiból rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
Cél megnevezése 2004 2005 2006
EU forrás
Külső határok őrizetének megerősítése 8 004,7 8 044,7 8 189,4
Az ellenőrzési képesség fokozása az adatszolgáltatási kapacitás növelésével 2 661,5 2 674,8 2 722,9
A mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelése 2 544,1 2 556,8 2 602,8
A nemzetközi bűnügyi együttműködési képesség és kapacitás fokozása 325,7 327,3 333,2
Menedzsment költségek 501,0 503,5 512,6
Összesen 14 037,0 14 107,1 14 360,9

18. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései szerinti kötelezettségvállalási keret-előirányzatok

Millió forint
2004 2005 2006
Prioritás Intézkedés
EU forrás
Központi
költségvetési forrás

Összesen

EU forrás
Központi
költségvetési forrás

Összesen

EU forrás
Központi
költségvetési forrás

Összesen
A környezeti állapot megőrzése és javítása
Agrár-környezetgazdálkodás 16 977,7 4 245,1 21 222,8 20 367,6 5 092,6 25 460,2 25 223,5 6 305,7 31 529,2
EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése 10 739,9 2 685,0 13 424,9 13 933,9 3 484,1 17 418,0 6 039,3 1 508,9 7 548,2
A termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása
Mezőgazdasági területek erdősítése 4 089,8 1 023,1 5 112,9 4 929,6 1 231,8 6 161,4 7 202,3 1 801,4 9 003,7
A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak javítása
Félig önellátó gazdaságok támogatása 857,6 213,8 1 071,4 1 458,3 363,9 1 822,2 2 570,4 643,9 3 214,3
Termelői csoportok létrehozása 1 547,4 386,8 1 934,2 2 524,6 631,2 3 155,8 2 850,4 712,6 3 563,0
Korkedvezményes nyugdíjba vonulás programok kiegészítő támogatása 3 944,8 987,4 4 932,2
A mezőgazdasági tevékenységek fenntartása és fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelem és munkahely teremtése különös tekintettel azon gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak
Kedvezőtlen adottságú területek támogatása 5 031,5 1 257,2 6 288,7 5 624,4 1 407,4 7 031,8 5 919,7 1 480,7 7 400,4
Egyéb tevékenységek
SAPARD program keretében jóváhagyott projektek 3 817,5 1 272,5 5 090,0
Technikai segítségnyújtás 3 054,0 763,5 3 817,5 2 545,0 636,3 3 181,3 2 036,0 509,0 2 545,0
Összesen 46 115,4 11 847,0 57 962,4 51 383,5 12 847,2 64 230,7 55 786,4 13 949,6 69 736,0

19. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

A decentralizált támogatási programok előirányzatai régiónkénti összege

Millió forint

Megnevezés
Közép-
Magyar-
ország
Közép-
Dunántúl
Nyugat-
Dunántúl
Dél-
Dunántúl
Észak-
Magyar-
ország
Észak-
Alföld
Dél-
Alföld

Összesen
régió
I. Regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt támogatási előirányzatok 8 892,3 3 555,6 3 221,3 4 749,0 6 213,9 8 021,4 5 596,5 40 250,0
IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
2. cím Központosított előirányzatok
12. alcím Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása 413,0 162,0 173,0 126,0 194,0 208,0 224,0 1 500,0
24. alcím Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása 4 788,8 919,4 804,0 840,8 865,6 857,1 924,3 10 000,0
6. cím Címzett és céltámogatások 279,0 309,0 271,0 327,6 396,0 459,0 458,4 2 500,0
XVII. Területfejlesztés
5. cím, 3. alcím Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat
2. jogcímcsoport Decentralizált területfejlesztési programok 1 561,5 1 282,2 1 088,3 2 365,6 3 661,3 5 065,3 2 975,8 18 000,0
3. jogcímcsoport Decentralizált szakmai fejlesztési programok 730,0 443,0 485,0 689,0 597,0 832,0 474,0 4 250,0
LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
3. cím Regionális innováció támogatása 1 120,0 440,0 400,0 400,0 500,0 600,0 540,0 4 000,0
II. A megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt támogatási előirányzatok 1 564,8 1 516,0 1 342,9 2 313,2 3 262,3 3 965,0 2 908,8 16 873,0
IX. Helyi önkormányzatok támogatásai
7. cím A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása 1 564,8 1 516,0 1 342,9 2 313,2 3 262,3 3 965,0 2 908,8 16 873,0
Decentralizált programok támogatásai mindösszesen (I+II) 10 457,1 5 071,6 4 564,2 7 062,2 9 476,2 11 986,4 8 505,3 57 123,0

20. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2005. január 1-jétől

Fizetési osztályok
Fize-
tési
fokozatok

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J
1. 57 000 60 200 62 400 64 500 75 000 107 200 112 600 115 200 128 600 142 000
2. 1,025 1,04 1,04 1,04 1,04 1,04 1,04 1,06 1,06 1,06
3. 1,050 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,12 1,12 1,12
4. 1,075 1,12 1,12 1,12 1,12 1,12 1,12 1,18 1,18 1,18
5. 1,100 1,16 1,16 1,16 1,16 1,17 1,17 1,24 1,24 1,24
6. 1,125 1,20 1,20 1,20 1,20 1,22 1,22 1,30 1,30 1,30
7. 1,150 1,24 1,24 1,24 1,24 1,27 1,27 1,36 1,36 1,36
8. 1,175 1,28 1,28 1,28 1,28 1,32 1,32 1,42 1,42 1,42
9. 1,200 1,32 1,32 1,32 1,32 1,37 1,37 1,48 1,48 1,48
10. 1,225 1,36 1,36 1,36 1,36 1,42 1,42 1,54 1,54 1,54
11. 1,250 1,40 1,40 1,40 1,40 1,47 1,47 1,60 1,60 1,60
12. 1,275 1,44 1,44 1,44 1,44 1,52 1,52 1,66 1,66 1,66
13. 1,300 1,48 1,48 1,48 1,48 1,57 1,57 1,73 1,73 1,73
14. 1,325 1,52 1,52 1,52 1,52 1,62 1,62 1,80 1,80 1,80

A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2005. szeptember 1-jétől

Fizetési osztályok
Fize-
tési
fokozatok

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J
1. 59 600 62 900 65 200 67 400 78 400 112 000 117 700 120 400 134 400 148 400
2. 1,025 1,04 1,04 1,04 1,04 1,04 1,04 1,06 1,06 1,06
3. 1,050 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,12 1,12 1,12
4. 1,075 1,12 1,12 1,12 1,12 1,12 1,12 1,18 1,18 1,18
5. 1,100 1,16 1,16 1,16 1,16 1,17 1,17 1,24 1,24 1,24
6. 1,125 1,20 1,20 1,20 1,20 1,22 1,22 1,30 1,30 1,30
7. 1,150 1,24 1,24 1,24 1,24 1,27 1,27 1,36 1,36 1,36
8. 1,175 1,28 1,28 1,28 1,28 1,32 1,32 1,42 1,42 1,42
9. 1,200 1,32 1,32 1,32 1,32 1,37 1,37 1,48 1,48 1,48
10. 1,225 1,36 1,36 1,36 1,36 1,42 1,42 1,54 1,54 1,54
11. 1,250 1,40 1,40 1,40 1,40 1,47 1,47 1,60 1,60 1,60
12. 1,275 1,44 1,44 1,44 1,44 1,52 1,52 1,66 1,66 1,66
13. 1,300 1,48 1,48 1,48 1,48 1,57 1,57 1,73 1,73 1,73
14. 1,325 1,52 1,52 1,52 1,52 1,62 1,62 1,80 1,80 1,80”

21. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

Vízkészletjárulék

1. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó vízkészletjárulékot köteles fizetni.

2. a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 16–18. pontok alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,

b) üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.

3. A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b)–c) alpontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 2005. évben 3,90 forint/m3 alapjárulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2005. évben a 7,80 forint/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 2005. évben 25,00 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania.

A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

4. A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 3. a) pontjában 2005. évre 3,90 forint/m3 meghatározott alapjárulék figyelembevételével – a 3. pontban foglaltak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 16. pont b), f) és i) alappontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

5. Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 2005. évben 12,20 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.

6. A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.

7. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

8. A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásról kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a készletjárulék tartozásra kell elszámolni.

9. A vízhasználó és az üzemi fogyasztó – a 10. és 11. pontokban megállapított kivételekkel – a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat számlájára.

10. A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,

a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),

b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó),

c) ha a 3. b) pont alapján fizet vízkészletjárulékot.

11. Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.

12. A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől – vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől – számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon – bejelenteni köteles (bejelentkezés).

13. A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni

a) a tényleges vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 9–11. pontokban előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán,

b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.

14. A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi hatóság jár el.

15. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165. §-a (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására a 171. § (1) bekezdésében, továbbá a 134. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.

16. Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie

a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,

b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,

c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,

e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,

f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,

g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,

h) a használt víz ismételt felhasználás vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,

i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,

j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot,

k) kármentesítés céljából történő vízkivétel hatósági kötelezés vagy engedély alapján.

17. A vízhasználónak a 16. b) és a 16. f) pontokban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.

18. Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.

22. számú melléklet a 2004. évi CXXXV. törvényhez

6. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez

Támogatható célok 2005–2006. évekre

Sor-
szám
Támogatható cél Igénybevétel feltételei
I. Szennyvízelvezetés és -tisztítás 1. A szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a benyújtott céltámogatási igényeket az alábbi szempontok alapján rangsorolják:

1. A tervezett fejlesztés a műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházásnak minősíthető-e.
2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásnövelő átalakításához.
2. A beruházás megvalósítása a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program teljesítéséhez szükséges-e. Ezen belül is előnyben kell részesíteni:
2.1. a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területen fekvő települést vagy agglomerációt,
2.2. a 15 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét,
2.3. a 10 000–15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomeráció területét,
2.4. a 2000–10 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció területét. Az azonos kategóriába eső igények esetében a szennyező anyag csökkenésének mértéke szerinti sorrendet is fel kell állítani.
3. Az igénykielégítés során előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyeknél a megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott megoldás beruházási összköltsége és az üzemeltetési költségei a legelőnyösebbek. Figyelembe lehet venni – az egy ingatlanra jutó beruházási költség összegét, továbbá a talajviszonyokból és az úthelyreállításból adódó magasabb költségek szükségességét. 3. Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, ahol a bekötések száma a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére vonatkozóan a városokban az 50, a községekben a 30 bekötést nem éri el.
I.1. Szennyvízközmű beruházás: A szennyvíztisztító-telep, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat együttes megvalósítása szennyvízközmű beruházásnak minősül. Az önkormányzat a szennyvízközmű beruházásra vonatkozó igényét egy igénybejelentésben nyújtja be. Az I.2. és I.3. célok esetében az önkormányzat csak akkor nyújthat be igényt, amennyiben az a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelésére irányul. Az I.4. célra csak akkor nyújtható be igény, amennyiben – a meglévő tisztítótelep jobb kihasználása céljából – a csatornahálózat bővítését tervezi az önkormányzat.
I.2. Szennyvíztisztító-telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba – igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító-telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50%
I.3. Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja, és a szakmai értékelést végző szervezet javaslatával alátámasztja.
További feltételek:
a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető.
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 40%.
I.4. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat 1 kilométerére nézve az ingatlantulajdonosok 80%-a, de városban legalább 50, községben legalább 30 ingatlantulajdonos vállalta, hogy legkésőbb az üzembe helyezést követő 1 éven belül rácsatlakozik a szennyvízcsatorna hálózatra.
A támogatási arány 15 000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40%.
A támogatási arány 2000 fő fölötti és 15 000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50%.
Más önkormányzat vagy állam tulajdonában lévő érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.
II. Egészségügy – Működő Kórházak és szakrendelők
gép-műszer beszerzései
Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: – képalkotó-diagnosztika, kivéve CT és MRI berendezések;
– aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök.
1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e.
2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el.
3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: – azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.
4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. A támogatási arány: 40%”