Időállapot: közlönyállapot (2005.III.10.)

2005. évi VII. törvény - a Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről 2/2. oldal

40. cikk

A szerződött és a tényleges fuvarozók saját felelőssége

Ha egy tényleges fuvarozó a 39. cikkben hivatkozott szerződés alapján a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó teljes vagy részfuvarozást teljesít, mind a szerződött fuvarozó, mind a tényleges fuvarozó, kivéve a jelen fejezet eltérő rendelkezéseit, a jelen Egyezmény szabályainak hatálya alá tartozik, az előbbi a szerződésben tervezett fuvarozás egésze vonatkozásában, az utóbbi kizárólag az általa teljesített fuvarozás vonatkozásában.

41. cikk

Kölcsönös felelősség

1. A tényleges fuvarozó által teljesített fuvarozással kapcsolatban, a tényleges fuvarozó és a foglalkozásuk körében eljáró alkalmazottai és megbízottai által elkövetett cselekményeket és mulasztásokat a szerződött fuvarozóénak is kell tekinteni.

2. A tényleges fuvarozó által teljesített fuvarozással kapcsolatban, a szerződött fuvarozó és a foglalkozásuk körében eljáró alkalmazottai és megbízottai által elkövetett cselekményeket és mulasztásokat a tényleges fuvarozóénak is kell tekinteni. Mindazonáltal semmilyen cselekmény vagy mulasztás nem kötelezheti a tényleges fuvarozót arra, hogy a 21., 22., 23. és 24. cikkekben hivatkozott összegeket meghaladó felelősséget vállaljon. Bármilyen különleges megállapodás, amely alapján a szerződött fuvarozó a jelen Egyezmény által meg nem szabott kötelezettségeket vállal, vagy bárhely, a jelen Egyezmény által átruházott jog vagy védelem feladására vonatkozik, vagy bármely, a 22. cikkben szándékolt külön kiszolgáltatási érdekbevallás nem lehet kihatással a tényleges fuvarozóra, hacsak ő maga nem adja beleegyezését.

42. cikk

A panaszok és az utasítások címzettje

A jelen Egyezmény alapján a fuvarozóhoz benyújtandó bármilyen óvás vagy neki adandó utasítás egyformán érvényes, akár a szerződött fuvarozónak, akár a tényleges fuvarozónak címezték. Mindazonáltal a 12. cikkben hivatkozott utasítások csak abban az esetben érvényesek, ha a szerződött fuvarozónak címezték őket.

43. cikk

Alkalmazottak és megbízottak

A tényleges fuvarozó által teljesített fuvarozással kapcsolatban az e fuvarozó vagy a szerződött fuvarozó bármely alkalmazottja vagy megbízottja jogosult arra, hogy éljen azokkal a felelősségre vonatkozó feltételekkel és korlátozásokkal, amelyek a jelen Egyezmény alapján arra a fuvarozóra alkalmazhatóak, akinek ők az alkalmazottjai vagy megbízottjai, feltéve, hogy bizonyítják, hogy a foglalkozásuk körében jártak el, hacsak be nem bizonyosodik, hogy oly módon jártak el, amely nem teszi lehetővé, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban igénybe vegyék a felelősség korlátozását.

44. cikk

A kártérítés halmozása

A tényleges fuvarozó által teljesített fuvarozással kapcsolatban az ettől a fuvarozótól vagy a szerződött fuvarozótól és a foglalkozásuk körében eljáró alkalmazottaiktól és megbízottaiktól behajtható halmozott összegek nem haladhatják meg azt a legmagasabb összeget, amelyet a jelen Egyezmény alapján akár a szerződött fuvarozóra, akár a tényleges fuvarozóra kiszabhatnak, azonban az említett személyek egyike sem kötelezhető az adott személyre vonatkozó határösszeget meghaladó összeg megfizetésére.

45. cikk

Az óvások címzettje

A tényleges fuvarozó által teljesített fuvarozással kapcsolatban a felperes, választása szerint, kártérítési keresetet indíthat e fuvarozó vagy a szerződött fuvarozó ellen, vagy egyszerre mindkettőjük ellen vagy ellenük külön-külön.

Ha a keresetet csak az egyik fuvarozó ellen nyújtják be, ennek a fuvarozónak jogában áll azt kérni a másik fuvarozótól, hogy az csatlakozzon hozzá az eljárás során, az eljárást és az intézkedéseket annak a bíróságnak a joga szabályozza, amelyik az ügyet birtokolja.

46. cikk

További illetékesség

A 45. cikk szerinti bármely kártérítési keresetet, a felperes választása szerint, az egyik Szerződő Állam területén kell benyújtani, vagy azon bíróság előtt, ahol a szerződött fuvarozó ellen, a 33. cikk rendelkezéseinek megfelelően, keresetet lehet benyújtani, vagy pedig azon bíróság előtt, amely azon a helyen illetékes, ahol a tényleges fuvarozó állandó lakóhellyel vagy elsődleges üzleti telephellyel rendelkezik.

47. cikk

Szerződéses rendelkezések érvénytelensége

Bármely szerződéses rendelkezés, amelynek az a célja, hogy mentesítse a szerződött fuvarozót vagy a tényleges fuvarozót a jelen fejezet alapján rájuk háruló felelősség alól, vagy hogy a jelen fejezet alapján alkalmazandó felelősségi határnál alacsonyabbat állapítson meg, semmis és érvénytelen, de bármely ilyen rendelkezésnek a semmissége nem vonja maga után az egész szerződés semmisségét, amelyre a jelen fejezet rendelkezései továbbra is irányadóak maradnak.

48. cikk

A szerződött és a tényleges fuvarozók kölcsönös kapcsolatai

A 45. cikkben említett rendelkezések kivételével e fejezet egyik rendelkezése sincs kihatással a fuvarozók egymás közötti jogaira és kötelezettségeire, beleértve bármilyen visszkereseti vagy kártérítési jogot is.

VI. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Kötelező alkalmazás

Semmis és érvénytelen a fuvarozási szerződésnek minden olyan kikötése és a kárt megelőzően kötött minden olyan külön megállapodás, amelyben a felek akár az alkalmazandó jog meghatározásával, akár az illetékesség szabályainak megváltoztatásával a jelen Egyezményben lefektetett szabályok megsértését célozzák.

50. cikk

Biztosítás

A Szerződő Államok meg kell követeljék a fuvarozóiktól, hogy megfelelő biztosítás megkötésével fedezzék a jelen Egyezményből adódó felelősségüket. A Szerződő Állam megkövetelheti a területén működő fuvarozótól, hogy mutasson fel bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy megfelelő biztosítással rendelkezik a jelen Egyezményből adódó felelősségének fedezésére.

51. cikk

Rendkívüli körülmények mellett teljesített fuvarozás

A 3-5., a 7. és a 8. cikkeknek a fuvarozás dokumentálására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a fuvarozó a fuvarozást a normális üzlet menetétől eltérő, rendkívüli körülmények mellett végezte.

52. cikk

A napok meghatározása

A „napok” kifejezés a jelen Egyezmény használatában naptári napokat és nem munkanapokat jelent.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Aláírás, megerősítés, hatálybalépés

1. A jelen Egyezmény 1999. május 28-án, Montrealban aláírásra nyitva áll azon Államok számára, amelyek az 1999. május 10-28. között megtartott Montreali Légügyi Jogi Nemzetközi Konferencián részt vettek. 1999. május 28-a után az Egyezmény a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet montreali központjában aláírásra nyitva áll minden Állam számára, amíg a jelen cikk 6. bekezdésének megfelelően hatályba nem lép.

2. Hasonlóképpen, a jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll regionális gazdasági integrációs szervezetek számára is. A jelen Egyezmény keretein belül „regionális gazdasági integrációs szervezet” bármely olyan szervezet, amelyet egy adott régió szuverén Államai hoztak létre, amely a jelen Egyezményben szabályozott egyes területeken kompetenciával rendelkezik, és megfelelő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy aláírja és megerősítse, elfogadja az Egyezményt vagy csatlakozzon hozzá. A jelen Egyezményben alkalmazott „Szerződő Állam” vagy „Szerződő Államok” hivatkozás, az 1. cikk 2. bekezdésében, a 3. cikk 1. b) bekezdésében, az 5. cikk b) bekezdésében, a 23., 33., 46. cikkekben és az 57. cikk b) bekezdésében foglaltaktól eltérően, egyformán vonatkozik egy regionális gazdasági integrációs szervezetre. A 24. cikk keretein belül a „Szerződő Államok többsége” hivatkozás és a „Szerződő Államok egy harmada” kifejezés nem alkalmazandó regionális gazdasági integrációs szervezetre.

3. A jelen Egyezmény az aláíró Államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek által történő megerősítésre szorul.

4. Bármely Állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely nem írja alá a jelen Egyezményt, bármikor elfogadhatja, jóváhagyhatja azt, vagy csatlakozhat hozzá.

5. A megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás eszközeit a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni, amelyet ezennel Letéteményesnek neveznek.

6. A jelen Egyezmény a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás harmincadik okiratának a Letéteményesnél történt letétbe helyezésének időpontját követő hatvanadik napon azon Államok között lép hatályba, amelyek ilyen okiratot letétbe helyeztek. Regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okirat nem számít be a bekezdésben foglaltak céljára.

7. Más Államok és más regionális gazdasági integrációs szervezetek számára a jelen Egyezmény hatvan nappal a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás okiratának letétbe helyezése után lép hatályba.

8. A Letéteményesnek azonnal értesítenie kell az aláírókat és a Szerződő Államokat

a) a jelen Egyezmény minden egyes aláírásáról és annak dátumáról;

b) a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás okiratának letétbe helyezéséről és annak dátumáról;

c) a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról;

d) a felelősségi határösszegek bármely revíziójának hatálybalépése időpontjáról, amelyet a jelen Egyezmény alapján végeztek;

e) az 54. cikk alapján bejelentett bármely felmondásról.

54. cikk

Felmondás

1. Bármely Szerződő Állam felmondhatja a jelen Egyezményt a Letéteményeshez írásban benyújtott közléssel.

2. A felmondás száznyolcvan nappal az után az időpont után lép életbe, amelyen a bejelentést a Letéteményes megkapta.

55. cikk

A Varsói Egyezmény egyéb dokumentumaival való kapcsolat

A jelen Egyezmény bármely más, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó szabály fölött áll:

1. a jelen egyezményt aláíró Szerződő Államok között annál fogva, hogy ezek az Államok közös Szerződő Államok az alábbiak esetében:

a) a Nemzetközi Légifuvarozásra Vonatkozó Egyes Jogszabályok Egységesítéséről szóló Varsóban, 1929. október 12-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Varsói Egyezmény);

b) a Nemzetközi Légifuvarozásra Vonatkozó Egyes Jogszabályok Egységesítéséről szóló Varsóban, 1929. október 12-én aláírt Egyezmény módosításáról Hágában, 1955. szeptember 28-án aláírt Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Hágai Jegyzőkönyv);

c) a Varsói Egyezményt kiegészítő, a szerződő fuvarozótól eltérő személy által teljesített Nemzetközi Légifuvarozásra Vonatkozó Egyes Jogszabályok Egységesítéséről szóló Guadalajarában, 1961. szeptember 18-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Guadalajarai Egyezmény);

d) a Hágában, 1955. szeptember 28-án aláírt Jegyzőkönyvvel módosított, a Nemzetközi Légifuvarozásra Vonatkozó Egyes Jogszabályok Egységesítéséről szóló Varsóban, 1929. október 12-én aláírt Egyezmény módosításáról Guatemala Cityben, 1971. március 8-án aláírt Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Guatemala City Jegyzőkönyv);

e) a Hágai Jegyzőkönyvvel módosított Varsói Egyezmény szövegét, illetve mind a Hágai Jegyzőkönyvvel, mind a Guatemala City Jegyzőkönyvvel módosított Varsói Egyezmény szövegét módosító, 1975. szeptember 25-én, Montrealban aláírt 1-3. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyvek és a 4. sz. Montreali Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Montreali Jegyzőkönyvek); vagy

2. bármely, a jelen Egyezményt aláíró egyes Szerződő Állam területén annál fogva, hogy az adott Állam a fenti a)-e) albekezdésekben hivatkozott egy vagy több dokumentum vonatkozásában Szerződő Államként szerepel.

56. cikk

Több jogrendszerrel rendelkező Államok

1. Ha egy Állam két vagy több területi egységgel rendelkezik, ahol egymástól eltérő jogi rendszerek érvényesek a jelen Egyezményben tárgyalt dolgokkal kapcsolatban, akkor az Állam az aláíráskor, megerősítéskor, elfogadáskor, jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy a jelen Egyezmény az összes területi egységére kiterjed, vagy csak az egyikükre, vagy többre, és jogában áll ezt a nyilatkozatát egy másik nyilatkozat benyújtásával bármikor módosítani.

2. Bármely ilyen nyilatkozatról tájékoztatni kell a Letéteményest, és kifejezetten meg kell jelölni, melyek azok a területi egységek, amelyekre az Egyezmény vonatkozik.

3. Az ilyen nyilatkozatot benyújtó szerződő Állammal kapcsolatosan

a) a 23. cikk „nemzeti pénznemre” vonatkozó hivatkozásait úgy kell értelmezni, hogy azok az adott Állam releváns területi egységének a pénznemére vonatkoznak; és

b) a 28. cikk „nemzeti jogra” vonatkozó hivatkozását úgy kell értelmezni, hogy ezek az adott Állam releváns területi egységének a jogára vonatkoznak.

57. cikk

Fenntartások

A jelen Egyezménnyel szemben nem lehet fenntartással élni, kivéve, hogy egy Szerződő Állam egy a Letéteményesnek címzett bejelentés útján bármikor kinyilváníthatja, hogy a jelen Egyezmény nem alkalmazható:

a) az adott Szerződő Állam által nem kereskedelmi célból végzett és közvetlenül működtetett nemzetközi légi fuvarozásra a szuverén Államként teljesített funkciói és feladatai vonatkozásában, és/vagy

b) az adott Szerződő Államban lajstromozott vagy az általa bérelt légi járművön a saját katonai hatóságai számára végzett személy-, áru- és poggyászfuvarozásra, amelynek teljes terhelhetőségét az ilyen hatóságok maguk vagy az ilyen hatóságok megbízásából tartják fenn.

Aminek hiteléül az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak, megfelelő felhatalmazás birtokában, aláírták a jelen Egyezményt.

Kelt Montrealban, az ezerkilencszázkilencvenkilencedik év május hó 28. napján, készült angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyformán hiteles. A jelen Egyezmény a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet archívumában marad letétbe helyezve, és a róla készített hiteles másolatokat a Letéteményes juttatja el a jelen Egyezményt aláíró összes Szerződő Államhoz, valamint a Varsói Egyezményt, a Hágai Jegyzőkönyvet, a Guadalajarai Egyezményt, a Guatemala City Jegyzőkönyvet és a Montreali Jegyzőkönyveket aláíró összes Szerződő Államhoz.”

3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.