Az Országgyűlés
- a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából,
- a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítésére
a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Szülőföld Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap. Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.
(2) Támogatás kedvezményezettje lehet:
a) a Horvát Köztársaságban, az Osztrák Köztársaságban, Romániában, Szerbia és Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) életvitelszerűen tartózkodó, magát magyarnak valló természetes személy, vagy az Alap céljait a támogatásából tevékenyen elősegítő más személy (a továbbiakban: magánszemély),
b) magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat, továbbá
c) szomszédos állam területén működő azon szervezet, amelynek Magyarországon vagy valamely szomszédos állam területén van a székhelye.
(3) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott magánszeméllyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségűnek.
(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt tulajdonában álló (részesedésével működő) vállalkozás, valamint bármely olyan szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet folytat.
2. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat, s ugyancsak nem érintik a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) alapján, e törvénytől függetlenül nyújtott támogatásokat.
3. § Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt alábbi kedvezményezettek a következő célok körébe tartozóan igényelhetnek támogatást:
a) magánszemély:
aa) nevelés-oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a kedvezménytörvény 14. §-ában foglalt támogatásokat is), továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatás, felsőoktatási ösztöndíj,
ab) szociális jellegű juttatások (rászorultsági alapú jövedelemkiegészítések),
ac) a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé tételével kapcsolatos célok;
b) köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást-fejlesztést végző intézmény; kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális és egészségügyi szervezet [ideértve a kedvezménytörvény 18. §-ában említett szervezetet is, de kivéve a d) pont szerinti vállalkozást], valamint önkormányzat:
ba) alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátása,
bb) az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátása;
c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége:
ca) az Európai Unió által is támogatott határ menti program,
cb) magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen kisebb utak, hidak építése, kommunális célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása, testvértelepülési kapcsolatok kialakítása, erősítése, közös környezetvédelmi programok létrehozása, az Unió külső határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése;
d) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás), ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozás
tevékenységének fejlesztése.
4. § (1) Az Alappal - e törvényben foglaltak figyelembevételével - a külügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.
(2) Az Alap bevételei:
a) állampolgárságától, illetve lakhelyétől függetlenül bármely természetes személy, valamint honosságától függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet önkéntes befizetései, adományai,
b) költségvetési támogatások,
c) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján a Szülőföld Alap támogatására történő rendelkezések,
d) egyéb bevételek.
(3) A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alap javára történő önkéntes befizetései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére juttatott adományra vonatkozóan meghatározott kedvezmények vehetők igénybe.
(4) A meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról a Tanács (5. §) a miniszter jóváhagyásával dönt.
(5) Költségvetési támogatásként
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok előző naptári évi összegével azonos rendszeres támogatás,
b) eseti céltámogatás
illeti meg az Alapot.
(6) Az Alap működtetésének kiadásait az Alap finanszírozza.
5. § (1) A Tanács az Alap elvi irányító testülete.
(2) A Tanács tizenöt tagból áll. Hét tagját a miniszter saját hatáskörben jelöli ki és bízza meg, illetve kéri fel. A Tanács elnökét és további hét tagját a határon túli magyar szervezetekkel folytatott egyeztetést követően a miniszterelnök nevezi ki. Tagnak felkérhető, illetve kinevezhető jelentős közéleti személy is.
6. § (1) A Kollégiumok a 3. §-ban, illetve a Kormány rendeletében meghatározott támogatási célok alapján külön-külön megszervezett támogatási döntéshozó testületek. A Kollégium döntései a miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé.
(2) Az öt-, hét- vagy kilenctagú Kollégiumot a Tanács véleményének kikérésével a miniszter hozza létre és szünteti meg. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül a Kollégium javaslata alapján és a Tanács egyetértésével a miniszter jelöli ki.
7. § (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól, annak lejártával a tagok legfeljebb egy alkalommal újra jelölhetők.
(2) A Tanács tagja vagy a Tanács tagjának közeli hozzátartozója nem lehet Kollégium tagja.
8. § A Tanács és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért díjazás nem illeti meg, viszont jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt utazási és szállásköltségeik megtérítésére.
9. § (1) A Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával,
b) amennyiben a kizárási (összeférhetetlenségi) okot a miniszter által kitűzött megfelelő határidőn belül nem szünteti meg,
c) amennyiben megbízatását kilencven napon túl nem képes ellátni,
d) a megbízatásról történő lemondással,
e) a tag halálával.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik az adott Kollégium megszűnésével is.
(3) A Tanács, illetve a Kollégium tagja és elnöke megbízatásáról a miniszterelnökhöz (miniszterhez) címzett írásbeli bejelentéssel mondhat le.
10. § (1) A támogatások legalább kilencven százaléka nyilvános pályázat keretében, a fennmaradó támogatásrész egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések alapján nyerhető el.
(2) A pályázati felhívásokat a 11. § (2) bekezdése szerinti internetes honlapon, és legalább két országos napilapban (ideértve a szomszédos államban terjesztett országos napilapot is) közzé kell tenni.
(3) Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(4) A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű működése és nyilvánossága céljából a bevételekről, a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és a Tanács (Kollégiumok) Alappal kapcsolatos döntéseiről, a kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
(5) A miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a Kormányt, a Kormány május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót honlapon nyilvánosságra kell hozni.
11. § (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései általában nyilvánosak. A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvánosan ki kell hirdetni.
(2) Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni a Tanács és a Kollégiumok döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelőszervének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Tanács és a Kollégiumok tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a Tanács, illetve a Kollégium elnöke gondoskodik.
12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy a 4. § (5) bekezdés a) pontjában megjelölt hozzáadott támogatást első ízben a 2006. évi állami költségvetésben kell előirányozni.
(2) Az e törvény hatálybalépését követően 90 napon belül meg kell tartani a Tanács első ülését.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható támogatások rendező elveit, valamint a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a vezetendő nyilvántartások tartalmát,
b) az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más támogatásának céljait, feltételeit,
c) a Tanács és a Kollégiumok feladatainak és működésének részletes szabályait
rendeletben határozza meg.
(4) A Kormány felhatalmazást kap a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényben határon túli magyarok támogatására szolgáló fejezeti előirányzatok átcsoportosítására az Alap javára.
(5) A 2005. évben az Alapból 500 millió forintot a Külügyminisztérium fejezetben határon túli magyarok programjainak támogatására szolgáló előirányzatokban meghatározott célokra kell fordítani.
13. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott személy.
14. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 9. számú melléklete kiegészül e törvény mellékletével.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 1. számú melléklete a következők szerint módosul:
A XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 34. Határon túli magyarok programjainak támogatása alcím, 4. Szülőföld Alap jogcímcsoport, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási és támogatási előirányzata 0 millió forintra változik. A módosítással összefüggésben az 1-5. cím kiadási előirányzata 60 330,5 millió forintra, támogatási előirányzata 50 577,8 millió forintra változik.
A XVIII. Külügyminisztérium fejezet kiegészül egy új, 6. Alapok támogatása címmel, 1. Szülőföld Alap alcímmel, melynek kiadási előirányzata 1000,0 millió forint.
| Millió forintban | |||||||||||||||
| ALAP | 2005. évi előirányzat | ||||||||||||||
| Cím- szám | Al- cím- szám | Jog- cím- csop.- szám | Jog- cím- szám | Elő- ir.- cso- port- szám | Ki- emelt előir.- szám | Cím- név | Al- cím- név | Jog- cím- csop.- név | Jog- cím- név | Elő- ir.- csop.- név | Kiemelt előirányzat neve | Kiadás | Bevétel | Egyenleg | |
| LXV. SZÜLŐFÖLD ALAP | |||||||||||||||
| 1 | Önkéntes befizetések, adományok | 0,1 | |||||||||||||
| 2 | Költségvetési támogatás | 1 000,0 | |||||||||||||
| 3 | Alapból nyújtott támogatás | ||||||||||||||
| 1 | Határon túli magyarok programjainak fő céljaira nyújtott támogatás | 500,0 | |||||||||||||
| 2 | Egyéb támogatások | 480,1 | |||||||||||||
| 4 | Alapkezelő működési költségei | 20,0 | |||||||||||||
| Összesen: | 1 000,1 | 1 000,1 | |||||||||||||
