Időállapot: közlönyállapot (2005.II.21.)

2005. évi I. törvény

a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról * 

Első fejezet

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

1. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:]

i) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott, illetve az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként.”

2. § (1) A Hszt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.”

(2) A Hszt. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a hivatásos állomány tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni.”

3. § A Hszt. 44. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:]

j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését követően a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.”

4. § (1) A Hszt. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. Az e célból történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.”

(2) A Hszt. 49. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A nemzetközi szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti) tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.”

5. § (1) A Hszt. 56. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszűnése után részére végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető.”

(2) A Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha]

a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására, valamint a 258. § (4) bekezdésben meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,”

6. § A Hszt. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szülők döntése alapján azt a hivatásos állományú szülőt, aki a 16 évesnél fiatalabb gyermeket neveli, vagy 16 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő hivatásos állományú szülőt

a) egy gyermeke után 2,

b) két gyermeke után 4,

c) három vagy több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg.”

7. § A Hszt. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a beosztásából történő felfüggesztésének időtartama alatt az illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti keresőképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egyéves határidőbe be kell számítani.”

8. § A Hszt. 96. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:]

a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;

b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;”

9. § (1) A Hszt. 103. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:]

b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 40%-a,”

(2) A Hszt. 103. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:]

b) a minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál a beosztási illetmény 20%-a,”

10. § A Hszt. 119. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [Btk. 122. § (1) bek.] tekintendő hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel - a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.”

11. § A Hszt. 120. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.”

12. § A Hszt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„122. § (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt.

(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól - megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három hónapon belül meg kell indítania.

(5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség - a hazatérés napja.”

13. § A Hszt. 127. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(2) Ha a fegyelemsértés elkövetőjének szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása, illetve befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására, illetve befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás áttétele esetén a 128. § (3) bekezdésében meghatározott határidő további 30 nappal meghosszabbítható.

(3) Az országos parancsnok a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró az általa irányított szervek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonhatja; vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül eső ügyben a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(4) Az országos parancsnok (3) bekezdésben biztosított jogköre - a 274. és 275. §-ra tekintettel - nem alkalmazható az önkormányzati tűzoltóság állományába tartozó hivatásos állományú fegyelmi ügyében.”

14. § A Hszt. 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.”

15. § A Hszt. 145. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.”

16. § (1) A Hszt. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fenyítés jogerős, ha

a) az első fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat, illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával,

b) a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával,

c) a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter, képviselő-testület (közgyűlés), polgármester (főpolgármester) határozata ellen benyújtott keresetet jogerősen elbírálta, a jogerőre emelkedés napjával.”

(2) A Hszt. 146. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.”

17. § (1) A Hszt. 182. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak, akit hivatásos szolgálattal összefüggő kifogásolható életvitele miatti alkalmatlansága, továbbá méltatlanná válása miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), e), f) pontja, illetve az 59. § (1) bekezdésének d) pontja alapján szűnt meg.”

(2) A Hszt. 182. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A hivatásos állomány azon tagjának, aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges, az (1) bekezdésében meghatározott 25 év tényleges szolgálati időt megszerzi, a szolgálati nyugdíja összegét - annak folyósítása nélkül 6 hónapon belül - hivatalból meg kell állapítani.

(9) A szolgálati nyugdíj összegének megállapítása alapján a hivatásos állományú nem minősül nyugdíjasnak.

(10) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjának (1) bekezdés szerinti rögzítését követően legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, a szolgálati viszonyának megszüntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíj helyett - amennyiben ez számára kedvezőbb - választhatja az (1) bekezdés szerint rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.”

18. § A Hszt. 187. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Tny. Tv. 50. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a 60%-a, a Tny. Tv. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a 36%-a annak a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.”

19. § A Hszt. 196. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A keresetet a hivatásos állományú azzal a jogi személynek minősülő szervvel szemben indíthatja meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek az állományába tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet irányító állományilletékes parancsnok hozta.”

20. § A Hszt. 245/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A budapesti rendőrfőkapitány és a fővárosi tűzoltóparancsnok beosztási illetménye az illetményalap 8,3-szorosa.”

21. § A Hszt. 245/L. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alapilletményen túl a központi tisztet az alábbi mértékű illetménypótlék is megilleti:]

a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy a minisztérium hivatali egységeinél, a hivatalok központi szerveinél - berendelés, vezénylés alapján - szolgálatot teljesítő, valamint a területi besorolású szerveknél szolgálatot teljesítő főosztályvezető besorolású vezető esetében az alapilletmény 25%-a,”

22. § A Hszt. 247. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:

a) országos parancsnok,

b) főigazgató,

c) megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, és a vele azonos jogállású szervek vezetői,

d) határőr igazgató,

e) fővárosi polgári védelmi igazgató,

f) megyei katasztrófavédelmi igazgató,

g) önkormányzati tűzoltóparancsnok,

h) városi (kerületi) rendőrkapitány,

i) határőr kirendeltségvezető.”

23. § A Hszt. 248. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő e) ponttal egészül ki:

[A belügyminiszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott vagy határozatlan időre - beleegyezésével - a Belügyminisztériumba, illetve a rendvédelmi oktatási intézményekbe szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeléssel betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg. A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]

d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő, de legalább a berendelést megelőző besorolásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben ilyen beosztás nem biztosítható - de egy éven belül az várható -, akkor egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a berendelését megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

e) Ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve alacsonyabb beosztást nem fogad el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”

24. § A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:]

a) egy hónapra számítva:

- különleges bevetési pótlék 100-150%
- lovasjárőri pótlék 25%
- kutyavezetői pótlék 20%
- gépjárművezetői pótlék 13%
- különleges gépjárművezetői pótlék 25%
- díszelgési pótlék 25%
- hajóvezetői pótlék 20%
- nyomozói pótlék 20%
- zenekari pótlék 10%
- nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka 45%
- veszélyes tűzoltói beosztás pótléka 45%
- a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: RSZVSZ) állománya belső ellenőrzési pótléka 30%”

25. § (1) A Hszt. 258. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Rendőri szolgálati viszony - a 37. § (1) bekezdésében és a 245/B. §-ban meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, illetve tartható fenn, ha a jelentkező

a) életvitele kifogástalan és a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátását veszélyeztető körülmény nem áll fenn, továbbá

b) írásban hozzájárul

ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,

bb) életvitele kifogástalanságának a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti ellenőrzéséhez (biztonsági ellenőrzés).”

(2) A Hszt. 258. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(3) A biztonsági ellenőrzés során az ellenőrzést folytató fegyveres szerv és az RSZVSZ kezelheti az ellenőrzöttel egy háztartásban élők nevét, a vele fennálló kapcsolatuk jellegét, valamint a közeli hozzátartozói nevét, lakcímét, illetve tartózkodási helyét.

(4) Ha a 258/A. § alapján elrendelt biztonsági ellenőrzés megállapítja, hogy az életvitel kifogásolható és a törvényes, befolyástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülmény áll fenn, a felvételt el kell utasítani, illetőleg a hivatásos állományú szolgálati viszonyát - feltéve, hogy 30 napon belül a kifogásolt életvitelt nem változtatja meg, illetve a törvényes és befolyástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülményt nem szünteti meg - alkalmatlanság miatt felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Ha a jelentkezés alapján a hivatásos szolgálati viszony nem jön létre, illetve a szolgálati viszony megszűnik, akkor az (1) bekezdés b) pontjában előírt biztonsági ellenőrzés során szerzett adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni.”

26. § A Hszt. 258/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„258/A. § (1) A biztonsági ellenőrzést, külön jogszabályban meghatározottak szerint a szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó fegyveres szerv, a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzést a fegyveres szerv és az RSZVSZ közösen végzi.

(2) A biztonsági ellenőrzés elrendelésére a felvételt megelőzően az illetékes miniszter által meghatározott szerv, a szolgálati viszony fennállása alatt az állományilletékes parancsnok jogosult.

(3) A szolgálati viszony fennállása alatt a biztonsági ellenőrzést az illetékes miniszter által meghatározott beosztásokban legalább ötévente végre kell hajtani. Soron kívüli, illetve más beosztásban levők ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha az állományilletékes parancsnok tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre, vagy a törvényes és befolyásolástól mentes szolgálatellátást veszélyeztető körülményre lehet következtetni.”

27. § A Hszt. 258/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„258/B. § Az RSZVSZ az ellenőrzés végrehajtásáról - az ellenőrzött személy előtt leplezett módon - kép- és hangfelvételt készíthet, amelyek csak az ellenőrzés célja érdekében használhatók fel.”

28. § A Hszt. 293. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.

A pótlék mértéke:

Egy hónapra számítva:
- személyi pótlék 50-100%
- tanácsosi pótlék 50%
- főtanácsosi pótlék 100%
- gépjárművezetői pótlék 13%
- a 285. § (2) bekezdésében meghatározott szerv állományának pótléka 30%
Teljesített óránként:
- délutáni pótlék 0,25%
- éjszakai pótlék 0,5%
- készenléti pótlék 0,25%
- akciószolgálati pótlék 0,5%
Szolgálatonként:
- ügyeleti díj 3,5-7,4%
- egyéb veszélyességi pótlék 2,1%”

29. § A Hszt. 328. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelőzően hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt.”

30. § A Hszt. 342. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]

f) A 258. §-ban meghatározott biztonsági ellenőrzés végrehajtásának szabályait.”

31. § A Hszt. 2. számú mellékletének helyébe e törvény melléklete lép.

Második fejezet

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

32. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:]

c) végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és letelepedésével, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatait,”

33. § (1) Az Rtv. 54. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőr lőfegyvert használhat]

i) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;”

(2) Az Rtv. 54. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[A rendőr lőfegyvert használhat]

j) az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben.”

34. § Az Rtv. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Adatkérés]

„(1) A Rendőrség titkos információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szervének vezetője az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól; a szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól; az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől; továbbá a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.”

35. § Az Rtv. 86. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében - a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek

a) a nyomozó hatóság,

b) a bíróság,

c) az ügyészség,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a határőrség illetékes szerve,

f) a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve,

g) a Külügyminisztérium illetékes szerve,

h) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

i) a törvényben meghatározott más szervezet.”

36. § Az Rtv. 93. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül az eljáró szervnél a mulasztási ok, vagy akadály megjelölésével igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, amelynek elfogadásáról az eljáró szerv vezetője határoz. Ha a mulasztás az érdekeltnek később jutott a tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. A mulasztástól számított 3 hónap eltelte után igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.”

37. § Az Rtv. 94. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata útján gondoskodik]

a) a Rendőrség, a Határőrség, a katasztrófavédelem hivatásos szervei, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, továbbá a

b) az a) pontban felsorolt szervek irányítását ellátó minisztériumoknak a felsorolt szervek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti egységei belső bűnmegelőzési célú ellenőrzéséről és a bűnfelderítésről.”

Harmadik fejezet

A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosítása

38. § A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 58. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A határőr lőfegyvert használhat az Rtv. 52-53. §-ában és az 55-57. §-ában meghatározott módon, az alábbi esetekben:]

g) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz letételére irányuló határőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;”

Negyedik fejezet

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása

39. § A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.”

Ötödik fejezet

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

40. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg]

e) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket és a szakvizsga részletes szabályait;”

Hatodik fejezet

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosítása

41. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 52. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza:]

d) az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat részletes szabályait.”

Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Hszt. 125. §-ának (2) bekezdése, a 145. §-ának (2) bekezdése, a 245/H. §-a (5) bekezdésének c) pontjában a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjére vonatkozó első francia bekezdés, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXVI. törvény 3. §-a, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről szóló 2002. évi LXVI. törvény, és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 90. §-a (2) bekezdésének g) pontja.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében és a 44. §-ának (1) bekezdésében az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szerve megnevezés „Nemzeti Nyomozó Irodára” módosul.

(3) E törvény alkalmazásában a 6. §, 8. §, 24. § és 28. §-ában meghatározott szabadságra, illetménypótlékra vonatkozó szabályokat 2004. január 1-jétől visszamenőleg kell alkalmazni.

(4) E törvény 17. §-ában szabályozott szolgálati nyugdíj összegének megállapítására vonatkozó rendelkezést, azon hivatásos állományúak esetében, akik e törvény hatálybalépésekor már elérték vagy meghaladták a 25 éves szolgálati idejüket, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e törvény hatálybalépésekor megszerzett szolgálati idejük szerint kell megállapítani a szolgálati nyugdíjuk összegét.

(5) E törvény 18. §-ában szabályozott özvegyi nyugdíjra vonatkozó rendelkezést 2004. november 1-jétől visszamenőleg kell alkalmazni.

(6) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza a felügyelete alá tartozó képzések, továbbképzések, valamint a rendészeti szakvizsga rendjét.

Melléklet a 2005. évi I. törvényhez

„A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2. számú melléklete:

Táblázat
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről

A hatáskör területe A munkáltatói intézkedés tartalma A munkáltatói jogkör
gyakorlója
miniszter országos parancsnok
Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések Hivatásos állományba vétel
- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
- főtiszt, tiszt esetében X X
Szolgálati viszony megszüntetése
- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
- főtiszt, tiszt esetében X
Hivatásos szolgálat meghosszabbítása
- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
Szolgálati viszony szüneteltetése
- tábornokok esetében X
- főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek esetében X X
Hivatásos állományba visszavétel
- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
- főtiszt, tiszt esetében X X
Rendfokozatot érintő döntések Első tiszti kinevezés X
Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés
- tábornoki kinevezés előterjesztése a KE-höz X
- ezredesi előléptetés X
- főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése X X
Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések Minisztériumi szerveknél hivatásos szolgálati beosztások meghatározása X
Beosztásba történő kinevezés
- Határőrség parancsnokának kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a KE-höz X
- országos rendőrfőkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a miniszterelnökhöz X
- tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás X
- ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás X X
- tábornokok, főtisztek, tisztek más fegyveres szervhez történő áthelyezése X
- zászlósok, tiszthelyettesek más fegyveres szervhez történő áthelyezése X X
Fegyelmi hatáskörök Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása
- tábornokokra vonatkozó előterjesztés a KE-höz X
- főtisztek, tisztek esetében X X
Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása
- tábornokok esetében X
Vezényléssel kapcsolatos intézkedések - tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek külszolgálatra történő vezénylése X
- tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek külföldi tanintézetbe, tanfolyamra történő vezénylése X
Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés
- tábornokok esetében X
- főtisztek, tisztek esetében X X
- zászlósok, tiszthelyettesek esetében X X
Egyéb döntések Egyenruha-viselési jog engedélyezése, megvonása
- tábornokok esetében X
Illetménynélküli szabadság engedélyezése
- tábornokok esetében X
Elhunytak minősítése
- hősi halottá, szolgálati halottá nyilvánítás X
- a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás X
Elismerések adományozása
- kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz X
- miniszteri elismerések odaítélése X
Összeférhetetlenség feloldása X
Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés X