b) koordináció és érdekegyeztetés az egészségügyi régió területén működő egészségügyi közszolgáltatók, fenntartók és a lakosság, illetve betegszervezetek között,
c) az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat (a továbbiakban: EFE) forrásaira kiírt pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá az EFE regionális részének kezelése,
d) a kapacitás-szabályozásban való – külön jogszabály szerinti – közreműködés,
e) működési területén az egészségügyi közszolgáltatást igénybe vevő betegek körében betegelégedettségi vizsgálatok végzése és ennek figyelembevétele a fejlesztési prioritások kijelölése során,
f) a regionális egészségpolitikai program megvalósulásának évenkénti értékelése és amennyiben szükséges, annak módosítása és kiegészítése.
(4) A RET feladatainak ellátásához az illetékességi területén működő MEP-ek és ÁNTSZ intézetek, továbbá gyógyintézetek a rendelkezésükre álló és a RET által kért valamennyi adatot rendelkezésre bocsátják azzal, hogy nem adhatnak át személyazonosítóval összekapcsolható egészségügyi adatot.
149/B. § (1) A RET tagja az egészségügyi régió területén működő
a) ÁNTSZ megyei intézeteinek 1-1 képviselője,
b) megyei egészségbiztosítási szervek képviselője,
c) egészségügyi szakellátást nyújtó közszolgáltatók közül a gyógyintézetek és fenntartóik/tulajdonosaik – ideértve az egyetemi centrumokat és klinikákat működtető egyetemek képviselőit is – 1-1 képviselője,
d) megyei jogú városi önkormányzatok 1-1 képviselője, ha a c) pont alapján nem tagja a RET-nek, valamint
e) alapellátást nyújtó közszolgáltatók megyénként delegált 1-1 képviselője,
f) többcélú kistérségi társulások megyénként delegált 1-1 képviselője, illetőleg a kistérségi fejlesztési tanácsok képviselője,
g) Regionális Fejlesztési Tanács által delegált képviselő,
h) egészségügyi szolgáltatót fenntartó önkormányzati társulások 1-1 képviselője.
(2) A RET ülésein tanácskozási joggal részt vehet
a) az egészségügyben működő szakmai kamarák 1-1 képviselője, valamint a reprezentatív szakszervezetek 1 delegáltja, továbbá a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete által közösen delegált 1 képviselő,
b) a régióban működő közszolgáltatást nem nyújtó egészségügyi szolgáltatók 1 közös képviselője,
c) a betegszervezetek és a betegjogi képviselők 1-1 közös delegáltja.
149/C. § (1) A RET jogi személy, gazdálkodására a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A RET titkársági feladatait az ÁNTSZ régió területén működő megyei intézetei közül az országos tisztifőorvos által kijelölt intézet keretében működő RET titkárság látja el.
(3) A RET, illetve a RET titkárság működési költségeinek fedezetét az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) költségvetésében kell biztosítani.
149/D. § (1) A RET tagjai közül – a tagok szótöbbségével – elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök látja el a RET képviseletét, dönt az ülések összehívásáról, napirendről.
(2) A RET az (1) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselők megválasztásáról, illetve a döntéseinek előkészítéséhez bizottságok létrehozásáról is dönthet.
(3) A RET határozatképes, ha az ülésén a tagok több, mint fele jelen van. A RET döntéseit – ha törvény másként nem rendelkezik – a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.”
(5) Az Eütv. a következő 156/A–156/D. §-okkal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat
156/A. § (1) Az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat (a továbbiakban: EFE) a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, a regionális fejlesztési tervekkel, az Európai Unió által meghatározott fejlesztési irányokkal összhangban lévő egészségügyi fejlesztések támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat.
(2) Az EFE az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat Központi részéből (a továbbiakban: központi rész) és az Egészségügyi Fejlesztési Előirányzat Regionális részéből (a továbbiakban: regionális rész) áll.
(3) A központi rész felhasználása kizárólag a NEP-pel összhangban
a) kormányzati projektek támogatására,
b) a regionális egészségpolitikai programban szereplő fejlesztések, átalakítások, rekonstrukciók finanszírozására,
c) az Európai Unió strukturális alapjaiból megszerezhető forrásokhoz szükséges önrész kiegészítésére, továbbá
d) a RET által támogatott prevenciós programra
történhet.
156/B. § (1) A központi rész forrásainak felhasználásáért az egészségügyi miniszter felel. A központi részben a 156/A. § (3) bekezdésének b)–d) pontjaiban meghatározott célokat szolgáló források elosztása pályázati úton történik, kivéve a külön jogszabály szerinti Irányított Betegellátási Modellkísérletben szervezőként résztvevő egészségügyi szolgáltatót megillető prevenciós díjat. Lehetőség van a pályázott összeg egészének vagy egy részének vissza nem térítendő támogatás formájában történő átadására is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázaton kizárólag egészségügyi szolgáltatók vehetnek részt, akik a pályázatot a RET-hez nyújthatják be. A központi fejlesztési rész felhasználására benyújtott pályázatokat a RET rangsorolva továbbküldi az egészségügyi miniszternek.
(3) A pályázatok rangsorolása, illetve elbírálása során azokat a pályázatokat kell előnyben részesíteni, amely további pályázat útján elnyerhető források megszerzéséhez rendelkezésre álló önrész kiegészítését, valamint az ellátás szakmai szerkezetének átalakítását szolgálják.
(4) A pályázati eljárás részletes szabályait az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.
156/C. § (1) A regionális rész az egészségügyi régióban működő egészségügyi közszolgáltatók regionális fejlesztéseinek támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat.
(2) A regionális rész célja
a) a decentralizáció, a regionalitás elvének érvényre juttatásával az igazságosságra törekvő és az esélyegyenlőtlenségeket kiegyenlítő regionális egészségügyi fejlesztések pénzügyi támogatása,
b) az Európai Unió strukturális alapjaiból megszerezhető forrásokhoz szükséges önrész kiegészítése.
(3) A regionális rész a NEP-pel összhangban kizárólag
a) a regionális egészségpolitikai programban szereplő fejlesztések, átalakítások, rekonstrukciók finanszírozására,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti célra használható fel.
(4) A regionális rész forrásainak felhasználásáért a RET felel. A források elosztása pályázati úton történik, amelyen kizárólag egészségügyi szolgáltatók vehetnek részt. A pályázott összeg egésze vagy egy része vissza nem térítendő támogatás formájában is átadható.
(5) A pályázatok elbírálása során azokat a pályázatokat kell előnyben részesíteni, amely
a) további pályázat útján elnyerhető források megszerzéséhez rendelkezésre álló önrész kiegészítését szolgálja,
b) az ellátás szakmai szerkezetének átalakítását célozza.
(6) A pályázati eljárás részletes szabályait az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg.
156/D. § (1) Az EFE forrásai
a) az állam tulajdonában lévő egészségügyi célt szolgáló ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,
b) az egészségügyi ellátás fejlesztésére, illetőleg a 156/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott prevenciós programokra a központi költségvetésben az Egészségügyi Minisztérium fejezetében tervezett és az EFE részére átadott előirányzat,
c) az EFE előző évi pénzmaradványa,
d) önkéntes adományok,
e) egyéb támogatások,
f) egyéb bevételek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek 25%-a a központi részt, 75%-a a regionális részt illeti. Költségvetési támogatás esetében a költségvetési törvény az e törvényben meghatározott arányokat eltérően is megállapíthatja.
(3) A részek bevételeit, kiadásait, pénzmaradványát egymástól elkülönítetten kell kezelni.”
(6) Az Eütv. 247. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(4) bekezdések számozása (4)–(5) bekezdésre változik:
„(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az EFE központi és regionális részéből megszerezhető forrásokra irányuló pályázatok eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.”
106. § (1) A családok támogatásáról szóló – módosított – 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 5100 Ft,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 6000 Ft,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 6200 Ft,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 7200 Ft,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 7800 Ft,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 8400 Ft,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 13 900 Ft,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után, valamint a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személynek 15 700 Ft,
i) a 7. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó gyermek, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 7200 Ft.”
„(3) A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.”
(2) A Cst. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár elnöke kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és behajtási eljárás eredménytelen volt.”
107. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló – módosított – 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni a felsőfokú végzettséggel legalább tízévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkező személy esetén.”
(2) A Psztv. 9/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni a felsőfokú végzettséggel legalább tízévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkező személy esetén.”
(3) A Psztv. 11/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet bevételeiből – a bírságból származó bevétel kivételével – legfeljebb a tényleges adott évi bevétel tizenöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott működés fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható el.”
108. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön törvény szerint működtetett Praxisprogram szolgál.”
109. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló – módosított – 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 112. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően angol-, francia- vagy németnyelv-tudás alapján, „C” típusú nyelvvizsga esetén a pótlék alanyi jogon jár. A pótlék mértéke
a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,
c) alapfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.”
(2) A Hjt. 119. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § Az állomány tagja minden naptári évben 1 havi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve, ha
– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,
– gyermekgondozási segélyben, illetve
– gyermekgondozási díjban részesül.
A juttatás kifizetéséről január 16-án – amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követő első munkanapon – kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj.”
110. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló – módosított – 2001. évi C. törvény 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II. és XI. fejezete szerinti eljárásért, továbbá a magyar oklevélről vagy bizonyítványról szóló igazolás kiállításáért a kérelem benyújtásakor irányadó, jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetnie az eljáró hatóság számlájára.”
111. § (1) A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló – a 2004. évi XXII. és a 2004. évi XLVIII. törvénnyel módosított – 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„j) Pénzügyi Információs Egység: Az Európai Unió Tanácsának a tagállamok pénzügyi információszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000. október 17-i Határozata szerinti pénzügyi információs feladatokat mindenkor ellátó szervezeti egység.”
(2) A Pmt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az ORFK pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi Pénzügyi Információs Egység megkeresése alapján bank- vagy egyéb üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatot az ORFK a megkeresés teljesítése céljából, vagy a nélkül, saját hatáskörben – amennyiben a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény külföldi érintettség gyanúját veti fel – a külföldi Pénzügyi Információs Egységnek átadhatja.”
(3) A Pmt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ORFK a 8. § (1) bekezdése és 8/A. § (1) bekezdése alapján kapott információt kizárólag a pénzmosás elleni küzdelem céljaira, feladatainak ellátása érdekében használhatja fel, és az adatokat tíz évig köteles megőrizni.”
112. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: Nct.) 2. §-ának (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alapprogram bevételei:)
„a) a megelőző költségvetési évben magánszemélyek jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévben ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram számára átutalt támogatási összeg nem lehet kevesebb, mint a megelőző költségvetési évben a magánszemélyek által ténylegesen befizetett személyi jövedelemadó 0,5%-a;”
(2) Az Nct. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pont szerinti forrás időarányos részét a Magyar Államkincstár negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 20. napjáig biztosítja az Alapprogram számára. A Magyar Államkincstár az első, második és harmadik negyedévre jutó forrásként a megelőző költségvetési évben, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg időarányos részét biztosítja. A negyedik negyedévre jutó forrásként a (2) bekezdés a) pontjában rögzítettek szerint számított összeg időarányos részét biztosítja, korrigálva azt az első, második és harmadik negyedévre biztosított forrás, és a (2) bekezdés a) pontja szerint számított időarányos összeg különbözetével.”
(3) Az Nct. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. E törvény keretei között a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat.”
(4) Az Nct. 6. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért a miniszter által évente megállapított díjazás illeti meg. A havi díjazás legkisebb mértéke a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban meghatározott összege, legnagyobb mértéke a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa lehet. A díjazáson kívül a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjai és elnökei havi költségátalányra jogosultak, melynek mértékét a miniszter határozza meg.
(3) A Tanács és a Kollégiumok miniszter által kijelölt köztisztviselői jogállású tagjait a (2) bekezdés szerinti díjazás nem illeti meg. A Tanács és a Kollégiumok miniszter által kijelölt köztisztviselői jogállású tagjai, kizárólag az Alapprogram tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére jogosultak.”
113. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A cukorilleték megfizetésére kötelezettek a közösségi jogszabályok alapján meghatározott illetékfizetési kötelezettségüket az MVH e célra megnyitott számlájára történő befizetéssel teljesítik.
(2) Késedelmes megfizetése esetén az illetéket az esedékesség napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell megfizetni. A határidőre nem teljesített illeték késedelmi kamattal növelt összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Megfizetését az MVH határozattal rendeli el.”
114. § (1) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd. tv.) 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjkedvezmények igénybevételére, a díjak díjvisszaigénylésének alkalmazására, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának pontos módjára, valamint a díjfizetés áthárítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
(2) A Ktd. tv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 30%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 80%-át, 2008. évtől kezdődően 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 20%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.”
(3) A Ktd. tv. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyisége arányának megfelelően jogosult a negyedévenként esedékes levegő- és vízterhelési díjelőleget csökkenteni.”
115. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.
(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2)–(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, továbbá az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.
(3) Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága.
(4) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.”
(2) A KTIA tv. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Alap kezelése során felmerülő – így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál az Alap működtetésével kapcsolatos – költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának a 2005. évben 3,3%-át, a 2006. és az azt követő években 2,5%-át.”
116. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega-tv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti adóalannyal kötött megállapodás alapján – az adóhatósághoz történt bejelentést követően – az adót a 6. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően az adóigazolás kiváltásának időpontjában a 4. § (1) bekezdése szerinti adóalanynak értékesítő, vagy azt megelőző bármely értékesítő is megfizetheti, feltéve, ha az értékesítő belföldön székhellyel, fiókteleppel, vagy állandó lakóhellyel rendelkezik, és az általános forgalmi adó alanya.
(2) Az így megfizetett adó összegéről az adóhatóság az adót megfizető személy részére a 11. § szerinti adóigazolást állít ki. Az adóigazolás kiváltásának időpontjában megfizetett adó az adót megfizető személy által belföldön teljesített gépjármű-értékesítés áfa alapjába beletartozik.
(3) Az adót az adóhatóság határozattal állapítja meg.”
117. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 122. §-a (3) bekezdésének rendelkezései 2004. december 30-án lépnek hatályba.
(3) a) Az e törvény 86. §-ának (5)–(6) bekezdésével megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 23. §-a és 26. §-ának (2) bekezdése, valamint
b) az e törvény 122. §-ának (11) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-a (12) bekezdése c) pontjának szövege 2005. február 1-jén lép hatályba.
(4) Az e törvény 9. §-ának (4) bekezdése, 95. §-ával megállapított az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-a, 110. §-ával megállapított a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 64. §-ának (1) bekezdése és 138. §-ával megállapított 21. számú melléklete 2005. február 15-én lépnek hatályba.
(5) Az e törvény 50. §-ának (5) bekezdése 2005. január 15-én lép hatályba.
(6) Az e törvény 86. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdésével megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 11/A. §-a (5) bekezdésének második mondata, (8)–(11) bekezdésének, 19. §-a (5) bekezdése c) pontjának rendelkezései az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba.
(7) Az e törvény 105. § (5) bekezdésével megállapított, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 149/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja és a 156/A–156/D. §-ok 2006. január 1-jén lépnek hatályba.
118. § (1) Az e törvény 89. §-ának
a) (10) bekezdésében meghatározott Cct. 11. §-ának (6) bekezdésében,
b) (14) bekezdésében meghatározott Cct. 15. §-ában,
c) (15) bekezdésében meghatározott Cct. 17. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben,
d) (16) bekezdésében meghatározott Cct. 19. §-ának (5) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket a címzett és céltámogatással folyamatban lévő önkormányzati beruházásokra is alkalmazni kell.
(2) E törvény 89. §-ának (11) bekezdésével meghatározott, a Cct. 13/A. §-ában, továbbá (12) bekezdésével meghatározott, a Cct. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglaltakat a címzett és céltámogatással folyamatban lévő szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat a 60%-os bekötési arány megvalósulását köteles igazolni.
(3) Az e törvény 103. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. § (1) bekezdése a) pontjának rendelkezését a tizenharmadik havi nyugdíj 2004. évi megállapítására vonatkozóan is alkalmazni kell.
(4) Az e törvény 122. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit a 2004. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.
(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 64. §-a (1) bekezdésének – e törvény 110. §-ával módosított – rendelkezéseit először a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(6) Az e törvény 98. §-ával megállapított a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének dzs) ponttal megállapított rendelkezéseit a 2004. december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és társasági adókötelezettségre alkalmazni.
(7) Az e törvény 116. §-ával megállapított regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény rendelkezéseit, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően induló adóigazgatási eljárások esetén kell először alkalmazni.
(8) Az e törvény 96. §-ával megállapított a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseit a 2005. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
119. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-a (8) bekezdésének „a 2004. évre vonatkozóan” szövegrész, a 92. §-a (2) bekezdésének második mondata, a 93. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata és az azt megállapító 2001. évi XXXVI. törvény 99. §-a (4) bekezdésének e rendelkezést megállapító szövegrésze,
b) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XCV. törvény 41. §-ának (4) bekezdése, továbbá a 6. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XCV. törvény 41. §-ának (5) bekezdése, a 38. §-ának utolsó mondata,
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontjából, valamint az azt megállapító 2002. évi LXII. törvény 79. §-ának (2) bekezdéséből, továbbá az 5. § (3) bekezdés c) pontjának 7. alpontjából, valamint az azt megállapító 2002. évi LXII. törvény 79. §-ának (3) bekezdéséből a „sorkatonai és” szövegrész,
d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 24/B. §-ának (3) bekezdése, valamint az azt megállapító 2003. évi CXVI. törvény 91. §-a (5) bekezdésének e rendelkezését megállapító szövegrész,
e) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 75. §-ának (2) bekezdése, 81. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2002. évi LVIII. törvény 49. §-a (5) bekezdésének b) pontja, 83. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 21. §-ának (5) bekezdéséből a „vagy a közfinanszírozás alapjául szolgáló ár” szövegrész,
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi LXXXIV. törvény 28. §-a (3) bekezdése b) pontjának e rendelkezést megállapító szövegrész, valamint 94. §-ának (5) bekezdése és az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 102. §-a (8) bekezdése b) pontjának e rendelkezést megállapító szövegrész,
g) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdése és az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 103. §-a (7) bekezdésének e rendelkezést megállapító szövegrész,
h) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletének „MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt., Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft., Temperáltvizű Halszaporító és Kereskedelmi Kft.” szövegrész,
i) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/F. § (4) bekezdésének második mondata,
j) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-ának (2) bekezdése és 23. §-ának n) és u) pontja,
k) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 49/A. §-ának (1) bekezdésében „Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.” szövegrész,
l) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 70. §-ának (5) bekezdésében „Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelő az értékelt napot követő, külön jogszabályban meghatározott határidőn belül, elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak.” szövegrész,
m) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 8/B. §-a (7) bekezdésének második mondatában „az alapműveltségi vizsga” szövegrész,
n) a Közokt. tv. 19. §-a (6) bekezdéséből a „normatív, kötött felhasználású támogatásként” szövegrész,
o) a Közokt. tv. 114. §-a (1) bekezdés b) pontjának második és hetedik gondolatjelében az „és a második”, illetve „és második” szövegrész.
(2) 2005. január 1-jén hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 41. §-ának (10) bekezdése és az azt megállapító 2003. évi XLV. törvény 20. §-ának (1) bekezdése, a Ktv. 80. §-a (1) bekezdésének j) pontja, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. §-ának (2) bekezdése.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 14. §-a (1) bekezdésében az „– a kisvállalkozások kivételével –” szövegrész és a 14. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 5. §-a és 9. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
120. § (1) E törvény hatálybalépése nem érinti a 2004. évre vonatkozó szabadságolási tervben, a rekreációs szabadsággal kapcsolatban megtett munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy e törvény hatálybalépését követően rekreációs szabadság kiadására nem kerülhet sor. A rekreációs szabadságról szóló 136/2003. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján a 2005. évre vonatkozóan elkészített ütemezési terv, illetve meghozott munkáltatói döntések nem hajthatók végre.
(2) Az e törvény 93. §-ával megállapított, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A. §-a (6) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanok tekintetében is alkalmazni kell.
(3) a) Az e törvény 86. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 15. §-a (1) bekezdése f) pontjának hatálybalépését megelőzően az a köztisztviselő, valamint
b) az e törvény 87. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. §-a (1) bekezdése e) pontjának hatálybalépését megelőzően az a közalkalmazott,
aki a 65. életévét betöltötte vagy 2005. július 1-jéig tölti be, annak jogviszonya 2005. július 1-jén szűnik meg.
(4) Az e törvény 86. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 23. §-ának és a 26. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseit a saját munkáltatójával tanulmányi szerződést kötött köztisztviselő esetén első ízben a felsőfokú oktatási intézményekben 2005/2006. tanévben megszerzett felsőfokú iskolai végzettségek esetén kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 86. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 11/A. §-a (5) bekezdésének második mondatában és (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azon politikai főtanácsadókra, politikai tanácsadókra is alkalmazni kell, akiknek politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyuk e törvény kihirdetésekor fennáll.
(6) Az e törvénnyel megállapított, az (5) bekezdésben nem említett rendelkezéseket azokra a politikai főtanácsadókra, politikai tanácsadókra is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépését megelőzően, jogviszonyuknak a Ktv. 11/A. § (8) bekezdése alapján történő megszűnését követő 30 napon belül újabb politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyt létesítettek és végkielégítésben nem részesültek, amennyiben politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyuk e törvény kihirdetésekor fennáll.
(7) Az e törvény 88. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/K. §-a (10) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését megelőzően átadott ingatlanokra is alkalmazni kell.
(8) Az e törvény 88. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/A. §-a (7) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett felajánlásokra kell alkalmazni. Ebben az esetben felajánlásnak kell tekinteni a lejárt bérleti szerződés meghosszabbítását is.
(9) Az e törvény 84. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében foglalt „Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani” szövegrész, valamint a 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt „a sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a,” szövegrész rendelkezéseit a 2005. január 1-jét követően engedélyezett sorsjátékokra kell alkalmazni.
(10) Az e törvény 91. §-ával megállapított a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 48. §-a (1) bekezdésének b) pontját, 48. §-a (4) bekezdésének b) pontját, 48. §-a (8) bekezdésének b) pontját, 48. §-ának (9) bekezdését a 2005/2006. tanévtől kötelező alkalmazni, e rendelkezések bevezetéséhez az iskola pedagógiai programja fenntartói jóváhagyás nélkül módosítható.
(11) Az e törvény 91. §-ával megállapított Közokt. tv. 79. §-a, valamint 80. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit 2005. január 1-je után induló engedélyezési eljárásban kell alkalmazni, az új intézményeknél, illetve a már működő intézmény feladatváltozásánál, székhelyváltozásnál, telephely létesítésénél.
(12) Az e törvény 91. §-ával megállapított Közokt. tv. 79. §-ának (3) bekezdése alapján a többcélú kistérségi társulás székhely településének jegyzője 2005. február 1-jétől gyakorolja hatáskörét. Eddig az időpontig a kistérségi társulásban részt vevő helyi önkormányzatok jegyzői megküldik részére a náluk lévő iratokat és erről értesítik a nevelési-oktatási intézmény fenntartóját.
(13) Az e törvény 91. §-ával megállapított Közokt. tv. 115. § -a (1) bekezdésének c) pontjában, a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat azoknál kell alkalmazni, akik 2005/2006. tanítási évben kezdik meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első előképző vagy az első alapfokú évfolyamán, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
(14) Az e törvény 91. §-ával megállapított Közokt. tv. 117. §-a (2) bekezdésében foglaltakat a 2005/2006. tanítási évtől kell alkalmazni azoknál, akik abban a tanítási évben kezdik meg a tanulmányaikat abban az oktatásban, amelyben térítési díjat kell fizetni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
(15) A Közokt. tv. 80. §-ának (2) bekezdésében foglaltak meglétét a jegyző, főjegyző, a Közokt. tv. 79. §-ában és a 80. § (5) bekezdésében meghatározottak esetében az engedély kiadásától, a korábban kiadott engedély alapján működő közoktatási intézmények esetén 2006. szeptember 1-jétől vizsgálhatja. E határidőket kell alkalmazni a 95/A. § (4) bekezdésében szabályozott hatósági eljárás tekintetében is. A jegyző, főjegyző 2005. július 1-jéig értesíti az intézményfenntartókat a bekövetkezett változásokról.
(16) A Közokt. tv. 114. §-a (1) bekezdése b) pontjának második és hetedik gondolatjelében és az e törvény 91. §-ával megállapított 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontjában foglaltakat azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik 2005/2006. tanítási évben kezdik meg tanulmányaikat az első szakképzettség megszerzése céljából, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.
(17) A Közokt. tv. 118. §-a (6) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2005/2006. tanítási évben, nevelési évben indított óvodai csoportoknál, iskolai osztályoknál, alapfokú művészetoktatási intézményi és kollégiumi csoportoknál kell alkalmazni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokon induló csoportoknál, osztályoknál.
(18) Az e törvény 92. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 47. §-ának (7) bekezdését az e törvény hatálybalépése után kötött tanulmányi szerződés esetében kell alkalmazni.
(19) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója új intézmény, szolgáltatás vagy a 2004. évben már működő intézmény férőhelyszámának növekedése tekintetében 2005. évben akkor jogosult normatív hozzájárulásra, ha
a) személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás esetében működési engedély iránti kérelmét 2005. január 31-éig benyújtja,
b) az a) pont alá nem tartozó ellátások esetében normatíva-igényét 2005. január 31-éig bejelenti az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Kincstár Területi Igazgatóságának a normatív hozzájárulás igénylés alapjául szolgáló feladatmutató (férőhelyszám, ellátotti szám, szolgálat) és az igénybevétel várható időpontjának feltüntetése mellett.
121. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a 78. §-ban meghatározott irányított betegellátási modellkísérlet esetében a pályázat kiírásának és elbírálásának, a fejkvóta megállapításának, az elvi számla vezetésének, a prevenciós kiadásokra és a szervezési feladatokra kiutalt pénzösszeg kiutalásának, felhasználásának, ellenőrzésének, visszavonásának, a bevételi többlet kiutalásának, ellenőrzésének, visszavonásának, valamint az irányított betegellátásban részt vevő ellátásszervezők feladatainak, megszűnésük esetén az OEP által kifizetett pénzeszközök elszámolásának, továbbá a 78. § (14) bekezdés szerinti pályázat kiírásának, elbírálásának részletes szabályait;
b) a gyógyszergyártók 2005. évi ellentételezése kifizetésének és a gyártói befizetések részletes szabályait;
c) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait;
d) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait;
e) az e törvény 44. §-ában meghatározott az állami készfizető kezességvállalás feltételeit, részletes szabályait;
f) a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása, a Lakbértámogatás és a Fiatalok otthonteremtési támogatása használt lakásra előirányzatok felhasználásának részletes szabályait;
g) a 2005. évben életbe lépő közületi gázáremelés központi és önkormányzati költségvetési szervek és közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint közfeladatot ellátó (köz)alapítvány által fenntartott intézmények 2005. évi kompenzációjának részletes szabályait. A kompenzációra felhasználható összeget a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím terhére a Kormány határozza meg.
122. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8. §-ában és 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „2005. január 1-je” szövegrész helyébe a „2007. január 1-je” szövegrész lép, 22. §-ának (4) bekezdése a „meghatározott időszaknak” szövegrész után kiegészül a „– vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek –” szövegrésszel, 62. §-ának (4) bekezdésében „a megállapítás naptári évét követő év január hónapjában” szövegrész helyébe a „a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában” szövegrész, 101. §-a (2)–(3) bekezdésében a „2005. január 1-jéig” szövegrész helyébe a „2007. január 1-jéig” szövegrész lép.
(2) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. §-a (1) bekezdésében a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe az „Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium” szövegrész lép.
(3) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. §-a (3) bekezdésében a „2004. december 31-ig” szövegrész helyébe „2007. december 31-éig” szövegrész lép.
(4) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31/C. §-ának (4) bekezdésében, valamint 43. §-ának (5) bekezdésében a „legfeljebb 20%-kal megemelheti” szövegrész helyébe „legfeljebb 30%-kal megemelheti” szövegrész lép, valamint a 30/A. §-ának (2) bekezdésében a „legalább ötéves” szövegrész helyébe a „legalább hároméves” szövegrész lép.
(5) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 101. §-ának (4) bekezdésében a „legfeljebb 20%-kal magasabban” szövegrész helyébe „legfeljebb 30%-kal magasabban” szövegrész lép, 245/L. §-ának (4) bekezdésében a „legfeljebb 20%-kal megemelheti” szövegrész helyébe „legfeljebb 30%-kal megemelheti” szövegrész lép.
(6) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. §-ának (3) bekezdésében a „20%-ig” szövegrész helyébe „30%-ig” szövegrész lép.
(7) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 81/G. §-ának (2) bekezdésében, 90/E. §-ának (2) bekezdésében a „legfeljebb húsz százalékkal megemelheti” szövegrész helyébe a „legfeljebb harminc százalékkal megemelheti” szövegrész lép.
(8) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 102. §-ának (2) bekezdésében a „legfeljebb 20 százalékkal megemelheti” szövegrész helyébe a „legfeljebb 30 százalékkal megemelheti” szövegrész lép.
(9) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló – módosított – 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ának (3) bekezdésében „500 forintot” szövegrész helyébe „5000 forintot” szövegrész, valamint a 69. §-ában a „100 forintot” szövegrész helyébe „1000 forintot” szövegrész lép.
(10) A budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény 4. §-ában a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „Helyi önkormányzatok támogatásai” szövegrész lép.
(11) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (3) bekezdésében a „Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében” szövegrész helyébe a „Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében” szövegrész, valamint 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában „az Alap kezelőjének kezdeményezésére” szövegrész helyébe „a szolgáltatók kérelme alapján az Alap kezelőjének kezdeményezésére” szövegrész lép.
(12) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/B. §-ának (3) bekezdésében a „BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH)” szövegrész helyébe a „KKH” szövegrész lép.
(13) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 65. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában a „hátrányos helyzetű” szövegrész helyébe a „halmozottan hátrányos helyzetű” szövegrész lép.
(14) A Közokt. tv. 101. §-a (1) bekezdésében a „szakmai ellenőrzésében” szövegrész helyébe a „szakmai és tanügy-igazgatási” szövegrész.
(15) A Közokt. tv. 101. §-a (4) bekezdésében a „– mérnöktanári, műszaki tanári –” szövegrész helyébe a „– mérnöktanári, műszaki tanári, közgazdász-tanári –, illetve pedagógia szakos előadói” szövegrész lép.
(16) A Közokt. tv. 118. §-a (6) bekezdésében a „maximális létszámhoz” szövegrész helyébe az „átlaglétszámhoz” szövegrész lép.
(17) A Közokt. tv. 119. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „közalapítványt hoz létre” szövegrész helyébe a „közalapítványt hozhat létre” szövegrész lép.
(18) A Közokt. tv. 1. számú melléklet Második rész A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei 1. a) pontjában a „Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím” szövegrész helyébe a „Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében” szövegrész lép.
(19) A Közokt. tv. 2. számú melléklet A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A pedagógusigazolvány és A diákigazolvány alcímű részében a „Közoktatási Információs Központ” szövegrész helyébe a „Közoktatási Információs Iroda” szövegrész lép.
(20) A Közokt. tv. 2. számú melléklet A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok főcím A pedagógusigazolvány és A diákigazolvány alcímű részében a „Közoktatási Információs Központtal” szövegrész helyébe a „Közoktatási Információs Irodával” szövegrész lép.
(21) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „Miniszterelnökség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész lép.
(22) Az adókról járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 256. §-ának (2) bekezdésével módosított, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 47. §-a (7) bekezdésében a „jelzálog” szövegrész helyébe a „jogon és követelésen alapított zálogjog” szövegrész lép, valamint a (7) bekezdés kiegészül a „Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag az egyéni nyugdíj számláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna.” mondattal.
(23) Ahol törvény természetvédelmi és vízügyi hatósági feladat ellátásáról rendelkezik, a feladatot ellátó szerven a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget kell érteni.
123. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 73. §-ában a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 6/A. §-a, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 306. §-ának (2) bekezdése nem lép hatályba.
124. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 40. Fejezeti tartalék alcím előirányzatot a 2005-ben beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.
(2) A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. Tőkekövetelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek visszatérülése alcím előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza azon előirányzatok körét és mértékét, amelyek terhére, illetve mértékéig a 2006–2007. évekre kötelezettség vállalható.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy amennyiben a Budapest III. kerület, Bojtár u. 49–51. szám alatti ingatlan a Magyar Állam tulajdonába kerül, úgy az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházásáról rendelkezzen a Magyar Televízió Rt. részére.
(5) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat kiadási előirányzata terhére 2006. évre 30 000,0 M Ft kötelezettség vállalható.
125. § (1) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Rt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel szemben fennálló 69 900,0 millió forint összegű hiteltartozását – annak járulékaival együtt – legkésőbb 2005. december 31-ei hatállyal átvállalja.
(2) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy az E. Alap és az Ny. Alap kezelői lemondjanak a járuléktartozás fejében átvett CARBON Szolgáltató Kft. végelszámolásáról hozott határozat alapján az E. Alap és az Ny. Alap ellátási vagyonába került ingatlanról, illetve az abból származó bevételről az E. Alap működési vagyona javára.
126. § (1) Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a 2005. évre havi 948 forint.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2005-re esedékes összegének megfizetését átvállalja.
(3) A (2) bekezdés szerinti átvállalás összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel (a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány együttesen). Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított növekedése arányában.
(4) A Magyar Televízió Közalapítvány – a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható – céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) a Magyar Televízió Rt. reorganizációs tervének megvalósításához és annak megfelelő működéséhez szükséges többletköltségek fedezetéül szolgál, ideértve a közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését.
127. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságát, hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
128. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerül 2005-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás előirányzatára – bevételi és kiadási oldalon egyaránt – és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerül 2005-ben felhasználásra, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
129. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 14. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által az alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 15. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, az EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
130. § Az Operatív Programok, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, a SAPARD program, az INTERREG program és a PHARE támogatások esetén tervezett céltartalék csak az adott program előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható fel. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem fordítható.
131. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum-összegére vonatkozó előírásoktól 2005. évben el lehet térni.
132. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a szociális és a gyermekvédelmi ellátásokat szabályozó ágazati jogszabályok módosítása érdekében 2005. március 1-jéig az alábbiak szerint tegye meg a szükséges intézkedéseket:
a) Működési engedélyt kiadó szerveknek – közigazgatási hivataloknak és az illetékes jegyzőknek – legyen méltányossági jogkörük, az intézmények személyi feltételei meglétének elbírálásában.
b) A minimális szakmai alkalmazotti létszámelőírások teljesítésénél adott feltételek esetén legyen lehetőség –20%-os eltérésre.
c) Az éjjeli menedékhelyeknél a szakmai létszám kerüljön csökkentésre.
d) Szűnjön meg a közösségi koordinátori munkakör, és csökkenjen a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményében a terápiás segítők száma.
e) Szűnjenek meg az átfedések a rehabilitációs intézményekben egyes foglalkoztatási kötelezettségek terén.
f) A szakmai feladatellátást közvetetten segítő munkakörök betöltése ne kötelező érvényű, hanem ajánlott legyen.
133. § Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert és a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában jóváhagyott gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés finanszírozása során az adott éves pénzügyi előirányzat terhére előleget folyósítson, amennyiben az a Kincstárhoz benyújtott kivitelezési szerződésben meghatározott kötelezettség szerint történik.
134. § Amennyiben a felek eltérően nem rendelkeztek, a 2004. május 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében a késedelem 2005. január 1-jét követő időtartamára a késedelmi kamat megállapításakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény 5–6. §-a által megállapított 301–301/A. §-át kell alkalmazni.
135. § (1) A Hungaroring Sport Rt. mentesül az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 38. §-ának az adóalapot nem képező, államháztartási támogatásban részesülő adóalanyra vonatkozó rendelkezések miatti általános forgalmiadó-arányosítási kötelezettség alkalmazása alól.
(2) A Kincstár a Nemzeti Autópálya Rt. által végzett, a gyorsforgalmi úthálózatot, a kiemelt közúti fejlesztéseket érintő, valamint az azokhoz kapcsolódó járulékos beruházásait terhelő és a projekt költségek részét képező költségekről kiállított számlák, vagy határozatok általános forgalmi adó tartalmát, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőt követő 60 napon belüli visszatérítési kötelezettség mellett az állami pénzkészlet terhére kamatmentesen megelőlegezi a Nemzeti Autópálya Rt. részére.
136. § A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság döntése alapján az Operatív Programok támogatási előirányzataiból feladataik ellátása érdekében mindösszesen legfeljebb 1000,0 millió forint támogatásban részesülhetnek az európai uniós támogatások felhasználásának lebonyolításában részt vevő, külön jogszabályokban meghatározott azon közreműködő szervezetek, amelyek nem költségvetési szervek.
137. § Az audiovizuális archívum kialakítása elnevezésű előirányzat (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 10. cím, 37. alcím) a Magyar Televízió Részvénytársaság archívumának a létrehozandó Nemzeti Audiovizuális Archívum számára történő részbeni megvásárlására szolgál.
138. § A vízkészlet-járulékokat az e törvény 21. számú melléklete állapítja meg.
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- csop.- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | FEJEZET | 2005. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||||||||||||
| 1 | Országgyűlés Hivatala | ||||||||||||||
| 1 | Országgyűlés hivatali szervei | 15 192,6 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 330,0 | |||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 8 416,8 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 2 147,4 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 2 905,4 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 232,9 | |||||||||||||
| 2 | Felújítás | 1 820,1 | |||||||||||||
| 2 | Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára | 763,8 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 3,0 | |||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 355,1 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 117,4 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 118,4 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 150,3 | |||||||||||||
| 2 | Felújítás | 21,6 | |||||||||||||
| 3 | Kölcsönök | 4,0 | |||||||||||||
| 4 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||||||||
| 1 | Parlament | 200,0 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 200,0 | |||||||||||||
| 1–4. cím összesen: | 16 489,4 | 333,0 | 16 156,4 | ||||||||||||
| 5 | Közbeszerzések Tanácsa | 225,5 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 809,9 | |||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 401,2 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 131,2 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 468,0 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 25,0 | |||||||||||||
| 2 | Felújítás | 10,0 | |||||||||||||
| 5. cím összesen: | 1 035,4 | 809,9 | 225,5 | ||||||||||||
| 6 | Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása | 110,0 | |||||||||||||
| 7 | Pártok támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Magyar Szocialista Párt | 969,2 | |||||||||||||
| 2 | FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség | 817,4 | |||||||||||||
| 3 | Szabad Demokraták Szövetsége | 282,0 | |||||||||||||
| 4 | Magyar Demokrata Fórum | 284,1 | |||||||||||||
| 2 | Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Munkáspárt | 39,8 | |||||||||||||
| 3 | Magyar Igazság és Élet Pártja | 87,0 | |||||||||||||
| 7 | Centrum Párt | 69,4 | |||||||||||||
| 8 | Pártalapítványok támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Táncsics Mihály Alapítvány | 444,3 | |||||||||||||
| 2 | Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány | 414,3 | |||||||||||||
| 3 | Antall József Alapítvány | 114,4 | |||||||||||||
| 4 | Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő, Kutatási és Oktatási Szabadelvű Alapítvány | 105,8 | |||||||||||||
| 6–8. cím összesen: | 3 737,7 | ||||||||||||||
| 10 | Magyar Rádió támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire | 5 131,9 | |||||||||||||
| 2 | Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására | 700,0 | |||||||||||||
| 11 | Magyar Televízió támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Magyar Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire | 6 793,3 | |||||||||||||
| 12 | Duna Televízió támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire | 1 315,3 | |||||||||||||
| 13 | Média közalapítványok támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Magyar Televízió Közalapítvány támogatása | 3 479,5 | |||||||||||||
| 14 | Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása | ||||||||||||||
| 1 | Közszolgálati feladatokra | 2 000,0 | |||||||||||||
| 2 | A határon túli magyar sajtó hírellátására | 50,0 | |||||||||||||
| 15 | Üzemben tartási díj pótlása | 25 094,8 | |||||||||||||
| 10–15. cím összesen: | 44 564,8 | ||||||||||||||
| I. fejezet összesen: | 65 827,3 | 1 142,9 | 16 381,9 | ||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- csop.- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | FEJEZET | 2005. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||||||||||||
| 1 | Köztársasági Elnöki Hivatal | ||||||||||||||
| 1 | Köztársasági Elnöki Hivatal | 1 182,9 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 479,0 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 153,7 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 241,2 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 302,0 | |||||||||||||
| 2 | Felújítás | 3,0 | |||||||||||||
| 3 | Kölcsönök | 4,0 | |||||||||||||
| 2 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||||||||
| 2 | Célelőirányzatok | ||||||||||||||
| 1 | Állami kitüntetések | 244,0 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 201,4 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 42,6 | |||||||||||||
| 2 | Államfői Protokoll kiadásai | 225,0 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 20,0 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 4,0 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 201,0 | |||||||||||||
| II. fejezet összesen: | 1 651,9 | 1 651,9 | |||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- csop.- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | FEJEZET | 2005. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||||||||||||
| 1 | Alkotmánybíróság | 1 468,6 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 843,9 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 275,9 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 273,8 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 50,0 | |||||||||||||
| 2 | Felújítás | 25,0 | |||||||||||||
| III. fejezet összesen: | 1 468,6 | 1 468,6 | |||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- csop.- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | FEJEZET | 2005. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||||||||||||
| 1 | Országgyűlési Biztos Hivatala | 1 306,0 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 793,2 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 256,1 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 228,7 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 28,0 | |||||||||||||
| IV. fejezet összesen: | 1 306,0 | 1 306, 0 | |||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- csop.- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | FEJEZET | 2005. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||||||||||||
| 1 | Állami Számvevőszék | 7 634,6 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 18,0 | |||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 4 444,5 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 1 399,5 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 1 284,1 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | 2,0 | |||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 367,6 | |||||||||||||
| 2 | Felújítás | 158,9 | |||||||||||||
| V. fejezet összesen: | 7 654,6 | 20,0 | 7 634,6 | ||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- csop.- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | FEJEZET | 2005. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||||||||||||
| 1 | Bíróságok | 62 180,1 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 4 660,0 | |||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 44 423,6 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 13 726,0 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 7 518,2 | |||||||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 1,0 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 894,8 | |||||||||||||
| 2 | Felújítás | 276,5 | |||||||||||||
| 2 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||||||||
| 1 | Beruházás | ||||||||||||||
| 1 | Igazságszolgáltatás beruházásai | 2 150,8 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 4 | Kormányzati beruházás | 2 150,8 | |||||||||||||
| 2 | Ptk. alapján történő kártérítés | 10,0 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 10,0 | |||||||||||||
| 3 | PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai | ||||||||||||||
| 1 | PHARE támogatással megvalósuló programok | ||||||||||||||
| 4 | PHARE oktatás az igazságszolgáltatási kapacitás további megerősítése témakörben (CRIS 2003/004-347-0301 programszám) | ||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 127,3 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 127,3 | |||||||||||||
| 2 | Átmeneti támogatással megvalósuló programok | ||||||||||||||
| 1 | Bírósági Oktatási Központ felszerelése | ||||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 8,4 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 8,4 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | 444,6 | |||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 444,6 | |||||||||||||
| VI. fejezet összesen: | 69 581,2 | 5 240,3 | 64 340,9 | ||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- csop.- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | FEJEZET | 2005. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||||||||||||
| 1 | Ügyészségek | 28 075,8 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | 36,0 | |||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 17 736,2 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 5 449,2 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 3 711,2 | |||||||||||||
| 5 | Egyéb működési célú támogatások, kiadások | 10,0 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | 16,1 | |||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 971,3 | |||||||||||||
| 2 | Felújítás | 100,0 | |||||||||||||
| 3 | Egyéb intézményi felhalmozási kiadások | 120,0 | |||||||||||||
| 3 | Kölcsönök | 56,0 | 26,0 | ||||||||||||
| 3 | Fejezeti kezelésű előirányzatok | ||||||||||||||
| 1 | Beruházás | ||||||||||||||
| 1 | Igazságszolgáltatás beruházásai | 878,6 | |||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | ||||||||||||||
| 4 | Kormányzati beruházás | 878,6 | |||||||||||||
| 2 | PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai | ||||||||||||||
| 1 | PHARE támogatással megvalósuló programok | ||||||||||||||
| 2 | HU 02-000-180 MKÜ informatikai fejlesztés | ||||||||||||||
| 2 | Felhalmozási költségvetés | 312,7 | |||||||||||||
| 1 | Intézményi beruházási kiadások | 312,7 | |||||||||||||
| 3 | EU-tagságból eredő feladatok | 23,7 | |||||||||||||
| 1 | Működési költségvetés | ||||||||||||||
| 1 | Személyi juttatások | 11,2 | |||||||||||||
| 2 | Munkaadókat terhelő járulékok | 1,9 | |||||||||||||
| 3 | Dologi kiadások | 10,6 | |||||||||||||
| VIII. fejezet összesen: | 29 368,9 | 390,8 | 28 978,1 | ||||||||||||
| Millió forintban | |||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- csop.- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | FEJEZET | 2005. évi előirányzat | |||
| Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Támogatás | ||||||||||||
| 1 | Normatív hozzájárulások | ||||||||||||||
| 11 | Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok | 22 098,0 | |||||||||||||
| 12 | Alapszolgáltatási központ | 481,8 | |||||||||||||
| 13 | Gyermekvédelmi szakellátás | 7 848,6 | |||||||||||||
| 14 | Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás | 10 072,5 | |||||||||||||
| 15 | Hajléktalanok átmeneti intézményei | 803,6 | |||||||||||||
| 16 | Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása | 7 161,9 | |||||||||||||
| 17 | Gyermekek napközbeni ellátása | 3 332,9 | |||||||||||||
| 18 | Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások módszertani feladatai | 168,3 | |||||||||||||
| 19 | Óvodai nevelés | 61 148,5 | |||||||||||||
| 20 | Iskolai oktatás | 291 249,3 | |||||||||||||
| 21 | Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás | 31 572,7 | |||||||||||||
| 22 | Alapfokú művészetoktatás | 12 271,1 | |||||||||||||
| 23 | Kollégiumok közoktatási feladatai | 15 598,7 | |||||||||||||
| 24 | Hozzájárulások egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatokhoz | 20 412,8 | |||||||||||||
| 25 | Egyéb differenciált hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához | 19 169,2 | |||||||||||||
| 26 | Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások | 40 763,4 | |||||||||||||
| 30 | Pedagógiai szakmai feladatokhoz kapcsolódó hozzájárulások | 1 548,0 | |||||||||||||
| 31 | Hozzájárulás tömegközlekedési feladatokhoz | 3 358,5 | |||||||||||||
| 2 | Központosított előirányzatok | ||||||||||||||
| 1 | Lakossági közműfejlesztés támogatása | 1 800,0 | |||||||||||||
