Időállapot: közlönyállapot (2004.IV.6.)

30/2004. (IV. 6.) OGY határozat

az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről * 

1. Az Országgyűlés - elfogadva az „Óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság” jelentését - megállapítja

A közoktatás feszítő problémája a meglevő intézményhálózat és a demográfiai változások, valamint a pénzügyi források és az ellátandó feladatok közötti feszültség. Ugyancsak kis hatásfokúak a gyermekek, a tanulók eltérő körülményeit ellensúlyozni hivatott juttatások, szolgáltatások. A sajnálatosan csökkenő gyermeklétszám mellett az egymást követő kormányok oktatáspolitikája az intézményi szolgáltatások bővítésével a pedagógusok munkahelyét megőrizte. A szolgáltatások folyamatos bővítése sok esetben az állami költségvetésből nem finanszírozott, így az oktatáspolitikai szándék és az iskolafenntartó önkormányzatok pénzügyi helyzete feloldandó ellentmondásba került.

Ez a probléma a 90-es évek közepére nyilvánvalóvá vált, a cselekvés azonban mind ez idáig elmaradt. A probléma megoldására hatékony intézkedések szükségesek. Hatékonyabbá kell tenni a pedagógusi és tanulói munkát, valamint az oktatási rendszerbe befektetett források szakszerű felhasználását. E befektetésnek az ellátottak későbbi munkateljesítményében kell megmutatkoznia, amellyel Magyarország versenyképessége az Európai Unió tudás- és munkaerőpiacán növekszik. Ennek feltétele a teljesítményt és felelősséget növelő magatartás erősítése az iskolákban, az iskolafenntartók és az oktatási kormányzat körében.

Az Országgyűlés közérdeknek tekinti a közoktatási intézményrendszer fenntartását és az ellátás jó színvonalát. Minden egyes gyermek - éljen bár falun vagy városban - művelődése, egyre nagyobb tudása valamennyiünk érdekében áll. Cél, hogy a felnövekvő korosztályok minél sikeresebbek legyenek a hazai és a nemzetközi tudáspiacon, csökkenjenek a közoktatási intézmények földrajzi elhelyezkedéséből, infrastrukturális és szakmai-pedagógiai feltételeiből eredő esélykülönbségek. Az iskolai szolgáltatás minősége és a pénzfelhasználás hatékonysága nem csupán az adott iskola „méreteitől”, az oda járó gyermekek számától függ. A jelenlegi oktatásszervezés vesztesei a kistelepülésen élő, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű családban született gyermekek, akiknek lemaradása az iskolákban fokozódik.

Az Országgyűlés azt a megközelítési módot javasolja, hogy a kiindulási, viszonyítási pont minden iskolarendszert érintő döntésnél azon alkotmányos alapjogok érvényesülése legyen, amelyek a gyermekeket, a fiatalokat az oktatásra, a nevelésre és a művelődésre vonatkozóan megilletik.

2. Az Országgyűlés a tények ismeretében megállapítja

2.1. Az évtizedekkel ezelőtt megkezdődött demográfiai csökkenés miatt fokozatosan és folyamatosan, országrészenként és településenként eltérő mértékben szűkül a közoktatást igénybe vevők száma. A demográfiai csökkenés hatása néhány év múlva a felsőoktatást is érintheti.

2.2. A kedvezőtlen demográfiai és pénzügyi folyamatok nyomán hozott döntések között az önkormányzati körben a vizsgálat által áttekintett időszakban az óvoda- és iskolabezárásnál jóval gyakoribb volt az oktatási-nevelési intézmények összevonása, átszervezése, illetve a középfokú intézmények átadása a megyei (fővárosi) önkormányzatoknak. Az egyházi, alapítványi és magánintézmények, valamint az önkormányzati társulások által fenntartott intézmények száma növekedett.

2.3. A közoktatási intézményhálózat egy része - a fenntartó pénzügyi helyzetétől függő mértékben - alulfinanszírozott. Az önkormányzati közoktatási feladatellátás megszervezése, az ellátás színvonala ma nagymértékben a település nem normatív alapú bevételeinek függvénye. Így ott az óvodai, iskolai, kollégiumi nevelés színvonala, a tanulók teljesítménye részben a pénzügyi lehetőségek leképeződése.

2.4. A helyi közélet jelentős eseménye, valódi helyi közügy az oktatási-nevelési intézmények bezárása vagy átszervezése, amely olykor túlzott politikai színezetet kap, és esetenként országos szintre emelkedik. Az oktatási-nevelési intézmények kikerülhetetlen újraszervezése éppen ezért többnyire az önkormányzati választásokat követő időszakra tevődik, amely gyakorta komoly érdeksérelemmel jár. Az osztály-, illetve az iskola-összevonások után a diákok egy része nem tudja folytatni tanulmányait a korábbi iskolája programjára épülő helyi tanterv szerint.

2.5. A nyugodt, magas színvonalú pedagógiai munka elképzelhetetlen a közoktatási intézményhálózat stabilizálása és az ezt szolgáló, kormányzati ciklusokon átívelő oktatáspolitika nélkül.

3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az érintett minisztériumok, az érintett civil szervezetek, szakszervezetek és az országos szakmai szervezetek, valamint önkormányzati szövetségek bevonásával készítsen a felmerült problémák megoldására feladattervet az alábbi szempontok alapján:

3.1. Tekintse át a közoktatás finanszírozási, döntési és felelősségi rendszerét. Tegyen javaslatot a problémák orvoslására. Legyen különös tekintettel a kistelepüléseken, valamint a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek alapvető jogainak érvényesülésére. Javaslatait juttassa el az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának 2004. szeptember 30-ig.

3.2. A kormányprogramban foglaltak szem előtt tartásával készítsen javaslatot az iskolabezárások, illetve átszervezések miatt hátrányosabb helyzetbe kerülő gyermekeknek, tanulóknak biztosítandó szolgáltatások, kedvezmények és juttatások körének a központi költségvetés terhére történő fejlesztésére annak érdekében, hogy ezek érdemben szolgálják az esélyegyenlőség megteremtését.

Javaslataikat terjesszék az Országgyűlés elé 2004. június 10-ig.

3.3. A bolognai folyamatban átalakuló felsőfokú pedagógusképzés és továbbképzés rendszere feleljen meg a közoktatási intézményrendszernek, illetve az intézményrendszerben ellátandó feladatoknak (kiemelkedő képességű, illetve a hátrányos helyzetű tanulók képzése, kistelepüléseken, külterületeken élők gondjaiból következő feladatok stb.).

3.4. Mérje fel milyen mértékben képesek az iskolák megfelelni az átjárhatóság követelményének. A vizsgálat alapján készítsen intézkedési tervet. Erről, illetve a vizsgálat eredményeiről tájékoztassa az Országgyűlést 2005. július 31-ig. A vizsgálat eredményét tárja a széles nyilvánosság elé.

3.5. Alakítson ki olyan állami ellenőrzési, mérési és értékelési rendszert, amely garanciát biztosít a fiatalok - oktatásuk, nevelésük, művelődésük színvonalára vonatkozó - alkotmányos alapjogainak érvényesülésére. Erről tájékoztassa az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságát 2005. április 15-ig.

3.6. Dolgozza ki azt a költségvetési finanszírozási rendszert, amely garantálja a gyermekek esélyegyenlőségét, valamint a lelkiismereti és a vallásszabadság mint alkotmányos alapjog érvényesülését az iskolaválasztás tekintetében. A költséghatékonysági szempontok mellett az iskolák teljesítménye alapján a pedagógiai hatékonyság szempontjai is jelenjenek meg. A javaslatokról és tervekről minél szélesebb körben folytasson minél mélyebb vitát az iskolahasználók, az iskolafenntartók, szakmai és érdek-képviseleti szervezetek körében. A javaslatokról és a tervekről tájékoztassa 2004. december 31-ig az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságát.

3.7. Dolgozza ki az iskolafenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek oktatással-neveléssel kapcsolatos döntéseit előkészítő eseti és állandó szakértők alkalmazásának jogszabályi és pénzügyi feltételeit a 2005. évi költségvetés tervezési időszakára.

3.8. Az alapfokú oktatás terén tapasztalható demográfiai csökkenés hatásának ismeretében dolgozzon ki koncepciót a hasonló folyamatok előtt álló középfokú oktatás várható problémáinak kezelésére. Javaslatait 2004. december 31-ig terjessze az Országgyűlés elé. A dokumentumot bocsássa vitára.

3.9. Tekintse át a közoktatási intézmények átszervezésével, bezárásával, más fenntartó részére történő átadásával kapcsolatos jogszabályokat, szükség esetén gondoskodjon ezek kiegészítéséről, módosításáról, az eljárásrend megsértése esetén alkalmazandó szankciókról. A javaslatokat 2004. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága elé.

3.10. Haladéktalanul készítsen az oktatási-nevelési intézmények átszervezése során keletkezett érdeksérelmek megelőzésére és orvoslására naprakész kiadványt, amelyből minden iskolafenntartó és valamennyi érintett közérthető formában megismerheti a közoktatásra vonatkozó jogszabályokat és a jogorvoslat lehetőségét. Érje el, hogy az önkormányzatok is minél szélesebb körben hozzák nyilvánosságra a helyi oktatási rendszert érintő terveiket, döntéseiket, valamint az oktatási-nevelési intézmények minőségére vonatkozó adatokat. A kiadványt 2004. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága elé.