Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljeskörűen feltárja az M5-ös autópályával kapcsolatos kormánydöntés körülményeit és következményeit, az alábbi határozatot hozza:
I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre a Kormány által 2004. február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására.
II. A vizsgálat tárgya, annak tisztázása hogy
1. Milyen előzetes gazdasági, pénzügyi tervek, koncepciók készültek a kormányzat részéről az M5-ös autópályának a matricás rendszerbe történő integrálásával, az autópálya állami megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatban?
2. Milyen tárgyalások folytak a Kormány és az AKA Rt. között az autópálya állami kivásárlásával és továbbépítésével kapcsolatban? Milyen ajánlatot tett az AKA Rt., és hogyan alakult a felek álláspontja a tárgyalások során?
3. Fűződött-e bárkinek bármilyen érdeke ahhoz, hogy a matricás rendszerre történő áttérés végső határidejének kitűzésével, és annak nyilvánosságra hozatalával az AKA Rt.-t indokolatlanul előnyös helyzetbe hozza?
4. Kért-e vagy kapott-e a kormányzat ajánlatot más befektetői csoportoktól, tárgyalt-e más befektetőkkel? Kik voltak ezek, és milyen ajánlatot tettek? Miért utasították el ezeket az ajánlatokat?
5. Igénybe vett-e a Kormány belföldi vagy külföldi gazdasági, jogi tanácsadókat? Ha igen, kik voltak ezek?
6. Miért nem közbeszerzési pályázat kiírása útján történt az autópálya továbbépítését végző társaság kiválasztása? Kinek és milyen érdeke fűződött a közbeszerzési pályázat mellőzéséhez?
7. Milyen indokok alapján fogadta el a Kormány az AKA Rt.-nek az autópálya továbbépítésére vonatkozó ajánlatát? Milyen árkalkuláció szolgált alapul a továbbépítésre befogadott ajánlathoz?
8. Miért nem vásárolja meg az állam teljes egészében az AKA Rt. részvényeit 2004-ben 72 milliárd forintért, és miért választotta a részleges kivásárlás és a bérlet kombinációját? Fűződik-e bárkinek bármilyen érdeke ehhez a konstrukcióhoz?
9. Mi történik a Postabank eladásából származó 101 milliárd forinttal? Fűződik-e bárkinek bármilyen érdeke ahhoz, hogy ezt az összeget az állam ne az autópálya megvásárlására, továbbépítésére és a matricás rendszerbe történő bevonására fordítsa?
10. Tartalmazni fog-e a szerződés az AKA Rt. 60%-os tulajdonrészének vételi opciójára nézve árajánlatot, és ha igen, akkor mekkora ez az összeg?
11. Tartalmazni fog-e a megkötendő szerződés a kisebbségi tulajdonos állam számára a megvásárolt tulajdoni hányadnak és az erre fordított vételárnak megfelelő vagy azt meghaladó mértékű garanciákat arra vonatkozóan, hogy az AKA Rt. gazdasági tevékenységét befolyásolhassa?
12. Milyen mértékű fenntartási és üzemeltetési költséggel számoltak a 2030-ig figyelembe vett rendelkezési díj összegének megállapításánál?
13. Milyen kamat- és költségkondíciókkal számoltak az ügyletben alkalmazott hitelkonstrukcióknál?
14. Milyen módszerrel és eredménnyel állapították meg a várható forgalmat és ennek alapján a várható díjbevételeket?
15. Ki fogja garantálni az ügylet lebonyolításához szükséges hiteleket? Milyen kondíciókkal?
16. Amennyiben a magyar állam vállalja a garanciát, rendelkezésre áll-e a szükséges garanciakeret?
17. Megtörtént-e az AKA Rt. értékbecslése, auditálása?
18. Mi indokolta az AKA Rt. forgalmi értékminősítésének elfogadását?
19. Eleget kíván-e tenni a Kormány az „üvegzsebtörvény”-ben előírt kötelezettségének, és nyilvánosságra hozza-e az AKA Rt.-vel kötött szerződéseket teljes egészében? Ha igen, mikor?
III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| Fidesz-Magyar Polgári Szövetség | 3 | |
| MSZP | 3 | |
| MDF | 1 | |
| SZDSZ | 1 |
VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1-19. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.
A bizottság C típusú ellenőrzéssel rendelkező tagjai jogosultak a II. pontban meghatározott tárgyban megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében a (Pénzügyminisztérium) 131. és 132. pontjaiban jelzett adatfajtákat.
VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
IX. A bizottság megbízatása a bizottság jelentésének az Országgyűléshez történő benyújtásáig, de legkésőbb a megalakulástól számított hat hónapig tart.
X. A vizsgálóbizottság a tagjainak megválasztásáról rendelkező országgyűlési határozat kihirdetése napján alakul meg.
