A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak ajánlott, illetve kötelező (*-gal jelzett) létszáma
Vezetők
| 1. Igazgató, óvodavezető minden önálló intézményben | 1* | |
| 2. igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes – önálló intézményben ha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri | 1 | |
| iskolában, ha a tanulók létszáma a négyszázat eléri további | 1 | |
| – tagintézményenként – a kollégium kivételével – tagintézmény-vezetőnek | 1* | |
| – intézményegységenként – a kollégium kivételével – intézmény-egységvezetőnek | 1 | |
| – nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetőnek | 1* | |
| – tagozatonként | ||
| ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a tanulói létszám a nyolcvanat eléri tagozatvezetőnek | 1 | |
| 3. gyakorlati oktatásvezető szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként | 1* | |
| 4. gyakorlati oktatásvezető-helyettes szakközépiskolában és szakiskolában húsz osztály felett, húsz- osztályonként | 1 | |
| vagy eltérő szakirányú oktatásnál szakirányonként, ha a szakirányban legalább öt osztály van | 1 | |
| 5. gazdasági vezető önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben | 1* | |
| 6. A 2. pontban meghatározott kötelező létszámoktól az e melléklet Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni. |
Pedagógusok
Óvodában
1. A pedagógusok*, gyógypedagógusok* létszámát
– az óvodai csoportok,
– a kötelező órák száma,
– a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,
– az óvoda nyitvatartási ideje
alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel;
| 2. logopédus a beszédjavító óvodában tizenöt gyermekenként | 1* | |
| 3. konduktor a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában csoportonként és műszakonként | 3* | |
| 4. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolc- gyermekenként | 1* |
Iskolában és kollégiumban
1. Az iskolában a pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát
– az iskolai osztálylétszám,
– az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret,
– a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret,
– a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret,
– a pedagógusok kötelező óraszáma
alapján kell megállapítani.
Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik–tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is ajánlott figyelembe venni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt ajánlott alkalmazni.
2. A kollégiumban pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát
– Az 53. § (7) bekezdése szerinti kollégiumi heti kötelező foglalkozások száma és
– a pedagógusok kötelező óraszáma
alapján kell megállapítani.
Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása ajánlott.
| 3. fejlesztő pedagógus az integrációs felkészítésben részt vevő iskolában az integrációs oktatásban | 1* | |
| részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma alapján számítva, háromszáz tanulóig a szabadidő-szervező feladatainak az ellátására is háromszáz-négyszázötven tanulóig | 1* | |
| négyszázötven tanuló felett | 2 | |
| 4. konduktor a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában osztályonként és műszakonként | 3* | |
| 5. logopédus beszédjavító iskolában tizenöt tanulónként | 1* | |
| 6. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolctanulónként | 1* |
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak
Óvodában
| 1. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának megfelelően | 0,5* | |
| 2. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban | 1* | |
| 3. dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt – a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével – csoportonként | 1* |
Iskolában és kollégiumban
| 1. pedagógiai felügyelő kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább | 1* | |
| 2. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – általános iskolában, – középiskolában, – szakiskolában | 1 | |
| 3. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban, a fogyatékosság típusának megfelelően | 1* | |
| 4. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens – általános iskolai kollégiumban | 1 | |
| – fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként | 1* | |
| – gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként | 1 | |
| – a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hat- tanulónként | 1* | |
| 5. szabadidő-szervező – az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat | 1 | |
| – ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs felkészítést szerveznek, és az abban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma nem éri el a háromszázat, a fejlesztő pedagógus feladatainak ellátására is. | 1 | |
| 6. műszaki vezető szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanműhellyel rendelkezik, illetve ha délelőtt-délután is üzemelő tanműhelye van | 1* | |
| 7. ápoló kollégiumban ötszáz tanulóig | 1 | |
| ötszáz tanuló felett | 2 | |
| kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy órára | 5* | |
| 8. hangszerkarbantartó a zeneművészeti művészeti ágban szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá alapfokú művészetoktatási intézményben | ||
| négyszáz tanulóig | 1 | |
| négyszáz tanuló felett | 2 | |
| látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további | 0,5 | |
| 9. úszómester tanuszodával rendelkező iskolában | 1 * |
Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a fővárosi, megyei önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében – a szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint – a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók – a fogyatékosság típusa szerint – létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva ajánlott meghatározni. Az osztással – a kerekítés szabályai szerint kialakított – csoportra ajánlott tervezni egy-egy – egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy – a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben
1. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást.
2. A nevelési-oktatási intézményekben – a feladatoktól függően – az I. részben ajánlott foglalkoztatásokon túl
a) további vezetői megbízások adhatók,
b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,
c) speciális végzettségű szakemberek [például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedapógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő-szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép-kezelő, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteligépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó] foglalkoztathatók,
d) rendszergazda, ha a tanulói létszám eléri a háromszázat*,
e) a technikai létszámot ajánlott megemelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).
3. A fenntartó biztosítja az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A technikai létszám nem lehet kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére – beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is – számított létszámának
a) tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú művészetoktatási intézményben,
b) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában, speciális szakiskolában, előkészítő szakiskolában,
c) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám az óvodában,
d) húsz százaléka, de legalább kettő létszám az általános iskolában, gimnáziumban,
e) harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában,
f) hatvan százaléka, de legalább kettő létszám a kollégiumban.
4. Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következők szerint kell meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott pedagógus létszámok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a 70%-a. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe venni. Emellett biztosítani ajánlott a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni.
5. A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus foglalkoztatási idejére vetítve ajánlott számítani.
6. A technikai létszámhoz egy létszámot hozzá kell számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A különböző csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további egy-egy létszám hozzá kell számítani.
7. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve – a kötelező foglalkozáson felül – milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda alkalmazása kötelező minden olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet.
8. A technikai létszám keretén felül ajánlott megoldani a nevelési-oktatási intézményben működtetett főző és melegítő konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).
9. A 3–5. pont alapján számított technikai létszámot a fenntartó arányosan, de legfeljebb negyven százalékkal csökkentheti, tört szám esetén a csökkentést felfelé kerekítve, ha a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat külső szolgáltatóval oldatja meg.”
(25) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A költségvetési törvényben meghatározott normatív költségvetési hozzájárulásokon belül)
„a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni
– a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,
– a sajátos nevelési igényű és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, az iskolában szervezett integrációs felkészítést,
– az iskolában szervezett nyelvi előkészítő évfolyamot,
– a sportiskolai feladatok ellátását,
– a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekeket, tanulókat fogadó óvodát, általános iskolát,
– a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását,
– az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,
– az alapfokú művészetoktatást,
– az általános iskolai napközi foglalkozás szervezését,
– a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást.”
(26) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím a következő 3–4. ponttal egészül ki:
„3. A közoktatási intézmények részt vesznek más ágazatba tartozó feladatok végrehajtásában, így például: a nevelés-oktatási intézmények a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok keretében a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokban (óvoda, napközi és tanulószoba), a természetben nyújtott ellátások biztosításában (tankönyv, tanszerellátás támogatása, kedvezményes és ingyenes étkezés), a kollégiumok közreműködnek a szálláshely biztosításában.
4. Az éves költségvetésről szóló törvényben megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások igénybevételénél figyelembe kell venni, ha az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok létszáma eltér az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott átlaglétszámtól.”
(27) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása alcím 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)
„c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után iskolába jár és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:
– egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
– azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
– az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;”
(28) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcím, A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása című rész a következő 4. ponttal egészül ki:
„4. Ha e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető figyelembe, ha a térítési díjat az iskola előírta és beszedte.”
(29) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Harmadik rész A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA II/8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét; elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is elismerhető.”
(30) A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A gyermekek, tanulók adatai alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az adatok – az e törvényben meghatározott célból – továbbíthatók
– fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
– sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,
– az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
– a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
– a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,
– a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,
– az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
– a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,
– az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,
– a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.”
(31) A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A közoktatás információs rendszere alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közoktatás információs rendszere)
„3. A Közoktatási Információs Iroda annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, azonosító számot ad ki.”
(32) A Közokt. tv. 2. számú melléklete A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A közoktatás információs rendszere alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közoktatás információs rendszere)
„5. A Közoktatási Információs Iroda annak, aki tanulói jogviszonyt létesített azonosító számot ad ki.”
(33) A Közokt. tv. 3. számú melléklet Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje főcím, II. Az osztályok, csoportok szervezése alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát, az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani.”
92. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló – módosított – 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az ügyész idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből állami nyelvvizsga tételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3) A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(4) Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenkét százaléka;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény nyolc százaléka;
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény két százaléka.
(5) Ha az ügyész a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6) Ha az ügyész ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7) Ha az ügyész – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)–(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2) Az Üsztv. 48. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Az ügyészt – külön juttatásként – minden naptári évben egyhavi alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelő összeg illeti meg, amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetéséről január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó alapilletmény és rendszeres pótlék.
(2) A külön juttatás nem illeti meg az ügyészt, ha
a) ellene fegyelmi eljárás, illetőleg büntetőeljárás folyik,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) ügyészségi szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d) ügyészségi szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
e) 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
f) gyermekgondozási segélyben részesül,
g) gyermekgondozási díjban részesül.
(3) A külön juttatás az ügyészt visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.”
(3) Az Üsztv. 50. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A huszonöt, harminc, harmincöt, illetőleg negyven évi ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkező ügyésznek jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom
a) huszonöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén kéthavi,
b) harminc év ügyészségi szolgálati viszony esetén háromhavi,
c) harmincöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén négyhavi,
d) negyven év ügyészségi szolgálati viszony esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3) Az ügyésznek – ha nyugdíjazásakor az ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik – ki kell fizetni:
a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b) a harminc év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyából két év vagy ennél kevesebb van hátra;
c) a harmincöt és a negyven év ügyészségi szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyából három év vagy ennél kevesebb van hátra.”
(4) Az Üsztv. 50/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/C. § (1) Az ügyész részére – az ügyészség éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően – egyéb juttatások is adhatók, így különösen
a) lakásépítési (-korszerűsítési, -bővítési), lakásvásárlási támogatás, lakhatási- és albérletidíj-hozzájárulás;
b) letelepedési segély;
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás;
d) szociális, beiskolázási, temetési segély, családalapítási támogatás;
e) üdülési támogatás;
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás;
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás;
h) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás;
i) illetményelőleg.
(2) Az (1) bekezdésben említett juttatások részletes feltételeit és mértékét a legfőbb ügyész – az érintett munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben – állapítja meg.
(3) Az állam készfizető kezességet vállal az ügyész által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(4) Az állam készfizető kezességet a (3) bekezdésben foglaltakon túl annál az ügyésznél vállalhat, aki:
a) legalább hároméves ügyészségi szolgálati viszonnyal, illetőleg igazságügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,
b) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, vagy
d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e) a (3) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a, vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,
f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve – a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(5) A (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(6) A (4) bekezdés d) és e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az ügyész a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(7) Az ügyész a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az ügyész haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(8) Amennyiben az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a 25. § (1) bekezdésének c)–d), f)–g) pontja, 25. § (2) bekezdésének b)–c), e)–f) pontja, 26. §-ának a), c), e), g)–j), m) pontja vagy a 28. § (1) bekezdésének c) pontja alapján szűnik meg – ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye –, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának (8) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti az ügyész által a (7) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(10) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az ügyésszel a (8) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az ügyész a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(11) Ha az ügyész a (8) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az ügyész adatairól nyolc napon belül értesíti az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(12) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az ügyésznek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett része negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(13) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az ügyész helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (8) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az ügyész elmulasztotta, akkor az ügyész ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(14) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(5) Az Üsztv. 3. számú melléklete a következő VIII. ponttal egészül ki:
„VIII. az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok
– a hitelszerződést kötő pénzintézet neve, címe;
– az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága;
– a hitel lejáratának időpontja.”
93. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 5. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem tartozik e törvény hatálya alá:)
„e) az állami tulajdonú védett és védelemre tervezett természeti területek, amelyek a törvény hatálybalépésekor az Állami Vagyonügynökség kezelésében álltak vagy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vagyoni köréhez tartoztak.”
(2) A Priv.tv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az 5. § szerinti vagyonba műemléki védelem alatt álló ingatlan, illetve védett kulturális javak vagy gyűjtemény is tartozik, e vagyontárgy elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint megterheléséhez a nemzeti kulturális örökség miniszterének – külön jogszabály szerint megadott – egyetértése szükséges. Az egyetértés hiányában kötött szerződés semmis.”
(3) A Priv.tv. 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:)
„g) a privatizáció és vagyonkezelés érdekében elengedhetetlenül szükséges reorganizációra”.
(4) A Priv.tv. 28. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
l) a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra és a belügyminiszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minősített és az ÁPV Rt. részére átadott ingó tárgyi eszközök és készletek (beleértve haditechnikai és rendészettechnikai eszközök és készletek) esetében 1 millió forint egyedi átvételi értékhatár alatt;”
(5) A Priv.tv. 69/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69/A. § (1) Ha a kivásárló nem tesz eleget az 54. § (2) bekezdése szerinti vételi kötelezettségének, az ÁPV Rt. jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. A felmondás a már kifizetett társasági részesedések tulajdonjogát nem érinti.
(2) Dolgozói részvények kibocsátásakor a névértéket kell vetítési alapnak tekinteni. A kibocsátás során a névérték legfeljebb 90%-áig adható kedvezmény.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon nem tartozik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/B. §-ában meghatározott kincstári vagyon körébe.
(4) Az 5. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott földterületek a kincstári vagyon körébe tartoznak, és e törvény hatálybalépésével a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésébe kerülnek. A KVI gondoskodik a védett és védelemre tervezett területek nyilvántartásba vételéről és hasznosításáról.
(5) Az ÁPV Rt. az 1989. évi XIII. törvény alapján átalakult vállalatok esetében a társaságok számára – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az 1989. évi XIII. törvény 21. §-ának (1) bekezdése szerint fizeti ki a 20% vételárrészt, amelyet a 21. §-ának (4) bekezdésében előírtak szerint kell felhasználni. Azt a társaságot, amely részére e bekezdés alapján a vételárrész 20%-a kifizetésre került, nem illeti meg az e törvény 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 10%-os készpénzbevétel.
(6) A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és területfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselő-testület határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról – az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján, a 6. §-ban meghatározott vagyonkör tekintetében az ott megjelölt, illetékes miniszterek egyetértése esetén – a részvényesi jogokat gyakorló miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik meg. E rendelkezés nem alkalmazható azokra az ingatlanokra, amelyek önkormányzatoknak történő átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó. Az önkormányzat az ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti. Az értékesítésből származó bevételt az önkormányzat csak az igénybejelentésben szereplő feladatokra használhatja fel.
(7) A helyi önkormányzati feladatok ellátását hatékonyan szolgáló, az állam vállalkozói vagyonába tartozó gazdasági társaságok vagy azok tulajdonába tartozó eszközök – kivételesen indokolt esetben térítés nélkül – önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt az önkormányzat képviselő-testületének határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik meg.”
(6) A Priv.tv. melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:
(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési miniszter)
„Állami Autópálya Kezelő Rt. 100%”
(7) A Priv.tv. mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következők szerint módosul:
(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter)
„Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. 25% + 1 szavazat
Agroster Besugárzó Rt. 25% + 1 szavazat”
(8) A Priv.tv. mellékletében a tartós állami tulajdonú társaság elnevezése a következők szerint módosul:
(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: környezetvédelmi és vízügyi miniszter)
„Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Kht. (VITUKI) 50% + 1 szavazat”
94. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló – módosított – 1996. évi XLIII. törvény 109. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve ha
– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
– gyermekgondozási segélyben, illetve
– gyermekgondozási díjban részesül.
A juttatás kifizetéséről január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.”
95. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló – módosított – 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A hiteles másolatért 4000 forint összegű díjat kell fizetni.
(2) Kilencven napnál régebben kiadott hiteles másolat felülhitelesítéséért az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.”
96. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló – módosított – 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 5.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.7. az utazási bérlettel vagy az utazási menetjeggyel (a továbbiakban együtt: utazási bérlet) történő munkába járáshoz
a) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlet árát meg nem haladó a munkáltató által adott költségtérítés, feltéve, hogy az utazási bérleten a magánszemély utazási igazolványának száma vagy ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja az általa történt felhasználást vagy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által juttatott utazási bérlet, ideértve azt az esetet is, ha a juttatást a munkáltató a nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában teljesíti;
b) a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet árából a 8.17. pontban említett juttatás (e rendelkezés alkalmazásában étkezési juttatás) hiányában a havi 2000 forintot, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában ingyenesen adott étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 6000 forintot, vagy a 8.17. pont szerinti más ingyenes étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 10 000 forintot meg nem haladó összeg azzal, hogy
ba) ugyanazon magánszemély esetében a három lehetőség közül kiválasztott juttatási mód a naptári év egészére szól;
bb) az ingyenes bérlet értékéből vagy az ingyenes bérlet és az ingyenes étkezési juttatás együttes értékéből az adómentes részt meghaladó összeg, továbbá a munkaviszony megszűnése esetén a bérlet árának a megszűnést követő időszakra jutó arányos része adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
bc) ha a bérlet érvényességi ideje nem naptári hónapra szól, az adómentes részt és az adóköteles természetbeni juttatást naptári hónapra arányosan átszámítva kell meghatározni;
bd) az adókötelezettség alá eső érték után az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára – ha a magánszemély munkaviszonya megszűnik, a munkaviszony utolsó napjára – állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.”
(2) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.29. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.29. a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás;”
(3) E § 2005. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
97. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló – módosított – 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 14. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hitelintézet:]
„q) külön jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, mely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló külön jogszabályban foglaltakat.”
(2) A Hpt. 51. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.”
(3) A Hpt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)–g) pontjai, 51. § (7) bekezdése, valamint az 52. § alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.”
98. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló – módosított – 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 7. §-ának (1) bekezdése a következő dzs) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti)
„dzs) az adózó
a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,
b) az eszköznek a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,”
(2) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő dzs) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„dzs) az adózó
a) a 7. § (1) bekezdésének dzs) pontja a) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,
b) az eszköznek a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét ráfordításként el kell számolni,”
99. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § (1) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Az egészségbiztosítási igazgatási szerveknek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 81. §-ában meghatározott feladata ellátása érdekében egészségügyi adatok és TAJ-számok az egészségügyi ellátóhálózat és az egészségbiztosítás igazgatási szervei között is továbbíthatóak és összekapcsolhatóak, a feladat ellátásához szükséges mértékben. A különböző forrásból származó egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges.”
100. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló – módosított – 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 110. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3) A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(4) Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének tizenkettő százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc százaléka,
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének két százaléka.
(5) Ha a bíró a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6) Ha a bíró ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7) Ha a bíró – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)–(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2) A Bjt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § (1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem illeti meg a bírót, ha
a) ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
e) gyermekgondozási segélyben részesül,
f) gyermekgondozási díjban részesül.
(2) A külön juttatás a bírót visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.”
(3) A Bjt. 114. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.
(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi, 35 év után négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.
(3) A bíró részére – ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik – ki kell fizetni
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35, 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél kevesebb van hátra.”
(4) A Bjt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély, családalapítási támogatás,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás,
i) illetményelőleg.”
(5) A Bjt. kiegészül a következő 119/A. §-sal:
„119/A. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal a bíró által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a bírónál vállalhat, aki
a) legalább hároméves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,
b) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e) az (1) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs – az igénylés időpontjában – az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,
f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve – a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(4) A (2) bekezdés d)–e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a bíró haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben a bíró szolgálati viszonya az 57. § (1) bekezdésének a)–b) pontja, c) pontja, – ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye – d)–f) pontja, valamint a j) és az l) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró szolgálati jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a bíróval a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a bíró a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a bíró a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a bíró adatairól nyolc napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a bírónak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a bíró helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a bíró elmulasztotta, akkor a bíró ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.”
101. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló – módosított – 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 107. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § (1) Az igazságügyi alkalmazott idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.
(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.
(3) A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.
(4) Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap tizenkettő százaléka,
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap nyolc százaléka,
c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap két százaléka.
(5) Ha az igazságügyi alkalmazott a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.
(6) Ha az igazságügyi alkalmazott ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.
(7) Ha az igazságügyi alkalmazott – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)–(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”
(2) Az Iasz. 117. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem jár, ha az igazságügyi alkalmazott
a) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,
d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
e) 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
f) gyermekgondozási segélyben részesül,
g) gyermekgondozási díjban részesül.
(2) A külön juttatás az igazságügyi alkalmazottat visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, illetve fegyelmi büntetésként megrovásban részesült, vagy vele szemben figyelmeztetést alkalmaztak.”
(3) Az Iasz. 118. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, 35, illetve 40 év igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.
(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után az igazságügyi alkalmazott kéthavi, 30 év után háromhavi, 35 év után négyhavi, 40 év után öthavi illetménye.
(3) Az igazságügyi alkalmazott részére – ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik – ki kell fizetni
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35, 40 év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél kevesebb van hátra.”
(4) Az Iasz. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő 121/A. §-sal:
„121. § (1) Az igazságügyi alkalmazott részére a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély, családalapítási támogatás,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás,
i) illetményelőleg.
(2) Ha az igazságügyi alkalmazottat szolgálati érdekből más településen működő igazságügyi szervhez helyezik át, a költözködéssel járó indokolt költségeket meg kell téríteni.
121/A. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal az igazságügyi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltak szerint annál az igazságügyi alkalmazottnál vállalhat, aki
a) legalább hároméves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,
b) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,
c) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
e) az (1) bekezdés szerinti korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs – az igénylés időpontjában – az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,
f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve – a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
(4) A (2) bekezdés d)–e) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az igazságügyi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) Az igazságügyi alkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az igazságügyi alkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a 19. § (1) bekezdésének b) pontja, c) pontja – ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye –, d)–f) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetni. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli az igazságügyi alkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az igazságügyi alkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha az igazságügyi alkalmazott (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az igazságügyi alkalmazott adatairól nyolc napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az igazságügyi alkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján az igazságügyi alkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését az igazságügyi alkalmazott elmulasztotta, akkor az igazságügyi alkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.”
102. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló – módosított – 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyekben, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése tárgyában és a 47. § (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott esetekben (a továbbiakban: kiemelt építésügyi hatósági ügy), első fokon a városi (fővárosi kerületi) – a 2004. január 1-jét követően várossá nyilvánított települések kivételével – önkormányzat jegyzője jár el – a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel – továbbá annak a települési önkormányzatnak a jegyzője, akit a kormányrendelet 2004. január 1-jéig kijelölt.”
103. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló – módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az, aki)
„a) a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint”
104. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló – módosított – 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[21. § (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben]
„a) árához
aa) törzskönyvezett gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer esetében a külön jogszabályban meghatározott hatóság,
ab) magisztrális és galenusi gyógyszerek esetében a külön jogszabály,
támogatást állapít meg,”
(2) Az Ebtv. 21/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 21. § (1) bekezdés aa) pontja szerinti hatóság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelem a törzskönyvezett gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer (a továbbiakban együtt: gyógyszer) társadalombiztosítási támogatásba való befogadására és a támogatás mértékének megállapítására vagy módosítására irányulhat.”
(3) Az Ebtv. 21/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott magisztrális és galenusi gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
(4) Az Ebtv. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.”
(5) Az Ebtv. 49. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy]
„a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.”
(6) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás (alapja, mértéke) megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,”
(meghatározására)
(7) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg)
„c) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét,”
105. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„143. § Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség – az e törvényben foglaltaknak megfelelően – az Országgyűlést, a Kormányt, az egészségügyi minisztert, az ÁNTSZ-t, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, a Regionális Egészségügyi Tanácsokat (a továbbiakban: RET) terheli.”
(2) Az Eütv. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„146. § (1) Az ország középtávú fejlesztési, stratégiai tervezésének részét képező Nemzeti Egészségfejlesztési Program (a továbbiakban: NEP) az egészségügyi tervezés alapja. A NEP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai, a terület-, illetőleg településfejlesztési, továbbá valamennyi állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala, illetőleg végrehajtása során érvényre kell juttatni.
(2) A NEP tartalmazza
a) a lakosság egészségi állapotának bemutatását különös figyelemmel a kiemelkedően kritikus területekre,
b) a megvalósítani kívánt egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok meghatározását,
c) a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatokat, azok végrehajtási sorrendjét,
d) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket, különös tekintettel a pénzügyi forrásokra,
e) a lakosság egészségi állapota és az azt meghatározó tényezők alapján várható egészségügyi ellátási szükségletet és annak változásait,
f) az egészségügyi rendszer – ideértve a finanszírozást és a szakmai irányítást is – fejlesztési irányait,
g) az egészségügyi ellátórendszer szerkezetében indokolt változásokat,
h) a fejlesztési prioritásokat,
i) a humán erőforrással kapcsolatos fejlesztési irányokat és az ehhez szükséges eszközöket,
j) a stratégiai jelentőségű gép-, műszerfejlesztést,
k) az ágazat kutatás-fejlesztési irányait,
l) a szakmai szabályozás és a minőségbiztosítás fejlesztési tervét.
(3) A NEP-et a – az országos középtávú fejlesztési, stratégiai tervekkel összhangban – az ott meghatározott középtávú tervezési időszakokhoz igazodva kell kidolgozni, illetve felülvizsgálni.
(4) A NEP előkészítése során az egészségügyi miniszter javaslatot kér
a) a RET-ektől,
b) a fővárosi és a megyei önkormányzatoktól, továbbá a helyi önkormányzati szövetségektől,
c) az egészségügyben működő szakmai kamaráktól és más szakmai és érdek-képviseleti szervektől.
(5) A NEP tervezetét véleményezi a Nemzeti Egészségügyi Tanács. A NEP-et az Országgyűlés fogadja el.”
(3) Az Eütv. a következő 146/A–146/B. §-okkal egészül ki:
„146/A. § (1) A NEP-hez igazodva a RET elkészíti az adott egészségügyi régió egészségfejlesztési programját.
(2) A regionális egészségfejlesztési program tartalmazza
a) az ellátandó lakosság számának, korösszetételének várható változását, az egészségi állapotot befolyásoló fontosabb területi, települési, környezeti tényezőket, a lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőit,
b) az egészségügyi szolgáltatások iránti igények várható alakulását, figyelembe véve a gyógyító-megelőző feladatok összetételének tervezhető változásait – beleértve a népegészségügyi feladatokból adódó területi igényeket is –, illetve ennek alapján a szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket,
c) az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók legfontosabb szakmai jellemzőit, szervezeti formáit és tulajdonosi struktúráját,
d) a c) pontban megjelölt egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jelentősebb felújítások és fejlesztések terveit.
(3) A program elkészítése során figyelembe kell venni az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók és azok fenntartói, illetve tulajdonosai, az önkormányzatok szakmai, fejlesztési terveit.
(4) A regionális egészségfejlesztési program összeállítása során ki kell kérni a gyógyintézettel nem rendelkező helyi önkormányzatok javaslatait is.
(5) A programot a RET a 149/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint fogadja el.
(6) A programot meg kell küldeni a régióban működő valamennyi egészségügyi közszolgáltató fenntartójának és helyi önkormányzatnak, továbbá az Egészségügyi Minisztériumnak is.
146/B. § (1) A régió területén működő gyógyintézet az általa nyújtott szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít a regionális egészségfejlesztési program alapján, azzal összhangban.
(2) A szakmai terv tartalmazza
a) a gyógyító-megelőző feladatok összetételének változtatásával,
b) a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,
c) a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,
d) a humán erőforrások fejlesztésével, valamint
e) a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel
összefüggő koncepciókat és mindezek finanszírozási tervét.
(3) A szakmai tervet – a gyógyintézet szakmai vezető testületének egyetértésével – költségvetési szervnél a gyógyintézet vezetője, egyetemi klinikánál az egyetem, más szervezet esetében a fenntartó fogadja el.
(4) A szakmai tervet meg kell küldeni a területileg illetékes RET számára.”
(4) Az Eütv. a következő 149/A–149/D. §-okkal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Regionális Egészségügyi Tanács
149/A. § (1) A RET az egészségügyi régióban a regionális egészségpolitika kialakításában közreműködő szervezet.
(2) Egészségügyi régió a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-ának e) pontjában meghatározott régióval megegyező terület.
(3) A RET feladatai:
a) az egészségügyi régió egészségpolitikai programjának összeállítása,
