1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
[(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt,]
„b) amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
ba) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben, vagy
bb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 9 forint értékben kap a magánszemély.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.
(4) A magánszemély a munkahely és a lakóhely közötti útvonalra gépjármű használata címén költséget nem számolhat el.”
2. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
3. § (1) E törvény 2005. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvénynek az Szja tv. 25. §-át módosító rendelkezéseit a hatálybalépést követő időszakra kifizetett utazási költségtérítések esetében kell alkalmazni, azzal, hogy e rendelkezések a hatálybalépésüket megelőző, de a 2005. január 1-jét követő időszakra kifizetett utazási költségtérítés esetében is alkalmazhatók, ha azok az említett időszakban hatályos előírásokhoz viszonyítva a magánszemély számára összességükben előnyösebbek.
(3) E törvény 1. számú mellékletének az Szja tv. 1. számú melléklete 8.34. alpontját megállapító rendelkezéseit a helyi utazási bérlet hatálybalépést követő időszakra történő juttatása esetében kell alkalmazni, azzal, hogy e rendelkezések a hatálybalépésüket megelőző, de a 2005. január 1-jét követően juttatott helyi utazási bérlet esetében is alkalmazhatók, ha azok az említett időszakban hatályos előírásokhoz viszonyítva a magánszemély számára összességükben előnyösebbek.
(4) E törvény hatálybalépésével az Szja tv. 1. számú mellékletének 5.7. alpontja hatályát veszti, rendelkezéseit az ezt követően, de még a 2005. január 1-jétől a 2005. június 30-ig tartó időszakra kifizetett utazási költségtérítés, helyi utazási bérlet juttatás esetében alkalmazni lehet, ha e rendelkezések a 2005. július 1-jén hatályba lépő rendelkezésekhez viszonyítva a magánszemély számára összességükben előnyösebbek.
Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.34. alponttal egészül ki:
„8.34. a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet - akkor is, ha azt a munkavégzéséhez használja a magánszemély - árából a 8.17. pontban említett juttatás (e rendelkezés alkalmazásában étkezési juttatás) hiányában a havi 2000 forintot, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában ingyenesen adott étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 6000 forintot, vagy a 8.17. pont szerinti más ingyenes étkezési juttatás értékének és az említett bérlet árának együttes összegéből a havi 10 000 forintot meg nem haladó összeg azzal, hogy
a) ugyanazon magánszemély és ugyanazon munkáltató esetében a három lehetőség közül kiválasztott juttatási mód az adóévben nem módosítható;
b) az ingyenes bérlet értékéből vagy az ingyenes bérlet és az ingyenes étkezési juttatás együttes értékéből az adómentes részt meghaladó összeg, továbbá a munkaviszony megszűnése esetén a bérlet árának a megszűnést követő időszakra jutó arányos része adóköteles természetbeni juttatásnak minősül (kivéve, ha a magánszemély azt a munkáltatónak megfizeti vagy a bérletet visszaszolgáltatja);
c) ha a bérlet érvényességi ideje naptári hónapra vagy egy naptári hónapon belüli időtartamra szól, az adómentes rész és az adóköteles természetbeni juttatás meghatározása szempontjából a juttatást abban a hónapban kell figyelembe venni, amely hónapot a bérleten feltüntettek, illetve amely hónapra az érvényesség időtartama esik; éves bérlet esetén naptári hónapokra, vagy egyébként, ha a bérlet nem naptári hónapra szól és olyan napokra érvényes, amelyek több naptári hónapra esnek, a juttatást a naptári hónapokra a napokkal arányosan megosztva kell meghatározni;
d) az adókötelezettség alá eső érték után az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára - ha a magánszemély munkaviszonya megszűnik, a munkaviszony utolsó napjára - állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be;”
