Időállapot: közlönyállapot (2005.IV.25.)

2005. évi XVII. törvény

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról * 

I. FEJEZET

EGYES KÖZIGAZGATÁSI NEMPERES ELJÁRÁSOK

Általános szabályok

1. § (1) Közigazgatási nemperes eljárás különösen a 2. és 3. §-ban szabályozott eljárás.

(2) Az e törvényben szabályozott közigazgatási nemperes eljárásokban – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag okirati bizonyításnak van helye.

(3) Az e törvényben szabályozott közigazgatási nemperes eljárásokban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.

Közigazgatási hatóság kötelezése eljárás lefolytatására

2. § (1) Ha a közigazgatási hatóság jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tesz eleget – ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 20. § (6) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike fennáll – az elsőfokú közigazgatási hatóság székhelye szerint illetékes megyei bíróság erre irányuló kérelem esetén – az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül – nemperes eljárásban végzéssel kötelezi a közigazgatási hatóságot az eljárás lefolytatására.

(2) A kérelemben ki kell térni arra, hogy

a) az ügyfél mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási hatósághoz,

b) az ügyfél tudomása szerint kérelme (fellebbezése) alapján sor került-e valamilyen eljárási cselekményre,

c) ha a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási hatóságnak van felügyeleti (törvényességi felügyeletét ellátó) szerve, az ügyfél a hatóság eljárás lefolytatására kötelezése érdekében fordult-e ehhez a szervhez, és kérelme alapján milyen intézkedésre került sor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.

(4) A kérelem tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

Közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata

3. § (1) A Ket. 98. § (2)–(4) bekezdésében megjelölt jogerős közigazgatási végzés ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A kérelem tárgyában a megyei bíróság nemperes eljárásban végzéssel határoz.

(2) A bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.

(3) A bíróság a jogszabálysértő közigazgatási végzést – szükség esetén a végzést hozó közigazgatási hatóság új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezése mellett – hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja. A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Az általános szabályok alkalmazása

4. § A közigazgatási nemperes eljárásokra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai – az ezen, valamint külön törvényben foglalt, továbbá a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók.

II. FEJEZET

A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

5. § (1) A Pp. 324. §-a (2)–(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat

a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat, valamint a Ket. 130. §-a (4) bekezdésében meghatározott végzés,

b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata,

c) más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik az a) pont hatálya alá, de felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli.

(3) E fejezet alkalmazásában

a) közigazgatási szerv: a (2) bekezdés szerint közigazgatási határozat meghozatalára jogosult szerv, szervezet vagy személy;

b) közigazgatási eljárás: a közigazgatási szerv által hozott közigazgatási határozat meghozatalát megelőző eljárás.

(4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el.”

(2) A Pp. a 324. §-át követően az alábbi 324/A. §-sal egészül ki:

„324/A. § A hatósági határozatnak nem minősülő hatósági szerződésekkel kapcsolatban felmerült jogviták [Ket. 77. § (1) és (3) bek.] elbírálására az I–XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárásra a 325. §-ban, a 326. § (2) és (3) bekezdésében, a 327. § (4) bekezdésében, a 329. §-ban és a 336/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.”

6. § A Pp. 326. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„326. § (1) A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. Ha a közigazgatási szerv székhelye nem a működési területén található, a bíróság illetékességét a közigazgatási szerv működési területe alapítja meg. Ha a közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(2) Közigazgatási perekben a megyei bíróság által első fokon hozott határozatok tekintetében – ha törvény a fellebbezést megengedi – a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes.

(3) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki.”

7. § (1) A Pp. 327. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási per indítására az jogosult:

a) aki a felülvizsgálandó közigazgatási határozat alapjául szolgáló eljárásban ügyfél volt vagy az ügyfél jogállása illette meg,

b) akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érinti, vagy

c) aki nemzetközi szerződés alapján környezeti információt kér a közigazgatási szervtől, és e kérelmét a közigazgatási szerv figyelmen kívül hagyta, helytelen módon elutasította vagy nem adott kielégítő választ.”

(2) A Pp. 327. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A perben fél lehet az is, akit a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.”

(3) A Pp. a 327. §-át követően az alábbi 327/A. §-sal egészül ki:

„327/A. § (1) Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha az ügyészi óvás folytán hozott határozat továbbra sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.

(2) Az (1) bekezdés alapján indult eljárás során a 332/A. § b) pontját nem lehet alkalmazni.”

8. § A Pp. 328. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét – a per megindítása előtt – bármelyik megyei bíróságnál előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.”

9. § A Pp. 329. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a § számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók, ha a pert a közigazgatási szerv vezetője ellen kell megindítani.”

10. § A Pp. 330. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés számozása pedig (5) bekezdésre változik:

„(1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl – ide nem értve a 121. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat – tartalmaznia kell:

a) a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát,

b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint

c) ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást.

(2) A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(3) Ha a keresetet az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani, a (2) bekezdés alkalmazása során rá a másodfokú szervre vonatkozó rendelkezések irányadók.

(4) Ha a Ket. szerint – az ügyfél szerződésszegése folytán – a hatósági szerződés hatósági határozatnak minősül, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt e határozat végrehajtásának elrendeléséről szóló végzés kézhezvételétől kell számítani.”

11. § A Pp. 331. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„331. § Ha a fél – törvény rendelkezése ellenére – a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta be, azt a bíróság vizsgálat (124. §) nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervnek. A 330. § (2) bekezdése ebben az esetben is megfelelően irányadó azzal, hogy a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották.”

12. § (1) A Pp. 332. §-a (3)–(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, és a § a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését – már a tárgyalás kitűzése előtt is – kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.

(4) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(5) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről.

(6) Ha a közigazgatási határozat meghozatalára szakhatósági állásfoglalás alapulvételével került sor, az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja.”

(2) A Pp. a 332. §-t követően az alábbi 332/A–332/C. §-sal egészül ki:

„332/A. § A bíróság a keresetlevelet a 130. § alkalmazása során elutasítja különösen akkor, ha:

a) a felperes olyan közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kéri a keresetében, amelynek bírósági felülvizsgálatát törvény kizárja,

b) a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.

332/B. § Ha előzetes bizonyításra nem kerül sor, a bíróságnak az első tárgyalás napját úgy kell kitűznie, hogy az legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (124. §), a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

332/C. § Közigazgatási perben a perindítás hatályai a bíróságnak a 332. § szerint megtett intézkedésekről szóló értesítésének az alperessel való közlésével állnak be.”

13. § A Pp. 333. §-a (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, a (2)–(4) bekezdés számozása pedig (3)–(5) bekezdésre változik:

„(1) Kiskorú felperes által indított közigazgatási perben, valamint a városi gyámhivatal által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított perben, amelyben a gyermek védelme érdekében a gyámhatóság

a) elhelyezi a gyermeket a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél – ha ezekre nincs mód –, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben,

b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,

c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről vagy megváltoztatásáról,

d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,

e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,

f) dönt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,

g) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről,

a bíróság a (3)–(5) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a gyámhivatal által indított perben, valamint ha külön törvény a soron kívül történő eljárásról rendelkezik, a bíróság a (3)–(5) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el.”

14. § A Pp. a 335. §-t követően a következő 335/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Keresetváltoztatás

335/A. § (1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson [141. § (1) bek.] változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló – a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető – rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse.”

15. § A Pp. a 336. §-t követően az alábbi 336/A. és 336/B. §-sal és az ezeket megelőző alcímmel egészül ki:

Bizonyítás

336/A. § (1) A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el:

a) a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében,

b) ha a bizonyítás elrendelésének elmaradása kiskorú érdekeit sérti, vagy

c) ha azt törvény kifejezetten megengedi.

(2) Ha a közigazgatási eljárás hivatalból indult, vagy a közigazgatási szerv a tényállás-megállapítási kötelezettségének nem tett eleget, a közigazgatási szerv köteles a határozata (a szakhatóság az állásfoglalása) alapjául szolgáló tényállás valóságának bizonyítására, ha azt a felperes vitatja.

336/B. § (1) A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Közigazgatási perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 325. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt kizáró ok áll fenn.”

16. § A Pp. 338. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:

A per elbírálása tárgyaláson kívül

338. § (1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha a felperes a keresetlevélben ezt kéri, és a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerint tett nyilatkozatában ehhez hozzájárul.

(2) A közigazgatási eljárásban szerepelt ellenérdekű felet a bíróság a 332. § (5) bekezdése szerint megküldött értesítésben figyelmezteti, hogy annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem a beavatkozás bejelentésének minősül.

(3) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha – az okirati bizonyítást ide nem értve – bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki.

(4) A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának határidejére a 332/B. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell. A tárgyaláson kívül hozott határozatokra a 339. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni:

a) a 333. és a 337. §-ban foglaltak alkalmazása esetén,

b) ha a felperes az alperes kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri, illetve

c) ha a bíróság a per elbírálására már tárgyalást tűzött ki.”

17. § (1) A Pp. 339. §-a (2) bekezdésének m) és n) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:]

m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, valamint a 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó,

n) a családtámogatási ellátásról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,”

[határozat bírósági felülvizsgálata során,]

(2) A Pp. 339. § (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak.”

(3) A Pp. a 339. §-t követően az alábbi 339/A–339/C. §-sal egészül ki:

„339/A. § A bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és a közigazgatási eljárás megindításakor fennálló tények alapján vizsgálja felül.

339/B. § Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.

339/C. § Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg [337. § (3) bekezdés], az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a közigazgatási szervet terhelik.”

18. § A Pp. 340. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a § az alábbi (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elsőfokú eljárásban az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére (155/A. §) irányuló kérelem elutasítása ellen is külön fellebbezésnek van helye, ha az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.

(5) A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

(6) Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.”

19. § (1) E törvény – a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2005. november 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Pp. 332. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja és 339. §-a (2) bekezdésének l) pontja,

b) a polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. §-a (1) bekezdésének második és hatodik francia bekezdése,

c) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 9. §-a, 11. §-a, 15. §-ának (4) bekezdése,

d) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény 27. §-ának (1) bekezdése,

e) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 23. § (3) bekezdése,

f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 12. §-ának b) pontja,

g) az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 51. §-a, valamint

h) a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 32. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 77. §-ának (6) bekezdése, valamint a Ket. 175. §-a és 189. §-ának 1. pontja nem lép hatályba.

(4) E törvény 3. §-a 2006. január 1. napján lép hatályba.

(5) A Pp. 336/B. §-ának (1) bekezdésében a „költségmentesség engedélyezése” szövegrész helyébe 2006. január 1. napján a „költségfeljegyzési jog” szövegrész lép.

(6) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 14. §-a (2) bekezdése 2006. január 1. napján az alábbi l) ponttal egészül ki:

[A fél a jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül jogosult költségfeljegyzési jogra (tárgyi költségfeljegyzési jog) a következő perekben:]

l) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.”