2005. évi LXII. törvény

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról ^* 

A pénzügyi piacok integritása, az értékpapírok és származtatott termékek iránti közbizalom erősítése, valamint a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció (a továbbiakban: piacbefolyásolás) visszaszorítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„5. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában;”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„29. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket:

a) a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik,

b) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,

c) a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),

d) biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),

e) a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák,

f) a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia),

g) a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről,

h) szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített, a többi tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán;”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„35. értékpapírkód: az értékpapír sorozat azonosítására szolgáló ISIN azonosító;”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„36. értékpapír-sorozat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége;”

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„37. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;”

(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„38. értékpapír letéti őrzés: értékpapír megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása;”

(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 53. intézményi befektető:]

„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”

(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 80. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„80. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala;”

(10) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 86. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„86. portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből, tőzsdei termékekből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli;”

(11) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 103. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

103. ügynök]

„a) a befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi és ennek során az ügyfél pénzét és egyéb eszközét kezelheti;”

(12) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 130-134. ponttal egészül ki:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„130. befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, amelynek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozhat, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Ideszámít a nyilvánosság számára közölt tény, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele;

131. portfóliókezelést végző személy: a 86. pontban meghatározott tevékenységet végző természetes személy;

132. ajánlattevő:

a) e törvény IV. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapírt nyilvános értékesítésre felajánlja;

b) e törvény VI. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz;

133. minősített befektető:

a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személyek, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, befektetési alapot, befektetési alapkezelő társaságot, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat, portfóliókezelőt, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amely kizárólagos tevékenysége az értékpapírokba, illetve egyéb befektetési eszközökbe történő befektetés;

b) nemzeti és regionális kormányok, központi bankok, nemzetközi és nemzetek feletti pénzügyi szervezetek;

c) kis- és középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezetek;

d) olyan természetes személy, akit a Felügyelet, illetőleg a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve, hogy szerepel a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által vezetett nyilvántartásban;

e) olyan kis- és középvállalkozás, amelyet a Felügyelet, illetőleg a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága saját kérésére annak minősített, feltéve, hogy szerepel a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által vezetett nyilvántartásban;

134. kis- és középvállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:

a) a foglalkoztatottak átlagos éves létszáma kettőszázötven főnél kevesebb;

b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeget;

c) éves nettó árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő összeget.”

(13) A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet,”

(14) A Tpt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő 8. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„8. IOSCO: Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete (International Organization of Securities Commissions).”

2. § A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, illetőleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, illetőleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - a befektetési szolgáltató, mint bizományos közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”

3. § A Tpt. IV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„AZ ÉRTÉKPAPÍROK FORGALOMBA HOZATALA, SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSE”

4. § A Tpt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:

a) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: a részvény, az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír, valamint bármely olyan értékpapír, amely jogot ad részvény vagy egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír megszerzésére az értékpapír átváltása, vagy a benne megtestesített jog gyakorlása által, feltéve, hogy az értékpapírt a részvény vagy az egyéb, gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő értékpapír kibocsátója, vagy vele azonos csoportba tartozó személy bocsátotta ki;

b) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden egyéb, az a) pontba nem tartozó értékpapír esetében.

(2) E fejezet, valamint az 52/A. § rendelkezéseit - a 44-46. §-ban foglalt rendelkezések kivételével - a Bizottság 809/2004/EK rendeletével együtt kell alkalmazni.”

5. § A Tpt. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha

a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel;

b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel;

c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból;

d) az értékpapír névértéke legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő összeg; vagy

e) az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget.

(2) Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha

a) a kibocsátó korábban már kibocsátott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel;

c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e) az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak ajánlja fel, értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírját valamely szabályozott piacra bevezették.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegek átszámításánál a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.”

6. § A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén befektetési szolgáltató igénybevétele kötelező, kivéve, ha

a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;

b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”

7. § A Tpt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel.”

8. § A Tpt. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalát a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül a kibocsátó köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.

(3) Semmis az értékpapír adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hozták forgalomba és a forgalomba hozatal nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek. A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.”

9. § A Tpt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát.”

10. § A Tpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) Természetes személy, illetve kis- és középvállalkozás a Felügyelethez benyújtott kérelmében kezdeményezheti, hogy a 14. § alkalmazásában minősített befektetőnek minősüljön. A kérelmezőt a Felügyelet egy évre felveszi a minősített befektetőkről vezetett nyilvántartásba.

(2) A természetes személy kérelmezőt a Felügyelet akkor veszi fel a minősített befektetők nyilvántartásába, ha magyar állampolgár vagy legalább egy éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és az a)-c) pontban foglalt feltételek közül legalább kettőnek megfelel:

a) az előző négy negyedévben negyedévente legalább tíz, egyenként legalább ötvenezer euró vagy az ügyletkötés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összegű ügyletet kötött értékpapírokra;

b) értékpapír portfóliója a kérelem benyújtásakor meghaladja az ötszázezer eurót, illetve az MNB hivatalos devizaárfolyamon számított annak megfelelő összeget;

c) az 5. § (1) bekezdése 133. pontjának a) alpontjában felsorolt jogi személyek valamelyikénél olyan beosztásban dolgozik, vagy legalább egy éven keresztül olyan beosztásban dolgozott, amelyhez szükséges az értékpapír befektetések ismerete.

(3) A Felügyelet a minősített befektetők nyilvántartását a kibocsátó erre irányuló kérelme esetén rendelkezésére bocsátja.

(4) A minősített befektetők nyilvántartásában szereplő bármely személy bármikor kérelmezheti a nyilvántartásból történő törlését.

(5) A Felügyelet a nyilvántartás módosításakor gondoskodik a korábbi állapot megőrzéséről.”

11. § A Tpt. a 20. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:

„Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala”

12. § A Tpt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni.

(2) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános értékesítésre történő felajánlására, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetésére az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.

(4) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír a nyilvános értékesítésre történő felajánlását, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetését követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.”

13. § A Tpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztatót) és - az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése kivételével - nyilvános ajánlattételt (a továbbiakban: hirdetményt) köteles közzétenni.

(2) Nem kell tájékoztatót, illetve hirdetményt közzétenni:

a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;

b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;

c) a 22. §-ban meghatározott esetben.

(3) A kibocsátó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. A Felügyelet ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelt-e.”

14. § A Tpt. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Már nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír esetén nem kell újabb tájékoztatót és hirdetményt közzétenni, ha

a) a kibocsátó korábban már forgalomba hozott részvényekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvényeket bocsát ki, és az ilyen új részvények forgalomba hozatala nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

b) az értékpapírt részvénytársaságban történő, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket vagy osztalékként ezekkel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e) az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha a kibocsátó valamely értékpapírját valamely szabályozott piacra bevezették.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt esetben akkor nincs szükség tájékoztató és hirdetmény közzétételére, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum az érintett befektetők rendelkezésére áll.

(3) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában foglalt esetben a kibocsátó köteles bejelenteni a Felügyeletnek a forgalomba hozott értékpapír fajtáját, számát, valamint a forgalomba hozatal okát és részletes körülményeit.

(4) Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha

a) az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket ugyanarra a szabályozott piacra már korábban bevezették, és tizenkét hónapon belül a bevezetendő részvények darabszáma nem haladja meg a korábban a szabályozott piacra bevezetett részvény darabszám tíz százalékát;

b) a részvény a korábban ugyanazon szabályozott piacra bevezetett, azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvény helyébe lép, ha a részvénycsere nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

c) az értékpapírt részvénytársaságban, nyilvános vételi ajánlat keretében történő befolyásszerzéssel kapcsolatban ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;

d) az értékpapírt a társaságok egyesülésével kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;

e) a részvénytársaság a részvényeseinek ingyenesen juttat az alaptőkén felüli vagyon terhére részvényeket, vagy osztalékként azzal a részvénnyel azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik, ha ezeket a részvényeket korábban ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

f) az értékpapírt a kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása a kibocsátó munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

g) valamely értékpapír átváltásából, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásából származó részvény bevezetése esetén, ha az azzal azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

h) az értékpapírt más szabályozott piacra már bevezették, amennyiben

1. az értékpapírt vagy az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt a másik szabályozott piacra már legalább tizennyolc hónapja bevezették;

2. a bevezetés során más tagállam hatályos jogszabályai által előírt tájékoztatót tettek közzé;

3. a forgalomban tartás során fennálló kötelezettségeket teljesítették;

4. a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy a 27. § (1) bekezdésében meghatározott összefoglalót tesz közzé magyar nyelven a 34. §-ban meghatározott módon. Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy a befektető hol tekintheti meg a legutolsó kibocsátási tájékoztatót és a rendszeres tájékoztatási kötelezettség szerint kiadott pénzügyi információt.”

(5) A (4) bekezdés c)-d) pontjában foglalt esetben akkor nem kell tájékoztatót közzétenni, ha a felajánlott értékpapírra, illetve annak kibocsátójára vonatkozóan a Felügyelet által a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűnek elfogadott információkat tartalmazó dokumentum a befektetők rendelkezésére áll.

(6) A (4) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott esetben a kibocsátó vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy köteles a Felügyeletnek bejelenteni a bevezetni kívánt értékpapír fajtáját, darabszámát, valamint a forgalomba hozatal okát és körülményének részleteit.”

15. § A Tpt. 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha

a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik;

b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;

c) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza, forgalomba, vagy

d) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.

(2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók.”

16. § A Tpt. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési, illetőleg értékpapír számlavezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve központi értéktár - a kibocsátóval történő megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévő, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki.

(2) A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:

a) a kibocsátó nevét;

b) az elsődleges értékpapír valamennyi kellékét;

c) a másodlagos értékpapír értékpapírkódját;

d) a másodlagos értékpapír kiállításának helyét és idejét;

e) a forgalomba hozott teljes sorozat össznévértékét;

f) a forgalomba hozott értékpapírok számát, és

g) nyomdai úton előállított értékpapír esetében a kibocsátó aláírását.

(3) A másodlagos értékpapír forgalomba hozatalának időpontjától annak bevonásáig az elsődleges értékpapír által jog nem gyakorolható.”

17. § A Tpt. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha - a 21. §-ban foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által engedélyezett tájékoztató és hirdetmény hiányában, illetőleg - a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvényét a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül ajánlották fel nyilvános értékesítésre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel.”

18. § A Tpt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

(2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti.

(4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).

(5) Nem kell a tájékoztatónak összefoglalót tartalmazni, ha a tájékoztató olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése céljából készült, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg, ide nem értve azt az esetet, amikor az értékpapírt Magyarországon is be kívánják vezetni szabályozott piacra és a tájékoztatót nem magyar nyelven készítették el.”

19. § A Tpt. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén ismertetni kell a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy:

a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;

b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;

c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és

d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel.

(2) Ha a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg végleges ajánlati ára a tájékoztatóban nem jeleníthető meg, akkor

a) közzé kell tenni az értékpapír maximális árát, továbbá azokat a szempontokat vagy feltételeket, amelyek alapján meghatározásra kerül a felajánlott értékpapír mennyisége, illetőleg a végleges ajánlati ára, vagy

b) biztosítani kell, hogy a befektető az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatát a végleges ajánlati ár, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiség közzétételét követő legalább két munkanapon belül visszavonhassa.

(3) Az értékpapír végleges ajánlati árát, illetőleg a felajánlott értékpapír mennyiségét a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni és erről ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell a Felügyeletet.

(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - ideértve az opciós utalványt is - kibocsátási program keretében történő forgalomba hozatala, jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala esetén, illetőleg ha a kibocsátó tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal kíván azonos típusú, illetve fajtájú jelzáloglevelet forgalomba hozni, a 26. §-ban meghatározott tájékoztató helyett alaptájékoztatót is készíthet.

(5) Az alaptájékoztató a kibocsátási program egészére, az adagolt kibocsátás keretében történő minden forgalomba hozatal összességére, valamint a tizenkét hónapon belül tervezett több forgalomba hozatalra együttesen vonatkozó összes információt egyetlen dokumentumban tartalmazza.

(6) Alaptájékoztató közzététele esetében az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi.

(7) A Felügyelet engedélyezheti valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását, ha:

a) az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket sértene;

b) az információ nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a kibocsátó érdekeit és annak elhagyása nem félrevezető a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok megítélése szempontjából;

c) az információ a forgalomba hozatal szempontjából lényegtelen és nem befolyásolja a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy pénzügyi helyzetének megítélését.

(8) Ha valamely jogszabály által megkövetelt információ a kibocsátó tevékenységi körére, vagy az értékpapírra való tekintettel nem értelmezhető, a tájékoztatóban a kibocsátó vagy az értékpapír sajátosságainak megfelelő hasonló információt kell feltüntetni.”

20. § A Tpt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A tájékoztatóba a szükséges információ hivatkozással is beépíthető. Hivatkozni csak a Felügyelet által jóváhagyott vagy részére bejelentett, korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg közzétett okiratra lehet. Ha az információ egy része hivatkozással kerül beépítésre a tájékoztatóba, mellékelni kell egy hivatkozási listát az információk egyértelmű azonosíthatósága érdekében.

(2) Az összefoglaló nem tartalmazhat hivatkozást.”

21. § A Tpt. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.

(2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

(3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz.”

22. § A Tpt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.”

23. § A Tpt. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A tájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt a tájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni, vagy szabályozott piacra bevezetni. Kibocsátási programra vonatkozóan közzétett alaptájékoztató tizenkét hónapig érvényes. Jelzáloglevél adagolt kibocsátás keretében történő forgalomba hozatala, illetőleg tizenkét hónapon belül legalább két alkalommal történő forgalomba hozatala esetén az alaptájékoztató az összes forgalomba hozatali eljárás lezárásáig érvényes.

(2) A regisztrációs okmány tizenkét hónapig érvényes, ha a kibocsátó teljesíti az 52/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét.

(3) Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együttesen érvényes tájékoztatót képez.”

24. § A Tpt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Ha a közzététel engedélyezése és forgalomba hozatali eljárás lezárása, illetőleg az értékpapírral történő kereskedésnek a szabályozott piacon való megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését.

(2) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató, illetőleg az alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

(3) A tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítésének közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kiegészítés közzétételének engedélyezésére a tájékoztató közzététele engedélyezésének szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az engedélykérelmet a Felügyelet hét munkanapon belül bírálja el.

(4) A kibocsátó és a forgalmazó a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett kiegészítését a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kiegészítés közzétételéig a Felügyelet a forgalomba hozatali eljárást felfüggesztheti.”

25. § A Tpt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Ha a tájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapír lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult elfogadó nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

(2) Ha jogszabály vagy a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő a forgalomba hozatali eljárás eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiségre a forgalomba hozatali eljárás zárónapjáig nem történik kötelezettségvállalás, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás zárónapját követő hét napon belül köteles a már befizetett teljes összeget a tájékoztatóban meghirdetett módon - kamatfizetési kötelezettség nélkül - visszafizetni.

(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a jegyzéskor vagy vásárláskor befizetett összeget az engedély visszavonásától számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.”

26. § A Tpt. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás kezdő időpontját, illetőleg a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdését megelőzően, legalább a (3) bekezdésben megjelölt helyen kell közzétenni.

(2) Ha egy részvénysorozatot kibocsátásakor hoznak nyilvánosan forgalomba és a forgalomba hozatali eljárás időtartama kevesebb, mint hat munkanap, a tájékoztatót legalább hat munkanappal a forgalomba hozatali eljárás lezárását megelőzően kell közzé tenni.

(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban

a) közzé kell tenni a (4) bekezdésben meghatározott helyen, vagy

b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani.

(4) A közzététel helye:

a) legalább egy országos terjesztésű napilap, vagy

b) a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy

c) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy

d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.

(5) Ha a kibocsátó a tájékoztatót a (3) bekezdés b) pontja, vagy a (4) bekezdés a) pontja szerint teszi közzé, a Felügyelet kötelezheti a kibocsátót, hogy a tájékoztatót a (4) bekezdés b) pontja szerint honlapján is közzétegye.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti közzététel esetén a tájékoztatót minden olyan tagállamban, ahol az értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozzák, vagy szabályozott piacra be kívánják vezetni, legalább egy, széles körben terjesztett napilapban meg kell jelentetni.

(7) Ha a tájékoztatót elektronikus úton teszik közzé, a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó a befektető kérésére köteles azt nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésére bocsátani.

(8) Az elektronikus úton történő közzététel esetében biztosítani kell, hogy a tájékoztató mindaddig könnyen hozzáférhető legyen, amíg az értékpapír forgalomban van.

(9) Ha a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, illetve hivatkozást tartalmaz, az egyes dokumentumok és információk külön-külön is közzétehetők a (3) bekezdés szerint. Ebben az esetben minden dokumentumban fel kell tüntetni, hogy a többi dokumentum vagy a tájékoztató egésze hol tekinthető meg.

(10) A tájékoztatót, illetőleg a tájékoztató módosítását mindig a Felügyelet által engedélyezett tartalommal és formában kell közzétenni.

(11) A Felügyelet - a hozzá bejelentett adatok alapján - a honlapján közzéteszi, hogy a közzétételre kötelezettek hol tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek.”

27. § A Tpt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával összefüggésbe hozható minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, az ajánlattevő, a forgalmazásban forgalmazóként vagy jegyzési garanciavállalás formájában részt vevő befektetési szolgáltató, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy által megjelentetett dokumentum - ide nem értve a tájékoztatót, az alaptájékoztatót és a hirdetményt - hirdetésnek minősül.

(2) Minden, az (1) bekezdés szerinti dokumentumban egyértelműen jelezni kell, hogy az hirdetés.

(3) A hirdetésben foglalt információ nem lehet félrevezető vagy pontatlan. A hirdetésben foglalt információnak összhangban kell lenni a tájékoztatóban foglalt információval.

(4) A hirdetésben meg kell jelölni, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatosan tájékoztató közzétételére került vagy kerül sor és hogy a tájékoztatót hol lehet megtekinteni.

(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a hirdetés tervezetét a Felügyelethez a megjelenés előtt legalább öt munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest.

(6) Ha a Felügyelet a hirdetés benyújtását követő öt munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy azok megjelenését - a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályi előírások szempontjából - a Felügyelet jóváhagyta.”

28. § A Tpt. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A 26. §-ban meghatározott tájékoztató, illetve a 27. § (4) bekezdésében meghatározott alaptájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) Nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte és a Felügyeletnek igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak.

(3) Magyarországon székhellyel rendelkező kibocsátó a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával is engedélyeztetheti, ha:

a) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amelynek névértéke legalább ezer euró, illetőleg a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva ennek megfelelő összeg, vagy

b) olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt hoz forgalomba, amely átváltás útján, vagy az általa megtestesített jog gyakorlásával jogot ad valamely más értékpapír vagy pénz megszerzésére, feltéve, hogy a kibocsátó nem azonos a megszerezhető másik értékpapír kibocsátójával és nem tartozik vele azonos csoportba.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményező személy abban a tagállamban kezdeményezheti a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését, amelyben az értékpapírt nyilvánosan vételre fel akarja ajánlani, vagy amelyben az értékpapírt szabályozott piacra be kívánja vezetni.”

29. § A Tpt. 37. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) Harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó által benyújtott engedélykérelem alapján a Felügyelet engedélyezheti a tájékoztató közzétételét, ha a kibocsátó az értékpapírt Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetőleg szabályozott piacra bevezetni és a tájékoztató

a) megfelel az Európai Unió szabályainak, vagy

b) megfelel a nemzetközi szabványoknak, így különösen az IOSCO közzétételi szabványainak és

a tájékoztatóban foglalt információra, így különösen a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó információra az e törvényben foglalt követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak.

(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés alapján megadott engedélyére a 40-41. § alkalmazandó.”

30. § A Tpt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a tájékoztató tervezetét;

b) a hirdetmény szövegtervét;

c) a jegyzési ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra jegyzés útján kerül sor;

d) az aukciós ív tervezetét, amennyiben a forgalomba hozatalra aukció útján kerül sor;

e) az értékpapír szövegtervezetét, illetve a dematerializált értékpapírról kiállított okirat tervezetét;

f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;

g) gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában működő kibocsátó esetén a létesítő okiratot;

h) a forgalomba hozatalt elhatározó döntést tartalmazó okiratot;

i) zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános forgalomba hozatalra történő felajánlása, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén a társaság működési formájának módosítására vonatkozó döntést tartalmazó okiratot;

j) a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával megbízott befektetési szolgáltató és a kibocsátó közötti szerződést vagy szerződéstervezetet, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatók egymás közötti szerződéseit.

(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó, valamint ezen személyek könyvvizsgálója, vezető tisztségviselője, ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetőleg az a jogi személy, amelyben a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy, illetőleg a forgalmazó ellenőrző részesedéssel rendelkezik, köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni, adatokkal, dokumentumokkal alátámasztani.

(3) A Felügyelet jogosult a forgalmazó, a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve azokat az általa felkért külső szakértővel megvizsgáltatni.

(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú - így különösen, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, vagy a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges - a Felügyelet kötelezi a forgalmazót és a kibocsátót, az ajánlattevőt, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személyt ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetéseiben feltűnő módon történő feltüntetésére.

(5) A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy, illetve a forgalmazó a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha az engedélyezési eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását) teszi szükségessé.

(6) A Felügyelet az engedély megadását megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, a forgalomba hozatal joggal való visszaélésre irányul vagy a forgalmazó, a kibocsátó nem tesz eleget a (2)-(4) bekezdés alapján tett felügyeleti intézkedésnek.”

31. § A Tpt. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása szükséges. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.

(2) A Felügyelet másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megkeresése esetén elvégezheti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához benyújtott kérelem alapján a tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételének engedélyezését. Az engedély megadásának vagy elutasításának határideje ebben az esetben attól a naptól kezdődően számítandó, amikor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelmezőt az engedélykérelem átadásáról értesíti.”

32. § A Tpt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A Felügyelet - ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte - a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és - ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges - a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.

(2) Ha a Felügyelet a 27. § (5) bekezdése alapján valamely információnak a tájékoztatóból való elhagyását engedélyezte, ennek tényét, valamint indokát is megjelöli a hatósági bizonyítványban.

(3) A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, illetőleg ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tájékoztató minden kiegészítésére is.”

33. § A Tpt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.

(2) Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. A tájékoztató kiegészítését a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is kezdeményezheti.”

34. § A Tpt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26-27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt - ha lehetséges - megadja a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is.”

35. § A Tpt. 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) Ha a Magyarországon, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező kérelmező az értékpapírt kizárólag Magyarországon kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

(2) Ha a kérelmező az értékpapírt kizárólag más tagállamban kívánja nyilvánosan forgalomba hozni, illetve szabályozott piacra bevezetni, a tájékoztatót - a kérelmező választása szerint - vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, vagy egy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven, valamint - a kérelmező választása szerint - a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni.

(3) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és valamely más tagállamban is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven, valamint - a kérelmező választása szerint - az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is el kell készíteni.

(4) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon nyilvánosan forgalomba kívánja hozni és a tájékoztatót nem magyar nyelven készíti el, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni. Ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy a tájékoztatót más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által megadott engedély alapján teszi közzé Magyarországon, az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni.

(5) Ha a kérelmező olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kíván szabályozott piacra bevezetni, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, vagy a forgalomba hozatal napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, a tájékoztatót vagy egy. minden érintett felügyeleti hatóság által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon szabályozott piacra be kívánja vezetni és a tájékoztatót nem készítik el magyar nyelven, akkor az összefoglalót magyar nyelven is el kell készíteni és közzé kell tenni.”

36. § A Tpt. a 44. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:

„Egyes értékpapírokra vonatkozó sajátos szabályok”

37. § A Tpt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) Állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt - nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató és a hirdetmény helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.

(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 34. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen. A kibocsátási árat - amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.

(4) Állampapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajta állampapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok alkalmazhatók.

(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogokat, vagy a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető tartalmát megváltoztatja, a változtatás tartalmát legkésőbb a változtatás időpontját három munkanappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a változtatás tényét a (3) bekezdésben meghatározott módon közzétenni.”

38. § A Tpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek legalább egy tagállam a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon.

(2) Hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertető tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon:

a) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az értékpapírok

1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők,

2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez,

3. betétgyűjtést valósítanak meg és

4. kiterjed rájuk az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosítás;

b) kibocsátási program keretében forgalomba hozott hasonló típusú értékpapírok esetében, ha az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az első forgalomba hozataltól számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el az ötvenmillió eurót, vagy a forgalomba hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számítva annak megfelelő összeget és az értékpapírok

1. nem alárendelt kölcsönt testesítenek meg, nem konvertálhatók és nem átcserélhetők és

2. nem adnak jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódnak származtatott termékhez.”

39. § A Tpt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § Helyi önkormányzat, illetőleg valamely tagállam regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a kibocsátó a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal is elkészítheti a tájékoztatót. A tájékoztató a Felügyelet engedélyével tehető közzé a 34. §-ban meghatározott módon.”

40. § A Tpt. 47. §-a elé a következő új cím kerül:

„A forgalomba hozatal módja és általános szabályai”

41. § A Tpt. 47. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.

(2) Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat semmis.

(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő eltérő rendelkezése hiányában a forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek.

(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.

(5) A befektető személy által a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a forgalmazónak átadott személyes adatok - a befektető személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott, befektető személy által adott hozzájárulás nem lehet része az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatnak.

(7) Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a 33. § (2) bekezdésében meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel.”

42. § A Tpt. 48. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Az allokáció során a forgalomba hozatali eljárás első három napja alatt az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatot tett személyek azonos elbánás alá esnek, függetlenül attól, hogy nyilatkozatukat mely időpontban tették meg.

(2) Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a tájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni.

(3) Az allokációt megelőzően a forgalmazó köteles ellenőrizni az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatban megadott értékpapír-számlaszám valódiságát.”

43. § A Tpt. 49. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza.

(2) A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az nem lehet rövidebb, mint három munkanap.

(3) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta.”

44. § A Tpt. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni.

(2) Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan.

(3) Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes.

(4) Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg.”

45. § A Tpt. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § Adagolt kibocsátás esetén a kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja.”

46. § A Tpt. 52. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Eszközökkel fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a rendszeres tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport értékének változását, az eszközzel, vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását.”

47. § A Tpt. 52. §-át követően a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) A 44-46. §-ban foglalt esetek kivételével, ha az értékpapírt valamely szabályozott piacra bevezették, a kibocsátó köteles évente a Felügyelet részére megküldött összefoglaló jelentésben feltüntetni, illetőleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző tizenkét hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkat, és a számviteli jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat. Ha az összefoglaló jelentés hivatkozást tartalmaz, meg kell jelölni, hogy az érintett információ hol érhető el. Az összefoglaló jelentést a 34. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem kell teljesíteni olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében, amelynek névértéke legalább ötvenezer euró, illetőleg a forgalomba hozatal napján az MNB hivatalos devizaárfolyamán számítva ennek megfelelő összeg.”

48. § A Tpt. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Eszközökkel fedezett értékpapírok esetében a kibocsátó rendkívüli tájékoztatásban köteles közzétenni az (1) bekezdés szerint minden olyan információt, amely az adott eszköz vagy eszközcsoport értékében, a hozzá kapcsolódó kockázatokban bekövetkezett változás következtében az értékpapír értékét vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve érinti.”

49. § A Tpt. 55. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a kibocsátó az értékpapírt más tagállamban is bevezette szabályozott piacra, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség keretében minden tagállamban azonos információkat köteles nyilvánosságra hozni.

(5) Ha a kibocsátó az értékpapírt kizárólag Magyarországon hozta nyilvánosan forgalomba, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Felügyelet által elfogadott nyelven köteles eleget tenni.

(6) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát a Felügyelet engedélyezte és azt a kibocsátó más tagállamban is nyilvánosan forgalomba hozta, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének

a) a Felügyelet által elfogadott nyelven, és

b) a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven köteles eleget tenni.

(7) Ha az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát a 36. § (2)-(3) bekezdése alapján más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte, a kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének

a) a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által elfogadott nyelven, és

b) a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven köteles eleget tenni.”

50. § A Tpt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye a 34. § (4) bekezdésében meghatározott hely.”

51. § A Tpt. 82. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[Befektetési eszközök]

„g) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra vonatkozó opciók, határidős és egyéb származtatott ügyletek, amelyek teljesítése készpénzes elszámolással történik és kereskedése szabályozott piacon zajlik, illetve amely ügyletek elszámolását elfogadott elszámolóház végzi folyamatos biztosítékadási kötelezettség mellett.”

52. § (1) A Tpt. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Befektetési vállalkozáson kívül más szervezet, illetőleg személy a (2)-(9) bekezdésben, a 229. §-ban és a 242/A. §-ban meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.”

(2) A Tpt. 87. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag az e törvényben, illetve a róla szóló külön törvényben meghatározott körben folytathat.”

53. § A Tpt. 97. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A termékértékesítőkről, üzletkötőkről, illetve befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki]

„d) ellen a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott a befektetési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése miatt jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót.”

54. § A Tpt. 98. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki]

„d) ellen a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése miatt jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót.”

55. § A Tpt. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató legalább egy belső ellenőrt munkaviszony keretében köteles alkalmazni.”

56. § A Tpt. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye és befektetéselemzője, valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet

a) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy;

b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye;

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye vagy befektetéselemzője;

d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy vagy alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetét.”

57. § A Tpt. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységéhez kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz, illetőleg a tőzsdei termék árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyamalakulásáról, piaci helyzetéről, az ügyletet érintő lényeges nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetővédelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tájékoztatás megtörténtét köteles belefoglalni a szerződésbe.”

58. § (1) A Tpt. 119. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha]

„a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy piacbefolyásolást valósít meg,”

(2) A Tpt. 119. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megtagadási kötelezettség az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben akkor áll fenn, ha a befektetési szolgáltatónak, illetve az árutőzsdei szolgáltatónak tudomása van arról - vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető -, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy piacbefolyásolást eredményez.

(3) A szerződés megkötésének (1) bekezdés szerinti megtagadását a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.”

59. § A Tpt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie annak megállapítására, hogy az adott ügyletet saját számlára vagy az ügyfél javára kötötték.”

60. § A Tpt. 121. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra - az állampapír és a magyar állam készfizető kezességvállalással forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivételével -, illetve egyéb tőzsdei termékre vonatkozóan megbízást kizárólag tőzsdei forgalomban teljesíthet, saját számlás ügyletet - a 89. § (2) bekezdésében meghatározott árutőzsdei szolgáltató kivételével - kizárólag tőzsdén köthet.

(2) A tőzsdére bevezetett értékpapírra és egyéb tőzsdei termékre - az állampapír és a magyar állam készfizető kezességvállalásával forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivételével - a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az állampapírra, illetőleg a magyar állam készfizető kezességvállalásával forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra is köteles a bizományi szerződést megkötni.”

61. § A Tpt. 125. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A portfóliókezelő legalább egy, a 11. számú melléklet 2. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, főállású munkaviszonyban álló, a Felügyelet által a portfóliókezelést végző személyekről vezetett nyilvántartásban szereplő személyt köteles alkalmazni.”

62. § A Tpt. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A portfóliókezelő a befektetési eszközök, tőzsdei termékek vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön is eljárhat.”

63. § A Tpt. 130. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A portfóliókezelési szerződések átadására a Ptk. tartozásátvállalásra és engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

64. § A Tpt. 131. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„131. § (1) A portfóliókezelő a tőke megóvására (tőkegarancia), illetve a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(2) A tőke-, illetve hozamgaranciát a portfóliókezelő köteles

a) bankgaranciával biztosítani, vagy

b) a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.”

65. § A Tpt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § A portfóliók részét képező befektetési eszközök, tőzsdei termékek piaci értékéről az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatni kell. Az értékelés részletes szabályait a 13. számú mellékletben meghatározott szabályzatban kell meghatározni.”

66. § A Tpt. 137. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A portfóliókezelő - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa kezelt portfóliók letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni. Az a portfóliókezelő, amely maga is rendelkezik a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti engedéllyel, a letétkezelést - portfóliókezelési tevékenységtől való szervezeten belüli elkülönítés mellett - maga is végezheti.

(2) A portfóliókezelő a 81. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység keretében kezelt portfóliók letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt vagy az e törvény 81. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékpapír-letétkezelési engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni.”

67. § A Tpt. 155. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés megszűnése esetén e tényről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.”

68. § A Tpt. 160. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:]

„e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.”

69. § A Tpt. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„164. § Egyedi letét esetében a letétkezelő a nála letétbe helyezett értékpapírokat kizárólag a letevő ügyfél olyan kifejezett hozzájárulása alapján adhatja más őrizetébe, amely kiterjed az alletéteményes személyére is.”

70. § A Tpt. XIX. Fejezetének címe a következő címre változik:

„A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATAINAK KEZELÉSE”

71. § A Tpt. 172. §-át megelőző cím a következő címre változik:

„A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéje”

72. § A Tpt. a 172. §-t követően a következő 172/A. §-sal egészül ki:

„172/A. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéje nem lehet kevesebb a 90. § (5) bekezdésében előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

(2) Ha az árutőzsdei szolgáltató saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott időt, legfeljebb hat hónapot biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.”

73. § A Tpt. 198. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„198. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei átvállalásához a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyeletnek a szerződéses kötelezettségek átvállalására vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

(2) Az állomány átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az állomány átruházása során az átruházó befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató köteles az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt ügyfeleit az átruházás szándékáról, valamint a (4)-(6) bekezdésben foglaltakról értesíteni, és az értesítésben az ügyfelek figyelmét felhívni, hogy az átvevő üzletszabályzati rendelkezései hol, mikortól és milyen formában tekinthetők meg.

(4) Ha az ügyfél az átvevő befektetési szolgáltató vagy árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési szolgáltatónak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatban köteles más befektetési szolgáltatót, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót megjelölni, valamint az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát megjelölni.

(5) Az ügyfél részére az átadó befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a (4) bekezdésben foglalt szándéknyilatkozat megtételére. Ha az ügyfél a megadott határidőn belül nem vagy a jogszabályi előírásokhoz képest hiányosan küldi meg szándéknyilatkozatát az átadónak, ez az átvevő befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, valamint annak üzletszabályzata elfogadásának minősül.

(6) Az átvevő befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató elfogadása esetén az ügyfél átadónál lévő értékpapírszámlán és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számlán lévő állománya az értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési szolgáltatóhoz, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóhoz kerül, és arra az utóbbi szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.

(7) Az átruházó befektetési szolgáltatót, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyfelekkel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(8) Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.”

74. § A Tpt. Hatodik részének címe a következő címre változik:

„A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS”

75. § A Tpt. XXI. Fejezetének címe a következő címre változik:

„A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA”

76. § A Tpt. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„199. § E rész rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan pénzügyi eszközzel kapcsolatos cselekményre,

a) amelyet a Magyar Köztársaság területén követtek el, vagy

b) amelyeket külföldön követtek el, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.”

77. § A Tpt. 200. §-át megelőző cím a következőre változik:

„Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma”

78. § A Tpt. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„200. § Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.”

79. § A Tpt. 201. §-a elé a következő cím kerül:

„Bennfentes kereskedelem”

80. § A Tpt. 201. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„201. § (1) Bennfentes kereskedelem:

a) a bennfentes személy által bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre közvetlen vagy közvetett módon ügylet kötése, illetőleg ügylet kötésére adott megbízás;

b) a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek;

c) a bennfentes személy által javaslattétel más személynek arra, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre ügyletet kössön;

d) bármely személynek az a)-c) pontban leírt cselekménye, amennyiben tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül.

(2) Bennfentes személy:

a) a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja;

b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

c) a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és ügyvezetője;

d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;

e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy;

f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője;

g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására;

h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte;

i) az a)-h) pontban felsorolt személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója;

j) az olyan társaság nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.

(3) Bennfentes információ:

a) a pénzügyi eszközzel - ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet - kapcsolatos olyan lényeges információ, amely

aa) még nem került nyilvánosságra;

ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik;

ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas;

b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik;

c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely

ca) még nem került nyilvánosságra;

cb) közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik;

cc) az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó;

cd) információt a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.

(4) Lényeges információ: minden olyan információ, amely olyan eseményre vagy körülményre vonatkozik, amely bekövetkezett vagy bekövetkezése megalapozottan várható, és elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek egy adott pénzügyi eszköz árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról.

(5) Az árfolyam befolyásolására alkalmas információ: minden olyan információ, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor.”

81. § A Tpt. a 201. §-t követően a következő 201/A-201/D. §-sal egészül ki:

„201/A. § Nem köthet ügyletet

a) a kibocsátónál vezető állású személy

aa) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatának a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);

ab) ha a kibocsátó féléves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelőző harminc napon belül;

ac) ha a kibocsátó negyedéves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelőző tizenöt napon belül;

ad) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek körébe tartozó szerződéskötés közzétételét megelőző három napon belül

a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra;

b) a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára, kivéve a feladatkörébe tartozó tevékenységet;

c) a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozó és a 201. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott személy,

ca) ha az éves beszámoló készítésében közreműködik, a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen történő közzétételéig terjedő időszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve);

cb) ha a féléves gyorsjelentés készítésében közreműködik, a gyorsjelentés közzétételét megelőző harminc napon belül;

cc) ha a negyedéves gyorsjelentés készítésében közreműködik, a gyorsjelentés közzétételét megelőző tizenöt napon belül; a kibocsátó által forgalomba hozott értékpapírra.

201/B. § (1) A Felügyeletnek köteles az ügyletkötést haladéktalanul bejelenteni

a) a 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy, illetve

aa) a vele közös háztartásban élő személy,

ab) a közeli hozzátartozója, és

ac) a bennfentes személy közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével működő társaság, valamint

b) a 201. § (2) bekezdés b)-c) pontjában az említett bennfentes személy,

ha személyesen vagy megbízott útján kötött ügyletet olyan részvényre, amellyel kapcsolatban bennfentesnek minősül, illetve olyan pénzügyi eszközre, amelynek értéke az említett részvény értékétől vagy árfolyamától függ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.

(3) A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek tett bejelentésben foglalt információkat a bejelentés megtételét követően haladéktalanul a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni.

(4) A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötést nyilvánosságra hozni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:

a) a bennfentes személy, és

b) a vele közös háztartásban élő személy,

c) a közeli hozzátartozója,

d) a közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedésével működő társaság