Időállapot: közlönyállapot (2005.VI.17.)

2005. évi LII. törvény - a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából a Magyar Köztársaság, valamint a Csatorna-szigetek, a Man-sziget és a függő vagy társult karibi területek között aláírt Megállapodások megerősítéséről és kihirdetéséről 5/5. oldal

(iv) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikke alapján, annak hatálya alá tartozó területen és Turks és Caicos szigetek területén kívül illetékességgel bíró kollektív befektetési vállalkozások.

A szerződő felek azonban választhatják azt, hogy e cikk (1) bekezdés (d) pontjában szereplő jövedelmet csak olyan mértékig tekintik kamatnak, amíg az ilyen jövedelem megfelel az e cikk (1) bekezdés (a) és (b) pontja szerinti kamatkifizetésekből közvetlenül vagy közvetetten eredő nyereségeknek.

(2) Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (c) és (d) pontja tekintetében nem rendelkezik a kamatkifizetésekből eredő jövedelem arányára vonatkozó információval, a jövedelem teljes összegét kamatkifizetésnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a kifizető az e cikk (1) bekezdés (d) pontja tekintetében nem rendelkezik információval a követelésbe, illetve az említett bekezdés meghatározása szerinti részvényekbe vagy üzletrészekbe fektetett eszközök százalékos arányáról, e százalékos arányt 40% felettinek kell tekinteni. Amennyiben a kifizető nem tudja meghatározni a haszonhúzó által szerzett jövedelem összegét, a jövedelmet úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a részvények vagy üzletrészek értékesítéséből, visszatérítéséből vagy visszaváltásából eredő jövedelemnek.

(4) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésben meghatározott kamatot egy, az e Megállapodás 7. cikkének (2) bekezdésében említett jogalany számlájára fizetik ki vagy írják jóvá, és ez a jogalany az e Megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem jogosult választásra, akkor az ilyen kamatot az ilyen jogalany általi kamatkifizetésnek kell tekinteni.

(5) E cikk (1) bekezdésének (b) és (d) pontja tekintetében a szerződő felek választhatják azt, hogy a területükön lévő kifizetőktől megkövetelik, hogy a kamatot egy legfeljebb egy éves időszakon keresztül éves szinten állapítsák meg, és ezt az éves szinten megállapított kamatot kamatkifizetésként kezeljék akkor is, ha ezen időszakban nem történik értékesítés, visszaváltás vagy visszatérítés.

(6) E cikk (1) bekezdésének (c) és (d) pontjától eltérve a szerződő felek választhatják azt, hogy a kamatkifizetés fogalmából kizárnak bármely, e rendelkezésekben említett, saját területükön alapított vállalkozásoktól vagy jogalanyoktól eredő jövedelmet, amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át. Hasonlóképpen, e cikk (4) bekezdésétől eltérve, a szerződő felek választhatják azt, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett kamatkifizetés fogalmából kizárják az e Megállapodás 7. cikke (2) bekezdésében említett, területükön alapított olyan jogalanyok számlájára kifizetett vagy arra jóváírt kamatot, amelyek nem jogosultak a 7. cikk (3) bekezdése alapján való választásra, amennyiben az ilyen jogalanyok e cikk (1) bekezdésének (a) pontjában említett követelésekbe való befektetései nem haladják meg eszközeik 15%-át.

Az egyik szerződő fél által gyakorolt ilyen választás a másik szerződő félre is kötelező érvényű.

(7) Az e cikk (1) bekezdés (d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett százalékos arány 2011. január 1-jétől 25%.

(8) Az e cikk (1) bekezdésének (d) pontjában, valamint (6) bekezdésében említett százalékos arányt az érintett vállalkozások vagy jogalanyok alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott befektetési politikájára, vagy ezek hiányában az érintett vállalkozások vagy jogalanyok eszközeinek tényleges összetételére való hivatkozással kell meghatározni.

9. cikk

A forrásadóból (retention tax) származó bevétel megosztása

(1) Turks és Caicos szigetek visszatartja az e Megállapodás alapján levont forrásadó (retention tax) 25%-át, a bevétel fennmaradó 75%-át pedig átutalja a másik szerződő félnek.

(2) E Megállapodás 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően forrásadót (retention tax) kivető Turks és Caicos szigetek a bevétel 25%-át visszatartja, 75%-át pedig az e cikk (1) bekezdése szerint végrehajtott átutalásokkal arányosan átutalja a Magyar Köztársaság részére.

(3) Az ilyen átutalásokra minden évben egy összegben kerül sor, legkésőbb Turks és Caicos szigetek jogszabályai által megállapított adóév végétől számított hat hónapon belül.

(4) A forrásadót (retention tax) kivető Turks és Caicos szigetek megteszi a bevétel-megosztási rendszer megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.

10. cikk

A kettős adóztatás kiküszöbölése

(1) A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél a következő rendelkezésekkel összhangban biztosítja minden – Turks és Caicos szigetek által az e Megállapodásban említett forrásadó (retention tax) kivetése okán esetlegesen felmerülő – kettős adóztatás kiküszöbölését:

(i) amennyiben a haszonhúzó javára jóváírt kamat Turks és Caicos szigetek forrásadó (retention tax) tárgyát képezte, a másik szerződő fél – nemzeti jogával összhangban – a forrásadó összegével megegyező adójóváírást biztosít. Amennyiben ez az összeg meghaladja a másik szerződő fél nemzeti joga szerint fizetendő adó összegét, e szerződő fél a forrásadó (retention tax) többletösszegét visszafizeti a haszonhúzónak;

(ii) amennyiben az e Megállapodás 4. cikkében említett forrásadón (retention tax) felül a haszonhúzó javára jóváírt kamatot bármely egyéb típusú forrásadó (withholding tax/retention tax) terheli, és az adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél – nemzeti jogával vagy a kettős adózási egyezményekkel összhangban – adójóváírást biztosít az ilyen jellegű forrásadókra (withholding tax/retention tax), az ilyen jellegű forrásadót (withholding tax/retention tax) az e cikk (i) albekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása előtt jóvá kell írni.

(2) A haszonhúzó számára adóügyi illetőséggel bíró szerződő fél az e cikk (1) bekezdésében említett adójóváírási rendszert az e Megállapodás 1. cikkében említett forrásadó (retention tax) visszatérítéssel helyettesítheti.

11. cikk

A hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az e Megállapodás 14. cikkében említett átmeneti időszak alatt, de legkésőbb 2010. december 31-ig nem tekinthetők a 8. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti követelésnek az olyan belföldi és nemzetközi kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok, amelyek először 2001. március 1. előtt kerültek kibocsátásra, vagy amelyek eredeti kibocsátási tájékoztatóját a 80/390/EGK tanácsi irányelv szerint az illetékes hatóságok vagy harmadik országok felelős hatóságai ezen időpont előtt jóváhagyták, feltéve, hogy 2002. március 1-jén vagy azt követően nem bocsátanak ki további ilyen hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokat. Amennyiben azonban az átmeneti időszak 2010. december 31. után is folytatódik, e cikk rendelkezéseit csak az olyan hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok tekintetében kell tovább alkalmazni:

– amelyek bruttósítási és lejárat előtti visszaváltási záradékot tartalmaznak, és

– amelyeknél a kifizető a forrásadót (retention tax) alkalmazó tagállamban honos, és e kifizető egy másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére fizet kamatot vagy közvetlenül annak javára kamatkifizetést ír jóvá.

Amennyiben egy kormány vagy egy, az e Megállapodás mellékletében meghatározottak szerint hatóságként eljáró vagy egy nemzetközi szerződés által elismert kapcsolódó jogalany által kibocsátott, a korábbiakban említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen értékpapír kibocsátásának teljes egészét – amely az eredeti kibocsátásból és bármely további kibocsátásból áll – az e Megállapodás 8. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerinti követelésnek kell tekinteni.

Amennyiben a második albekezdés által nem szabályozott bármely más kibocsátó által kibocsátott, fent említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból 2002. március 1-jén vagy azt követően további kibocsátást hajtanak végre, az ilyen további kibocsátást a 8. cikk (1) bekezdésének (a) pontja szerint követelésnek kell tekinteni.

(2) E cikk nem akadályozza a szerződő feleket abban, hogy az (1) bekezdésben említett hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírokból származó bevételeket nemzeti joguknak megfelelően adóztassák.

12. cikk

Kölcsönös egyeztetési eljárás

Amennyiben a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel e Megállapodás végrehajtását vagy értelmezését illetően, a szerződő felek törekednek arra, hogy az ügyet kölcsönös egyeztetéssel oldják meg.

13. cikk

Titoktartás

(1) Bármely szerződő fél illetékes hatósága által megküldött vagy részére szolgáltatott minden információt titokban kell tartani. A titoktartás elve lényeges e Megállapodás megfelelő alkalmazásához és a folytonosság biztosításához.

(2) Valamely szerződő fél illetékes hatósága részére szolgáltatott információ – a másik szerződő fél előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül – kizárólag a közvetlen adózás céljából használható fel.

(3) A szolgáltatott információ kizárólag a közvetlen adózás szempontjából érintett személyek vagy hatóságok számára tehető hozzáférhetővé, valamint kizárólag e személyek vagy hatóságok által és kizárólag ilyen célokra, illetve felügyeleti célokra – ideértve bármely fellebbezés kérdésében való döntést – használható fel. E célok érdekében az információ hozzáférhetővé tehető nyilvános bírósági eljárás vagy egyéb igazságszolgáltatási eljárás során.

(4) Amennyiben valamely szerződő fél illetékes hatósága úgy ítéli meg, hogy egy másik szerződő fél illetékes hatóságától kapott információ hasznos lehet egy másik tagállam illetékes hatósága számára, úgy az illető szerződő fél illetékes hatósága az információt szolgáltató szerződő fél illetékes hatóságának beleegyezésével továbbíthatja az információt e másik tagállam illetékes hatóságának.

14. cikk

Átmeneti időszak

Az Irányelv 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén Turks és Caicos szigetek köteles megszüntetni a forrásadónak (retention tax) és a bevétel megosztásának az ebben a Megállapodásban előírt alkalmazását, és a másik szerződő fél tekintetében az Irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon köteles az automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Amennyiben az átmeneti időszak során Turks és Caicos szigetek úgy dönt, hogy az Irányelv II. fejezetében foglaltakkal megegyező módon alkalmazza az automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket, úgy ettől kezdve nem alkalmazhatja az e Megállapodás 9. cikkében meghatározott forrásadót (withholding tax/retention tax) és a bevétel megosztását.

15. cikk

Hatálybalépés

(1) A Megállapodás azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Kormányok megküldték egymásnak az arra vonatkozó írásos értesítést, hogy az előírt alkotmányos követelményeknek megfeleltek, és az egyezmény rendelkezései azon a napon lépnek hatályba, amelytől kezdődően az Irányelv 17. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően az Irányelvet alkalmazni kell.

(2) Amennyiben Turks és Caicos szigeteken nincsen közvetlen adózás, e Megállapodás 2. cikke nem hatályos a Magyar Köztársaságban.

16. cikk

Megszűnés

(1) E Megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg valamely szerződő fél a Megállapodást fel nem mondja.

(2) E Megállapodást bármely szerződő fél felmondhatja a másik félhez címzett, írásbeli felmondó nyilatkozat útján; a felmondó nyilatkozatnak meg kell határoznia a felmondáshoz vezető körülményeket. Ilyen esetben e Megállapodás hatálya a felmondó nyilatkozat kézbesítésétől számított 12 hónap múlva szűnik meg.

17. cikk

Az alkalmazás és az alkalmazás felfüggesztése

(1) E Megállapodás alkalmazásának feltétele, hogy az Európai Unió minden egyes tagállama, az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino, valamint az Európai Közösség tagállamainak vonatkozó függő és társult területei külön-külön olyan intézkedéseket fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek összhangban vannak az Irányelvben vagy az e Megállapodásban foglaltakkal, illetve megegyeznek azokkal, valamint a végrehajtásra azonos időpontot írnak elő.

(2) Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 12. cikkében előírt kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, azonnali hatállyal felfüggesztheti e Megállapodás vagy annak bármely részének alkalmazását, amennyiben az Irányelvet az európai közösségi joggal összhangban átmenetileg vagy állandó jelleggel a továbbiakban nem kell alkalmazni, illetve ha valamely tagállam felfüggeszti végrehajtási jogszabályainak alkalmazását. A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a felfüggesztéshez vezető körülmények megszűnnek.

(3) Bármely szerződő fél a másik szerződő félhez címzett, a felfüggesztéshez vezető körülményeket meghatározó értesítés útján, az e Megállapodás 12. cikkében kölcsönös egyeztetési eljárásra is figyelemmel, felfüggesztheti e Megállapodás alkalmazását, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott valamely harmadik ország vagy terület az ebben a bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását időközben megszünteti. Az alkalmazás felfüggesztésére csak az értesítést követő két hónapot követően kerülhet sor. A Megállapodás újra alkalmazandó, amint a kérdéses harmadik ország vagy terület az intézkedések alkalmazását újra megkezdi.

Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Megállapodást aláírták.

Készült magyar és angol nyelven, az e nyelveken készült szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(Melléklet: A kapcsolódó szervezetek jegyzéke)

MELLÉKLET

A kapcsolódó szervezetek jegyzéke

E megállapodás 11. cikkének alkalmazásában a következő szervezetek tekintendők „hatóságként eljáró, vagy nemzetközi szerződés által elismert szerepű kapcsolódó szervezetnek”.

Az EURÓPAI UNIÓN BELÜLI SZERVEZETEK:

Belgium

Vlaams Gewest (Flamand Régió)

Région wallonne (Vallon Régió)

Région bruxelloise/Brussels Gewest (Brüsszel Régió)

Communauté française (Francia Közösség)

Vlaamse Gemeenschap (Flamand Közösség)

Deutschsprachige Gemeinschaft (Német Ajkú Közösség)

Spanyolország

Xunta de Galicia (Galícia regionális kormánya)

Junta de Andalucía (Andalúzia regionális kormánya)

Junta de Extremadura (Extremadura regionális kormánya)

Junta de Castilla-La Mancha (Castilla-La Mancha regionális kormánya)

Junta de Castilla-León (Castilla-León regionális kormánya)

Gobierno Foral de Navarra (Navarra regionális kormánya)

Govern de les Illes Balears (a Baleár-szigetek kormánya)

Generalitat de Catalunya (Katalónia autonóm kormánya)

Generalitat de Valencia (Valencia autonóm kormánya)

Diputación General de Aragón (Aragónia regionális tanácsa)

Gobierno de las Islas Canarias (a Kanári-szigetek kormánya)

Gobierno de Murcia (Murcia kormánya)

Gobierno de Madrid (Madrid kormánya)

Gobierno de la Comunidad Autónoma del País Vasco/Euzkadi (az autonóm baszkföldi közösség kormánya)

Diputación General de Guipúzcoa (Guipúzcoa regionális tanácsa)

Diputación Foral de Vizcaya/Bizkaia (Vizcaya/Bizkaia regionális tanácsa)

Diputación General de Alava (Alava regionális tanácsa)

Ayuntamiento de Madrid (Madrid városi tanácsa)

Ayuntamiento de Barcelona (Barcelona városi tanácsa)

Cabildo Insular de Gran Canaria (a Kanári-szigetek sziget tanácsa)

Cabildo Insular de Tenerife (Tenerife szigetének tanácsa)

Instituto de Crédito Oficial (Állami Hitelintézet)

Instituto Catalán de Finanzas (Katalónia Pénzügyi Intézete)

Instituto Valenciano de Finanzas (Valencia Pénzügyi Intézete)

Görögország

Οργανισμός Тηλεττικoινωνιών Ελλάδoς (Nemzeti Távközlési Szervezet)

Οργανισμός Σιδηρoδρόμων Ελλάδoς (Nemzeti Vasútszervezet)

Δημόσια Εττιχείρηση Ηλεκτρισμoύ (Állami Villamosenergia-vállalat)

Franciaország

La Caisse d’amortissement de la dette sociale (CADES) (Társadalmi Adósságtörlesztési Pénztár)

L’Agence française de développement (AFD) (Francia Fejlesztési Ügynökség)

Réseau Ferré de France (RFF) (Francia Vasúthálózat)

Caisse Nationale des Autoroutes (CNA) (Nemzeti Autópálya Pénztár)

Assistance publique Hőpitaux de Paris (APHP) (Párizsi Kórházak Köztámogatása)

Charbonnages de France (CDF) (Franciaországi Széntanács)

Entreprise minière et chimique (EMC) (Bányászati és Vegyészeti Vállalat)

Olaszország

Régiók

Megyék

Járások

Cassa Depositi e Prestiti (Betéti- és Kölcsönpénztár)

Lettország

Pašvaldības (helyi önkormányzatok)

Lengyelország

gminy (falvak)

powiaty (kerületek)

województwa (megyék)

związki gmin (falvak társulásai)

powiatów (kerületek társulásai)

województw (megyék társulásai)

miasto stołeczne Warszawa (Varsó főváros)

Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség)

Agencja Nieruchomości Rolnych (Mezőgazdasági Tulajdon Ügynökség)

Portugália

Regiăo Autónoma da Madeira (Madeira autonóm régiója)

Regiăo Autónoma dos Açores (Açores autonóm régiója)

Törvényhatóságok

Szlovákia

mestá a obce (törvényhatóságok)

Železnice Slovenskej republiky (Szlovák Vasúttársaság)

Štátny fond cestného hospodárstva (Állami Útkezelő Alap)

Slovenské elektrárne (Szlovák Erőművek)

Vodohospodárska výstavba (Vízgazdasági Építő Társaság)

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK:

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

Ázsiai Fejlesztési Bank

Afrikai Fejlesztési Bank

Világbank / IBRD / IMF

Nemzetközi Pénzügyi Társaság

Amerika-közi Fejlesztési Bank

Európa Tanácsi Szociális Fejlesztési Alap

EURATOM

Európai Közösség

Corporación Andina de Fomento (CAF) (Andoki Fejlesztési Társaság)

Eurofirma

Európai Szén- és Acélközösség

Északi Beruházási Bank

Karibi Fejlesztési Bank

A 11. cikk rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek a fent említett nemzetközi szervezetek tekintetében esetlegesen fennálló nemzetközi kötelezettségvállalásait.

HARMADIK ORSZÁGOK SZERVEZETEI:

Szervezetek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:

1) A nemzeti kritériumok szerint a szervezet egyértelműen közjogi szervnek minősül.

2) Az ilyen közjogi szerv olyan nem piaci szereplő, amely elsősorban nem piaci javak és szolgáltatások biztosítása mellett a közjó érdekében kezeli és finanszírozza a tevékenységek egy olyan csoportját, amelyet ténylegesen az államháztartás ellenőriz.

3) Az ilyen közjogi szervezet nagy és rendszeres állampapír-kibocsátó.

4) Az érintett állam garantálni tudja, hogy az ilyen közjogi szervezet bruttósítási záradék esetén nem fog lejárat előtti visszaváltást eszközölni.