1. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 3. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszírozni kívánt egyes gyorsforgalmi útszakaszok esetében - kivéve a koncessziós szerződés keretében megvalósuló útszakaszokat - az Állami Autópálya Kezelő Rt. (a továbbiakban: ÁAK Rt.) látja el a gyorsforgalmi úthálózat beruházási és üzemeltetési feladatait. Ennek keretében
a) ellenérték fejében átveszi a Nemzeti Autópálya Rt.-től (a továbbiakban: NA Rt.) a feladat ellátásához szükséges befejezetlen beruházásokat és a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket,
b) piaci források bevonásával végzi a beruházói és az üzemeltetési tevékenységet,
c) szolgáltatást nyújt, amelynek ellenértékeként piaci bevételeket realizál, így különösen a Magyar Állam által szerződés alapján fizetett rendelkezésre állási díjat.
(5) Az NA Rt.-nek elszámolási kötelezettsége keletkezik a Magyar Állammal szemben az ÁAK Rt.-nek történő - a 3. számú mellékletben megjelölt, folyamatban lévő gyorsforgalmi útberuházások - átruházásával összefüggésben 2005. március 31-éig. Az elszámolási kötelezettség keretében az NA Rt. a Magyar Állam részére megtéríti azokat a pénzeszközöket, amelyeket a központi költségvetésből ezen gyorsforgalmi utak tervezésére, mérnöki lebonyolítására és építésére kapott.”
2. § Az Aptv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges területnek az (1) és (2) bekezdés, továbbá a 6. § (2) bekezdése alapján történő megszerzésével összefüggő fizetési kötelezettség fedezetét a Magyar Állam biztosítja.”
3. § Az Aptv. 17. §-a a következő (3)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben megjelölt miniszteri rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt miniszteri rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül -
a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési, vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható,
b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni,
ha azt előzetesen a KKF engedélyezte.
(5) A gyorsforgalmi utak tervezés előkészítési szakaszában az 5. § (2) bekezdésében rögzített („és elkészíti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt”) tanulmányterv kötelező tartalmi eleme a költség-haszon elemzés, amelynek során a nemzetgazdaság szempontjából legelőnyösebb változatot kell kiválasztani megfelelve a versenyképesség és a gazdaságosság alapelveinek, mint kiemelt közérdekű célnak.
(6) A (4) bekezdésben foglalt korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak az (1) bekezdés szerinti területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként való birtokbavételéig áll fenn.
(7) A (4) bekezdés szerinti engedélyt a KKF megadja, ha
a) a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá
b) a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.
(8) A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra.
(9) A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak gyorsforgalmi út céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan gyorsforgalmi út céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni.
(10) A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője határozattal állapítja meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(11) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére, az (1) bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak a - külön jogszabályban meghatározott - településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és amennyiben szükséges, azt a 18. §-ban említett miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a települési rendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből [3. § (1) bekezdés] biztosítja az önkormányzatok számára.”
4. § Az Aptv. a 17. §-át követően III/A. Fejezettel, a következő alcímmel és 17/A-17/E. §-sal egészül ki:
„III/A. Fejezet
Célkitermelőhelyek létesítésének, üzemeltetésének, megszüntetésének és hatósági felügyeletének különös szabályai
17/A. § (1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott rendeletben, vagy a jogerős építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelőhely létesíthető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott töltésanyag kivételével más ásványi nyersanyag kitermelésére célkitermelőhely nem létesíthető.
(3) A célkitermelőhely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevétele, használata, illetve hasznosítása érdekében annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) - az igénybevételre, a használatra, illetve a hasznosításra, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő - megállapodást kell kötni azzal, hogy az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítése vonatkozásában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 37. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
17/B. § (1) A célkitermelőhely létesítését az építtető kérelmére a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése].
(2) A jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, székhelyét,
b) a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet megjelölését,
c) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem a kérelmező,
d) a felelős műszaki vezető és helyettese nevét, lakcímét.
(3) A komplex műveleti terv a célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó tervezett tevékenységeket határozza meg. A terv műszaki leírásból, térképi dokumentációból és mellékletekből áll.
(4) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
a) a célkitermelőhely létesítés szükségességének indokolását, figyelemmel a már meglévő kitermelőhelyek (bányák) biztosította lehetőségekre, a környezet és a termőföld, a primer ásványi nyersanyag védelme érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználási lehetőségeire,
b) a tervezett célkitermelőhely lehatárolását (közigazgatási egység, helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását,
c) az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét,
d) a célkitermelőhely teleptani, tektonikai, hidrogeológiai, talajmechanikai viszonyainak ismertetését,
e) az igénybevételre tervezett ingatlanok tulajdonosainak név- és címjegyzékét,
f) a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét,
g) a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett időtartamát és a tevékenységek ütemezését,
h) a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj, illetve a fel nem használt töltésanyag, illetve egyéb ásványi nyersanyag lerakásának módját és helyét,
i) a tevékenység során várható veszélyek ismertetését, és a veszélyek elhárításához tervezett intézkedéseket,
j) a kitermeléssel érintett ingatlanoknak és építményeknek a kitermelés káros hatásával szembeni védelme módját,
k) a kitermelés helyének visszahagyási (megszüntetési) módját, a tájrendezési, rekultivációs feladatokat,
l) a kitermelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét,
m) a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait (így a védőpillérbe helyezés, a kitermelés előtt elvégzendő megelőző régészeti feltárás stb.).
(5) A térképi dokumentációnak tartalmaznia kell az út nyomvonalát feltüntető 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatán elkészített műveleti térképet, amelyen fel kell tüntetni:
a) a tevékenységi terület határoló vonalát,
b) az érintett ingatlanok helyrajzi számát,
c) a mellékelt szelvények és metszetek helyét,
d) a maximális talajvízszintet, illetve a kitermelés tervezett talpmélységének izovonalas térképét (mB.f.),
e) a célkitermelőhellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett építményeket, álló- és folyóvizeket,
f) a szállítási útvonalat,
g) a kitermelés miatt eltávolított humusz, illetve a fel nem használt töltésanyag lerakásának helyét.
(6) Az (5) bekezdés szerinti térképi dokumentációnak tartalmaznia kell a szükséges jellemző szelvényeket és metszeteket is, valamint a terület visszahagyás végállapotának térképi ábrázolását.
(7) A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:
a) az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az ingatlanhasználatra kötött megállapodás hiteles másolatát,
b) termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező jogerős földhivatali határozatot,
c) az út megépítésére vonatkozó jogerős építési engedélyt,
d) az illetékes szakhatóság nyilatkozatát a terület régészeti érintettségéről.
(8) A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági eljárásban meghatározott szakhatóságok számának megfelelő példányban kell benyújtani. Az eljárásban szakhatóságként a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági eljárásban meghatározott másodfokú szakhatóságként megjelölt szervek járnak el.
(9) A kérelmet az MBH a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban: MGSz) részére szakvéleményének megadása céljából megküldi.
17/C. § (1) A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű termőföldek megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését.
(2) A komplex műveleti tervet az MBH a szakhatóságok hozzájárulása alapján és az MGSz szakvéleményében foglaltakra tekintettel, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével határozatban hagyja jóvá. Az MBH a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet.
(3) Célkitermelőhely létesítése nem engedélyezhető külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén, védett természeti területeken és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.
(4) A célkitermelőhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak művelési mélysége legfeljebb egy méterre közelítse meg a megelőző 20 év átlagából számított maximális talajvízszintet.
(5) Ha a célkitermelőhely területén végzett munkák során olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, az illetékes szakhatóság kezdeményezésére az MBH a célkitermelőhelyet hivatalból módosítja.
17/D. § (1) A célkitermelőhely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a bányafelügyelet a Bt. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatósági felügyeleti feladatokat lát el.
(3) A célkitermelőhelyről kitermelt töltésanyag az állam tulajdonában marad, felette az engedélyes tulajdont nem szerez. A célkitermelőhelyről kitermelt töltésanyag csak a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.
(4) A célkitermelőhely engedélyese köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a komplex műveleti tervnek megfelelően helyreállítani és ezzel a területet az eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosításra alkalmassá tenni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.
17/E. § (1) Ha a célkitermelőhely engedélyese, vagy megbízásából a tevékenységet végző a tevékenységet engedély nélkül, az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy szabályellenesen gyakorolja, a bányafelügyelet az engedélyest, illetve a tevékenységet végzőt bírsággal sújthatja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Amennyiben az engedélyes, illetve a tevékenységet végző tevékenységével veszélyhelyzetet idéz elő, a bányafelügyelet a tevékenység folytatását felfüggesztheti, ismételt esetben az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft. A bírság összege az eljáró bányafelügyeleti hatóságot illeti meg. A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
5. § Az Aptv. 18. §-a (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra módosul:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:]
„f) az építési engedély kiadása,”
6. § Az Aptv. 18. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) az 1. számú mellékletben megjelölt azon gyorsforgalmi utak esetében, amelyeknél a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, a gyorsforgalmi út nyomvonalát rendeletben hirdesse ki. E rendelettel megállapított nyomvonal tekintetében a 6. § (2) bekezdését, továbbá a 7. és a 17. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát - a környezetvédelemért és a területfejlesztésért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.”
7. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. és 2. számú mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges célkitermelőhelyeken folytatott kitermelő tevékenységre e törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Aptv. elrendeli.”
8. § A Bt. 49. §-a következő 36. ponttal egészül ki:
[49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„36. „Célkitermelőhely” a külön törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag (ideértve ezek változatait és keverékeit is) felszín alatti vizet nem érintő kitermelésére létesített kitermelő hely.”
9. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Telekalakítás - a kisajátításra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak kivételével - csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.”
10. § (1) A kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.”
(2) A Tvr. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni - ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja - a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Ügygondnok kirendelésének van helye a 3. § (2) bekezdésnek b) pontja esetén is, a közigazgatási hivatal megkeresésére.”
(3) A Tvr. a 18. §-t követően a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Amennyiben a gyorsforgalmi út építésével, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények építésével összefüggésben a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, nem kell telekalakítási eljárást lefolytatni, azonban a kisajátítási eljárásba az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.”
(4) A Tvr. 21. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Gyorsforgalmi út építése esetében előmunkálatnak minősül a lőszermentesítés és - feltárási engedély birtokában - a megelőző régészeti feltárás is.”
11. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/G. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(6) Ha a nem központi költségvetési szerv vagyonkezelő kizárólagos állami tulajdonba tartozó dolgot kezel, a KVI a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel elengedheti - a kezelt vagyonnal kapcsolatosan elszámolt értékcsökkenés bevételeiben meg nem térülő összege erejéig - a kezelt vagyonnal összefüggő hosszúlejáratú kötelezettségét.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazására évente, a vagyonkezelő tényleges bevételi adatai figyelembevételével kerülhet sor.”
12. § A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány által 2005. évben újonnan vállalható egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg a 225 000,0 millió forintot.”
13. § (1) Az Aptv. 1. számú mellékletének „M0 Észak, M2-11. sz. főút között (M0 Északi-híd) 10. sz. főút fejlesztése” kezdetű 7. sora a következők szerint módosul:
| „ | ||||||||||
| A 2004. december végéig átadásra kerülő gyorsforgalmi utak | 2005 végéig átadásra kerülő szakaszok | 2006 végéig átadásra kerülő szakaszok | 2007 végéig átadásra kerülő szakaszok | |||||||
| szakasz | kiépítés | sáv | km | sáv | km | sáv | km | sáv | km | |
| M0 Észak, M2-11. sz. főút között | autópálya | 2x2 | 3 | |||||||
| (M0 Északi-híd) 10. sz. főút fejlesztése | főút | 2x2 | 8 | |||||||
| ” | ||||||||||
(2) Az Aptv. 1. számú mellékletének „M6 M0-Dunaújváros 0-60 km” kezdetű 17. sora a következők szerint módosul:
| „ | ||||||||||
| A 2004. december végéig átadásra kerülő gyorsforgalmi utak | 2005 végéig átadásra kerülő szakaszok | 2006 végéig átadásra kerülő szakaszok | 2007 végéig átadásra kerülő szakaszok | |||||||
| szakasz | kiépítés | sáv | km | sáv | km | sáv | km | sáv | km | |
| M6 M0-Érdi tető 13,923-22,125 km | autópálya | 2x2 | 8 | |||||||
| M6 Érdi tető-Dunaújváros 22,125-76,200 km | autópálya | 2x2 | 54 | |||||||
| ” | ||||||||||
(3) Az Aptv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép, egyidejűleg az Aptv. az e törvény 2. számú mellékletével megállapított 3. számú melléklettel egészül ki.
14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezései közül
a) a 2. §, valamint a 10. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben,
b) a 9. §, valamint a 10. § (3)-(4) bekezdésének rendelkezéseit az első fokú határozattal még le nem zárt folyamatban levő ügyekben is
alkalmazni kell.
(2) A törvény 1. §-a, 12. §-a és az Aptv. e törvény 2. számú mellékletével megállapított 3. számú melléklete a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
(3) A törvény hatálybalépését megelőzően kiadott, nyomvonalat megállapító miniszteri rendelettel érintett ingatlanok esetében az Aptv. 17. §-ának e törvény 3. §-ával beiktatott (3)-(4) és (6)-(10) bekezdése szerinti tilalom e törvény hatálybalépésétől számított négy évig áll fenn.
(4) Az Aptv. 17. §-ának e törvény 3. §-ával megállapított (11) bekezdése szerinti hat hónapos határidőt a törvény hatálybalépése előtt kiadott, nyomvonalat megállapító miniszteri rendelet esetében e törvény hatálybalépésétől kell számítani.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról rendelkező 1999. évi CXV. törvény 13. §-ának az Étv. 23. §-a (2) bekezdését megállapító szövegrésze.
„2. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez
M2 Budapest-Vác-országhatár autóút
M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakasz, autópálya
M30 Miskolc-Tornyosnémeti szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M43 Szeged-Makó-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
10. sz. főút Dorog-Budapest közötti szakasz
M0 útgyűrű 11. sz. főút-10. sz. főút közötti szakasz, autóút
M0 útgyűrű 10. sz. főút-1. sz. főút közötti szakasz a forgalom igénye szerinti keresztmetszettel
M3 Nyíregyháza-országhatár szakasz, autóút
M5 Szeged-Röszke-országhatár szakasz, autópálya
M4 Szolnok-országhatár szakasz, autóút
M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros és Dunavecse-Szolnok autóút szakaszok
M9 Sopron-Kaposvár-Szekszárd-53. sz. főút közötti autóút szakaszok
M15 autópálya
M25 autóút M3-Eger között
M6 Bóly-országhatár szakasz, autópályává fejleszthető autóút
M44 Kecskemét-Tiszakürt-Szarvas-Békéscsaba közötti szakasz, autóút
M49 autóút, M3 autópálya-Mátészalka-Csenger-országhatár közötti szakasz”
„3. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez
M30 Emőd-Miskolc (5,5-24,3 km), Miskolc elkerülő főút
M3 Polgár-Görbeháza (174,5-187,5 km)
M70 Tornyiszentmiklós-országhatár (18,6-19,7 km)
M7 Becsehely-Letenye (222,5-231,3 km)
M70 Letenye-Tornyiszentmiklós (0,0-18,6 km)
M3 Görbeháza-Nyíregyháza 4. sz. főút (187,15-226,095 km)
M3 Görbeháza-Nyíregyháza 4. sz. főút-4911. sz. út (234,5-242,7 km), Nyíregyháza elkerülő főút
M35 Görbeháza-Debrecen 354. sz. útig (0,0-35,2 km)
M35 Görbeháza-Debrecen 354. sz. út-4. sz. főútig (35,3-43,9 km), Debrecen elkerülő főút (0,0-4,1 km)
M7 Zamárdi-Balatonszárszó (110,7-125,3 km), Kőrös-hegyi völgyhíd
M7 Balatonszárszó-Ordacsehi (125,3-145,0 km)
M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr (145,0-170,7 km)
M7 Nagykanizsa-Becsehely (206,2-224,3 km)
M8 Dunaújvárosi híd és csatlakozó úthálózat (10,3-15,5 km)”
